Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

esZAEMAGYARORSZÄO 9 Közöljük kedvez vendégeinkkel, hogy szeptember 17-től a fflaciútieícfú 83. cu-UiÁsxdáftU&ah. minden este TÖLGYESI ELEMÉR zongorista szórakoztatja kedves vendégeinket Csávázzuk a vetőmagot hogy vetéseinket az üszögfertő­zéstől megvédjük. Ceresan és Germisan nedves, vagy GERMISAN por­csávázószer kitűnően bevált üszögfertőzés ellen. Gabonavetéseinket súlyosan ká­csocsároló irtására HCH-val Borkezelésnél bőrbetegségek, borvirág (pimpo- sodás), barnatörés és ecetesedés ellen PANNÓNIA borkéntablettát Mezei pocok irtására kitünően bevált az BRVflllN FILOXÉRBT szénkéneggel irtsuk a gyökémemes szőlőben és nem immunis talajon. A szénkéneg 50, 100, 200 literes kölcsön vashordóban kerül for­Vállalatok, Tanácsok, KTSz-ek! Építkezéshez _____ ( íátey.aUavic&ö-t köbméterenként 17,30 forintért szállítunk, nyékládházi bá­nyánkból. Cím: ÉM. Kavicsbánya Vállalat Budapest V., Mol­nár utca 53. Szállítási osztály. Kössünk dohánytermelés! szerződést! Magú be.UtÍM ink. Ingyenes cigaretta! Kamatmentes előlegek! Természetbeni mttatésok! Termelőszövetkezetek részére ezen felUI 20 százalék eegylzemi FEJTÖR© Szí nh áznyií ás! Szept. 24-én, szombat este 7 órakor A kőszívű ember iiai Vígözvegy Füredi komédiások Pénztár du 1 7 óráig Tel.: 15-680 Váltson színházi bérletet! Vízszintes: 12. Szovjet város. 13. Kortyoló. 14. Hibásan beszél. 15. Előzetes vázlat, terv. 18. Vadállat. (Utolsó kocka két betű.) 19. Ezt ke­vert betűrendszerben. 20. Német vá­ros. 24. Csak félig rendes. 25. Egy­mást előző betűk az ábc-ben. 26. A hindu monda szerint az emberiség ősatyja. 27 Egyre múlnak. 29. A 24. sor mássalhangzói. 30. Elvetik. 32. Nóta. 33. Személyes névmás. 35. Helyrag. 36. Számjegy. 38. Tűpárná­ban van! 39. Vissza: csont — latinul. 40. Évben. 41. Tndia pénzegysége. 42. Értelmiségiek. 43. Karikatúrarajzo­lónk névjele. 44. Egyforma mással­hangzók. 46. A panasz szava. 47. Ige­kötő. 48. Görög betű. 49. Régi ürmér- ték. 50. Átmeneti papírpénz. 51. Al­ma magánhangzói. 53. Fontos ipari nyersanyag. 56. Európai főváros. 58. Kisfaludi névjele. 59. Összesen. 61. Északamerikai folyó. 63. Névutó. 64. Az előbbi ellentéte. 66. T-vel a vé­gén — repül — németül, ahogy mondjuk, 67. összekuszált lőrés! 69. Tőrök fiúnév. 71. Kató — kevert betűi. Függőleges: 1. Költő. 2. Kitünte­tése. 3. Női név. 4. Római 550. 5. Távírói hang. 6. Ünnepélyesen be­iktat. 7. Szolmizációs hang. 8. Kor- rövidítés. 9. Gyümölcsíz. 10. Vagy. avagy — németül. 11. Folyami ka­vics. 16. összeönt. 17. Szólít. 20. A skandináv népi irodalom sajátos ter­méke. 21. E. U. 22. Kimondott más­salhangzó. 23. Finom ital. 26. Afrikai város. 28. Hellénizmus-kori görög epigramma-költö. 31. Fűszernövény. 34. Jelt ad. 36. Vonszol. 37. órahang. 39. Gléda. 45. Nyugatafrikai fafajta. 47. Szemléltető eszköz. 52. Névelő­vel: bolygónk. 54. NŐI énekhang. 55. Idegen helyeslés. 56. Rag, hová kér­désre. 57. Mutatószó. 58. önző eélok- A rejtvényben az o, ó, illetve ö, é ból egyesülő embercsoport 60. Emi- közöt nem teszünk különbséget, nens. 62. Göngyöleg. 63. A. L. A. A. * 65. Belül férne. 66. Sodor. 68. Fölöt- A múltheti szómban közölt rejt- tünk van. 69. Mutatószó tárgyesete, vény megfejtése: Dimitrij Ivanovies (Második kocka két betű.) 70. Jegyez. Mendelejev ... Tudomány és ipar — 71. Egyforma mássalhangzók. ezek az én álmaim. Beküldendő a vízszintes 1. és füg- Könyvjutalmat nyertek: Kavalecz gőleges 15. sor megfejtése szeptem- Béla Kupa, Petőfi u. 14, dr. Virágk bér 24-ig. A hibátlanul megfejtők Ernő Szikszó. Kórház. Könyves An- között könyvjutalmat sorsolunk ki. na Miskolc. Szemere u. 19. GYERMEKEKNEK Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! FIGYELEM! Megkezdtük az 1960. évi termésű BAB felvásárlását lőnyőe árakon ée föltételek mellett értékeeíuék babfeleslegeiket raktárainkban Megyei Termény forgalmi Vállalat Miskolc Mi a veszedelmesebb? (NÉPMESE) A kis egér elment sétálni. Sétálga­tott az udvaron, majd újra vissza­ment az anyjához. — Hú, édesanyám, két vadállatot láttam. Az egyik szörnyű, a másik barátságos. Az anyja megkérdezte: — Mondd el, milyenek ezek az ál­latok? Azt mondja a kisegér: — Az egvik ijesztő, amint büszkén járkál az udvaron. Fekete a lába, vö­rös a taréja, kimered a szeme és hor­gas csőre van. Mikor elment mellet­tem, kinyújtotta a farkát, fölemelte a lábát, és olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy a félelemtől azt sem tudtam, hová szaladjak. — Az a kakas — mondta az öreg egér. — Senkinek sem árt, ne félj tőle. De milyen volt a másik állat? — A másik a napon sütkérezett. Fehér a nyaka, lábal szürkék és si­mák, nyalogatja a bundáját, és ba­rátságosan kunkorítja a farkát. — Buta vagy te még — mondta az öreg egér —. nagyon buta. Hiszen ez maga a macska! TUDOD-E...? ...hogy, ha jól megfigyeljük, a csillagok szine nem egyforma? Van amelyik kékes-fehér, másik vörös fényű. A vörösszínű csillagok felületi hőmérséklete 3000 fok. Napunk a sárga csillagok közé tartozik, ezek­nek felületi hőmérséklete 6000 fok körül van. A kékes-fehér csillagok felszíne 20 000 foknál is magasabb hőfokú. ...hogy a Földet a tengelye kö­rüli forgásában meg lehet előzni? A modern közlekedési eszközökkel ugyanolyan gyorsan, sőt gyorsabban is haladhatunk, mint a Föld kerületi sebessége. Ilyenkor a kelet felől nyu­gat felé haladó autóvezető, vagy pi­lóta a Napot mozdulatlannak látja az égen, amely soha nem nyugszik le — még nagyobb sebességgel pedig keleten látja lenyugodni és nyugaton felkelni. Ehhez a szükséges sebesség a Föld más-más szélességi pontjain különböző. A 83. szélességi fokon fe­lül már 200 kilométeres sebességgel haladó versenyautóval is utol lehet érni a Napot. Gyalog is haladhatunk gyorsabban a Földnél — a sarkoktól legfeljebb 50 kilométernyire. ... hogy ha sikerülne a Földön kí­vül kijelölni egy fix pontot, onnan az égbolt csillagainak helyzetét vál­tozatlannak látnánk. Hosszú évszá­zadok és évezredek kellenének ah­hoz, hogy szabadszemmel elmozdu­lást vagy változást észrevegyünk. Peti bánata örömre fordul Deti szerette az állatokat, de ez a szeretet nem sok M örömet Jelentett neki. Akkor volt igazán boldog, ha összefoghatta őket és rabságban tarthatta. Volt ka­nárija és mátyásmadara, de volt egere is. Ezt az egér­fogó fogta és Peti benne tartotta. Etette és szerette el­nézni. ahogy szabadulni vágyón futkosott körös-körül. Volt egy lepkéje is. nagy dobozba zárta, meglyuggatta a dobozt, hogy levegőhöz jusson és beleshessen hozzá. Ha megemelintette a tetejét, azonnal a nyílás feli kez­dett mászni apró lábaival, verdesett a szárnyaival is, már az egész ragyogó himporát leverte. De volt Petinek egy mókusa is, csakhogy semmi örö­met nem talált benne, inkább bosszúságot. Pedig azt olvasta, hogy a mókus Játékos állatka, egész nap ugrál, mászkál, a farkát lengeti és még a mogyorót is bohó- kásan töri fel és úgy ropogtatja. De Peti akár reggel­től estig elnézhette a mókus kalitkáját, nem csinált az semmit, még csak nem is evett, csak kuporgott a sa­rokban, lefogyott, a szőrét hullatta — rossz volt rá­nézni. Olyan rossz volt, hogy a végén Peti sírni kez­dett Előbb csak sirt, aztán bömbölt egyre mérgeseb­ben, egyre hangosabban. A nagy sirásra előkerült a szomszéd nagybajúszú János bácsi és meleg hangon érdeklődött: — Mi baj. Pétiké? Miben segíthetnék? — Nem tud rajtam segíteni a bácsi — sirdogált to­vább Peti, de azért csak elkeseregte nagy bánatát. — De bizony, hogy segítek én! — erősködött János bácsi. — Tudom én a mókus orvosságát öt perc múlva olyan vidám lesz, hogy még. Csak kérj a nagymamától néhány szem mogyorót. — Mit akar csinálni, János bácsi? — kérdezte ijed­ten Peti, mikor látta, hogy a kalitka zárját babrálja. — Kieresztjük, hogy örüljön. — Nem engedem, János bácsi! — toporzékolt Peti. — Nekem a mókus kell! En nem eresztem el! — Ha hozod a mogyorót, a tied marad a mókus. De ha bezárva tartod, elpusztul is akkor meg úgysem lesz a tied. péti hitte is, nem is, de azt belátta, ha a mókus el­M pusztul, akkor sem lesz mókusa, hát inkább rá­állt a próbára. Hozta a mogyorót. János bácsi fogta a kalitkát, meg Peti kezét, s ki­mentek a kertbe. Ott aztán leszórta a fa alá a mogyo­rót, megnyitotta a kalitka ajtaját és hátrább húzta Pe­tit is, hadd lássák, mit csinál majd a mókus? Az eleinte meg sem mozdult. Aztán, mikor látja, hogy nem bántja senki, szép lassan kisétált. Körülszag­lászta a mogyorót, egyet-kettőt feltört, megrágcsálta, aztán körülnézett és nagy vígan felfutott a fa törzsén. Hintázott az ágakon, jobbra-bfllra forgolódott, újból le­szaladt, megint elropogtatott néhány mogyorót és újból fel a fára. — Jaj de kedves! — örvendezett Peti, de még ettől is megriadt a mókus és magasabb ágra menekült. — Szórj neki még néhány szemet — tanácsolta János bácsi —, hadd lássa, hogy te gondozod. Es a mókus ismét lemerészkedett és lakmározott Az­tán addig ugra-bugrált a fán, mig egy kis odút is fel­fedezett benne, belebújt, kinézett, éppen Petire, mintha mondaná: ejnye, be jó nekem való lakás! Ott is maradt. János bácsinak igaza volt, nem szö­kött el. Lassanként úgy összebarátkozott Petivel, hogy el sem menekült, ha a lépteit hallotta, de még a kezé­ből is elfogadta a mogyorót. Honnan, honnan nem, ha­marosan párja is került. És Petinek még soha nagyobb öröme nem volt, mint amikor a hivó füttyére is a mo­gyoró csörgetésére nemsokára az icipici kis mókuskák is előmerészkedtek. Ebből Peti megtanulta, hogyan kell az állatokat oko­san szeretni. Soha többé nem fosztotta volna meg a szabadságuktól, de Így is gondoskodott róluk. János bácsival madáretetőt ácsoltak, és a fákra akasztgatták, hogy télen is jóllakjanak a madárkák. A madarak körülrepkedték, a mókusok körülugrál­n ták, volt öröme bőven, gyönyörködött bennük eleget. De volt is barátja ezentúl az állatok közt! (B. J ) Kinek, kinek ... ■Cinek adjuk ■ nrlMT Félénk a gyermekek: »A dolgos parasztnak!" Kié len a kalapács? Felelik a gyermekek,* Kinek adjuk a puskát? Ki védi hazánkat? Felelik a gyermekek: Ma-Fan-To

Next

/
Oldalképek
Tartalom