Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
4 a kommunizmus felé vezeti úton., A Szovjetunió ipara a 7 éves ten- éveiben — a korábbi évekhez hasonlóan — gyorsabb ütemben fog fejlődni, mint a kapitalista országok Ipara. 1965-ig az Ipar Össztermelése 1958- hox viszonyítva 80 százalékkal növekszik. Hatalmas arányokban fejlődik tovább a mezőgazdaság valamennyi ága. ami biztosít Jn a termények bőségét és a szovjet emberek életszükségleteinek teljes kielégítését. A* SZKP XXI. kongresszusi előtt közzétett tézisek leszögezik, hogy 1065-ig „A fontosabb mezőgazdasági termények abszolút termelése és eoy főre eső termelése tekintetéhon túlszárnyaljuk az Egyesült Államok mai színvonalát”. Ezzel létrejön a Szovjetunióban a mezőgazdasági termékek bö'ége, megvalósul a szovjet gazdaság általános fejlődésinek egyik legfontorabb feltétele. 1065-ben a szovjet mezőgazdaság össztermelése körülbelül 1.7-szerese lesz az 1958. évinek. A 7 évet ten- során Jelentősen emelkedik a szovjet nép életszínvonala. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1965-ig 1958-hoz képest 62—65 százalékkal nő. A szovjet emberek életszínvonalának emelésére irányuló program előirányozza: a városokban és a munkás lakótelepeken 15 millió lakás, a falvakban pedig körülbelül 7 millió lakóház építését. A 7 év alatt a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal emelkedik. Emelik a nyugdíjakat, további árleszállítást hajtanak végre, bővítik a bölcsődék, óvodák, bennlakásos Iskolák, az aggkori otthonok hálózatát. Igen fontos szociális intézkedés a 7 .éves terv Időszakában a munkanap megrövidítése. Óriási különbség a két ország között, hogy míg a Szovjetunióban rendszeresen emelkedik a tömegek életszínvonala, addig az USA-ban egyeseknek emelkedik, viszont nagy tömegek jutnak nyomorba. A Szovjetunió elért eredményei, a 7 éves terv ragyogó célkitűzései barátnak. ellenségnek egyaránt megmutatják, hol tart a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó gazdasági verseny, és ml a kilátás a verseny további szakaszában. Az Egyesült Államok monopolista urai és politikusai persze megpróbálják félremagyarázni a napnál is világosabb tényeket. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés országök polgári közgazdászai arra törekednek, hogy befeketítsék a Szovjetuniót, kisebbítsék eredményeinek jelentőségét, s minél kedvezőbb színben tüntessék fel az Egyesült Államok helyzetét. A versennyel összefüggő kérdések körül a két ellentétes Ideológiának — a marxista és idealista ideológiának — harca bontakozik ki. Különösen szembetűnő a torzító, hamisító törekvés ..A Szovjetunió gazdasági fejlődése az Egyesült Államok viszonylatában" című .nem olyan régen Amerikában napvilágot látott jelentés bén. Az egész jelentésen vörös fonálként húzódik végig az a szándék, hogy a Szovjetuniót gyengének. az USA-t pedig erősnek tüntessék fel. Szerzői ellenséges hangot ütnek meg. több esetben tendenciózusan csoportosítják, vagy egyenesen meghiúsítják a szovjet Jttfsztikai adatokat, teljesen elhallgatják , szocialista gazdasági rendszer er$ olda-’ Tilt és erényeit, viszont * HMnyossá- gokat kiélezik. A világ közvéleményét azonban már nem »Ikerül az Egyesült Államoknak félrevezetnie. A kapitalista országokban élő dolgozók is egyre világosabban látják, hogy a Szovjetunió számos területen fölényt hareolt kt az Egúesfíri Államokkal szemben. Egyre világosabb lesz mindenki előtt, hogy a két rendszer gazdasági versenyéből a Szovjetunió kerül ki győztesen, s nincs messze az idő — mint ahogy Hruscsov elvtárs mondotta az SZKP XXI. kongresszusán: — ..amikor a szocialista rendszer a termelés terén világviszonylatban et'súlyba kerül a kapitalista rendszerrel szemben, túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat, a társadalmi munka termelékenysége és az egy főre e$ö termelés tekintetében, s világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalai biztosítja." Fodor László A DIMAVAG első félévi eredményei alapján tlzenötSdsidr nyeravatö ünnepségről már hírt adtunk és közöltük, hogy Havasi Béla elv- tára, a gyár főmérnöke mondott Ünnepi beszédet. Beszédében többek körött a kővetkezőket mondotta: Gyárunk egész kollektívája örömteli büszkeséggel ünnepelte az alkotmány napját és a tanácsok fennállásának 10. évfordulóját, ami egybeesett a 15. élüzem cím elnyerésével. Nem sok gyár és különösen kevés gépgyár van, amely hasonló eredményeket ért volna el. ezért érthető valamennyiünk öröme. Ennek a sikernek nagyon sok ösz- szetevője van. valamennyit nem is lehet felsorolni, csak a legfontosabbikra akarok rámutatni. Az alapvető okokat azonban azért is érdemes feleleveníteni, mert ismét megindult a munka, a harc a 18-ik élüzem címért és Jó ilyenkor az erőket számba- venni. Az eredményeket szívós politikai és gazdasági munka alapján értük el. Még az év elején is Igen komoly anyaghiányokkal küzdöttünk és dolgozóink lelkes munkáját dicséri az a tény. hogy sikerrel gyűrtük le ezeket a nehézségeket. Párt-, szakszervezeti és KISZ-taggyűléseken, termelési tanácskozásokon foglalkoztunk az 1060-as első félévi feladatokkal. A vállalat vezetőségével karöltve, a politikai és társadalmi szervek rendszeresen ismertették a megvalósítandó feladatokat, menetközben segítették, ellenőrizték és értékelték a végzett munkát. Ösztönöztek a múlt évi kongresszusi munkaversenyek és vállalások 1960- ban való folytatására. A termelő munkával párosult a politikai felvilágosító munka, rendszeres volt a párt politikai felvilágosító munkája és a termelés ellenőrző tevékenysége. így a lelkes építő munka irányítását helyesen oldották meg vállalatunk pártszervezetei, szakszervezeti vezetőségei és KISZ- szervezetei. Kidomborodott a párttagok és pártonkívüli dolgozók akarategysége: vállvetve küldöttek a többtermelésért. Fűtötte dolgozóinkat Benyújtott újítások >iimi Elfogadott újítások száma Bevezetett újítások száma Utőkalkuláeló állal kimutatott megtakarítás Kifizetett újítási díj Az eredmények fokozása, a termelékenység emelése céljából tovább szerveztük a munkaverseny-mozgal- mat X SZOT VII. teljes ülésének felhívására, a kongresszusi verseny folytatásaként, a kongresszusi verseny szakasz tapasztalatai alapján, igen nagy gondot fordítottunk a kollektív versenyforma szélesebb körű alkalmazására, a gyáregységek egymás közötti párosversenyére, a brigádmozgalom növelésére, ezen belül pedig a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztésére, dolgozóink műszaki kultúrájának emelésére. Az 1960-as évet 128 brigáddal kezdtük, amelyekben 1331 fö dolgozott A versenv további kibontakoztatása során 1060 első félévében 170 brigád 1581 taggal dolgozik. Ezek közül 16 szocialista munkabrigádunk van 116 taggal, 19 KXSZ-brigád 140 taggal. 7 műszaki brigád 48 és 128 fnunkabrfgád 1270 taggal. A brigádmozgalom nagy lépésekkel halad előre, tervidőszakról tervidőszakra. Közülük többen kimagasló teljesítményeket érnek el. így például Markovié» József esztergályos. Petrik Sándor rúgókovács. Szegő István szerelő. Pollák Lajos esztergályos. Bárány Gyula szerelő. Molnár Pál esztergályos, Tomorszky János szerelő és Máriássl János fogazó üzemi esztergályos brigádja. A brigádokon kívül dicséret illeti üzemeink valamennyi szorgalmas, becsületes dolgozóját. Az emberekről való fokozottabb gondoskodást mutatja, hogy gyárunkban a balesetek mutatói csökkenő tendenciát mutatnak, azonban eredményeink mellett hibáink is vannak. Sokan azt gondolják, hogy a balesetek-előfordulása a munka közben elkerülhetetlen. Meggyőződésünk. hogy a termelő munkának nem feltétlenül velejárója. Inkább csak sajnálatos kísérője a baleset. Küzadott szavuk. A 14-ik élüzem ünnepségen megfogadták: úgy dolgozunk, hogy 1960 első félévében is elnyerhessük az élúzem címet Mindez azt eredményezte, hogy vállalatunk az első félévi tervhez képest 5 és félrriillió forintot adott terven felül a népgazdaságnak. Az első félévi befejezett termelés terén a gyáregységek eredményeit mérlegelve. a G„ M. és N.-egység állt az élen. Ezek révén jelentős mennyiségű terméket adtunk a népgazdaságnak, többek között 180 darab csőrlót. 440 darab szállítószalagot 241 darab présgépet 124 darab lemezollót 843 tonna csőgyári berendezést. A teljes termelési tervet 101,7 százalékra teljesítettük. Hat darab prototípus gépet Is legyártottunk. Jóval a határidő előtt, egy darab finomhúzó gépet szeptember 30 helyett március 31-re, egy másik finomhúzó gépet december 30 helyett március Sl-re, egy folyamatos huzallágyító berendezést szeptember 30 helyett március 31-re. Ezeknek a gépeknek az eredeti határidő előtti legyártása lehetővé tette, hogy vállalatunk az ipari vásárokon, hírnevéhez méltóan, számos új konstrukciójú géppel vehetett riszL Ezeket már a Budapesti Ipari Vásáron is nagy sikerrel mutattuk be és mind a belföldi, mind a külföldi szakemberek elismerését kivívtuk vele. Ezzel iparági szinten első helyezést értünk el. Ezenkívül a KGM legszebb termékeiért indított pályázaton két új prototípus gépünkkel harmadik helyezést értünk el. Ugyancsak számos gyártmányunkat — kábelgyár! gépeket, kínai csőgyári gepeket, lemezollót, excenterprést — küldtük a moszkvai magyar kiállításra. Az egyik legszebb eredményt az exporttervek teljesítésével, illetve túlteljesítésével értük el. Megmutatkoztak eredményeink az újítások terén is. Dolgozóink — megértve pártunk politikáját — a gazdaságosabb termelésre törekedtek. Az eredményeket legjobban láthatjuk, ha szembeállítjuk 1959 első félévérek adatóival az 1960 első félévében benyújtott. elfogadott és bevezetett újítások számát. 1»JS. I. félért IMS. L félért ne darab M’ darab ISO úarab Itt darab 9« darab 17* darab *97 ooo Ft 1101 m rt unt rt issm rt den! kell és lehet ellene, mert látjuk, hogy a balesetek egyre Inkább személyi hibákra vezethetők vissza. A sikerek nem tesznek elbizako- dottá, tovább dolgozunk a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért a második félévben is fokozni fogjuk eredményeinket. Továbbfejlesztjük vállalatunk technikai színvonalát éa ezzel még magasabbra emeljük a termelékenységet csökkentjük az önköltséget A befejezett termelés vonalán a második félévben 2 millióval többet kell adnunk, mint az első félév előirányzata volt. Ebből következik. hogy megnőttek az egyes gyáregységek termelő feladatai Is. Hogy csak néhányat említsünk: gyártanunk kell húzógépeket kábeleéobe- rendezéseket. préseket, lemezollókat, kínai csőgyár! berendezéseket — ezek között, pl. egy ezer tonnás Öntecs- lyukesztóprést, jelentős mennyiségű egyed! terméket, szál’f‘6 nlrgckat, rakodógépeket és így tovább. Magas tervszámaink vannak az exporttervek terén is. A második félévben 8 és félmillió forinttal magasabb az exportterv, mint az első félévben volt Nagyon sok technikai prob’émát kell közben megoldanunk. Különösen jelentős a 20 kilogrammos sodrógépeknél a sokszor lemaradást okozó import műanyag- görgők kiküszöbölését célzó új, úgynevezett légpárnás eljárás kidolgozása. Ezt eddig sem hazánkban, sem külföldön nem alkalmazták. De ennek alkalmazása lehetővé teszi a sodró- csöveknél a magasabb és ezáltal termelékenyebb fordulatok alkalmazását is. Hat új prototípust kell legyártanunk a második félévben, korszerű és tetszetős kivitelben. Az eredmények biztatók. lelkesítők. olyan tapasztalatokat nyújtónak vállalatunk kollektívájának, amelyek Ismeretében, azdkat továbbfejlesztve« elérhetjük a tizenhatodik élüzem címet Is. Hogyan értük el a tizenötödik élüzem címet? Az Egyesült Államok alul maradt a versenyben a tudomány és a technika fejlődésében is. A Szovjetunióban 40 év alatt a tudomány hatalmas erővé fejlődött, és óriási befolyást gyakorol a szocialista társadalom életének minden területére, egyszersmind a világcivilizáció fejlődésére. — Még Nixon, az USA alelnöke, a szocializmus hírhedt ellensége is elismerte a végzett főiskolások előtt tartott beszédében, hogy a Szovjetunióban „a tudomány és a művészet különösen nagy tiszteletben áll". A szovjet tudósok az elsők között vannak a modem fizika-elmélet kérdéseinek kidolgozásában. Európában először a Szovjetunióban helyeztek üzembe atommáglyát, s ott hozták létre a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezését — szinkrofazotront Az újonnan konstruált gép- és berendezés típusok számának növekedése ugyancsak arról tanúskodik, hogy a szovjet népgazdaság valamennyi ágában szüntelenül tökéletesedik a technikai bázis. 1956 elejétől 1958 végéig 4500 újtípusu gépet, gépi berendezést és műszert konstruáltak és vezettek be a termelésben. Ezek közül sok egeszen új és eredeti konstrukciójú. A Szovjetunió vezetői tudják, hogy a két rendszer békés gazdasági versenyének sikere Igen nagy mértékben lügg.a műszaki és gazdasági káderek képzésétől — ezért jelentős súlyt helyeznek rá. A Szovjetunióban 1028 és 1957 között a diplomás mérnökök száma tlzenhétszeresére, az Egyesült Államokban pedig ugyanezen idő alatt csak négyszeresére növekedett Jelentősen emelkedett a Szovjetunióban a szakmunkások száma is. Csupán 1957-ben majdnem 2 és félmillió szakmunkást képeztek az üzemekben. A Szovjetunió óriási gazdasági fejlődése. s az a tény, hogy a Szovjetunióban a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak s a megtermelt javak az egész nép érdekeit szolgálják, kedvezően érezteti hatásét az életszínvonal területén is. A Szovjetunió legnagyobb vívmánya ezen a területen, hogy teljesen megszüntették a munkanélküliséget. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a munkanélküliség a kapitalista rendszer szörnyű rákfenéje. Douglas szenátor kijelentése szerint 1958 februárjában a teljes munkanélküliek száma 6 millió 400 ezer volt, ez az egész munkáslétszám 11 százalékának felel meg. A részleges munka- nélküliség is igen nagy. A Szovjetunióban a dolgozók élet- színvonalának emelkedését segíti elő, hogy a munkabéren kívül egyéb más juttatásokban is részesülnek. 1954— 1958 között a különféle állami juttatások 60 százalékkal növekedtek. Óriási összeget fordít a szovjet kormány gyógykezelésre, iskoláztatásra, óvodai és bölcsödéi ellátásra, sportra stb. Egy gyermek bölcsödéi vagy óvodai ellátása az államnak havonta 500 —600 rubelbe, egy diák főiskolai oktatása (nem számítva az ösztöndíjakat) havonta 750—1000 rubelba, egy felnőtt kórházi ellátása naponta körülbelül 50 rubelba kerül. A szovjet lakásépítés méreteit mutatja. hogy 1957-ben ezer lakóéra számítva 10,6 lakást építettek, ugyanakkor az Egyesült Államokban 6,7-et, Angliában 5,9-et. Lényegesen olcsóbb a lakbér a Szovjetunióban mint a kapitalista országokban. A Szovjetunió napjainkban a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági verseny döntő szakaszába lépett, amikor gyakorlatilag 4ceU megoldani a történelmi feladatot — utolérni' és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat, az egy fóré eső termelés tekintetében. „A Szovjetuniónak a termelés fejlesztési ütemében kivívott fölénye — hangsúlyozta kongresszusi beszámolójában Hruscspv elvtárs — megteremti a reális alapot ahhoz, hogy 1965 után körülbelül S év alatt utótérhetjük és túlszárnyaljuk az Egyesüli Államok egy lakosra eső te emelésének színvonalát, Ily módon addigra, sőt talán már előbb is. a Szovjetunió az első helyre kerül a világon, mind az abszolút. mind az egy lakosra eső termelést illetőleg, s ez biztos'tja, hony lakosságának életszínvonala a legmagasabb legyen a világon. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmussal folytatott békés versenyben." A szovjet gazdaság fejlesztésének 7 éves terve — része annak a nagyszabású programnak, amelyet a termelőerők fejlesztésére vonatkozóan a Soviet unió Kommunista Pártja a legközelebbi 15 évre kidolgozott. A 7 éves terv fő problémája az, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság fejlesztését A szocialista és a kapitalista rendszer gazdasági versenye korunk döntő fontosságú kérdése. Gyakran olvashatunk erről a kérdésről az újságokban, jelentős számú könyvet írtnak róla, politikusok, közgazdászok fejtik ki róla véleményüket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenye, annak kimenetele milliókat érdekel, mind a szocialista, mind a kapitalista világban. Milliókat érdekel, annál is inkább, mivel a két rendszer gazdasági versenye az SZKP XXI. kongresszusával, a Szovjetunió 7 éves tervével dóntó szakaszába lépett. A kit rendszer gazdasági versenye — történelmi folyamat, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg. A nemzetközi porondon ettől fogva két rendszer jelent meg. A Szovjetunió 1917- ben igen előnytelen helyzetből vette fel a versenyt, hiszen a fiatal köztársaság száz sebből vérzett, külső és belső ellenségekkel hadakozott. Az egykor elmaradt országból azonban iparilag, mezőgazdaságilag erős ország lett. 1913-hoz viszonyítva á Szovjetunió ipari termelése harminchatszorosára, a termelőeszközök termelése nyolcvanháromszorotára. a gépipar és fémfeldolgozó ipar kétszáznegyvenszeresére nőtt. A Szovjetunió ma egy hónap alatt több acélt, kőolajat termel, mint 1913-ban egész év alatt. Oroszország 1913-ban az ipari termelés terén világviszonylatban az ötödik. Európában a negyedik helyen állt Ma pedig világviszonylatban a második, Európában az első helyet foglalja el. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenyének szempontjából legfontosabb az ipari termelés fejlődésének évi átlagos üteme Az ipari termelés növekedésének ütemét tekintve, a Szovjetunió 3-5- szörósen túlszárnyalta az Egyesült Államokat, Angliát és Franciaországot. Az ipari termelés évi átlagos növekedésének üteme 40 esztendő alatt (1918-tól 1957-ig) a Szovjetunióban 10.1 százalék, az Egyesült Államokban. Angliában, Franciaországban pedig csak 1.9—32 százalék. A szovjet ipar fejlődésének gyors üteme tette lehetővé, hogy szemben az 1913-as helyzettel, amikor az Egyesült Államok és Oroszország között az egy főre eső ipari termelés tekintetében az arány 14:1 volt, 1957- ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti arány az egy főre jutó ipari termelés tekintetében már 2.4:1 volt. A munka termelékenyséma még magasabb. 1957-ben mintegy kétszerese volt a szovjet ipar termelékenységének. A fejlődés üteme azonban etekintetben is gyorsabb a Szovjetunióban. 1928—1956 között a munkatermelékenység évi átlagos növekedése a szovjet iparban 7.5 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 2 százalék volt. A két rendszer között folyó verseny hasonlóan alakult a mezőgazdaság területén is. A Szovjetuniónak legfontosabb eredménye ezen a téren, hogy a lenini szövetkezeti terv következetes megvalósításával gyökeresen átszervezték a szétforgácsolt kisparaszti gazdaságokat és megteremtették a gépesített, nagyüzemi gazdaságokat. Ennek köszönhető, hogy a szovjet mezőgazdaság — különösen a legutóbbi években — ugrásszerűen növelte termelését. 1954— 1957 között a mezőgazdaság összes termelésének átlagos évi növekedése az előző négy esztendő 1.6 százalékos növekedésével szemben 7.1 százalék volt. Az Egyesült Államok mezőgazdaságában a növekedés üteme ugyanezekben az években 1.1, Illetve 1.7 százalék volt. A Szovjetunió jó néhány fontos gazdasági terményből már évek óta többet termel, mint az Egyesült Államok. 1957-ben burgonyából nyolcszor, cukorrépából csaknem háromszor, búzából több mint kétszer annyit termelt, miút vetély- társa. Kukoricából, gyapotból Is gyorsan felzárkózik a Szovjetunió az Egyesült Államokhoz, a vajtermelésben pedig 1959-ben mér az egy fóré számított termelésben is elhagyta Amerikát A szovjet mezőgazdaság sikerét bizonyítja az állatállomány rohamos növekedése. 1916. január 1-hez ke-, pest 1958. január 1-ig a szarvas- marhaállomány 58.4 millióról 66.8 millióra, ezen belül a tehenek száma 28.8 millióról 31.4 millióra, a sertésállomány 23 millióról 44.3. millióra. a Juhállomány 89.7 millióról 120.2 millióra növekedett. Ezzel szemben az USA-ban a szarvasmarha- és juhállomány csökkent, a sertésállomány lövekedése is jóval- kisebb volt mint » Szovjetunióban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenyéről
