Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

Napifltéses. forró dé’otóu Indultunk el Mezdkcrenztesról az olajmezóre. Mlnd- tmm ha* kilométeres út vezet odáig, % még gépkocsival haladva Is sok érdekes­séget lát az Idegen. Érdekességet e*y falu határában? Igen, van látnivaló. Bár a távo ban eryre nftvd fúrótornyok nem sok érdekességet mutatnak annak, aki már látta műkódés kózben is. Van azonban más. Olyan érdekesség is, amely megnevetteti az embert, ■ olyan is, mely bizony meglepd. Még azittenleknek is. VJ fúrótorony Keresztes határban. Ügy gondolom, még vagy tíz évig dolgozunk őzen a területen. Feljavítjuk a termelő kutak kapaci­tását is... OLAJBÁNYÁSZOK mélyétől a felhasználásig. Sok bo­nyolult folyamat történik, amíg az olaj a gyárakba, üzemelje, a gépek­be kerül. S magyarította közben gyakran elismételte: — Szép mesterség, igen meg lehet szeretni. Az olajbányász belát t föld belsejébe ... Egyszer azt mondta: — A világ, végére is elmennék ola­jat keresni... Szép életet élnek Az olajbányászok szép életet élnek, itt Keresztesen is. Eredményes mun­kájuk mellett a termelőszövetkezetet is patronálják. A bányászok többsé­ge a Dunántúlról jött ide, és sokan itt telepedtek meg hosszú időre. Már­ton László villanyszerelő is dunán­túli, de igen megszerette ezt a vidé­ket. Asszonyt is itt szerzett magának Keresztesen. Es. mások is, mert azt mondják errefelé, hogy szépek, taka­rékosak és jó gazdasszonyok a ke­resztesiek. S aki ola jbányászhoz megy feleségül, csak szerencsés lehet. Mert ezek az emberek — akik életük nagy részét a szabadban, esőben, sárban, fagyban, napsütésben töltik — józan, szép életet élnek. Keresetük sem megvetendő. Az olajmezÖn a segéd­munkád is megkeresi, az 1300 forin­tot. A szakmunkás pedig jóval töb­bet. Beszélgetés közben gyorsan előre­haladt az idő. .Egy lényeges dolgot azonban még lejegyeztem Huri Sán­dor magyarázatából: Nagy feladat vár az olajbányászat­ra. Igen sok olajra lesz szükség qz elkövetkezendő években. De nem­csak olaj, földgáz is több kell, mely­nek nagy része eddig kárba veszett — a levegőbe engedték. Az épülő új vegyiüzemek majd műanyagszálat készítenek belőle. A nagy gázmező­ket pedig bekapcsolják a tiszapalko- nyai vezetékbe. De közelebbi példa is akad a föld­gáz felhasználását illetően. Az üzem­vezető mosolyogva beszélte el: — Van itt a telepen egy mérnök,, igen „jópofa" ember. Mindent akar gázositani. A helyi tsz elnöké­nek is felajánlotta: tessék, itt a gáz, vezessék be a tsz-be! Érdemes lenne... Mindenki a hasát fogta a nevetés­m. raw. jäh» n. ________________________________________eszakmlaota«obseao — Hány kút működik? — Nem is tudom hirtelen — vála­szolt az üzemvezető. — Tizennyolc. És mind termel... A legjobb kút 500 liter gázolajat hoz felszínre órán­ként. A kutak éjjel-nappal dolgoz­nak. A legmélyebb 1300 méter... — Mennyi olaj van még a föld alatt? — Bizony, jócskán csökkent a mennyiség, de nincs hiba. Állandóan új kutakat nyitunk, mert gazdag olajmező húzódik itt. a keresztesi Miért olajos a gólya? — Hát ez milyen madár? — kér­deztük egymástól, amikor az egyik eperfa alatt megpillantottuk az ep- részö madarat. — Gólya! Csakis az lehet! Ki látott még ilyet? Bizony, nem sokan. Mert gólya rolt az a hosszú­lábú, de nem akármilyen. Barna lett a csőre, a lába, a feje, a szárnya, mindene. — Gyerünk csak közelebb... Bátor madár, nem ijedt meg, egé­szén közel engedett. Vgy látszik, megbarátkozott máj az emberekkel ét a technikával... Jót nevettünk. Ez a gólya bizgny összetévesztette az olajat a vízzel. Szinte csöpögött róla az olaj ... Az olajkutak közelében egy másik gólya állta utunkat. Az is olajos volt. Az egyik kúttól pár méterre juhnyáj legelészett, s amint láttuk, bizony a bárány ká k is összeolajozták magukat. Még beljebb haladva, kü­lönös kép fogadott. Kukorica- és napraforgótáblák mindenfelé, de hol. vannak az olajkutak? — Ott „rejtőznek" a kukoricásban, szanaszét a többszáz holdnyi mező- keresztesi határban. Olajkutak a kukoricatáblákban Valóban lenyűgöző köp. A légkor- szerúbb ipar és a mezőgazdaság ölel­kezése ezen a vidéken. Olajkutak a kukoricásban. Valóságos paradicsom van itt a föld.alatt és a föld felett. Tíz évvel ezelőtt, amikor megkezd­ték a fúrást, ki hitte volna, hogy egy­szer ismét teremni fognak ezek a földek? S még hozzá igen gazdagon. Az olajtelep környékén terül el a n&zőkeresztesi Vörös Csillag Tsz földjének egy része. Igaz, kevés itt a szántóterület, mert az olajbányászás nagy területet elfoglalt, de azért, ahol csak lehet, minden talpalatnyi földet kihasználnak kaszálónak, legelőnek, kukoricaföldnek. Utak, kutak, tartályok,'épületek mindenfelé. S még tovább terjeszke­dik az „olajváros". Üj fúrótornyok dolgoznak, új olajmezőt keresnek a már termelő kutak mellett. De be­széljen erről Huri Sándor, az olaj­telep fiatal üzemvezetője. S már kezdené is magyarázatát, amikor egy gólya jelenik meg az út másik oldalán. Mindnyájan neve­tünk. Huri Sándor is. Azt mondja — Jámbor, de buta madár a gó- lya .., Belegázol az olajba. Itt mind­egyik ilyen, olajosabbak, mint a bá­nyászok. — S elmond egy történetet: Egy parasztasszony aggodalma — Tavasszal a Csincsetanyán — ahová innét, a telepről 800 000 lite­res tartályból nagynyomású szivaty- tyú továbbítja az olajat a töltőállo­másra — sürgős munka akadt. Tisz­títani kellett a tartályokat. Nagy tempóban dolgoztunk. Egy szer csak odajön hozzánk egy Idősebb paraszt­néni. Azt kérdezi mindjárt: „Elmennek innét V* — Dehogy megyünk — válaszoltuk. „Azt hittem... úgy megörültem, hogy elköltöznek ezekkel az olajos felszerelésekkel.. " — Ugyan, miért? Nem ártogat az magának, nénim! „Nekem nem — mondta az asz- szony —, de az állataimnak igen — Mert minden jószágom olajos..." — Azóta is nevetjük az esetet, s ha találkozunk azzal az asszonnyal, már messziről kiáltja: «— Olajosak, de egészségesek• Új fúrótornyok — Látják azt a hatalmas fúrótor­nyot? — kérdezte az üzemvezető. — tői. pedig komolyan, nem nevetség. Érdemes lenne a tsz-nek is bevezetni a gázt. Csak el kell dönteni, hogy mire használják fel. De a lehetőség adva van. „Belátnak" a föld mélyébe Régen és most... — Hogyan? Hiszen ha egyszer a kút kimerül... — Nem merül ki egyszerre. Mel­lette is vannak ölajerek, ezeket ré- tegrepesztéssel és új rétegek hozzá- nyitásával bekapcsoljuk a termelő kutakba. Most éppen egy nagy komp­resszorházat építünk, a nagyteljesít­ményű gép segítségével a földgázt vissjzanyomjuk a kutakba, az pedig segíti az olaj felszinrehozását... Az üzemvezető aztán részletesen elmagyarázta az olaj útját a föld Megindult az apadás Zsolcánál és Gesztelynéi is Az elmúlt 24 órában a Sajó és a Hermád mintha alább adott volna haragosságából. Már a kora reggeli órákban is. de különösen délben újabb apadásról számoltak be a Vízügyi Igazgatóság központi ügye­letén. A Sajó zsolcai vízmércéjénél 5. a Hemád gesztelyi vízmércéjénél 6 centiméteres apadást tapasztaltak. Nemzetközi ifjúsági- tábor Az ukrajnai Vlnnica város ,köze­lében fekvő sűrű fenyőligetben sá­torváros épült. Néhány nap múlva itt nyílik meg a Szovjetunió Komszo- mol Bizottsága szervezésében a nemzetközi ifjúsági tábor, amelyet a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség patronál. A 21 napos táborozáson hetvenen vesznek részt: a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fiatal­jai és diákjai, valamint Anglia, az Egyesült Államok, Nyugat-N érne tor­szág, Franciaország és Japán képvi­selői. A táborozó, celio, hogy a kaié*, bozö országok ifjúsága barátságot kössön egymással és megismerked­jék a szovjet ifjúság életével. A fiatalok ott tartózkodásuk ideit alatt résztvesznek a „Rosszija" kol­hoz mezőgazdasági munkálataiban, megismerkednek a kolhoz ifjúságá­val és élenjáró munkásaival, vala­mint, résztvesznek a vinnicai kerület ifjúsága „Barátsági ünnepén". Hízik a földgolyó Dr. Wlpple, a massachusettsi Smithsonian obszervatórium igazga­tója szerint Földünk tömege napon­ta tízezer tonnával növekszik. Ez a növekedés elsősorban a meteoritektől ered. Dr. Wlpple bejelentését a kop­penhágai csillagászati konferencián angol tudósok is igazolták. Kijelen­tették, hogy a rádiósugarakkal mért kozmikus- és meteoritpor mennyisé­gének kiszámításával hasonló ered- ményre jutottak. Földünk tömege jelenleg 5973 trillió tonna. A napi tízezer tonnás növekedés mellett vagy 300 milliárd évre, vagyis Föl­dünk jelenlegi korának hatvansae- rosára voina szükség ahhoz, nogy a növekedés egy trillió tonnát teuren A Bereutet Szénosztályozónál hó­napok óta nagy gondot okoz a bá­nyaüzemektől érkező szén« minősé­ge. Két-három esztendővel ezelőtt nem volt ennyi panasz, jobb minősé­gű szenet küldtek a bányák dolgo­zói. Azóta új bányarészeket nyitot­tak, amelyek geológiai viszonyok miatt nem biztosíthatnak kiváló mi­nőségű szenet.' A Berentei Szénosztályozó igazga­tója, Borowiecz Ferenc igazgató elv­társ tárgyilagosan vázolja a jelenlegi helyzetet, ö maga is hosszú eszten­dőkön át bányász volt, majd külön­böző bányaüzemeknél igazgató. Isme­ri tehát a bányát, mint saját tenye­rét. Szavai nem vádolnak, hanem inkább védik a bányászokat, akik napról-napra küzdenek a termelés növeléséért, a minőség Javításáért, s az önköltség csökkentéséért is. Bár­mennyire is tárgyilagos a Szénosztá­lyozó igazgatójának véleménye, mégis több szempontból érdekes pa­pírra vetni, hogy a bányászok esetenkint mutat­kozó figyelmetlensége nyomán súlyos károk keletkeznek. A Berentei Szénosztályozóhoz he- tenkint sokszáz vaftón szén érkezik. Egyik részük vasúti vagonokban, másik részük pedig a függő-szállító­pályán. A Szénosztályozótól a fo­gyasztó üzemek, elsősorban a Beren­tei Hőerőmű, megfelelő minőségű szenet követelnek. Sajnos, ez az igény nem minden esetben teljesít­hető. I960 első felében több íiillió forint lemaradás mutatkozik az üzem forintterv teljesítésében. 1960 júniusában és júliusában a szén ala­csony kalóriatartalma és magas ha­mutartalma miatt naponta mintegy 150—200.000 forint lemaradás követ­kezett be a, forintterv teljesítésében. E számok körülbelül átlagos veszte­séget jeleznek. Sajnos, vannak olyan napok is, mint például július 8, amikor egyszer­re 400.000 forint lemaradás ter­helte az üzem forint-bevételét(!) A Szénosztályozó vezetői és dolgo­zói naponta folytatnak óriási vitá­kat a bányaüzemekkel a minőség miatt. A bánfaival I.. II. üzem, a nagyba real, a Kossuth-táró. a Hari- ca. a Terv-táró. a szelesi külfejtés, a miskolci bányák, az ormos! II., IV. és VI. üzemek rendszeresen az ígértnél alacsonyabb kalória- és magasabb hamutartalmú szenet * küldenek. Emellett a darabnagyság is gyakran kifogásolható. A szén minőségét kétségtelenül be­folyásolja a bányákban történő gé­pesítés. A jelenleg használatos gé­pek úgyszólván őrlik, zúzzák a sze­net, s így csak kisméretű da rab- nagyságok kerülnek a Szénosztályo­zóba. A kicsiny széndarabokra ha­marabb rátapadnak a különböző szennyeződések, amelyek csökkentik a szén minőségét, kalóriaértékét, nö­velik a hamu mennyiségét. Minden mégsem írható a gépesí­tés rovására. A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt igazgatósága — igen he­lyesen — a szénminőség javítása, s darabnagyság növelése érdekében már több esetben szabályozta a bá­nyák robbanóanyag felhasználását Több helyen a bányaművelésnél nagymeny- nyiségű robbanóanyagot hasz­nálnak fel, amely roncsolja a szenet, s Így csak kisebb darabot, nagyságot tudnak küldeni a fel­Értesüléseink szerint már készül az a bérezési rendszer, amely előnyben részesíti azokat a bányászbrigádokat, amelyek nagyobb darabos szenet küldenek a felszínre, a szénosztályo­A Berentei Szénosztályozó dolgo­zóinak gyakori bosszúságot je­lent, hogy idegen anyagok érkez­nek a szén között. 1960 első felé­ben 133.791 forint értékű gépal­katrész érkezeit a szén között! A Szénosztályozó 50 százalékos ér­tékben adta tovább az üzemeknek. A szén között találtak többek kö­zött 454 folyóméter „B—” kaparó­láncot, 26 folyóméter Gal-láncot, 247 darab csillevontató lakatot, 1039 da­rab- kaparókanalat 500 darab csillekorongot, kengyellel, 131 da­rab szalaggörgőt, 67 darab csillcüt- köző lemezt, 1 darab szénfúrógépet, 2 darab fúrógépházat — »tb.iti A szén között volt olyan külföldi bá­nyagép-alkatrész is, amelynek kísér­leti üzemeltetése rnoßt folyik az egyik közeli bányában. A gépalkatrészek „elvesztése" — amelyek igen nagy értéket kép­viselnek, megóvásuk esetén pe­dig csökkentik az önköltséget semmiesetre sem a fegyelme­zett munkát igazolják. A karbantartó műhelyek, a raktárak dolgozói a bánya mélyéről érkező jelzések nyomán azonnal csillébe rakják a kért alkatrészeket. Lenn,, a bányában a csillések anélkül, hogy megnéznék a csillét, megrakják szén­nel, s küldik a felszínre. Esetenkint a bányaüzemek, ha vaftmllyen fon­tos, pótolhatatlan gépalkatrészt nem találnak, felkeresik a Szénosztályo­zót, s ott gyakran 4negtalálják a hosszú idő óta kutatott nagyértékű anyagot A bányamesterek, aknászok sok­kal nagyobb gondot fordíthatnának a bányába érkező csillék átvizsgálá­sára, és átvizsgáltatására. Igaz, hogy a gépalkatrész, az anyag a Szénosz­tályozótól visszakerül az üzemhez, azonban ez költségekkel jár. s végső soron a szén önköltségét növeli. A borsodi bányászok jelenleg is kemény küzdelmet folytatnak a szén­minőség javításáért az önköltség csökkentéséért Több figyelemmel, a bányaíegyelem betartásával megvéd- * hetnék a gondjaikra bízott gépeket és gépalkatrészeket s így olcsóbbá tehetnék a fekete gyémántot a sze­A Berentei Szénosztályozó dolgo­zói a második félévben is szeret­nének minél több szenet külde­ni az ország energiatermeléséhez. Ez nem csupán rajtuk múlik. A ' bányászok segítségét kérik, s a kérés bizonyára meghallgatásra talál. A szén minőségének javításáért folyó küzdelemben nem állnak egye­dül a borsodi bányászt*. Segítenek • nekik a Borsodi Szénbányászati i Tröszt műszaki dolgozói. Mint érte- i sültünk, terveket készítenek arra is, ■ hogy a második ötéves tervben Bor- . sódban is megkezdik a szén mosását. Ez a jövő terve — de addig Js elvtár­si segítséget várnak és kémek a bá­nyászoktól a Berentei Szénosztályo­zó dolgozói. Pásztory Alajos Oknyomozás - minőségügyben!.. Az átázott gátakat továbbra is védik a Vízügyi Igazgatóság dolgozói, az árvízvédelmi készenléti szolgálat egységei, a munkásőrök és a kato­nák. A megyében eddig gátátszakadás nem történt s így remélhető, hogy az erőteljesebb apadás megindulása után elmúlik az árvízveszély. Szovjet módszerrel dolgozik: három új lyukat fúr. Vagyis: nem aí fúró­szúr forog, hanem csak a fúró. Ezt turbina-fúrásnak nevezik. Jelenleg 600 méterre haladtak ... — És lesz ott olaj? Miből lehet megállapítani? — Tudományos módszerekkel. Földalatti robbantással és . mágneses úton állapítható meg. Bonyolult mű­velet, de biztos. Az eddigi eredmé­nyek is ennek köszönhetők. Visszafelé jövet az olajbányászok lakótelepén haladtunk keresztül. A Nagyalföldi Köolajtermelö Vállalat szép lakónegyedet épített Mezőke­resztes mellett. Van már itt húsz családi ház, két legényszálló, minden épületben gázzal fűtenek. A jó fize­tésből többen vettek személygépko­csit — munkások is. Az embereket gépkocsi szállítja a munkahelyre és vissza, a lakótelepre. Igazán szépen berendezték az életüket a keresztesi olajbányászok, Tóth János, Bencsik István, Tatai József, Múr László, Farkas Mátyás és a többiek, akik megváltoztatták és egyre Jobban vál­toztatjuk a mezőkeresztesi földeket, •ahol évszázadokon át mitsem sejtet­tek a kukoricátok alatt húzódó „olaj- tengerről". És nemcsak a táj — az emberek ifmegváltoztak, másképpen gondolkodnak és élnek már, mint tíz évvel ezelőtt, amikor idehozták az első fúrótornyot. Akkor így beszéltek a keresztesi földművelő gazdák: — Mi lesz? Mit akarnak itt? Mi lesz a földünkkel? Feltúrják az egész határt... Most így beszélnek: — Van nálunk termelőszövetkezet, és vannak olajkútjaink is, és nem akármilyen emberekkel... Szegedi László Fényképezte: Kovács László A koreai hadiárvák visszatérnek hazájukba Nyolc esztendővel ezelőtt, a koreai I háború második esztendejében 1700 — otthonától megfosztott — koreai hadiárva érkezett Romániába. Köz­vetlenül a fegyverszüneti egyezmény megkötése utáo, a háborútól feldúlt Koreai Népi Demokratikus Köztár-1 saság még nem tudott valamennyi; hadiárvának otthont biztosítani.1 Ezért csak az utóbbi esztendőkben került sor a Romániában* gondozott hadiárvák fokozatos hazaszállítá­Ezekben a napokban. Korea felsza­badulásának 15. évfordulója küszö­bén. a hadiárvák utolsó 500-as cso­portja is elhagyja Romániát és visz- 1 szatér hazájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom