Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

(5ZAKMAGTARORSZAG HÍREK k»I. hogy január 3-án lapunkhoz teljesen díjmentes falinaptárt mel­lékelünk. (Riadóhivatal.) — As Abaújszántól Mezőgazdasá­gi Technikum Tangazdasága 1100 holdon gazdálkodik. Ezen a terüle­ten 150 dolgozót foglalkoztat állan­dó jelleggel. Számukra a gazdaság eddig 8 szolgálati lakást épített, 17 dolgozót pedig épületanyaggal, fo­gattal segített, hogy saját erőbő! építhessen magának családi házat. — Az idén is megrendezik a kö­zépiskolai tanulmányi versenyt és az Arany Dániel matematikai versenyt. A középiskolai tanulmányi verseny­ben a harmadik és negyedik osztá­lyos tanulók vehetnek részt. Egy diók legfeljebb két tantárgyból in­dulhat. — NÖVEKSZIK a bűncselekmé­nyek száma Szöulban. Dél-koreai ér­tesülések szerint ez év II hónapja alatt 22 500 bűntettet követtek el, 5500-zal többet, mint tavaly. A vá­.................. 60 a bún­— BEFEJEZTEK I960, évi henge­relt készáru termelési tervüket, sőt a felajánlással növelt hengerelt kész­áru termelési tervüket december 29-én a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói. Ezáltal a gyár kollektívája több mint négyezer tonna késztermé­ket adott a népgazdaságnak az éves terven felül. — Az Old WIcI angol színház a Szovjetunió kulturális ügyei mi­nisztériumának meghívására január 5-től kezdve Moszkvában vendégsze­repei. Műsorában Shakespeare, Ber­nard Shaw és Oscar Wilde művei szerepelnek. Az angol művészek moszkvai vendégszereplésük után Leningrádba utaznak. — SZÁMOS SZÉP BÉLYEGET bo­csát forgalomba a posta 1961-ben. Először bocsátanak ki egy, a Vörös- kereszt egészségügyi propagandáit szolgáló sorozatot. A Budapesti Ál­latkert legnépszerűbb lakóit szintén bélyegeken mutatják be. Előrelátha­tóan 10 értékkel bővül az új for­galmi sorozat, amely a magyar vá­rakat ábrázolja. A MISKOLCI MOZIK MŰSORA . December JS-től I #61 január 4. *— JanuárT-én: fél S, 8 órakor. — December TÁNCSICS. December 89, 30, 31: A rab madár. Szovjet film. 14 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 3, 7 óra. FÁKLYA. December 30: A fehér rén- fél 8, fél 8 óra. — Dec, azarvas. Finn fllrr éjjel 11 órakor: Bum, . ADY. December 3l-én este 8 órakor: Rorgfisz a pácban. Francia film. — 1961 Január l: Normandie—Nyeman. Szovjet— DIÓSGYŐRI SAGVARI. December 89, 38. 31: Rózsák az áUamügyésznek. Nyu­gatnémet film. 14 éven alul nem aján­lott. Kezdés: 8. 7 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. HüvelykMatyl. Amerika^ fUm^Korhat^ ■ nélkül. Kezdés: Bartók Béla Művelődési Ház \anac5t*gi fogadóórák: arga Gyula, Mallnovszklj Iskola. 17-19 óráig. 5., 14—18 óráig; Papp a„ 17—19 óráig: Tóth -7—30 óráig: Vass '—19 óráig; Zom­r u.. 18—80 óráig: Bertalan, Olló u. 84.. 17—18 óráig. éjjeli lehűlés I Felhős, párás Idő. Többfelé havazás — plusz 3 fok hét végén SZÍNHÁZ December 31: Syblll (8). Syblll (10 óra- or). Bérletszünetek. Január 1: Syblll (7). Bérletszünet. KAMARASZINHAZ: December 30: Kérem a panaszkönyvet! December 31: Kérem a panaszkönyvet 1 l). Kérem a panaszkönyvet! (10). Január 1: Kérem a panaszkönyvetr (7). TIT-HIREK MISKOLCON: Fél 3 órakor a Bartók Béla Művelődési lázban: A Dunámul természetes szépsé- ei. Előadó: Slndel Imre tanár. Fél 4 órakor a Békeszálláson: Petőfi ÖZDÓN: 17 órakor a Liszt Ferenc Művelődési adó: Gyárfás Imre, a vasgyárból Indul: Vasgyárból Indul: szerinti késő A Miskolci Rádió i 18—19 órálgt Diákok között — a téli szünidőben. Üj tervidőszak előtt. — Ipari riport­N:.r; krónika. SZMT Művelődési Otthon szilveszteri bált rendez a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Fellépnek: Egervári Klára Galambos György Révész Gabi Réthy Ernő Zenét a közkedvelt Kiss Gyula tánczenekara szolgáltatja. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! Szakszervezetek Megyei Tanácsa ,Hilmkeresésr Diósgyőrött A rajt én...— Egy hie »tatimtika — ??? - Erőnlét, technika, taktika — A fiatalítás — A »inferesetén — Egyéni teljeaitmények egy szurkoló-gyűlést hív össze, ahol nyíltan és őszintén a közvélemény elé tarják a való helyzetet. Ez nem történt meg és a csapat tovább ha­lad a kiesés felé, a szurkolók pedig még ma is csak találgatnak. Szorosan összefüggött a csapat tel­jesítményével. az erőnlét, a technika - és a taktika kérdése. Nézzük meg az erőnlétet Pécsett erőnléti hiányosságok is közrejátszottak a súlyos vereségben. A Szeged elleni találkozón — pedig ez a mérkőzés az olimpia után volt — is bőven láttunk erőnléti fogyaté­kosságokat. Többen túledzésre hi­vatkoztak. mások viszont azt han­goztatták, hogy a tavaszi edzések voltak túl enyhék. Egy biztos: a két véglet károsan befolyásolta csak­nem minden játékos erőnlétét. Hi­szen manapság a játékosoknak gyak­rabban és gyorsabban kell változtat­nak helyüket a pályán, mint a ko­rábbi években. Gyorsabb a játék, kevesebb a közbeeső szünet. Több a játékban a párharc, az ellenfél őrzése, az őr­zéstől való szabadulás és mindehhez több erő. jobb állóképesség szüksé­ges! Ezt feltétlenül figyelembe kel­lett volna venni a DVTK szakvezeté­sének és az edzéseket nem tipizálva, hanem a játékosok egyéniségének megfelelően kellett volna adagolni. Csakis így fordulhatott elő olyan eset, hogy az első mérkőzéseken né­hány gyors, erőtől duzzadó játékos hírnevében álló diósgyőri fiú szinte lézengett a pályán. Ezekért a hiá­nyosságokért elsősorban nem a játé­kosok a felelősek... A technikai és taktikai érettséget vizsgálva is találhatunk néhány olyan esetet, amelyik kívánnivalót hogy maga után. Nagy erénye volt a DVTK-nak a jó védekezés. Ezzel ma­gyarázható az elmúlt bajnokságban elért ötödik hely elérése. Többször valósággal „kibekkelték” a mérkőzé­seket és néhány gyors ellentámadás után megszerezték a győzelemhez szükséges gólokat Ez a taktika fi­gyelembe vette a meglévő Játékosál­lomány adottságait Hiszen a véde­lem egységesebb volt mindenkor, mint a csatársor, s ezt az egyébként is jónak mondható csapatrészt egy­két hátravont speciális feladattal megbízott — és ennek végrehajtásá­ra képes — játékos kiválóan kisegí­tette. Emlékezzünk vissza, hogy mily sokszor elég volt egyetlen gól ahhoz, hogy a mérkőzéseket megnyerje a DVTK. És most? Négy-öt gólt ka­pott a csapat öt mérkőzésen. E néhány sorral Is bizonyítható, hogy nem kizárólag védekezés az úgynevezett „biztonsági” játék, mert a szervezett és fegyelmezett védeke­zés — vegyen abban részt akár hét játékos is — magában rejti a gyors, kevés átadásokból épülő, rajtaütés- szerű ellentámadások lehetőségét Ehhez persze elengedhetetlenül fon­tos a csatársorban két-három gyors játékos — ez adva volt — és a gyors átmenet védekezésből támadásba. Ennek alkalmazása szakkérdés és végrehajtása a játékosok és szak­vezetők együttműködésén múlik. De ehhez is az szükséges., mint már em­lítettük: erőnlét technika és takti­kai érettség. Sokat vitatott kérdés Diósgyőrött Is a fiatalítás. Mi az elv a fiatalításnál? Általános megállapí­tás az, hogy jól menő csapat elbír egy, esetleg két fiatal játékost. Ilyen fiatalítással találkozhatunk például az Újpesti Dózsánál, a Bp. Vasasnál és más olyan sportkörnél, ahol kellő időben és megfelelően dobták „tűz­be” a fiatal tehetségeket. Arra kevés példa volt eddig, hogy egy ifjúsági csapatból kiemelt fiatal — legyen az bármennyire Is tehetséges —, akinél még szokatlan az NB I. légköre, jobb teljesítményt nyújtson a 25—28 éves kiforrott játékosnál. Hogyan történt a DVTK-nál a fia­talítás? A legkritikusabb időben, hat vereség után két, majd nem sokkal később egy harmadik fiatal játékost szerepeltetett a DVTK. A Győrben elért döntetlen eredmény — amely­nél nagyban közrejátszott a szeren­cse Is — közelről sem igazolja az ilyenmérvű fiatalítást. Ugyancsak idetartozik az, hogy a belsőcsatár Perecsit az egyik mérkőzésen a bal­szélső posztján szerepeltették, ezután kihagyták, majd egy későbbi idő­pontban ismét játszatták. Hasonló volt a helyzet más játékosnál is. Ez a kísérletezés és tervszerűtlen kap­kodás csak fokozódott az idősebb já­tékosok esetenkénti cseréjével. Vál­takozva játszott Kiss, Csánjd vagy éppen Fekete. Egyik héten az egyik játszott, a következő héten a másik. Hol van itt a következetesség, a ha­tározottság? Még két példát szeret­nénk megemlíteni. Az egyik: Jakobi Gyuláról köz­ismert, hogy jó védőjátékos erények­kel rendelkezik. Az egyik itthoni nemzetközi mérkőzésen, mint balfe­dezet, két hatalmas gólt lőtt, távol­ról. Ezek után mi sem lett természe­tesebb. mint az, hogy a következő Újpest elleni mérkőzésen ö volt a csatársor balszélsője. (?!) Természe­tesen a hátvéd adottságokkal rendel­kező játékos rossz, teljesítményt nyújtott, s utána... — visszavonult! Pedig az ősz folyamán nagy szükség lett volna szereplésére. A másik, Tóth László játéka. Igenis szüksége van a DVTK-nak két jóképességű kapusra és védjen az, amelyik jobb formában van. Indokolható-e, hogy a sérüléséből felépült kapust kihagy­ják és a másfél esztendő óta nem edző és nem védő Tóth ot egyik hét­ről a másikra beállítják? Azok az értékes pontok, amelyek e meggon­dolatlan húzások következtében el­vesztek. nem Tóthot. Hódit, vagy a többi játékost terhelik, hanem azo­kat, akik a kritikus időszakban is kísérleteztek. Szóbeszéd tárgya lett az úgynevezett „klikkrendszer” is, amely a csapatnál kialakult Az egyik újságban, felelős vezetők nyi­latkozataiból megtudhattuk, hogy öt­hat klikk is „összekovácsolódott” a rossz szereplés következtében. Vajon ugyanezek a játékosok nehány hó­nappal ezelőtt — amikor jól ment a játék —, miért nem alakítottak ki csoportokat? Vagy ha alakítottak, mi­ért nem akkor foglalkoztak ezzel a problémával? Miért éppen a rossz szereplés kapcsán került e gondolat az előtérbe? Olyan kérdések ezek, amelyek kizárólag a sportkör, illetve a labdarúgó szakosztály belügyei. Ha pedig voltak csoportok, azokat azonnal fel kellett volna számolni és nem nyilvánosságra hozni! Mint már említettük, 19 játékos szerepelt ősszel a DVTK-ban. A ve­delem és a csapat legjobb teljesít­ményét Szigeti és Solymosi nyújtotta. Paulás és Pál sajnálatos sérülésével két igen hasznos tagját nélkülözte a csapat Fekete hátvédposzton való játéka szükségmegoldés volt. Wemcr közepes teljesítményt mutatott. Hódi a kapuban megtette, amit tehetett, több gólban benne volt de voltak bravúros védései is. Török az őszi szezonban halványabban játszott, mint az előző bajnokságban. Voltak jó és gyengébb játékai. A csatársor­ban a legtöbbet Papptól láttuk- Kér, hogy ötletes húzások után alapvető hibákat követ eL Irányítókészsége sokszor jól érvényesült Ráczi tehet­séges fiatal játékos. Megfelelő elő­készítés és foglalkoztatás esetén még igen sok örömet szerezhet a szurko­lóknak. Iván sokat vesztett gyorsa­ságából. Kiss harcos felfogásban ját­szott, több-kevesebb sikerrel. Csányi elmaradt a tőle megszokott játéktól. Néhány mérkőzésen szóhoz jutott még Perecsi. Erdőst, Csontos, Matisz és Jakobi. Ez a néhány gondolat az, amellyel igyekeztünk a kívülállók szemével rávilágítani azokra a tényekre, ame­lyek hozzájárultak ahhoz, hogy „szo­morú” szenzáció tárgya lett a DVTK őszi szereplése. És felvetődik ben­nünk a kérdés: Hogyan tovább? ElkerülhetS-e a kiesés, vagy a következő bajnokságban az NB II-ben látjuk majd a diósgyőri csapatot? Erre a kérdésre a sportkör elnökségének, a szakvezetésnek és a DVTK labdarúgó csapatának kell megadni a választ — tényekkel! Vé­leményünk szerint a hibák kijavít- hatók. Es azok, akik a hibák meg* szüntetésére a leghivatottabbak, e munka elvégzése kötelességük. Szo­katlanul nehéz feladat elé állít a ta­vaszi forduló mérkőzései szakvezető­ket és játékosokat egyaránt. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen csaknem lehetetlennek látszó feladatot kell megoldaniok. De amikor ezt teszik, gondoljanak arra a sokezer diósgyőri és miskolci sportrajongóra, a DVTK lelkes tagságára, akik még ma is bíznak a bentmaradásban. A DVTK vezetősége pedig találja meg a mód­ját annak, hogy a sportkör vezetői, a labdarúgó szakosztály tagjai és a szurkolók között megfelelő összhang Nagy munka vár rájuk, de érde­mes érte dolgozni? T.eskó Pál Panlovlta Ágoston Az 50 éves jubileumát ünneplő DVTK NB I-es labdarúgó csapata az 1959—60. évi bajnokságban az ötö­dik helyen végzett és elnyerte a leg­jobb vidéki csapat címet. A labda­rúgók tehát méltóan ünnepelték egyesületük fél évszázados fennállá­sát. A Közép-Európai Kupában 50 százalékos teljesítményt nyújtottak, r alig lélegzetvételnyi szünet után máris az új bajnokság küszöbén áll­tak. Ekkor azonban nem várt esemény történt: Edzőt cserélt a DVTK. Sokan érthetetlennek tartották ezt, hiszen az előző edző működése osz­tatlan elismerést váltott ki a mis­kolci és a diósgyőri szurkolók köré­ben. Az új edző Bodola Gyula, az egykori híres labdarúgó lett. Nem kívánunk ezen a helyen behatóbban foglalkozni az edzőcsere kérdésével, hiszen ez egyedül a sportkör „belső ügye”, éppen ezért inkább az őszi mérkőzéseken tapasztalt észrevéte­leinket kívánjuk rögzíteni. Az őszi szezon rosszul kezdődött öt gólt kapott a Diósgyőr Pécsett! Ily sok gólt évek óta nem kapott a diósgyőri csapat bajnoki mérkőzé­sen! Nemcsak a kapott gólok magas száma volt ekkor aggasztó, hanem az a játék Is. amelyet akkor produkál­tak. Mindössze 25 percig játszottak jól, — utána viszont alárendelt sze­repet töltött be a Diósgyőr. A Cse­pel és az MTK elleni mérkőzés foly­tatása volt a rossz kezdetnek. A szurkolók ezrei megdöbbenten szemlélték a kedvezőtlen rajtot és azt remélték, hogy az olimpiai szü­netben megerősödik az együttes és sokkal jobb lesz a folytatás. Közbe- vetőleg megemlítjük, hogy más al­kalmakkor. hasonló gyenge szereplés esetén a közönség sportszerűtlen ma­gatartást tanúsított, most azonban szinte csendben. \'árakozó álláspont­ra helyezkedve várták a fejleménye­ket. Igaz, a biztatás. Is elmaradt a mérkőzéseken. Nem szurkolók, ha­nem szemlélők övezték mérkőzésen - kint a sportpályát. Persze nem Is nagyon lehetett szurkolni olyan já­ték mellett, amilyet ekkor láthattak. Ez volt a rajt és a folytatás? — az sem sikerült jobban. Érdekes képet mutat a statisztika Tizenhárom mérkőzést játszott ősszel a DVTK. Ebből mindössze egyet nyert meg. kétszer játszott döntetlenül és tíz alkalommal (!!) szenvedett vereséget. Ez 15 százalé­kos teljesítménynek felel meg! Eze­ken a találkozókon a diósgyőri csa­tárok tíz (0 gólt rúgtak, ami azt je­lenti, hogy e csapatrésznek 117 perc­re volt szüksége ahhoz, hogy egyszer bevegye az ellenfél hálóját. A véde­lem viszont az idővel jobban „gaz­dálkodott”. 36 és fél percenként ka­pott egy-egy gólt! Az adott gólok közül négyet a két fedezet (Török 3, Solymosi 1) szerzett és a tizenegy csatár — mert ennyien játszottak — összesen hat gólt rúgott. Ehhez — úgy véljük — aligha kell különösebb kommentár. A szóbanforgó tíz gól­ból három esett a 16-oson kívülről, a többit vagy büntetőből, vagv a bün­tető területen belülről rúgták. Siral­mas. statisztika! És ezt a teljesít­ményt 19 játékossal érték el. A kezdeti sikertelenség után megkezdődött a találgatás, a hiba keresése. Minden hazai mérkő­zés után a szurkolók csoportokba verődve tárgyalták a csapat jövőjét, illetve a bennmaradás lehetőségét Es ahogyan múlt az Idő. ez utóbbi egyre jobban halványodott. A sport­kört és a labdarúgó csaoatot szerető SDortemberekben felvetődött a kér­dés: Mi lehet az oka az egészen gyenge teljesítménynek? Biztosat senki nem tudott mondani, még ak­kor sem. ha az elnökséghez, esetleg a labdarúgó szakosztályhoz, vagv ép­pen a játékosokhoz fordult. Hosszú heteken keresztül bizonytalanságban voltak a sportemberek. Képtelenek voltak megmagyarázni az őszi sze­replést. Mondjuk meg őszintén, hogy még ma is homálv fedi a nyilvános­ság előtt a valóságot. Mert semmi­képpen sem fogadhatjuk el azt. hogv a játékosok az úi bajnokság előtti három héten, „elfelejtettek futbal­lozni” Olyan esetet tapasztaltunk már. hoev egy-két játékosnál a fá­radtság Jelei mutatkoztak, de a többi °kkor tudásuk legjavát nyújtva, va­ksággal ..kisegítők" a t*v*»ngéb­ben játszókat. Megint mások azt mondták „kiégett a csaDát”. Azután olvarwk is akadtak, akik azt híresz- •-'•ték. ..leálltak a tűtűi?os»' ” va>»ml- féle követelések miatt,... Hogy az !,.ven és ehhez hasonlót mende-mon- d*tnr»V élőiét vegyék Üdvös lett vo|- *’•«. hn r./ őszi s/o/.tp k.'When n DVTK elnöksége és labdarúgó szakosztálya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom