Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
4 gSZAKMAGYAROBSZAG A FALUBAN NEM AKARTAK hinni. Doni? Az nem U/het. hiszen olyan volt, mint egy sudár jegenye! -- néztek össze hitetlenkedve az emberek. Aki látta ót, aki beszélt a pirospozsgás párttitkárral, az felderűit mellette, erőt, magabiztosságot érzett. 32 éves volt Amikor felesége kiért a földre, már többen körülállták Az egyik ismerősének segített kaszálni, s ahogy vágta a rendet, váratlanul kihullott a kezéből az éles szerszám. A szive, mely annyi emberért dobogott — megállt. A fiatalasszony azt sem tudta, hogy ért haza. Félig aléltan nyitott be a kis konyha ajtaján. Marika. 9 éves kislánya, éppen a felmosó ruhával ügyeskedett, amikor meglátta a zsebkendőjét tépdeső. eltorzult arcú. zokogó — Apátok... meghall. — S még görcsösebben tört fel melléből a zokogás. — Nem is fog visszajönni soha többé? •— Nem! ö már nem. kislányom ... Amikor a temetésre került sor. becsukták a szövetkezeti irodát; akinek aratnivalója volt még a határban, félbehagyta; a járástól autók érkeztek. A fájdalom, a részvét ült az arcokon. Szerették Diószegi Dánielt. Ha Hejöpapin akartak valamit, — tsz-t alakítani, építkezni —, csak őt keresték. Olyan Igaz, egyszerű szavakkal tudta hirdetni a párt igazát, hogy sokszor még az elleneit is meggyőzte. Hónapos cselédként kezdte az életet. Benne élt a falujában. A falubeliekről külön-kiilön tudta, kinek milyen a jelleme, a szokása, mit próbált az életből, hogyan élt. Volt türelme az emberekhez, volt. mert tudta, hogy a legbecsesebb anyagot formálja, alakítja, amikor velük beszél, amikor a jövőt mutatja, A temetőbenahol még mindenszentekkor sem szokott lenni ennyi ember egyszerre — fájdalmas gyász- zene csendült. A fiatalasszonyka mellett három kicsi gyermek állt, a 9 éves Marika, a 8 éves Kátalin. a 6 éves Danika. Itt találkoztak először fiatal, zsendülő életük első nagy fájdalmával. — Nem feledkezünk meg erről a három kicsi gyermekről — hangzott a búcsúztató beszéd. — Ha nem is tudjuk pótolni az apa erős kezét, segítünk és gondoskodunk a családról... EGYSZERRE KÉT GOND szakadt a fiatalasszony kára. Dani végleg elment. Olyan üresség támadt utána ... Mellette sohsem érzett hiányt a család, ó intézett mindent, már oda is eljutottak, hogy ősszel építkeznek, a követ is megvették, de most minden terv szertefoszlott. Azt mondják, gondoskodnak róla. a gyermekekről... — Oh. igen — nagyon jó most ezt hallani, dehát mi- végre is. ezek csak szavak, ha jól is esnek, de mégiscsak szavak. Ez ilyenkor így szokás. Holnap halad az élet tot>ább, mindenki a maga dolga után lát, s ki gondol majd órájuk? A zene hangjai elhallgattak, több mint 50 koszorú borította a frissen hantolt sirt. A gyászolók, s akik elkísérték utolsó útjára Diószegi Dánielt, kifelé indultak a temetőből. Csak 5—6 ember nem tágított még. Rajtuk kívül senki sem tudta, hogy miről beszélnek. A járási pártbizottság, a tanács vezetői fontolgatták a szavakat. — Előtártak, tudjátok, tünk el, sokat dolgozott, nem ismert fáradtságot. A Diószegi-családról nekünk valóban gondoskodnunk kell, ezzel mi tartozunk az ö emlékének. Néhány nap múlva a járási pártbi :ottságról leveleket küldtek az alap szervezetekhez. Hogy miről szólt a né hány soros levél, nem nehéz• kitalálni Segítséget, támogatást kért a pártbi 'ottság, — s az emberek szive megin dúlt. Nem volt párttag, kommunista a járásban, aki ne nyúlt volna a zsebébe Amíg gyűltek a forintok, a járási tanács elintézte, kijelölte az építendő ház helyét. Az eset hire eljutott riszapalkonyára. az építőkhöz is. Hamarosan közölték a fiatalasszor.ykávat, hogy felépítik a házát. Valami jó érzés át, meg átjárta az asszony 'riuét. A temetés óta ekkor simította először mosoly az — Én szavaknak hittem azt. ami ott kint elhangzott — nyilait bele a gondolat egy kis önváddal. Kételkedtem. pedig tudhattam Daniról is. milyen a mi fajtánk, a kommunisták, ö sem szokott levegőbe beszélni; ha azt. mondta. Így lesz. akkor attól nem tágított sosem. AZ EGYIK NAPON gépkocsi érkezett a Diószegiportára. Kőművesek, munkásemberek, palkönyal építők szálltak le róla. Az összegyűlt pénzből ekkorra már megvásárolták a hiányzó anyagokat. 7000 forintot pedig külön kapott kézhez Diószeginé. Egyszerre 30 ember kezdte meg a munkál, s jöttek a falubeliek is segíteni. Tóth László maltert kevert. Ludányi István az anyagot hordta. Reggel tették le az első vályogot a fundamentumra, s délután 4 órakor már álltak « falak. Hamarosan újabb emberek érkeztek, s azok felhúzták a tetőt. Volt is kíváncsiskodó, érdeklődő, s aki korábban kételkedett is. most már másképpen beszél. — Ez igen! ósszel felépült a ház. s tavasszal a taposztós. malterozás után Diószeginé, meg a három árva új otthonba költözött. Két éve történt mindez. Azóta jártam Hejópapiban, s láttam a házat, melyet a szeretet alapozott meg és emelt magasba. Rozsdaszinével. világos, nagy ablakaival már messziről magára vonja a figyelmet. Az udvarban gyerekek hancúroznak. Diószeginé a konyhában tesz-vesz. Két éve özvegyen él. A sötét ruhától máig sem tudott elszakadni. Férjét említem. Elszorul a torka, könnycsepp gördül végig az arcán. — Tudja, kérdezték már többen is, hogyan élek. s ajánlották: könnyítsék a sorsomon... De nem. erről :,allani sem tudok. Nem tudom elképzelni, hogy valaki is pótolni tudná a gyerekek apját. Kapok nyugdijat. 1200 forintot. És itt van ez a ház. ez sok mindent megmond. Ezt talán sosem tudom eléggé megköszönni azoknak, akik segítettek rajtunk. Higyje el néha most is csak azt képzelem, hogy elutazott valahová messzire... Mélyet sóhajt, hátrasimitja világosszöke haját is eltűnődve néz egy fényképet, amit a szobából hozott ki. A képről 'erőteljes férfi tekint rám. Nagy. fekete szeméből nyugalmas derű árad. Diószegi Dániel. AZ ÉLETET NEM LEHET feltartóztatni. Utat keres magának. Ha nehezen heged is a seb, Diószeginé igyekszikmegtalálnia ' '’vél a forradalomban. Sosem felejti el. hogy nagy gondjában nem maradt- magára, fogták a kezét. Emberek álltak melléjük, kommunisták. Most a falu nőtanácsának elnöke. Az asszonyok gondjában. bajában, örömében osztozik, segít, ahol tud. fáradhatatlanul. Tudja, hogy miért teszi. A szeretetből. becsületes emberek hitéből merít erőt. S amikor otthon van, sokszor felejti szemét a gyerekeken. Vonásaikban megtalálja férjét is ilyenkor lelkében megszólal egy hang: — Olyan embereknek nevelem, mint ő volt... Garami Ernő mmsrnm A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL SZOVJETUNIÓ: Szumiban, az elektronikus készülékek és mikroszkópok gyárában megkezdték egy új, tökéletesített mik- roszkóp sorozatgyártását. A mikroszkóppal 200 O0f>-szeres nagyításokat lehet végezni. Ha egy közönséges tintásüveget ekkorára nagyítanának. úgy nézne ki, mintha a világ legmagasabb hegysége lenne. A mikroszkóp teljesítőképessége lehetővé teszi, hogy a szakemberek ellenőrizzék a félvezetők tulajdonságairól és Jellegéről alkotott korábbi elképzeléseket. bepillantsanak az atom pddig megközelíthetetlen világába, tanulmányozzák a nagy molekulákat. Az új mikroszkópot a korábbi típusoktól eltérően olyan automata készülékkel szerelték fel. amely a vizsgált anyagok képéről rendkívül gyorsan fényképfelvételt készít. Az uj mikroszkópot a biológia, a kémia, valamint a tudomány és a technika más lerülclein fogják alkalmazni. KÍNA Mint a Kínai Kommunista Párt központi lapja jelenti, a kínai fiatalok körében egyre népszerűbb az a jelszó, hogy ..Mindent a mezőgazdaság gyors fejlesztéséért T‘ F. jelsző szellemében határozta cl Szccsuan tartományban egymillió városi fiatal. hogy az iskola elvégzése után a mezőgazdaságba megy dolgozni. A tartomány párt és állami szervei külön tanfolyamokon ismertetik meg a fiatalokat a mezőgazdasági munka végzéséhez feltétlenül szükséges legfontosabb tudnivalókkal még a tél folyamán, hogy aztán tavasszal ez a hatalmas erő sikeresen kavcsotó't- hassák bele a mezőgazdasági munkába. • CSEHSZLOVÁKIA: A harmadik ötéves tervben. 1961- tól 1903-|g több mint 22 százalékkal emelkedik Csehszlovákia mezőgazdasági termelése. Az ország termelőszövetkezeteiben már most széleskörű verseny bontakozik ki az ötéves tervfeladatok négy év alatti teljesítésére. A verseny elsősorban a takarmánytermelést helyezi előtérbe, öt év alatt jelentősen növekszik a mezőgazdasági beruházások érieké. 1961 —1965-ig az előirányzat szerint 42 milliárd koronát ruháznak be a mezőgazdaságba, vagyis 3.4-szei többet mint az első ötéves tervben és 42 százalékkal többet, mint a második ötéves tervben. Az elkövetkező években a mezőgazdaság 112 000 új traktort, több mint ISO ezer vontatót és egyéb gépeket kap. Az. ötéves tervben jelentősen emelkedik a mezőgazdaság műtrágyaellátása és egy hektárra számítva 1965-ben eléri a 131,5 kg-ot • ■tOMÁNIA: Romániában jelenleg 6800-nál több ovoda működik, több mint négyszer '•nnyi, mint a felszabadulás előtti években. Az óvodások száma meghaladja a 315 ezret. Az óvodákban mintegy 11 000 szak. képzett óvónő, sok gyermekorvos és gondozónő felügyel a gyermekekre. 1944 augusztus 23-a előtt egész Romániában mindössze 9 bölcsőde volt. Ma ezek száma 355. A bölcsődékben. gyermekotthonokban és óvodákban a gyermekek gondozásának, nevelésének és ellátásának költ. ségeit legnagyobb részben az állam fedezi. Az I960—61-rs évben az. ország területén 850 új óvodát létesítenek — ezekből 780-at falun — összesen 73 000 gyermek számára. • ALBANIA: Az Albán Népköztársaságban a gépállomások hálózatának állandó szélesítése lehetővé tette, hogy 1960- ban. a második ötéves terv uto’^ó évében a mezőgazdasági munkák térfogatának mintegv 65 százalékát gépesítették. Átlagosan 15 lóerővel számolva Albániában 1947-ben 60 traktor. 1955-ben 1 260 traktor volt, jelenleg pedig a traktorok száma eléri a 4300-at. A párt IV kongresszusán megvitatásra kerülő irányelv-tervezet előirányozza a gépesítés gvorsütemű továbbfejlesztését. Igv például a traktorok száma az elkövetkező öt év alatt ugyanannyit növekszik, mint 1945-töl napjainkig, azaz öt év alatt megkétszereződik. Hasonló ütemben növekszik a különböző mezőgazda- sági gépek száma is. Az új ötéves terv ugyanakkor előirányozza a trak- lorjavító kisüzemek hálózatának fejlesztését is és az új tervidőszakban Dürres városban felépül egv korszerűen felszerelt üzem traktor- és mezőgazdasági gépalkatrészek gyárA mezőgazdaság gépesítésének ilyen nagyfokú előretörése döntő tényező lesz a terméshozamok növelésében. hiszen Albánia éghajlati viszonyai közt az őszi és tavaszi mező- gazdasági munkát a lehető legrövidebb idő aliítt keli elvégezni a tartós esőzések miatt. A harmadik ötéves terv végén a szántás 90 százalékát. a vetés 75 százalékát, az aratás 60 százalékát, a cséplésnek pedig több mint 80 százalékát gépekkel fogják elvégezni. XXXIV. Wzerencsés körülfuttatta pillan^ tását az arcokon. El volt ragadtatva ettől a .,bemondástól'’, s úgy érezte, máris lesújtott Benkő ellenke: ■ésére. — Egyébként csak megjegyzem, elvtérsak — mondta kiélezett gúny- nyál —. én nem olvasom a kapitalisták szakirodalmát, s erről nem is folytatok eszmecserét senkivel. így hát nem is igen tudok hozzászólni a dologhoz. De nem is fontos, elvtár- •ak. A fontos az, hogy ml, akik a távoli jövendőnek, egy egész új korszaknak építkezünk, nem lehetünk kicsinyesek. Nem építhetünk rozzant gyárépületeket Ez szégyen volna. Nekünk Igenis cementből és üvegből kell megépítenünk a szocialista munka csarnokait. A mi gyárainkat nem toldozni-foltozni kell. hanem az ósdi üzemrészeket is előbb-utóbb le kell bontanunk, helyettük — Benkő elvtárs szavaival — igenis ..termelőpalotát” kell emelnünk! Én tiltakozom a koldus-perspektívák ellen! Szocialista állam vagyunk, nem ..szeeénv ország”. hanem a vas, acél és gépek országa, nem kell a fogunkhoz vernünk minden garast és nem kell megalkudnunk szegényes megoldásokkal. Ez a terv Jó. és ha megvalósul, tágas, világos. eeészsév»s épületbe költözhet az idomsze üzem. Olyan épületbe, amelvet akármeivlk külföldinek büsz^n mutogathatunk. A felszólalás véget éri Benkő az arcokat figyelte. Az osztályvezetők többsége komoran, szinte bosszúsan ráncolta a »’omlokát. N®m tetszett nekik ez a pökhendi szóbeszéd. De érdemben is Benkőnek adtak Igpzat, s nem Szerencsésnek. Amit Benkő monö. azt a iózan ész «Mgallia. a reali táseV számbavétele, p valódi közérdek. S amit Szereke***, az. csak puffo- gó frázii. harcias fellengzősség. Mi lelHORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA te ezt a Szerencsést? Hát ez már nem ismer lehetetlent? Ennek minden ..koldus perspektíva”, ami nem kerül milliókba? Miért dobólódzik ez a milliókkal? Az osztályvezetők közül csak Pongrácz, az I. szerelde vezetője bólogatott Szerencsés demagóg szónoklata alatt. Pongrácz — ezt mindenki tudta róla — nem nagy ész. de annál jobban Imádja a szólamokat. Ha meghallja azt a szót: „szocializmus" elhagyja minden józan megfontolás, titán! erőt érez izmaiban, s rohanna vakon előre, ha követik, ha nem, ha célhoz ér, ha nem. kerül, amibe kerül. Most 4». amikor Szerencsés oda- vágta, hogy mi pedig fütyülünk a kapitalistákra és nem megyünk az 6 te- lük után. Pongrácz már ügyet nem vetett többé a lényegre. Ez Igen, ez a beszéd! Aki azt a szót, hogy ..szo- rialfzmus” kimondja, annak igaza van! Haraszti titkárnője nesztelen léptekkel az igazgató mögé surrant és a fülébe súgott valamit. Haraszti bólintott és az értekezlethez fordult: — Elvtársak, sajnos, az értekezletet fel kell függesztenünk. Megérkezett a csehszlovák delegáció, nekem kel] fogadnom. Javaslom, hogy ezt a vitát holnap reggel folytassuk. Remélem hamar végzünk vele. Az értekezlet megszakadt. Mindenki sietett a helyére. Szerencsés gondolataiba merülve szedte össze feljegyzéseit és távozni készült. Benkő útját állta: REG EN Y — Te, Jani, beszélni akarok veled. Ráérsz ma délután mondjuk, úgy öt óra tájban? Addig bizonyosan elmennek a vendégek. Szerencsés kedvetlenül bólintott és némán eloldalgott. Aha. Tehát nem elég ez az összecsapás, Benkő még meg is akarja leckéztetni az osztály- vezetői értekezleten elhangzott állásfoglalásáért Még csak ez kell! Még •karja felróni nekem — mérgelődő» —. hogy szembekerültünk egymás *.al. ö. aki annyit sem tett meg. hogv előre szólt volna a kifogásairól. órákon át töprengett, hogyan is íogja visszaverni Benkő támadáséi. Glédába állította érveit. Megfogalmn zott néhány frappánsnak vélt mondatot amelyekben sérelmének húrjai* pengette. Eltökélte, hogy nem hagyja magát. Nem neki. hanem Benkőne*' kell beadni a derekát! Alig várta az öt órát Akkor benyitott a pártirodára. Benkő már várta. De most nem azzal a felcsillanó derűvel. áradó jókedvvel fogadta mint máskor, ha Időt tudott szakítani egy kis beszélgetésre. Fáradtas volt. sőt. az arcára volt írva. hogy kellemetlen •»zárná ra ez a találkozás. — Allcét elébe! — keményítette magát Szerencsés. Tüstént belevágott előre kigondolt mondókájába: — Nézd, én úgyis tudom, mit akarsz mondani! — kezdte Indlgnált hangon. — De először hadd mondjak én valamit. Sajnálom hogv szembekerültünk egymással. Erről én nem tehetek. Te hatalom vagy a gyárban. Berkkő a szavába vágott: — Miről beszélsz te? A délelőtti értekezletről? — Igen hát miről beszélnék? Te megtehetted volna, hogy előre szólsz nekem, „nézd nekem nem tetszik az idomszerüzem terve, gondoljuk csak át ezt a dolgot", de te nem szóltál -emmit és nyilván szánt szándékkal *n tóttal nekem az értekezleten. Benkő kissé csodálkozó, kissé bosz- /.ús képet vágott: — Nem értelek. Janikám. Mit beszélsz te? Hogy ..szembekerültünk” meg. hogy én ..neked rontottam”? Mi az isten ez? Te előálltál egy tervvel. ez nekem nem tetszett, összeültünk azokkal, akikre ez tartozik, meg- lánytuk-vetettük. s még majd vitázunk is rajta, ezzel kész. Az persze 'ossz érzés, ha az ember elgondol va- amit és arra nem kiáltanak „hurrát" hanem a gyengéit firtatják, de hát a rcesz érzések elpárolognak, elpocsékolt milliókat viszont már nem lehet többé összekaparni. Most te azzal lössz. hogy én ellened vagyok. Hülyeség! Én a pocsékolás ellen vagyok. Pillanatnyi csend támadt. Szerencsést váratlanul érte Benkő kirohanása. Hiszen Benkő m.ndig kényeztette őt. Tapintatos volt kíméletes és «zelíd. mint egy szülő, aki malomszeretettel veszi körül gyermekét ér észre sem veszi botlásait. De éppen ez Ingerelte Szerencsést további cl- '•'nVezésre. Hiszen nyilvánvaló, how R«n1rő mr«í Mr van fortyogó indulattal. De mire Szerencsés ezt így elgondolta. Benkő lehiggadt és már nyugodt hangon jelentette ki: — Különben sem erről akartam beszélgetni veled, öreg. Hidd el. erről nem is érdemes. -Holnapra kial- szod a mérgedet és majdcsak megegyezünk valamiképp. Szerencsés szeme összeszűkült. Nem erről? Hát miről akar beszélni Benkő? Alig észrevehetően összerezzent. de Benkő éles, átható tekintetét ezúttal nem kelhette el Szerencsés belső aggodalma. Mégis, hanghordozása most már kissé kedélyes- kedő volt: — Panaszkodnak rád. testvér. Na ne ijedj meg. semmi baj. Benkő hirtelenében nehézkesen keresgélte a megfelelő szavakat. Megint visszatartotta a régi aggály, nehogy elkedvetlenítse Szerencsést. De Szerencsés agyában mindenféle félelmetes gondolat nyargalószott. Megsejtett volna valamit Benkő? — Azt mondják — folytatta Benkő —. mostan. n keveset jársz ki a munkahelyi. Begubóztál. No. hát Szerencsés megint izgatottan vágott — Panaszkodnak? Az a legköny- nyebb! Ha én minden rosszindulatú faiankóra hallgatnék... Benkő nyersen, nyomatékosan félbeszakította: — Mi az. hogy rosszindulatú fa- jankók? Hagyjuk ezt a nyegle hangot! Azt sem tudod, kiről beszélsz. Tudd meg. hogy ezt öreg munkások beszélik, tiszteséire* emberek. Ezek a ‘e barátaid! Ezrk a javadat akarják, és nem rosszindulat. hanem aeeoda- !om és segítő szándék vezeti őket. Szerencsés megint irpáeén repiiká- zott: ~ Tudom, ismerem az ilyet. Te fs ^suna lófndulattai égettél le ma az értekezleten. (Folytatjuk.)
