Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

P5ZAKMAGYARORSZAG fl kongói kormány süroeti az ország területi egységének helyreállítását Hammarskjöld ENSZ-fötit'<ár szombaton ismét résztvett a kongói kormány többórás minisztertanácsén. Mint nyugati hírügynökségeik jelen­tik. a minisztertanács után közölték, hogy kongói bizottságot alakítottak ..a Biztonsági Tanács határozatainak ** ENSZ főtitkárával szoros együtt­működésben való végrehajtására”. A hattagú bizottságnak Lumumba mi­niszterelnök a vezetője. Távollétében Gizenga miniszterelnökhelyettes el­nököl. A bizottság szombaton délután tartotta első ülését. Mint az ADN jelenti, a kongói kormány szombaton emlékiratban sürgette • Ham­marskjöld főtitkárt az ország te­rületi egységének helyreállítá­Kasamura tájékoztatási miniszter újságíróknak kijelentette, hogy — a Biztonsági Tanács határozataival összhangban — sürgősen szükség van ENSZ-akcióra Katanga tartomány­ban. Biztosítani kell Kongó egységét és a belga csapatok maradéktalan kivonósát — mondotta a miniszter. Az AP jelentése szerint Ham­marskjöld a pénteki, minisztertaná­cson ,,mérsékletre” intette a kongói kormányt. KataAB^Üftérdéfében. Jiogy — úgímond — „elkerülhető legyen az erőszak”. Az ADN idézi az AFI» tudósítóját, i.ki szerint Hammarsk­jöld halogató magatartása következ­tében a kongói közvélemény „kezd hangoztatta: az Iparban tervszerű Intézkedésekre van szükség gz alap- anyagtermelés és a feldolgozó ipar közötti helyes arányok kialakításá­ra. A tervek teljesítését és túltelje­sítését elsősorban a termelékenység növelésével fcell elérni. A terv túltel­jesítése csuk olyan termékekben tör­ténjék, amelyek a belföldi áruellá­tást és a nemzetközi fizetési mérle­get javítják. A mezőgazdaságban szilárdítani kell az újonnan alakult és a régebbi szocialista nagyüzemeket, fejleszteni a nagyüzemi gazdálkodást, emelni a munka termelékenységét, hogy még több árut adjanak az országnak. A beruházásoknál elsőrendű fon­tosságú a beruházási eszközök szét­forgácsol ásánák megakadályozása, a tervezői és kivitelezői munka to- vabbjavítása. Befejezésül megállapította: a meg- levp fogyatékosságok ellenére, az ország pénzügyi helyzete kiegyensú­lyozott és szilárd. Továbbra is szük­ség van azonban a gazdasági élet minden területén a legszigorúbb ta­karékosságra és a pénzügyi fegyelem megtartására. A jelentés elhangzását követő vita lezárása után. a terv- és költségve- tési bizottság, a mull évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló Jelentési egyhangúlag elfogadta ós úgy határozott, hogy azt az ország- gyűlésnek is elfogadásra . ajánlja. _________ (MTI) « 2 Egyesült Államok meggyorsítja a latin-amerikai rakétatámaszpontok létesítését Buenos Aires (Üj-Kína) Argentin sajtójelentések szerint az Egyesült Államok meggyorsítja a latin-amerikai megfigyelő állomások hálózatának építését, amelyeknek feladati „nyomon követni a műhol­dak működését”. Jólértesült körök szerint e mögött az a törekvés rej­lik, hogy a „tudományos kutatás** ürügye alatt rajcétakilövő támasz­pontokat létesítenek Latin-Ameriká- ban. Ugyanezek a forrósok rámu­tatnak arra is, hogy az Bzeiza-f ame­rikai támaszpontról felszállva '.tu­dományos kutatás’1 ürügyével Ú—2 repülőgépek keringenek állandóan az ország területe fölött. (MTI) A SZOVJETUNIÓ és a gazdaságilag fejletlen országok nemzetközi együttműködésének új formája jelentős fejlődésnek • indult a háborút követő évek­ben, amikor rohamosan meg­• gyorsult az imperializmus gyar­mati rendszerének felbomlása. .Ezeknek az országoknak a népei állami függetlenségük ki­vívása után nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a modern ipar fejlesztése alapján megieremtsé« saját sokrétű gazdaságukat. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközik. A nehézségeket az okozza, hogy ezeknek az országoknak a népeit éd erőforrásait ragadozó módon kizsákmányolja a külföldi monoaoltőke. Köz­tudomású, hogy a felszabadult népek rendszerint a tőkés világ­piac érdekeihez alkalmazkodott, egyoldalúan fejlett gazdasá­got és rendkívül alacsony műszaki színvonalat örököltek. Nin­csenek szakmunkásaik és szakembereik, megfelelő beruházási . eszközöknek is híján vannak. A monopóliumok érthetően nem nyújtanak .segítséget . nekik ezeknek a nehézségeknek a leküzdéséhez, mert ha ki­fejlődne a független nemzetgazdaság aztíkban az országokban, Änelyok népei nem voltak hajlandók tűrni, hogy a monopóliu­mok ellenőrizzék őket, ez végleg lehetetlenné tenné ezeknek . a népeknek a kizsákmányolását. A Szovjetunió kormánya a háború utáni évékben eleget • tett számos gazdaságilag fejletlen ország kérésének és műszaki segélynyújtási egyezményeket kötött ezekkel az országokkal, többek között Indiával, az Egyesült Arab Köztársasággal. Indonéziával, Jemennel. Ethiopiával. a Guineái Köztársasággal és Nepállal. Az egyezményeik értelmébe*! a Szovjetunió minden poli­tikai vagy katonai feltétel nélkül műszaki és gazdasági segít­séget* nyújt ezeknek az országoknak, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előny alapján, hosszúlejáratú hitelek formájában, igen előnyös törlesztési feltétetekkel. Indiábar» a Szovjetunió közreműködésével 1959 elején üzembe helyezték'a nagy bl\jlai vasmű első üzemeit és gép­egységeit, a hengerdét. a második .kokszolókemencét a nagy- ’ Olvasztót és martin-kemencét a kénsavtizemet és egy folytonos üzemű hengersort. Erek az üzemek és berendezések teljes kohászati ciklust biztosítanak. ­A bhilai vasmű építkezésén jelenleg kb. 600 szovjet építő és szerelő és kb. 200 üzemeltetési szakember dolgozik. Az indiai mérnökökkel és munkásokkal szorosan együttműködő szovjet szakemberek méltó képviselői a Szovjetuniónak, szak­tudásukat és gazdag tapasztalataikat átaaják a fiatal indiai építőknek és kohászoknak. Az indiai államférfiak, miként az indiai nép, nagy elismeréssel méltatják a szovjet szakemberek tudását és munkaszervezését. A bhilai építkezés az indiai mű­szaki káderképzés iskolája. A Szovjetunió műszaki segítségnyújtása és szovjet hitelek óriási jelentőséggel bírnak India szempontjából. A bhilai ’Vasmű termelése 1960 végén egyharmadát teszi - k! majd az állami üzemek acélgyártásának, s 18 százalékát az ország egész acélgyártásának. A szovjet segítséggel épülő nehézipari gépgyárak és bá­nyagépgyárak az első ilyen vállalatck Indiában, s megvetik a hazai korszerű gépgyártás alapját. Amikor ezek a vállalatok teljes kapacitással üzcmbelépnek, évi 1 millió tonna kapaci­tású vasművet és összesen évi 8 millió tonna kapacitású bányaüzemet láthatnak el majd minden évben berendezéssel. • fl Szovjetunió gazdasági együttműködése az ázsiai és afrikai országokkal (Részlet Se. Szkacskov cikkéből.) A FELSOROLT SZÉNIPARI * vállalatok a második ötéves tervben az állami széntermélés előirányzott növekedésének kb. 20 százalékát biztosíthatják. A gyógyszeripart vállalatok jelen­tős mértékben feleslegessé teszik majd a- költsége® gyógyszer- behozatalt. 1959 szeptemberében Moszkvában újabb szovjet- indiai hitelegyezményt írtak aló, amelynek értelmében a szovjet kormány másfél milliárd rubel hitelt nyújt az indiai kormánynak az ország harmadik ötéves tervében (1961—1965) előirányzott iparvállalatok felépítéséhez. Az Egyesült Arab Köztársaságban az eddigi megállapí­tások szerint több mint 100 objektum építéséhez és bővítésé­hez nyújtanak műszaki’ segítséget a szovjet szervezetek. Az objektumok között 6 kohászati vállalat és 6 gépgyár, 12 kő­olaj- és vegyipari vállalat, közte egy. kokszkém iái üzem, két gyógyszergyár, egy nitrogénműtrágyagyár, 3 élelmiszer- és textilipari vállalat és egy hajógyár is szerepel. A Szovjetunió ezenkívül öntözőrendszer létesítésében és geológiai kutató munkákban vesz részt, továbbá segítséget nyújt az asszuáni gát első szakaszának felépítéséhez. A gát segítségével kb. 800 ezer hektár földet öntödeinek majd egész éven át és Egyip­tom nemzeti jövedelme az ottani közgazdászok számításai szerint legalább évi 200 millió egyiptomi fonttal növekszik majd. (1958-ban 955 millió fontot tett ki Egyiptom nemzeti jövedelme.) Afganisztánban már 15 különböző objektum, köztük két magtár, egy malom, egy kenyérgyár, több kőolaj raktár, egy folyami kikötő és egy aszíaltgyár szovjet segítséggel épült fel. Ezenkívül most épül egy autójavító üzem. két vízierőmű és két repülőtér. Már elkészült a dzselalabádi öntözőcsatorna terve és folynak az építkezés előkészületei. Afganisztán a szovjet segítséggel épülő vízierőművek és öntözőlétesítmények • révén több mint kétszeresére növeli villanytelepeinek kapa­citását. s kb. 26 000 hektárnyi újabb földet öntözhet majd. A kábul i autójavító üzem az ország legnagyobb vállalata lesz és az afgán államférfiak kijelentése szerint „a születő afgán ipar szíve". EZENKÍVÜL A SZOVJET szakemberek műszaki segít­séget nyújtalak Észák-Afganisztánban geológiai kutatómun­kákhoz és kőolajkutatési légifényképfelvételek készítéséhez, a vasérctermelés növeléséhez, a műutak korszerűsítéséhez, s rsztvesznek az öntözés és a -mezőgazdasági munkatermelé­kenység kérdéseinek kidolgozásában. Közreműködnek továbbá az Amu-Darja szovjet—afgán határfolyó vízierőforrésainak közös kiaknázását szolgáló ku­tatómunkák végrehajtáséban. Indonéziában a szovjet szervezetek a gazdasági és mű­szaki együttműködési keretegyezmény -alapján 100 000 tonna kapacitású acélgyár, 100 000 tonna kapacitású szuDerfoszfát- gyár, Kalimanda' szigetén pedig 662 kilométer hosszúságú autóút éoítéséhez, továbbá két. egyenként 10 000 hektár terü­letű. gépesített rizsültetvény megszervezéséhez nyújtanak segítséget. A Szovjetunió’ezenkívül berendezést szállít egr kénbánva dúsítóüzeme számára és műszaki segítséget nyújt kén- és foszfátkutatási munkák végre­hajtásához. Djakartában 100 000 férő­be yes stadion épül a Szovjet­unió közreműködésével. Szovjet segítséggel épül fel majd az • - amboni egyetem technológiai r tu Jtara* Irakban a szovjet szervezetek 35-nél több iparvállalat és objektum építésében működnek közre. Ehhez megfelelő hitelt . nyújtanak így pl egy vasgyár, egy kéngyár. egy gyógysaer- gyar, egy mezogazdasagi gépgyár, egy üveggyár, egy pamut­kombinát, egy elektromos ipari vállalat stb. építőéhez? A S?«*etUn Ó e^nkí^ül 32 lrakl kormány kérésére, keréske- ?-í?1«fP^zmény a]apján- műszaki segítséget nyújt majd 24 különféle Ipari és mezőgazdasági vállalat létesítéséhez. Részt fog venni az iraki mezőgazdaság fejlesztésében is. Szovjet lkutató munkákat végeznek majd az öntözőhálózat bővítése, vasútvonalak korszerűsítése céljából és résztvesznek ásványlelőhelyek kutatásában, s a készletek meghatározásában is. írak amely nem akar függni a kőolajkincseit mind a mai napig kizsákmányoló monopol tökétől, 9 ki akarja fejleszteni sokrétű gazdaságát, nagy jelentőséget tulajdonit ezeknek a vállalatoknak. A szovjet szervezetek ezenkívül Kambodzsában, Burmát- ban, Jemenben, Ceylonban és Nepálban vesznek részt döntő fontosságú objektumok építésében. A szovjet kormány. 1959- ben gazdasági és műszaki segítségnyújtási egyezményt kötött Ethiopiaval es a Guineái Köztársasággal. Az egyezmények alapján számos Iparvállalat építéséhez nyújt segfttget-ewk- ben az országokban is. , , * Szovjetunió "om azért nyújt hiteit, mert feksleges eszközökkel rendelkezik, s nem is azért, mintha tőkekiviteli piacokat keresne más országokban. Mint N. Sz. Hruscsov je- lentette ki az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében a Szovjetunió önzetlenül segítette és segíti a fejletlen országo­kat, mert rokonszenvezik velük és mélységesen megérti mind­azokat a népeiket, amelyek szabadságukat <s nemzeti függet­lenségüket védelmezik. A Szovjetunió nemcsalk kétoldaM egyezmények kereté­ben folytat gazdasági és műszaki együttműködést a fejletlen országokkal, hanem az Egyesült Nemzeteik Szervezetén ke­resztül Is segíti nemzelgazdaságjik és kultúrájuk fejlesztését. Az ENSZ alapján 1955—1958 között befizetett szovjet hozzá- Járulásból a fejletlen országok számos főiskoláját látták e4 felszereléssel és sokszáz szakember részesül szakmai tovább­képzésben a Szovjetunióban. AMIKOR HRUSCSOV az ENSZ-közgyűlésen mondott bestédében beszámolt arról, hogyan nyújt a Szovjetunió más országokkal együtt politikai és egyéb feltétel nélkül széles­körű gazdasági segítséget a fejletlen országoknak, felvetette, hogy erre a célra fel lehetne használni azoknak az eszközök­nek egy részét Is, amelyeket minden ország megtakaríthatna, ha elfogadnák a Szovjetuniónak a leszerelésre és a katonai költségvetések csökkentésére vonatkozóan előterjesztett javas­latát. Ha a népeknek sikerülne megszabadítani az emberiséget a fegyverkezési hajsza terhétől, óriási összegeket lehetne-foe- dítani az iparilag fejletlen országok életszínvonalának emelé­sére, s gazdasági és műszaki megsegítésük!«. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 13. ülésszakáról Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az országgyűlés terv- és költség­vetési bizottsága. Olt Károly elnök­letével szombaton tárgyalta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló Jelentést. Az ülésen részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke, s Jelen voltak az or­szággyűlés állandó bizottságainak el­nökei is. A múlt évi költségvetés végrehaj­tásáról szóló Jelentést Polonyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első he­lyettese ismertette. Hangsúlyozta: jelentősek azok az eredmények, amelyeket mind az elmúlt évben, mind az idén társadalmi és gazda­sági téren elértünk. Minden lehető­ségünk meg van arra, hogy erőinket összpontosítva, kiküszöböljük a fej­lődésünket még hátráltató körülmé­nyeket Az elkövetkező időszak legfonto­sabb gazdasági feladatairól szólva kételkedni az ENSZ kongói Jelenlé­tének szükségességében". Egy UPI-jelentés szerint Ham­marskjöld nem fogadta el Csőmbe katangai „miniszterelnök” meghívá­sát. Megfigyelők úgy vélik, hogy a főtitkár azért nem akar Katangába látogatni, mert útja „.egyértelmű lenne a kongói tartomány külön­állásának elismerésével’’. Nyugati hírügynökségek Jelentik, hogy a katangai szakadár „kormány" küldöttsége — útban Washington le­ié — szombaton délután Brüsszelbe érkezett A küldöttség megbeszélést folytat a belga kormány vezetőivel. A belga fővárosban egyébkén! mind jobban kezdi éreztetni hatását a kormány elvakult kongói politi­kája. Az ellenzéki szocialisták élesen tá­madják a kormány által tervezett .„takarékossági" programot. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy » belga nagytőkések a Kongó függetlenné válása következté­ben elszenvedett anyagi veszte­ségeket a dolgozókra próbálják áthárítani. Mint a szocialisták hangoztatják, Eyskens tervbevett programja ma­gasabb adókat, a szociális juttatások megnyirbálását, egyszóval azt Jelen­ti, hogy a kisembereknek kell meg­fizetniük a kormány baklövéseit A szocialista párt ^ kormány ’ lemon­dását és új választások megtartását követeli: (MTI) k mezőgazdasági gépgyártás és a mezőgazdasági célokra szolgáló *■ veprszer-termelés távlati időszak- bah való fejlesztésének főbb irányaira és mutatóira, továbbá ha­tározatot hozott, hogy a KGST szer- z vei s-/r—ezzék meg ezekben az ága- ~ zato1-* - a további szakosítás Iehe- tö-á-eir - tanulmányozását • « Ajánlásokat hagytak Jóvá a főbb '• energetikai berendezésfajták, köolai- feldolgozó berendezések, épitőanya- ' gok gyártására szolgáló berendezé- sdk,- gördülő csapágyak, dróthúzó sb- . rok. hengerelt acélmegmunkáló, va­, ií1 mint tel- és konzervioari berende- . zések gyártásának további szakosítá­sára. Az ülésszak megvizsgálta és jóvá- 5 hagyta a KGST állandó hizott-ávai . által a főbb termékfeiták. elsősorban . gének és berend-zések gyártásába- a . minősre! mutatók lényeges lavftásáre . irányuló javaslatokat, figyelembe . véve a pvártés szokoritő-áre és koo­: reréctoiiira el/re-dott aj-toiásokat Azzal kaocsolatban. hogy az nrreá- . sokban folyik az általános távlati i időszakra szóló néogazd-sí"f»il-sz- I téri terv összeállítása az üléssz-k • határozatot hozott a KGST taoál'-s- mok tarveindk összehangolásával kapcsolatban a KGST sz~rveib°n I végzendő munka megszervezésére. Az - ülésszak célszerűnek nyilvánított-. ■ hogv a terveket a tagnt-száe-khea egyöntetűen az lAno-lg terjedő Idő- saakra dolgozzák ki. I Az ülésszak nagy figvelm-t fordí­tott a gazdasági és tudománvos-mű- szakl együttműködésre a közfogyasz­tási cikkel, t"rmelé*énf!k feilreztéaé- hen a KGST tagállamok lakossága életszínvonalának további emelése cél iából. A KGST államok a könnyűipari termelés tervezett növelésének bizto­sítására előirányozzák, hogv új ter- melőkanacltásokat helyeznek üz“m- be, kibővítik és korszerűsítik a mű­ködő üzemeket az élenjáró technika alapján. Az ülésszak megtárevalta és jóvá­hagyta az építésügyi állandó bizott­ság beszámolóját, amelv a KGST tagállamok eevütlműködését Ismer­tette a korszerű építőanyagra Iták ter­melésinek fejlesztése és az építésben való alkalmazása terén, fievelembe véve ezen anvagok termelésében » vegyi nyersanyagok széleskörű fel­használását. Az atomenergia békés célokra való felhasználásában a KGST tagállamok együttműködésének erőteljes előse­gítésére* az ülésszak úgy határozóit, hogy az atomenergia békés célú fel­használására állandó .bizottsá­gul alakit. Az ülésszakon jóváhagyták a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának eljárási szabályzatát és a KGST állandó bizottságai eljárási szabályzatának tipustervezetét. ame­lyeket a KGST alapokmányával össz­hangban dolgoztak ki. Az ülésszak jóváhagyta a KGST szerveinek a legközelebbi Időszakra szóló munkatervét, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa 14. üléssza­kának előzetes napirendjét. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 13. ülésszakán szívélyes és ba­ráti légkörben folyt » kérdés»k meg­tárgyalása. s az egviittmüködés vala­mennyi vizsgált kérdé-óben meg­mutatkozott a nézetek teljes egysége. 1989. július 26-tól 29-ig tartották meg Budapesten a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 13. ülés­szakát. Az ülésszak * munkájában a KGST valamennyi tagállamának küldöttsé­ge részt vett. A. Kelezi elvtárs, az Albán Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, S. Todp- rov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Apró Antal elvtárs, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, B. Lauschncr elvtárs, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnök- helyettese. P. Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, A. Bir- ledeanu elvtárs, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, V. N. Novikov elv­társ. a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. Sz. Vlna mi­niszter elvtárs. a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság Tervhivatalának első elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában megfi­gyelőként részt vettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai - Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság képviselői. A tanács ülésszakán Apró Antal elvtárs, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese el hő­költ. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka megvizsgálta a KGST állandó bizottságainak ja­vaslatait és ajánlásokat fogadott c! a tanács tagállamai közötti gazdasási együttműködés további fejleszté­Javaslatokat tettek az európai • szocialista országok kommunista és - munkáspártjai képviselőinek 1960. februárjában Moszkvában tartott mezőgazdasági tapasztalatcsere ér­tekezlete útmutatásainak végrehaj­tására vonatkozó intézkedésekre. Az ülésszak ajánlotta a KGST tag­államoknak, hogy tegyenek további intézkédéseket a kenyér- és takar­mánygabona termesztésének pövelé- sére — elsősorban a kukorica vetés- területének bővítésével — az állati termékek és más mezőgazdasági termékek termelésének növelésére, a KGST tagállamok ilyen termékek­ben mutatkozó szükségleteinek maximális kielégítése érdekében. Az ülésszak ajánlotta a KGST tag­államoknak, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a mezőgazdaság, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom