Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

6 ESZAKMAGYARORS7AO Az automata „gondolkodni“ fog Irta: V. SZTANCO így válaszolt: „mi már mindenütt automata szerszámgépeket állítot­tunk be". Ez a válasz azt jelenti, hogy még a termelés egyes parancsnokainak sincs teljesen világos elképzelésük a teljes automatizálásról. A hibalehetőség minimumra való csökkentése érdekében minden üzemben megjelelő utasításokat dol­goznak ki. Egész sor egyszerű folya­mat szempontjából ezek az utasítá­sok azon egymást követő műveletek programját jelentik, amelyek pontos megtartása közepette a folyamat normálisan végbemegy. Az ilyen műveletek teljes automatizálása elég egyszerű dolog. Igen ám, de csupán néhány tech­nológiai eljárást lehet egyetlen ál­landó programmal meghatározni. Hiszen a gyártás folyamatában ren­geteg különböző, előre nehezen szá­mításba vehető tényező érvényesül. Az acélgyártásban például számítás­ba kell venni a hőterhelés arányta­lan eloszlását, a martinkemence el­használtságának fokát, a nyersvas, a tüzelőanyag, és az elegy fizikai-ve­gyi sajátosságait egyaránt. A mindenttudó gépek ... Hogyan automatizáljuk tehát ezt a folyamatot? Ebben az esetben már nem szorít­kozhatunk merev utasításokra. A folyamat eredményei különböző fel­tételek melleit nem lesznek azono­sak, a kemence termelékenységének viszont mindig maximálisnak, a ter­melés minőségének pedig a lehető legjobbnak kell lennie. A folyamatot a műszerek jelzései alapján figye­lemmel kisérő olvasztár ismereteinél fogva világosan tudja, ml történik az adott pillanatban a kemencében és mit kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat a lehető legjobban menjen végbe. Az olvasztár tehát tettekre váltja következtetéseit. Ehhez azonban szükség van olyan automata berendezésre, amely töké­letesen végrehajtja az olvasztár el­gondolásait. Ennek az automatának mindent „tudnia kell” az olvasztás lefolyásáról, „fel kell fognia”, milyen eredménye lesz egyik vagy másik el­járásnak. Másszóval az automatának ,.gondolkodnia" kell. Az üzemben az ilyen ideális auto­mata teljesen pótolhatja az embert. Maga az automata fogja irányítani az anyagok berakását, a gépcsopor­tok be- és kikapcsolását, a techno­lógiai művelet lefolyását, a minőség ellenőrzését. Elvileg az automatának kell kiküszöbölnie az esetleges töré­seket, üzemzavarokat is. Lám, ez a termelés teljes automatizálása. Ilyen tökéletes automatikus irá­nyítórendszerek nincsenek még sem a Szovjetunióban, sem külföldön. Megteremtésük azonban egyáltalán nem fantasztikum. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia Automatizálási és Távirányítási Intézetében már kidol­gozták a világ első olyan automati­kus irányító-rendszerét, amelyben megvannak a „tudás”, a „következ­tetés” és a „tapasztalat" elemei. Ez a rendszer a csőhegesztést irányítja. Az intézetben most számos új, még tökéletesebb rendszert dolgoznak ki. A szellemi munka „gépesítésinek“ kezdetén A teljes automatizálás bevezetése a termelésben nemcsak az ember fi­zikai munkáját könnyíti meg. Segít­ségével elvileg új, régebben elkép­zelhetetlen termelési eljárásokat hoz­na í< majd létre. Hiszen néhány év­tizeddel ezelőtt az emberek még csak el sem képzeltek olyan techno­lógiai műveletet, amely az 6 közvet­len részvételük nélkül zajlott volna le. Ezért az eljárások kidolgozása­kor feltétlenül figyelembe vették sa­ját fizikai és fiziológiai lehetőségei­ket. Az új, teljesen automatizált el­járásokra viszont nem lesz befolyás­sal az ember fáradtsága, ügyessége, hallása, látása és a többi merőben szubjektív tényező. A gyártási folya­matokat hallatlanul gyorssá és ol­csóvá lehet tenni. Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a gép legyőzi az embert, hiszen a gép „eszét" az emberi értelem te­remti meg. Az ember most egysze­rűen gépesíteni kezdi szellemi mun­káját, mint ahogy egykor hozzálátott fizikai munkájának gépesítéséhez. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány csütörtökön délután fogadást rendezett a parlament ku­polacsarnokában a római XVII. Nyá­ri Olimpiai Játékokon résztvett ma­gyar sportküldöttség tagjainak tisz­teletére és ebből az alkalomból a sportvezetők és versenyzők kor­mánykitüntetésben részesültek. A Rómában járt sportküldöttség tagjai olimpiai formaruhában gyüle­keztek a parlament előtt, majd be­vonultak a kupolacsarnokba, ahol izgatottan várták az ünnepség kez­detét. Ott volt a fogadáson Dobi István, Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Marosán György, MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Bá­rányos József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyet­tese, Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, az MTI vezérigazgatója. Hegyi Gyula, az MTST elnöke és Balogh István, az MSZMP Központi Bizott­sága ifjúsági alosztályának a veze­tője. Néhány perccel 4 óra előtt kez­dődött meg az ünnepség, amelyen Qobi István, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke mon­dott üdvözlő beszédet. — Nagy örömünkre szolgál — mondotta Dobi István —, hogy elért eredményeikért népünk nevében üd­vözölhetjük a XVII. Nyári Olimpiai Játékokon szerepelt magyar csapat vezetőit és tagjait, s mindazokat, akik a sikerekhez hozzájárultak. Ez az olimpia az egész világsajtóban úgy szerepel, mint minden idők leg­nagyobb olimpiája. Valóban e játé­kok megérdemlik ezt a jelzőt, hiszen mind a sportolók részvételének, mind a versenyek színvonalának te­kintetében olyan fejlődést ért el, mint még soha. A magyar sportélet kiváló kép­viselőinek nehéz mezőnyben kel­lett helytállniok, s megvédeniük a korábbi olimpiákon szerzett előkelő helyezésüket. Ezután arról beszélt Dobi István, hogy mily nagy létszámú sportoló vett részt a világ fiatalságának nagyszerű találkozóján. Megelége­dését fejezte ki sportolóink felé, akik a várakozásnak megfelelően szerepeltek Rómában. Ezzel is nagy megbecsülést vívtak ki a magyar népnek. A magyar sportolók 18 sportágban vettek részt a küzdel­mekben és 11 sportágban értek el helyezéseket. A kiutazott verseny­zőknek csaknem a fele ért el olim­piai helyezést és a 6 aranyérem, 8 ezüstérem, 7 bronzérem mellett 9 negyedik, 5 ötödik és 4 hatodik hely fémjelzi a magyar színek sikereit. — Ezzel a teljesítménnyel — foly­tatta Dobi István — a nagyszerűen szerepelt szovjet sportolók, valamint az Egyesült Államok, az egységes német csapat, s az olasz sportolók mögött a nemzetek nemhivatalos pont­versenyében az ötödik helyet szerezték meg a mi sportolóink. Teljesítményükkel megelőzték Japánt, Nagy-Britanniát, Svédor­szágot, Franciaországot, Brazí­liái, Argentínát és még igen sok más nemzetet. Ez a szereplés méltán váltotta ki dolgozó népünk szeretetét és elisme­rését. Ezután névszerint üdvözölte Dobi István az olimpiai bajnokokat, má­sodik és a harmadik helyezetteket, továbbá a helyezést elérő sportoló­kat. Majd így folytatta üdvözlő be­szédét: — Az olimpia véget ért, a verse­nyek azonban tovább folytatódnak, sportolóink még ebben az évben, s még inkább a következőkben újabb és újabb nemzetközi versenyeken vesznek részt. Meg vagyok győződve arról, hogy a római olimpia tapasz­talatainak mélyreható elemzése és felhasználása újabb előrelendítője lesz egész sportéletünk fejlődésének. Sportolóinknak, a szakvezetők­nek. a sportvezetőknek azon kell mankálkodnlok, hogy a jövőben is eredményesen képviseljék ha­zánk színeit. Kedves Barátaim! Még egyszer szeretettel üdvözlöm Önöket, s tol­mácsolom népünk köszönetét a jó szereplésért. Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa nevében átnyújtom a kitüntetéseket, s a sportéletben előt­tünk álló feladatok további eredmé­nyes elvégzéséhez sok sikert kívá­Kívánom, hogy sikeres nemzet­közi szereplésükkel járuljanak A közelmúltban igen kevesen gon­doltak arra, hogy a Földet elhagyni csupán automatizált űrhajókon le­het, mivel az óriási kozmikus sebes­ségek közepette az ember nem irá­nyíthatja a rakétát. Az űrhajósok csupán a műszerek mutatóit fogják majd figyelni és utasításokat adnak a különféle automatáknak. A repü­lés irányítása pedig a „gondolkodó" gépekre hárul. Perforált papírszalagra. vagy magnetofonszalagra különleges jel­kulcs segítségével egy csomó számot rögzítenek. Ezek a számok a műsza­ki rajzokon szereplő alkatrész mé­reteit jelzik. A szalagokat az irányí­tó számrendszerbe helyezik, s a szer­számgép megkezdi munkáját. Megállás nélkül forog a marókés, különleges automatikus távjelző ké­szülékek mérik szüntelenül az alkat­részeket, s közük az adatokat a szá- molórendszerrel. A számolórendszer a mérések adatait a szükséges mére- . lékkel összehasonlítva, kidolgozza az . utasításokat, s a szerszámgép ezen . állandó utasítások alapján végzi munkáját. A programvezérlésű szerszámgé­pekkel végzett• első kísérletek máris azt mutatták, hogy a puha öntvé­nyekből készült alkatrészek a prog­ramvezérlésű szerszámgépeken leg­alább hússzor olyan gyorsan meg- munkálhatók, mint a közönséges gépeken. A termelés automatizálásának el­engedhetetlen feltétele a folyamatos­ság. Ez a megadott program alapján működő számológépek segítségével érhető el. Ezért a kibernetikai gépe­ket nemcsak egyes szerszámgépek és agregátok, hanem egész gépsorok és üzemek irányítására is alkalmaz­ni kezdték. .Az elektronikus számológépek a perforált papírkartonokon ka­pott programnak megfelelően szá­mításba veszik az alkatrészek meny- nyiségét, meghatározzák minőségü­ket, kiválasztják a szükséges ké­szítményeket. automatikusan a sze­relőszalagra juttatják a munkadara­bokat. Nemcsak a műhelyekben... Az első moszkvai csapágy-gyárban már nemcsak a műhelyekben, ha­nem a gyárigazgatóságon is találunk kibernetikai gépeket. A gyár köny- velósége könyvelők nélkül dolgo­zik. Számológépek állítják össze a vállalat mérlegét, s kezelik a gyár pénzügyeit. Az „elektronikus terv- előadó' két-három óra alatt meg­határozza, milyen anyagokra van a gyárnak szüksége. A közeljövőben ugyanilyen lesz a Kiev közelében lévő darnyicki textilkombinát is. Az Automatizálási Intézetnek az a ter­ve, hogy két esztendő alatt teljesen automatizálja a szintétikus szesz, kapron és viszkóza, a salétromsav, az ammónia, a klór, a lúgok és más vegyi termékek gyártását. Matematikai vagy logikai model­lek az egész gyár számára is készít­hetők, mint ahogy például az első csapágy-gyárban történt, sőt egész üzemcsoportok, egész iparágak szá­A szocialista népgazdaság növeke­dése. a termelés méreteinek bővülé­se elkerülhetetlenül arra vezet, hogy a termelés irányításában fokozódó nehézségek keletkeznek. Fokozódik a gazdasági információk áradata, egyre bonyolultabbá válik a népgaz­daság tervezése. E felelősségteljes feladatokat az igazgatási apparátus egyszerű növelésével nem lehet megoldani.-Önkéntelenül is ezekre az illuszt­rációkra gondolunk, midőn A. B. Cseljuszkinnal, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Automatizálási és Távirányítási Intézetének igazgató- helyettesével beszélgetünk, bár ki­zárólag földi dolgokról, az ipar auto­matizálásának távlatairól van szó. Mi is az a „teljes automatizálás“ — Hogyan képzeli el a termelés teljes automatizálását, amelyre tö­rekszünk? — kérdezte Cseljuszkln. — Ez nem üres kérdés — tette hoz­zá. midőn látta meglepődésemet. — Nemrég az egyik vállalat képviselő­je kijelentette, „mi már a termelést teljesen automatizáltuk", s midőn megkérdeztük tőle, mit ért ezen. Röplabda A röplabda bajnokság legutóbbi fordulóiban a női csapatok két mér­kőzést játszottak. Az MVSC csapata mindkét mérkőzését itthoni pályán játszotta és mind a két mérkőzését elvesztette. A DVTK nói csapatának a szereplése sem volt sikeresebb, A fővárosban játszatták le mind a két mérkőzésüket, de egyiken sem sike­rült győzniük. A Farkaslyuki Bányász férfi csa­pata Győrött játszott a bajnoki pon­tokért. A bányász együttes Igen jő játékban győzött. Női mérkőzések: Vasas-Dinamó— MVSC 8:1 (5, 7. -12, 6), Bp. V. Me­teor—DVTK 3:0 (5. 0. 2), Bp. Építek —DVTK 3:0 <3, 14. 10), BVSC— MVSC 3:2 (-13. 6, -13, 3, 5). Férfi mérkőzés: Farkaslyukl Bá- nyász—Győri Dózsa 3:1 (-10. 2, 9,12). Kitüntették az olimpián kiválóan szereplő magyar sportolókat Dobi István, ax Elnöki Tanács elnöke fogadást adott a Rómában járt rersenyxőh tiszteletére Olimpiai mozaikok II. rész. Külön fejezetet érdemel az a hatal­mas jelvénycsere láz, amelyet Rómá­ban tapasztaltunk. Egy nálunk évek­kel ezelőtt használt MHK-jelvény­ért valóságos harc folyt az olimpiai falu főbejárata előtti jelvény-börzén. Két műanyagból készült ízléses levél­tárcát és egy római térképet kaptam egy MHK-jelvényért. Ketten ingyen utaztunk a földalattin, egy másik MHK-jelvényért. A legnagyobb si­kert a záróünnepségen érte el jelvé­nyünk. A záróünnepély alkalmával 2000 lirás állóhelyre szóló belépő­jegyünkkel sóvárogva néztük azokat. az öt órán át tartó műsort ülve nézhetik majd végig. Az ülőhely egyik szektoránál álló jegyellenör meglátta az MHK-jelvényt. Ügy lát­szik. ez még hiányzott a gyűjtemé­nyéből. Arra kért, hogy ajándékoz­zuk meg vele. Mi hajlandók voltunk de mutattuk, hogy állóhelyre szóló jegyünkkel ülni szeretnénk. Intett, hogy várjunk. Kis idő múlva, amikor látta, hogy nincs közelben ellenőr, ötünket engedett be ülő­helyre egy MHK-jelvényért. Ülve nézhettük végig a lovasversenyeket és a felejthetetlen szépségű záró­ünnepélyt. Szállásunkon több nemzetbeli volt emutt. Érthető, hopp itt is rövidesen úrrá lett a jelvénycsere láz. A leg­jobban egy portugál pap tetszett összeköttetés révén megnyíltak azon­ban a féltve őrzött kapuk Is. Nekem is sikerült megtalálni e féllveőrzött kapu nyitját, s bejutottam a spor­tolók „paradicsomába". Oszlopokra épült többemeletes házakból állott az olimpiai falu. Minden épület alatt tágas hely, itt kerestek menedéket a Nap sugarai elől a tábor lakót. Nem hiányzott egyetlen épület a’ól sem a televízió. Aki tehát valamilyen ok­nál fogva nem juthatott el valame­lyik versenyre, televízión keresztül nézhette az eseményt. Az étteremben önkiszolgáló rend­szer volt. Mindenki annyit evett a választékos, ízletes ételekből, gyü­mölcsből, tortából, amennyi éppen jól esett neki és ha megszomjazott, poharát odatette a narancsszörpöt, vagy éppen coca-colát szolgáltató automata berendezés alá és néhány pillanat múlva élvezhette a hűsítő ital remek izét. Az olimpia első időszakában az olimpiai falu női és férfi részlegét több mint kétméteres fal választotta el. A női Jalurészbe” férfi nem te­hette be a lábát, még az edzők is csak telefonon keresztül beszélhettek versenyzőikkel. Ahogyan múltak a versenynapok, szaporodott azoknak a száma, akik befejezték versenyei­nekünk, akit teleaggattunk vöröscsil­lagos jelvényekkel, amelyeket ő büsz­kén hordott, hiszen a magyar bará­toktól kapta. Nem hiszem, hogy ilyen dekorációval ellátogatott a Vatikán államba, mert a vöröscsilla­gos jelvény bizonyára vörös posztó lett volna a papi állam lakói szá­Az olimpiai faluba idegennek be­jutni nagyon nehéz volt. Egy kis két. A versenyek utolsó szakaszát élvezhettem Rómában. Látogatásom alkalmával már gyakran találkoztam nőkkel is a férfiak olimpiai falujá­ban. Verseny után szabad volt a szórakozás az olimpiai faluban is. csupán arra ügyeltek, hogy ez a sza­badabb szórakozás ne zavarja azo­kat, akik még „versenyben vannak". Nemes Péter (Folytatjuk.) hozzá a magyar sportélet tekin­télyének, hírnevének növelésé­hez. valamint a népek közötti barátság és a béke gondolatának elmélyítéséhez. Ezután Dobi István átadta a spor­tolóknak a kitüntetéseket. A kitüntetések átadása után a sportolók nevében Parti János olim­piai bajnok mondott köszönetét. Hangsúlyozta többek között, hogy sikereikhez a párt és a dolgozó nép segítette őket, s azért külön köszö­nettel tartoznak. Elmondotta, hogy mindegyikük további célja az. hogy a jövőben is újabb sikereket szerez­zenek a Magyar Népköztársaságnak. Az ünnepség után a fogadáson megjelentek hosszabb ideig együtt maradtak s meleg baráti hangulat­ban elbeszélgettek az olimpiáról. A kitüntetettek névsora: A Munka Érdemrend kitüntetést kapták: Kárpáti Rudolf, Gerevich Aladár. Kovács Pál, Parti János és Németh A Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapták: Nagy Imre, Balczó András. Török Gyula, Horváth Zoltán, Mendelényi Tamás, Delneki Gábor, Rejtő Ildikó. Dömölki Lídia, dr. Kovácsné Nyári Magda, Juhász Nagy Katalin, Szé- kelyné Marvalits Györgyi, Szállási Imre, Mészáros György, Szente And­rás, Kemecsei Imre, Farkas Imre. Törő András. Bánfalvi Klára. Egresi Vilma, Pólyák Imre, Zsivótzky Gyula. Rózsavölgyi István, Kulcsár Gergely, Boros Ottó. Dömötör Zol­tán, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Felkai László, Jeney László, Kanizsa Tivadar, dr. Kárpáti György, Mar- kovits Kálmán, Mayer Mihály, Ru- során Péter, Katona András, Bodnár András, Konrád János, Veress Győ­ző. Török Gábor, Dudás Zoltán, Vár- hidi Pál, Solymosi Ernő, Kovács Fe­renc, Sátori Imre, Dalnoki Jenő, Al­bert Flórián, Göröcs János, Orosz Pál, Dunai János, Faragó Lajos, No- vák Dezső, Vilezsál Oszkár. Pál Ti­bor. Rákosi Gyula sportolók: Mol­nár József olimpiai attasé: Hámori Pál és Fehérvári Béla szakvezetők. Munka Érdemérem kitüntetést kap** tak: Piti Péter, Kozma István, Hollóst Géza, Reznák János. Gyuricza Jó­zsef, Kamuti Jenő, Kamuti Lászlót Fülöp Mihály, Czvikovszky Ferenct Sákovits József, Gábor Tamás, Ma­rosi József, dr. Kausz István, Bárány Árpád, Szécsényi József, Temesvárt Anna. Madarász Csilla, Frank Má­ria, Boros Kató, Dobay Gyula, Ka­tona József, Dávid Magda, Bartosné Killermann Klára, Egervári Márta, Tóth Géza, Földi Imre, Huszka Mi­hály, Wágner Pál, Munteán László, Kovács Csaba, Bedekovics Tibor és Lengyel Gyula. A Magyar Népköztársaság Sport­érdemérem aranyfokozatát kapták: Ixisonczi Tibor, Csanády Árpád, Granek István sportvezetők. A Magyar Népköztársaság Sport­érdemérem ezüstfokozatát kapták: Venesz József, a magyar olimpiai küldöttség élelmezési szakvezetője és Kurucz Antal, a magyar olimpiai küldöttség főszakácsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom