Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-14 / 139. szám
eSZAKMAGYARORSZÁO S IX. T AJKÓ a vonat mellett még lé^ pésben ment. de ahogy ax állomásépület mögé ért. futni kezdett és meg sem állt a kórháznak berendezett Iskoláig. Orvosok, sza- nitécek főttek, mentek, erős karból és éterszagot árasztottak maguk körül. Az orvot, akit keresett, éppen befejezett egy kisebb műtétet. Már hordták be a frontról a seba- sülteket, az udvaron felállított sátorokban is feküdtek. Valaki haldoklóit a sátorban, az anyfát szó- longatta a haláltusában. —Do... doktor elvtárs! Az... az asz... asszony a páncilvonat- ról?... — Ismerőse? — I... igen... Va... vagyis én hoztam be... Az orvos ráemelte táskás, kidülledő szemét. — Értem... Nem lesz semmi baj... Már kezelés közben magához tért. Remélem, este beszállíthatjuk a miskolci kórházba, ott egészen rendbe hozzák. — Be... beszélhetnék vele? — Ilyenkor csak árthat... De ha nagyon fontos, adok öt percet! Az asszonyt a szomszéd házban helyezték el. mert egyetlen női betege volt a tábori kórháznak. La}- kőt egy negyven év körüli asszony vezette be a beteghez, aztán magukra hagyta őket. Lajkó megilletődötten köszönt, el- gyámoltalanodva állt a szoba közepén. Az asszony háttal feküdt az ablaknak. hogy ne bántja a fény. de ioy Is látszott, hoov arcára visszatért az élet színe. Hallratott. m'nt- ha nem is venne róla tudomást, a gerendás mennyezetre meredt. Végre megmozdult, feléje fordítottad GERGELY MIHÁLY: A GYŰLÖLET FORRÁSA — ELBESZÉLÉS — fejét, bágyadtan mosolyogni próbált. — ügye, maga hozott ide? — É... én... Mo... mo... mondták a fiúk? Az asszony sokáig nézte. — Nem... Tudtam... A vonatban egyszer magamhoz tértem, maga volt mellettem... — Na... na... fél... féltem, hogy el... elvérzik... Az asszony tekintete már újból a mennyezetre tapadt. — Kár volt félteni... ide hozni, minek?... Az uramat megölték, engem... — Sírni kezdett, de ez testi fájdalmat okozott, eltorzította arcát. Lajkó a forró homlokra tette kezét. — Ne sl... sírjon! A doktor úr mo... mondta, nem szabad!... Ak... akkor nem maradhatok tovább ... Az asszony beharavta szája*zélé4.. Engedte. hooy az Idegen férfi fölvegye párnájáról a isebkendöt és letöröloesse a könnyeit. “ Minek éljek én tovább? ...Kinek kellek ezután?... —-Ne mo... mondjon ilyeneket! Ne... nem maga tehet r őHa!... Há ... háború vant •** Azt a tisztet nem tudták elfogni. aki...? — De ... Meg... megsebesült Aztán hátra vittük és ki... kivégeztük ... Ihász ba... baltává: akarta levágni a fejét, azt mo... mondta, úgy szokták a pulykának... Az asszony megint ránézett. Arca változatlanul fájdalomtól elklnzott, merev volt. de a szemében meglobbant egy parányi lángocska. Sokáii nézte, hogy Lajkó elpirult; zavarát sosem tudta elleplezni. — Le... lejárt az öt pere — mondta Lajkó óráját előhúzva. — És sl... sietnem kell. mert megyünk megint előre... — A k»zét nyújtotta. A beteg asszony elfogadta és benne Is feledte a maga halottfehér kezét ez erős férfitenyér- ben. — Isten áldja!... — Meg... meglátogathatom majd a kór... kórházban? — Ha akar... Ha rám bír nézni... Az állomásig megint futott, ott lassított, hogy kifújja magát. A vonatosok ráérősen őgyelegtek. ebből látta, hogy parancs még nem jött. Tart Adám kiült a vonat mellé a napra, térdére tette a dterát, pengette a húrokat és mély basszurá- val halkan danolászott. Kimegyek a doberdói harctérre. Fölteklntek a csillagos nagy égre Csillagos ég, merre van a magyar Merre sirat engem az édesanyám Csillagos ég... Kikerülte a citerás Tarlt körül- álló csoportot, föllépett a vagonba. — Beszéltél vele? — kérdezte Kontz. w Be... beszéltem ... Bí... biztosan megmarad, azt mondta az — No, akkor most már ehetsz, félre tettem a porciódat! Lajkó nekilátott. Csak most érezte, mennyire éhes. Jóízűen nagyokat harapott a keletien barna kenyérből és feketekávét kortyolt hozzá, hogy jobban csússzon. Ihász állt meg előtte. — No... — nyújtotta a kicsire zsugorodott szalonnát. — Nekem még van odahazulről. vágj hozzá .. Mer élig sovány koszt e magába! Lajkó lemetszett egy szeletet. — Kő... köszönöm, komám! — mondta meghatottan. De Ihász már ott sem volt. Szegre akasttotta tarisznyáját és leugrott a vagonból Tűri. hogy meglátta barátját, rögtön rákezdte: Aki szíp jányt akar venni: harmaton kell azt keresni. Barna leglng harmaton Mr. el is veszi a legszebb lányt... Valahol hátul clbődült a Berta, hangja keresztül nyargalt a tájon, mintha egy vágtató óriás lába dübörögne eget. földet remegtetve. A danolászók elhallgattak. “ Jaól mondja! **-• szólalt meg Ihász. «— Ha ez talál, ott elnémül a cse- lák! — toldotta meg Drahos. — ösm'érem a cslvésit Vólhiniá- ból — emlékezett Bara Simon. Tori folytatta a nótát, egypáran kizárták. Idesanyám gyűljön csak M. Az ajtóját nyissa csak kL Itt hozzák a legszebb menyit, Balogh örzse kökény szemlt... Tan körülnézett, van-e valakinek kívánsága. — Keserves idó jár most a sxtp jányokra. menyecskékre! — mondta Ihász. — A háborúban a jegyző, bótos, csendőr, szolgabfró, most meg a cselák, v'áh, meg a fehlr tiszt urak!... Hej!... — Ha száz évig llnénk se bírnánk idsszaflzetnl nekik! — mondta Tarl. Oda Is lett a nótázó kedve, becsúsztatta a dterát a vászonzsi- kocakába. Kontz lehevert a pokrócra, felkönyökölt. Lajkó melléje ült. úgy hallgatták a kinti nótázá^t. beszélgetést. Kontz nagyot sóhajtott. — Csak tudnám már. hogy vannak otthon!... Hogy milyen szép a kisfiami Lajkó már befreite a reog°Ut, rágyújtott. Nagyon ízlett most a legolcsóbb Dráma dgaretta is. — Es... estére otthon leszel! — csillapította Lajkó. És kicsit később: — Te, Da... Dani, emlékszel, hogy ká ... káromkod'ál te Bőhm- re? — Hogy? — Ho... hogy „a szép ... szigonnyá Istenltr Pe ... pedig megfigyeltem, hogy ezt mindig csak az u... urakra, az ellenségre mondod! Kontz hitetlenkedve, rácsodálkozott s elkacagta magát. “ Azt mondtam?... A szép- annya istenit! Ügy látszik, akkor azt érdemli! Megérkezett a hadtest törzsből a narancs. Balcsák kurta füttyfelelvel beterelte a vagonokba a vonatosokat. (Folytatjuk.) Még nem ért veget az 195»—60-a. évad. még serény munka folyik a művelődési otthonokban a rövid nyári szünet előtt, de a legtöbb művelődés otthon munkájának tengelyében már a következő. I960—dl-es évad Jó munkájának előkészítése áll. Készülnek a munkatervek, megvitatják. csiszolgatják azokat, hogy az 5sszel. a télen és a következő tavadon még jobban megfelelhessenek feladatuknak, a szocialista tartalmú levelő munkának. Elkészítette mun- «atervét a Szakszervezetek Megyei ranácsának művelődési otthona is Ezt a művelődési otthont úgy szók- luk emlegetni, mint Miskolc második legnagyobb művelődési otthonát. Erre a rangbesorolásra mind íi- tlkal adottságaival, mind pedig véglett munkájával rászolgált. Munkáiét a most lezáruló évadban is — i személyi változások okozta zökke- íók dacára. — Jól végezte, munkaéve pedig azt bizonyítja, hogy Jövőre még jobban akarja végezni. Ebben a részletes, két sűrűn telegépelt oldalt kitevő munkatervben böngészünk. A művelődési otthon munkaterve nagyon helyesen a VII. pártkongresszus, a SZOT. az SZMT és a KIS? határozatai alapján szabja meg » feladatokat, alapul véve termés/.e lesen az előző évi munka tapasztalatait. Döntő tényezőként veszi figyelembe, hogy a művelődési otthonnak területi jelleggel kell működnie a jövőben is. A művelődési otthon munkájának főbb célkitűzéseiként az alábbiakat olvashatjuk. Első feladatuknak tekintik a szak- szervezeti mozgalom erősödésének elősegítését, hatásfokának növelését a szakszervezeti dolgozók és vezetők politikai és szakmai továbbképzésének biztosítását, ezenkívül kulturált szórakoztatásuk körülményeinek megteremtését. Nagy gondot fordítanak a környék lakosságának kulturális nevelésére is. valamint azokra az lzemekre, amelyek önálló művelődési intézménnyel nem rendelkeznek. A művelődési otthon megyei Jellegéből fakadóan, szoros kapcsolatot kívánnak teremteni más művelődési intézményekkel Is a megye területén, müsorcseréket akarnak lebonyolítani. Alapvető célkitűzésük, hogy a kulturális nevelő munka területén, annak minden ágazatában erősítsék a szocialista hatást, a dolgozók marxista—leninista szellemű nevelését. Részletesen, hat szakterületre osztva szabják meg a teendőket. Elsőként a közoktatást és a gyermek- foglalkoztatást tűzik célul. — A program rendkívül dús, abban me- sedélelőttök. mesefilmvetítésel. szellemi fejtörők. Iskolák részére rendezendő előadások, gyermekek szórakoztatására klubdélutánok szerepelnek. A második pontban a könyvtár- munkát részletezik. Megyei szakmaközi könyvtár szervezéséhez kezdenek hozzá, a már meglévő könyv- anyagon felül 60 ezer forint értékben vásárolnak új könyvet, folytatják a könyvtárosok továbbképzését, valamint szociális otthonok részére is adnak könyveket, az ott lakók kulturális ellátottságának biztosításához. A tudományos ismeretterjesztés a harmadik kérdés, amit munkatervükben tárgyalnak. Ezt a problémát —- súlyához ipéltóun — igen részletesen taglalják. Célkitűzésük a világnézeti nevelés fokozása természet- tudományos előadásokkal, ateista jellegű és egyéb előadásokkal, továbbá az általános műveltséget szolgáló irodalmi, művészeti, stb. előadások számának növelése, a kulturált magatartásra. a szocialista erkölcsre, a szocialista együttélésre nevelő előadások tartása, továbbá a nemzetközi munkásmozgalom és a szakszervezeti mozgalom történetének. Időszerű kérdéseinek, a Szovjetunió és a népi demokráciák szakszervezetei helyzetének, munkájának ismertetése. Az ismeretterjesztő munka hatásfokának növelésére több szemléltető eszközt szereznek be, filmeket kölcsönöznek. ismeretterjesztési céllal országjáró kirándulásokat, városnéző sétákat, üzemlátogatásokat szerveznek. Az előző évek tapasztalatai alapján minden előadást megelőzően részletesen megbeszélik problémáikat a TIT-előadókkal. A munkaterv további részében a művészeti munka megjavításának, a kulturált pihenés, szórakoztatás és klubmozgalom fejlesztésének kérdéseit taglalják, valamint a szervezési feladatokat kapják meg. Az igen részletes és a maga vázlatosságában is nagyon sokrétű munkatervet egészében jónak tartjuk és ha ahhoz most mégis hozzászólunk, csak javító szándékkal, segítésként tesszük. Helyes lenne az egyes részfeladatok sorrendjét megváltoztatni. Elsőként az Ismeretterjesztő munkával kellene íoglolkozniok, a gyermek- műsor és egyéb ne előzze azt meg sem papíron, sem a megvalósításban. A művészeti munkával kapcsolatos terv-vázlat igen sok kérdést Ölel fel. Tizennégy csoportot, illetve szakkört foglalkoztat a művelődési otthon, illetve annyit Iktatott be munkatervébe. A csoportok között olyanokkal is találkozunk, amelyek nem kifejezetten művészeti munkát végeznek, így azoknak a művészeti munka tervezésébe való bevonása csak többletet Jelent. Javasolnánk, hogy a 14 művészeti szakkör helyett Inkább kevesebbel foglalkozzanak a tervben, de azok munkája jó legyen. Az egyes művészeti csoportokkal való foglalkozásra készített tervek helyesek, de nem minden csoportról esik egyformán sző abban. Például a Fiatal Művészek Klubjával többet kellene foglalkozni. Nagyon helyeseljük a szakköri társadalmi vezetőségek létrehozásét, de véleményünk szerint a művelődési otthon Igazgató-tanácsát, illetve társadalmi vezetőségét kellene legelőször létrehozni, hogy az irányíthassa a művelődési otthon szerteágazó munkáját. Illetve segíthesse az igazgatót ezirányű tevékenységében. Ugyancsak rendezésre vár a művészeti vezetői állás betöltése is. Helyeseljük azt is, hogy a művelődési otthon a falu kulturális életének megsegítése végett termelőszövetkezeti községekkel együttműködési szerződést köt, azonban keveseljük a bevont községek számát és a részükre Juttatandó műsorokat Ezen alighanem könnyen javíthatnak. Mint mondottuk, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa művelődési otthonának munkaterve egészében Jó. helyes. Olyan váz. amelyre jó kulturális nevelőmunka épülhet. (benedek) FELKÉSZÜLÉS A Szakszervezetek Megyei Tanácsa művelődési otthona munkatér vének böngészésé közben legszebb alakítása lesz. A másik kedves figura Alekszej. — Vitéz József, — AndreJ unokatestvére, aki a messzi északról jött az „övéihez", — ahol bizony a kicsinyes mama nem szívesen fogadja — s elhozza magával a messzi észak jó levegőjét, tisztaságát, igaz gondolkozását. Csupa tisztaság ez a figura, kedves, szép alakítás, de az író kissé darabosabban formálta meg Alekszejt s ez még hiányzik a színjátszónál. Nagyon elgondolkoztató Mása és Arkegyij alakja. Másáé, aki a sors kegyetlensége folytán, egy baleset miatt kénytelen más pályát választani, s mégis ember tud maradni. Még arra is futja erejéből, hogy szerelmét, Arkagyijt segítse, s segítsen neki talpra állni. — Kedves volt Kátya szerepében Kovács Piroska. Béres Ilona sok helyen nagyon ügyesen ábrázolta Násztya nénit, a mamát, de alaposabban kell elemeznie a figurát, hogy a későbbiek folyamán törés nélkül vihesse színpadra Sajnos, a férj szerepével. — Averin professzorral — az író maga is mostohán bánt. s az ügyes, sokkal többre képes Vámosi István nem tudott többet kihozni a szerepből. Egyébként is, véleményem szerint, Arkn- gylj, a színész figurája inkább neki való szerep lett volna. A „Felnőnek a gyerekek” előadása kellemes, vidám, szórakoztató, a közönségnek nagyon tetszett. Reméljük, hogy sok előadást végig tapsol majd néki a szikszói Járás közönsége, a színjátszó csoport pedig továbbra is megtartja igényességét, s a további érdemleges müsorvélasztásukkal — a legközelebb! bemutató Bródy: Taní- tónő-je! — sok szép estét szereznek még a közönségnek. Szövik Bél iné A közelmúltban mutatta be a szikszói járási művelődési ház színjátszó csoportja Rozov: Felnőnek a gyerekek című vígjátékát. Fiataloknak szól ez a darab fiatalokról, s pálya- választásukról. De az „öregekről”, a szülőkről is képet kapunk belőle, 82 apáról, aki nem veszi észre két fia gondjait, s az eléggé ferde gondolkozás^ kicsinyes mamáról, aki agyondédelgetett fiát csak az egyetem padjaiban tudja elképzelni. Örülünk a szikszói színjátszók mü- sorválasztásának. Örülünk elsősorban azért, mert a darab olyan problémát vet fel, ami napjainkban gyakori, sok család gyötrődik ezen a kérdésen, örülünk azért, mert fiataljainknak utat mutat — még a vígjáték keretein belül is — s a szertelen, izgága, nevetlen, s mégis kedves Andrejen keresztül kimondja az alapigazságot: „Az a fontos, hogy ml leszek? Az a fontos, hogy milyen leszek". Azt hiszem, hogy ez a pályaválasztó fiataljainknak és a szülőknek is egyaránt megszívlelendő gazság. Másodsorban pedig azért örülünk, mert azt hiszem, hogy ez a választás frontáttörést Jelentett a szikszói színjátszóknál és a közönségnél is. ahol eddig az operett volt az uralkodó műfaj, s az volt a kasszasiker. Az előadás színvonalas szép produkció. Az előadás motorja AndreJ — Alföldi Albert —, a darabban is ez a legjobban megírt figura. Szertelen. szemtelen, neveletlen ez az Andrej. De keres, kutat s szeretné maga kialakítani a saját életét, s helyét a társadalomban és a világban. Meg is találja a saját erejéből, ügyes, jó színjátszó eszközökkel formálta meg Alföldi Albert ezt a figurát, s ha az előadások során a vígjátéki mértéket betartja, akkor az előadás Felnőnek a gyerekek Rozov vigjátékának bemutatója Szikszón A ceglédi állami nyomdából egy 16 ezer forint értékű hatalmas paplrvá- gó gépet és préselő* kaptak. Ezenkívül a miskold Gépipari Technikum segítségével kisebb kézi paplrvágókat. szőrit ókat. fűzóállványokat készítettek így minden szükséges felszerelésük és szerszámuk megvan ahhoz, bogy ügyes könyvkötőkké válhassanak a sárospataki diákok. Az első félévben a könyv szétszedését, az ivek befúrészelését és felfűzését. a könyv szélének levágását, hátának legömbölyítését tanulták, a második félévben aztán a borító kartonok, vásznak kiszabása, majd a könyv bekötésének elsajátítása következett. Havonta 8 órát töltöttek a műhelyben, s ezalatt 2 könyv teljes főzési és kötési munkálatait kellett végezniük. A könyvkötészetből érdemjegyet is kapnak és ez éppúgy beszámít majd az évvégl általános tanulmányi előmenetelükbe. akáf az irodalomból vagy éppen a matematikából kapott osztályzat. (h. J.) Nagy múltú iskoláján kívül arról is evezetes Sárospatak, hogy Itt gaz- ag könyvtár, országos hírű nyomda s könyvkötőműhely is működött évszázadokon át. Comenius Amos János. a kiváló cseh pedagógus, amikor Lóránt ff y Zsuzsanna hívására 1650- ben elfoglalta a sárospataki kollégium igazgatói székéi, egy Renius György nevű nyomdászt is hozott magával. Renius. majd később Rozs- nyál János és Nádaskai András hires pataki nyomdászok mellett a diákok közül is sokan elsajátították a könyvnyomtatást és könyvkötészetet. Ezeket az értékes hagyományokat elevenítette fel a most végződő tanévben a Rákóczi Gimnázium, amikor — 300 esztendő múltán —. a politechnikai oktatás során a tanulók számára ismét bevezette a könyvkötészeti gyakorlatot. Az egyik tantermet műhellyé alakították át. ahol 113 első és második osztályos tanuló tölt hetenként 2—2 órát könyvkötő munkával. Héthy Lajos gimnáziumi tanár, aki a magyar, orosz, angol nyelv és iroda-t lom tanítása mellett a könyvkötészetben is nagyszerű szakember, nagy kedvvel és szakmai tudással tanítja diákjait a könyvkötés gyakorlati ismereteire. Évzáró ünnepély Göncön Kedves, megható ünnepéllyel zárták az 1959—60-as tanévet a gönci általános iskolában, ahol ezúttal az esti tagozaton a felnőttek közül lóén végeztek jó eredménnyel. A VII. osztályt szintén 15-en végezték el, ahol az általános tanulmányi eredmény 3ß volt. Az esti tagozatra még negyven éven felüllek is beiratkoztak, akik a nehéz napi munka után hajoltak a könyvek fölé. vagy ültek be az iskolapadba. Fehér Ferenc Gönc Kulturális seregszemle-bemutató A napokban a putnoká járás KISZ- bízottsága a Szörnyű-völgynél lévő halastónál nagyszabású járási kulturális seregszemlét rendezett. A járás KISZ-tagjai, az iskolák úttörői szabadtéri színpadon adtak elő verse, két, mutattak be táncokat. A járási seregszemlén nagyon sokan vettek részt. A sikert a földművesszővetke- zet is nagyban elősegítette. Különböző nyári ruhákat mutattak be. amit nagy érdeklődéssel fogadott a közönség. Juhász Imre Putnok Diákok a könyvkötömühelyben
