Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

eszakmagyarorszag Vasárnap, 1960. szeptember 6. lárd, megbonthatatlan béke uralko­dik, amely tartóssággal kecsegtet- Megelégedéssel hagyhatjuk öröksé­gül ezt a békét jövö nemzedékünk­nek. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy én is, tőlem telhetőén hozzá­járulhattam ehhez, a Finnország és a Szovjetunió népei számára egyaránt értékes eredményhez. — Olyan napon, mint a mai, nem hagyhatom említés nélkül, hogy an­nak a nemzedéknek vagyok a tagja, amely a finn történelemben „a cári elnyomás Időszakaként" megjelölt időkben született. Jogainkat lábbal tiporták és idegen hatalmasságok akarták ránk kényszeríteni akaratu­kat, nem törődve nemzeti érdekeink­kel. Helsinki (TASZSZ) Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szombaton, a Hruscsov tiszte­letére adott villásreggelin beszédet mondott. — Az ön kimeríthetetlen ereje csodálatot kelt Finnországban és az egész világon egyaránt. Olyan gaz­dag leleményességgel, olyan energiá­val, mint ahogyan ön képviseli az általa helyesnek ítélt eszméket, csak az az ember rendelkezhet, aki szilár­dan meg van győződve ügyének igaz­ságáról és világosan tudja, mire tö­Még az ön politikai ellenfelei is kénytelenek elismerni azt a hoz­záértést és energiát, amellyel ön réljára tőr**ksz*k — mondotta többek között. — Én egy más világszemlélet kép­viselője vagyok, és más nézeteket vallók azzal keoc«o'ntb«n. hogvan kell fejleszteni a társadalmat, ho­gyan teljesedjék az ember boldog jö­vőbe vetett reménye.- Ennek ellenére, ml jó barátokként szoktunk találkoz­ni egymással. — Olyan embert ismertem meg önben. Nyikita Szereejevics. akit nagyra becsülök, és egyúttal olyan tárgyaló felet, akinek szinorkázó humora élvezetté teszi a vele való érintkezést. — Ezenkívül tudom, hogy ön Finnország őszinte baráttá. Ebben a vonatkozásban olyan lói ismerem önt, hogy ezért kezeskedni merek. — Finnországi látogatása azt bl- zonyftta. hogy a szomszéd né­pek békében és barátságban él­hetnek egymással. Behatóan tanulmányoztam a törté­nelmet és mély figyelemmel kísértem a nemzetközi eseményeket, a ennek alapján látom, mennyire ritka és ne­héz a világon a jószomszédi egyet­értés. Nehéz idők átélése után Finn­ország és a Szovjetunió között arány­lag rövid történelmi időszak alatt '*,*i jószomszédi kapcsolatok jöttek létre. — Ez figyelemre méltó történelmi vívmánv. A mi keleti határainkon és az önök északnyugati határán- szi­— Milyen távol vannak már ezek az idők. Napjainkban Finnország és nagy szomszédjának viszonya a kölcsö­nös megbecsülésen alapszik. Ma a független Finnország saját éle­tét éli, jó és eredményes kapcsolato­kat tart fenn keleti szomszédjával. — Miniszterelnök Ur, mély meg­győződésem, hogy magabiztosan te­kinthetünk országaink jövője elé és szilárdan hihetjük, hogy ez a Jövendő napfényes lesz. Ezért, amikor poha­ramat az ön személyes sikereire és a Szovjetunió népeinek boldogulásá­ra emelem, egyben szeretném üríteni a kedvező finn—szovjet jószomszé­di viszonyra és ezeknek a kapcsola­toknak fényes Jövőjére is. nagyrabecsüljük — és az ön erőfe­szítéseinek is, Kekkonen űr. Álla­maink viszonya ma már nemcsak hogy normális mederbe terelődött, hanem barátságossá fejlődött. — ön, elnök úr, beszédében vissza­pillantott Finnország múltjára, emlé- kezieiett a cári uralomra, amely el­nyomta a népet. Meg kell monda­nom, hogy az orosz nép a cári Oroszország más nemzetiségű népeivel, köz­tük a finn néppel együtt harcolt a cári önkényuralom ellen. — Vissza emlékszem a forradalom előtti éveikre — akkortájt fiatal mun­kás voltam — a Donyec-medence munkásait gyakran töltötte el lelke­sedéssel a finn munkásosztály hősies — A jelenről beszélve a szovjet nép. kormányunk nevében kije­lenthetem, hogy teljes bizalmat és tiszteletet érzünk Finnország, a finn nép, a finn kormány és személyesen ön iránt, elnök ár. — ön emlékeztetett rá, hogy kü­lönböző politikai nézeteket vallunk. Mit mondhatunk erről — örüljünk ennek, vagy talán keseredjünk el? Ügy tűnik, egyszerűen tudomásul kell venni ezt. mint objektív tényt. Hiszen nem törekszem arra, hogy kommunistát faragjak önökből és gondolom, Önök sem változtatnak engem burzsoává. (Derültség.) Kekkonen: Mit tegyünk hát?! Hruscsov: így kell élnürik. Ügy vélem, hogy Finnország és a Szovjetunió, e két állam hasznára lehet egymásnak és hasonlóképpen mi is államférfiak; Önökkel együtt. Mi nemcsak békét óhajtunk or­szágaink viszonyában. Barátságot akarunk és ez több mint a béke. — Valamely állam társadalmi­politikai berendezkedése — az il­lető nép belügye és ezen a terü­leten türelmeseknek kell lennünk egymás iránt. Nem lehet, hogy valamelyik nagy vagy kis állam erőszakkal rákénysze­rítse saját politikai nézeteit és tár­sadalmi-politikai rendszerét a má­sikra. — Az Októberi Forradalom után Franciaország, Anglia, Amerika, Né­metország, Japán és más kapitalista országok segíteni próbálták az orosz burzsoáziát az Októberi Forradalom vívmányainak megdöntésében, arra törekedve, hogy visszaállítsák orszá­gunkban a burzsoá-főldesúri rend­szert. Három évig folyt a harc a kül­földi beavatkozók ellen. Ez volt a legdemokratikusabb közvélemény­kutatás mindenkinél, aki Oroszor­szágban élt: mit helyesel, a forrada­lom ügyét, Lenin ügyét-e, vagy pe­dig a földesúri kapitalista rendszert. Oroszország népei Leninre, a forra­dalom győzelmére szavaztak. Tettek­kel bizonyították be, hogy maguk akarják eldönteni és el is tudják dönteni államuk politikai és társa­dalmi rendszerének kérdését. — A nagy és kis országok népei külső beavatkozás nélkül, maguk akarnak dönteni abban a kérdés­ben, milyen úton Járjanak, milyen legyen társadalmi és politi­kai rendszerük. A beszéd folytatását keddi szá­munkban közöljük. Hruscsov Kekkonen szombati vil­lásreggelijén az alábbi beszédet mon­dotta: — Nem tudom, mi a finn szokás, nálunk azonban, ha külföldi vendé­gekkel találkozunk, azt mondjuk, „uram", ez hivatalosabb, vagy „tisz­telt uram", vagy „kedves", ha mele­gebb érzelmeket akarunk kifejezni. És kevésbé hivatalosan szeretnék önhöz fordulni, kifejezésre szeret­ném juttatni az ön iránt táplált ér­zelmeim egész melegségét, s ezért ezt mondom: — Igen tisztelt, kedves Elnök Ur! Nagy megelégedésemre szolgál, hogy részt vehetek az ön születésnapjá­nak ünnepségein. Mi nagyon elégedettek vagyunk azokkal a kapcsolatokkal, ame­lyek Finnország kormányával és népével kialakultak. — Ismeretes, hogy a múltban or­szágaink között összetűzések voltak, sőt véres háború is volt. Ez termé­szetesen nyomot hagyott az emberek tudatában. A közös erőfeszítések eredményeként azonban a Szovjet­unió és Finnország között jó baráti viszony jött létre. Ez a finn nép leg­jobb képviselőinek nagy érdeme, a néhai Paasikivi elnök erőfeszítésé­nek eredménye — az ó emlékét m! Térképünk Hruscsov e.'vtárs finnországi láto­gatása alkalmából ké­szült. Finnország területe 337 ezer négyzetkilomé­ter (ennek kb. 10 száza­lékát tavak borítják), la­kossága 4,5 millió fő. — Terra — Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére Folytatás az 1. oldalról.) kájuk megszakítása nélkül minél na­gyobb számban szerezzék meg a kö­zépfokú általános és szaikmai művelt­séget. Ezért az Igényeknek megfele­lően valamennyi iskolatípus mellett létre kell hozni, illetve tovább kell fejleszteni a dolgozók esti, levelező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók megfelelő különbözeti, illetve felvé­teli vizsgák letétele után bármey is­kolatípus bármely osztályába léphes­A dolgozók iskoláinak tananyagát és oktatási módszereit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megfelelően kell átalakítani. Elsősorban a dolgozók iskoláinak eddig is legjobban bevált formáit, az üzemi iskolákat fejlesszük a nagy ipari üzemekben, tsz-ekben és álla­mi gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezzenek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkal­mazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazdaságban a dolgozók isko­láinak tanítási idejét a mezőgazda­sági munka idényjellegének megfe­lelően alakítsák ki. Felsőipari (mezőgazdasági,­közgazdasági, stb) iskolák A modern termelés mind az ipar­ban. mind a mezőgazdaságban egyre több magas színvonalon képzett kö­zépkádert igényel. Ilyenek a techni­kusképzés jelenlegi formájával, tar­talmával és módszereivel nem képez­hetők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szakágakban más-más néven nevezett, de lényegében e fo­galom körébe tartozó irányító közép­káderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel, középiskolai érettségihez illetve megfelelő felvételi vizsga le­tételéhez kell kötni. A felvétel fel­tétele szakmunkásképzettség, egy-két évi termelési gyakorlat. A íelsőípari (stb.) iskolában végzett tanulmányo­kat egyetemi továbbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb.) is­kolák hálózatát a jelenlegi techniku­mok egy részéből 1970-ig kell foko­zatosan kiépíteni. Egyetemek, főiskolák A felsőoktatási reform célja, hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolat­ban, magasabb színvonalon valósul­jon meg a kommunista szakember- képzés. Ezért: 1. Szorosabbra kell fűzni a felsőok­tatásnak a gyakorlattal, a termelő- munkával való kapcsolatát. A felvételnél részesüljenek előny­ben azok a Jelentkezők, akik legalább egy évig már dolgoztak. Fokozatosan meg kell valósítani, hogy az érettsé­gizettek legalább egy évi munka után kerüljenek főiskolákra, egyete­mekre. A képzési idő öt. illetve hat évből legalább tíz hónap üzemi, iskolai, klinikai, bírósági (stb.) szakmai gya­korlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra készíti elő és képzésük szerves részét alkotja. A diplomatervek és szakdolgozatok té­máit lehetőleg a gyakorlati problé­mák köréből válasszák. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után egy­két évi kötelező szakmai gyakorlaton vegyenek részt fizetéses állásban. Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvéte­lüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek. A tanszékek fokozottabban kapcso­lódjanak be a társadalom, a népgaz­daság előtt álló tudományos és gya­korlati feladatok megoldásába. A felsőoktatási intézmények építsenek ki szoros kapcsolatot üzemekkel, ter­melőszövetkezetekkel, kutatóintéze­tekkel. stb. A jövőben elsősorban olyan kuta­tókat alkalmazunk, akiknek van szakmai gyakorlatuk; azok számára pedig, akik még ilyennel nem ren­delkeznek, teremtsük meg a lehető­séget a szakmai gyakorlat megszer­2. Biztosítsuk a magasszínvonalú és minden tekintetben korszerű ok­tatást. Ennek feltétele az oktatás tu­dományos jellege és a hallgatók vá­lasztott szakmája gyakorlati köve­telményei közötti összhang megte­remtése. Ezért 1965-ig új tanterveket és programokat kell készíteni. Növeljük az intézményen kívüli szakmai gya­korlatok és az intézményekben tar­tott foglalkozások számát. Javítsuk a világnézeti nevelőmun­kát. A marxizmus—lenlnizmus okta­tása szervesen kapcsolódjék a szo­cializmus építése és a szakoktatás problémáihoz. A szaktárgyakat marxista-leninista szellemben ok­tassák. Fejlesztésre szorulnak a felsőokta­tási intézmények oktató-nevelő munkájának módszerei. Behatóan kell foglalkozni a felsőoktatás neve­léselméleti. neveléslélektani problé­máival és ki kell dolgozni a felsőok­tatás módszertanát. Intézményeinket — az eléjük állí­tott növekvő követelményeknek meg­felelően — korszerű oktatási eszkö­zökkel. laboratóriumi és műhelyfel­szerelésekkel. valamint oktatási és kollégiumi épületekkel kell ellátni. Felső 'ktatási intézményeink for- dítsapr'- -agy gondot a szakemberek tövé*: ’ésére és ennek keretében a specializálódásra. A továbbképzés­ben az egyetemek és főiskolák köz­ponti szerepet töltsenek be. Ki kell dolgozni a tudományos utánpótlás perspektivikus tervét és biztosítani kell annak személyi, szer­vezeti és anyagi feltételeit. 3. Szakemberképzésünk rendszeré­ben biztosítsunk a Jeleneinél sok­kal nagyobb lehetőséget a termelés­ben dolgozók képzésére. ŰJra létre kelj hezni és széleskörűen fejleszteni kell felsőoktatási intézményeinkben az esti tagozatokat A l'-vM'ző h-11- g-'tók t»nu)mánv| munkáját a felső- oktatási intézményekben sz'rvezott évközi kötelező fepiIa,ko“ácoVvel és vidéki konzult^e.’ös kömontok felál­lításával segítsék. A termelőnmnkát végzők, betöltött munkakörüktől függetlenül, eavre nagyobb számban nyerjenek (elvételt az esti és levelező tagosatokra. 4. A felsőoktatási Intézményekbe felveendő hal!a«tok létszámát néo- gazda«áaunk szakemberigénye a’ao- ján kai] meatervezni. A műszaki és aer*r (e’sőokta'ási intézmények — különös fWMemmel a veoviDarra. a gépgyártásra, a Mr. adástecbnikára. az atomenereia békés (elhasználására, a n°RvűT<»rr<i mező- gazd°sásrá. kénezzen«k elegendő számú s7PkemKer*. megkövetelj. ho«*v úi mé—ö'"tak Vomzgrű sz*kkáDzett.éee technn'A. eia«, aazdaeéei és t-rmeJés-szervezési ismeretekkel bővül««n. A nedaeóguskéoző in*ézményekben a hailoatóiétszámot tel-ntős^n em-i­ni kell. hogy egyrészt a fennálló nedapőeushiánvt minél előbb Ms’á- mn’ha'suk. másrészt tX),,**e*,nllrn«la® képzett Dedaeőgusnk m»vfele)ő szám­ban álljanak r—'•»ikezéere. nr. A nevelők és a neveléstudomány feladatai Nevelőink túlnyomó többsége sze­reti hivatását, becsülettel dolgozik, a kultúrforradalomban eddig elért eredményeinkben az ö munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyra- bccsüli a hivatásukat szerető peda­gógusokat. Iskolarendszerünk reformjainak megvalósításában a pedagógusok sze­repe rendkívül fontos. Nem kis ré­szük máris tanúbizonyságát adta az új iránti fogékonyságának, amikor úttörő munkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítására irányuló kísérletekben. Nevelőink világnézeti fejlődése meggyorsult, egy része marxistává vált. Ezt a fejlődést tovább kell erő­síteni, mivel csak így tudnak marx­ista módon tanítani, szocialista szel­lemben nevelni. Az alapvető politikai és pedagógiai kérdések tisztázásával erősítsük a tantestületek egységét. A pedagógu­soktól politikai-világnézeti kérdések­ben is világos állásfoglalást várunk. Fontos feladatok várnak neve­lőinkre pedagógiai, lélektani ismere­teik kiegészítésében, nevelési és ok­tatási módszereik állandó fejlesztésé­ben. A nevelőképző intézmények ta­nulmányi anyagában, a képzés mód­szereiben és szervezeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges változtatást amely a leendő pedagógusok jobb felkészíté­sét eredményezi az új feladatokra. Hasonlóképpen kell eljárni a peda­gógusok továbbképzését illetően is. Szocialista közoktatásügyünk napi­renden lévő kérdéseinek megoldásá­ból a neveléstudomány művelőire is Jelentős feladatok várnak. A nevelés­tudományi kutatások tematikája, té­maválasztása terjedjen ki azokra a kérdésekre, amelyek közoktatási fel­adataink homlokterében állnak, kü­lönösen az iskola és az élet. az ok­tatás és a termelőmunka, az elmélet és a gyakorlat összekapc-olása által felvetett kérdésekre, a nevelés éa oktatás társadalmi és módszertani problémáira, a világnézeti, erkölcsi és közösségi nevelés témáira. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése az egész társadalom Ugye A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az oktatás­ügy reformjával foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk teljes sikerrel tovább­fejleszteni, ha a pedagógusok, a tö­megszervezetek, a szülői munkakö­zösségek, s az egész társadalom ösz- szefog feladatának megvalósítására. Határozatban szólította fel valameny­A nagy és kis országok népei maguk akarják eldönteni, milyen úton Járjanak Kekkonen beszéde a Hruscsov tiszteletére adott villásreggelin Hruscsov beszéde Kekkonen villásreggelijén nyi pártszervezetet, hogy az oktatás­ügy továbbfejlesztését tekintsék el­sőrendű feladatuknak. A magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány pedig kötelességévé teszi az érintett állami, tanácsi szerveknek, hogy nagy felelősséggel foglalkozzanak vele. Üzemeinktől azt várjuk, biztosítsák a tanulók rendszeres üzemi foglal­koztatását. bocsássák a képzés szol­gálatára legjobb szakmunkásaikat, ösztönözzék dolgozóinkat a tovább­tanulásra és támogassák Is őket. Jöjjön létre az iskolák és az üze­mek között szervezett kapcsolat, hogy a tanulóifjúság megismerked- hessék az üzem és a munkások éle­tével. barátságot kössön az ifjúmun­kásokkal. részt vállaljon az üzem kulturális életéből A tantestületeknek az iskolai ne- velömunka továbbfejlesztésében első segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a Magyar Úttö­rők Szövetsége. . A Kommunista Ifjúsági Szövetsé­get arra kérjük, hogy — tagjai kom­munista nevelésén túl — vállaljon részt az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai egységének kialakításából azáltal, hogy szervezi, irányítja az ifjúság tanóránkívüli életét és moz­gósítja őket a szocialista építésre, a szocialista társadalom feladataira való jobb felkészülésre. Segítse a ta­nulóknak az özemben, termelőszö­vetkezetekben és más munkahelyen végzett termelőmunkáját. A tanuló­ifjúságot még szélesebb körben von­ja be társadalmi munkafeladatok végzésébe. Vállaljon kezdeményező szerepet a tanulók szocialista közös­séggé formálásában. A Pedagógus Szakszervezet, a szü­lői munkaközösségek, a Magyar Nők Országos Tanácsa még aktívabb se­gítsége nélkülözhetetlen az Iskolák nevelési feladatainak jó elvégzésé­hez, az iskolai és a szülői neveiéi összhangjának megteremtéséhez. Váljék az ifjúság nevelése, oktatá­sa valóban az egész társadalom ügyé­vé. ^ Budapest, 1960. évi szeptember A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által megbízott iskolai reform-bizottság. Hruscsov elv társ finnországi látogatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom