Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

Cifltflrtfifc, 1380. október 8. ESZAKMAGTABOMZAG 5 Mikszáth Kálmán Ars poétikája Szépirodalmi Könyvkiadó, I960. A sok megrajzolandó, illetve új­rarajzolandó portré közül felszaba­dulásunk után Mikszáth az elsők között volt, amelyik megszületett. És igazán nagy szükség 1« volt rá. Az anekdotákat mesélő, kedvesen tréfálkozó öregúr, a „nagy palóc" helyett a nagy realista írót ideje volt a felszínre hozni, — fogyaté­kosságainak elemzése mellett igazi érdemeinek ismertetésével kellett már a kiszélesedett új olvasóközön­ség elé állítani, melynek egyik leg­kedveltebb hazai írójává vált. A köztudatban ezt a képet müvei kiadásának helyes csoportosításá­val sikerült kialakítani. A halálá­nak 50. évfordulóján megjelent szép, Ízléses kötet pedig ezt a képet igyekszik felfrissíteni, és véglege­sen rögzíteni az olvasókban. Mert amit eddig az ismertetések, kriti­kák mondtak el műveiről, — azt most az ő saját szavaival erősíti meg a gyűjtemény. Nem igazi ars poétika, ha ez alatt csak tudós írá­sé kát értünk — de az, ha a lénye­get tekintjük! Almanach elősza­vak (22 darab, minden évben irt a linger és Wolfner kiadás elé), új­ságcikkek. kritikák, válaszok kér­désekre. Nagyrészük ezeknek is *9V’egy anekdotára épül, néha csak azt bontja ki egy cikken keresztül De úgy érezzük, mindez csak igen finom, rafinált csomagolás, hogy keserű, néha majdnem drasztikus véleményét (lásd pl. Gyulai Pálról!) elmondhassa. Bennük van a közön­ség érdektelenségének, idegen majmolásának, stílusbeli magyar­talanságnak. az erre visszahatás­ként Jelentkező parlaglságnak, az egész fin de sie ele-korszaknak az elmarasztalása. Persze mindez csak korkép, melyet a regények is be­mutatnak. De benne van a realiz­mus igényének állandóan refrén- szerüen visszatérő ismétlése és a századelő új irodalmi mozgalmá­nak üdvözlése (19061). Ez az, ami­ben Önmagát adja, és amiben túl­lép önmagán. A kötetet Illés Béla szép esszéje vezeti be, melyben Mikszáth élet­útjának ellentmondásait mutatja be, a csak félig elmondott bírála­tok okát. melyek az író őszintesé­gében. realista törekvéseiben ol­dódtak fel. Legjobban sikerült ré­szei azok, melyekben az elődhöz, Jókaihoz, majd az utódhoz, az Ady- nemzedékhez való viszonyát írja le. Kabdebó Lóránt A hét könyvujdonságai A Gondolat Kiadó adta közre Bohn Okság és véletlenség a modem fizi­kában című könyvét. A finn-ugor kongresszus alkalmából Jelent meg az észtek nagy nemzeti éposza, a Kalevipoz, a most elhunyt Bán AKfr> dár művészi átültetésében. Megje­lent de Vries, a Jeles holland íré 1848 forradalmait ábrázoló nagy re* génye, az Európa tavasza, melyben Marx és Engels is szerepel. A mai indián életet mutatja be A vörös he­gyek indiánjai című könyvében Erich Wustmann. Ca ira címmel gyűjte­mény jelent meg a francia foBada- lom dalaiból. A spanyol polgáiMbo- rú színhelyére vezet el Claudius Zöld olajfák és kopár hegyek című műve. A Krudy-sorozat új kötete A sze­relmi bűvészinas, az 1908—1910 kö­zött írt elbeszéléseit tartalmazza. Szűcs András fiatal író első novel- láskötete A déli harangszó. Az Olcsó Könyvtár új kötete A kincs című izgalmas történelmi regény. foglalom a kazincbarcikai kórház gyermekosz­tályán főnővéri állásomat. Szemeth Jenő művezető szemén bánat ül. Mintha bántaná, hogy betegsége miatt nem tud dolgozni és ezért egy kicsit fölöslegesnek érzi magát a világban. Mintha kisebbségi ér­zése lenne családjában is... — A régi munkatársakkal, barátokkal talál­kozik néha? — fordulok hozzá. — Jórészt szétszéledtek már. Az ittlévőket ritkán látom, mert betegségem miatt szórakozni, iszogatni nem járok. Grozsik Pál művezető bará­tom látogat meg minden nap, s beszámol min­denről. — És a fővárosba, ahonnan kiszakadtak, nem vágynak vissza? — Itt találtunk otthonra, itt vertünk gyöke­ret. Valószínűleg itt éljük le az életünket. A na­gyobbik lányom, ha elvégzi az iskolát, szeretne Pestre menni. Mi azonban jobbnak látjuk, ha Ut helyezkedik el 6 is, a Borsodi Vegyikombinát­nál, vagy a Berentei Vegyiműveknél. Szép ez az épülő, fejlődő város és minden lakója boldog lehet, hogy itt derűs otthonra talált. Az építő munka egy pillanatra sem áll meg. Most készül a Kórhoz utcában egy új házsor, előregyártóit elemekből. Rövidesen megkezdik az új. nagy kórház építését is. S az épületek között sorban zöldülnek ki a parkok, létesülnek a ját­szóterek, ahol sok-sok egészséges, nevető em­berke labdázik, hintázik és évit ^ot-' A város vezetősége szívvel-lélekkel és a szükséges erillyel munkálkodik a város fejlesz­tésén. Hogy milyen sokmérföldes utat tettek meg az építés kezdetétől napjainkig, csak az tudja igazán felmérni, aki az első perctől kezdve itt élt és dolgozott. R/lrc/ÍTAm s elmenőben benézek még a BUCSUZOm hó,ehér Uinyszcbáb". ahol két fehér ágy őrzi a diáklányok szép álmát. Eltűnő­döm. Mennyivel boldogabb, gondtalanabb a gyer­mekkoruk szüléikénél. Nekik nem volt ilyen szobájuk és nehéz küzdés árán érték el azt. hoay leányaiknak ma nyugodt otthona és sok szén álma lehet. Ennek az új nemzedéknek feladata, hogy békés otthonukat, életüket megőrizzék leendő gyermekeik számára ix Lakárdy Éva már nincs nyugtom. Körüljárom az építkezéseket, megnézek mindent, úgy, mintha nélkülem nem is menne a munka zökkenő nélkül. Elbeszélgetek az emberekkel, tanácsokat adok. A legjobban fáj, hogy a Vegyipari Technikum építésében nem vehetek részt. Ez lesz a város legszebb- épülete. Jövő ősszel adják át. Nagyobbik leányom, aki a 3 Az első fecskék % ___ ____r V egyipari Technikum kitűnő tanulója, már ott fejezi be tanulmányait. A vizában illatozó rettafüstbe tévedek. Igen, az apák szent célja hívta életre ezt a mosolygó várost, hogy gyerme­keiknek, utódaiknak szebb otthont, szebb és jobb Iskolát biztosítsanak, s a magukénál boldogabb jövendőt építsenek számukra. — A kisebbik lányom nem szeret úay tanulni, mint a nagyobb, ö az általános Iskola hetedik osztályába Jár, s elsősorban a torna és a poli­technikai oktatások érdeklik. No, azért ő is ni­S es tanuló — meséli az apa. — Dehát tanulnia ll, most van itt az ideje. Sajnos, én csak 30 éves koromban tanulhattam. — Mi meg most ballagtunk 17-én — szól közbe a háziasszony. — Kétéves egyesített cse­csemőgondozó és gyermekápolónői tanfolyamot végeztem a miskolci egészségügyi szakiskolában. Hatvanon végeztünk, s közülünk kilenc vörös diplomás. — A feleségem is a kilenc között van — jegyzi meg büszkén a házigazda. — A hallgatók közül én voltam az egyedüli bejáró — fűzi tovább a szót Szemethné. — Nehéz volt. mert a tanulás mellett a háztartási munkát is el kellett látnom, de szerencsésen elvégeztem az iskolát. Most Budapestre megyek I hónapos továbbképző tanfolyamra és november 1-én el­Alkonyod»« már. “ első emeleti lakásának ajtaján becsöngettem. Alacsonytermetű, vékony asszonyka nyitott ajtót, $ kedvesen tessékelt a szobába. Az ingujjban pihenő családfő is elém jött, a üdvözlés után le­ültünk egy kis beszélgetésre a csipketeritős asz­talka mellé. A háziasszony a rekamiéra húzó­dott, s pelyhes kis csibeként mellé bújt kisebbik leánykája is. Csendben nagyokat pislogott, amíg szüleivel beszélgettem. — Akkor kerültünk ide, amikor Békeváros helyén még krumpli- és kukoricátöldek, búza­táblák zöldelltek. Egyetlen épület sem volt itt, s ha eső esett, térdig jártunk a sárban. 1951 ta­vaszán helyezett ide az Építésügyi Minisztérium a 31. sz. Építőipari Vállalathoz és akkor kezdtük meg Kazincbarcika-Békeváros építését. — A régi Kazincbarcika lakói ellenségesen fogadtak — szól közbe Szemethné. — Zokon esett nekik, hogy az új, város céljára földjüket kisajá­tították. Az építők munkáját nem támogatták. Még abban sem voltak segítségünkre, hogy pénz­ért egyetlen kiló gyümölcsöt adjanak nekünk. Azóta már sokan közülük Békeváros boldog lakói, élvezik a szép és modern otthonokat. — Ezerötszáz ember dolgozott itt akkor az építkezéseken — meséli tovább Szemeth Jenő — és a leanagyobb nehézségekkel küzdöttünk. Az építkezéshez szükséges vizet például kocsival hordtuk fel a faluból. De örömmel töltött el munkánk eredménye: az egyre növekvő, szépülő új, szocialista város. — Legnagyobb ütemben 1957-ben haladt a munka. Akkor ezer bányászlakást adtunk át, s hogy a kitűzött feladatot időben elvégezhessük, éjjel-navoal dolgoztunk. Naponta legfeljebb 2—3 órát tölthettem otthonomban, annyira elfoglalt a munkám, kö'elcsségcm. De *ó munkánkért az államtó' megkavtuk jutalmunkat is. — Ügy tudom, nyugdíjban van már — vetem közbe —. vedig fiatat még. — Embóliában megbetegedtem, $ rokkant­sági nyugdijat kapok. Az orvos azonban biztat, h'x kímélem magam, rövidesen úira munkába állhatok, örülnék nagyon, hiszen aki megszokta • munkát, nem tud nélküle élni. Reggelenként sági épület lesz, amely köré földszin­tes szociális létesítményeket építe­nek. A komplexumban helyezik el az orvosi rendelőt, a gázmentő állo­mást, az éttermet és konyhát, vala­mint a könyvtárat, oktató heiylaége- ket és telefonközpontot. A 17 millió forintos költséggel épülő irodaház összeszerelését három hónappal ez­előtt kezdték meg és a munkák so­rán kétezer tonna előregyártott ele­met használtak fel. Az új létesít­mény összeszerelését szombaton fe­lezték be és megkezdték a belső he­lyiségek kialakítását. A dolgozók a minőségi munka mellett nagy gondot fordítanak a gazdaságo­sabb termelésre Is. Az igazgatósági épület összeszerelése után például Nagy G. Pál emelőbrí- gádja a csaknem harminc méter magas lengyel toronydarut saját lá­bán vitte át a csaknem egy kilomé­terre lévő ammóniák előállító üzem­hez. Éspedig úgy, hogy a sinen mozgó daru pályáját felszedte és újra maga elé rakta. így négy nap alatt tette meg az ezerméteres utat. Az eredeti terv szerint az óriásdarut szét kellett volna szedni és az új munkahelyen újra összeállítani, ami ;másfél hetet vett volna igénybe. A > dolgozók ötletességével és fáradsá­gával azonban ezt az időt lerövidí­tették és még 30 ezer forintot is megtakarítottak. Mint már hírt adtunk róla, a Ti- szavidéki Vegyikombinát nitrogén műtrágyagyárát — szovjet részlet­tervek felhasználásával — a legújabb építési technológiával előregyártott nagyelemekből szerelik össze. Az épületek összeszerelésének meggyor­sítására a nagy szilárdságú betonból készült vázakra hegesztéssel erősítik fel a habosított kohósalakból gyár­tott falpanelokat. A teljesen gépesített, új építési eljárást Igen rövid idő alatt sa­játították el a 31-ea Építőipari Vállalat dolgozói és az épülő új gyárrészlegekben már folyama­A műtrágyagyár legnagyobb létesít­ménye az ötemelet magas igazgató­Három hónap alatt szerelték össze a Tiszavidéki Vegyikombinát öt emelet magas igazgatósági épületét Gyógyforrás tört fel Hegyalján Évek óta rendszeres kutatómun­kát végeznek a Zemplén-begység vidékén a Földtani Intézet munka­társai. Ennek eredményeképpen kao­lint. bentonltot, perlltet és másféle értékes ásványokat találtak, ame­lyeknek a feltárása az Ásványbánya Vállalat Irányításával évek óta fo­lyik ezen a nagymúltú vidéken. tatómunka, még pedig a vidék kü­lönböző pontjain egyldőben. Leg­utóbb Hegy alján, Végardó község határában állították fel fúrótornyai­kat a geológusok. Ezúttal azonban ásvány helyett gyógyforrásra buk­kantak, amely — nem messze a Bod­rogtól — nagy erővel tört a felszín­re. A szakemberek megállapították, hogy a percenként 830 liter 50 fokos vizet fellökő forrásban többféle gyógyhatású anyag található. A mc- legforrás különösen szénsavban gaz­dag, s e tekintetben még a blres ba­latonfüredi gyógyvizet Is felülmúlja. A nagymennyiségű gyógyvízzel egy­előre nem tudnak mit csinálni, az fel­használatlanul folyik bele a Bodrog­ba. Arról folynak a tárgyulások. honnan lehetne nagyobb beruházási összeget biztosítani egy korszerű gyógyfürdő létesítésére, amely nem­csak a környék, hanem egész Borsod idegenforgalma szempontjából Igen nagyjelentőségű lenne. gyú könyveket, az útleírásokat, az is­meretterjesztő szakkönyvekel szinte mindig keresik. Ebben a faluban sokan ke­resik az ismeretterjesztő köny­veket. Talán természetes is, hogy az ismeretterjesztő előadásokat is sokan hallgatják, látogatják. Az őszi, téli hónapok idejére gazdag, sokrétű ismeretterjesztési progra­mot állítottak Össze. Minden héten tartanak majd egy előadást, a legkü­lönfélébb témákról. Szó lesz itt a mezőgazdasági, egész.-.’ kérdésekről, művészetről, a népi színjátszás hagyományairól, politikai kérdésekről, irodalomról, és még több más téma is szerepel a tervben. Nagyon érdekesnek Ígérkezik az „Egyéni érdek, közösségi érdek” cí­mű előadás, melynek megtartására Dezséry Lászlót hívják majd meg. Ha sikerül, akkor egy másik neve­zetes ember előadását is hallgathat­ják majd a község lakói. Tervbe vet­ték ugyanis, hogy ..Az új falu ábrá­zolása az irodalomban” című elő­adásra Mesterházi Lajos írót hívják meg. A község kulturális életéért sokat tesznek a kultúrcsoportok is. Az eoytk kultúrcsoport Dobozy Szélvi­har című drámáját mutatja majd be. Egy másik csoport a Nyíri menyasz- szonytáncot tanulja. A kultúrcso­portok sokat szerepeltek nemcsak ebben a községben, hanem a szom­széd falvakban is. Egy-egy jólsike­rült színdarabot több helyen is be­mutattak. T/'alami azonban mégsincs itt r rendjén. Van kultúrcsoport ja a KISZ-nek is, a földművesszövetke­zetnek is, az iskolának is, most pe­dig szerveznek majd egy külön cso­portot a művelődési otthonnak. Jobb lenne, ha a szétforgácsolás, elapró- zás helyett egységesítenék az erejü­ket, és egy erős, jóképességű kultúr- csoportot hoznának létre. Valószínű­leg ennek is meg lehetne találni a módját. Igaz, hogy ettől sokan ide­genkednek még, a helyes út azonban mégis csak ez lenne. Ez több vezető funkcióban lévő embernek is a vé­leménye. Varga elvtársik szerint leg­alább‘ húsz kiváló szereplőt lehetne „összehozni", akikre mindig tudná­nak számítani. Mezőkeresztes kulturális életéről beszélve szólnunk kell még a község nagymúltú énekkaráról is. Ezt az énekkart már külön nem kell bemu­tatni. Sokan ismerik nemcsak a kör­nyéken, hanem az egész megyében is. Engi István vezetésével sok szép sikert, elismerést arattak már eddig, és az elkövetkező időkben még in­kább fokozni kívánják ezt a sikerso­rozatot. A felelős emberek az ének­kar utánpótlásáról Is gondoskodnak; KlSZ-kórust alakítanak, ahol a fia­talok megtanulják az éneklés „mes­Cok minden szóba kerül egy ilyen beszélgetésen. Látszólag már messzire mentünk a „szabad- polcos könyvtártól”. Látszólag. Meri valójában mindez nagyon is ide tar­tozik. Ide, a község kulturális életé­nek fokmérő helyiségébe, az éppen átrendezés alatt álló könyvtárba. (priska) Beszélgetés a könyvtárban jük, így egész könnyen el tud iga­zodni közöttük mindenki. Másként nagyon nehéz lenne itt „kiigazodni" ennyi könyv között. — Hány kötet könyv van itt? — Most 3500. Jövőre természete­sen több lesz, hiszen minden évben fejlesztjük, bővítjük könyvállomá­nyunkat. Jövőre körülbelül 12 ezer forint értékű könyvet vásárolunk — Az olvasók száma? — Evről-évre emelkedik. 1958-ban 365 ember, a következő évben 385, most pedig 589 ember tagja könyv­tárunknak. Pedig még nincs is év­vége. Addig valószínűleg még töb­ben leszünk. Az olvasók számának emelkedésével természetesen a ki­kölcsönzött kötetek száma is arányo­san emelkedik. fíf ilyen könyveket olvasnak iV1 leginkább? — Nagyon szeretik a földrajzi tár­önyvek, könyvek mindenütt. A polcokon, az asztalon, a föl­dön. Csak vigyázva lehet mozogni Közöttük, nehogy rálépjünk vala­melyikre. Gyorsan el kell azonban mondanunk azt is, hogy nem rendet­len összevisszaságban szétdobált kö­tetekről van itt szó, mert minden könyv szépen lerakva sorakozik ott, ahol éppen van. A „felfordulás” azonban elkerülhetetlen ilyenkor: rendezik, átalakítják a mezőkeresz­test könyvtárat. — Szabadpolcos könyvtárunk lesz —- mondja Varga Sándor, a könyv­tár vezetője. — Azt is mondhatnám, hogy „önkiválasztó”. Mindenki bejöhet a polcok közé, és kiválaszt­ja azt a kötetet, amire neki éppen szüksége van. A polcokon természe­tesen témák és irók szerint csopor­tosítjuk majd a könyveket, és ezt a csoportosítást táblával is megjelöl­Csillagászati Hét Borsodban Fa dk as Gyula, Elek Árpád. Szabó Gyula, Suba István, Tóth Kálmán, Dudás József, Szakéczki István és Hnisz László tartanak előadásokat. Még a Csillagászati Hét megkez­dése előtt a TIT diósgyőri Uránia Csillagvizsgálójában előadássorozatot rendeznek. Ennek keretében október 3-án hangzott el Apostol Ince „Ka­tasztrófák a világűrben” címmel, ok­tóber 5-én Farkas Gyula „Ciolkov- szkAj. az űrhajózás nagy úttörője" és Tóth Kálmán „Ember a világűrben" címmel tartott előadást. Pénteken este 8 órakor Szabó Gyula tanár tart előadást „Az 1961. évi február 15-1 teljes napfogyatkozásról”. Minden előadás után távcsöves bemutatást és filmvetítést tartanak. A Csillagászati Hét előadásaira minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Ifjúsági akadémia Úzdon Az ózdi Kohászati Üzemek, vala­mint özd város KISZ-szervezetei az ősszel ifjúsági akadémiát szervez­nek. Az októbertől jövő év áprili­sáig tartó akadémiát tizenkét tech­nikai, világnézeti, filozófiai, művé­szeti és más időszerű kérdéseket tár­gyaló előadást hallgathatnak a fia­talok. Az ifjúsági akadémia iránt nagy az érdeklődés, s több mint ezer résztvevőre számítanak. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati szakosztálya, együttműködve a Megyei és Városi Tanács művelődésügyi osztályaival, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával és a Magyar—Szovjet Baráti Társa­sággal. 1980. október 10-től 17-ig Csil­lagászati Hetet rendez Borsod-AbauJ- Zemplén megyében. A Csillagászati Hét célja a csilla­gászati ismeretterjesztés és az új kutatási eredményeik népszerűsítése, továbbá a megyei csillagászok szak­mai továbbképzése az Értelmiségi Klubban megrendezésre kerülő elő­adói konferenciákon. Különösen ki­emelkedik az SZMT kultúrotthonban október 10-én, este 0 órakor megtar­tásra kerülő „Földünk és a világ- egyetem” c. nagyelőadás, melynek előadója dr. Detre László világhírű tudós, a M. T. A. Csillagvizsgáló In­tézetének igazgatója. Ugyanaznap délelőtt a TIT székházban dr. Det- réné Balázs Júlia csillagász „A világ­mindenség szerkezete". Gauser Ká­roly csillagász „Szemléltetés a csilla­gászati ismeretterjesztő előadásokon” címmel tart tudományos előadást. Ebben az évben a Csillagászati Hét során az ismeretterjesztő előadásokat fdkozottabb mértékben kiterjesztjük a vidékre is. így például Ózdon. Sze­rencsen, Encsen, Putnokon. Mezőkö­vesden. Ti szapal konyán, Abaujszán- tón, Sárospatakon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen tartunk előadást. Budapesti előadókon kívül a helyi tanárok és csillagászok: Apostol Ince. Az őszi-téli szakmai oktatás és ismeretterjesztés terveit vitatták meg a Megyei Tanács vb-illésén az ismeretterjesztés előtt álló fel­adatokkal. Megvitatták a szakmai oktatás és a falusi ismeretterjesztő munka terveit és jóváhagyták azo­kat. Végül döntött a végrehajtó bi­zottság a negyedik negyedévi mun­katervről. A Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága kedden ülést tartott, ame­lyen első napirendi pontként megvi­tatták az 1900. évi tanácsi beruházá­sok átcsoportosítás! javaslatait. A végrehajtó bizottság ezután foglalko­zott az őszi-téli szakmai oktatás és

Next

/
Oldalképek
Tartalom