Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
okúi bér s Dr. Woolfton angol tudós új elmélete? állított fel a bolygók keletkezéséről. Elmélete szerint a naprendszer bolygói annak eredményeként jötte* létre, hogy a Nap közelében egy másik csillag vonult el. Ezt az elméletet ma még kevés csillagász támogatja. ' mivel nagyon kicsiny a lehetősége annak, hogy két égitest igen közel kerüljön egymáshoz. Az új elmélet szerint annakidején olyan csillag vonult el a Nap mellett, amely százszor nagyobb tömegű volt és a Nap rádiuszánál 10-szer nagyobb távolsággan haladt el a Nap mellett. A csillag hatására a Nap felületén dagályhullám keletkezett, amelynek magassága a csillag közeledésétől függően növekedett. A csillag nagyobb vonzóerőt gyakorolt e hullám felületére, mint a Nap és a hullám végülis leszakadt. A tudós szerint először a Pluto, a Naptól legtávolabb «só bolygó Jött létre. Mivel nagymennyiségű anyag szakadt el a Nap felületétől, ezért újabb hullámok keletkeztek, amelyek körben terjedtek, amíg szembe nem kerültek a közeledő csilaggal. A csillag vonzóerejének hatására újabb hullám szakadt ki és lérejött a Neptunus. További hullámok elszakadásából keletkezett az Uránus, a S;iturnus és a Jupiter. Amikor utóbb a csillag távolodni kezdett, létrejött a négy belső bolygó — a Mars, a Föld, a Vénus és a Mercurius. Egy Berlinben rendezett tudományos konferencián közzétették az emberek növekedésével és súlyával kapcsolatban végzett kutatások eredményeit. Egy hamburgi klinika tudósai megállapították, hogy az emberek átlagos magassága az elmúlt 10 év alatt 7—70 centiméterrel növekedett A tudósok adatai szerint ma egv tízéves fiú 12—14 centiméterrel magasabb. mint a hasonlókorú fiúgner- mekek 80 évvel ezelőtt. Az 5 éves gyermekek ma átlag 5 centiméterrel l Kípünl Javítja. A HOFEHEK ÜZEM /Ott áll a Bodrog partján. Már hairan esztendeje. Szélső rpu- leteu csak par méter választja el az ősi folyótól. S ahogyan kopik a part. úgy közeledik a víz az üzem falaihoz. Egyre gyorsabban. Már csak az öreg parti füzesek tartják az omladozó partot. Az épület és környéke furcsa képet mutat. Mintha fehér kristállyal, vagy mésszel öntötték volna le az itteni tájat. A kaolinpor vastagon, keményen rárakódott a falakra, a fákra. Itt sohasem zöld a lomb. Az Képek a Rudabányai Vasércdúsítóműről Ez itt a fövágat — mutatta. — Nemrégen építettük. Azelőtt nagy kerülővel szállítottuk ide az anyagot. Az eső. sár. szél mindig akadályozta a munkát. így született meg a merész terv: átvágtuk a vasúti töltést, és az országút alatt váoatot építettünk, így most a fejtéstől egészen az őrlóanyag ex a puha kootót. wteiyet mm ' Hideg, süppedő vágatok. Igyekez- ■ tünk visszafelé. i — Kaolint és kovaföldet őriünk, i zsákokba rakjuk és ezt szállítjuk , külföldre. Kovafóidból például igen , sokat exportálunk Hollandiába és , N émetországba. Az 50 kg-os zsákok ott sora- , CSt koznak az egyik helyiségben, szállításra készen. Naponta 50 tonna. , Nagy érték ez, szigetelőanyagok gyártáshoz használják. A magyar ipar a kaolint várja innét, s kap is belőle elegendő mennyiséget. Innét látják el a tüzállóanyaggyárakat. a diósgyőri és a csepeli papírgyárat, s a Lmnin . ohászati Műveknek is szállítanak. ' — A laboratóriumi vizsgálatok szerint hazánkban kevés olyan jó tűzálló anyag van, mint az itteni — magyarázta a vállalat igazgatója. — Ezért vált szükségessé az üzem továbbfejlesztése . bővítése. Már felépítették az új transzformátorházat. épül az új csarnok, a falakon mindenütt munkások serénykednek. A laikus is megállapíthatja: rohamosan fejlődik az őrlőmű. Hegyaljának ez a hires és egyre fontosabb üzeme. — A külföldi megrendelők egyre nagyobb igényekkel lépnek fel. Van tehát jövője a magyar kaolinnak, kovaföldnek és Zemplén minden ásványi kincsének, a perlitnek és a többi anyagoknak — világosított fel az igazgató. S ezt kormányzatunk is felismerte, az ötéves tervben rohamléptekkel fejlődik majd a kaolinbányászat ... Késő délutánba hajlott az idő, amikor új ismeretekkel gazdagodva elhagytuk a hófehér üzem területét. Az egyre erősödő őszi szél még jobban felborzolta a tájat, fehér por kavargóit a levegőben. S ahogy távoeső sem hídja már tisztára mosni a fehérbe öltözött tájat. Mert szüntelenül száll a fehér por. a kaolin, melyet itt őrölnek a Bodrog parti őrlő- múben. Ez Bodrogszegt egyetlen híres üzeme. Olyannyira, hogy már évtizedek óta a világ több országában is S most. a hulló őszi lombok között még furcsább képet mutat ez a vidék. A lehulló fehér levelek után fehér, merev faágak hajladoznak a szeptemberi szélben. De nemcsak a fák, a falak és a vízpart fehér itt, az emberek is. Mint hóemberek mozognak az udvaron lévő ..kaolinhegyek” között. S ha jobban feltámad a szél, pár méterre is alig lát a szem. Igaz, nem soká, mert rövidesen felfogják majd a drága fehér port, és papír- zsákokba rakják. Sok-sok ezer tonna kaolint mentenek meg az új eljárással. Késő délután érkeztünk az üzembe. Olyan „tHllámlátogatásfélét’’ tettünk, minden bejelentés nélkül. Velünk jött Szajkó József is. a Módi Ásványbánya és őrlő Vállalat igazgatója. hogy megnézze: nincs-e valami rendellenesség az üzemben. Meg, hogy bemutassa nekünk ezt a hires hófehér üzemet, mely sok valutái biztosít az államnak. Elindultunk a ..kaolinhegyek" között, bokáig süppedve a Jeher aranyban". Szajkó igazgató csak tőmondatokban beszélt, mert a szálló port könnyen leszívja az ember. — Ez itt az új száritódob — magyarázta. — Az új épülettel együrt most helyezzük üzembe. — Növelni fogjuk a kapacitást. — A raktár előtt is fehérruhás munkások serénykedtek. Innét szállítószalagon továbbítják a kaolint az őrlőbe, a szárító dobokba. Amott tüzes kemencék. Érdekes üzem. — Érdekes — mondta kísérőnk, de van ennél érdekesebb is. Az üzem mellett két kilométerre fekszik a műig a föld alatt érkezik ide az anyag. S ennek más haszna is lett. Oj kaólinmezöket tártunk fel. És gyorsabb lett a szállítás. — A bánya túl van a hegyen. — — őszintén szólva, nem is sejtettük, hogy ilyen nagy bánya uan itt a szegi hegyek tövében... Es nemcsak nagy, csodálatos is. A fövágatban haladva egészen új, ismeretlen 'világ tárul elénk. Fehéren csüloggó „alagút", mintha a természet tréfát űzne az emberrel. A szénbányász, aki csak hallomásból ismeri a fehér kaolinvágatokat, bizony csodálkozhatna. Mert különös ásványi ktdtunk az őrlómütől, fokozatoson változtatta meg színét a természet. Csak jóval az üzem fölött, az országút két oldalán értünk vissza a valódi őszbe, ahol már nyoma sem volt a kaolinpornak: rozsdás-vörös falevelek hulltak az országúira. C aki itt, ezen a ponton halad a keresztül, talán nem is sejti, hogy alig 25 méterre a föld alatt, hatalmas fehér vágat köti össze a fehér üzemet a fehér bányával, mely egyre híresebbé és gazdagabbá teszi a vadregényes és nagymúltú zempléni földet... Szegedi László szegi kaolinbánya. Ez az ország legnagyobb kaolinbányája. Ezt csak azért jegyzem meg, mert... — Mert eddig úgy tudtuk, hogy a módi kaolinbánya a legnagyobb — szakítottuk félbe magyarázatát. — Más érdekesség is van — folytatta az igazgató, miközben a bánya bejárata elé értünk. Annyi itt a kaolin a föld alatt, hogy talán még unokáink sem tudják majd kiszámítani, hány tonna. Itt van az ország leggazdagabb kaolinmezője... magasabbak és 2 kilóval nehezebbek, r mint 1900-ban. I Ukrajnai szakemberek bútorgyártó 4 automata berendezést készítettek. A 1 gépsor 0,02 mm-es pontossággal mű- (| ködik, automatikusan ellenőrzi a 1 gyártott bútoralkatrészt méreteit és A minőségét. A gépsor munkábaállítá- \ sával a munkatermelékenység 2—3- ~a szorosára emelkedik. Az NDK-ban kidolgozták egy új- f fajta, különleges tulajdonságokkal ( rendelkező üveg gyártási technoló- f giáját. Ez az üveg erős napfény hatá- f sára tejfehérré válik és egyáltalán f nem lehet átlátni rajta. Ha a nap- ( fény intenzitása csökken, az üveg . fokozatosan visszanyeri átlátszóságát. £ Az új üvegfajtát tetők fedésére, , üvegfalak gyártására stb. fogják fel- ( használni. t 9 A Kola-félszigeten, a HIbin hegy- I ségben építik a Szovjetunió első ' sarkkörön túli alagútját. Az épülő | alagút hossza 7 km lesz.
