Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! fmummmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munkában a gémdaru ■ Július 31, i Épül Miskolcon a központi autótelep re láthatólag a Jövő < Foto: Szabadó* György Az Elnöki Tanács összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 12. paragrafusa (4) bekezdése alapján, az országgyűlést 1980. augusztus 4-ép, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. 56 üdlilS — 12-ezer vendig havonta A Borsod megyei Udülővendéglátó Vállalathoz 56.állandó üdülő és több sátortábor tartozik a nyári időszakban. Az itt üdülőket — havonta több mint 12 ezer üdülővendég — látják el különböző élelmiszerekkel, friss gyümölccsel, zöldfélékkel, hússal, kenyérrel. Bátort Lajos, az Udülővendéglátó Vállalat vezetője elmondotta, hogy szerződést kötöttek a MÉK Vállalattal, állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel, hogy az üdülőket folyamatosan láthassák el friss főzelékfélékkel. A hejőcsabai Március 15 Tsz például fejeskáposztát, kelkáposztát, hagymát, retket* zöldségféleséget szállít részükre. Havonta mintegy 60—70 mázsa húsfélét, naponta 70—80 mázsa zöldárut, hetenként kilenc mázsa vajat, 6—7 mázsa sajtot biztosítanak az üdülővendégek részére. A Lenin Kohászati Müvek karbantartó gyárrészlegének központi tárolótelepén helyezik e! a gyár nagyobb gépalkatrészeit, valamint a megmunkálandó anyagokat Nyilvántartást vezetnek az itt elhelyezett anyagokról, s esetenként azok mozgatását modern, nagyteljesítményű daruval végzik. Bővítik a tárolótelepet, — az üzemekben elhelyezett nagyobb gépalkatrészeket a közeljövőben itt akarják elhelyezni A telep bővítése során még egy gémdarut kapnak. Foto: Szőke Új eljárással tizenötezer munkaóra megtakarítás A DIMÁVAG a magyar olajipartól évről-évre jelentős mennyiségű rendelést kap az olajkutatáshoz szükséges magas szilárdságú, nagysúlyú fúrórudak készítésére. A kilenc méter hosszúságú, csaknem fét- tonna súlyú, 4.4 centiméter furatú rudakat régebben teljes egészében külföldről szerezték be, de részben még jelenleg is importáljuk. A-rudak fúrására eddig alkalmazott technológia ugyanis igen hosszadalmas, bizonytalan volt. Így a kellő mennyiségű gyártást ezzel nem tudták megoldani. Dudás Gyula, a DIMÄ- VAG mérnöke a fontos kérdés megoldására új gyorsfúrási eljárást dolgozott ki. Tervei alapján olyan berendezést készítettek, amelynek segítségével a nagy szilárdságú acéltestben a Jurat kiképzése gyorsan és célszerűen végezhető. A hengertartósság növelésével négy millió forintot takarítottak meg Ozdon nál négyszeresen nagyobb az élettartamuk. Az új kezdeményezésekkel, nemkülönben a dolgozók gondos munkájával az idén jelentősen kisebb a■ gyárban a hengerfelhasználás, s ez évben ezen a téren négymillió forintot takarítottak meg. Az ét» hátralévő résziben eddigi eredményeiket újabb fajtájú hengerek alkalmazásával akarják fokozni. Az ózdi Kohászati üzemekben az idén a hengerfelhasználás csökkentésére több célravezető intézkedést vezettek be. Többek között Márkus Gyula műszaki• dolgozó javaslatára az idén már rendszeresen alkalmazzák a hengerek kopott részeinek javítására a feltöltő hegesztést. Ezenkívül megkezdték az újfajta, az úgynevezett üreges henger használatát is. Ezek jól beváltak, a korábbiakAz új módszerű, úgynevezett hossz- * lyukfúrási eljárást már rendszeresen alkalmazzák. Eddig tizenhat olajfúróidat készítettek ezzel a módszerrel s a tapasztalatok kiváló eredményről tanúskodnak. A régi módszerrel egy rúd fúrásának normaideje 124 órát tett ki, de a valóságban ennél jóval tovább tartott, a szerszám hamar megrongálódott Az új eljárással húsz óránál is kevesebb Idő alatt végzik el a furat készítését, és kifogástalan minőségben. Ennek az eljárásnak az alkalmazása csupán az olajfúrórudaknál egy évben tizenötezer munkaóra megtakarításra ad lehetőséget. Hogyan ünnepük alkotmányunk születésnapját ' Kazincbarcikán ? Még hosszú hetek választanak el bennünket augusztus huszadikétól, tnfg'S _ minden szerv, üzem, város készülődik alkotmányunk ünnepére. Most különüsen széppé akarják ten- m, hiszem a tanácsok tízéves fennállásának évfordulóját is ezen a napon ünnepeljük. Nézzük meg, hogyan akarja megünnepelni a kettó, ünnepet fiatal szocialista városunk, Kazincbarcika? — Az ünnepségeket a reggeli órik- oan kezdjük el — mondja Bartók Imre elnökhelyettes —. Seggel kilenc órakor ünnepi tanácsülést tartunk, ahol szó esik természetesen a tanácsok tízéves múltjáról is. Az ünnepi nagygyűlés II érakor lesz a szabadtéri színpadon, rossz Idő esetében a kultúrházban. Erre több termelőszövetkezeti tag is eljön majd a szikszói járásból, üzemeink ugyanis ezeket a tsz-eket patronálják, és most augusztus húszadikán munkás- paraszt találkozót rendezünk városunkban. A nagygyűlés ntán vendé- gcinkel autóbuszon városnézésre visszük. Délután három órától 0Ug kultúrműsorral szórakoztatjuk majd a közönségei. Dtána felkeressük az újonnan telepitett fenyöerdö melletti ligetet, ahol — remélem — kellemesen tudjuk eltölteni az időt Természetesen a vendéglátóipar b gondoskodik a hangulat emeléséről. Itt rendezünk meg néhány sportműsort Is. Este pedig utcabállal zárjuk az ünnepséget. A vasárnapi események közül a haztömbkörüll kerékpárverseny ígérkezik érdekesnek. Ezen a napon less még egy labdarúgómérközés Is. A programot tehát Ismer jük. Mont nézzük meg, milyen kultúrműsor szórakoztatja majd a vendégeket Erről Szabó Elemér népművelői felügyelő tájékoztat — A délutáni kultúrműsort srreg- szemleszerüen rendezzük majd meg. A kultúrcsoportok énékkel, tánccal, színjátszással szerepelnek. Szépnek Ígérkezik ez a műsor, hiszen öt kul- túrcsoport mutatja be tudását A fclsőzsolcal KISZ-fiatalok, a vasutas szakszervezet, a Hőerőmű, a Szénosztályozó és a Borsodi Vegyi- kombinát csoport,lat adnak műsort Nagy érdeklődéssel Tárjuk a cigány- cgyutles bemutatkozásit. Dgyanls az Itt dolgozó cigányok mintegy har- minrtagú együttest szerveztek, és ezentúl mint önálló knllúresoport akarnak szerepelni. Augusztus húszadikán látjuk őket először, és így mindannyian érthető kíváncsisággal várjuk a bemutatkozásukat. A műsoron _A gazdag vajda és a szegény kovács’ című játékokkal szerepel- nek. Augusztus húszadikán nyílik meg a helvl kőDzőművésze** ??akkör és a városi összes foto-szakkör kiállítása. Az egy hétig tartó tárlaton városaik múltját mutatjuk majd bt. gyobb veszteségektől. A kettőzött1 szorgalom még sokat tehet, s kell is1 hogy tegyen. Országosan 1», de különösen me-' gyénkben nagy lemaradás mu*atko-' zik az aratást követő talajmunkák1 tekintetében. A tarlóHántásnak is el' kellett maradnia, ha nincsen learatva az élet — mondogatják egyes helyeken. Erre azt válaszolhatjuk, hogy' nem lenne különösebb baj, ha már a learatott területeken elvégezték volna a tarlóhántást, a nyári mélyszántást. Sajnos, azon se végezték el. A gépállomások az aratásnál nélkülözhető erőgépeiket teljes erővel vessék be a tarlóhántásba, a tarlóhántás elmulasztása kedvezőtlenül befolyásolja majd a jövő esztendei termést. Termelőszövetkezeteink jelentős területen terveztek másodvetést Is, s ha a tarlóhántással nem szabad várni, a másodvetéssel még inkább nem! Mikor fog beérni a száznapos, másod- vetésű kukorica, ha augusztus , elején még nem kerül földbe? De így vagyunk a kölessel és egyéb másodvetésekkel is. A gépállomások vezetőinek, dolgozóinak minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy az erőgépeik teljes kihasználásával szorgoskodjanak a tarlóhántásnál, másod vetéseknél. Az éjszakai talajművelői megszervezéséről már gondoskodtak a gépállomási vezetők, de e gondoskodásnak q gyakorlatban is meg kellene már mutatkozni. Sok helyen a cséplőgéptől éjszakára elviszik az erőgépet pihent embert ültetnek rá, s amíg a csépié* meg nem kezdődik, éjszaka is szánt a traktor. Ennek a módszernek általánosnak kell lennie. Amit eddig elmulasztottak az akadályok miatt, gyorsan pótolni kell, bogy menjen a munka) • Kettőzött szorgalommal... — Sürgőn tennivalók m meaőgazdnságban — Az árvízsújtotta területeken egyik legfontosabb teendő, hogy az ár elvonulása után, vagy még előtte lássanak az átnedvesedett keresztek mentéséhez, megfelelő helyre hordva szárítsák M az életet, mentsék.* amit a pusztító árvíz meghagyott.’ A szikszói, encsi járásban már az ár tetőzése idején megkezdték az ázott keresztek szét- teregetését, szárító helyeket létesítve gondoskodnak a gabona megmentéséről. Nem elhanyagolandó nagyságú területet öntött el az árvíz, több ezer holdról van szó. Sok helyen az ázott keresztek szárítása nem megy úgy, ahogy kellene, pedig ez a munka fontosságát tekintve felér a még lábon álló élet learatásával ia\ A víz alá került burgonya a sok nedvességtől tönkremegy, megrothad. Ne várjanak tehát vele, * szedjék ki azt a részét, mely teljesen eliszaposodott s nincs rá remény, hogy még feléled s őszre is megmarad. A tsz- ek kitermelte burgonyát a MÉK felvásárolja, nehogy kárt» vesszen, mert a most kiásott burgonya még nem áll el. Az erők helyes elosztásával módot lehet találni arra. hogy minden tennivaló megoldódjék. Most az a legfontosabb, hogy elejét vegyük a termés további pusztulásának, hogy mentsük, ami mfentheto Ha megtörténik a kívánt összefogás, ha a falu minden munkaképes embere megérti, hogy most a legfontosabb a gyors cselekvés, megkímélhetjük mezőgazdaságunkat a még nanaptári naphoz igazítani. Nincs határidő, csak felhalmozódott tennivalók tömkelegé van. melyek sürgős megoldásra várnak. Egyes területeken, mint például a putnoki járásban, a Csereháton a gépek munkáját nagyban akadályozza, hogy a naponként megismétlődött esők, viharok földre paskolták a gabonát, a gépek nem nagyon boldogulnak vele. A kézi aratók munkájára vár itt elsősorban a termés letakarítása. Kézi erő dolgában azonban éppen ezen a területen van a legnagyobb gond: kevés az ember. A leghelyesebb módszert az edelényi járásban alkalmazzák. Az üzemek nem gátolják a faluról bejáró dolgozókat abban, hogy aratási szabadságot vegyenek kC segítsenek hozzátartozóiknak az aratás gyors lebonyolításában. A falu egész népének oda kell állnia a tsz-hez, pontosabban a kaszához, s a falu népéhez hozzátartoznak a bejáró dolgozók is. Segíteniük kell. még jobban, még szorgalmasabban, mint eddig tettók. .A gabona pergésnefc Indult, a kasza suhintására erősen hull a szem s minden kárbaveszett búzaszem az ország kenyeréből vonódik le. Félre kell tehát tenni minden kicsinyes előítéletet, s teljes komolysággal megértve 9 helyzetet egyem- berként álljon mindenki a mezőkön szorgos kod ókhoz. Leghelyesebb, ha kombájnokat .alkalmazunk a megszárított keresztek csépi éséhez. ennél a legkevesebb a szemveszteség. A hordás. kazlazás, cséplés további pergést eredményez. Alaposan kijutott nekünk az esőből. Folyóink se fértek békés medrükben, a Sajó. a Hernád és a Bódva megáradt több ezer holdnyi hasznos terület került víz alá. Mindehhez hozzájárult az is, hogy megyénk északi részén a szokottnál is később érett kasza alá a gabona, csak megkésve kezdődhetett az aratás. Közel húszezer hold termés még lábon áll. Az illetékes szerveik, a termelőszövetkezeteik tagjai, az állami gazdaságok, egyénileg dolgozó parasztok minden tőlük tflhetőt elkövettek, hogy behozzák a kényszerű késést időben takarítsák be az életet. Az eső, az árvíz azonban közbeszólt A gyakori esőzés következtében nem tudtunk aratni. A gabona beérett — sajnos, túlérett nagy szem- veszteség fenyegeti kalászosainkat. Várhatóén beköszönt most már a jó- idő. A gabona gyom száradásnak indult s ha időben nem takarítjuk le. sokat nagyon sokat veszthetünk. A sürgető tennivalókra senkit sem kell biztatni. Minden becsületes ember belátja, hogy körmünkre égett a munka, s csak az erők teljes és általános mozgósításával vehetjük elejét a további veszteségeknek. Falvaikban kettőzött szorgalommal láttak az emberek a még lábon álló termés le- arátásához. a hordáshoz, csépléshez. A megye déli részén felszabadult aratógépeket kombájnokat az északi területekre irányították. Az ara tógépéé kombájn-kezelők eddig iS kitettek magukért a rendelkezésükre álló időt teljesen kihasználva dolgoztak. Ha nem kapunk esőt. Borsodban is befejeződik az aratás július végére, legfeljebb augusztus elejére. Most már a határidőket nem lehet semmiféle