Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

4 esZAKMAGYARORSZAG Az MSZMP Központi Bizottságának határozatai (Folytatás a 2. oldalról.) termelését a második ötéves tervben nem szabad új üzemek létesítésével növelni, hanem a meglevő üzemek korszerűsítésével kell biztosítani az itt jelentkező, illetve a lakosság ter­mészetes szaporodásából eredő mun­kaerő foglalkoztatását. "I A Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bizottsága helyesli, hogy a Politikai Bizottság és a kormány számos közbenső intézke­dést hozott a VII. kongresszus ide vonatkozó határozatainak érvényesí­tésére. így felülvizsgálták és ahol le­hetett, módosították a hároméves terv ipari beruházásának területi felosztását. Budapest és a vidék kö­zötti ipari arányokban ez kismértékű eltolódásra vezetett a vidék javára. A vidéki iparban foglalkoztatott dol­gozók száma 1957-tól 1960-ig körül­belül 91 ezer fővel, a fővárosban 63 ezer fővel emelkedett O A Központi Bizottság tudo- másul veszi: n \ hogy megtörtént iparunk te- u/ rületi elhelyezkedésének elemzése az ipartelepítési adottságok szempontjai alapján. Ez a vizsgálat kiterjedt az egyes országrészek és városok nyers- és fűtőanyag adottsá­gaira, az energiaellátás körülményei­re, a munkaerő-helyzetre, az épület- adottságokra, i víznyerési lehetősé­gekre, a közlekedési viszonyokra, és más fontos körülményekre, melyek alapját képezik a telepítés tervezésé­ig ) hogy Budapest ipari fejlődé- *V sének korlátozása végett a fővárosban működő ipari üzemeket a fejlesztés mértéke szempontjából ka­tegorizálják; hogy a második ötéves terv- V/ javaslat kidolgozása során az Országos Tervhivatal fentiekre alapozva, külön megtervezte az ipari beruházások területi elosztását és ez­zel kapcsolatos javaslatainál a VII. kongresszus határozatainak .megfelelően járt el. A második öt­éves tervjavaslat jelenlegi számításai szerint az ipari beruházások több mint négyötöde vidékre Jut, a vár­ható létszámnövekedésből ugyan­csak mintegy négyötöd részben a vi­ARATAS Hatalmas éjszakai vihar pusztított végig a vidéken. Felhőszakadás zú­dult a gazdag aratást Ígérő határra. Reggelre zilál tan, viharverten dőltek szanaszét a kalászosok a gazdaság tábláin. Amikor reggel az agronómus a határba indult, az eső nyomai már tünedeztek, a kisütő Nap sugarai nyomán szinte órák alatt szikkadt a föld. A könnyű hamokíutó hátulsó üléséből a mezőgazdász és a brigád­vezető szorongva szemlélt körül. Még a kocsis is gyakrabban figyelte a táb­lákat, mint egyenletesen ügető lovait A brigádvezető a húszholdas búza­táblánál megállította a kocsit. Le­szálltak, s csüggedten néztek körül. Az agronómus szinte öntudatlanul kiegyenesített néhány búzaszárat, mintha az használna valamit — Milyen szép, egyenletes volt teg­napelőtt —. szólt halkan Tóth Mi­hály, a kevésbeszédü brigádvezető. Szinte nehezére esett a levert össze­forgatott búzára nézni. — Hogy le­het ez? — lázadozott magában. Minden munkát lelkiismeretesen végeztek el. Az őszi mélyszántáskor ínár szinte látni vélték, milyen szép búza lesz itt A vetésnél Is mennyire ügyeltek! Simára húzatták a talajt, hogy a kombájn könnyen arathasson majd. Mennyi gonddal acatoltak, hogy tiszta, életerős búzát kapjanak... S egy viharos éjszaka elég volt, hogy egy esztendei szorgalmat igyekezetét megcsúfoljon... Az agronómus csüggedten állapí­totta meg: — Kombájnnal ezt ugyan nem le­het aratni. A brigád vezető keserűen bólintott: — Még a kévekötő aratógép pej sem! Csend lett szomorú csend. Az ag­ronómus néhány kalászt morzsolga- tott tenyerében. — Szerencse — mondta —, hog> még nem érett be. egészen. A szemek­ben nincs kár. De hogyan aratjuk! Valóban, ez a legnehezebb kérdés Tóüi Mihály számbavette az embe­reket Hat aratópár. De azok mos az árpát vágják, s a zab is rájuk vár ennyit nem győznek. Ehhez az eg] táblához is legalább öt napra voln; szükségük. —■ Ha jaj! — mormogta, . feljebb tolta homlokán a kalapot nagyon melege lett — A kézi kaszásokat kell beóllíta ni — vélte az agronómus. Tóth Mihály kedvetlenül bólintot rá. Keserűen néztek egymásra. Bandi, a kocsis leugrott a bakró lovakat. Mikor nekikanyarodott a búzának, erőteljes rúgással engedte le a kaszát, s kapcsolta be a hajtó­szerkezetet A lovak mintha megtor­pantak volna egy kicsit, de csattant az ostor, s a gép vidám zakatolással szelte a búzát. Tóth Mihály ügyesen mozgatta az ..evezőt”, s gyűjtötte ké­vébe lábmozdulatokkal a kusza szá­Kettőt fordultak, akkor rövid 9zu*szantá'ra Bandi megállította a lovakat Vigyorgó ábrázattal. diadal­masan nézett a brigádvezetőre: Ebédszünetben jóltartotta, megitat­ta ée sokáig pihentette a lovakat. 0 maga azonban alig ette meg az ebé­det, máris talpon volt, segített kö­tözni. Zsineget hozott a kévekötő­géptől, mert a kuszáit búzából bajo6 volt kötelet sodorni. A tűző napon a kalász gyorsan érett, megegyezett hát az asszonyokkal és gyerekekkel, hogy sötétedésig dolgoznak. Az első napon három holdat vág­tak le. Fenn volt már a Hold, mikor szekerén a kévekötözőkkel hazafelé Indult a legény. Alig mentek pár lé­pést, mikor emberekkel találkoztak. Az igazgató jött ki, s még vagy öten- hatan, az irodából. —- Hova, igazgató élvtárs? — kér­dezte Bandi, megállítva szekerét. Az alacsony kis emberke felneve­tett rá: — Menjenek csak haza nyugodtan Mi még sétálgatunk egy kicsit! Bandi reggel értette meg őket. A levágott búza keresztekbe rakva, nyílegyenes sorban állt a tábla szé­lén. Aznap már jobban haladtak. A harmadik napon meg öt holdat vág­tak le. Négy napi kemény munkával learatták a búzát Mikor az utolsó este Bandi a sze­kér után kötötte a kaszagépet, Tóth Mihály megszámolta a kereszteket Jó kedvvel szólt oda a kocsislegény, nek: — - Az a kis esőcske hogy meg tu­dott bennünket ijeszteni! — Majc hozzátette: — Pedig mégis az ember az erősebb! A fodros félhők. a múltkori zápor ártatlan rokonai, mintha elpirultak volna szégyenükben ... Kováié Dániel-oOo­Munka után jól szórakoznak a borsodi bányászok A Borsodi Szénbányászati Tröszt a bányász szakszervezettel közösen sokféle módon gondoskodik róla, hogy a 27 bányatelepen lakó bányá­szok szabadidejüket hasznosan tölt­hessék el. Az idén létesített újabb bányászklubokkal elérték, hogy már minden bányánál megtalálják a dolgozók a szórakozási lehetőséget A bányászklubokat rádióval, könyv­tárral szerelték fel. A terv az, hogy az Idén televíziókészüléket is kap­janak, mivel az eddigi tapasztala­tok szerint a „televíziózás” a leg­népszerűbb szórakozások közé tar­tozik. A bányászok régi, kedvelt időtöl­tése a kuglizás. Csaknem olyan nép­szerű, mint a futball. Az idén két új kugllpályát létesítettek. Az egykori uradalmi erdőkből kitiltott bányá­szok vadásztársaságot is alakítot­tak. Apró és nagyvadas területet bérelnek Sajókaza környékén, ahol rendszeresen megrendezik jól sike­rült körvadászataikat. Csaknem 100 bányász a vadásztársaságok tagja. A nyári hónapokban a borsodi bányászok mintegy 50 közös társas- utazásra készülnek. A legényszáilók más megyéből származó lakóit Bor­sod megye ipari központjaival, ter­mészeti szépségekben gazdag tájai­val Ismertetik meg. Mások Egerbe és a Balaton mellé terveznek 2—3 napos társasutazást. A szocialista munkabrigád címért küzdők közül több KISZ-brigád úgy határozott, hogy a Jó munkáért kapott jutalmat arra használja fel, hogy megismer­kedjen az ózdi és a salgótarjáni szénmedence bányászatával. dékl üzemek részesednek. Számítás­ba vehető, hogy több olyan vidéki beruházás befejezése, termelésbe lé­pése, melyeket a hároméves terv idő­szakában kezdtünk építeni, a követ­kező ötéves tervperiódusban történik és ez nyilvánvalóan további létszám- növekedést jelent vidéken. A terv- javaslat szerint teljesen új ipari üzem csak vidéken létesül. Mindez javulást, fejlődést jelent termelőerőink, Iparunk területi elhe­lyezkedésében. Vidéken az iparban foglalkozást találók száma jelentősen növekszik. De a második ötéves terv­időszak alatt — a terv alapjában re­konstrukciós jellege következtében — szocialista iparunk területi elhe­lyezkedésében, a Budapest és a vidék között: arányban Jelentős változás még nem várható. A Jelenlegi számí­tások szerint a vidéki Iparban fog­lalkoztatottak aránya 1965 végéig 57—58 százalékra nő. Az Alföld ré­szesedése az ipari beruházásokból, az országos létszámnövekedésből az át­lagnál valamivel jobban emelkedik. Ennek a fejlődésnek azonban határt szab, hogy a második ötéves tervben ipari beruházásaink közel kétharma­da helyhez kötött alapanyag- és ener­giaellátást növelő beruházás. Q A Központi Bizottság meg­99 9 állapítja, hogy a minisztériu­mok állásfoglalása a vidéki ipartele­pítést illetően nem egyértelműen kö­vetkezetes, tapasztalható ' ellenállás is. Gyakran a kényelmesebb megol­dásokat előnyben részesítik, az ipar- telepítéssel kapcsolatos nehézségeket felnagyítják. Nagy az ellenállás azok­nál a budapesti üzemeknél, üzem­részeknél. amelyek valamilyen ok miatt vidékre kerülnek. Ez elsősor­ban a gazdasági-műszaki vezetőkre vonatkozik, de előfordul, hogy az üzemi pártszervezetek is akadályo­kat gördítenek a vidékre telepítés elé. Ennek, a megszokottságon túl, különböző okai vannak. így a na­gyobb gyermekek felsőfokú iskoláz­tatása vidéken körülményesebb, a kulturális igények kielégítése nehe­zebb. a feleség és a családban élő munkaképes gyermekek, főleg leá-* nyok munkába állításának lehetősé­ge kisebb. De még súlyosabban esik latba, hogy az üzemek gyakran nem képesek megfelelő lakásokat biztosí­tani a vidékre költözők számára. A Központi Bizottság felhívja az parfejlesztésben, az ipartelepítésben érdekelt összes párt- és állami szer­ieket, hogy a második ötéves terv hátralevő munkálatai során kutassák & vizsgálják tovább a vidék iparosí­tásának további lehetőségeit. Politi­kai és felvilágosító munkával oszlas­sák el a vidék iparosításával szem­jen helyenként még tapasztalható értetlenséget, ellenállást. A lakásépí­tés területi elosztásánál is legyenek ekintettel az ipartelepítés szempont- iaira. A tervezéssel foglalkozó állami szerveink az évi tervek készítése so­rán javítsák tovább a telepítési ará­nyokat a vidék javára. A Központi Bizottság felhívja az ipartelepítésben illetékes központi szerveket, hogy az ipari üzemek te­lephelyének kijelölésénél, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a jövőben is a megyei párt- és tanácsszervekkel folytatott tanácskozás után döntse­nek. A Az Ipari minisztériumok mér- jék fel, hogy a már elhatáro­zott vidéki .ipartelepítés milyen mé­retű és természetű szakmunkás- és műszaki szakember-igényt Jelent eze­ken a vidékeken. Ott, ahol ez lehet­séges, szervezzék meg körültekintő­en és késedelem nélkül a munkaerők helyi kiképzését, továbbképzését, hogy a telepített új vagy kibővített vidéki üzemekben a termelés minél sokkén ómen t esőbben induljon és foly­jék. Vegyék számba, milyen mértékben elkerülhetetlen a szakmunkások, mű­szakiak átcsoportosítása a fővárosból és más Ipari bázisokból. A megyei pártbizottságok az ille­tékes állami szervekkel együtt gon­doskodjanak arról, hogy a vidékre kerülő szakmunkások, műszaki veze­tők életkörülményei, kulturális vi­szonyai mind kielégítőbbek legyenek. Et A Budapesti Pártbizottság 99* határozza meg politikai ten­nivalóit a budapesti üzemek, üzem­részek vidékre telepítésénél, általá­ban a Központi Bizottság ipartelepí­tési politikájának támogatására. Ál­landó ellenőrzéssel biztosítsák, hogy a budapesti ipari beruházások a ter­melékenységet, a műszaki színvonal emelését szolgálják, és lépjenek fel a jelentős létszámnövekedéssel járó üzembővítések ellen. es odalépett nozzajuK. Hirtelen leté­pett egy kalászt, majd felegyenesedve szemükbe nézett: — Én levágom ezt a táblát géppfel. — Majd magyarázatképpen hozzá­tette: — Lófogatú kaszagéppel. Az öreg Tóth Mihály szemében va­lami reményféle csillant, de az agro- nómus hitetlenkedve rázta a fejét. Bandi nem hagyta magát. — A fűkaszához van megfelelő fel­szerelés. Ráerősítjük az asztalt, meg a terelőt, egy ember, vagy nagyobb gyerek mellém ül a gépre, fagereb- lyével a kaszára hajtja a búzát, asz- szonyak kötözik, s arrébb teszik a kévét. A kézikaszások mehetnek más munkára! — Szépen hangzik — legyintett a mezőgazdász. — De nagyon megdőlt, nem boldogul benne a gép. Tóth Mihály már a legény pártján volt: — Meg kell próbálni. A talaj jól elő van készítve, sima. Alacsonyra le lehet engedni a kaszát — Úgy a’! — lelkesedett Bandi, akit egészen lázbe hozott a terv. — És nézzék csak: a bűze nem egy- iránybadől. Belehet úgy osztania kö­röket hogy mindig a dőlés ellen vág­jon a gép ... . — Legyen úgy! — egyezett bele az agronómus némi töprengés után. — Egy kaszást kell mellé állítani, aki utat vág a gépnek, s a sarkokat ka­szálja. Ez nem olyan nehéz munka, öregebb ember is elvégzi. Bandi vidáman ugrott fel a bakra. Legénykedve hátrafordult: — Négy nap alatt levágom! Ta­valy a kutast gazdaságban is csinál­tam már! Reggel valóban megkezdték a dőlt búza aratását Tóth Mihály még elő­ző délután körülvágatta a táblát, sa­rokkaszást is állított. Nagyobb gye­rekeket és asszonyokat rendelt oda ! kévekötőnek. Számszerint nyolcat. Először egy kétholdas darabot hasí­tottak ki a táblából. Tóth Mihály : köröskörül felállította a nyolc asz- ; szonyt meg gyereket beosztotta i munkaterületüket, megmagyarázta i feladataikat. Egy ügyes legényt a ’ gépre ültetett Bandi mellé. — Tel eszel az „evezős”! — mond­ta neki, s kezébe adta a fagereblyét. t De aztán meggondolta, s az első két körnél ő maga ült fel. 1 * Bandi kicsit izgatottan indította a végzik. Mégis akadhatnak olyan problémák, amelyek megoldásához az üzemi pártszervezet nem tud se­gítséget nyújtani, mert vagy #em is­meri a problémát, vagy nem tartozik szorosan hatáskörébe. Előfordul min. derthol, hogy egy elvtársnak tanács­ra, baráti segítségre van szüksége. Felütheti a fejét valamilyen beteg­ség, lehet a gyerekkel valamilyen probléma, amelynek megoldásában a szomszéd lakók segíteni tudnak. Ju dolog az, ha van a közelben egy isme­rős, akihez bizalommal, szívesen for­dulhat a párttag. Tudunk olyan ese­tekről, amikor az illető elvtárs ma­gatartásában, viselkedésében fordul­nak elő olyan hibák, amelyeket az üzemben nem vesznek észre, mert ezek a munka során nem ütköznek ki. Van egy magyar közmondás, amely szerint lakva lehet megismer­ni az embereket. Egy kis módosítás­sal érvényes ez arra. hogy az egy házban, egy utcában lakók jobban megismerhetik, egymást, mint a mun­kahelyen, ahol a napnak kisebb ré­szét töltik el. Néhány elvtársunk például bírálatot érdemel amiatt, hogy gyermekeit vallásos szellemben neveli, vapv mert rendszeresen temp- 1 » Jár. Erről az üzemi'pártszer­vezet tagjai nem tudhatnak. Hányszor sajnálkoztunk az ellenforradalom után amiatt, hogy nem ismertük eléggé egymást, gyak­ran nem tudtuk, hogy közvetlen kör­nyezetünkben kik a párttagok, kikre lehet számítani. Most természetesen egészen más. megváltozott a helyzet, de mégis, a szocializmust építő mun­kában is rendkívül jelentős a lakóte­rületi párt csoportok jó megszervezé­se. Éppen ezért elég különös dolog, hogy egy-egy párttagnál előfordult húzódozás, amikor a lakóterületi pártcsoportok megalakításáról volt szó. Minden párttag kötelessége, hogy állandóan erősítse a tömegekhez fű­ződő kapcsolatait, mert a Párt ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó nép­hez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. „Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, vi­lágosítsa fel a pártonkívüli dolgozó­kat a párt politikájáról és határoza­tairól. legyen tanácsadójuk és veze­tőjük” — olvashatjuk pártunk Szervezeti Szabályzatában. Igaz, hogy az üzemi pártszervezeteknél a párt­munka fontos részét képezi a párton- . kívüliek nevelése, felvilágosítása. De ezt nem lehet csupán az üzemre le­szűkíteni. Gyakori, hogy a lakóterü­leten még több probléma vetődik fel, mint a termelőüzemekben, általános­ságban több nemzetközi és belpoliti- ' kai problémával találkozunk, amit meg kell magyarázni a dolgozóknak. 1 Ezt nagyon sok formában lehet vé­gezni, kezdve a háziagitáció régi, is­mert módszereitől, egészen az egyéni beszélgetésekig. Itt nem is ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, hogy ha pártcsoport él és mű­ködik, jobban fel lehet mérni a prob­■ lémákat és ki lehet dolgozni a fel- világosító munka tartalmi és mód­szertani problémáit. Újak még a pártcsoportok, ■ sok helyen most folyik a megszerve­■ zésük, — az elkövetkezendő időben : nagyon fontos lesz, hogyan dolgoznak í majd ezek a pártcsoportok, milyen . munkamódszereik lesznek. Ha a szer- • vezés során rttár sikerült elérni, hogy párttag«* egymáshoz közelebb ke- . rülve megismerték egymást, ez is igen nagy eredmény, de ha a párt- . csoportokat megfelelő tartalommal t tudjuk megtölteni, és sikeresen fo- . Sunk dolgozni, még nagyobb sikere- c két érhetünk el a pártmunkában, t Déri Ernő A napokban mondta el ' egyik ismerősöm: nagyon boldog, ' mert kibékült egy regi haragosával. ’ Hosszú időn keresztül egy lakásügy miatt rendkívül éles ellentét volt köztük, ami nem egy esetben vesze­kedéssé fajult. „Képzelje — mondta nekem, — tegnap tudtam meg. hogy ő is párttag. Eiste pártcsoportértekez- let volt a lakóterületen és ott össze­találkoztunk. A megbeszélés után még külön leültünk és mind a ketten mélységes sajnálkozásunkat fejeztük ki amiatt, hogy köztünk idáig fajult a dolog, dehát nem tudtuk, hogy a másik is párttag”. Vagy: „Eddig nem tudtam, hogy a lépcsőházban, ahol la­kom, még három párttag van, ez csak most derült ki a lakóterületi párt- csoport megalakításakor". Az persze nem dícsér senkit, ha nem tudja, hogy a lépcsóházban rajta kívül még hány párttag lakik, — mert azért éveiken keresztül, ha más­képp nem, hát a beszélgetések során meg lehet ismerni a szomszédokat. De meet nem erről van szó! Már is látni lehet, mennyire he­lyes volt a Központi Bizottság hatá­rozata a lakóterületi pártcsoportok megszervezéséről. Ez az intézkedés azzal az eredménnyel jár, hogy még jobban összekovácsolódik a párttag­ság, megismerik egymást az elvtár­sak, és jobban foglalkozhatnak a bérház. lakótelep, az utca gondjaival is. Eddig valóban az volt a helyzet, hogy mindenki munkahely szerint tartozott pártszervezetekhez: a gyár­ban, üzemben, # hivatalban élt párt- életet, ott teljesített pártmegbízatá­sokat. A termelőmunkában kialakult órtkollektívák nagyon sikeresen vég­zik munkájukat, nagy erőt képvisel­nek. A lakóterületen Is vannak párt- szervezetek, de ott csak azok a párt­tagok dolgoznak, akik a termelőmun­kában nem vesznek részt Általában elismert •it az egységesen gondolkodó és Is.-lckvő kommunisták harci szövet­sége. Ez az egység elsösorben politi­kai, ideológiai és cselekvési egység. Ez jellemző a mi pártunkra is. A párttagság egyetért a Központi Bi­zottság határozataival, a helyi szer­vek intézkedéseivel s megvalósítja azokat Ezekben a kérdésekben — a határozatok megvalósításában — megvan a teljes egység. Vannak azonban olyan kisebb jelentőségű, — de a lakosság szempontjából fontos problémák, — amelyek megoldásá­ban rendkívül nagy szerepet játszik, ha a párttagok személyesen is isme­rik egymást. Vegyük például: város- és megyeszerte nagyon sokat foglal­kozunk a társadalmi munka megszer­vezésével, a lakótelepen előforduló nehézségek kiküszöbölésével. Tanács­tagjaink jó munkáját dicséri, hogy fáradságot nem kímélve szervezik a társadalmi munkát. Jelentős az a te­vékenység, amelyet a lakóbizottságok folytatnak a társadalmi tulajdonban lévő házak megóvásáért, paritok megkiméléséért stb. De mennyivel eredményesebbé válhat úgy a tanács­tagok, mint a lakóbizottságok mun­kája. ha számíthatnak a párttagok szervezett támogatására is. Társadal­mi munkák megszervezésénél, ta­nácstagi beszámolók és fogadóórák előkészítésében, a nagy ünnepeinkre való felkészülésben nagyon nagy se­gítséget adhatnak a lakóterületi párt­csoportok. Rendkívül fontos a termelőüze­mekben végzett pártmunka, amely a termelés fokozásáért, a minőség eme­léséért, az önköltség csökkentéséért folyik. Ezt nem választják el az üze­mi pártszervezetekben a párttagok nevelésétől, hanem avval együtt Új pártcsoportok

Next

/
Oldalképek
Tartalom