Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

CSZAKMAGTASORSEAG s Róbert Schumann születésének 150. évfordulójára Százötven áve 1810• *únius százötven eve, s_án KiUeteit a zenetörténet nem legnagyobb, de jelentőségteljes működésével és tiszta emberségű harcával korokat és nézeteket tisztázó alakja: Róbert Schumann. Fussunk végig röviden életén, s most az évforduló alkalmával állít­sunk ebben a rövid ismertetőben emléket annak a zeneszerzőnek és esztétának, aki mind zenei, mind írói működésével a szép egyik for­rása lett a zene múlt századi meg­újulásában: a zenei romantikában. A szászországi Zwickauban szüle­tett, édesapja könyvkereskedő. Jogi tanulmányait abbahagyva zongora- művészi pályára készült, de ez abbamaradt önmaga ókozta izom­bénulása miatt. Konzervatóriumi tanár lett Lipcsében, Drezdában, majd városi zeneigazgató Düssel­dorfban. Mesterének leányát. Wieck Klárát, a későbbi hires zongoramű­vésznőt vette feleségül. Schumann alapítja meg Lipcsé­ben a Neue Zeitschrift für Musik című hires zenei folyóiratot, mely az ifjú zenenemzedék előharcosa- ként lépett fel. Soha folyóirat a zenetörténetben nem játszott Üy nagy szerepet. Harcol benne a ma­radiak ellen. Mint fiatal Dávid küzd Góliát ellen, ezért hívja Davidsbundnak ezt a harcos szövet­séget, mely Schumann képzeletében él és tagjai között találjuk a vlhi- ros Florestánt. a Urai szel'dségü Euséblust. Ezek az alakok csupán megszemélyesített nézőpontok. Ar ideális alakok párbeszédet foktat­nak és a bírált zeneművet minden szempontból kimerítik. Értékelései közül főleg a Chopinről és Brahms• ról szólók lettek híresek. Schumann vérbeli fr™“n­zenei romantika nyelvének egyik fő megteremtőié. Op. 1—23-in t«rje*ő művei mind zongora darabok, me­lyek a romantikus kot zongoratér- mésének, Chovin műveivé *miü‘t legjavát adják. Sok kisebb darabo‘ ír. me’y-ket Patikus vezérgondolat cím afrtt foolaT össze. Illenek a gyermekielenetek. Portions. Kar­nevál. Krolsleriána. Hatalmas mű­vei a szimfónikus etűdök, 3 szo­náta és C-dur fantázia. Jellegzetes­ségük a gyakran meglepő hangulat csapongóé, hangnemi és tempó-vál­tozás egy tételen belül. Ebbet Chopin rokona. A-moll zongora- versenye a romantika egyik leg- poetikusabb versenymüve. Schu­mann erőssége a finoman csiszolt részlet, ötleteket rak egymás mellé, szemben a klasszikusokkal, akik egy-két témából szőnek hatalmas szerkezeteket. Nagy lélegzetű művei is apró képekre oszlanak. Némely egy témára épülő müvében oly szabadon bánik témájával, hogy nem lehet klasszikus értelemben vett variációnak nevezni. Schu- mannban a harcos kedv, szeszély ábránd úgy kapcsolódik, mint senk másban. Dallamvonala Is jelleg­"wgy «""«ni* lrMS invenclójúak ugyan, de hangszere­lésük kissé merev. Zenekari müvei közül legkitűnőbb a Manfréi-nyi- tány. Kamarazenéje fáradtabb tele- ményű korában született. Tíz év gazdag zongoratermése után kezd a dal-irodalommal foglal­kozni és egy év alatt irt 138 dalá­val egyszerre a német dal-irodalom élére kerül. Átveszi Schubert örö­két. Dalait szereti kedvenc költői szerint összeállított ciklusokba fog­lalni. Például Heine, Eichendorff ét Chamisso verseire szerzett dalokat Schumann elődeivel szemben nem vokálkomponlsta, hanem a zongora irányából közeledik a dalhoz. Itt Is alapjában zongoraművet ír, de a dálam-szcrű riszt az énekhangra bízza. A zongora szlnhafásainak W- használásaiban igen sokoldalú Minthogy a rövid vázlat mestere. CQV-egy motívummal személyeket hangulatokat, helyzeteket kitűnően jellemez. A zongora előjáték dalai­nak lényeges alkotórésze, mo'ivu- mát beleszövi a dal me'6*xa-vona­lába. Szerinte a vers finomabb ár­nyalatait a zongorának kell kié­leznie; érdekeiek elő- és utóiótékai Előkészítenek egv hangulatra, il­letve továbbb szövik a vers lélek­tani fonalát, miután az énekhanQ elhallgatott. Még új távlatokat U nyitnak, jelezve valamit, amit c költemény írója nem mondott el. Például a Frauen’iebe und leben című sorozat utolsó da'ának utó­játéka elfordul a fájdalmas Jelen­től, melyről az énekhano szól ii visszaidézi a múltat, a &Mus elsi szerelmi dalát. A dallam sokszor megoszlik énekhang és zongora kö zött. mintha csak dallamvázlatoka• adna, érzések csíráit és nem ki bon­takozott dallamokat. Néha a zon­gora a maga út iát iárja és az ének­hang csak deklamál. Irt a népdal átlátszósáaára emlé­keztető Urai dalokat Is. A strofikus dalnál jobban kedveli a szabad, át­komponált és deklamáló formákat. Ez a rendkívüli pálya — sajnos — korán vénet ért. Schu- mann elborult elmével halt meg. Rendkívül élesmetszésü egyéniség, aki erősen hatott a XIX. század to­vábbi zenéjére, ö lett a szép egyik forrása a zenei romantikában. Herszényi Bálint vanykás lehelete, a kénes lőporfüst és a koranyári meleg. Kinyitották a tetóajtót, de az emberek így sem kaptak elég levegőt. Sorban elfog­lalták a löréseket, s nagyokat szip- pantgattak a májusi mező mennyei illatából. Kontz az ágyútalpon ült. Igen nyugodtan, mint aki már elvégezte a dolgát, de a cigarettát idegesen szívta. Lajkó fel s alá járkált, sé­tálói közben oldalra rugdalta a sza­naszét heverő üres töltényhüvelye­ket. Olykor kinézett a résen, átku­tatta a terepet. Megállt Kontz előtt. — Ml baj Da... Dani? A parancsnok elgyötört és szo­morú volt, szájszöglete lekonyult. — Az, hogy mégis csak cudar szerzet ez az élet, Gergely! — A... az hát. De most miért — Mert ott voltam az asszonytól meg a fiamtól öt percre, még any­agira se és mégse láthattam őket!... Csak egy fél percre leg­alább, hogy milyen fiam van! Lajkó kicsit nevetett. — É... és ha lányod van? Kontz felkapta a fejét, szeme most szelíd nagy állatszem volt, amely alig képes felfogni bizonyos dolgokat. — Lányom?... Az nem lehet!... Biztosan fiam van! — Mo... most már ne búsulj, hisz este o... otthon leszel! — Nizdi Nizd má. Kontz elv­társ! — kiáltott csodálkozón a me­netirányra most balkézfelöli lórés­nél Ihász. Régóta bámulta mocca­nás nélkül a tájat, megigézetten. mint aki életében először lát ilyen szép májust. Kontz érezte a hangsúly különös­ségét, felszökött. — Ml baj? Lajkó is Ihász mellé térdelt. — Nizzitek!... Nem szánt má a tanyás gazda!... Ott legel a kél tehénke, ü meg fekszik a fődön! Kontz és Lajkó is megtalálta. — Biztosan hever egyet! — Azt nem így szokták! Meg nem korareggel!... Bizony, halott a tanyás gazda! — Biztosan bekapott egy eltévedt golyót a bolond! — mondta a szom­széd törésnél Drahos. Már min­denki a baloldalon volt. — Csakis! — helyeselt Kontz. <— Minek szánt ilyenkor? Ihász tagadón rázta a fejét. — Szántani azt kellett neki, ű tudta mir, mír most. de meghalni az nem kellett ...Az muszáj vout neki! — Ha halott lenne, akkor már rég ott volna mellette a felesége vagy valaki á tanyáról! — torkolta le Kontz ingerülten a makacs pa­rasztot. JHASZ megint a fejét csóválta, mondani is akart valamit, de Kontz közbevágott. — Ej, mit tudálékoskodsz! “ Ha... hagyd csak — csitította Lajkó —, ezt 6 jo... jobban tud­ja!... Mo... mondd csak. Ihász komám! — ELBESZÉLÉS — — Hisz Ipp azir tudom, hogy ha­lott, mer senki se ment ki hozzá!... Valaki csak kiment vonna irte, de valamlr nem mehetett... Azt kel­lene tudni, mir!... Ni, a kutya is fekszik az udvaron, dögölve! Megcsörrent a telefon. Kontz ide­gesen kapta föl. — Jakus?... Mi?... A szépany- nyuk istenit! — Lecsapta a kagylót, a mozdonyt hívta. — Megállni/ Azon­nal! ... — A kerekek sikoltoztak, csikorogtak. — Kiszedték a slipper- szögeket a kutyák!... Jó, hogy Jakusék észre vették! No, mindjárt megcsináljuk! — A vonat megállt. — Miska?... Kiszálltok, gyorsan leszögeljük! Megyek én is! — Vá... várj! — ordított bele a kagylóba Lajkó. — E... ez a tanya itt balról gyanús!... Az előbb is itt ta... találkoztunk a mozdonnyá>. mo... most meg ez a ki... kisik­latás, nem tetszik nekem! — Mit avatkozol bele! — kiál­totta ingerülten Kontz. — Ez a vo­natparancsnok dolga! ^ Le... legalább addig várj, míg od... odaeresztünk néhányat! És Lajkó nem is várva jóváha­gyást. a géppuskával megcsipkedte a házat. De csak úgy, hogy a felső ablakszemeket verette ki, majd a csűrt piszkálta meg. Tisztán hallat­szott. hogy a csűrben valaki feljaj- dul. utána meg is jelent néhány cseh légionárius, rohantak hátra, a nak akart könyvet vá­sárolni. nagvon hasz­nos tanácsot adott, hi­szen a meaalóndéko zandó kislány vele egy­korú. s így jól tudja, milyen könyvet fogad szívesen. Soltész N. Emőkének Gádor Béla egyik könyvével kap­csolatban volt kedves élménye. A továbbiakban „fe- leltetés” volt. Könyv­történetből és biblio­gráfiából adtak számot a lánvok tudásukról. Szinte állandóan a le­vegőben vcát 28 kar. nindnyájan jelentkez­tek minden kérdésre. A gondosan fogalmazott, ió felkészülést tanúsí­tó feleletekből kibon­takozott a könyv törté­nete. az ókortól napja­inkig. Nagyszerű elő­adást hallottunk példá­ul Mihály Erikától Misztótfalusl Kis Mik­lósról. Gruber Héditől a kapitalista könyvki­adásról. Soltész N. Emőkétől G uten bér g­ról. Földes Enikőtől a kódexmásolásról. Nem tudnánk végigsorolnl a sok Jólhangzó feleletet, amelyeknek mindegyi­ke azt bizonyította, hogy a lányok nagvon lelkesen és nagy kedv­vel foglalkoztak ezzel a .rendkívüli tantárgy­ival”. amely szélesíti ismereteik -tárát és amely néhány év múl­va esetleges kereső foglalkozásuk ló alap­ját la megveti. (benedek) léros diáklányokat a könyvesboltok pultjai mögött, amint tanulgat­ják a könyvkereskede­lem tudományát, segí­tik a könyvesboltok dolgozóit és közben maguk is ismerkednek a könyvekkel, válnak rajongó barátaivá az irodalomnak. Feltétlenül helyes ez a kezdeményezés. Ha kulturált. kereskede­lemről beszélünk, ak­kor elsősorban a könyvkereskedelem nél elengedhetetlen, hogy az ott dolgozók magas kultúrával rendelkezze­nek. ió Ismerői legye­nek annak az „áru­cikknek”. amelyet em­bertársaiknak eladnak, vagy éppen ajánlanak. Ezek a lányok, akik négy éven keresztül rendszeresen bent dol­goznak a könyvesbol­tokban. olvan kereske­delmi munkaerő tarta­lékká válnak, akik ta­nulmányaik végezté­vel a kulturált könyv­kereskedelemnek igen hasznos dolgozói lehet­nek A vizsgán, illetve összefoglalón először arról számoltak be. hogy mit csináltak az elmúlt évben. A lá­nyok sok apró élmény- anyagot meséltek el bolti munkájukról, ér­dekes epizódokat arról, hogyan ajánlottak egv- eev művet. Kőris Zsu­zsa például egy fiú­nak. aki egy Kislány­Tulajdonképpen nem is vizsga volt. inkább afféle éwégi összefog­laló. amin a minap részt vettem a miskolci Zrínyi Hona Leány­gimnáziumban. Hu­szonnyolc második gimnazista lány ült matrózblúzosan. ünne­pélyes arccal a padok­ban. hogy számot ad­jon egv év munkájá­ról. Olyan munkáról adtak ez alkalommal számot a lányok, ame­lyet nem írt elő szá­mukra kötelezően sem­miféle utasítás. Két évvel ezelőtt kezdték. Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat és az iskola vezető­ségének összefogásából született meg az elha­tározás. amely a könyv- terjesztésnek. mint rendkívüli tantárgy­nak. a tanítását ered­ményezte. Az akkori elsősök, most már má­sodik osztályt végzők közül az önként jelent­kezők. szabadidejük feláldozásával ír ?g- kezdték a könwterjesz- tés Ismereteinek tanu­lását. Az elméleti is­mereteket az iskolában kapják me» Breznay Gyuláné tanárnőtől, természetesen az isko­lai szorgalmi időn kí­vül. a gyakorlati isme­reteket pedig szabad­idejükben. sőt a nyári vakációkból ia több he­tet feláldozva, a köny­vesboltokban. Két éye ott látjuk a matrózgal­GERGELY MIHÁLY: . * A GYŰLÖLET FORRÁSA fasor menti árokba vetették magu­kat. Lajkó még leszedett közülük kettőt, csak aztán vetette oda Kontznak: — U... ugye?... Jól se... sej­tette Ihász, hogy itt valami nincs re... rendben! Egyszerre mind a négy baloldali géppuska rázendített, s velük együtt a mauserek, manllcherek. Most már csakis az ablakok alját keresték, mert a Jobbszélső ablak­ból tüzet nyitott, rájuk egy gép­puska. Három percig tartott az üt­közet. A cseh gépfegyvereseket ki­lőtték, a többi menekült. — Jó volna egy-kettőt elfogni! —* mondta Kontz. — Má... már megyünk Isi “ Lajkó derékszíja alá dugott néhány kézigránátot, fölkapta puskáját. — KI Jön ve... velem? Sokan is jelentkeztek. — E... ennyi nem kell!... Te I... Ihász, Tari, Drahos. Prokaj, Grescsák, Bara!... Ti Da... Dani vigyázzatok, mert másfelől is meg... meglephetnek! AflELÖTT kinyitották a vagon­ajtót. odapörköltek a tanyá­nak, s csak azután ugrált le a hét ember. A tanya mögül még jött né­hány lövés, az egyik leterítette Prokajt. A vagonból kiszaladtak érte. a többi rohant. Egy perc se kellett, egy szuszra lefutották a nyolcvan métert. gombászat Időszerű kérdéseinek Is­mertetése. A lap a szakszerűséget párosítja az olvasmányossággal, vál­tozatos szöveg- és gazdag képanyag­gal igyekszik tarka képet adni a sza­bad természet „műhelyében” ellesett érdekességekről, kalandos expedí­ciókról és a külföld legújabb tudo­mányos eredményeiről. A biológiát tanító pedagógusok számára rendsze­resen közöl a lap olyan dolgozato­kat, melyek az általános és középis­kolai oktatásban közvetlenül segítsé­get nyújtanak. Az iskolai szakkörök ezenkívül a „Kísérletezzünk” c. ro­vatban Is bőséges anyagot találnak a szakköri foglalkozásokhoz. A folyóirat színvonalát a neves botanikusokból, zoológusokból s hid- robiológusokból álló szerkesztőbizott­ság biztosítja, élén dr. Boros István elnökkel, a Természettudományi Múzeum főigazgatójával. A szerkesz­tőbizottság tagjai egyben Ismert gya­korlati szakemberek Is. A külső munkatársak között találjuk Molnár Gábort, a nagysikerű könyveiről közismert útirajzírót, Rádal Ödönt, az első hazai könnyű-búvár kutatót és több más jótollú szakírót. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Búvár kiadásával a ter­mészetkedvelők nagy tömegeinek ér­deklődését kívánja kielégíteni. E szép, külsőleg Is tetszetős, mélynyo­mással. színes fedőlappal készülő 64 oldalas folyóirat példányonkénti ára 3,50 Ft. Évi előfizetési díja 26.— Ft. eSZAKMAGTAROBSZAO A Magyar Szocialista Munkáspárt Bonod megyei bizottságának lapja, relelöa szerkesztői sárközi Andor Szerkesztői csata László Szerkesztősig: Miskolc. Tanácsba* tér 6. lelelonszámoki ritkáikig: 16-88«. Pártrovat« 16-046. Ipart ovat« 14-082. Mezőgazdasági rovat: 16-078. fulturális rovat» 16-067. Sport, hírek, levelezés» 16-046 Kiadja i \z Észak magyar országi Lapkiadó Vállalat, relelöa ktadő: Bíró Péter. Kiadóhivatal i Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel« 16-216. Terjeszti a posta. Kaohatö minden Bonod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. KéozQH a Bonod megyei Nyomdában, Felelős yezetői Kárpáti György. Nemrég jelent meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat új fo­lyóirata: a Búvár. E folyóirat, a Lambrecht Kálmán szerkesztette azo­nos című lap elődjének haladó ha­gyományait követi. Célja az egyre népszerűbbé váló akvarisztikán és terrárisztikán kívül a szoba- és hé- zikertészet, a madárgondozás és a Egy folyóirat jubileuma I Megragadjuk az alkalmat, hogy 10. évfordulóján bemutassunk egy olyan folyóiratot, amely kevésbé ismert az olvasók népes táborában, — Jobbára a szakszervezeti vezetők forgatják. Már a felszabadulás előtt is haszná­latos címmel, de merőben új szán- ! dákokkal, programmal jelent meg 1 ezelőtt 10 esztendővel a szakszerve­zeti mozgalom folyóirata, a Munka. I A folyóirat segítséget nyújt az elmé- ! leti kérdések feldolgozásában, rend­szeresen tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselőket a munka- és élet- körülmények alakulásáról s az ezzel Összefüggő problémákról, a szakszer­vezeti munka legjobb fapaszfala'at- nak továbbítója, fóruma: gondot for­dít a szakszervezett aktivisták álta­lános és szakmai műveltségének foly­tonos gyarapítására és elemző, össze­gező cikkeivel figyelemmel kíséri a nemzetközi szakszervezeti mozgalom eseményeit. Ha meggondoljuk, hogy a felszaba­dulás után nőt tön-nőtt a szakszerve­zeti tagok száma, száz meg száz új szakszervezeti csoportot szerveztek, amelyeknek élére becsületes, áldozat­kész, de a mozgalmi munkában még járatlan, tapasztalatlan vezetők kerül­tek, akiknek rendszeres eligazításra, tájékoztatásra volt szükségük: ha arra gondolunk, hogy a termelőmunka fej­lesztésében, második 5 éves tervünk előkészítésében és végrehajtásában, a dolgozók munka- és életkörülményei­nek állandó Javításában milyen nagy leiadatok hárulnak szakszervezete­inkre, — még inkább látjuk egy olyan folyóirat szerepét, jelentőségét, mint a Munka, Tevékenységének még egy tárgy­körét említjük: kulturális nevelő- munkáját, amely különösképp ki­vívta az olvasók érdeklődését. A Munka következetes harcot folytat a magas elviségü. igényes, szocialista irodalomért, művészetért és kulturá­lis tömegmozgalomért. Küzd a kis­polgári giccs, az üres. semmitmondó alkotások visszaszorításáért, A 10. évfordulón őszinte szeretettel köszöntjük a szakszervezeti mozga­lom folyóiratát, és a szaktervezőn vezetők mellett, akiknek számára rendszeres olvasása Szinte nélkülöz­hetetlen. hadd ajánljuk mindazok figyelmébe, akik szívesen tájékozód­nak a szakszervezeti mozgalom hazai és nemzetközi eseményeiről. (s. a.) Községfeji altét Lapunk vezető helyén a tanács­tagok sokrétű, nemes, szép feladatá­ról esik szó. Arról, hogy hamarosan sor kerül második félévi beszámo- . lóikra, amelyeken tájékoztatják vá­lasztóikat, a lakosságot tanácsrend­szerünk izmosodásáról, az államhata­lom helyi szerveinek munkájáról, | újabb eredményeiről. A beszámolók- ban kitérnek majd a községfejlesztés problémáira. A dolgozókat, természe­tesen. közvetlen közelről érinti lakó- ' helyük élete, gondjai. — községük, városuk éjülése, szépülése. A községiéjlesztésre tömörülő erő­ket az egészséges lokálpatriotizmus serkenti, mozgatja. De több is ennél: az a felismerés, hogy az egész ország, egész társadalmunk előrehaladásáért kinek-kinek a maga őrhelyén, a maga ..szállásán”, a maga „körzetében" kell tevékenykednie. Az állami támogatás és a társa­dalmi erőforrások együttesen már sok szép eredménvt hoztak. A köz­ségfejlesztés évről évre Jelentősebb Helyet foglal el helvl tanácsaink, a tanácstagok munkálkodásában. H’dd világítsuk ezt meg néhány szám­adattal. Borsod medvében az Idén 97 millió forintot fordítanak községfej­lesztésre. Ebből az összegből elsősor­ban járdák, utak énülnek. Mintegy 30 kllométernvl lárdn és ugvenennv! kocsiút készíti el Több mint 80 kö*- ÖMzegcn 53 kllométernvl vezeték­kel bővíti a villamoshálózatot és a közvilágít*«t. A közsécfeüesztésl alao míntegv 40 grársMVát művelődési cé- lekra fordítják. Ebből az ö^sz^eből 4? úi Iskolai tanterem 36 művelődéi ház. 2 óvoda készül el. Nvolc orvosi rendelővel gyarapszik egészségűmé hálózatunk. Egy régi Ismert angol szólás-mon­dás azt tartla: „Az én házam — oz én váram”. Ez a megállapítás a saját otthon védelmének tiszteletreméltó elvét fogalmazza meg. MI ennél to­vább megyünk Azt tartjuk: a törő­désnek. a gondosságnak az én háza­mon, az „én váramon” kívül ki kell terjednie másokéra, mlndannylunké- ra is. Közös erőfeszítéssel javítjuk valamennyi dolgozó, valamennyi la­kos életfeltételeit, varázsoljuk szebbé, csínoeabbá. kényelmesebbé, otthono­sabbá a községet, a váróét, ahol alko­tunk. művelődünk, szórakozunk, élünk. így lesz a községfejlesztés — közös­ségfejlesztés is egyben!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom