Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

2 Csütörtök. 19M. december t ESZAKMAGYAKOB8ZAG Megnyílt „A munka dicsérete* képzőművészeti kiállítás JUHASZ GYULA „A munka” cí­mű költeményének »oral szárnyaltak szerdán este a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipart Dolgozók Szakszervezete miskolci székházá­nak nagytermében, bevezetéseként a rövid ünnepségnek, amellyel meg­nyitották „A munka dicsérete" című értékes képzőművészeti kiállítást. A megnyitóra eljött — többek között. — KukucMka János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Lackó Béla elvtárs. a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője, Balogh And­rás elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője. Calló Fe­renc elvtárs, a városi tanács vb. el­nökhelyettese, a város társadalmi szervezeteinek vezetői, művészeli életünknek képviselői közül számo­sán, továbbá nagy számban jöttek el az érdeklődők Bukovits Klára, a Kilián gimnázi­um tanulója szavalata után Gyárfás Imre elvtárs, az MSZBT megyei el­nöke ismertette a kiállítás létrejöt­tét. A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Képcsarnok Vállalat közös kezdeményezésére, közös munkájá­nak eredményeként, a borsodi nagy­üzemek lelkes támogatásával szület­te* meg a tárlaton bemutatott mű­vek. amelyeknek mindegyike az' al­kotó munkát tükrözi és amelyeknek megteremtésével és bemutatásával az MSZBT felszabadulásunk W. év­fordulója évének még ünnepibbé té­teléhez kívánt hozzájárulni. Gyárfás• Imre bevezetése után lackó Béla elvtárs. a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője, az MSZ­BT megyei intézőbizottságának tag­ja mondott mefoyitó beszédet. — Szép és nemes feladatra vállal­kozott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Képcsarnok Vállalat, ami­kor városunkban ezt az impozáns tematikájánál fogva is vonzó kiállí­tást megrendezte a munka dicsérete gondolatának jegyében — mondotta Lackó elvtárs többek között. — Né­pünk szocialista nevelésében, szocia­lista tudatának alakításában, ízlésé­nek fejlesztésében pártunk és kor­mányunk nagy Jelentőséget tulajdo­nit a művészeteknek — közte a kép­zőművészetnek —. s fejlődését min­den eszközzel támogatja — folytatta.' A továbbiakban arról szólott Lac­kó elvtárs,, hogy szocialista éoitő- munkánk jelenlegi szakaszában olyan feladat áll a képzőművészek előtt, hogy művészi alkotásaikkal az egész dolgozó népet szolgálják és ez­zel vegyenek részt a szocialista tár­sadalom megteremtéséért folyó küz­delemben, amelyben póriunk és munkásosztályunk a művészeket harcostársainak tekinti, . — Ez a kiállítás anyagánál fogva élő. elevpii tanúbizonysága annak, hogy művészi életünk egészséges to­vábbfejlődése. a mai valóság ábrá­zolása, mennyire fontos feltétele an­nak. hogy az alkotó művészek szo­ros kapcsolatot teremtsenek dolgozó népünkkel. Ismerjék mindennapi életét, mindenekelőtt teremtő, alkotó munkáiét. — folytatta Lackó elvtárs. — Amíg ezek az alkotások készültek. a művészek szoros kapcsolatba ke­rültek az üzemek dolgozóival és éle­tével és ez a kaocsolat alapvető gaz­dagodását jelenti mqstani és további művészi fejlődésünknek, ugyanakkor igen jó nevelőh^tásöal volt az üzemi rví* * ' A SAIMAA CSATORNA Köszönijük a KISZ megyei értekezletének ♦ valamennyi résztvevőjét { Ma, a Bartók Béla Művelődési Házban 257 fiatal részvételével l9A zajlik le a KISZ megyei értekezlete, amely hivatva van érté­kelni az elmúlt három év munkáját, megszabni a KISZ előtt álló további feladatokat. • ■ E munkaértekezlet,előtt pillantsunk vissza az elmúlt három évre. Már elöljáróban nyugodt lelkiismerettcl megállapíthatjuk, hogy me­gyénk ifjúsága megállta a helyét és nagyrészt eleget tett n párt által ifjúságunkra bízott feladatoknak. Ezt bizonyítják azok a statisztikai adatok, amelyek a KISZ-szervezetek, illetve a KISZ-tagság három esztendős fejlődését tükrözik. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy az Ifjúsági Szövetség megyénk fiataljainak széles rétegét átfogó tömeg­szervezet lett, amely vezeti és irányítja az ifjúságot az előtte álló fel­adatok végrehajtására. Előrelépés tapasztalható az ifjúság politikai és szakmai nevelésé­ben Is. Fiataljaink politikai állásfoglalása teljesen megváltozott, érdek­lődésük egyre nagyobb a marxizmus—lenlnizmus iránt. Ezt bizonyítja, hogy az 1960—6í-es oktatási évben mintegy 50 ezer fiatal vesz részt a párt, illetve a KISZ által szervezett politikai oktatási formákban, valamint az Ifjúsági Akadémia előadássorozatain. Fiataljaink egyre nagyobb gondot fordítanak árra. hogy minél jobban elsajátítsák azt a szakmát, amelyhez leginkább kedvet éreznek. Az ifjúság küldöttei a mai munkaértekezleten számot adnak az egyre jobban terebélyesedő takarékossági mozgalomról, amely K1SZ- szervezeteink egyik igen fontos feladata lett. Három esztendő alatt több mint 320 millió forintot takarítottak meg a borsodi fiatalok. Be­számolnak a küldöttek arról, hogy égyre több borsodi fiatal vesz részt az üzemek, bányák és a mezőgazdaság termelési eredményeinek foko­zásáért indított munknverseny-mozgalmakban, fáradoznak a minőség javításáért és a termelési költségek csökkentéséért. Jelentős fejlődés tapasztalható a falusi szervezetek termelési munkájában is. Amíg tavaly csupán 52 ifjúsági brigád volt versenyben, ez évben közel 160 munkacsapat dolgozik a magasabb termelési eredményekért. Mindezeket a tényeket- figyelembevéve megállapíthatjuk, hogy eredményt hozott a pártnak az az álláspontja, amely kimondta: létre kell hozni a magyar ifjúság egységes szervezetét, a Kommunista Ifjú­sági Szövetségét. A KISZ bebizonyította, hogy képes összefogni és vezetni az ifjúságot a párt. az ország előtt álló feladatok végrehaj­tására. A megyei küldöttértekezlet után semmivel sem vár kevesebb fel­adat fiataljainkra, mint eddig. A politikai munka vezérfonalát to­vábbra is két alapvető feladat képezi. Az egyik: még szélesebb mérték­ben megismerteti megyénk ifjúságával a párt és a KISZ Központi Bizottságának közös irányelveit, amely megszabja a KISZ feladatait. A másik: mozgósítani az ifjúságot a második ötéves terv feladatainak teljesít esőre, illetve, túlteljesítésére. Ezeknek az irányelveknek a tanul­mányozása és helyes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a nevelő munká­ban a VII. pártkongresszus határozata maradéktalanul érvényesüljön, s mepyeufc ifjúsága minden erejével serénykedjen feladatainak meg­valósításáért. A további feladatok között szerepelnek olyan fontos dolgok ts. mint az ifjúság kommunista szellemű nevelése, a szocialista versenismazgaiom szélesítése, az ifjúság kulturális és sportiaényeinek kielégítése, a szocialista sport erkölcsi normáinak kialakítása és a ‘ömegsport-mozgalom fejlesztése. Megyénk fiatalsága e feladatokat csak abban az esetben képes maradéktalanul végrehajtani, ha igényli a feladatok megvalósításihoz a párt, allami és tömegszervezetek vezetőinek segítségét A ma összeülő megyei KISZ küldöttértekezleten tehát lesz miről számot adni ifjúságunknak. KlSZ-alapszervezeteinknek. r bőven lesz mit utravalóul is adni a fiataloknak. Kívánunk ehhez a munkához* a megyei KISZ-értokezlet valamennyi részvevőjének erőt. eaészséaet eredményes munkát! u ’ Országos erdészeti értekezlet A faluval Nem mindennapi történet. Egy erő­teljes egyéniségű dolgos asszonyról «ól. Ez a vizsolyi asszony. Plezlkó Júnosné háta mögött sok erénnyel, a közösségnek végzett munkával, most mégis szembekerült a falujával, az emberek többségével, s magatartása naponta viszályokhoz, bonyodalmak­hoz vezet. íme a történet: Régóta özvegyasszony, egymaga dolgozza meg kis földecskéjét, s nem is akárhogyan! Amikor kell vet, ka­szát ragad, végzi a legnehezebb férfi­munkát Mindenki csodálja és felnéz rá. Már a felszabadulás első eszten­deiben. 1940-ban megtalálja az utat a parthoz, szívesen fogadták az ambi­ciózus ,asszonyt akiben a munka szeretete révén Igazság«- rzet. a dolgos kisemberekhez való ragaszkodás él. A Vizsoly lak „Ilon nénijére" mind­inkább felfigyelnek, tisztelik, becsü­lik a járás! vezetők is. Amikor a le- ’ ge'tetési bizottság elnökének választ­ják. újabb érdemeket szerez Legel­tetési bizottság elnökének lenni eey faluban nemcsak megtiszteltetés, de komoly felelősséggel is jár. Kezde- ménvezésére több ezer fát ültetnek a legelőkön. A jegenyék már régen megnőttek, árnyékában nyáron már a tsz tehenei pihennek. Ezután som-másra kapj* Pleszfcó- nó az o’Ismeréseket. a Járás sem fu­karként? » dicsérettel. Csakhogy a dicséretet, e”sifier**t ugyanúgy tudni kell elvr«~lni. mint annak az ellcn- kezc.'ét. Ilona néninek azonban meg­árt’. A tovább! murvára nem crét-1­' 1es h!7‘"»á*t mo-ft t<7. elismerésekből. hanem fokozatosan megváltozik. fezébe száll a dicsőség, fcevély lesz. s lassan hátat fordít az emberek gondjainak, bajainak. Az el­bizakodott asszony kiválasztottnak tartja magát, s ha valaki szól, valami §zcin9>en jobbra inti. letorkolja; s politikai álarc mögül fenyegetőzik. Szállóigévé vált az a mondása: a járás,, a megye itt van — s ilyenkor a zsebére ütött. Magyarán: hiába is emelne szót valaki akár a járásnál, akár á megyénél, neki adnak Igazat. Persze, nem mindenki találta az ő magatartását elviselhetetlennek, ki­váltképp azok a rokonok, támogatói és ismerősei, akiiig elsőként részeltek a községi legelőből, akik- valamilyen kölcsönösség alapján előnyt húztak belőle. Ma is erősen állítja, hogy ő csak az osztályellenség ellen harcolt, a szegényeket pártolta. Hát ez is csak módjával igaz. Kovács István, aki az elsők között lépett a tsz-be. még ma is jól emlékszik arra az időre, amj- kor Pleszkóné n legeltetési bizottság elnöke volt Kovács István a falu egyik legszegényebb embere volt cselédeikedett. s elvállalt mindenféle nnnszámos munkát. Ahol csak lehe­tett. megfogta a garast H’ába, csa­ládja az 1000 négyszögöl földből, a kis tehénkéből nehezen boldogult. Kovács gondolta magában, szól Plesz. kónéoak. — Ilona néni, adjon nékem egy’ kis kaszálót, vagy részes kapálást. — Nem lehet — csattant a válasz. —9 Akkor miért ad ennék és enne* — f* sorolta az Ismerősök, a rokonok nevét. ' — Néked ahhoz semmi közöd! — Kovács István nyel* egve*. s ha bele ’•«llctt I« ..nyugodnia” r.z leazság- ‘•dpneárbe a* eset mindlf* bántotta. Kováé* Tstván erete azonban nem covcdfll!, Hn*e«!ó ntfrlé* f*bb*t ’•»br*ne Idézni. Mintán tanács- és f«Wmí!vess7Öve«re*<-ti topnék !«■ mee- vá’p«zt*álk. mind több hat-lmat érez. Szavát itt is. ott ír flgvelembe kell venni, s 6 soha nen> eneed „Igazá­ból” A sérelmek visszhangja nem­igen Jut. «! « járásra, mert az embe­rek nyíltan nem fe Igen mernek szólni, azt hiszik többen, ha a Plesz- kóné cselekedetei ellen emelnek szót, a demokrácia, a rendszer ellen szól­nak, hiszen később párttitkárnak is megválasztják. Nemhogy közeledné­nek. inkább eltávolodnak s kívülről szemlélik az eseményeket. Sok becsü­letes középparasztnak az ő szemében osztóly.ellenség a neve. Ivancsó János, a tsz mostani elnöke hadifogság után (antifasiszta iskolát is végzett) haza- jövet be akart lépni a pártba, mikor azonban látja azt, hogy Plesricóné és az őt támogató csoport elferdíti a párt politikáját, várakozó álláspontra helyezkedett. Többen tesznek így. Ezek után nem is csoda, ha Vizsoly­ban megreked a pártépítés, s évek során át egyetlen középparasztot sem találnak méltónak a pártba való fel­1956 után sok minden megváltozik itt Is. Az emberek élénk figyelemmel kísérik a politikai életei, a párt helyes lépéseinek tükrében mind­inkább rálsmernak Pleszkóné hibáira. Nyilvánvalóvá váiik, hogy túlzó, bal­oldali magatartásával, amit át- és átsző a klikk-szellem, nem lehet ve­zetni. Miután h járási pártbizottság leváltja Pletókonét, sok ember fel­lélegezik Vizsolyban. Egészséges erje­dés indul meg. s ennek egyik leg­figyelemreméltóbb jele. hogv 1959 őszén szinte máról holnaora átalakul a falu. Vizsolyban mindertki belép a termelőszövetkezetbe. Miután Pleszkóné nem jut vezetés­hez. megsértődik, dúl benne a bosszú, s most már minden ereiével be akarja Mzonvftanj. hogy a tsz veze­tése az osztálvellenség kefébe került. Megrágalmazza' a vezetőket, pedig Ivancsó János elnöktől kezdve egytől- egyig olvan közén- és kisparaszti kezébe került a tsz vezetése, akikre hallgat a falu népe, a tagság túl­nyomó többségének bizalmát élverik. Amikor az elnököt a volt 5 holdas Eperjesi Lászlót és Z. Takács elvtár­sat soronlkívül felveszik a pártba, lármát csap. Beutazik Abaujszántóra is. hogy a járásnál lépéseket tegyen, mondván: kulákokat a pártba nem lehet felvenni. Akciója, melyei né­hány régi „híve” is támogat, kudarc­ba fullad. A járási pártbizottság fi­gyelmezteti Pleszkónét. az intelem azonban nem használ. Minden alkal­mat megragad, hogy valami rosszat tudjon rábizonyítani a vezetőségre. Dévényi József állattenyésztési bri­gádvezetőt akasztófára valónak „titu­lálja”. holott Dévényi József az egyik legszorgalmasabb tagja a tsz-nek. Nagyrészt neki köszönhető, hogy s^p törzsállomány kezd kifejlődni Vi­zsolyban. Pleszkóné most azt erősítgetl, nem akar vezetőszerepet Hiúsága és cse­lekedetei másról tanúskodnak. Rak­tárosnak. munkacsapatvezetönek ajánlkozik, mindenbe beleavatkozik, s a kákán Is csomót keres. Amikor a gép forgatja a földből a burgo­nyát. fitymálóan nyilatkozik: — Ez több kárt csinál, mint hasz­not — Ott azonnyomben megcáfol­ja de ó nem hajlandó tévedését belátni. Es lehetne a rossz, vissza­húzó magatartásának számos példá­ját. cselekedetét sorolni. Azt meg kell hagyni — ha 57 éves is — de­rekasan dolgozik ma Is, sajnos azon­ban sokkal többet árt, mint használ, mert elégedetlenségre szít. Ahogy Vizsolyban mondják, mindent el­ront a ..szájával". A valamikor so­kat dicsért Pleszkóné így került szembe a falujával, így lett ma fékje az előrehaladás­nak. a munkának. Hogyan Jutott ide Pleszkó János- né? A történetből sok minden kitű­nik, egy azonban nem: Pleszkóné nem tanult, nem képezte magát ko­molyabban az évek során. így nem tudott, s nem is tud lépest tartani a fejlődéssel, nem érti meg a mai élet összefüggéseit. A tegnap alkalma-. zott módszerek holnapra elavulhat­nak. Különösen akkor, ha azok nem tudatosságból, hanem ösztönösség- bol fakadnak. S amikor most Plesz­kónét elmarasztaljuk, el kell mon­dani azt Is. hogy ha a járás szervei többször ellenőrizték volna, néra fejlődött volna idáig a Pleszkóné- ügy Vizsolyban. Nehéz most Plesz- kónénak, mert mindenért másokat okol, helyzetének alakulását nem keresi saját hibáiban. Ha magatar­tása nem változik, vagyis továbbra is a falu ellen hadakozik, azzal sok kárt okozna a Vizsolyban is szárnyát bontogató közösségi szellemnek, a fejlődő termelőszövetkezetnek. S még néhány szót. A Vizsoly! eset sajnos nem egyedüli. Pleszkónét, vagy hasonlót más községben is le­het találni. Magatartásukkal az ilyen emberek gyakran okoznak fejtörést különböző szerveknek, ve­zetőknek. Mivel a maguk szemében nem látják a „gerendát”, sérelmeik alapján úgy gondolják, hogy min­denbe beleköthetnek. Elég gyakori, — ha fenti esetben nem is így van —, hogy az ilyen önsértődöttek bele­kerülnek az osztályellenség háló­jába, s azok aztán értik a módját, hogy az elégedetlenségből tókét ko­vácsoljanak a maguk szájaize sze­rint és minden esetben a közösség­gel, a féjlödő újai szemben. Ügy ve­hetjük elejét az Ilyen esetdfcnefc, ha nem feledkezünk meg a káderek, a vezetők állandó ellenőrzéséről, ha állandóan’ szemmel kísérjük tevé­kenységüket. Ha elnézünk a kis hi­bák felett s nem igyekszünk Időben nyesegetni a vadhajtásokat, később már sokkal nehezebb a dolgunk s áz erőfeszítések eredménytelenek Is le­hetnek. Ha őszinte kritikai légkört teremtünk, ahcl mindenki nyugod­tan elmondhatja véleményét, akkor mind ritkábban találkozhatunk a fent leírt esel lel. Garami Ernő dolgozókra is, mert tudatosította! előttük saját munkájuk szépségét és? hősiességét, felnyitotta szemüket aj hétköznapok szépségeire. f Ezt követően a szocialista-realista# művészet pártosságaról, az igazi mű-1 vészelnek a nép vágyaival, törekvő-, seivel való azonosulásáról, művó-J szeinknek a megyénk adta lehetősé-J gek helyes kihasználásában tanúsí-# tott magatartásáról.^ eredményeikről A szólt Lackó elvtárs, majd köszönetét a mondott a müvekért az alkotóknak,? az új mecénásként jelentkező'nagy-J üzemeknek, majd azzal a gondolat-# tál fejezte be megnyitó beszédét,# hogy a nép szolgálatánál szebb fel-I adat nincsen és úgy gondoljuk, hogy ? ez egyben müvésztársadalmunkt többségének az emberi-művészi hit-ff vallása is. A LACKÓ BÉLA elvtárs megnyitója# után Wortmann Sándor, a Képcsar-A nők Vállalat főosztályvezetőie szó-I lolt röviden, majd Csabay Kálmán? Munkácsy-díjás festőművész rövid? méltatással mutatta be az egyes# műveket a megnyitón megjelent# nagyszámú érdeklődőnek. a (Az igeo értékes képzőművészéti# kiállítás anyagának részletes, kriti-g kai ismertetésére még visszatérünk.) J Moszkvába utazott ^ a külkereskedelmi miniszter ♦ Incze Jenő külkereskedelmi mi-A niszter gazdasági tárgyalásokra I Moszkvába utazott. (MTI) ; I9W november 24-én Moszkvában véget • értek • szovjet—finn lár»< Hválások. Egyik eredményeként a. Szovjetunió kedvező feltételek mellett 50 évre bér be adja Finn- < országnak a Saimaa-ceatorna szov- Jet részét a hozzátartozó partsza­kaszokkal együtt. A Szovjetunió területén Vlborg, városától éssekra. a Finn-öbölbe torkoló 5« km hoAtú salmaa-csa-' Haté Szempontúból * rendkívül' nagyjelentőségű, össrekötl a mint- wry •m^km-es^körzetxe klterjedfl, összekapcsolódó^ kAjjjteaongg rikkelnek^olcstT™^záU Ué* At teszi lehetővé. A Szovjetunió egyébként Finn­ország egyik legnagyobb kereske­delmi partnere. A finn Importból •8 százalékkal («X.» milliárd finn márka lSM-bant. az exportból 17 százalékkal <«,A mlWéed finn márka lMS-ban) részesedik. A Saimaa-rsatornáról kötött szer­ződés a szovjet—finn kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedését 1« el«­Az Országos Erdészeti Főigazgató­ság felügyelete alá tartozó erdő­gazdaságok és faipart vállalatok igaz­gatói szerdán országos értekezletet tartottak Budapesten. Dr. Balássa Gyula miniszterhelyettes, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetője beszámolójában ismertette a hazai erdőgazdálkodás és a faipar egyéves eredményeit. Az általánosságban emelkedő termelési eredmények mel­lett rámijtatott a vezetési hibákra, s megjelölte e hibák felszámolásának gyors és hathatós módját. A bevezető tájékoztató után az erdőgazdaságok és a faipart vállalatok igazgatói Sit­kéi János és Stróbl Kálmán főosztály­vezetőkkel a két ágazat sajátos prob, lémáit vitatták meg. (MTI) yvwvtwwwwwws

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom