Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

. 196«. Július 3. ESZ AKM AGY A BORSZAG „Örülünk, hogy meglátogattak bennünket” Egyszerű bécsi polgárok űilvözlik Hruscsov látogatását Bécs (MTI) A bécsi város- aézési körút njin- den állomásán fok ember gyűlt össze, hogy üdvö­zölje Hruscsovot. A látogatás e har­madik napián Hruscsov minden - találkozása a bé­csiekkel a közvet­len és szívélyes, sőt helyenként lelkes és forró hangulatú ün­neplések jelle­gét öltötte magá­Hruscsov láto­gatásának hírére sok ember — a meidlingi mun­káskerület több­ezer lakosa —se­reglett össze az új Theresienbac előtti téren, s leg­alább kétezren várták a szovjet kormányfőt An­Unzer-strasse-i Hugo Breitner la­kótelep utcáin. A nyugati la­pok Bécs be kül­dött különtudósí- tól — akik az csak néhány pillanatnyi habozás után válaszolt a kérdésre. Válaszát a yugati újságíró szóról szóra felje- .yezte. — Itt lakom a szomszéd utcában — mondta — betegállományban va­gyok és ide jöttem, mert a házból «okán itt vannak, hogy lássák Hrus­csovot. A zászlót meg itt osztogatták a téren. Én nem a kommunistát üd­vözlöm Hruscsovban, hanem azt a külföldi politikust, aki, mint tegnap az újságban olvastam, barátja Auszt­riának és a mi semlegességünknek.., Schaffer néni, a 77 éves Johann Schaffer nyugdíjas vasmunkás fele­sége, akit a Hugo Breitner telepi kis 'akásukban pénteken Hruscsov és Nyina Hruscsova meglátogatott, még • gyszerűbben fejezi ki érzéseit. — Soha nem hittem volna, hogy ilyen örömben és megtiszteltetésben lesz részem... Milyen kedves és ba­rátságos házaspár. Igazán nem látszik rajtuk, hogy olyan magasan vannak. Első kérdésük az volt. hogy mennyi a nyugdíjunk és hogyan élünk. Ezt még soha senki sem kérdezte meg tőlünk... Margarete Főit, egy bécsi kertész ■eiesége pedig, akinek hároméves tisfát, a kis Christiant a Hruscsov- házaspár megölelte. így vélekedett: — Ortilünk, hogy meglátogattak bennünket. Amíg ilyen látogatások vannak addig biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz háború. Most pedig, miután megismertem, hogy milyen rendes, hozzánkvaló ember ÍST VrUS“OV” 63 a -frau Hruscsov** esküt teszek rá, hogy ők soha sem engedik meg a háborút. ,az .ászéra szavakat és gondoltakat feljegyezve és a péntek esti schönbrunni meleg hangulatú SS3Í2P gondo,va- «* újságíró állapította meg az osztrák főváros- , e látogatás napjaiban ^unyhóktoj a palotákig diadalmas­kodik a békés együttélés gondolata. Többmillió forint értékű anyagot takarítanak meg, társadalmi munkával családi házakat építenek, segítik a falusi fiatalokat az ózdi kiszesek Az Ózdi Kohászati Üzemek fiataljainak felajánlása a KISZ kongresszusa tiszteletére Az Ózdi Kohászati üzemek fia­taljai röpgyűléseket tartottak, s csaknem négyezren elhatározták, hogy az eddigieknél is jobb mun­kával köszöntik a KISZ kongress­zusát. Megállapították, hogy a KISZ kongresszusa jelentős állomás lesz a szocializmust építő magyar ifjú­ság életében, mert felméri az ed­digi eredményeket és a párt VII. kongresszusa iránymutatásának szellemében megszabja a további haladás útját. Az Ózdi Kohászati üzemek ifjúmunkásai kifejezve hálájukat és szeretetüket a párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség iránt, átérezve a szocializmus épí­téséből rájuk háruló felelősséget, értékes felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy ebben az év­ben a korábban vállalt 24 millió forint helyett 26.5 millió forint ér­tékű megtakarítást érnek el. a többi között eddig hulladékba ke­rült koksz, dolomit, ferromangán. továbbá ócskavas kiválogatásával, értékesítésével! Újfajta egyengető gépet, amelyet külföldről kellett volna beszerezni, egy rég! gép át­alakításával elkészítenek és ezzel 240 000 forintot megtakarítanak. A gyár KISZ-fiataljai segítséget nyújtanak a műhelyek kisgépesi- téséhez, hogy ezzel csökkentsék a nehéz fizikai munkát, a tűzálló­anyag gyár részére az év végéig egy ezer tonnás présgépet átalakí­tanak. A KISZ-bizottság a fiata­lok véleményének meghallgatása «tán bizonyos munkaerő-problé­mák megoldására is javaslatot terjeszt elő a vállalat igazgatósá­gának. A melegüzemi munkabe* lyeken a hétórás munkaidő beve­zetésével átmeneti munkaerőhiány­nyal kellett volna számolni, a fia­talok üzemen belüli átcsoportosítá­sával azonban biztosíthatják a tel­jes munkacrőszükscgletet. A gyár fiataljai tízezer óra társadalmi munkát vállaltak olyan családi házak építésére, amelyeket az If­jú házasoknak adnak majd át. Az idén 18 ilyen ház épül az ifjúsági városrészben. A KISZ kongresszusa tiszteleté­re azt is felajánlották, hogy politi­kai. szervező és gazdasági mun­kával rendszeres segítséget nyúj­tanak hét termelőszövetkezet kom­munista ifjúsági szövetségének. A hangonyi tsz-ben például az idén 250—300 méter utat építenek, a szentsimoni tsz istállójának épít­kezésénél pedig 200 óra társadal­mi munkát végeznek. A fiatalok kezdeményezésével a nagyüzemi pártbizottság, a szak- szervezeti bizottság és a vállalat­vezetőség egyetért és messzemenő segítséget helyeztek kilátásba a felajánlások mielőbbi teljesítésé­hez. Bécs (TASZSZ) Az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ség vezetőségének meghívására Hrus­csov szovjet miniszterelnök szomba­ton délelőtt találkozott a Szakszerve­zeti Szövetség kibővített vezetőségé­nek tagjaival, valamint az osztrák szakmai szervezetek vezetőivel. A ve­zetőségi tagokat és a szakmai szerve­zetek vezetőit F. Oláh, a Szakszerve­zeti Szövetség elnöke mutatta be Hruscsovnak. A találkozón az osztrák szakszer­vezetek nevében Oláh üdvözölte Hruscsovot. Megelégedését nyilvání­totta Hruscsov látogatása fölött, s ki­jelentette. hogy ez a találkozó a szovjet kormányfő figyelmessége az osztrák szakszervezetek iránt. Oláh kiemelte, milyen nagy szere­pet játszott a szovjet kormányfő az osztrák államszerződés megkötésé­ben, majd emlékeztetett rá, milyen óriási áldozatokat hozott az osztrák nép a fasizmus idején. Mint mondot­ta, sok ezer osztrák pusztult el a fa­siszta hóhérok kezétől. Utána Hruscsov mondott beszédet, amelyet a megjelentek lelkes tapssal fogadtak, majd hangsúlyozta, hogy a két ország munkásait régóta a pro­letár szolidaritás szálai fűzik össze. Már az 1905—1907. évi első orosz for­radalom idején Bécs, Linz és más osztrák városok munkásai gyűléseket és tüntetéseket rendeztek a cárizmus ellen harcoló orosz munkások támo­gatására. Az 1905-ben Oroszország­ban lezajlott forradalmi harcok vi­szont új erőt adtak Ausztria-—Ma­gyarország dolgozóinak az általános választójogért folytatott harcukban. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után az orosz mun­kások, akik hősiesen harcoltak a külföldi intervenció, a pusztulás és az éhezés ellen, állandóan érezték osztálytestvéreiknek, a külföldi dol­gozók millióinak, köztük az osztrák proletariátusnak az együttérzését és támogatását Bécsi gyűléseken a munkások üd­vözölték az orosz forradalmat az osztrák katonák pedig a fronton orosz katonákkal barátkoztak. Orosz­ország példájára Ausztriában mun­kás- és katonatanácsok alakultak. Azt hiszem — mondotta Hrus­csov —s az orosz munkásosz­tály bizonyos mértékig segítsé­& nyújtott abban is. hogy knél az októberi forrada­lom után bevezették a nyolcórás munkaidőt, törvényesítették az üzemi tanácsokat, amelyek bi­zonyos jogokat kaptak a munká­sok érdekeinek megvédésében. Az osztrák munkásosztály kiemel­kedő személyiségei kapcsolatban vol­tak a legkiemelkedőbb orosz forra­dalmárokkal és gyakran támogatást nyújtottak nekik. így például 1914 júliusában, amikor az osztrák-ma­gyar hatóságok Poroninoban letartóz­tatták Lenint, Krupszkaja, Lenin fe­lesége, Viktor Adler és Hermann Diamant osztrák parlamenti képvise­lőhöz fordult segítségért E képvise­lők közbelépése, a hatóságokra gya­korolt nyomása eredményes volt Le­nint hamarosan kiengedték a börtön­ből. Lenin ezután Svájcba utazott A szovjet dolgozók mély rokon- szenwel figyelték az osztrák mun­kásosztály hősies harcát jogaiért, a reakció és a fasizmus ellen. Né­pünk emlékezetében örökké élnek az 1934 februári harcok történelmi napjai, amikor is Bécs, Linz, Grác és más osztrák városok proletariá­tusa fegyveresen kelt fel, hogy meg­védje a demokráciát és megakadó- Ivozza a fasizmus térhódítását. Hruscsov ezután arról szólott hogy a Szovjetunió mindig sikra- szállt Ausztria függetlenségé­nek és szuverénitásának védel­mében. Emlékeztetett az 1938 márciusi napokra, amikor Hit­ler megszállta Ausztriát A Szovjetunió volt az egyetlen nagyhatalom, amely nem ismer­te cl az Anschluss! és határo­zottan elítélte a német milita­risták agresszív, hódító cselek­ményét 1945 tavaszán tízezer szoVjet ka­tona és tiszt adta oda életét Auszt­ria városainak és Bécsnek felsza­badításáért. Az osztrák nép tiszteli e hősök emlékét. Erről most ismét meggyő­ződtünk. amikor felkerestük a szov­jet hősök virágokkal borított sírját. A szovjet kormányfő a követke­zőkben hangsúlyozta, hogy a két nép kapcsolatainak, az osztrák és a szovjet munkások kapcsolatainak bővítése igen nagyjelentőségű. Mi­nél jobban megismerjük egymást — mondotta — annál gyorsabban sikerül megteremteni minden or­szágban a dolgozó nép sokmilliós hadseregének akcióegységét. Biztosíthatom önöket, elvtársak, hogy a szovjet szakszervezetek Örülnének, ha bővítenénk szakszer­vezeti küldöttségek kölcsönös esé­sé választja meg. E tanácsok értekez­letein , megvitatják a vállalat mun­kájának Jegfpntosabb problémáit, a munkaszervezés, a bérezés, a nor­mák, az új technika, az automatizá­lás, a gépesítés kérdéseit stb. Mint láthatják, országunkban a munkások közvetlenül beleszólnak a vállalat egész életébe, befolyásuk van a fontos termelési kérdések eldönté­sére. Ebben világosan megmutatko­zik pártunk lenini irányvonala, amelynek lényege az, hogy fokozato­san egyre több fontos állami funk­ciót kell átadni a szakszervezeteknek és más társadalmi szervezeteknek. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának legutóbbi ülésszakán olyan törvényeket hoztunk, amelyeket a Szovjetunió dolgozói új szociális vív­mányként értékelnek: ez a munká­sok és alkalmazottak adójának eltör­léséről, és a valamennyi szovjet dol­gozónak már az 1960-as év végére hét és hat órá9 munkanapra, 1964 végére pedig hat és öt órás munka­napra történő átállításáról szóló tör­vény. Emellett a nehézipar egyes ágaiban a dolgozók milliói már most Is hat órát dolgoznak naponta. A munkanap megrövidítése és az adók eltörlése a munkabérek csökkenése nélkül történik, sőt több esetben a fizetés még emelkedik. Határozatot hoztunk arról, hogy a terv kiegészí­téseként 25—30 milliárd rubelt irá­nyozunk elő a közszükségleti cikke­ket előállító ipar fejlesztésére. Hruscsov ezután utalt arra, hogy a réjet, fejlesztenénk kapcsolatainkat, gyakrabban találkoznánk és megvi­seltet^ * *)ennün,tet érdeklő kérdé- Nyíltan és őszintén kijelentjük 7~ folytatta Hruscsov —, hogy egy­általán nem szándékunk önökre Kényszeríteni a kommunista ideoló­giát bár az a véleményünk, hogy a kommunizmus a legigazságosabb a legjobb társadalmi rendszer. Mily meggyőeödésünk, hogy dőbb-utébb minden ember mar. nyelődik a kommnnfcmns győ­zelmének elkerülhetellenzégé­1*1. mr*írli, hogy a kommunis- la rendszer a leghaladottabb. a Itt emberségesebb rendszer. «*ak ez a rendszer biztosíthatja a* ember anyagi és szellemi Igényelnek kielégítését. Hruscsov a továbbiakban a szov­jet szakszervezetekről beszélt, el- mondotta, hogy a szovjet szakszer- vezetekhez körülbelül ötvenöt mil­lió dolgozó tartozik. A szovjet szak- szervezetek rendkívül nagy szerepet töltenek be az állam életében. A gyári, az üzemi és a helyi szak- szervezeti bizottságok fontos jó­sokkal rendelkeznek. Meghallgat­ják például a vállalatvezetők beszá­molóját a termelési tervek és a kollektív szerződések teljesítéséről megkövetelik a vállalatok igazgató- Jágátől, hogy javítsák ki a szak- szervezetek által feltárt hibákat A szovjet szakszervezetek ellenőr- Sik a munkaügyi törvények végre- •ajtasát, a munkavédelmi szabályok betartását. Külön szakszervezeti műszaki felügyelők működnek és joguk vsn megfelelő rendelkezéseket kiadni odáigmenően. hogy át­menetileg bezárathatnak egész üzemrészeket, műhelyeket, sőt vállalatokat, ha kiderül, hogy az ottani körülmények a munkások egészségét veszélyeztetik. A szakszervezeti bizottság hoz­zájárulása nélkül egyetlen mun­kást, vagy alkalmazottat sem lehet elbocsátani. .Szakszervezeteink nagy szerepel látszanak a társadalombiztosításban. A szakszervezetek hatalmas összege­tet fordítanak társadalombiztosítás- ■a. csupán az idén hetvenmilllártl ■ubedt. Vállalatainknál állandó termelési a Rácsokat létesítettünk, amelyeknek agjait a vállalati dolgozók közgyűlé. Ogy véljük — jelentette ki Hrus­csov —, az osztrák kormány és veze­tői — Raab kancel­lár és Pittermann alkancellár — Ausztria nemzeti érdekeit felismer­ve helyesen fogták fel. hogy a „közös piachoz” való csat­lakozás korlátozná Ausztria gazdasági önállóságát és ko­molyan fenyegetné semlegességét Hruscsov befeje. zésül a legjobb si­kereket kívánta az osztrák szakszer­vezeti vezetők munkásságához, kifejezte azt az óhaját, hogy to­vább erősödjenek s fejlődjenek a szovjet—osztrák szakszervezeti kapcsolatok. (MT® teremben természetesen vannak olya­nok, akik több kérdésben nem érte­nek egyet Van azonban egy igen fontos kérdés, amely mindenkit egy­aránt érint A háborús veszélynek, valamint a béke megőrzéséért folyó harc szükségességének kérdése. Hang­súlyozta, a Szovjetunió minden ere­jével arra törekszik, hogy enyhítse a nemzetközi feszültségeit szüntele­nül a béke és a népek közötti barát­ság politikáját folytatta és folytatja. Ennek ékes példája a szovjet—osztrák viszony, amelynek alapja a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve, az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás és az egyenjogúság elve. A továbbiakban kijelentette, az osztrák államszerződés 1955 má­jusban történt aláírása fontos hozzájárulás volt az európai béke megszilárdításához és megteremtette a szükséges ala­pot a független osztrák állam békés fejlődéséhez Méltatta az osztrák semlegességi politikát, amelyet az osztrák lakosság nagy tömegei támogatnak. Vázolta, milyen veszélyekkel járt volna, ha Ausztria belépett volna a „közös piacba", amelynek hat NATO-ország a tagja és amelyben Nyugat-Német- országé a vezető szerep. Közismert bi2°ny°9 nyugat-német- NATG fhorÖA ‘i ”közös Piacot” a NATO függvényének .tekintik, ennek minden ‘következményével egviitt • SmkSákacsoportosu.ás zott középkorú férfihez, aki kis pa* pírzászlót tartott a kezében. — On az Osztrák Kommunista Párt tagja? — Nem kérem, dehogy vagyok én 1 kommunista — válaszolt az illető, — Hát akkor miért van itt és miért ; készül vörös és piroe-fehér-piros szí- . nű zászlóval integetni a Szovjet : Kommunista Párt főtitkárának. , El kell Ismerni, hogy a kérdezett , először meglehetősen zavarba jött és | osztrák lakosság hangulatát és ér­zelmeit illetően eddig csakis a leg­élesebben szovjeten ones osztrák la­poknak az amerikai hidegháborús körök közismert ausztriai ügynökei­nek jelentéseire támaszkodtak — rendkívül csodálkoztak a Hruscsov- val rokonszenvező tömeghangulat láttán és nem akartak hinni a sze­müknek. A Thereeienbad előtt az egyik nyu­gati újságíró odalépett egy jólöltö­A Szovjetunió minden erejével a nemzetközi feszültség enyhítésén fáradozik Hruscsov találkozott a szakszervezeti vezetőkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom