Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

1. Július ti. eSZAKHIAGYARORSZAG 3 lemmel lehet etetni, — nehogy szem maradjon a dús kalászokban. Kár minden szemért, hiszen emberi munka tapad hozzá, megküszködtek érte. A Békeharcos Tsz elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkozik, van 81 hold szőlőjük, de azért a növény- termesztésben is megáyják a sarat, amit bizonyít a cséplés eredményes­sége is. A,z aratással egyidőben lát­tak a tarlóhántáshoz is. Ahol a gép és a kasza levágta az életet, a ke­resztek között megindultak a trakto­rok, s bizony a 130 holdnyi tarlóból már csak itt-ott van. Idejében min­dent — ez a titka az eredményes gazdálkodásnak. Mire beköszönt a vetés ideje, nem lesz gond a tarló- hántással, letudják idejében. Zúg a gép a Békeharcos tanyáján, verejtékeznek az emberek, a kéve- hányók csakúgy, mint a kazlazók. akiket vastagon lep el az árpa csí­nős pora. Az egyszem kévevágó lány fürge kézzel adogatja az etetőnek a kévéket, s a* oldott kévéktől meg- megcsuklik a gép mohó torka. A zsákolók sem panaszkodhatnak, hogy nincs mit csinálniuk, szinte Dercek alatt megtelik egy zsák. Kapják, vi­szik a mázsára s a kockás irkában oszloppá szaporodnak a tételek, este érkezésünkkor, de már úgy hatvan mázsa körül lement -a teltszemű ősziárpából. — Hogy fizet az árpa? — fordul­tunk kérdésünkkel Juhász Pali bá­csihoz, a növénytermesztési brigád vezetőjéhez. — Szépen, várakozáson felül. Ügy nézzék meg ezt az árpát, hogy ta­valy ősszel két hónapig feküdt a földben. Már azt mondtam: no, erre is keresztet vethetünk, nem lesz be­lőle semmi. Az eső csak nem akart esni. — Nagyon elégedettek va­gyunk vele. A 24 hold ősziárpa hol­danként megadja a 18 mázsát, de a 30 holdnyi tavaszárpától is elvárjuk a 14—15 mázsát, a búza is megad ennyit. Újhelyi Efnő gépész is bizony­gatja, hogy nagyon szépen fizet az A kévékkel rakott szekér egyket­tőre kiürült Falánk jószág a csép­lőgép, de csak módjáyal, szakérte­— Ma elverünk száz mázsa körül, . pedig csak fél napig csépelünk — , mondja elégedetten az egvik zsá- , kóló. miközben keze szárába törli , izzadt homlokát. — Holnap már két : SéDpel csépelünk. Fog ez menni. i mint a karikacsaoás, csak az eső . hagyjon már nyugton bennünket. Reméljük, Medárd engedelmeske­dik a babonának, július tiz^nnyolca- i dikával Dontot tett esőcsináló kedve i után. s békén hagyja az aratókat, s . a cséDlőgépek is zúghatnak, búghat- , rak. hngv minél hamarabb magtár- . I ba kerüljön a jövő évi kenyerünk. fi. M Az időjárás kedvezőre fordulásá­val meggyorsult az aratás, s ha nem esik az eső, olyan nagy termelőszö­vetkezetek, mint a bodroghalmi, zalkodi, tiszakarádi, e héten végeznek vele. Az egyéni községekben is gyors ütemben folyik, s néhány ilyen he­lyen, mint például Károlyfalván és Hercegkúton — a zab kivételével — már befejezték az aratást. A gyors munka titka abban rejlik, hogy mindkét községben, ősi szokás sze­rint, kalákában fogtak az aratáshoz, egymást segítve, ösztönözve gyor-1 sabban megy a munka. 1 A járási tanács mezőgazdasági osz­tályán szinte megállás nélkül cseng a telefon, a községi tanácsok jelentik: aratunk, tegnap ennyivel meg eny- nyivel fogyott az aratnivaló. A keddi legfrissebb jelentések szerint a já­rás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó gazdái 30 százalék fölött állnak az aratással. A statisztika ta­lán meglepő a déli fekvésű járások lakóinak, hiszen a mezőcsáti, mező­kövesdi járásban már az aratás végeleié járnak. A sátoraljaújhelyi járás aratási statisztikáját ugyancsak befolyásolja a Hegyköz, ahol kb. két héttel később érik be az élet, s lé­nyegében e hét keddjén fogtak az aratáshoz. A Hegyköz tsz-községei- nek aratását nagyban segíti majd a csehszlovákok által átadott öt lóvon- tatású aratógép, mellyel könnyen mozoghatnak a meredek terepen is. Az aratással kapcsolatos tennivaló a tarlóhántás is., A járásban ebben jelentős lemaradás, mutatkozik, hi­szen több mint ötezer holdon vágták le eddig a kalászosokat s alig 600 holdon végeztek tarlóhántást, másod­vetést meg éppenséggel alig, mind­össze hatvan holdba került eddig másodvetés. A tarlóhántást akadá­lyozta az állandó esőzés, a felázott talajra nem mehetnek géppel, de a lemaradást nem lehet teljes mérték­ig az időjárással magyarázni. A má­sodvetést meg különösen szorgal­mazni kell, annál is inkább, mert néhány községben jelentős 'vízkár keletkezett, sok hold kukorica viz- alatt van, nagy mennyiségű szálas- takarmány is tönkrement, a pótlás­ról másodvetéssel lehet és kell is gondoskodni. A járás termelőszövet­kezetei — a járási tanács kezdemé­nyezésére — a tsz-tMgoknak annyi területet adnak ' másodvetésre, amennyit a tagok akarnak. A tarló­hántásról a tsz-ek gondoskodnak, vetőmagról a tagok. Azok a termelő­szövetkezetek. melyeknek kukoricá- jában'kárt tett a víz, a megyei ta­nácstól rövid tenyészidejű kukorica vetőmagot kértek, hogy amennyire lehet, biztosítsák a termelésből ki­esett kukorica pótlását xet közel tízéves fennállása óta a volt a legnagyobb erőpróbájuk, s hogy sikeresen vizsgáztak, nagyobb feladatok megoldására is képesek« nek érzik magukat. Kondor Sándoe* a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke szíves szóval köszönte meg az épí­tők jó munkáját. Nagy szüksége volt már a szövetkezetnek erre az is­tállóra, nem tudták hova kötni a hízó marhát. Az istállót még ezen a héten benépesítik. Van belevaló bő­ven, a tsz szép szarvasmarhaálle- máijnyal rendelkezik, s az elnök azt is megjegyezte, hogy egyetlen hibá­ja van az új istállónak, — hogy az nem kétszáz férőhelyes. Az építkezéssel korábban, még m múlt év végére végeztek volna, ha az építőanyagellátás folyamatos, de így is elkészült a vállalt határidőre — s Jó hogy elkészült, nagy gond oldódott meg vele Harcsán, a tsz- tagok nem kis örömére. Kazinczy emlékét őrzi Különös verseny színhelye volt kedden délután a Földművelésügyi Minisztérium. Három magyar, két szovjet és három olasz búzafajta idei terméséből, Orosházán sütött kenye­ret, cipót, kiflit bíráltak el az ország mezőgazdaságának vezető szakembe­rei, melyik, mit ér a fogyasztónak. A kenyér- és kiflikóstoló igazolta a szakemberek korábbi megállapítását: a legjobb szovjet és olasz búzafajták nemcsak bőtermőek, hanem minő­ség tekintetében sem maradnak el számottevően a hazai fajtáktól. Az idén húsz kísérleti gazdaságban ve­tettek külföldi búzafajtákat nagy- üzemi kísérletként. A kedvezőtlen telelés ellenére a legjobb szovjet ét olasz búzafajták 17—27 mázsát adtak holdankénti átlagban, a magyar búzáét megközelítő lisztminőség és nyers-sikértartalom mellett. A szak­emberek megállapították, hogy a be­mutatón szereplő szovjet és olasz búzafajták érdemesnek bizonyultak arra, hogy a közeli években nagyobb területen kerüljenek köztermesztésbe. Zíi^ a gép Tolcsvän A sátoraljaújhelyi járásban is gyors ütemben aratnak Exportra termelnek Átadták az új, százférőhelyes istállót Karcsán Kenyérkóstoló a Földművelésügyi Minisztériumban TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN I legendák városa Romániai utazásunk nyolcadik napján fájó szívvel búcsúztunk Bu­karesttől. Hiszen alig Ismertük meg röpke két nap alatt. Azonban az idő kerekét nem lehet megállítani: fel­búgott az autóbusz motorja a Bucegi szálloda előtt, Még egy búcsúpillan­tás a szép, modern városra, azután kétnapos felejthetetlen száguldás visszafelé, apróbb pihenőkkel. Ismét a Prahova völgyének lenyűgöző szép­sége — és végre ragyogó. Igazi nyári idő! Szemünket behunyva még ma is magunk előtt látjuk a napfényben, fürdő Brassói havasok többszázkilo- méteres láncolatát. Tovaszálltak . a felhők, a két és félezer méteres hó­borította hegycsúcsok úgy álltak egy­más mellett ragyogó hósipkájukkal, keményen, mozdulatlanul, mint vi- g^äzzbamerevedett díszszázad. Néz­tük lenyűgözötten, míg többórás ro­hanás után el nem nyelte a párás messzeség. Meg sem álltunk követ­kező állomásunkig, Déváig. Déva a legendák városa. A legendák híres várához, festői környezetéhez fűződnek. A csak nehezen megmász­ható meredek sziklás hegyhez, me­lyen a vár épült, a tóhoz, amelyet azonban már elnyelt a nád, a sás, s egészen aprócskára csipkedett, ter­mőfölddé varázsolt az emberi kéz. Csodálkozva álltunk a meredek hegy lábánál, hogy fájó nyakszirttel hosszú perceken át nézzük a várat. Hihetetlen, mire képes az ember Mire volt képes már többszáz évvel ezelőtt is. Hiszen a hegy megmászása is komoly teljesítmény. De az ember nehéz kötömbök százezreit vitte fel több mint hétszáz évvel ezelőtt, hogy bevehetetlen várat emeljen, amelyet évezredek sem képesek nyomtalanul eltüntetni. E várhoz fűződik Kőmívest Kele­men legendája. A legendát a tizen­két kőművesről és Kőmíves Kelemen tragikumáról* mindenki ismeri. Azon­ban már kevesebben a szintén regé­nyes legendát a három tündérről... Hajdanában három tündér elhatá­rozta volt, hogy olyan maradandót alkotnak, amely örökké megmarad. S egy reggelre az egyik aranyhegyet varázsolt a síkságra, a másik várat a hegy tetejére, a harmadik ezüst­tavat a hegy lábához. Meg is van mindhárom, csak éppen nem arany a hegy, immár viharvert a vár és kicsi a tó. A tündérek valahogy el­számították magukat.. Különben Déván Is, mint minde­nütt, szívesen fogadtak bennünket. A kis vendéglőben, ahol ebédeltünk, a zenekar egész idő alatt csak nekünk játszott Eljátszották a pacsirtát. Nem hegedűvel, hanem egyszerűen szájjal, fütyölve. őszinte szólva, még sohse hallottunk ilyen fütty-virtuo­zitást!... I Dózsái és Kinizsit idézi Temesvár Alkonyattájt érkeztünk Nyugat- Románia egyik Iparilag jelentős vá­rosába, Temesvárra, amely külön­ben a leggazdagabb mezőgazdasági terület székhelye. Már csak azért Is érdekelt bennünket e másfélszázezer lakosit város, mert romániaszerte be­szélik: hatalmasat fejlődött az utóbbi években. Szebb lett. gazdagabb lett. És a hírek nem túloztak. .Temesvá­ron az utóbbi néhány esztendő alatt több új üzem, lakónegyed épült. Az Elektra Motorgyár mind terjedelmé­ben, mind termelési kapacitását te­kintve, tekintélyes. S ugyanezt lehet mondani konzervgyáráról, az IMB motorgyárról és még néhány könnyű­ipari üzeméről is. Megnéztük az új, modern vasútál­lomást és számos többemeletes épü­letet. Az egyik felhőkarcoló építése befejezéshez közeleg. Szép, hatalmas épület, talán többszáz családnak nyújt majd otthont. Azonban nem nagysága az érdekesség, hanem az építés módja. Elöljáróban hadd jegyezzük meg: Temesvár a török dúlások idején végvár volt Végvár a mocsaras in- goványon. Mert néhány száz év előtt ingovány borította a környező vidé­ket. A talaj azóta is laza, süppedé- kes. Gondolhatni, nem könnyű dolog ilyen talajra nagyobb épületeket emelni. A régebbiek is cölöpökön nyugszanak. S cölöpökre épülnek az új felhőkarcolók is. A román ter­vező és építési szakemberek előtt nincs lehetetlen. Megmutatják, hogy bármilyen komplikált — Ingoványon is lehet felhőkarcolót építeni. Ellátogattunk a régi Hunyadi lak­tanyához. Hajdanában ez Erdély egyik legnagyobb laktanyája volt. Ma már alig*alig áll,belőle néhány hosszú épület. A város ifjúsági szer­vezete elhatározta: eltünteti a régi épületeket és parkot, strandot létesít a többtíz hektáros területen. Ottlé­tünk idején is dolgoztak a fiatalok. Még ez évben meg akarják mutatni: adott szavuk nem üres dicsekvés. S hogy mennyire nem az. tapasztaltuk már Románia más városaiban is. A román fiatalság lendületes, fáradha­tatlan, nagy tettekre képes. Temesváron találkoztunk Dózsa György és Kinizsi *Pál emlékével. Megrendültén álltunk az emlékmű előtt, ahol Dózsa Györgyöt, a hajdani elnyomott jobbágyok vezérét, a tör­ténelem e hatalmas alakját tüzes trónra ültették, aljasul, kegyetlenül meggyilkolták, összeszorult a szí­vünk, ahogy némán leróttuk tisztele­tünket 1514 bajnokának emlékműve előtt. De mindezt azon felemelő ér­zés tudatában, hogy egyszersminden* korra beteljesedett Petőfi jóslata: „Tüzes trónon őt elégetitek. De szellemét a tűz nem égeti meg, Mert az maga tűz, úgy vigyázzatok Ismét pusztíthat e tűz rajtatokf* Pusztított az Igazság tüze. Es • tüzes trón körül messze-messze, Ke­letre és Nyugatra, Északra és Délre megfizetett és fizet az utókor Dózsa Györgyért! Szemben az emlékművel áll Dózsa sírhelye Is, a parasztlázadás nagy vezérének kevés földi maradványá­E városban született és nevelkedett legendáshírű bajnokká Kinizsi Pál is, Mátyás király fekete hadseregének rettenthetetlen vezére. A temesváriak szívesen beszélnek Dózsáról és Kini­zsiről. Büszkék, hogy két ilyen híres embert adott az egykori kis városka Este, az ízletes, magyar-módon ké­szített és kiadós vacsora után órákig sétálgattunk a csinos városban. Meg­csodáltuk a hatalmas színes szökő- kutat, néztük a szabadtéri „tánc­terem” vidám forgatagát. Úgymond: emésztettük a látottakat. Sehogyan sem akaródzott az alvás. Egyrészt, mert aludni idehaza is tudunk, más­részt. mert már csak két röpke nap volt hátra a gazdag útiprogramból éa ilyenkor minden percet kihasznál az ember... Ébren valamivel lassabban telik az idő. (Csal a—Barcsa) (Befejezés következik.) Julias 19-én átadták Karcsán az új, modern, raktárpadlásos tehén- istállót. Az átvevő műszaki ellen­őrök. Micskó Gyula és Kopasz Sán­dor részletekbe menően vizsgálták felül az új létesítményt, mely a sá­toraljaújhelyi járásban az első, va­lóban korszerű, százféröhelyes Is­tálló. A műszaki szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a Sátoraljaújhelyi Építőipari Szövetkezet dereka« mun­kát végzett. Boros György, a területi beruházási osztály főellenőre — az építkezés pénzügyi részének tanul­mányozása után — kijelentette, hogy a dereka« munka dicséretéhez hoz­závehet jük azt is. hogy mintegy 154» ezer forint megtakarítással dolgozott a szövetkezet. A dicsérő szavak első­sorban a szövetkezet építőszakmun­kásait illetik meg, Kiszely József műszaki vezetővel az élen, akik szin­te minden gépesítés nélkül építet­ték fel a másfélmilliós létesítményt. Nagy Jenő, az építőipari szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a szővetke­Medárdnak lejárt, letelt a negy­vennapos eső babonája július 18-án, • tizenkilencedikén beköszöntött az Igarí kánikula, napon talán a negy­ven fokig is felkapaszkodott a hő­mérő higanyszála. Hol a boldogság mostanában? — A jó hűvös szobá­ban, egy kád vízben, fagylaltot nya­logatva, mert még a fák hűvösében sem fenékig tejfel. >>tt is megüti a meleg a 31—32 fokot De hiszen nem mindenkinek ada­tott meg az árnyékos semmittevés, a földeken most folyik a mezőgaz­dasági munkák neheze, ahol meg mór végeztek az aratással, belefog­tak a csépi és be, ami szintén fá­A tolcsvai Békeharcos Termelő- szövetkezetben már a múlt hét szer­dáján végeztek az aratással, s e hét keddjén, pontosan délidóben, * ami­kor legtűzőbb a meleg, megkezdték a cséplést. Ot felé járt az idő oda­A Szépbalom községben létesített Karincay-mauzóleumot gyakran keresik fel a zempléni hegyek kirándulót, turistái, hogy leróják kegyeletüket a nagy ma­gyar Irodalmár és nyelvújító emlékének. Kazinczy, mint Ismeretes, részt vett a Martlnovtcs-féle összeesküvésben la, s csaknem hét évig volt fogság­ban. Munkásságának nevelő ereje a magyar politikai és irodalmi élet reforro- korbeli megújhodásában Jelentős mértékben éreatette hatását. Emlékét ke­gyelettel őrzi a mauzóleum.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom