Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

A békés együttélés elve: lenini örökség lv+ szocialista és a kapitalista rendszer békés együttéléséről. Sok szó esik, mert a különböző társadal­mi rendszerű államoknak a békés együttélésről alkotott véleményétől függ az illető ország kormányának leül- és belpolitikája. S hogy melyik országnak milyen a bel-, de főleg a külpolitikája, az egyáltalán nem mindegy a világ népeinek. Sok szó esik, mert a békés együttélés ilyen vagy olyan értelmezésétől függ az illető országnak a háborúhoz és a békéhez, a leszereléshez, a gyarmati népekhez való viszonya: ettől függ, hogy az illető ország atom- és hidro­génbombákra, vagy pedig iskolákra, kórházakra, korszerű lakóházakra, kulturális intézmények építésére for- ditja-e nemzeti jövedelmének Jelen­tős részéi. A szocialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom naiáro- zottan magukénak vallják a békés együttélés politikáját. Annak vallják, mert mént ahogy Hruscsov elvtárs az ENSZ XV. közgyűlésétől hazatérve a moszkvaiak előtt mondott beszé­dében hangsúlyozta: „A békés együttélés elve: lenini örökség". A békés együttélés gondolata tehát nem valami újfajta fogalom, nem taktikai lépés a Szovjetunió részé­ről, — mint ahogy az Egyesült Álla­mok vezető körei szeretnék elhite.- ni —, hanem lenini tanítás. Lenin már 1917. november 7-én, a 11. szov­jet kongresszuson a béke-dekrétum­ban „az emberiség elleni legnagyobb gonosztetlnek" nyilvánította a hábo­rút és a történelemben első Ízben hirdette meg a nemzetközi kapcsola­toknak azokat az új elveit, amelyek elitélték a háborút, — mint a vitás kérdések eldöntésének drasztikus eszközét —, és amelyek a békét tet­ték a szocialista állam külpolitikájá­nak alapjává. Már ebben az első szovjet dekrétumban is kifejezésre jutott az a lenini eszme, hogy lehet­séges két különböző társadalmi rend­szer együttélése. S a békés együttélés gondolata 1917-tól a szovjet külpoli­tika fő vonala, alapelve lett. A két rendszer békés egymás ** mellett élésének lehetősége azonban most sokkal inkább meg­van, mint Lenin idejében, mert hi­szen amikor Lenin meghirdette azt, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom csak azon a napon győzedel­meskedett, Szovjet-Oroszország száz sebből vérzett, kevés volt az élelem, járvány pusztított. Ma azonban a Szovjetunió a világ egyik legerősebb állama, a legkorszerűbb, hadi- és technikai felszerelésekkel rendelke­zik, a termelés soha nem látott szint­re' -emelkedett, az emberek jól élnek. De óriási változás következett be a viláfj többi országaiban is. A Szovjet­unió 11. világháborúban aratott győ­zelmeinek nyomán egy sor ország ki­szakadt a kapitalista rendszerből, a szo&.alixmus kilépett egy ország ke­retei közül és világrendszerré vált. Ma, amikor fennáll a több mint egy milliárd embert tömörítő szocialista tábor, elérivzett az az időszak, ame­lyet Lenin sJóre látott: a proletariá­tus nemzetközi diktatúrájának idő­szaka. Napjainkban — ellentétben 1917-tél — nm az imperializmus, hanem a szochAizmus a világpolitika meghatározó ereje. A megváltozott erőviszonyokat txikrözi. hogy a béke ügyét, a két rend.tzer közötti együtt­élést védelmezik <*z ázsiai, afrikai, latin-amerikai államok is. amelyek imperialistaellenes álláspontra he­lyezkedtek és a szocialista országok­kal együtt alkotják a béke egyre szé­lesedő övezetét. Az erőviszonyok el­tolódását tükrözi a nemzetközi mun­kásosztály, a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító mozgalma, s nem utolsó sorban a néptömepek egyre növekvő békemozgalma. A Szovjetunió azonban, — noha az erőviszonyok az 6 javára billen­tek, — továbbra is a békés együtt­élés hive. Az SZKP XX. és XXL kongresszusa elemezte a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javára végbement hatalmas változásokat és egyértelműen kijelentette, — s cse­lekedetei is ezt bizonyítják —. hogy a Szovjetunió változatlanul hű a bé­kés együttélés elvéhez. A Szovjet­uniónak a napokban is ugyanúny, mini fennállásának 43 évében bár­mikor, a békés együttélés a külpoli­tikai irányvonala. S a Szovjetunió mellett ezt a lenini örökséget köve­tik a többi szocialista országok. Ezt bizonyítja a kommunista- és mun­káspártok képviselőinek Bukarest­ben lezajlott júliusi értekezlete, amely újból erőteljesen aláhúzta, hogy a kommunista- és munkáspár­tok effhangúlag támogatják az SZKP XX. és XXL kongresszusának külpolitikai célkitűzéseit, az 1957-es Moszkvai Nyilatkozatot és a Béke- kiáltvány alapelveit. A békés együtt­élés lenini tanítását követi a Magyar Szocialista Munkáspárt zottsága, a kommunista- és munkás­pártok képviselőinek bukaresti véle­ménycseréje után újólag hangsúlyoz­ta, hogy „a világ kommunista- é. munkáspártjaival szoros testvéri egy ségben, rendíthetetlen hűséggel < marxizmus—leniniznjits ’tanításaihoz arra alapítja politikáját.'hogy követ­kezetesen résztvesz a népek harcá-'- ban a békéért,' a békés egymásmel-'- lett élés megjavításáért." ‘ C ajnos, a békés együttélést az imperialista országok vezető körei nem Ilyen egyértelműen értel­mezik. Az imperialisták a békés együttélés ellen voltak 1917-ben és az ellen vannak ma is. A békés együttélés politikájának megvalósítá­sa helyett egyes imperialista körök a háborús készülődés, a fegyverkezé­si verseny, a katonai tömbök erősi-', lésének politikáját folytatják. Kém- repülőket küldenek a Szovjetunió fölé. meghiúsítják a csúcstalálkozót, ellene vannak a leszerelésnek, nem' ertenek egyet a gyarmatok felszaba­dít ásaval. S amikor ilyen nyilván­valóan akadályozzák a békés együtt­élést, nem szégyellik azt hangoztat­ni, hogy fík „békében akarnak élni" a szocialista országokkal, csak ez éppen ..lehetetlen." Ennek alátámasz­tására az imperialista tábor vezető politikusai — Eisenhower. H ért er. Adenauer — agresszivitással vádol­ják a kommunizmust, hogy elterel­jék a figyelmet a maguk agresszív politikájáról. A nyugati imperialis­ták bizonyos körei, a béke ellenségei azt igyekeznek elhitetni, hogy a. Szovjetunió a forradalom „export.já-- nak" útján meg akarja dönteni a tő­kés rendet más országokban. Az igaz, hogy a kommunisták között', nincs egyetlen hive sem a kaplta-', lizmusnak, ez azonban egyáltalán; nem Jelenti azt. hogy a Szovjetuniói vatkozik a tőkés országok bel-; ügyeibe. Romain Rollandnak igaza volt, amikor azt mondotta, hogy „a dságot nem hozzák külföldről málhás kocsikban, mint a bourbono­kat." Nem ritkán hallhatók a burzsoá országok képviselőinek olyasfajta bölcselkedése is: ji szovjet vezetők azt állítják, hogy hívei a két rend­szer békés egymásmellen élésének. Ugyanakkor azonban kijelentik, hogy a kommunizmus minden országban győzni fog. Milyen lehet a Szovjet­unióval való békés egymásmellen élés. ha a Szovjetunió a kommuniz­musért harcolT Az efféle felfogás burzsoá propaganda hatása alatt ala­kul ki. A burzsoázia ideológusai a tömegek megtévesztése végett, a té­nyeket elferdítve, szántszándékkal összekeverik az ideológiai harc kér­déseit. az államok közöm kapcsola­tok kérdésével, azért, hogy a Szov­jetuniót agresszívnek tüntessék fel. Amikor a kommunisták azt mond­ják, hogy a két rendszer — a kapita­lista és a szocialista rendszer — ver­senyéből a szocialista rendszer kerül ki győztesen, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szocialista országok kapitalista országok belügyeibe való fegyveres beavatkozással vívják U a győzelmet. E versenyt a szocialista termelési módban rejlő előnyök dön­tik majd el, ami magasabb, mint kapitalista termelési mód. Másszóval, e verseny gazdasági területen dől el. a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenyében, amely napja­inkban döntő szakaszba lépett. A Szovjetunió a hétéves terv teljesíté­sével olyan óriási gazdasági célkitű­zéseket valósít meg. amire kapitalis­ta ország képtelen. S ezt az Egyesült Államok kardcsörtető urai is jól tudják. Dulles, az USA volt külügy­minisztere halála előtt pár héttel ke­serű szájízzel Jelentette ki: „Nem a rakéták a veszélyesek, hanem az, ha a Szovjetunió megvalósítja terve­it."’ A nyugati háborús uszitók azon- ban. bármennyire is ellene vonnák' a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymásmelleit élésé­nek, méflis alulmaradnak. Az erővi­szonyok a szocialista világrendszer oldalára .tolódtak el. A békés együtt­élés következetes politikája megerő­sítette a szocialista tábort és az egész nemzetközi Kommunista mozgalmat. Maga az élet i'izonyitotla be a békés együttélés lenini elvének helyességét azt, hogy a béfcf zászlaja, amelyet kommunizmus Xx&ogtat, legyözhetet- len. 4 A Fodor László A lenini úton... a Nagy Októberi Szocialista zelme. hajnaüiasadást jelentett az emberiségnek. Az Auróra cirkáló ágyúlövéseivet .egy új kor kezdődött el Százharmincmillió ember in­dult el a történelem járatlan útján a szebb, boldogabb holnapért, amit úgy nevezünk: kommunizmus. S noha rögös, göröngyös volt ez az út. amit a Szovjetunió megtett — eredményre vezetett. Felépült a világ első szocialista állama, ahol érvényesül a legteljesebb emberi igazság, őrökre megszűnt a kizsákmányolás, a munka — a kényszerű robotból — dicsőséggé vált. November 7-e azonban nemcsak a Szovjetunióban hozott óriási változásokat. A szocialista forradalomnak, a nagy Szovjetuniónak köszönhető, hogy ma már 900 millió ember menetel azon az úton, amelyen Lenin népe 19Vi-ben elindult. Létrejött a szocialista világ- rendszer, s ma már egy sor ország küzd Lenin eszméinek valóravál- tásáért. összeállításunkban azoknak az országoknak az életéből adunk Ízelítőt, amelyek az új úton járnak, az emberiség szebb, boldogabb holnapjáért küzdenek. ndk. öt „csoda' Lengyelország: A Machowi Kénkombinát öl év múlva Lengyelország az élcsapatba kerül, a kénsavtermelő országok között. Ebben nagy szere­pet Játszik a machowi kombinát. Macho w környékén 200 hektár területen épül a kénkombinát, amely 1965-ben egymaga kétszer annyi kénsavat fog termelni, mini ameny- nyit Lengyelország 1938-ban ter­melt. A kénsavon kívül a kombinéi­ban termelnek még tiszta ként, fluorvegyületeket, foszforvegyiilete- ket. sőt talán üveget is cementet is. Októberben kezdődik meg az első elkészülő üzemrész, a tiszta ként termelő gépi feldolgozó üzem pró­baüzemeltetése. Bár a terv csak a jövő év elejére irányozta elő a ter­melés megkezdését, a kombinát épí­tői elhatározták, hogy az üzem már december 4-re, Borbála napjára, a lengyel bányászok hagyományos ün­nepére megkezdi a tiszta kén terme­lését. Albánia: Egyre több szakmunkás és mérnök az olajiparban Az albániai Sztállnváros Kőolaj­ipari Kombinátjában évről évre több munkás dolgozik. A második ötéves terv idei utolsó évében a munkáslétszám újabb 2000 jövel gyarapodott. Megjelelő arányban „ növekszik a mérnökök és a szak­munkások száma is. Jelenleg a kombinát minden 1000 munkására 17 mérnök jut 1955-höz képest a mérnökök száma ötszörösére, a technikusok száma pedig kétszere­sére növekedett. Korea: Több gép a mezőgazdaságnak A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság munkásai egyre több gépet készítenek a mezőgazdaság részére, hogy meggyorsítsák a termelőszövet­kezetek munkájának gépesítését. A Koreai Munkapárt felhívta az ország dolgozóit, a munkásokat és a parasztokat, hassanak oda, hogy két- három éven belül teljesen gépesítve legyen a köztársaság mezőgazdasága. E felhívásra válaszul a koreai ipari üzemek munkásai sok új mezőgazda­sági gépet készítettek el és próbáltak ki sikerről a mezőgazdasági vidéke­ken. Ez év első nyolc hónapjában a ko­reai gépgyárak dolgozói csaknem há­tású mezőgazdasági gépet készítettek a termelőszövetkezetek részére. Sok nagyüzemben megkezdték korszerű ekék gyártását, a mezőgazdaság megsegítésére. A Kan."e Gépgyár az utóbbi hat hónap alatt több mint KÖZÖS ERŐVEL Tudományos és műszaki együttműködés a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között A mangánferritek magyarországi gyártási eljárásá­nak bevezetése csupán egy gyárra vonatkoztatva, évi 500 ezer rubel megtakarítást eredményezett. A Szovjet­unióban bevezették a forrit dugattyúrudak csavar- menelvágásánalk magyar technológiáját és ennek révén körülbelül 180—200 ezer rubelt takarítottak meg. A Szovjetunióval kialakított tudományos és műszaki együttműködés révén a Magyar Népköztársaság is sok bonyolult műszaki és gazdasági feladatot oldott meg így például szovjet szakemberek segítettek Magyar- országnak, hogy a mezőgazdasági gépgyárakban rövid idő alatt bevezethessék a lánctalpas traktorok, maga- járé kombájnok és más gépek gyártását A Szovjetunió segítségével épült fel Magyarorszá­gon n sztállnvárosi Dunai Kohászati Kombinát. A mis­kolci „Lenin” kohászati kombinát a szovjet tapasztala­tok átvételével jelentősen megjavította munkáját. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió tapasz­talatainak és segítségének felhasználásával megterem­tette hazai golyóscsapágy-iparát. továbbfejlesztette az olajfcldolgozó-ipart. a szénbányászatot, a vegyipart, az alumíniumipart és más fontos iparágakat. .. A két ország szoros együttműködése számos pr<^- léma (kidolgozásánál lehetővé teszi a munka clvégz&é- kerülésggy0rSÍtá5át és a felesleges párhuzamosság el­A szovjetunió és Magyarország 11 év óta működik együtt tudományos és műszaki vonaloo. Ezen idő alatt a Magyar Népköztársaság több mint 1500 szakértőt küldött kt a Szovjetunióba, akik megismerkedtek a Szovjetunió termelési tapasztalataival, tudományos és műszaki eredményeivel, Magyarország több mint 1200 féle műszaki dokumentációt kapott a Szovjetunióból. Bz<St a dokumentációs anyagok a nehézipar, a könnyü- ipar éa a mezőgazdaság különböző kérdéseivel foglal­A Szovjetunió körülbelül 900 szakembert küldött Magyarországra, akik étvettók a magyar népgazdaság legértékesebb eredményeit, s több mint 100 tervet, technológiai és más műszaki dokumentációt kapott az ipar és a mezőgazdaság különböző területeiről. A műszaki dokumentációk és a termelési tapasz­talatok térítés-nélküli cseréje mindkét országnak lehe­tővé teszi, hogy kisebb munka- és pénzráfordítással, gyorsabbon bevezethesse az új készítmények gyártását Nézzünk meg közelebbről is néhány pádát A szovjet szakemberek átvették a vékonylemezes konstrukciók ütés nélküli javítására, a préselt válasz­falak gyártására, a forgattyús tengelyek hldeghegosz- tésére stb. vonatkozó magyar tapasztalatot, ami több mint 200 ezer rubel megtakarítást jelentett a Szovjet­unió népgazdasága számára. százezer darab mezőgazdasági szer­számot készített és juttatott el a falu si szövetkezetekbe. Harmadik helyen a népművelés területén elért átfogó vívmányokat méltatta, hozzáfűzve: amit az NDK- bao a tanuló ifjúságért tesznek, szin­te álomnak tűnik. A negyedik, ami nagy hatással volt rém, amit az egészségvédelem területén a lakos­ságnak nyújtanak. S végül az ötödik „NDK-fcell csoda” a valóban elké­pesztő .mérvű építkezés, meg az, hogy a lakásokat lényegében a dol­gozóknak építik s ennek megfele­lően alacsonyak a lakbérek Is. Michael C. Kyrcos görög képvi­selő. volt miniszter, egy parlamenti küldöttség tagjaként az NDK-ban járt és Kyrcos az ADN egyik tudó­sítójának kijelentette, különösen öt dolog tett rá Igen mély benyomást a Német Demokratikus Köztársaság­ban: Először is a lenyűgöző méretű iparosítás egy olyan országban, amely viszonylag szegény nyers­anyagokban. Másodszor, az átalaku­lás a mezőgazdaságban és a falusi lakosság szemmel látható tóléte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom