Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-29 / 256. szám

ESZAKHAGYAKOKSZAQ 5 A tsz-paraszt ábrázolása az irodalomban Hozzászólás a TIT-beli beszélgetéshez S zokatlan vendégeket fogadtak a múlt szombaton a miskolci Ér­telmiségi Klubban. A megye egyes termelőszövetkezeteiből látogatott el ide néhány parasztember, hogy talál­kozzon Borsod megye íróival, köl­tőivel. Az esten egészséges vita ala­kult ki „A tsz-paraszt ábrázolása Iro­dalmunkban” című témáról. Nagyon hasznos volt ez a vita. Mindenki őszintén, szíve szerint mondta el vé­leményét. Ezek között a vélemények között volt néhány olyan is, ame­lyekkel szükséges itt a sajtóban is foglalkozni. „Nem ismerjük a tsz-parasztot!” — Körülbelül ez a mottója annak, amit az írók felszólalásukban hangoztat­tak. Természetesen, sok minden mást is elmondtak, a lényeg azonban mégis ez volt. Hozzá kell tennünk: ez az állítás igaz is. Talán Tóth La­jos foglalkozott ezzel a kérdéssel a legtalálóbban. Nem ismerjük a tsz- parasztot, hiszen nincsen olyan idő­pont, ameddig a parasztember egyé­ni gazda, és ahonnan kezdve pedig termelőszövetkezeti paraszt. Az átalakulás bonyolult, hosszú folyamat. A parasztember most zárkózik fel a munkásosztály mellé. Nekünk ezt a munkásosz­tály mellé zárkózó parasztot kell megismerni. Ez a néhány mondat természetesen nem tartalmi idézet. Igaz, hogy ez­zel Tóth Lajos nem mondott újat, de azon a vitán mégis nagyon hasznos volt mindezt így elmondani. A hoz­zászólások többsége ugyanis ha nem is bizonyította, de azt bizonygatta, hogy a tsz-parasztot nem is lehet megismerni. A tsz-paraszt majdhogy­nem misztikus fogalommá változott a maga „bonyolultságával”, „klis- merhetetlenségével”. A legtöbb bor­sodi író nem tud elmenni a tsz-ekbe, mert nincs rá módja. Hiszen a mun­kahelyét nem hagyhatja ott senki a2 ismeretgyűjtés kedvéért. Ez kétség­kívül megnehezíti a dolgukat, de mégsem jelenthet áttörhetetlen falat. Meg kell találni a módot a parasz­tok életének, munkájának megisme­résére, még ilyen körülmények kö­zött is. Aki valóban akar írni a pa­rasztokról. az meg is találja erre a módot. Aki akar, az tud magának szakítani minden hónapban néhán> napot,-hogy ellátogasson valamelyik tsz-be. Természetesen ez alatt a rö vid idő- alatt nem lehet megismerni még az ottani embereket, de lehel belőlük ismerni valamit. Ez minden­esetre több, mintha „a megismerés­hez úgysem elég ennyi idő” hangoz­tatásával egyáltalán nem is menn: oda. Az igaz, hogy ez bizonyos fo­kú áldozattal jár. Még egyszer hang­súlyozni szeretném azonban — ami­ről különben a vitán is szó volt — hogy csak azok az írók képesek erre akik valóban írni akarnak a par asz tokról. Hozzá tenném még azt is hogy akik a mi életünkről, szociális ta rendszerünket építő népünkrő akarnak írni, azoknak ismerni kel azt a hatalmas, forradalmi változást is, ami a föld munkásai között vég­bemegy. Ez úgy hiszem — természe­tes. Ha pedig majd valaki eltölt né­hány napot a parasztok között, akkor látni fogja: nem is olyan misztikus emberek ők. Egyszerűen csak em­berek. Gonddal, problémákkal, örömmel, nevetéssel teli emberek. Meg lehet ismerni őket Ne akar juk a tsz-parasztot „meg­találni”. Keressük csak a pa­rasztot, a tsz-paraszttá, a szocia­lista emberré formálódó — most formálódó! — parasztot. Ezt pedig nem lesz nehéz megtalál­ni. Valószínűleg mindenkinek feltűnt, hogy a tsz-ekből itt lévő emberek milyen nagy hévvel, milyen tudato­san kérték az írókat: jöjjenek kö­zénk, Jöjjenek a községekbe, nézzék meg a mi munkánkat, ismerjék meg a mi életünket és írjanak róla. Ezek az emberek kifogásolták, hogy az írók keveset foglalkoznak velük. Pe­dig az ő munkájuk is olyan szép. hogy megérdemelné a megörökítést. Nem sokat kell ehhez hozzáfűzni. Talán csak annyit. A parasztok igénylik munkájuk elismerését. Tu­datában vannak szerepük fontossá­gával. felemelet fővel, kérésük jo­gosságának tudatában hívják maguk közé az írókat. Az „igénylik” szót szeretném itt hangsúlyozni. Nem túl­zás, ha azt állítom, hogy ez is a pa­rasztnak tsz-paraszttá válását, a szocialista típusú emberré formáló­dását bizonyítja. Kéri, sőt követeli magának munkája megbecsülését, el­ismerését. Ez természetes. Annak idején a parasztembert nem nagyon izgatta, hogy mit mondanak a mun­kájáról. Hagyják őt békén élni, el­végzi a munkáját és kész. Most, miután közösségben dolgozik, már nem így gondolkodik, hanem úgy, ahogyan ott, azon a vitán is nagyon határozottan — le merem írni —, öntudattal elmondták. Ez mór a tsz- paraszt tulajdonsága! Ennyit már ott, az Értelmiségi Klubban is/megismer­hetett belőlük mindenki. Különösen jó érzés volt hallgatni azokat a hozzászólásokat, amelyek­ben kérték az írókat: ne mindig a szépet keressék, írjanak a tsz-ek problémáiról. Hiszen sok gond egy termelőszövetkezetben. „Nem megy minden olyan szépen, köny- nyen” — mondta egyikük. Arról kell imi, ami nem megy. Es azért kell erről írni, hogy A féltés, a tsz féltése hangzott 1 ezekből a hozzászólásokból és még valami: bizalom az írók iránt. Hi­szik. hogy az írók sokat segíthetnek nekik munkájukkal. Szokatlan vendégek voltak a pa­rasztok az Értelmiségi Klubban. Szokatlanok voltak, mert eddig ez volt az első ilyen jellegű találkozás. Jó lenne, ha megszokottá válna, ha a tsz-parasztok egyre otthonosabban lépnének be ide. Ez az egy vitaest bizonyítja, hogy megérné. És talán megtörténik a fordítottja is: az írók keresik majd fel a parasztokat — falujokban. Priska Tibor Ismerjük meg egymást Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond ifjúsági regényének új filmváltozata A Légy jó mindhalálig gyermek­korunk legszebb olvasmányai közé tartozik; a gyermekkor legszebb drá­mája irodalmunkban. A regény olva­sásakor, vagy a drámai változat né­zésekor a felnőtt nézőben is felsajog az első megcsalatás távoli szomorú qmléke, az örökre elvesztett gyer­mekkor. Talán ebből adódik, hogy ennek az édes-bús ifjúsági darabnak mindig a felnőttek körében van na­gyobb sikere. Nyilas Misi történetét Móricz elő­ször regénynek irta meg, majd mint­ricz ízes dialógusainak nagyszámban való átvétele, azonban a rendező ro­vására írhatjuk, hogy elsősorban a gyermekszereplős filmnek már eleve megindító hatását túlságosan kihasz­nálva építette fel a filmet és a min­den bizonnyal bekövetkező közönség- sikerhez, a Móricz-i mű átmentett értékeinek vitathatatlan érdemein fe­lül, az édes-bús történet könnyeztető jeleneteinek erős előtérbe helyezése is hozzájárul. A film hőse, a kis Nyilas Misi a legszélesebben kibontott jellem, a Tóth Laci én Törőcslk Mari. A Miskolci Fotóklub legutóbbi klubestjén az „Ismerjük meg egy­mást’-sorozatban Szentkereszti Béla fotóművész tartott értékes és tanulsá­gos „bemutatkozó” előadást. Mintegy negyedévszázados munkássága kez­deti nehézségeit vázolva elmondotta, hogy tulajdonképpen utazásai, turisz­tikai kirándulásai során ötlött fel benne a gondolat, hogy legszebb úti­élményeit fotókban rögzítse. Majd az emlékfotók gyakorlatai, s tapasz­talatai fejlesztették ki benne a mű­vészi elképzeléseket, meglátásokat. Döntő mértékben hozzájárult mű­vészi pályafutásának eredményessé­géhez, hogy 1940-ben tagja lett az Egyesült Magyar Amatőrfotósok Egye­sületének, ahol a nagysikerű, tapasz­talt tagok előadásait meghallgatva, s velük értékes vitákba bocsátkozva sikerült előbbrej»tn*a a fotóművészet terén. Színes diafilmekkel már az egyesület rendezvényein, kiállításain is sikereket aratott az 1940-es évek elején. Művészetével mindig az élet reális ábrázolására törekedett, állan­dóan új utakat, új elképzeléseket ke­resve, s megvalósítva. Élénk fantá­ziája, alkotókészsége ismertté tette nevét városunk fejlődő fotóművésze­tében. A háborús évek visszahatást gya­koroltak kibontakozó művészetére, s komolyabb formában az 1950-es évek­ben kezdte meg a fotózást. A KPV- DSZ fotóköre megalakulásával meg­nyíltak ismét a lehetőségeik szuny- nyadó művészeti törekvései napfény­re hozásához, s a Miskolci Fotóklub létrehozásakor már kiforrt egyénisé­get üdvözölhetett Szentkereszti Bélá­ban városunk amatőrfotós társulaté. Számtalan oklevél és az értékes díja­zások tanúskodnak eredményes pá­lyafutásáról. s a fiatalabb fotósok kedves tanítóra, kedves társra talál­tak benne. A közeljövőben tanulmányban rög­zíti pályafutása eredményeit, vala­mint fotóesztétikai fejődésének sza­kaszait. Tanulmányait ellőízben a Miskolci Fotóklub tagjaival ismerteti meg maid. Eredményes pályafutásá­ról szóló munkái a értékes dokumen­tum lesz fotóművészetünk életében. egy egy évtized múlva követte a szín­padi változat és a 30-as évek derekán megfilmesitették. Most Darvas József irta újra filmre és Ranódy László rendező vállalkozott arra. hogy ismét életre keltse a filmszalagon, illetve a filmvásznon azt az igazi Nyilas Mi­sit. akit Móricz megálmodott és úgy, ahogy azt Móricz megalkotta. A for­gatókönyv általában híven követi a regény fő vonalát, azonban — talán éppen ezért is — sok helyütt epi­kussá válik, nem adja azt. amit a filmművészet mai eszközeivel adni lehetne. Nem tükröződik a filmben Móricz keserű kritikája, amelybe a Tanácsköztársaság bukása utáni kri­tikai szemléletét sűrítette a múlt szá­zad utolsó évtizedére iHsszavetitve. A regény egyes szereplőinek rajzai, jellemzései külsődlegesek és inkább néhány harsányabb vonással pró­bálják jellemezni a cívis városban tévelygő, egyszerű parasztgyerek kör­nyezetét. mintsem mélyebb lélek- ábrázolással. Érdeme a rendezőnek, és forgatókönyvirónak egyaránt M6­legszinesebben ábrázolt figura s en­nek alakítóját 27 000 gyermek közül választotta ki a rendező a hajdú* szoboszlól kis Tóth Laci személyében. Tóth Laci megrenditöen őszinte, könnyekig megható Nyilas Misi A többi gyermekszereplő megválasztása már nem volt ennyire szerencsés, erőltetettség, deklamáló szövegmon­dás jellemzi játékukat és azt csak gyermeki bájuk ellensúlyozza. A felnőtt szereplők közül elsősorban Bessenyei Ferenc kollégiumi igazga­tója emelkedik ki, a többi vázlatos, hiányos forgatókönyvi jellemrajzánál fogva nem emelkedik túl az átlag filmszerep-formálásokon. A magyar filmművészet nagy adósságot igyeke­zett leróni Móricz örökbecsű regé­nyének új filmrevitelével, s ha a szándék valőraváltásával nem is le­hetünk maradéktalanul elégedettek, a nemes szándék igen dicséretes —• a létrehozott alkotás pedig, ha túl sokkal nem is, de gazdagítja a ma­gyar filmművészetet. Borisz Poleooj Messze a front mö­gött című regénye, melyet különösen poétikussá és lebilincselővé tesz egy szovjet lány és egy faslsztaellenes német katona tragikus szerelme. Bihari Klára Tisztességes asszony című elbeszéléskötete és Tömörkény István Válogatott elbeszélései. Szl- birjak kisregénye. A préda, mely a szibériai tajga egyik aranylelőhelyére viszi el az olvasót. Az auschwitzi női r4z SLzakmaaaat'ői'ízríffi -HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió i960 október 31-t6l november 6-ig »dió: 8.10: Könnyűzene. 1.00: frakkja. Elbeszélés. 9.15: Fü- 10: Lányok, asszonyok. 10.10: 0.30: Napirenden. 10.35: opera. 13.10: Népi 15.30: A Magyar Rádió gyér hallgatóinknak. 16.0« _ Láng Gépgyár Zó) a-bri­gádjának. 10.45: Hazamegyek Tarjánba. Riportműsor. 19.00: Bartók: Táncszvit. 19.20: Nótás emlékeimből. 30.30: Táncisko­la kezdőknek é* haladóknak. 81.10: Pető« Sándor verseiből. 11.30: A Szovjet Zenei Hét megnyitó hangversenye. 23.00: Poldév legenda. Elbeszélés. 23.20: Szórakoztató *ene. 0.10: Tánczene. Petőfl-rádlö: 14.15: Népdalok. 14.40: A Gyermekrádió műsora. 15.00: Népszerű Régi gyár - új technika Cslang zongorázik. 10.05: i műsora. 18.35: Mosonyi V ...________ x ől arcképe. 19.05: Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul. 19.20: Toronyzene. 19.40: Falurádió. 20.00: Régi magyar tán­cok. 20.10: Operarészletek. 21.05: Schubert —Liszt: Bécsi esték. 21.15: Tánczene. 21.40: Színházi élet Szegeden. 22.00: Operettrési­A Gyermekrádió műsora. 9.20: Kórusok. Magyar nóták. 12.10: Könnyűzene. 13.00 Juhász Gyula verseiből. 13.05: M-ndels- •ohn: Szentlvánéjl álom. szvit. 13.40: A eák Béke-énekkar énekel. 14.15: A Gyer­mekrádió műsora. 15.10: Egy falu - egy nóta. 15.30: Előszóval - muzsikával. 11.05: Tudományos híradó. 19.20: v. Rádlé izlrvház 13.15: 1 83.00: Közelítő tél. Berzsenyi Dániel Álmodj szépet Petőfl-rádlé: .10: Mlndenn •zene. 10.05: Opcrarészletek. 16.30 selés. Elbeszélés. 16.45: Könn Operettxészletek. iOazqrúzetw. kérdések. 17.25: Sugár Rezső—Romhányl József: Kőmlves Kelemen balladája. 18.05: Kürthy Éva hangversenye a stúdióból. 10.30: Rá­dióegyetem. 10.05: Népi zene. 10.40: Falu­rádió. 20.00: Salzburgi Ünnepi Játékok. 1000. 11.05: Abrahám Pál melódiáiból. Szerda, november Z. Kossuth-rádió: 0.10: Táncmelódiák. 9.0 Rádióegyetem. 9.30: 10.10: Üttö nő-hír adó. 1045: Nótás emlékeimből. 11.1 5.30: Napirenden. i Játszik. 13.45: Válasz« énekel. 10.15: A barátság hullámhosszán. 16.25: Népdalcsokor. 17.15: Szív küldi. . . 17.50: Gondolat. 18.30: Tánczene. 19.05: MunkáakluW. 19.25: Bartók: Zene híres ütőhangszerekre. 30.30: Szovjet Zenei Hét. 21.20: Ismeretterjesztő előadás. 3145: Népi zene. 22.25: Tánezene. 12.30: Puccini: A 'idércek. Kétfelvonásos opera. 0.10: Ver­Petőfl-rádló: 14.15: Hidas Frigyes: Vo­nósnégyes. 14.40: Orosz nyelvlecke az ál­talános Iskolásoknak. 15.00: Operahang- verseny. 15.40: Túrán László zongoi' 10.05: A Rádió Vllágszlnháza. 17.15: Hoz: Harold Itáliában, — szimfónia. l városok — hajdani emberek. 10.03: Zenés séta. 19.40: Falurá­dió. 20.00: Heti• hangversenykalauz. 21.05; Közvetítés az Aldebourghi Fesztiválról. 22.00: Operettrészletek. 22.20: Sírfelirat. Asztalos Sándor lírai ciklusa. 22.50: Köny­CsQtörtök, november 3. Operarészlctek. 1510: A Gyermekrí énekszakköre. 15“............­....... ­O perettkettősök. 16.03: Egy a Nemzeti Színházból. Sok hűhó. sem­miért. 23.13: Kamarazene. 23.00: Tánczene. 17.00: Emlékező tájak. 17.45: Rést magyar dalok. 18.03: Unter Lajos legendája. 18.30: Paganini: D-moll hegedűverseny. 19-05: Daljátékok zenéjéből. 10.40: Falurádió. 20.00: A Bartók Béla Kamarakórus hang­versenye. 20.20: Vándorló halak. 20.30: Péntek, november • futószalagig. 9.10: Zenekari muzsika. 0.50: 14.00: Komsaomol daiefle. Játszik. 20.25: Szovjet Zenei Hét. 22.20: Dalibor Brázda zenekara Játszik. 23.10: Zenekari muzsika. 0.10: Könnyűzene. Petőfl-rádló: 14.15: Orosz Jutta operett­zene. 18.50: Az Ifjúsági Rádió nyelvtan­*“------ 17.00: Könny űz ----- “ zo n óra 17,30 A Rádió Ipari Rovata Jelenti. 19.05: Liszt: Amit a hegyen hallani. Szimfonikus köl­temény. 19.40: Falurádió. 20.00: Szórakoz­az Ipoly i h-rádló: 8.10: Könnyű melódiák. vitéz című daljátékból. 13.45: Válaszo­gyöngyszemet. 14.35: Magvar nóták. 13.10: Énekkari híradó. 15.40: Előszóval _ mu­zsikával. Közben: 16.50: Hét nao a kül­politikában. 17.55: Leszedik a szőlőt. Nép­dalok. 1840: Karáesond kulturális életé­ről* 18.45: Operettrészletek. 10.05: A Sza­bó-család. 19.35: Könnvűzene. 20.30: Ne­vetni kell ... 22.15- Tánczene. Petőfl-rádió: 14.15: Tostl dalok. 14.35: : Fűvőslndu­vészi pályája. 18.45: Marco Poll „millió Szovjet Zenei Gondolatok filmekről. 22.4* • vidám jelenet. küldi ... 9.00: életképek. |.io: Szív Moszkvából a Csajkovszklj-teremből. 10.30: Vasárnapi versek. 11.00: Könnyűzene. Jegyzetek. 13.00: vetítés bajnoki labdarugómérközésekról. 15.20: Nemzetközi kaleidoszkóp. 15.40: Né­pi zene. 16.00: Egy orvosi diploma törté­nete. 16.15: Hangszerszólók. 1645: UJ Ze­nei Újság. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.10: Tánczene. 18.40: Rohanunk a forr»- dalomba. Ady Endre verse. 18.43: Beetho­ven: m. Leonóra nyitány. 19.00: Közve­títés a Magyar Állami Opera házból, a november 7-1 dlszünnepségről. 20.15: Könnyűzenei hangverseny. 21.10: Törté­nelmet mesél a Kreml. 21.40: Ungár Imre zongorázik. 22.25: Tánczene. Petőfl-rádló: 8.00: A római katolikus ®*vház félórája. 8.30: Orgonamuzsika. 9.00: Népszerű opi lünk a jövő héter mezesládéia. 10.40­Andor Berlini levelek c. könyvéből. 12.50: Művészlemezek. mezőgazdaságáról. ÍS.IS: Világhírű művé- «•* operahangversenve. l*s.0J: Naszrcddln Hodzsa újabb kalandjai. 17.10: Szíves árn­yékül. 10.10: Város a tenger alatt. 10.25: Nathan Ml Isiéin hegedül. 18.45: Zenekar» muzsika. 20.00: Három opcreUnyltány. 20.20: Szovjet Zenei Hét. 21.10: Népdalok. 71.45: Láttuk — hallottuk. 22.00: A New York-I filharmonikus zenekar Játszik. Jogát fenntartja lágerek és a női munkatáborok tra­gikus sorsú magyar deportáltjai a főszereplői Vidor Géborné Hdboroo a sir című könyvének. Az 1853—56-os krími háború döntő szakaszát eleve- nítl meg Let, Tolsztoj elbeszéléskö­tete. a Szevasztopol. A fiatalon el­hunyt német író. Bérekért drámáját és legjobb elbeszéléseit tartalmazza Az ajtón kívül című kötet. A hét könyvujdonságai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom