Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

BSZAKMAGYARORSZAQ Vasárnap. I960. október t. JCedtwd. és sz'uwzL (7 Vékony. barna férfi. Az a ti pus, akiről nehéz lenne el képzelni, hogy órákon át nyűgöd tan tudna egyhelyben üldögéln Nem ideges, csak nyugtalan, min dig keres és talál is magának va lami elfoglaltságot... Ismerik ezt a fajtát? Egyébként a Miskolci Pamut­fonó felelős beosztású mérnöke. Es a KISZ titkára is. Kérdezem: — A beosztása nem ád elég munkát? Nevet és megvonja vállát. — Dehogy is nem... — Akkor miért vállalta még rá­adásnak a KISZ-litkárságot ? — Mert szeretek a fiatalokkal foglalkozni, mert... — Nos, mert megszoktam ezt a munkát, már egyetemista korom­— Csak ezért? — És kedvem is van hozzá, szí­vesen csinálom. Meg végered­ményben sok munkával nem is jár. Tudja ez olyanformán van, hogy aktíva hálózatot kell kiépí­teni és munkától megbízni a ta­gokat. Feladatokat adni... — És a titkár csak ellenőriz? — Hát... Ellenőriz is. Mert azt kell. Feltétlenül. Erről nem feled­kezhet meg. És arról sem, hogy a jó munkát végző tagol dicsérje, s a hibáz óról is szó essék. — őszintén: a gyakorlatban, dolgoznak az itteni tagok? — Hogyne. Bizottságokat ala­kítottunk az egyes feladatok meg­— Milyeneket? — Van üzemi újságunk. A Fonómunkás. Keveset foglalkozott a mi ügyeinkkel. Bizottságot ala­kítottunk, s ennek a tagjai írnak az újságba. — Mások? — A kirándulások szervezésével foglalkoznak, ismét mások sport­tal, kulturális dolgokkal. Megala­kítottuk a fiatal műszakiak taná­csát is... — Gyakran rendeznek kirándu­lást? — Nézze ... Fiataljaink sokat dolgoznak. És most nemcsak a tár­sadalmi munkára gondolok, s nem is kizárólag a politikai foglalkozá­sokra, továbbképzési formákra, amelyeken részt vesz a tagság zöme, henem egyebekre is. Ha jó munkát kívánunk, ha azt kérjük, hogy adjanak, akkor kapniuk is kell... Igaz? — Igaz. — Ebből következik, igen gyak­ran megyünk kirándulni és meg­szerveztük az olcsó, közös szinház- és mozilátogatásokat is. Van film- vetitőgépünk, s általában teljesí­teni igyekszünk a fiatalok kíván­ságait. Mert megérdemlik a mie­ink... Higgye el, nagyon megér­demlik. Nem kérhetünk olyat tő­lük, amit meg ne tennének... —^És ezt viszonozni is kell, — Hogyne... sjDólogatok én is. Nahoczky ^ György folytatja: — Nálunk az átlagos korhatár 24 év. A többség tehát fiatal, szocialista brigádok 46 százaléka KISZ-tag. Tehát, ha egyszer a fiatalok itt nálunk elhatározzák, hogy aki kiszes, az százszázalékon alul nem teljesít; akkor szinte az egész üzem túlteljesít... — És elhatározták? — Igen. — Tanulnak a kiszesek? — Politikát? — Azon kívül is... — Sokan még csak most feje­zik be az általános iskolát. Kilenc- venen felül járnak oda. És nagyon sokan végzik a textiltechnikumot is; talán harmincon. A fonónök többsége csupán betanított segéd­munkás. Hároméves szakmai gya­korlat után jelentkezhetnek a szak- másilási tanfolyamra. Tavaly 57 fonónő végezte, s az idén is meg­szervezzük. Eddig harminc jelent­kező van, ha hatvanon lesznek, beindítjuk... Mit mondjak még? Valóban, mit is mondjon még? Nem a KISZ-szervezet munkája után akartam érdeklődni... Leg­alábbis nem kizárólag az után. Es most, a KISZ titkáráról magáról alig esett szó, beszéltünk minden egyébről... Azaz, hogy nem mondom jól, hisz ezt az embert, Nahoczky György séről írtam. Hibáztam? Nem ... Talán nem. Hiszen a munkája után lehet lemérni leg­inkább, ki kicsoda, ki milyen em­ber... A végzett munka — valóságos lénykép.,. Tévedtem? Remélem nem... Szántó István Negyedéves terven felül négyezer tonna hengereltárú Az ózdi Kohászati Üzemek durva- és finomhengerművének hengerészei szeptember 28-án — két nappal a határidő előtt — teljesítették henge­reltén! termelési tervüket. Az így nyert idő alatt harmadik negyedéves terven felül, még mintegy .négyezer tonna acélt hengerelnek. Elismerésre méltóan dolgoztak a kikészítők is: harmadik negyedéves kiszállítási elő­írásukat ugyanis több nappal előbb befejezték s így a feldolgozó ipar részére még tetemes mennyiségű hengereltárut adnak negyedévi ter­ven felül. Az eredmény elérésében jelentős szerepe van annak az ötvennyolc munkacsapatnak, amelyek a szocia­lista brigád cím megszerzését tűzte célul. A munkabrigádok vetélkedésé­ből különösen kitűnt a finomhenger­műben dolgozó Lajos Ferenc. Ujpál István és a durvahengerműi Cseber János hengerész munkacsoportja, amelyek negyedéves előirányzatukat több mint tíz százalékkal haladták túl. Értékes segítséget kaptak a fi­nomhengerészek Marhoffer Lajos művezetőtől, aki a tartósabb henge­rek használatának bevezetésével je­lentősen — egyes acélfajtáknál mint­egy 15—20 százalékkal — Járult a termelés növekedéséhez. flprúmagcséplés némi nehézségekkel! Nem kell különösebben hangsú­lyoznunk az aprómagtermelés fontos­ságát. Hiszen mind állattenyészté­sünk, mind az export szempontjából nagyon lényeges dolog, hogy minél több takarmányt, illetve a takar­mánytermelés növeléséhez minél több vetőmagot termeljünk. Ter­melőszövetkezeteink, egyénileg dol­gozó parasztjaink az utóbbi években éppen a fentiek tudatában egyre eredményesebben foglalkoznak ap- rómagtermeléssel. A minap néhány Tárcái községi gazda panaszkodott, hogy a szerencsi gépállomás tokaji brigádjának ve- stője kijelentette: a községbe nem hoznak cséplőgépet az aprómag el- sépelésére. Aki csépeltetni akar, keresse meg a tokaji brigádszállást — 8 kilométer csupán — ott a gép­állomás rendelkezésre áll. Ez is meg­oldás végeredményben. Azonban ha a fölösleges költséget és az elmúlt évi tapasztalatot nézik a termelők, egyáltalán nem kecsegtető a gépál­lomás ajánlata. Annál is inkább, mert hiszen aki hat-nyolc szekér el­csépelendő terménnyel rendelkezik, csak igen lassan és nagy költséggel szállíthatja be és vissza lucernáját, vagy lóheréjét Tokajba. Másrészt pedig, akik tavaly elmaradtak az ap- rómagcsépléssel és a tokaji brigád- szállást voltak kénytelenek több ki­lométer távolságból felkeresni, azt tapasztalták, hogy a cséplőgép keze­lője ugyanakkor más munkát vég zett és több órát várakoztak a ter melók. — reggeltől estig, — amíg cséplőkezelő megjelent. Ilyen ta­pasztalatok után érthető a tarcali aprómagtermelők felháborodása cs ha a felsorolt tényekre támaszko­dunk, nekik van igazuk. Ügy gondoljuk, nem került volna különösebb megerőltetésébe a gép­állomásnak, ha a gabona elcséplése után visszatartott volna Tarcalon egy cséplőgépet és azt aprómag- cséplésre átalakítva, most ott üze­meltetné. Hogy ez miért nem történt meg. az a gépállomásra tartozik, azonban a dolog nem közömbös a közvélemény és a népgazdaság szem­pontjából sem. Reméljük, hogy a gépállomás vezetői meg egyszer és alaposan megnézik, ml a hasznos és mi a káros, mindannyiunk érdekét figyelembevéve! A Vasutas Szakszervezet V. kongresszusa tiszteletére A MÁV miskolci fütöház dolgozói a Vasutas Szakszervezet V. kongresz- szusa tiszteletére felhívással fordul­tak a Budapest—Ferencváros fűtő- ház dolgozóihoz, s párosversenyre hívták ki őket. A miskolci fütöház dolgozói 1960. IV. negyedévében vállalták, hogy a munkavédelem terén jelentős ered­ményeket mutatnak fel, s szeretnék, ha az ország többi fütőházi dolgozói is csatlakoznának ehhez a kezdemé­nyezéshez. A felhívás tartalmazza: a negyedik negyedévben a munka- kieséses személyi balesetek számának csökkentését, a szakmai gyakorlat­ban még járatlan dolgozók patroná- lásával mintegy 20 százalékkal csök­kentik a baleseteket. Továbbá vállal­ták, hogy a meglévő munkavédelmi őrjáratokat kiszélesítik, s minden dolgozót felkeresnek, hogy felhívják figyelmüket a baleseti veszélyek el­kerülésére. A technika előrehaladásával pár­huzamosan vállalták, hogy a verseny időszakában igyekeznek a dolgozók munkáját megkönnyíteni és biztonsá­gosabbá tenni. Ebben az időszakban több munkavédelmi jellegű újítást vezetnek be a fűtőházban. A vállalás tartalmazza, hogy a téli forgalom sikeres lebonyolítása érde­kében. a zord időjárásra való felké­szülésüket a határidő előtt 10 nappal, november 20-ra teljesitik. A gyakor­lati vállalásokon kívül munkavédel­mi filmet vetítenek, orvosi előadáso­kat szerveznek az üzemben. például a Borsodi Szénbányászatig Tröszt, amikor a bányák gépesítései terén nem tette meg a szükséges in-y tézkedést, pedig köztudomású, hogyv a gépesítés a termelékenység emelé-v sének egyik legdöntőbb tényezője. Ezv év első felében a Borsodi Szénbányá-v szati Tröszt 73 Kóta-félc rakodógépé-? bői mindössze 15 volt üzemben. Ay 13 Hidasi-gépből pedig csak négy? dolgozott. A VII. pártkongresszus^ határozata kimondta, hogy a nehéz? fizikai munkát, mint például a szén-? felrakást, 40—45 százalékban géppel? kell elvégezni. A miskolci szénbá-? nyák a kitermelt szénmennyiségnek? mindössze 1 százalékát rakták fel 4 géppel az elmúlt félévben. Hasonló a? helyzet a beruházásoknál. A VII. A pártkongresszus nagy nyomatékkai? figyelmeztetett a beruházások kon-A centrálásának fontosságára. Azóta? szigorú állami határozatok is szülét-? tek erről. Mégis, a gyakorlatban aj kongresszus határozatait és az államig fegyelmet megsértve, tovább folyik aj beruházási eszközök szétforgácsolása.v A VII. pártkongresszuson Kádár” elvtárs felhívta a figyelmet, hogy aV párthatározatok maradéktalan végre-'* hajtása érdekében igen fontos az el-? lenőrzés. Több szempontból fontos a? határozatok ellenőrzése. Elsősorban? azért, mert a határozat helyességét ? végső fokon a gyakorlat dönti el. Ott? igazolódik be,* hogy időszerű volt-e ? a határozat, egyet értenek-e vele a? párttagok, a pártonkívüliek, kÜzde-Á nek-e_ megvalósításáért. Fontos azj) ellenőrzés a határozatok maradékta-? lan megvalósítása érdekében is. Az? emberek hajlamosak arra, hogy mégi^ fontos dolgokról is elfelejtkezzenek,^) különösen, ha a gyakorlatban nem? megy minden simán. Viszont, ha a? határozatok meghozatalával egyidő-Z ben az ellenőrzés is megindul, napi-y renden tartják a problémát, s többet? tesznek érdekében. Megyénk párt-V szervezeteiben egyre gyakoribb, hogy? egy-egy régebben hozott határozatra? újra és újra visszatérnek. Ellenőrzik? a végrehajtást s ha szükséges, kiegé-? szítik az előző határozatokat. A ha-? tározatok ellenőrzésénél fontos köve-? telmény, hogy a problémára való? visszatérés ne csak regisztráljon. Ügy? helyes és eredményes az ellenőrzés,? ha a feltárt hibák kijavításához Is? igyekszünk segítséget nyújtani. Igen? fontos, hogy az ellenőrzésnél ne csak? a hibákat lássuk meg. hanem az?" eredményeket is. s ne fukarkodjunk? a dicsérettel sem S éppen ilyen fon-5 tos, hogy az ellenőrzésben minél löb-7 ben — a dolgozik szeles tömegei is“ — vegyenek részt. E tekintetben még-* van tennivaló. Több helyütt tapasz­talható, hogy a párthatározatok el­lenőrzésénél nincs minden rendben. Némely Pártszervezetünknél a hatá­rozatok végrehajtásának ellenőrzésé­re csak elvétve térnek vissza. A határozatok ?? élet dése szem­pontjából rendkívül fontosak. Külö­nösen fontosak a határozatok nap­jainkban, amikor nem kisebb felada­tok megoldására mozgósítanak, mint arra, hogy eredményesen fejezzük be hároméves tervünket, teremtsük meg ötéves tervünk megindulásának jó alapját Pártszervezeteinkre komoly feladat hárul a VII. pártkongresszus határozatainak maradéktalan végre­hajtásában Is. mert hiszen a 9 és fél hónappal ezelőtti pártkongresszus határozatai évekre szólnak. Azért is nagy figyelmet kell fordítani a VII. pártkongresszus határozataira, mert olyan dolgokat tűzött ki célul népünk elé. mint a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus építésének meggyorsítása, a gazdaságosabb ter­melés, a fokozottabb takarékosság Nagyjelentőségű a párthatározatok végrehajtása azért is. mert azok nem függetlenek a dolgozók érdekeitől — a határozatok maradéktalan végre­hajtása nagymértékben elősegíti az életszínvonal szakadatlan emelkedé­sét. A párthatározat valóraváltása ér­dekében különösen nagy feladat vár az alsóbb pártszervezetekre. Az alap­szervezetekben dől el végeredmény­ben, hogy milyen mértékben valósul­nak meg a határozatok. A párthatá­rozatok mindennapi érvényesítése az alapszervezetek feladata. Az út, amelyen haladunk, jó Párttagságunk többsége mindent megtesz a határozatok megvalósítá­sáért. erejét nem kímélve harcol egy- egy feladat sikeréért A babérokon azonban nem lehet megpihenni, a küzdelmet tovább kell folytatni, mert a párthatározatok végrehajtása nem időszakos munka. A határozatokban megjelölt feladatok megvalósítása egesz embert követel. A párthatáro­zatok valóraváltásához adjon erőt kommunistáinknak az a tudat, hogy munkájukkal a nép ügyét, a szocia­lista Magyarország megteremtését se­gítik elő. Fodor László zatokat hajtják végre. Ez helytelen dolog. A párthatározatdkat alapos vita előzi meg, s ha valamelyik párt­tagnak véleménye van. mondja azt el akkor, idejében, ne pedig a határo­zatok meghozatala után. Előfordul, hogy vitatkoznak egyes párttagok a határozatok felett. E viták azonban nem rossz szándékból származnak, hanem mert azt szeretnék, hogy mi­nél nagyobbat lépjünk előre a szo­cializmus építésében. Vigyázni kell azonban, hogy e viták minden eset­ben pártszeríiek legyenek; meg kell találni minden esetben a vitatkozás helyes módját. Nagyon káros az olyan nézet is, hogy „minek a hatá­rozatok, úgyis minden a legnagyobb rendjén megy ...” A határozatok végrehajtásának megszervezésében is tapasztalható javulás. Egyre több pártbizottság érti meg, hogy a határozatok meghozata­la a munka kezdetét és nem befeje­zését jelenti. Ez jellemző a megyei, városi, járási és egyéb pártszerveze­tek munkájára egyaránt. A Politikai Bizottság 1960. április 19-i-határozata az üzemi agitócióról a munka kezde­tét jelentette. Megyénk illetékes párt- szervezetei csak ezután a határozat alapján kezdtek munkához. Az ered­mény: a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és az özdi Kohászati Üze­mekben, a Miskolci Pamutfonodá­ban, a Borsodnádasdi Lemezgyárban igen sokat javult az üzemi agitáció mondanivalója, módszere. Pártbizott­ságaink. üzemi és falusi pártszerve­zeteink általában már túl vannak azon a nézeten is, hogy elég a párt- határozatokat csak ismertetni. A gyakorlat ma már azt bizonyítja, hogy a pártbizottságok a legfonto­sabb határozatokat mélyen tanulmá­nyozzák, s alkalmazzák a maguk munkaterületén. A Politikai Bizott­ságnak a tsz-pártszervezetek létreho­zásáról szóló határozatát például a megyei pártbizottság illetékes osztá­lyai gondosan feldolgozták, ütemter­vet készítettek maradéktalan megva­lósítása érdekében. Ennek köszönhe­tő, hogy a megye 263 tsz-e közül 235- ben már megalakult a pártszervezet. Különösen eredményesen hajtotta végre a Politikai Bizottság határoza­tát a Szikszói Járási Pártbizottság; a területén levő 23 tsz közül 20-ban már elég jól dolgozó pártszervezet van. A sátoraljaújhelyi járásban is mindössze három tsz-ben nincs még pártszervezet. A tsz-pártszervezetekre óriási fel­adat vár. különösen az egységes pa­rasztság megteremtésében. Azzal, hogy a parasztság belépett a tsz-be, a tagok még nem váltak szocialista emberré. Parasztjaink a tsz-be való belépéssel még nem szabadultak meg a régi, kapitalista gondolkodási módtól, az egyéni önzéstől. A tsz- pártszervezetekre vár a feladat, hogy parasztjaink gondolkodásmódját for­málják, s kialakítsák falun is az új, szocialista embertípust. A párthatározatok anz™b" maguktól, hanem harcban valósultak meg. Még akkor is, ha a határoza­tokkal a párttitkár, az üzemvezető, a széles párttagság, sót még a párton­kívüliek is teljes egészében egyetér­tenek. A gyakorlatban akarva, aka­ratlanul, van egy sor olyan vissza­húzó tényező, amely akadályozza a határozat valóraváltását. A párt- kongresszus például igen nyomatéko­san felhívta a figyelmet, hogy üze­meink termelését elsősorban a mun­ka termelékenységének fokozáséval kell elérni. Gazdasági vezetőink a legteljesebb mértékben egyetértettek ezzel, a mindennapi életben azonban nem egy helyen tapasztalható, hogy a többtermelést beruházással, lét­számnöveléssel akarják elérni. Ho­gyan akarja végrehajtani a termelé­kenységgel kapcsolatos határozatot Pártunk kongresszusaitól kezdve az alapszervezetekig, vala­mennyi pártfórum hoz határozatokat. E határozatok megszabják a párttag­ság munkáját, tevékenységét, átfog­ják az élet minden területét, útmuta­tást adnak a mindennapi munkához, világítófáklyaként mutatják a jövő útját. A határozatok a párt politikai irányvonalának kifejezői, munkánk vezérfonala. Párthatározataink mind tartalmuk­ban, mind formájukban lényegesen jobbak, mint néhány évvel ezelőtt. A mai párthatározatok híven tükrözik a marxizmus—leninizmusi, minden esetben figyelembe veszik a szocia­lizmus építésének általános és sajá­tos feltételeit. A mai határozatokról bátran mondhatjuk, hogy a tudomá­nyosság, a precízség. a megfontoltság a jellemzőjük. Az alsóbb pártszerve­zetek határozatai nem ellentétesek a felsőbb pártszervezetekével, össz­hangban vannak, egy célt szolgálnak. Az alsóbb pártszervezetek határoza­tai egy szűkebb területen, járásban, üzemben, tsz-ben mozgósítanak a fel­sőbb pártszervezetek, illetve a kong­resszus határozatainak maradéktalan végrehajtására. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsá­gának 1960. július 22-i. az Ideológiai munka helyzetéről és feladatairól ho­zott határozata például a VII. párt- kongresszus határozatának egyik láncszemét alkotja, az ott elhatáro- zottakat segíti elő. A mai párthatá­rozatokat az jellemzi, hogy mind a Központi Bizottság, mind a megyei, járási bizottságok igen jó érzékkel, az életet, a helyi adottságokat figye­lembe véve. hozzák meg határozatai­kat. Figyelembe veszik a határoza­toknál, hogy a párt nem szaladhat túlságosan előre, csak reális felada­tok megoldását javasolhatja; viszont vigyáznak arra is, nehogy a párt há­tul kullogjon, a tömegek uszályába kerüljön. A Központi Bizottság 1959. március 6-i határozata például, amelyben ajsárt mint megvalósítha­tó célt javasolta. ..Gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban", a legjobb Időben látott napvilágot. Bi­zonyság erre. hogy e határozatot ma­gukévá tették a dolgozók, s igen lel­kesen láttak végrehajtásához. Az ellenforradalom óta nagyot lép­tünk előre a párthatározatok elkészí­tésében is. A mai párthatározatokat nem egy-két ember, hanem széles­körű. hozzáértő aktivahálózat készíti. Helyes, s igen jól bevált módszer, hogy brigádmunkában felmérnek egyes területeket, s úgy hozzák meg a határozatokat. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a határozatok készítésénél kikérik, s figyelembe ve­szik a pártonkívüliek véleményét. így készült el a megyei pártbizottság ez év augusztus 27-i határozata, amely az ózdi Kohászati Üzemek re­konstrukciós munkájáról szól. Ha­sonlóan készült a bdísodl szénme­dence gépesítéséről hozott szeptem­ber 16-i határozat Is. Az a törekvés, hogy a párthatározatok minden eset­ben kollektív véleményt tükrözze­nek! Előrelépés tapasztalható ■ párthatározatokhoz való viszony tekintetében is. Párttagjaink egyre inkább megértik, hogy a párthatáro­zatokat, a Magyar Szocialista Mun­káspárt szervezeti szabályzatának ér­telmében minden egyes párttrgnak kötelessége magáévá tenni, s köteles küzdeni megvalósításukért. A párt- határozatok egyaránt vonatkoznak — mint ahogy Hruscsov elvtárs mon­dotta — vezetőre, aktivistára egy­aránt. Sajnos, egyes párttagjaink még nem értelmezik Ilyen epvértel- müen a párthatározatokhoz való vi­szonyt. Vannak még olyan párttagok, akik csak a nekik tetsző párthatáro­A párthatározatok— | munkánk vezérfonala I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom