Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

ESZAKMAGYARORÄZAÖ 3 A TANÁCSOK 10 ÉVE .Nem fordíthatsz hátat...' TIZENÖT ESZTENDŐ nem nagy idő. mégis egy emberöltőnyi ese­ményt zsúfolt bele a történelem. A rendszerváltozás, mely egy marék­nyi embert kimozdított napfényes jómódjából, milliókat emelt ki a jogfosztottság, a kilátástalanság vi­lágából. Kiemelte a népmilliókat a a népmilliók kiemelték maguk kö­zül azokat, akiket Jónak, rátermett­nek talált a közügyek intézésére. Ondreák Ferencet, az aszalói zsellér- fiút is kiemelte az első tanácsvá­lasztás 1950 Őszén, ó lett Aszaló község első tanácselnöke. Élete? Milyen lehetett egy csellér- család gyermekének élete? Mint a többié, a hárommillió koldusé, aki k abból éltek, hogy arcuk verítékével eltartottak néhány ezer nagyurat. Számunkra nem meglepő, nem meg­döbbentő, hogy alig nyolcesztendös korában már dolgoznia kellett, hogy nem az iskolapadban ült, hanem az uraság földjén görnyedt, hogy alig húsz esztendős korában már bele­kóstolt a háború szörnyűségeibe, így volt ez akkor, ez volt a jussa, osztályrésze mindenkinek, akit má­sok cselédjének szánt a sorsa. De mégis kellett benne, az egyéniségé­ben. emberségében valami „plusz­nak", valami átlagfölöttinek lenni ahhoz, hogy kiemelkedjen az embe­rek sűrűjéből, hogy észrevegyék. Talán az az örökmosolygó arca, de­rűs közvetlensége tette vonzóvá, vagy az, hogy már a felszabadulás eiső hónapjaiban hirdette: ez a ml világunk, emberek, fogjunk össze, ne engedjük, hogy az urak még egy­szer a nyakunkra üljenek.;. Min­denütt ott volt, ahol hangosan kel­lett szólni a népért, ahol tenni kel­lett. Amikor a helybeli DÉFOSZ titkára volt, a cselédtartó nagygaz­dák körmére nézett, nem rövidí­tik-e meg a mezőgazdasági alkal­mazottakat, betartják-e a törvénye­ket. Sok helyen megfordult, isme­retségre tett szert, s az emberek gyakran felkeresték ügyes-bajos dolgaikkal, és szívesen, lelkiismere­tesen segített. Ha meg nem tudott segíteni, ezt is megmondta, nyíltan, őszintén. AMIKOR MEGVÁLASZTOTTAK, ünnepélyesen beiktatták hivatalába, önmaga is nagyot nézett. Különös­nek. álomszerűnek tartotta az egé­szet. — No, Feri most aztán mi a csu­dát fogsz te itt csinálni? — mond­tam magamnak aggodalmasan, ami­kor beültem egy irodába, az író­asztal mögé. Eddig csak a csákányt meg a lapátot forgattad — mert vagy három esztendeig a megvá­lasztásom előtt útőr voltam —, Talán ez a szó jel­tnergiKus. lcmzi a iegiobban Garadnai Ferencet, Miskolc város tanácsának egyik tagját. Lendülete­sen, sodróan beszél, ahogy mondani szokás: szinte magával ragadja az embert. Ez a lendület, energikus ten- nitudás jellemző a munkájára is. Van egy kedvenc mondása: a mun­kát nem szabad albérletbe kiadni. Ennek a mondásnak az igazságát, jo­gosultságát saját munkájával igyek­szik igazolni. És igazolja is. Mert ö nem adja ki soha albérletbe, ö vég­zi el maga. De ez viszi magával a többieket is. Mert ha a lendítő ke­rék gyorsabban Jorog, minden kerék­nek gyorsabban kell forognia. Tiszta kék szemében, határozott mozdula­taiban pedig állandóan ott vibrál en­nek a gyorsuló mozgásnak, a több, a jobb munkának a vágya. Hangjából érezni lehet az elvégzett munka utá­ni elégedettséget és a tenniakarás örömét. Szívvel, lélekkel az. Pedagógus. A huszonnégyes számú általános iskola igazgatója. Tizenhat éve él már ennek a hi­vatásnak. Büszke rá. Büszke az isko­la 350 tanulójára, akikkel mindent el lehet érni. — Tanulmányi eredményünk 3,5. Iskolánk átlaga évek óta nem volt ilyen szép. De nemcsak a tanulmá­nyi eredményt merem megemlíteni, hanem sok minden mást. Itt vanpél- öátd a fémgyűjtés. Erről u van mit most meg rá kell szoknod a tolira. Még meg is emelgettem a plajbászt. Milyen könnyű és mégis mennyire nehéz! Amikor meg elémrakták az első paksamétát, amit hivatalosan ügyiratnak nevezünk, csak néztem, forgattam a kezemben. Mondtam a titkárnak, hagyjon magamra egy kicsit, jól meg kell azt gondolni, mit ír alá az ember, hiszen nem babra megy itt a játék. Tüzetesen átolvastam az ügyiratot, előszedtem a rendeleteket, hogyan is kell ál- lástfoglalnom, csak aztán firkan- tottam oda a nevemet Az első hó­napokban. ha az elvtársaim, akik­kel együtt dolgoztam a mozgalom­ban. együtt harcoltunk, nem biztat­nak, nem öntenek lelket bátorsá­got belém, bizony megszökök, me­gyek vissza a lapáthoz, amit akko­riban százszorta könnyebb mester­ségnek éreztem a toll forgatásnál. Apám is nekemállt Börtönbe akarsz jutni, fiam? Még majd el­hibázol valamit ilyen poszton meg nagyot üt a törvény, mert nagy kárt tehet a toll. ha hozzá nem értő ember keze forgatja. Nem vagy te tanult ember, aki vállára vehetné egy falu gondját Azt válaszoltam neki. hogy a nép, a párt bizalma Tíz éve tanácstag.. mondanunk. 350 diákunk 233 mázsa hulladékot gyűjtött össze. A kapott pénz egy részéből nagy kirándulást szerveztünk: szinte az egész országot bejártuk. A három legjobb fémgyűj­tő ezen a kiránduláson teljesen in­gyen vehetett részt. Ebből a pénzből vettünk egy televíziót, és sok új könyvvel szaporítottuk az ifjúsági könyvtárat. Mondanom sem kell ta­lán, hogy a televízió nagy népszerű­ségnek örvend. A diákok a nyári szünetben is ellátogatnak ide meg­nézni a műsort. Sőt, nemcsak tanu­lók, hanem a szülök is. Természete­sen elsősorban azok a szülők, akik tesznek is valamit az iskoláért — Sókan vannak ilyenek? __Crtlmm A szüléi munkakőzös­o oKan. ség Cergely sándorné vezetésével, nagyon sokat segít az is­kolának. Szinte alig lehet valamit ta­lálni nálunk, ami nem a szülök hoz­zájárulásával, segítségével kerüli volna az iskolába. Például itt ennek az irodának a bútorait is ók adták. Néhány évvel ezelőtt még rossz kö­rülmények között tanítottunk. Az is­kola tantermei közül az egyik a Pa­pírgyárban, a másik a közeli kultúr- otthonban volt. Az igazgatói iroda egy folyosórészből volt elvágva. Sok helyiség hiányzott még innen. Azon­ban két évnél valamivel hosszabb idő alatt sikerült megfelelő környe­zetet teremtenünk. Uj tantermeket, helyiségeket építettünk, mintegy 470 ezer forint költséggel. A szülők na­gyon sokat segítettek társadalmi munkával. Most már szén a* islert. ide állított nem szökhetek meg. Hát akkor jól vigyázz, fiam. A be­csület a legkomolyabb dolog a vi­lágon, pénzt lehet szerezni, de be­csületet a pénzen a magunkfajta emberek nem vehetnek. Az urak azok mások voltak, nekik a pénz mindent hozott, becsületet is. Ne légy sohse igazságtalan, aki igaz­ságtalan bánt meg valakit, ellensé­geket szerez, aki az igazságért emel szót az legfeljebb haragosokat, akikből aztán barát lesz. Magas hi­vatalba cseppentél fiam. örülök neki, de csak akkor foglak én is becsülni, ha a község is becsül Jól a telkemre beszélt az én öre­gem, s azt is mondogatta, hogy én már eljegyeztem magam a rend­szerrel, ezzel a mi világunkkal, nem fordíthatok hátat neki bár­hogy is fordulna a sorsom. Örökmosolygó arca hirtelen ko­molyra vált, inkább magának, mint nekem mondja: — Ügy érzem, eddig még gondo­latban sem tettem ezt és nem is fogom. ONDREÁK FERENC elvtárs legnehezebb helyzetben sem fordí­tott hátat a népi hatalomnak, még akkor sem, amikor erre fegyverrel kényszerítették. Az ellenforradalom szennyes áradata őt is elmozdította hivatalából. Fenyegették, kénysze­rítették, tartson velük. Mi a fenét nyakaskodik. nem látja, hogy a rendszernek vége. „meghalt a kom­munizmus”. Bátran oda vágta: ne­kem nem volt semmi bajom a népi hatalommal, híve és alkalmazottja voltam. Nem tudom, leszek-e még alkalmazottja, de híve maradok, amíg csak élek... Nem tudták meg­érteni. mért olyan hajthatatlan, de megértették a magafajták, a zsellérek, akik bujkálva, éjnek ide­jén eljárogattak lakására, hordták neki a híreket: most megint rólad tárgyalt a munkástanács, vigyázz, Feri, légy résen, ne félj. nem ha­gyunk magadra... ONDREÁK ELVTÁRS IMMÁR TÍZ ESZTENDEJE elnöke az asza­lói községi tanács végrehajtó bizott­ságának. Tisztét lelkiismeretesen teljesíti. Választói, akik sorából ki­emelkedett. tisztelettel övezik, mert ő is tiszteli a népet, a néo törvé­nyeit. melyre tíz esztendővel ez­előtt felesküdött. Iánk. A szépítésből kivette a részét jó, öreg hivatalsegédünk. Fésűs Ist­ván bácsi is, aki mintaképe lehetne minden hivatalsegédnek. — Nézze csak, most is ott foglalatoskodik a kertben, a rózsák körül... Gorádnál Ferenc Édesapja a tűzesőt szóró martinke- mencéknél dolgozott negyven évig. Itt nőtt fel 6 is, ahol .a lendkerék szíja esetten, és nyalint, hói a fém- keblű dinamókat szopják a sivalko- dó transzformátorok.” Ennek a kör­nyezetnek a levegőjét szívta magába, az itt dolgozó embereket ismerte, szerette meg, s most értük is dolgo­zik. Ezek az emberek választották meg tanácstaggá. Milyen ez a „máso­dik foglalkozása"? — Nagyon sok, látszólag apró do­log, elintézésre váró ügy foglalkoz tatja — néha bosszantja — az embe­reket. Nincs megfelelő fűszerbolt, a zsákutcában nem tud megfordulni a szemeteskocsi, ezért nem is megy be. Az első pillanatban talán jelentékte­lennek, vagy nevetségesnek is tűnik, az embereknek mégis problémájuk. Aztán nagyon sok olyan probléma van még amely a hétköznapok so­kaságából, forgatagából kerül felszín­re. Segíteni kell mindegyiken. Tanácstag, Már tiz **• Ezen 1ag. a poszton is ugyan. olyan lelkiismeretesen igyekszik ele­get tenni feladatának, mint az isko­lában. És sikerül ez is, mert köteles­ségének érzi a munkát. Priska Tibor 120 tagú társadalmi műszaki csoport alakult A Hazafias Népfront Miskolc vá­rosi bizottsága a város fejlesztésének elősegítésére 120 tagú társadalmi műszaki csoportot hozott létre. A műszaki csoport 1960 június 24-én tartotta alakuló ülését. A tanácsko­zás előadója dr. Kiár János elvtárs, a Budapesti Műszaki Egyetem pro­fesszora és Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke volt. Ismer­tették a csoport feladatát, azokat a tennivalókat, amelyekkel a műszaki értelmiség társadalmi munkával elő­segítheti Miskolc szépítését. Egyes tervek társadalmi munkában való elkészítése mellett rájuk vár többek között az a feladat, hogy a lakosság által kezdeményezett társadalmi munka műszaki feltételeit előkészít­sék, majd a munkát irányítsák. A műszaki munkacsoportban a város legkülönbözőbb üzemeinek, vállala­tainak — így a Nehézipari Műszaki Egyetem professzorai, tanárai, a Le­nin Kohászati Müvek, a DIMAVAG, a Tervező Vállalat, a Miskolci Kerté­szeti Vállalat — mérnökei, techniku­sai és kiváló szakemberei képvisel­tetik magukat. Az alakuló ülésen felszólaló szak­emberek máris sok hasznos javasla­tot tettek, és öttagú intézőbizottságot választott. Az intézőbizottság tagjai: dr. Bodnár János, a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem tanszék­vezető docense, Váradi István, a XVI-os Autójavító Vállalat igazga­tója, Korompai Győző nyugdíjas gé­pészmérnök, Magyar Sándor, a vá­rosi tanács tervosztály vezetője és Bartus Elemér, a Kertészeti Vállalat parktervező mérnöke. Befejeződött a Román Munkáspárt III. kongresszusa Szombaton délelőtt a Román Mun­káspárt III. kongresszusán Ion Vince küldött ismertette az újonnan meg­választott hetvenkilenc tagú Köz­ponti Bizottság névsorát és a Köz­ponti Bizottság harminckét póttag­jának nevét, majd a megválasztott tizenhét tagú Revíziós Bizottság névsorát. A Revíziós Bizottság el­nöke Konstantin Pirvulescu lett. Ion Vince megállapította, hogy mind a Központi Bizottság, mind a Revíziós Bizottság tagjait, illetve póttagjait a kongresszus küldöttei egyhangúlag választották meg. Ezután Mogyorós Sándor, a Ro­mán Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja bejelentette, hogy az újonnan megválasztott Központi Bi­zottság szombat reggeli ülésén meg­választotta az RMP Politikai Bizott­ságának tagjait. Az RMP Politikai Bizottságának tagjai a következők: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Emil Bod- naras, Petre Borfia, Nicolae Ceau- sescu, Alexandru Draghicl, Mogyorós Sándor és Gheorghe Maurer, a Poli­tikai Bizottság póttagjai: Dumitru Coliu, Leon te Rautu, Leontin Sala- jan, Stefan Voitec. Mogyorós Sándor közölte, hogy a Politikai Bizottság tagjait és póttag­jait is egyhangúlag választották meg. Ezután bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság első titkárává újból Gheorghe Gheorghiu-Dej-t választot­ták meg. A Központi Bizottság titká­rai: Nicolae Ceausescu, Mihail Da- lea és Fazekas János lettek. Az El­lenőrző Bizottság elnökévé Dumitru Coliu-t választották. A küldöttek nagy tapssal köszön­tötték az újonnan megválasztott ta­gokat. Fzután Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára mondott rövid zárszót. Mél­tatta a Román Munkáspárt III. kongresszusának jelentőségét. Rá­mutatott, hogy a román kommunis­ták tanácskozásán összegezték az RMP II. és III. kongresszusa közötti időszak eredményeit, és kitűzték az elvégzendő feladatokat. Hangoztatta, hogy a kongresszus alkotó szellem­ben folytatta tanácskozását. A zárszó elhangzása után a kong­resszus küldöttei és vendégei eléne­kelték az Internacionálét és ezzel a Román Munkáspárt III. kongresszu­sa végétért A Román Munkáspárt harmadik kongresszusának küldöttei és vendégei nagygyűlésen találkoztak a román főváros dolgozóival Megkezdődött az algériai ideiglenes kormány és a francia kormány képviselőinek első munkaülése Vforis, az algériai ügyek főtitkára <8 Hubert De Gastines tábornok vett •észt Az Ideiglenes algériai kor­mányt Ahmed Bumendzsel, a kor­mány tájékoztató szolgálatának ve­setője és Ben Jahia, a kormány ka- jinetfőnöke képviselte. A francia kormány szóvivője nem Vitatkozott az iHésrői Párizs (MTI) A nyugati hírügynökségek jelen­tik: Párizstól 45 kilométerre, a melun I prefekturában szombaton délután tartották az algériai ideiglenes kor­mány és a francia kormány képvi­selőinek első munkaülését. Az ülésen francia részről Roger Rámutatott, hogy az RMP erejének forrása a néppel való szoros kapcso­lat, a húség a marxizmus—leniniz- mus elveihez, a proletárinternacio­nalizmushoz. Megemlékezett a ro­mán népnek a szocializmus építésé­ben elért sikereiről. Mint mondotta, ilyen hőstettekre, mint amilyeneket a román nép véghez vitt, csak az a nép képes, amely kezébe vette sor­sának irányítását. Hangoztatta, hogy a román nép a kongresszus által megszabott feladatok teljesítésével a legfejlettebb országok sorába lép Hruscsov ezután a Szovjetunió kül­politikájáról beszélt. — Politikánk fő vonala változat­lan — mondotta, majd hangoztatta, hogy ez a politika a moszkvai nyi­latkozaton és békekiáltványon alap­Rámutatott, hogy a Szovjetunió harcol és harcolni fog a békés együtt­élésért, a hidegháború felszámolásá­ért. Küzd a német békeszerződés megkötéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleá­ris és rakétaháború borzalmaitól. Hruscsov után Léon Figueres, a francia küldöttség vezetője lépett a szónoki emelvényre. Üdvözölte a bukaresti dolgozókat, majd kijelen­tette: A Francia Kommunista Párt helyesli, hogy az algériai ideiglenes kormány küldöttséget meneszt Pá­rizsba. A francia nép szilárdan kiáll a béke mellett — mondotta — és befejezésül hangsúlyozta: — önöknek is, nekünk is együtt elég erőnk van arra, hogy megvéd- jük a békét. Itaru Jonehara, a Japán Kommu­nista Párt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja felszólalásában rá­mutatott, hogy a japán nép elszánt harcot folytat az amerikai imperia­lizmus ellen. Bizonyosak vagyunk — mondotta —. hogy a japán nép har­ca a béke és a demokrácia győzel­mével végződik. A japán nép nincs egyedül, mert támogatja harcát az egész szocialista tábor, élén a Szov­jetunióval. Felszólalt még Arturo ColombI, az Olasz Kommunista Párt vezetőségé­nek tagja, Ali Jata, a Marokkói Kom­munista Párt főtitkára és Kalcinies Ramon, a Kubai Népi Szocialista Párt országos végrehajtó bizottságá­nak póttagja, ezután a nagygyűlés végétért. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának fogadása Bukarest (MTI) A Barnán Munkáspárt Központi Bizottsága szombaton este magyar idő szerint 20 órakor nagyszabású fogadást adott az RMP harmadik kongresszusának befejezése alkalmá­ból. Bukarest (MTI) A román főváros dolgozói, akik élénk figyelemmel követték a kong­resszus menetét, szombaton délután nagygyűlésen találkoztak a Román Munkáspárt újonnan megválasztott vezetőségével és a kongresszus kül­földi vendégeivel. Több mint száz­ezer bukaresti dolgozó lelkes hangu­latban vonult az Augusztus 23. Sta­dionba, a nagygyűlés színhelyére. A stadion lenyűgöző látványt nyújtott. A sportpálya gyepszőnye­gén a munkásőrök sötétkék egyen­ruhája, a sportolók piros-kék-sárga öltözete, a népi énekesek és táncosok tarka nemzeti viselete színpompás képpé olvadt össze. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak az RMP harmadik kongresszusának küldöttei, ötven ország testvéri kom­munista és munkáspártjainak meg­hívott vendégei. Ott voltak az elnök­ségben a diplomáciai képviseletek Amikor N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet küldöttség vezetője, Gheor­ghe Gheorghiu-Dej, az RMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint a szocialista országok kül­döttségeinek vezetői — köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára — elfoglalták helyüket az elnökségben, a stadion közönsége viharos tapssal, zászló- lobogtatással üdvözölte a kommu­nista és munkáspártok vezetőit A nagygyűlést Gheorghe Apostol, az RMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Elmondotta, hogy a román mun­kásosztály nehéz utat tett meg. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus benyomást keltőén bizonyította a párt és a nép egységét. A kongresz- szus határozatai alapján le fogják rakni a Román Népköztársaságban a szocializmus anyagi-technikai alap­jait Rámutatott, hogy a kongresszus elfogadta a párt külpolitikai irány­vonalát, amely a békés együttélés lenini politikáján alapszik. — Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a béke erői hatalmasabbak a háború erőinél. A béke erői meg tudják fékezni az agresszorokat Befejezésül nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a román nép teljes erővel támogatja a Szovjetunió harcát a béke megőrzéséért. Ezután Hruscsov elvtárs emelke­dett szólásra. Percekig zúgott a taps, a lelkes éljenzés; Amikor elült a tapsvihar, Hruscsov elvtárs tolmácsolta az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet nép üd­vözletét a román népnek. Hangoztat­ta, hogy a kongresszus nagy benyo­mást tett a küldöttekre, az RMP és a román nép összeforrottságát bizo­nyította.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom