Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

▼márrtap. 1MM deeembrr I». BZAKMAarAnoiuTAa 5 A FÖSVÉNY Moliére mű a Miskolci hamarant ínhát hun A világirodalmi köztudat ét értékrend Moliéret úgy tartja szá­mon, mint Aristophanes mellett a legkiemelkedőbb, legnagyobb hatású vígjátékiról, a francia színpad ki asz szíkusét A vígjáték képzetével a legáltalánosabban a derű, a Jókedv, a komikum fogalma társul. Mit kezdjünk hát olyan kifinomult hal­lású, varázslatos hatású polgári esz­téta megjegyzésével, mint Szerb An tál: „Ebben a darabban (li. a Mizan­trópban) a legerősebb ugyanis az, ami Moliére magasrendü vlgjátékait általában olyan problematikussá te­szi: oly nagyszerűek, hogy már nem ts igazán mulatságosak. Nevetni csak azon lehet bennük, amit szereplőik mellesleg, a vígjátéki hatás kedvé­ért mondanak, vagy tesznek. — lé­nyegük maga sosem mulatságos, sőt. inkább a tragikus lejtő feli közelit Moliére vígjátékot megrenditőbbek. mint a nagy /randa tragédiák ...A fösvény címszereplője, a szörnyű Harpagon, tragikus pátoszban vo­naglik és üvölt a színpadon, mu­lasson rajta, aki tudr Szerb Antal szélsőséges álláspont­ja bepillantást enged abba az alter­natívába. amely a mollérei életmű elemzésénél első darabjának, a Tar- tuffe-nek bemutatásától kezdve mindmáig felbukkan: esendő, sajná- latramóltó. tragikus hösök-e alakjai, vagy pedig megvetendő, visszataszí­tó. nevetséges, komikus figurók. E2 a kérdés legélesebben éppen A fös­vénynél vetődik fel. Érdemes Idézni két kortárs. Bolleau, a költő és Ra­cine. a drámaíró beszélgetését: Racine: Láttam a múltkor A fös­vény előadásán. Maga volt az egyet­len. aki nevelelt. Boileau: Sokkal jobb koponyának tartom, mintsem elhlgyjem. hogy maga nem nevelett. legalább belül.*' íme: Harpagon jelleme megítélé­sének problémája egyidős a darab­bal. Akkor Is. után« is mindig, és ma is a fenti kérdésre kell Igen határozott választ adnia a darab rendezőjének. Az eszmeiség világos kibontása, az erkölcsi követelmé­nyek félreérthetetlen megfogalma­zása. a jéték egysége és gördtilé- kenysége nem tűr semmiféle kibékí­tő. összeötvöző, hogy úgymondjam kompromisszumos szándékot. A miskolci folúiitás, *$“5; invenclózus Nyilassy Judit rendezői munkájának kétségtelen érdeme, hogy az áradó humorú, egészsége­sen komédiázó. friss, vérbő megol­dás mellett foglal állást. Annyira következetesen, hogy még Harpagon híres monológjában sem engedi ér­vényesülni az ösztöneinek szörnyű rabjává vált. már-már tragikusan hutó ember iránti részvét elemeit. Ezt a rendezői felfogást sokmln- den támogatja. Mindenekelőtt a mű helyes értelmezése, amelyre Bolleau megjegyzése is utal. Harpagon sok­oldalúan jellemzett és számos ol­dalról megvilágított, különböző szi­tuációkkal érzékeltetett fösvénysége, pénzsóvárgása, ravaszsága, gátlásta­lan erkölcstelensége és élvhajhá- szésa minduntalan lelepleződik. Minden megmozdulása ellenszenves. Minduntalan és egyre erőteljesebben nevetségessé válik. A nevetséges pe­dig, mint Bjelinszklj találóan mond­ta az utálatos ostobaság kifejezője. Támogatja a miskolci előadásban érvényesülő szemléletet a mélyreha­tóan megváltozott társadalmi háttér. Moliére bírálata tipikus emberi hi­bákra irányul ugyan, de egyszer­smind és elsősorban történelmileg konkrét. Légüres térben mozog, ha nem látjuk mögötte XIV. Lajos ab­szolút monarchiáját, a polgárság gazdasági előretörését, és nyomóban olyan jelenségeket, mint az úrhat- námság. a tudálékosság, a képmuta­tás. a vagyonlmádat. a rangkórság. Mindezek az emberi hitványságok akkoriban egész társadalmi rétegek magatartását és cselekvését szabá­lyozták és határozták meg. Ki mon­daná, hogy manapság nem lelhetők fel az álszenteskedés, a talpnyalás, a fösvénység Jelenségei, de a gazdaság és társadalom forradalmi átalakulá­sa nyomában erkölcsileg Is megúj- hodó, formálódó világunkban ezek többé nem lehetnek meghatározó té­nyezők. A miskolci előadás a magyarorszá­gi Moliére-kultusznak abban a vona­lában áll. amely olyan hagyomá­nyokra nyúlik vissza, mint a Horthy- rendszer éveiben nyélbeütött Kép­zelt beteg-előadás az akkori Madách Színházban. Tartuffe színrevitele 1043-ban a Nemzeti Kamaraszínház­ban. a Duda Gyuri (Handln György) a Népligeti Színkör rozoga deszkáin és a felszabadulás után megannyi Moli éra-előadás. A bővérű komédiáiéi hagyomá­nyait gazdagította sok pompás ere­deti ötlettel, gvakran merészen nyers vonásokkal Nyilassy Judit. „Kezére játszott" Illyés Gyulának a nép természetességét, szókimondó őszinteségét, egészséges dévajságát oly mesterien kifejező és érvényesí­tő fordítása. Hadd fűzzünk két megjegyzést Nyilassy Judit munkájához. Helyedként éppen a korlátozatlan, vissza nem fogott, felszabadult ko­médiázó kedv és harsánység az elő­adást a burles7k határáig taszítja. . márpedig amennyire Harpagon nem tragikus alak. olyannyira nem bo­hózat! figura sem. Az előadás érdekességét, a közön­ség figyelmét biztosítja a pompás ritmus, ez azonban, úgy tönlk. csu­pán egyenletesen gyorsuló mozgás­sal alakul ki. Az első Jelenet. Ellz és Valér beszélgetése túlságosan lassú, és habár a szerelem körül forog, mégis unalmas. Nimothy Fenne ötlet felvillantásával bontja ki Har- pagon gazdagon árnyalt fösvénysé­gének ellenállhatatlan komikumát. Sokáig emlékezetes marad többek között a ravaszkodó. gonoszkodó ar­cán elömlő, szemérmetlenül nyílt, szinte kéjenc gyönyörűség, amikor azon örvendezik, hogy akadt valaki, aki leányát hozomány nélkül elve­szi. Többször Ismétli : hozomány nél­kül Ahogy ezt mondja, abban va­lósággal egy varangyos béka utálatos • puhasága és visszataszító simasága érződik, fii darab tanúsága szerint Harpagon túl van a hatvanadik élet­évén. Azt mondhatná valaki: Né- methy nem számol az életkori sa­játsággal. mert úgy ficánkol, szökell, bukfencezik, mint valami Ifjú. El tudjuk ezt hinni neki? Egy-két túl­zástól eltekintve, el! Éppen a pénz­hez való görcsös, már-már éllati ra­gaszkodása. amely lángra lobbantja benne a szörnyű szenvedélyeket, fi­zikai erejét is megsokszorozza, ami­kor eltorzult életének ..értelmét", vagyonát kell védelmeznie a min­denhonnan settenkedő ármányok­kal, az úton-útfélen leselkedő veszedelmekkel szemben. Hogy tud ravaszkodni. amikor kicsalja fia tit­kát! Milyen ízetlen és visszataszító beképzeltsége és önimádata, amikor a feleségnek kiszemelt áldozatához, a fiatal, üde Mariannához közeledik. A magyar íróküldöttség tájékoztatója Varsóban irodalmi életünkről Aláírták a magyar-mongol kulturális egyezmény jövő évi munkatervét A Kulturális Kapcsolatok Intéze­tében szombaton ünnepélyesen írták alá a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kulturális és tudományos egyezményének 1961. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Ilku Pál művelődés- ügyi miniszterhelyettes, mongol részről Zsambalin Banzar rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet írta alá. Az új munkaterv alapján szélese­dik az együttműködés a művészet, a tudomány, az oktatás, az egészség­ügy, a könyvkiadás, a sajtó és a rá­dió területén. Hazánkba újabb ösz­töndíjasok Jönnek a Mongol Népköz- társaságból, akiket a magyar egyete­meken és szakiskolákon képeznek majd. Az események középpontjában a mongol népi forradalom 40. év­fordulójának megünneplése áll, amelynek során kiállításokat, film- bemutatókat rendeznek. Ezenkívül számos magyar szakember utazik tanulmányútra a Mongol Népköztár­saságba. (MTI) Milyen hitvány, képmutató, amikor szegénységéről nyöszörög. Némethy — pompás gesztusaival, mozgékony­ságával. bámulatos aktivitáséval minden percben befogja, átkarolja az egész színpadot Félelme a paroxlzmus őrjöngésé­be, tomboló dühbe és fékevesztett gyűlöletbe csap át. amikor kincses- ládáját ellopják. A színészi tehetség és erő szép próbája Harpagon nagy monológja. Néhány percbe kell szésüríteni Moliére hősének minden visszataszító vonását: elvakult ösz­töneit, gyilkos mohóságát, örök gya­nakvását ét elembertclenedését. Nem szánandó ember gyötrődése ez, hanem egv visszataszító féreg undo­rító kínlódása. Némethy jól érti ezt, mégis az a benyomásunk: túl sok •fejét emészti fel korábban, alakítá­sát nem zárja le. nem koronázza meg eléggé ez a monológ. Mintha kevesebb több lenne itt; vissza kel­lene fogni a hangját, tompább, foj- tottabb beszéd, meglepőbb és kiéle­zettebb gesztusok hatásosabban fe­jeznék ki gyanakvását és Őrjöngését A stílus és ritmus szempontjából elsősorban Dobrdnszky Zoltán tartja vele a lépést. Kiválóan megértette, hogy Har­pagon fiának. Cléantenak szolgája, ez az életvidám fickó, ez a szeretet­reméltó. ügyes kópé — a Cselekmény egyik mozgatója.. Nem a gazdája iránti hűség sarkallja. — Cléanteról éppúgy megvan a véleménve. mint Harpagonról —, hanem az élet szere- tete, a fiatalság öröme és szépsége Dcbránszky Zoltán ezt a típust kü­lönös grimaszaival, harsány perdü- léseivel, pompás fellépésével hatá­sosan érzékelteti. ül oldaláról Ismerjük meg Gyár- mathy Anikót. Jobbára súlyos mon­danivalóhoz alakult hanghordozását, kemény jellemek megeleventlésé- hez szokott játékmodorát könnyeddé tudja oldani Fruzsina szerepében Csak úgy árad belőle a praktikák világában otthonos fruzsinák (mert a név Itt nemcsak egyedi, de gyako­ri víg játéktípus elnevezése Is egy­ben) jókedve, egészséges nevetése, megnyerő kedvessége. Hadd emeljük ki azt a részletet, amelyben Harca- gon tervezett házasságának meg­hiúsítására eszeli ki harsány kaca­gást fakasztó új ötletét. Galambos György hol szakács, hol kocsis Jakabja gazdag számadás ar­ról, milyen bátran szőtte darabjaiba Moliére a nép szemléletéről, maga­tartásáról. beszédéről szerzett meg­figyeléseit. És ez nem volt csekély dolog olyan Időben, amikor a fran­cia akadémián szavazással döntötték el. milyen szavak kerülhetnek be az irodalmi nyelvbe. Dicséretre méltó Galambos művészi mértéktartása, eszközeinek szolidsága. Forgács Tibor (Valér) mint sze­relmes. megnyerő fellépésével és modorával, behízelgő orgánumával, az Illyés-fordítás stílusötleteinek és pyelvi szépségeinek érzékletes meg­fogalmazásával. gördülékeny, kelle­mes szövegmondásával vonla magá­ra a figyelmet. Halványabbnak bi­zonyul a gazdájához tÖrleszkcdő. kegyeibe beférkőző alkalmazott helyzeteiben. A ixere/m«ek'“Ä apai zsarnokság, a feudális megkö­töttségekkel béklyóba vert családi életforma ellen lázadnak. A lélek, az érzelem, a tisztaság, a szerelem jogait követelik. Mint Ilyenek, bizo­nyos pozitív eszmeiség hordozói, de a moliérei játékban, akárhogy is. háttérben maradnak; rossz szóval élve: színészije* „nem sokat lőhet ki­hozni belőlük". Ahol a helyzet lehe­tőséget nyújt rá, ott Balogh Emese és Szekeres Ilona kedvesen, fiatalo­san. bajosan játszik, örül és móká­zik. Verdes Tamás gyűlöletesen zsugo­ri aplával való összecsapásaiban a lázadás komoly, bátor hangjait üti meg. más részletekben viszont ol­dottabb. könnyedébb. szlporkázóbb játékra lenne szükség. Bcleznay István különleges öltö­zékkel .és maszkkal állítja elénk Anzelm urat. akiről — a különös hatótőrés esetén kívül — túl sokat már nem tudhatunk meg. mert meg­jelenésétől a darab befeteztéig nem sok van hátra. Szabados Ambrus. Siménfalvy Eta. Varga Györoy. Bá­nó Pál és Győrvári János (rendőr­biztos) nevét olvashatjuk még a színlapon. Stílusos ábrázolásukkal hozzájárulnak a darab sikeréhez. Nos, stílusosság! H. Mészáros Margit jelmezei stílusosak. Sukl An­tal szellemes, de merőben újszerű di>’letét még meg kell szokni. örülünk a Kamaraszínház új be­mutatójának. A nagy angol tratfédiaíróról szok­tuk emlegetni: Shakespearet jól vagy rosszul, de látszani kell. Joggal mondhatjuk ezt Moliére-ről is. Per­sze helyesebb, célravezetőbb — jól játszani. A miskolci társulat ezt kétségtele­nül szem előtt tartotta. Sárközi Andor Hisssiih, hogy a béke legyőzi a háborút A Borsod-Hevesi Evangélikus Egy­házmegye Lelkészeinek Munkaközös­sége ülést tartott. Ez alkalommal foglalkoztunk a kommunista és munkáspártok moszkvai konferen­ciájának jelentőségével. Az erről a konferenciáról kiadott és a világ né­peihez szóló Kiáltványt a békét aka­ró emberiség történelmet formáló okmányaként Ismerjük el és benső melléállással üdvözöljük. A békére, a háború elkerülhetőségére, a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a gyarmati rendszer megszüntetésére vonatkozó megállapításaival közössé­get vállalunk. Teljesítjük a Kiáltvány felhívását, és valamennyiünk világának sor­séért aggódó felelősséggel ’követel­őik az atomfegyverekkel és a kü­lönböző tömegpusztító fegyverekkel való gonosz kísérletezés azonnali megszüntetését, sőt az Ulfen fegyve­reknek az ellenőrzött általános és telles le*z«r*1és keretében való meg­semmisítését. Isten színe előtt állva figyelmez­tetjük mindazokat, akikre felelősség hárul, hogy a munka, a technika és a tudomány az emberiség közös jó* létét és haladását van hivatva szol­gálni. Aki más Irányban működik« vagy vétkesen mulaszt, azt örök fe­lelősség terheli, és feltétlen ítélet elé kerül. Lelkiismeretűnk Indit arra, hogy késlekedés nélkül hangot adjunk ennek az emberi és keresztyén meg­győződésünknek. aat szolgálatunkban is érvényesítsük és e célok megvaló­sításáért munkálkodjunk. így állunk oda a magyar mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ügye mellé, hogy azt sajátos eszközeinkkel tá­mogassuk. Bízunk abban, hogy a szocializmus továbbépülése jót hoz népünknek! Hisszük, hogy a béka le­győzi a háborútl A Borsod-Heves! Evangélikus Egy­házmegye Lelkészl Munkaközösségé­nek megbízásából: VIrágh Gyula« Fényünnepre készülnek Ez évben is több községben gyulladt ki a várva várt villany­fény. Krasznokvajda. Szászfa községek la­kossága is nagy Izga­lommal várja az öröm­ünnepet. a villany M- gyulladásdt. Szászfán, már megtörtént a mű­szaki átadás, s az utó­lagos javítanivalók el­végzése után. előre­láthatólag december 20-án végérvényesen bekapcsolják az ára­mot. Ebből az alka­lomból kisebb ünnep­ségen látják vendégW az Áramszolgáltató Vállalat dolgozóit, akik meghozták nekik ezt a nagy örömet. Krasznokvajdán még csak most lesz a műszaki átadás, a pró- bavilágitás. A feneket­len sárban Járó em­berek nagyon várják már az éjszakát bevi­lágító, utat mutató áram megérkezését. Az állam nem fu­karkodott, szép aján­dékkal kedveskedik az új útra térő krasznok- vajdaiaknak. mert Krasznokvajdán az el­múlt pénteken kezdő­dött meg a termelő- szövetkezet szervezése. A község 200 ezer fo­rintos hozzájárulása bizony édeskevés lett volna a villany beve­zetéséhez. Szászfától Krasznokva jdáig két kilométer az út — s másfélmillió forintba került az államnak a krasznokvajdalak örö­Ha befut a minden­ed használható „ezer­mester" áram, a köz­ségi pártszervezet egy­szerű, a napokban re­novált párthelyiségé- ben odavarázsolódik a nagyvilág — a falu el­ső televíziós készülé­két a krasznokvajda I kommunisták mond­hatják magukénak. Sokan megnézik, must- rálgatják a háztetőre szerelt különös anten- mit. mely képeket köz­vetít a teremben lévő, nem kevésbé különös masinához. Ha a műszaki át­adást, próbavllágitási nem követi sok fel­tárt hiányosság, a ka­rácsony nagy ünnepéi már villanyfénynél ülik 'meg a krasznok­vajdalak is. Nem kell többé már vakoskodvo botorkálniuk a nyakig érő sárban. Eredményesen dolgoznak éves tervük túlteljesítéséért a sajószehtpéteri 111. akna dolgozói A sajószentpéteri III. akna nem tartozik a megye nagy bányái közé. Esős, sáros időben a bányaüzem épü­leteihez nem is olyan könnyű eljutni, mert a 100—200 méter távolságban húzódó főútvonaltól — a bányavasút mellett — csupán gyalogút köti össze őket a külvilággal. Évközben csök­ken lették a bánya tervét, mivel a termelés megkívánta, hogy mintegy 100 bányász a II. aknába menjen át dolgozni. A lecsökkent létszám miatt egy időben csak egy műszak­ban termeltek. Évközben & létszám újból növeke­dett A bányászok többsége a kör­nyékbeli falvakból került ki. Van itt 24 MTH-tanuló és 40 volt MTH-s'is. Ebben, a forgalomból kicsit kieső bányában — néhány ember lapunk­ban is hangot kapott véleményével ellentétben — a bányászok lelkiisme­retes murikét Igyekeznek végezni. A negyedéves terveket eddig túlteljesí­tették, sőt a harmadik negyedévben 121,5 százalékot értek el. Sándor András bányamester a jól­dolgozó brlvádok egész sorát emlí­tette meg. Novemberben a szocialista címért másodszor küzdő Varga Pál brigádja 114, az ugyancsak szocialista címet kiérdemelni akaró Kakucsl Ferenc 8 tagú brigádja 109,0 százalé­kot. Tarczall Géza fejtőbrigádja 115, Almás! János fenntartási csapata 111 százalékot ért el. Abrahám Sándor 6 tagú fejtőbrigádja a műszakonként! 23 mázsás fejteljesítmény helyett 38 mázsás fejteljesítményt ért el. így a százalékos eredmény 128,6. Adám Pál fejtőbrigádja 137,3 százalékra tel­jesítette tervét. Novemberben a leg­jobb eredményt az idősebb alacskai- akból álló Sikur László brigádja érte el. amely meddő elővájásban 152 szá­zalékkal zárta a hónapot. Az eredményok eléréséhez 'hozzá­járul nz. hogy a bánya műszaki ve­zetői Csíz! Ferenc főmérnökkel- az élen. a lehetőséghez képest Igyekez­nek megteremteni a műszaki feltété- leket és a pártszervezet Grega Péter párttltkárral az élen sikeresen moz­gósít a feladatok végrehajtására. A termelés decemberben is ilyen ütem­ben halad, a bányamester úgy véli. éves tervüket előreláthatólag 2—3 százalékkal túlteljesítik. Műsoros takarékossági estek Ózdon és Putnokon A Hazafias Népfront és az Orszá­gos Takarékpénztár rendezésében, a tömegszervezeték bevonásával, taka­rékossági műsoros esteket rendeztek Ózd on, a Liszt Ferenc Művelődési Házban és Putnokon. a járási műve­lődési házban. Az ózdi takarékossági est keretében .fellépett a kohászat kultúrgárdája és többórás műsorával szórakoztatta a megjelent közönséget. Műsorszámaik között Kodály. Bárdos. Járdányi és Karai művök szerepel­tek. Nagy tetszéssel fogadta a közön­ség az Inaktelki legényes és a három- ugrós leánytáncokat. Nagy érdeklődéssel fogadta a meg­jelent közönség a kérdezz—felek k Játékot, melyet Stcfanek Béla ötlete­sen és gördülékenyen vezetett le. A közönség soraiból szép számmal vol­tak jelentkezők és a döntőbe jutásért többen versenyeztek. A három leg­jobb pontszámot elérő versenyző. Ki- szelv László, Izsó Ferenc. Ivák Dezső, az Országos Takarékpénztár szép ju­talmát kapta meg. Ugyancsak nagy közönség előtt rendezték meg a putnoki járási mű­velődési házban a műsoros estet és a kérdezz—felelek játékot A műsort a művelődési ház kultúrcsoportja szol­gáltatta. A műsor nagy tetszést ara­tott. A kérdezz—felelek játékot Sze­les Ernő. a művelődési osztály veze­tője. nagyon jó hozzáértéssel vezette. A játék során szoros küzdelem ala­kult. ki a döntőben maradásért és így az első és második díjat is megosztva kellett kiadni Rási István 6» Bódl Béla között, míg a harmadik helvre Andiik Péter került. A Takarékpénz­tár betétkönyvekkel jutalmazta a kérdezz—felelek játék során helye­zést elért versenyzőket. Az ünnepi műsoron kívül a takaré­kosság gondolatáról ózdon Verese István, a Hazafias Népfront titkára, míg Putnokon Lórincz József, a já­rási tanács vb. elnöke mondott be­szédet. A megjelentek mindkét helyen kellemesen töltötték az időt és meg­szívlelték az előadók tanácsait az egyéni pőnztakarékoeságról és annak előnyeiről. A jelenlévőket Darvas József tá­jékoztatta a magyar irodalmi élet­ről. a Magyar írók Szövetségének működéséről, kiadóvállalataink mun­kájáról és a két ország irodalmi al­kotásainak kölcsönös terjesztéséről. A Lengyelországban tartózkodó Darvas József író. a Magyar írók Szövetségének elnöke. Thurzó Gáboi író és Váezi Mihály költö december 17-én Varsóban találkozott a lengyel irodalmi élet vezető képviselőivel és a sajtó munkatársaival.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom