Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
4 esZAKMAGYARORSZAG Az MSZMP Központi Bizottságának határozatai (Folytatás a 2. oldalról.) termelését a második ötéves tervben nem szabad új üzemek létesítésével növelni, hanem a meglevő üzemek korszerűsítésével kell biztosítani az itt jelentkező, illetve a lakosság természetes szaporodásából eredő munkaerő foglalkoztatását. "I A Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bizottsága helyesli, hogy a Politikai Bizottság és a kormány számos közbenső intézkedést hozott a VII. kongresszus ide vonatkozó határozatainak érvényesítésére. így felülvizsgálták és ahol lehetett, módosították a hároméves terv ipari beruházásának területi felosztását. Budapest és a vidék közötti ipari arányokban ez kismértékű eltolódásra vezetett a vidék javára. A vidéki iparban foglalkoztatott dolgozók száma 1957-tól 1960-ig körülbelül 91 ezer fővel, a fővárosban 63 ezer fővel emelkedett O A Központi Bizottság tudo- másul veszi: n \ hogy megtörtént iparunk te- u/ rületi elhelyezkedésének elemzése az ipartelepítési adottságok szempontjai alapján. Ez a vizsgálat kiterjedt az egyes országrészek és városok nyers- és fűtőanyag adottságaira, az energiaellátás körülményeire, a munkaerő-helyzetre, az épület- adottságokra, i víznyerési lehetőségekre, a közlekedési viszonyokra, és más fontos körülményekre, melyek alapját képezik a telepítés tervezéséig ) hogy Budapest ipari fejlődé- *V sének korlátozása végett a fővárosban működő ipari üzemeket a fejlesztés mértéke szempontjából kategorizálják; hogy a második ötéves terv- V/ javaslat kidolgozása során az Országos Tervhivatal fentiekre alapozva, külön megtervezte az ipari beruházások területi elosztását és ezzel kapcsolatos javaslatainál a VII. kongresszus határozatainak .megfelelően járt el. A második ötéves tervjavaslat jelenlegi számításai szerint az ipari beruházások több mint négyötöde vidékre Jut, a várható létszámnövekedésből ugyancsak mintegy négyötöd részben a viARATAS Hatalmas éjszakai vihar pusztított végig a vidéken. Felhőszakadás zúdult a gazdag aratást Ígérő határra. Reggelre zilál tan, viharverten dőltek szanaszét a kalászosok a gazdaság tábláin. Amikor reggel az agronómus a határba indult, az eső nyomai már tünedeztek, a kisütő Nap sugarai nyomán szinte órák alatt szikkadt a föld. A könnyű hamokíutó hátulsó üléséből a mezőgazdász és a brigádvezető szorongva szemlélt körül. Még a kocsis is gyakrabban figyelte a táblákat, mint egyenletesen ügető lovait A brigádvezető a húszholdas búzatáblánál megállította a kocsit. Leszálltak, s csüggedten néztek körül. Az agronómus szinte öntudatlanul kiegyenesített néhány búzaszárat, mintha az használna valamit — Milyen szép, egyenletes volt tegnapelőtt —. szólt halkan Tóth Mihály, a kevésbeszédü brigádvezető. Szinte nehezére esett a levert összeforgatott búzára nézni. — Hogy lehet ez? — lázadozott magában. Minden munkát lelkiismeretesen végeztek el. Az őszi mélyszántáskor ínár szinte látni vélték, milyen szép búza lesz itt A vetésnél Is mennyire ügyeltek! Simára húzatták a talajt, hogy a kombájn könnyen arathasson majd. Mennyi gonddal acatoltak, hogy tiszta, életerős búzát kapjanak... S egy viharos éjszaka elég volt, hogy egy esztendei szorgalmat igyekezetét megcsúfoljon... Az agronómus csüggedten állapította meg: — Kombájnnal ezt ugyan nem lehet aratni. A brigád vezető keserűen bólintott: — Még a kévekötő aratógép pej sem! Csend lett szomorú csend. Az agronómus néhány kalászt morzsolga- tott tenyerében. — Szerencse — mondta —, hog> még nem érett be. egészen. A szemekben nincs kár. De hogyan aratjuk! Valóban, ez a legnehezebb kérdés Tóüi Mihály számbavette az embereket Hat aratópár. De azok mos az árpát vágják, s a zab is rájuk vár ennyit nem győznek. Ehhez az eg] táblához is legalább öt napra voln; szükségük. —■ Ha jaj! — mormogta, . feljebb tolta homlokán a kalapot nagyon melege lett — A kézi kaszásokat kell beóllíta ni — vélte az agronómus. Tóth Mihály kedvetlenül bólintot rá. Keserűen néztek egymásra. Bandi, a kocsis leugrott a bakró lovakat. Mikor nekikanyarodott a búzának, erőteljes rúgással engedte le a kaszát, s kapcsolta be a hajtószerkezetet A lovak mintha megtorpantak volna egy kicsit, de csattant az ostor, s a gép vidám zakatolással szelte a búzát. Tóth Mihály ügyesen mozgatta az ..evezőt”, s gyűjtötte kévébe lábmozdulatokkal a kusza száKettőt fordultak, akkor rövid 9zu*szantá'ra Bandi megállította a lovakat Vigyorgó ábrázattal. diadalmasan nézett a brigádvezetőre: Ebédszünetben jóltartotta, megitatta ée sokáig pihentette a lovakat. 0 maga azonban alig ette meg az ebédet, máris talpon volt, segített kötözni. Zsineget hozott a kévekötőgéptől, mert a kuszáit búzából bajo6 volt kötelet sodorni. A tűző napon a kalász gyorsan érett, megegyezett hát az asszonyokkal és gyerekekkel, hogy sötétedésig dolgoznak. Az első napon három holdat vágtak le. Fenn volt már a Hold, mikor szekerén a kévekötözőkkel hazafelé Indult a legény. Alig mentek pár lépést, mikor emberekkel találkoztak. Az igazgató jött ki, s még vagy öten- hatan, az irodából. —- Hova, igazgató élvtárs? — kérdezte Bandi, megállítva szekerét. Az alacsony kis emberke felnevetett rá: — Menjenek csak haza nyugodtan Mi még sétálgatunk egy kicsit! Bandi reggel értette meg őket. A levágott búza keresztekbe rakva, nyílegyenes sorban állt a tábla szélén. Aznap már jobban haladtak. A harmadik napon meg öt holdat vágtak le. Négy napi kemény munkával learatták a búzát Mikor az utolsó este Bandi a szekér után kötötte a kaszagépet, Tóth Mihály megszámolta a kereszteket Jó kedvvel szólt oda a kocsislegény, nek: — - Az a kis esőcske hogy meg tudott bennünket ijeszteni! — Majc hozzátette: — Pedig mégis az ember az erősebb! A fodros félhők. a múltkori zápor ártatlan rokonai, mintha elpirultak volna szégyenükben ... Kováié Dániel-oOoMunka után jól szórakoznak a borsodi bányászok A Borsodi Szénbányászati Tröszt a bányász szakszervezettel közösen sokféle módon gondoskodik róla, hogy a 27 bányatelepen lakó bányászok szabadidejüket hasznosan tölthessék el. Az idén létesített újabb bányászklubokkal elérték, hogy már minden bányánál megtalálják a dolgozók a szórakozási lehetőséget A bányászklubokat rádióval, könyvtárral szerelték fel. A terv az, hogy az Idén televíziókészüléket is kapjanak, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a „televíziózás” a legnépszerűbb szórakozások közé tartozik. A bányászok régi, kedvelt időtöltése a kuglizás. Csaknem olyan népszerű, mint a futball. Az idén két új kugllpályát létesítettek. Az egykori uradalmi erdőkből kitiltott bányászok vadásztársaságot is alakítottak. Apró és nagyvadas területet bérelnek Sajókaza környékén, ahol rendszeresen megrendezik jól sikerült körvadászataikat. Csaknem 100 bányász a vadásztársaságok tagja. A nyári hónapokban a borsodi bányászok mintegy 50 közös társas- utazásra készülnek. A legényszáilók más megyéből származó lakóit Borsod megye ipari központjaival, természeti szépségekben gazdag tájaival Ismertetik meg. Mások Egerbe és a Balaton mellé terveznek 2—3 napos társasutazást. A szocialista munkabrigád címért küzdők közül több KISZ-brigád úgy határozott, hogy a Jó munkáért kapott jutalmat arra használja fel, hogy megismerkedjen az ózdi és a salgótarjáni szénmedence bányászatával. dékl üzemek részesednek. Számításba vehető, hogy több olyan vidéki beruházás befejezése, termelésbe lépése, melyeket a hároméves terv időszakában kezdtünk építeni, a következő ötéves tervperiódusban történik és ez nyilvánvalóan további létszám- növekedést jelent vidéken. A terv- javaslat szerint teljesen új ipari üzem csak vidéken létesül. Mindez javulást, fejlődést jelent termelőerőink, Iparunk területi elhelyezkedésében. Vidéken az iparban foglalkozást találók száma jelentősen növekszik. De a második ötéves tervidőszak alatt — a terv alapjában rekonstrukciós jellege következtében — szocialista iparunk területi elhelyezkedésében, a Budapest és a vidék között: arányban Jelentős változás még nem várható. A Jelenlegi számítások szerint a vidéki Iparban foglalkoztatottak aránya 1965 végéig 57—58 százalékra nő. Az Alföld részesedése az ipari beruházásokból, az országos létszámnövekedésből az átlagnál valamivel jobban emelkedik. Ennek a fejlődésnek azonban határt szab, hogy a második ötéves tervben ipari beruházásaink közel kétharmada helyhez kötött alapanyag- és energiaellátást növelő beruházás. Q A Központi Bizottság meg99 9 állapítja, hogy a minisztériumok állásfoglalása a vidéki ipartelepítést illetően nem egyértelműen következetes, tapasztalható ' ellenállás is. Gyakran a kényelmesebb megoldásokat előnyben részesítik, az ipar- telepítéssel kapcsolatos nehézségeket felnagyítják. Nagy az ellenállás azoknál a budapesti üzemeknél, üzemrészeknél. amelyek valamilyen ok miatt vidékre kerülnek. Ez elsősorban a gazdasági-műszaki vezetőkre vonatkozik, de előfordul, hogy az üzemi pártszervezetek is akadályokat gördítenek a vidékre telepítés elé. Ennek, a megszokottságon túl, különböző okai vannak. így a nagyobb gyermekek felsőfokú iskoláztatása vidéken körülményesebb, a kulturális igények kielégítése nehezebb. a feleség és a családban élő munkaképes gyermekek, főleg leá-* nyok munkába állításának lehetősége kisebb. De még súlyosabban esik latba, hogy az üzemek gyakran nem képesek megfelelő lakásokat biztosítani a vidékre költözők számára. A Központi Bizottság felhívja az parfejlesztésben, az ipartelepítésben érdekelt összes párt- és állami szerieket, hogy a második ötéves terv hátralevő munkálatai során kutassák & vizsgálják tovább a vidék iparosításának további lehetőségeit. Politikai és felvilágosító munkával oszlassák el a vidék iparosításával szemjen helyenként még tapasztalható értetlenséget, ellenállást. A lakásépítés területi elosztásánál is legyenek ekintettel az ipartelepítés szempont- iaira. A tervezéssel foglalkozó állami szerveink az évi tervek készítése során javítsák tovább a telepítési arányokat a vidék javára. A Központi Bizottság felhívja az ipartelepítésben illetékes központi szerveket, hogy az ipari üzemek telephelyének kijelölésénél, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a jövőben is a megyei párt- és tanácsszervekkel folytatott tanácskozás után döntsenek. A Az Ipari minisztériumok mér- jék fel, hogy a már elhatározott vidéki .ipartelepítés milyen méretű és természetű szakmunkás- és műszaki szakember-igényt Jelent ezeken a vidékeken. Ott, ahol ez lehetséges, szervezzék meg körültekintően és késedelem nélkül a munkaerők helyi kiképzését, továbbképzését, hogy a telepített új vagy kibővített vidéki üzemekben a termelés minél sokkén ómen t esőbben induljon és folyjék. Vegyék számba, milyen mértékben elkerülhetetlen a szakmunkások, műszakiak átcsoportosítása a fővárosból és más Ipari bázisokból. A megyei pártbizottságok az illetékes állami szervekkel együtt gondoskodjanak arról, hogy a vidékre kerülő szakmunkások, műszaki vezetők életkörülményei, kulturális viszonyai mind kielégítőbbek legyenek. Et A Budapesti Pártbizottság 99* határozza meg politikai tennivalóit a budapesti üzemek, üzemrészek vidékre telepítésénél, általában a Központi Bizottság ipartelepítési politikájának támogatására. Állandó ellenőrzéssel biztosítsák, hogy a budapesti ipari beruházások a termelékenységet, a műszaki színvonal emelését szolgálják, és lépjenek fel a jelentős létszámnövekedéssel járó üzembővítések ellen. es odalépett nozzajuK. Hirtelen letépett egy kalászt, majd felegyenesedve szemükbe nézett: — Én levágom ezt a táblát géppfel. — Majd magyarázatképpen hozzátette: — Lófogatú kaszagéppel. Az öreg Tóth Mihály szemében valami reményféle csillant, de az agro- nómus hitetlenkedve rázta a fejét. Bandi nem hagyta magát. — A fűkaszához van megfelelő felszerelés. Ráerősítjük az asztalt, meg a terelőt, egy ember, vagy nagyobb gyerek mellém ül a gépre, fagereb- lyével a kaszára hajtja a búzát, asz- szonyak kötözik, s arrébb teszik a kévét. A kézikaszások mehetnek más munkára! — Szépen hangzik — legyintett a mezőgazdász. — De nagyon megdőlt, nem boldogul benne a gép. Tóth Mihály már a legény pártján volt: — Meg kell próbálni. A talaj jól elő van készítve, sima. Alacsonyra le lehet engedni a kaszát — Úgy a’! — lelkesedett Bandi, akit egészen lázbe hozott a terv. — És nézzék csak: a bűze nem egy- iránybadől. Belehet úgy osztania köröket hogy mindig a dőlés ellen vágjon a gép ... . — Legyen úgy! — egyezett bele az agronómus némi töprengés után. — Egy kaszást kell mellé állítani, aki utat vág a gépnek, s a sarkokat kaszálja. Ez nem olyan nehéz munka, öregebb ember is elvégzi. Bandi vidáman ugrott fel a bakra. Legénykedve hátrafordult: — Négy nap alatt levágom! Tavaly a kutast gazdaságban is csináltam már! Reggel valóban megkezdték a dőlt búza aratását Tóth Mihály még előző délután körülvágatta a táblát, sarokkaszást is állított. Nagyobb gyerekeket és asszonyokat rendelt oda ! kévekötőnek. Számszerint nyolcat. Először egy kétholdas darabot hasítottak ki a táblából. Tóth Mihály : köröskörül felállította a nyolc asz- ; szonyt meg gyereket beosztotta i munkaterületüket, megmagyarázta i feladataikat. Egy ügyes legényt a ’ gépre ültetett Bandi mellé. — Tel eszel az „evezős”! — mondta neki, s kezébe adta a fagereblyét. t De aztán meggondolta, s az első két körnél ő maga ült fel. 1 * Bandi kicsit izgatottan indította a végzik. Mégis akadhatnak olyan problémák, amelyek megoldásához az üzemi pártszervezet nem tud segítséget nyújtani, mert vagy #em ismeri a problémát, vagy nem tartozik szorosan hatáskörébe. Előfordul min. derthol, hogy egy elvtársnak tanácsra, baráti segítségre van szüksége. Felütheti a fejét valamilyen betegség, lehet a gyerekkel valamilyen probléma, amelynek megoldásában a szomszéd lakók segíteni tudnak. Ju dolog az, ha van a közelben egy ismerős, akihez bizalommal, szívesen fordulhat a párttag. Tudunk olyan esetekről, amikor az illető elvtárs magatartásában, viselkedésében fordulnak elő olyan hibák, amelyeket az üzemben nem vesznek észre, mert ezek a munka során nem ütköznek ki. Van egy magyar közmondás, amely szerint lakva lehet megismerni az embereket. Egy kis módosítással érvényes ez arra. hogy az egy házban, egy utcában lakók jobban megismerhetik, egymást, mint a munkahelyen, ahol a napnak kisebb részét töltik el. Néhány elvtársunk például bírálatot érdemel amiatt, hogy gyermekeit vallásos szellemben neveli, vapv mert rendszeresen temp- 1 » Jár. Erről az üzemi'pártszervezet tagjai nem tudhatnak. Hányszor sajnálkoztunk az ellenforradalom után amiatt, hogy nem ismertük eléggé egymást, gyakran nem tudtuk, hogy közvetlen környezetünkben kik a párttagok, kikre lehet számítani. Most természetesen egészen más. megváltozott a helyzet, de mégis, a szocializmust építő munkában is rendkívül jelentős a lakóterületi párt csoportok jó megszervezése. Éppen ezért elég különös dolog, hogy egy-egy párttagnál előfordult húzódozás, amikor a lakóterületi pártcsoportok megalakításáról volt szó. Minden párttag kötelessége, hogy állandóan erősítse a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert a Párt ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. „Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pártonkívüli dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól. legyen tanácsadójuk és vezetőjük” — olvashatjuk pártunk Szervezeti Szabályzatában. Igaz, hogy az üzemi pártszervezeteknél a pártmunka fontos részét képezi a párton- . kívüliek nevelése, felvilágosítása. De ezt nem lehet csupán az üzemre leszűkíteni. Gyakori, hogy a lakóterületen még több probléma vetődik fel, mint a termelőüzemekben, általánosságban több nemzetközi és belpoliti- ' kai problémával találkozunk, amit meg kell magyarázni a dolgozóknak. 1 Ezt nagyon sok formában lehet végezni, kezdve a háziagitáció régi, ismert módszereitől, egészen az egyéni beszélgetésekig. Itt nem is ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, hogy ha pártcsoport él és működik, jobban fel lehet mérni a prob■ lémákat és ki lehet dolgozni a fel- világosító munka tartalmi és módszertani problémáit. Újak még a pártcsoportok, ■ sok helyen most folyik a megszerve■ zésük, — az elkövetkezendő időben : nagyon fontos lesz, hogyan dolgoznak í majd ezek a pártcsoportok, milyen . munkamódszereik lesznek. Ha a szer- • vezés során rttár sikerült elérni, hogy párttag«* egymáshoz közelebb ke- . rülve megismerték egymást, ez is igen nagy eredmény, de ha a párt- . csoportokat megfelelő tartalommal t tudjuk megtölteni, és sikeresen fo- . Sunk dolgozni, még nagyobb sikere- c két érhetünk el a pártmunkában, t Déri Ernő A napokban mondta el ' egyik ismerősöm: nagyon boldog, ' mert kibékült egy regi haragosával. ’ Hosszú időn keresztül egy lakásügy miatt rendkívül éles ellentét volt köztük, ami nem egy esetben veszekedéssé fajult. „Képzelje — mondta nekem, — tegnap tudtam meg. hogy ő is párttag. Eiste pártcsoportértekez- let volt a lakóterületen és ott összetalálkoztunk. A megbeszélés után még külön leültünk és mind a ketten mélységes sajnálkozásunkat fejeztük ki amiatt, hogy köztünk idáig fajult a dolog, dehát nem tudtuk, hogy a másik is párttag”. Vagy: „Eddig nem tudtam, hogy a lépcsőházban, ahol lakom, még három párttag van, ez csak most derült ki a lakóterületi párt- csoport megalakításakor". Az persze nem dícsér senkit, ha nem tudja, hogy a lépcsóházban rajta kívül még hány párttag lakik, — mert azért éveiken keresztül, ha másképp nem, hát a beszélgetések során meg lehet ismerni a szomszédokat. De meet nem erről van szó! Már is látni lehet, mennyire helyes volt a Központi Bizottság határozata a lakóterületi pártcsoportok megszervezéséről. Ez az intézkedés azzal az eredménnyel jár, hogy még jobban összekovácsolódik a párttagság, megismerik egymást az elvtársak, és jobban foglalkozhatnak a bérház. lakótelep, az utca gondjaival is. Eddig valóban az volt a helyzet, hogy mindenki munkahely szerint tartozott pártszervezetekhez: a gyárban, üzemben, # hivatalban élt párt- életet, ott teljesített pártmegbízatásokat. A termelőmunkában kialakult órtkollektívák nagyon sikeresen végzik munkájukat, nagy erőt képviselnek. A lakóterületen Is vannak párt- szervezetek, de ott csak azok a párttagok dolgoznak, akik a termelőmunkában nem vesznek részt Általában elismert •it az egységesen gondolkodó és Is.-lckvő kommunisták harci szövetsége. Ez az egység elsösorben politikai, ideológiai és cselekvési egység. Ez jellemző a mi pártunkra is. A párttagság egyetért a Központi Bizottság határozataival, a helyi szervek intézkedéseivel s megvalósítja azokat Ezekben a kérdésekben — a határozatok megvalósításában — megvan a teljes egység. Vannak azonban olyan kisebb jelentőségű, — de a lakosság szempontjából fontos problémák, — amelyek megoldásában rendkívül nagy szerepet játszik, ha a párttagok személyesen is ismerik egymást. Vegyük például: város- és megyeszerte nagyon sokat foglalkozunk a társadalmi munka megszervezésével, a lakótelepen előforduló nehézségek kiküszöbölésével. Tanácstagjaink jó munkáját dicséri, hogy fáradságot nem kímélve szervezik a társadalmi munkát. Jelentős az a tevékenység, amelyet a lakóbizottságok folytatnak a társadalmi tulajdonban lévő házak megóvásáért, paritok megkiméléséért stb. De mennyivel eredményesebbé válhat úgy a tanácstagok, mint a lakóbizottságok munkája. ha számíthatnak a párttagok szervezett támogatására is. Társadalmi munkák megszervezésénél, tanácstagi beszámolók és fogadóórák előkészítésében, a nagy ünnepeinkre való felkészülésben nagyon nagy segítséget adhatnak a lakóterületi pártcsoportok. Rendkívül fontos a termelőüzemekben végzett pártmunka, amely a termelés fokozásáért, a minőség emeléséért, az önköltség csökkentéséért folyik. Ezt nem választják el az üzemi pártszervezetekben a párttagok nevelésétől, hanem avval együtt Új pártcsoportok
