Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

4 BSíAKMAOTAKÖBSZAO Tatátn»p, 1900. lúnlm M. ;,Övé a gondolkodó ész szabadsága és a meggyőződés nyílt hirdetése“ BORSODI GYULA: Az unoka hozománya Szovjet monográfia Munkácsy Mihály műveiről Tapolcafürdő földrajzi képe A MISKOLC i TAPOLCA! FÜRDŐI EL ÍP 1959-ben több mint másfélmillió fo­rintos beruházással fürdővé alakí­tották át, megőrizve eredeti szépségét Nem messze a tavasbarlang és a gyógyfürdő termálforrásaitól 9—11 C fokos karsztvíz tör a felszínre. 1910— 1913-ban itt építették fel a városi víz­művek gépházát, mely naponta kb. 40—50 000 köbméter vizet továbbít Miskolc lakóházaiba. Igen érdekes a tapolcai kis-tó és az ún. iszapos-tó a Szerelem-szigettel. Mindkettőt 30—32 C fok meleg for­rások táplálják, s Jó életfeltételeket biztosítva a fehér tündérrózsának, a Jávái eredetű Ambuliának és a tró­pusokról idekerült Cabombának. Tapolca fürdői közül kétségtelenül a 100 és as 50 méta medencék a legnépszerűbbek. Ezen­kívül igen sokan keresik fel a gyógy­fürdőket Is, továbbá a csónakázóta­vat, a kulturált szórakozóhelyeket éa a tapolcai park különleges növények- • ból álló valóságos kis arborétumát Tapolca tájképi sajátosságaihoz hoz­zátartoznak még az üdülök, a hangu­latos villák és a kertes családiházak. Ezek zöme 1945 után épült így Ta­polca fürdőtelep jellege megtartása mellett Miskolc váróé legszebb lakó­negyede lett Felszabadulásunk óta Tapolcát egyre többen keresik fel. s élvezik fürdőinek pompás, gyógyító vizét nyugalmat biztosító parkjait, erdősé­geit és környékének természeti szép­ségeit. Frlsnyák Sándor A kislányt, hogyha sirt, nagyanyja — Ha meghalsz, ugye mind enyém így vigasztalta: Drágám! mondta a kicsi csacska, — [lesz? Ne sírj. ha megnősz, hozományba — Bizony a tiéd, — szólt a néni. néked adom a ládám. « dorombolt rá a macska. Van benne régi gyolcs, meg angin, És máma? Csupa nép az udvar, melegek-őre, kendők, a tagság odacsődül. Becsüld meg ám, mert sosem tudjuk Megjött az autó, rajta bútor: a sorsot, a jövendőt! fotelek, székek csőbül. Hej, kedves is volt az a láda, Szekrények, ágyak, asztalocskák — sok ócska, furcsa móring, — fényes, fekete fábul, Kt nézte akkor, hogy bizony nincs — Megnőtt a lány no, — szól az abban egyetlen jó ing...7 a másik meg csak bámul. [egyik, A lányka boldog, hisz a nézők egész nap egyre jönnek, Csak a nagyanyó ejt ilyenkor egy-egy szomorú könnyet. ' J/litliák eati IclLillí bankban. rajta segíteni a taka­rék? — Természetesen, hi­szen ez az igazi fel­adata a takarékszövet­kezetnek. Minden hó­napban igazgatósági ülést tartunk és ezen tárgyaljuk meg a be­nyújtott kérelmeket. Havonta általában 40 —50 tag kap kölcsönt építkezésre, szőlómun- kákra. vagy állatvásár­Azt is megtudtuk még Perjéssy Zoltánné- tól. hogy az országban 500-nál több falusi taka­rékszövetkezet í.u' ‘ - dik és a tolcsvai a ' jobbak közé vu. 0 Ez a vezetőség leitu. meretes munkáját, nem utolsó sorban a taka­rékhoz tartozó Tolcs- va. Erdőbénye. Erdő­horváti. Komlóska. Há­romhuta lakosainak szorgalmát, takarékos­ságát bizonyltja. A bank kiváló működésé­ért a közelmúltban ma­gas kitüntetésben ré­szesült. amivel elisme­rést szerzett nemcsak Hegyaljának. hanem egész Borsodnak is. Hegyi József ni. Azért nyár elején Is. történnek nagyobb ösz- szegű betétei helyezé­sek. Ugyanis a terme­lők most kötik az Álla­mi Pincegazdasággal az 1960-ra szóló must és bor átadási szerződése­ket, így tekintélyes elő­leget kapnak, amit ta­karékba tesznek. Eddig körülbelül 300 ezer fo­rinttal növekedett a be­tétállományunk csupán a szerződéses előlegek­ből. — Mekkora forgal­mat szokott lebonyolíta­ná a tolcsvai takarék? — kérdeztük. — Tagjaink száma jelenleg 467, a betétál­lomány összege 1 mil­lió 100 ezer forint, a ki­kölcsönzött összeg pe­dig 500 ezer forint. De ősszel, amikor a föld­művesszövetkezet és a ■ pincegazdaság megbízá­sából a szerződéses ter­mények. mustok árát fizetjük a gazdáknak. szakcsoportoknak, hegyközségi tanácsok­nak, naponta 5 millió forintot is forgalma­zunk. — És ha valakinek nincs elég készpénze az építkezéshez, tud-a ITgszinkék üvegtáb­** la hívja fel ma­gára a figyelmet egy sárga ház homlokzatán: „Tolcsva és Vidéke Ta­karékszövetkezet.” Azt hihetné az em­ber. hogy itt. Hegy al­ján ilyenkor. 4—5 hó­nappal a szüret előtt csendes az élet ebben a kis takarékszövetkezet­ben. Ha azonban pár pillanatra benézünk a bankba, éppen az el­lenkezőjét tapasztalhat­juk. Szinte egymásnak adják a kilincset a be­tét-tulajdonosok. Az egyik kölcsönt vesz fel. a másik pénzét helyezi takarékba. — Ősszel és tavasz­szal, meg ilyenkor, nyár elején bonyolí­tunk le nagyobb for­galmat — mondja Per­jéssy Zoltánná pénztá­ros. — Szüretkor fő­ként az eladott must ára kerül hozzánk, most viszont inkább a kifizetések összege szö­kik magasra. Házat épí­tenek. karót, védősze­reket. hordót vásárol­nak. szőlőt telepítenek szükségük van a gaz­dáknak a pénzre, jó i betét, van mihez nyúl Készülődés a megyei tűzoltóversenyre ségi számok és tűzoltási gyakorlatok szerepelnek. Az első három helye­zést elérő csapat értékes díjazásban részesül, az első helyezetteket pedig az országrészt versenyre küldik, amelyet Debrecenben rendeznek Mint a Megyei Tűzrendészet! Osz­tályparancsnokságon értesültünk, megyénk önkéntes tűzoltói nagy szorgalommal készülnek a Július 3-i nagy megyei versenyre, amelyet Abaujszántón rendeznek meg. Ez­úttal az állami tűzoltóság is bemu­tatót tart, amelyen különféle ügyes­ről 1766-ban „Borsod ásványvizei" cí­mű latinnyelvű könyvében számolt be. Később Kitotbel Pál is foglalko­zott a tapolcai hówíz összetételének vegyelemzésével. Ezután Nendtvich dr. tanulmányozta a melegvizek al­kotóelemeit s erről a Természettudo­mányi Társulat III. évkönyvében írt részletes Ismertetést. Hflnkó Vilmos elemzése már sokkal pontosabb, meg­bízhatóbb. Szerinte a termálfürdő vize káliumot, nátriumot, llthiumot, mangánt, chloridot. szulfátot, hidro- karbonátot ée metakovasavat tartal­maz. 1942-ben dr. Kárpáti Jenó ezen alkotóelemeken kívül elemzésében stroncium, bárium, cink, ólom. réz. ammonium, jód, bróm, metaborsav és kénhidrogén jelenlétét mutatta Id. Megállapítást nyert az is. hogy a tavasbarlang vize literenként 0,1 mg színrezet is tartalmaz. Ennek a vér­képzőben van nagy szerepe. Orvosi vélemények szerint Tapol­cafürdő rádióaktív melegvize eredeti h^okán gyógyító hatású, különöskép­pen női bajoknál, izületi- és izomel­változások, Ideggyengeség és vesemű­ködési zavaroknál. Régen is tudtak a víz gyógyító erejéről: az idősebb és betegebb emberek — nem messze a , forrásoktól — beleültek az iszapba és . ezzel borították testüket. S ez a . gyógymód — mint ahogy ezt egy régi i leírásból megtudtuk — „olcsó” és . eredményes volt : Tapolca földrajzi sajátosságait az • itt feltörő források és a fürdők adják- meg. Fürdői közül különösen érde- t kés és egész Közép-Európában egye- . dülálló a tavasbarlangban létesített- „barlangfürdő”. Ennek üregeit a fcl­- törő melegvizek oldották ki. Eredetl- s leg három kürtőn keresztül tartott kapcsolatot a külvilággal. Belső jó rá­ír tait, melynek jelenlegi hossza kb. y 60—70 méter, 80—120 cm magassá g- a ban árasztotta el a feltörő melegvíz. r 1921-ben tárták id a barlangot, a Tapolcafürdő déli határát Keletről i alacsony, többnyire riolltból. riolittu- fából álló. agyaggal, lösszel áa lég­korszaki vályoggal fedett dombok húzódnak. ősidők óta buzog Tapolca meleg­vize. de fürdő céljaira csak a XVIII. században kezdték felhasználni. Egyes szerzők ugyan arról Írnak, hogy Itt már a törők Időkben Iá lé­teztek fürdők, tizek azonban csak fel­tevések, a nélkülözik az írásos és tár­gyi bizonyítékokat. Fényes Elek az 1844-ben kiadott geográfiai könyvé­ben azt Írja, hogy Tapolcán jó fürdő, intézet található. Később. 1859-ben a Budapesten megjelenő Vasárnapi Új­ság közölt cikket a „Borsod/Tapolcai melegfürdő"-ről. E leírás szerint a tapolcai fürdő két részből áll: „az ún. benső fürdőből, mely a tisz- teabek által használtstik és egy sza­bad ég alatt lévő forrásból a köznép számára”. 1878-ban Lauka Gusztin a Fővárosi Lapok-ban Ismerteti Ta­polca tukörfurdóit és a szép csóna­kázótavát. Már az 6 korában is köz­kedvelt volt Tapolca, a az érdeklő­dést ml sem bizonyltja jobban, mint az. hogy a nyári meleg időben Mis­kolc és Tapolca között naponta négy­szer közlekedett az omnibusz. Tapol­cán pedig 25 szépen berendezett, tisz­ta szóba várta a távolabbról Ideérke­ző betegeket éa vendégeket. Tapolca régi. bolthajtásos fürdőépületeit 1938- ban bontották 1«. Ekkor építették meg a tavifürdőt és két évvel ké­sőbb, 1940-ben adták át rendeltetésé­nek a termálfürdőt. Mindkét fürdőt 1 az itteni törésvonalak mentén, kb. ! 600 m mélyből feltörő 29—31 C fo- I koa gyengéin rádtóalrtfv, kálclum-hld- \ rokarbonátos. szénsavas hémizek és a tavibarlang forrásai táplálják - Tapolca melegvizét elsőként egy . XVIII. században élt tüdős. Domb» , Sámuel, Borsod vármegye főorvost > tanulmányozta. Kutatást eredményed. Egyéöord melegvizű posványok he- hrén alakult Id Magyarország leg­szebb füMótelepe: Miskolc-Tapolca. EBt a kb. 40 kát hold kiterjedésű te­rületet és a Hejö-völgy Dudujkálg terjedő szakaszát néhány évszázad­ról ezelőtt még mocsarak, melegvizű posványok töltötték ki. helyenként pedig a hínár és a vízinövények ku­sza hálózata miatt a völgy szinte át- gázoUiatadan volt. Nem la csoda, hi­szen a tapolcai Várhegy keleti éa észak-keleti oldalán az egymás szom­szédságában feltörő 9—11 C fok hő­mérsékletű karsztvíz és a 28—31 C fok meleg termálvíz felhaaználatla- nul folyt el, s elárasztotta az egesz területet. Ezt az írásbeli feljegyzése­ken kívül Tapolca neve !• bizonyít­ja. Szláv eredetű szó, s melegvizű tó­csát, posványt jelent. Tapolcafürdő a Bükk-hegység kele­ti részében, a Hejö-patak völgyfőjé­ben, igen változatos, természeti szép­légekben bővelkedő területen léte­iül! Nyugati részén emelkedik a Nagykőmázaa 384 m magas triász­korú mészkőröge. Tulajdonképpen a Hagykőmázsa egy önálló mészkőfenn­sík. jellegzetes karrmezóvel, hatal­mas mészkőtuskókkal, melyben vé­kony, egyre mélyülő barázdákat éa szűk lyukakat fonnál a csapadékvíz Dél-keleti oldalán találjuk a Bükh egyik legnagyobb mészkőbányáját Egy nyereg kapcsolja hozzá a tapol­cai Várhegyet (222 m). Ennek anyagé- is galambszürke, triászkorszakbei mészkő alkotja • éppúgy karsztoso­dott. mint a Nagykőmázaa. Tetején < fehér szikla tarajok és mészkotuskok belsejében barlangok és zsombolyod keletkeztek. Szinte hozzákapcsolódil és felépítése tekintetében teljesen ha sonló a Dimitrov-hegy (régen Szent kereszt-hegy), 200 méter magas, Ny K irányban húzódó mészkővonulat? Es a szép, egyenesvonalú, bükk é jftgjrrrVvd borítóit begy alkot) Aljesina mint következetes rea­listát és a kompozíció nagymesterét jellemzi Munkácsyt. Hangsúlyozza, hogy Rjepin, Antokolszkij és Szta- szov igen sokra értékelték Mun­kácsy alkotásait. A szerző elemzi Munkácsynak a magyar realista művészet tovább! fejlődésére gya­korolt hatását is. A könyv 69 illusztrációt tartal­maz. A moszkvai „lszkussztvo” kiadó­nál megjelent LiUa Aljesina szovjet műtörténész Munkácsy műveiro. szóló monográfiája. A szerző Munkácsy festményeit ( magyar és a£ európai képzőművé­szet történetével szoros összefüg gésben tárgyalja és átfogó képe nyújt egyes európai országok művé szett életéröl a múlt század hatva nas-kllencvenes éveiben. megmutatta neked a jovot, meneoen a vajúdó kitöréseket, melyek jönni n lógnak, mert jönniök kell. És ezért áll szavald Igazsága: Te mondád, ha * majd eltemetnek, akkor feltámadok síromból és akkor a Kossuth név na- gyobb lesz, mint volt valaha. Igaz. Ez úgy lesz, mert másképp nem lehet. , Temessenek a Cheopsz romjai alá; _ döntsék sírodra Ázsia eget ostromló ~ hegységeit, mind hiába: Te felfogsz támadni! És megmozdul minden hant, föltámadnak a népszabadság legendái, dicső vezérei, föltárnád mind és minden...” ITermán Ottó hányatott élete so- 11 rán két alkalommal volt fizi­kai munkás, 6 az. aki Kossuthot tá­jékoztatja a magyarországi munkás­ság helyzetéről, nem csoda, hogy nemcsak a munkásmozgalomig ju­tott el. hanem jellegzetes alakja a századeleji pesti munkástüntetesek- nek is. Volt, amit ő szervezett meg. Előfordult, hogy a fegyverüket sor- tűzre emelő rendőrök elé 6 állott oda, hogy reá lőjenek, amikor a tün­tető munkásokra és diákokra akartak tüzelni, de nem volt a monarchiának rendőre, ki ezt meg merte volna ten­ni. mert nevét akkor már ismerte nemcsak az ország, hanem a világ is. 1907 után mégis hátat fordít e mozgalomnak, minek okát sokan té­vesen osztályhelyzetében keresték. Az igazi ok az a felismerés volt. hogy a munkásság akkor még nem eléggé érett a hatalom átvételére, a társa­dalmi fejlődés sem olyan, hogy ezt egyéb vonatkozásban elősegíteni, és főleg nincsenek megfelelő vezetői a . munkásoknak. Ezt írja a szociálde­mokrata párt vezetőiről: „Vagy poli­tikailag teljesen éretlenek fha nem I látják, hogy mire megy a játék), vagy gazemberek (ha tudják, hogy miről van szó is mégis együtt mű­ködnek a Kormánnyal).” , U' ossuth még 1893-ban kéri, hogy a tudományos munkásságának t éljen inkább, mert a politikában ma­gára hagyatva nem tud eredményt [ elérni. De még egy ideig küzd az ár­ral, megpróbálja a lehetetlent is és j csak amikor ez nem sikerül, akkor 1 veti magát bele abba a sokrétű -lanyayba, mit élete során gyűjtött, amiből 1914-ben bekövetkezett halá­láig több nagybecsű munka maradt reánk. Meggyőződésének nyilt hirde­tője továbbra is. Hiába volt utolsó kívánsága az, hogy hamvait a hámo­ri temetőben elhelyezve, emlékműve egy haldokló sast ábrázoljon, a teljes életmű azt mutatja, hogy nagyon is élő alakja még ma is szellemi éle­tünknek, kire méltón lehetünk büsz­kék halála után majdnem fél évszá­zaddal, születésének idei. egy és ne­gyedszázados évfordulóján is, és va­lóban megérdemli, hogy egykori lillafüredi lakóházában egy emlék­múzeum hirdesse a maradandó nagy életműt. <H. Szabó Béla) irt naplója, mit Kossuth temetésekor 1894-ben azzal helyez ei a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában, hogy halála után 50 év múlva bont­ható csak fel. 1944-ben a háborús cselekmények következtében erre nem kerülhetett sor, csak napjaink­ban. Ez az írás mutatja, hogy mily pontossággal tudta meghatározni, megérezni, megjósolni, hogy mikor jön el az az idő, amikor az 6 látása valósággá, aktualitássá válhat. Ebben ugyanis leszögezi, hogy szerinte a né­pünk számára egyetlen lehetséges ál­lamforma a köztársaság, amelyben a nép az úr. A történelem nagy sors­fordulója ezt igazolta 1945-ben. De nemcsak írásaiban, hanem nyílt sze­repléseiben is e mellett tesz hitet, korának egyetlen 'Politikusa sem ju­tott el Herman Ottó merészségéig. 1894-ben 6 szervezi meg a nagy teme­tést és indítja el azt az akciót, hogy az ország minden nagy városa és vármegyéje küldjön egy zacskó föl­det Budapestre, hogy a nocrp szabad- sághös hamva necsak a főváros föld­jében nyugodhassék, hanem az egész országéban és amikor Jókai a kor­mány nevében búcsúztatja Kossuth- tot, úgy tüntetve fel az akkori idők politikáját, mintha az a kossuthi politika lenne, akkor a nemzet éló lelkiismereteként ó válaszol. Jókai ezeket mondta: „Ha látná e szép új világot, lelkének a földi megdicső­ülést kellene éreznie. Kossuth esz­méi megvalósultak... Magyarország és Erdély egy országgá egyesült — ahogy Kossuth kötötte össze; a fővá­ros felemelkedett, ahogy Kossuth ter­vezte, a szabadelvű szellem minde­nütt diadalmaskodott — mely szel­lemnek Kossuth vplt a zászlóvivője. : Ne háborogj! — inti a nyomorgó né­pet — Kossuth Lajos alszik! A te bű- i vös szemfödeled betakar minden bel- 1 viszályt. Koporsódnál klengesztelöd- nek az ellenfelek/ — Herman Ottt > pedig dörgedelmes szavakkal támad- i ja a hatalmon lévőket: „sírodbői — mondotta — mely egybe forrasztje > a nemzetet a hálában és a fájdalom- i ban. még sem kelhetett ki kiengesr- [ telödés pálmája ... Látnoki ihletet JP sekkel a szavakkal köszöntötte Herman Ottót, miskolci képvi­selővé választásakor a Pesti Napló, ki ma, június 26-án 125 éve, hogy szü­letett, — nem Alsó-Hámorban, ha­nem Breznó bányán 1835-ben, mint ahogy népéhez való határtalan ra­E kodásából azt 6 maga terjesztette. la óta, — melynek 45. évfordu­lója tavaly decemberben volt — neve méginkább élővé vált és most, ami­kor országszerte megemlékeznek róla illő, hogy Miskolc, ahogyan ő nevezte „nevelő városa” is felidézze egy­kori fiának alakját, kit határainkon kívül is mint ragyogó értékű és fé- nyesnevű polihisztort emlegetnek. A gondolkodó ász szabadságával teremti meg a múlt század második felében és e század első évtizedében azt a magyar nyelvű szakirodalmat, mely már szakit az idealizmus tév­útra vezető misztikumával, s a dar­wini tanokat hirdetve materialista alapokon nyugszik. O az, aki Dar­wint népszerűsíti, és elindítja a ter­mészettudományi alapokon nyugvó ismeretterjesztést. Nemcsak ír és je­lentet meg többezer írást életében, de hátra hagy közel húszezer olyan le­velet, cikket és terjedelmes naplótö- icdéket, ami azt mutatja, hogy nem­csak egy sereg tudományág c’indító- ja, hanem egy új, ifjabb gárda neve­lője, elindítója. Tudományos éle­tünkben. aminek köszönheti határta­lan fellendülését a leiró természet­rajz, a néprajz, az ősrégészet, a nyel. vészét és még sorolhatnánk tovább, mely hagyatéknak és a hagyaték szálainak feldolgozása, felkutatása a mai nemzedéktől is még több évtize­det munkát követel meg. A emcsak mént tudós, hanem mine politikus is ritka egyéniség. A magyar parlament egyetlen alakja az első világháború előtt, ki olyasmit mer kijelenteni, hogy az ő program­ja nem is a 43-as program, hanem 6 49 alapján áll. ami azt jelenti, hogy egyetért a Habsburgház trónfosztá­sával. Kossuth legkövetkezetesebb híve, ki látja a jövőt. Ezt mutatja a Kossuth-tal folytatott barátságáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom