Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

2 esZAKMAGTAHORSTÄO Vasárnap. I960, Június »■ alatt elvégzik. Sőt az is előfordul, hogy ha a háziasszony piacra me­net beviszi rossz villanyvasalóját, vagy parkettkefélő gépét, mire a bevásárlásból hazafelé indul, meg­javítva kapja vissza... Ugyancsak hasznos kezdeményezés volt a szerviz megszervezése. Több gyár­ral kötöttek szerződést garanciális javítások elvégzésére, amely ugyan­csak a dolgozók érdekeit szolgálja. Welkovits Antal, aki nemrég „a szövetkezeti ipar kiváló dolgo­zója” kitüntetést kapta, 1952 óta áll a szövetkezet .élén. Kívüle so­kan viselik még kabátjukon a sztahanovista Jelvényt, többen a „kiváló dolgozó" büszke cím tulaj­donosai. — Az előző években — mondja — rosszul álltunk raktárhelyiség dol­gában. Négy különböző helyen vol­tak szerszámaink, az anyagok, s így a szövetkezeti tulajdon védel­mét sem tudtuk kellőképpen bizto­sítani. Ez a gondunk megoldódott, jelenlegi raktárhelyiségünk megfe­lel a célnak, s ami a legfontosabb: minden munkához egy helyen ta­láljuk meg a szükséges alkatrésze­ket, könnyebb az ellenőrzés is. Ma már egészséges, tágas, barátságo­san berendezett irodahelyiségekben, műhelyekben folyik a munka, ame­lyek rendbehozásában a kollektí­vának is része van. Amikor a te­lephelyet a Vasipari Ktsz-től át­vettük, dolgozóink mintegy 80 ezer forintot érő társadalmi munkával járultak hozzá rendbehozásához. EREDMÉNYEIKEN, mindennapi szép teljesítményeiken kívül prob­lémák is akadnak. Nincs klubhe­lyiségük. Pedig Miskolcon — mond­ták — majd minden vállalatnak, intézménynek van már egy helyi­sége, ahol szórakozhatnak, munka­társakkal, családtagokkal összejö­hetnek. Értesülésünk szerint ez a gondjuk rövidesen megoldódik. Jö­vőre a Vöröshadsereg útján kezdik meg egy KISZÖV-czékház építését, s ebben szépen felszerelt klubhe­lyiség is lesz. Addig is, a lehetősé­gek figyelembevételével igyekez­nek a pihenési, szórakozási lehető­ségeket a legmesszebbmenőkig biz­tosítani. Az IBUSZ közreműködé­sével, májustól szeptemberig üdülőt béreltek Hajdúszoboszlón, ahol tag­jaik egy részének biztosítják az üdülést. <B. F_) «ínuü( htzDM El­mondhatják a Miskolci Villamos- ipari K tsz-ben is. A közös mun­kával 1949-ben próbálkoztak elő­ször, de akkor még csak egy mun­kaközösséget tudtak létrehozni. S ez sem volt életképes. Egy év el­telte után feloszlott. De az elhin­tett mag kikelt, 1951-ben újra megalakult s azóta fejlődött, meg­erősödött, milliomossá vált. A rész­letekről Welkovits Antal elnök tá­jékoztat: — Az Arany János utca 35. szám alatt egy kis helyiségben néhány ielkes kisiparos összefogásával, sze­gényes körülmények között kezd­tünk. Forgótőke- és anyaghiánnyal küzdöttünk. Egyszóval nehezen in­dultunk, azonban hónapról-hónap- ra, évről-évre javult a szövetkezet, összekovácsolódtak az itt dolgozó emberek és az összefogás, a jó szervezés meghozta az eredményt. 1959 végén már elmondhattuk, hogy országos viszonylatban is a legjobbak között állunk, vagyo­nunk pedig meghaladja az 1 milli­ót. A tavalyi nyereségrészesedés hét heti fizetésnek felel meg. — Ml tartozik a Ktsz profiljá­ba, milyen részlegeik vannak? — Főfoglalkozásuk a villanysze­relés és javítás, mondja Welkovits Antal. — Ezen a részlegen 30—35 ember dolgozik állandóan. Van motortekercselö, motorkerékpár, kerékpár és varrógépjavitó részle­günk. Itt különösen Jó munkát vé­geznek tagjaink, s ennek tulajdo­nítható, hogy nemcsak a megyéből, de a tólünk messzecső városokból, Szolnokról, s Nyíregyházáról is rendelnek Javításokat. Ezenkívül két rádió- és televíziójavító rész­leg is működik, az egyik a Széche­nyi utcán, a másik ujdlósgyőrben. Ezt a megoldást azért választottuk, hogy a hibás gépeket ne kelljen ■ messzire szállítani a tulajdonosok­nak. Azt tervezzük, hogy már ez év végén, de legkésőbb a Jövő év elején házaknál végezzük el a ki­sebb Javításokat, örömmel állapít­hatom meg: javítórészlegünk mun­kájával a felek elégedettek, eddig még sem reklamáció, sem panasz nem érkezett. MINT KIDERÜL, háztartási ja­vítórészlegük Is nagy forgalmat bo­nyolít le. amíg 1951—52-ben há­rom-négy hétig is eltartott a Javí­tás, Jól szervezett munkával most sikerült elérni, hogy egy-két nap Mao Ce-tung és Csou En-iaj fogadta a japán írók küldöttségét függetlenségért, demokráciáért és szabadságért, az amerikai imperia­listák ellen vívnak, nagy támogatást jelent a kínai nép és a világ vala­mennyi népe békeharcának. Mao Ce- tung végül tisztelettel adózott Micsu* •to Kamba Japán diáklány hősi ön- feláldozásának. Hlrosl Noma, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy egyesültek a japór nép erői az amerikai imperialistáh és Japán! ügynökeikkel szemben és harcuk folytatódik a győzelemig Mao Ce-tung és Csou En-laJ a hé­ten fogadta a Kínában tartózkodó lapán íróküldöttséget és szívélyes beszélgetést folytatott velük. Mao Ce-tung rámutatott, hogy a Japán nép felébredt évekkel ezelőtt tapasztalt közönyéből. Egyre széle­sebb rétegek Ismerik fel, hogy az amerikai imperializmus nemcsak a kínai és a japán népnek, hanem a világ mind«» népének közös ellen­sége Kijelentette, hogy a japánok győzelmes harca, amelyet a nemzeti Washington (UPI) Alexander Giley amerikai szén A - or magyarázatot kért Herter kül­Igyminisztertől, miért nem. sikerült íz amerikai kormánynak előre fel- nérni azokat a „nehézségeket”, ame- yek miatt elmaradt Eisenhower ja- >áni látogatása. Herter írásbeli válá­sában közölte, hogy Eisenhower el­löknek mindvégig elhatározott szán- léka volt, hogy a „zavargások” clle- íére elutazik Japánba. A külügy- ninisztérium állandóan tájékozódott i Japánban történt eseményekről. titkára. Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság Mtniszter- lanácsánok elnöke, dr. Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának el­nöke üdvözlőtáviratot Intéztek Dobi István elvtárshoz, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökéhez. Kádár János elvtárshoz, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárához, dr. Münnich Ferenc elvtárshoz, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez és Rónai Sándor e'vtárs- hoz, az országgyűlés elnökéhez. A táviratban a Német Demokratikus Köztársaság is a Magyar Népköztár­saság barátságáról és kölcsönös együttműködéséről szó'ó közös nyi­latkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából üdvözletüket küldik a magyar á'lamférfiakrak és az egész maavar népnek. (MTI) Anglia nem csatlakozik az Európai Gazdasási Közösséghez Bonn (MTI) „Anglia továbbra sen* hajlandó csatlakozni az Európai Gazdasági Kö­zösséghez" — jelentette Id pénteken Bonnban tartott sajtóértekezletén F. J. Errol, az angol kereskedelemügyi minisztérium államrplnisztere, aki néfcánynapoe látogatásra Nyugat-Né- metorazágba érkezett és pénteken megbeszélést folytatott Erhard gazda- ságügyi miniszterrel. Hangsúlyozta, elsősorban a mezőgazdasági termé­kek kérdése állja útját annak, hogy Anglia az Európai Gazdasági Közös­séghez, vagyis az úgynevezett hatos csoporthoz csatlakozzék. Csatlakozá­sa esetén ugyanis vámmal kellene sújtania a brit nemzetközösség or­szágaiból érkező mezőgazdasági be­hozatalt, ami az angol élelmiszerárak Angliának az Euratomhoz és a Montan-Unióhoz való csatlakozásáról Erről kijelentette: Anglia csak ak­kor csatlakozik ehhez a két szerve­zethez, ha előbb hosszúlejáratú meg­állapodás jön létre az Európai Gaz­dasági Közösség és az Anglia vezette szabadkereskedelmi társulás (a 7-es csoport) között Eisenhower nem merte lemondani iapáni látogatását hower mondta volna le a látogatást „mind itthon, mind külföldön a szi­dalmak lavinájává változtak volna a látogatás elmaradásának következ­ményeit bíráló hangok". de Eisenhower arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meghívást a ja­pán kormánynak kell visszavonnia, vagy későbbre halasztania. Ha ugyanis — fejtegette Herter — Eisen­Az NDK államférfiainak üdvözlő távirata Wilhelm Pieck, a Német Demokra­tikus Köztársaság elnöke, Walter Ulbricht, a Német Szocialista F.gy- ségpárt Központi Bizottságának első A szovjet és kínai sajtó a koreai háború kirobbantásának évfordulójáról dást. Ennek a megallapoaasnak a . koreai és a kínai fél hűségesen ele- : get tett — a Koreai Népi Demokra- < tikus Köztársaság ezután többször is ; javasolta a külföldi csapatok kivo- . nását Koreából és az ország két ré­szének békés egyesítését. Az ameri- . kai imperializmus azonban nemcsak elutasított minden javaslatot a ko­reai kérdés békés rendezésére, ha­nem Ismételten megsértene n fegy­verszüneti megállapodást, sőt atom­fegyvereket és rakétalövedékeket szállított Dél-Koreába. Ugyanakkor még mindig megszállva tartja Taj­van kínai területét, ahonnan katonai provokációkat és fenyegetéseket In­téz Kína ellen. Az amerikai Imperializmus a ja- , •pán militarista erők felélesztésére törekszik, hogy bűntársává tegye Ázsiában folytatott agresszlós poli­tikájában. Megszervezte a SEATO-t, nagyszámú katonai támaszpontot lé- j tesített Ázsiában és lábbal tiporta sok ország szuverén jogait. Ki mint vet, úgy arat. Most elér­kezett az idő. hogy az amerikai im­perialisták learassák az elmúlt tíz évben Ázsiában elvetett gyűlölet ke­serű gyümölcseit. Állandóan növek­szik az ázsiai népeknek az amerikai imperializmussal szemben kifejtett ellenállása. Az Egyesült Államoknak - drága árat kell fizetnie az Ázsiában tíz év alatt végrehajtott agresszió­ért. Minden erőfeszítése ellenére sem tudja azonban megakadályozni az ázsiai népek ébredését és ellenállá- sat:'Eljön majd nz á nap Ázsia tör­ténetében, amikor az ázsiai népek szívó« harca következtében teljesen összeomlik az amerikai imperializ­mus agresszív háborús rendszere. A kínai nép visszaszerzl Tajvant, a Ja­pán nép előbb vagy utóbb felszaba­dítja magát az amerikai ellenőrzés alól. az ázsiai országok lerázzák az igát és elnyerik az igazi független­séget — fejezi be cikkét a Renmin Rlbao. (MTI) Hagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata bírálja a munkáspárt védelmi nolitikáiát bírálja a munkáspárt új védelmi politikájának tervezetét. Megálla­pítja a nyilatkozat, hogy a munkás­párti okirat lényegében elfogadja az amerikai hldrogénbomba politikát, helyesli az Angliában levő amerikai támaszpontok fenntartását, sőt sza­porítását és a NATO támogatását, tehát a hidegháború folytatását. Az loklrat szerint Anglia továbbra is az Egyesült Államok fő atomtámasz­pontja maradna és a pusztítás fő célpontja lenne, ha az Egyesült Ál­lamok háborút kezdene. Ugyanakkor Angliának úgynevezett hagyományos ! haderőket, azaz égyútöltelékeket kel­lene szolgáltatnia az ilyen háborúhoz. lEz az amerikai katonai parancsnok­ság régi politikája Angliával szem­ben. A munkáspárti okirat hajlandó odadobni Angliát az Egyesült Alla- moknak elpusztításra szánt csatlós­ként, és teljesen az amerikai had- | ügyminisztérium kezébe teszi le I Anglia sorsát — Bízunk benne — folytatja a kommunista párt nyilatkozata —, hogy a szakszervezetek és a munkás­pártok összes tagjai egyesült erővel visszautasítják a munkáspárti okira­tot és kivívják a pozitív békepolitika 1 diadalát a szakszervezeti kongresszu- I sokon és a munkáspárt értekezletein. i Anglia mondjon le az atomfegyve­rek gyártásáról és használatáról, i számolja fel az ösázes amerikai tá­maszpontokat, ne tűrje el, hogy te- I rületén amerikai hldrogénbombát tá­roljanak, ne adjanak Adenauernak 1 atomfegyvereket, sem támaszponto­dat, vessenek véget a NATO atom- ) stratégiájának, a NATO-t és a var­ból egyezményt váltsa fel az ENSZ talapelvein nyugvó európai biztonsá­gi egyezmény. Anglia harcoljon az ^otomkísérlcteket beszüntető nemzet- Sközi egyezményért és gyorsítsa meg 'a leszerelés! tárgyalásokat. u»naon i.wnj Nagy-Britannla Kommunista Párt­ja nyilatkozatot adott ki, amelyben A szovjet sajtó terjedelmes clk- cekben emlékezik meg a koreai há­jon) kitörésének 10. évfordulójáról, h lapok emlékeztetnek arra. hogy a Coreai Népi Demokratikus Kőztár- laság népe a háborúban hősiesen cl- enállt az amerikai agresszoroknak b dél-koreai csatlósaiknak — az •gész haladó emberiség támogatásá­val visszaverték a támadást. A Trud cikkében hangsúlyozza: A legutóbbi dél-koreai események negmutatták. hogy a koreai nép naga akar dönteni sorséról, „min- ienki. akinek kedves a béke. a né- >ek függetlensége, támogatja Dél- Korea sokat szenvedett lakosságát” — írja a lap. — A külföldi meg- izállócsapatoknak ki kell vonulntok 3él-Koreából. A koreaiaknak, ét »akis a koreaiaknak kell döntenlök torsukról. A Lityeraturnaja Gazeta ki- smeil: A koreai háborút az USA annak­idején kísérleti célokra akarta fel­használni. Ez a kísérlet azonban csú- *os kudarccal végződött. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyek leg­utóbb Ázsiában érték az amerikai diplomáciát. A Krasznoja Zvezda emlékeztet srra, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok Ázsia térségében továbbra is katonai kalandorpolltikáját igyek­szik folytatni, „úgy látszik, hogy az ímerlkai katonai vezetők semmit »era .tanultak a koreai vereségből, ríz évvel ezelőtt a katonai technika szempontjából az övék volt a fö­lény. az sgresszorok mégsem tudták megtörni a nép helytállását. Ma, amikor a szocialista tábor erői össze­hasonlíthatatlanul megnőttek, az im­perialisták minden kalandja elkerül­hetetlenül pusztulásukkal jár. Ez a történelem tanulsága, ez a koreai háború tanulsága” — állapítja meg a Krasznaja Zvezda. Peking (Oj-Kína) A Renmin Ribao szombati vezér­cikke „Kergessétek ki az amerikai imperialistákat Ázsiából!” címmel a koreai háború ki robbantásának év­fordulójával foglalkozik. Korea és Kína hősi népe a Jala folyótól a 38. szélességi fokig szorí­totta vissza az amerikai agresszoró­kát, akik végülis kénytelenek voltak aláírni a fegyverszüneti megállopo­taltuk. A Győzelem Tsz tagsága el-y határozta, hogy 50 férőhelyes isrál-w lót épU saját erőből. Az elhatáro-fí zást számadások követték. MárA csaknem ott álltak, hogy le kelifi mondani az istállóépitésről. mert —A pénz hijján — nem tudtak kőmű-)) veseket fogadni. Az építőipari párt-i bizottság titkára ezekben a napok-) ban járt kint tsz-látogatáson. Az2 alsÓQagyiak elpanaszolták gondjai-v kát, bajaikat. — Segitünk maguk-/ nak — jelentette ki magabiztosanV az őszhajú párttitkár. ^ S pár nap múlva értesítést ka-) Pott a Győzelem tagsága: az építő-Á S ri vállalat 14 ifjú kőmúvestanu-) í kimegy felépíteni az istállót Pető Lajos gondjaira bízták a ta-Y nulókat. A tsz-belieknek nem kel-V lett sokat beszélni, hogy adjanakJ fogatot, meg segédmunkásokat a zu építkezésre. Mentek ők maguktól is.A hiszen tetszett nekik a földből aligA kinőtt emberkék szorgalma és mun-A kája. A szakmunkásvizsgán szoká-fi sós zsűrik is elmehetnének meg-k szemlélni az ipari tanulók minta-) szép munkáját. Olyan istállót kap A a tsz. amit még a dédunokák is cső-), dúlni fognak. 7 Még javában zöldellnek a fák, den a tsz-ekben már az ' őszre gondol-A nak. Már készítik a lakomát, hogy), a tsz-épületek átadásánál koccint-4 tanok az építőkkel, s útra bocsás-t sák őket, más falvakba, más vidé-K kekre, hogy minden községben el-v mondhassák: építők dolgoznak a fa-f luvigen, növekednek a falak, ú)A magtárakkal, istállókkal gyarapod-) nak a tavasszal még szegénynek A mondott tsz-ek. J Pásztory Alajos ' Két hét múlva az encst járás egy másik községében lesz istállóavatás. Irotán. A Győzelem Tsz-nek építik az új, 50 férőhelyes Istállót. Igaz, csak augusztusban kellene átadni az épületet, áe már Júlitisban elké­szülnek vele. Az Istálló környéke itt is állandó búcsújárás képét mu­tatja. Nemcsak a csodálkozásért, hanem másért is. Bamabőrű embe­rek húzzák a falakat, állítják az oszlopokat. Mata Béla komplex- brigádjában dolgoznak. Az épi lés- vezető. a munkavezetők és az építők párttitkára egybehangzóan állítja: fegyeliryezetten, szorgalmasan dol­goznak a eigánybrlgád tagjai. Tré­fálkozás közben is ég kezük alatt a munka. A gagyvendégi Cserhát Tsz istál- lóépitésénél Ferenci Károly fogad. Méghozzá örömhírrel. 10 nappal a határidő előtt ők Is befejezik a tsz 50 férőhelyes istállójának építését. Pedig nem könnyű munka, mert a vízszivattyú gyakran elromlik, lajt- tal és vedrekkel kell hordani a vi­zet a meszesgödörbe, vagy a ha­barcshoz. De készen lesznek, még­hozzá határidő előtt. Joggal mondhatná valaki: szép, jó és nemes dolog, hogy az építők így szorgoskodnak. Az állam, s majd később a termelőszövetkeze­tek ezért jó pénzt fizetnek az épí­tőipari vállalatnak. Egy-egy istálló felépítése nem kevesebb, mint egy­millió forintba kerül. Az építők önzetlenségét egy má­sik községben, Alsógagyon tapasz­Semmiesetre sem leányállom Mis­kolc valamelyik lakasépitkezésérój néhány hétre, vagy hónapra kiköl­tözni a falu határába, az istállóépit- kezésekre. Az építőmunkások még­sem tiltakoznak küldetésük ellen, mert mint mondják, — kinn a falu­végen, amikor egy pipa dohányra összejönnek a parasztok — dicsérik az építőket. Igen-igen meg vannak elégedve munkájukkal. A szemerei összetartás Termelő­szövetkezet elnöke már most érdek­lődik az ipitőmunkásoktól, hogy a búcsúestre, vagyis az istálló avatá­sára milyen vacsorát készítsenek. Tavasszal kezdték Ut az építke­zést, s a falusiak úgy vélték, másfél vagy egy év múlva készen is lesz az új istállójuk. Amikor nőni lát­ták a falakat, arról ábrándoztak, hogy az ősszel kész lesz. Az építők viszont alaposan rávertek a munká­ra, mert először július 15-re vállal­ták az átadást. De mint a legutóbbi hírek elárulják, már Június utolsó napján birtokba veheti a tsz az oly régen várt, villanyvilágítással, víz­vezetékkel ellátott Istállóját és magtárát. Mert magtár is lesz, le­gyen dicséretére mondva a terve­zőknek is az építőknek: az istálló padlása kevés költségráfordítással temérdek terménynek ad helyet. A falubeliek büszkék az új istállóra. Már most azon gondolkoznak, hogy egy-két év múlva újra visszahívják az építőket, hogy építsenek még- egjf, nagyobbat. Manapság a földművelő emberek szórakozásai közé tartozik, hogy a vasárnapi kiadós délebéd után ki­ballagnak a falu határába, s szem­lélődnek, gyönyörködnek órákhosz- szat, kitartóan. A tsz-beliek már a napokat számlálják, mikor költöz­tethetik be nagy gonddal és jő ta­karmánnyal nevelt jószágaikat a közösbe, az új istállóba, amelynek (mindenütt így mondják) hetedhét­határban sincs párja. A nézelődók között ott vannak a még makacs- kodó egyéniek is, akik fogukat szív­ják, és csak bajszuk alatt Jegyzik meg: — Milyen szép „palotákat” építenek i teheneknek is borjak­nak. Mert az 6 szemükben tényleg pa­lotának tűnnek azok a tsz-istállók, amelyeket a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készí­tenek példás szorgalommal és fele­lősségtudással. Palotának látják az új istállókat, hiszen kitörölhetetle­nül emlékezetükben él, amikor másfél tíz esztendővel ezelőtt gaz­dasági cseléd, vagy béresember ko­rukban a szalmatetős, rogyadozó urasági istállókban együtt éltek a barmokkal. Említettem, az építők szorgalom­mal és felelősségtudattal dolgoznak ezeken az építkezéseken. Magyará­zatként hadd idézzem egyik épi- tőmunkás szavait: ... húsbavágó kérdés nekünk a tsz-istállő építés. Panaszkodnak otthon a feleségek, hogy nincs elegendő hús, a vasár­napi ebédrevalóért sorba kell állni. Most látjuk, amint a tsz-eknél dol­gozunk: ők sincsenek húsbőviben. Nincs elegendő hely a jószágnak, nem tudnak piacra nevelni, mert a meglévő éppen csak a tejet adja. Építők a faluvégen Fejlődő Ktsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom