Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
7 Az ózdi szénbányáknál áttérnek a villamosrobbantásra Az ózdvidékl Szénbányászati Trösztnél valamennyi üzemben bevezették a frontfejtéseken a villamos robbantást Jelenleg mintegy 100 villamos robbantógép működik a bányákban. Az eddigi tapasztalatot: szerint a korszerű robbantási technikával mintegy 30 százalékkal csökkentették a robbanóanyag felhasználóst. A darabos szén hullás! aránya mintegy 15—20 százalékkal emelkedett. A darabosabb szénből a2 éghetetlen meddőt könnyebben tudják különválasztani. Ennek eredménye, hogy az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt ebben az évben az előírthoz képest mintegy 100 kalóriával javította a szén fűtőértékét. A második negyedév műszaki fejlesztése során az ózdvidéki bányák valamennyi munkahelyén, a kifejtéseken, valamint az elővájásokon is áttérnek a villamos robbantásra. A munkahelyek 20 új robbantógépet kapnak, s házilag is többet átalakítanak erre a célra. A robbantógépek kezelésére tanfolyamokat szerveztek. ahol 350 bányász tett villamos robbantómesteri vizsgát. Az új robbantási eljárással, a számítások szerint ebben az évben mintegy félmillió forint megtakarítást érnek majd el. így köszöntötték... váló szakemberekkel és jó szakmunkásgárdával rendelkeznek — mégsem vállalhatták el a lehetetlent. Az Országos Tervhivatal és az illetékes szakminisztériumok is belátták: rövid ez a határidő. — Mégis kérték, a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el a munkát A műszakiak sokat töprengtek- Keresték a gyorsabb megoldást. Bárhogy is fontolták, nem lehetett csökkenteni az építés idejét Az egyik napon Ráczkevi Sándor, a vállalat ózdi főépítésvezetője újítási javaslatot adott be, amely az alapok gazdaságosabb, gyorsabb és célszerűbb elkészítésére irányult Alapos vita követte a javaslatot Szinte kivétel nélkül támogatták és igen jónak találták. A tervezők elfogadták a fiatal mérnök sok töprengéssel, számítással készült javaslatát Áttervezték az alapokat Az új eljárás szerint 44 napot kértek a munka elvégzésére. Ez az idő is jólszervezett munkát követelt Március 30-án kellett megkezdeni az építést A hengermű már 26-án leállt. A gyáriak a gépeket szedték széjjel. Kettőzött figyelemmel dolgoztak. Látták a célt és szinte csodálatos módon, 29-én már átadták a területet az építőknek, akik egynapos előnnyel kezdtek a nagy munkához. Rendkívüli napokat éltek át az építők a következő időszakban. A munka fontossága és az akaraterő olyan önbizalmat adott az ott dolgozó 190 munkásnak és vezetőnek, amilyenre Ozdon még nem volt példa. A betono- zók és a lakatosok kezében a szerszám nyele ki sem „hűlt", olyan gyorsan, pontosan váltották egymást. Szaniszló László művezető és az építésvezető néhány éjszaka le sem feküdt, mert nemcsak a rendszeres munkaszervezésről, az állandó készenlétről volt szó. hanem adott szavukról, május 1-1 vállalásukról is, amelyet becsületes munkával akartak teljesíteni. Az emberi akarat győzött! Néhánv- soros, szerény hangú táviratban jelentették az éppen akkor ülésező szakszervezeti küldöttközgyűlésnek, hogy 44 nap helyett 25 nap alatt elvégezték a nagy feladatot. Időközben a lengyel gépek és szerelők is megérkeztek. Ezekben a napokban már az 6 munkájuk zajától hangos az új hengermű csarnoka. A munka ünnepén, amikor a gyár környékét felveri az énekszó, a felvonuló tízezrek vidám nőtázása az építőket is köszönti, akik derekasan helytállnak. Köszönet, elismerés és dicséret illeti őket Szarvas Miklós Újabb fodrászüzlet nyílik Kazincbarcikán A Miskolci Fodrász KteipaH Termelí- szöveUtCHt az elmúlt évbon a környező községekben számos új üzletet nyitott. A közeli napokban az egyre Jobban fejlődő Kazincbarcika város üzlethálózata gazdagodik egy újabb fodráozQzlettel. A Miskolci Fodrász Szövetkezet vezetői az új városban korszerűen berendezett, modem üzletet nyitnak. Ugyancsak új őrlet nyitását tervezik Berentén és a Borsodi Hőerőműben la. Sok üzem. gyár, lakás és középület épül egyszerre a mi országunkban. Nagyrészük betonvózas. Az erős vázhoz hengerelt vas kell, ami zömmel Ozdon készül. Az ózdi finomhenger- de régi, ósdi építmény volt, gépei nem bírták a megnövekedett termelést. Az építési igények több gömbvasat követeltek, de az üzem képtelen volt lépést tartani a rohanó élettel. Már azt is alig tudta legyártani, amire korábban képes volt. — „Le kell állítani”. „Át kell építeni!" — mondták már két évvel ezelőtt a szakemberék. Igenóm, de ha leáll, nem lesz vas. Külföldről kell hozni, a'.niért csak devizával fizethetünk. Akkor nem is történt meg a leállítás, mert nem rendelkeztünk készlettel. De most, ebben az évben a szakembereknek el kellett dönteni a gömbacélgyártás sorsát. A régi gépek leálltak. A Kohó- és Gépipari Tervező Iroda mérnökei új tervet készítettek a korszerűsítéshez. A Lengyel Népköztársaságból modern hajtógépeket rendeltek. Ügy tervezték, hogy a kivitelezés három műszakban mintegy 38 napot vesz igénybe. A munka elvégzésével a Borsodi Mélyépítő Vállalatot bízták meg. A vállalat dolgozói, műszaki vezetői bátran vállalták a nehéz feladatot, de amikor látták a rendkívül szűk határidőt, még három műszakban sem tudták elvállalni, csak úgy. ha 60 napot bocsájtanak rendelkezésükre. A jó szándék a műszaki vezetőkben megvolt, hiszen ilyen és ehhez hasonló építéshez kiEgy harminc körüli nyúlánk ember, Rácz Pál kapcsolódik a beszélgetésbe. — Ügy gondoltam, és is behozom majd a gyerekeket meg az asszonyt. Hadd vonuljunk Jel együtt, hadd lássák, hogy milyen sokan is vagyunk mi munkásemberek. — Nekem két fiam van — így a brigádvezető — azok se hagynak békét. Egyik is, a másik is mondogatja, hogy nekik így, meg úgy kell egy zász1£! Együtt vonul Jel az egész család. Még jön a komám is vidékről, elhívom őt is. Hadd lássanak valamit. Utána meg beülünk valahová sörözgetni. Ha már egyszer ünnep, akkor ünnepeljünk! Őrüljünk, mulassunk, daloljunk! — A sörözés? — mondja Tóth János — Nem rossz. Most is behúznánk p9V-egy korsóval, igaz-e, emberek? — Nincs jobb a jó bornál — mondja a másik. Mindegyik szól valamit, csak Domonkos hallgat nagyokat. Mostanában „húzzák" a Jiút. Mostanában nősült és mint ilyenkor JérJitársaságban szokás, rovására megengednek egy-egy élcet, hogyhát valamennyiük között mégiscsak neki lesz a legszebb májusa. Domonkos sem sértődik meg, nincs is miért, ismeri a munkatársait, s tudja, meleg, érzőszivü emberek. Lassan kászálódnak s mennek visz- sza a nagy kovácsműhely be. Az emberek helyükre állnak, pár pillanat és Horváth Béla már kormányozza is a kemencétől a sajtóig az izzó tárcsa- tüsköt. A robosztus gép nagyokat szusszanva. 3000 tonna súllyal nyomja, Jormálja az otromba, izzó anyagot vasúti keréktárcsákká. Egy szó sem hangzik, a brigádtagok egyenletes, megszokott, óramű pontossággal végzik munkájukat. Az eredményeiken látszik, és szavaik is elárulják, hogu a szürke hétköznapok munkájában ott izzik az ünneppárás. Csorba Barna; Az akarat győzött Ozdon megvetett senkiember volt. Itt meg — hogy igen jó munkásember leit belőle — szeretik, megbecsülik. Eleinte Jélt. hátha visszautasítják az 6 meghívását, — az igen nagy szégyen volna—, de aztán annál jobban esett neki, hogy eljogadták, az ö egészségére. a családja egészségére is koccintottak vele, ünnepelték. Olyan, de olyan nagyon jól esett neki. hogy majdnem elérzékenyült. Hiába no, ma megvan a munka becsülete. Egyszóval. a hétjői pincézés és előtte a szakszervezeti értekezlet előkészítője volt az ünnepnek. Vécsei. aki már a régi világban is itt dolgozott a gyárban, nem egyszer visszaemlékszik a régi május elsejék— Akkor nem volt szabad május elsejére készülni. Nem volt szabad ünnepelni a munkát. Aki nem ment be, az számolhatott a következményekkel. A munka után — hunyorít a szemével — kimentünk a hegyekbe szalonnát sütni öten-hatan, meg egy kicsit beszélgetni. Akkor nem volt szabad csoportosulni! A rendőrök mindjárt szétverték a csoportosulóka t. A Jiatalok csak hallgatják, mit is szóljanak hozzá? Hiszen ők nem ismerik a régi sok gonddal, bajjal, szenvedéssel teli munkáséletet. Vécsei most a reggelizésnél is azért tette Jel a kérdést, mert hát igazán érdekli az ünnepség, meg hát az embernek nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is van némi kötelessé- ge. — Azért kérdeztem. mert nincs otthon nyugtom miatta. A kislányom már a múlt hét óta készülődik. Hol rniülekezünk. hol vonulunk Jel? — kérdezgeti. Apu, én is veletek vonulok Jel Ugye, elviszel magaddal? Együtt a májusi menetben pont ők. a kovácsok ne Jogadnák el a kihívást? A múlt hónapban sem álltak rosszul, elérték a 110 százalékot, most meg a brigádvezető úgy számolgatja, hogy 113 százalék körül zárják a hónapot, hacsak az utolsó napok, órák valami bajt nem hozVécsei István, egy meglett korú munkás témát változtat: — Nem tudjátok, honnan indulunk május elsején? Valamennyien odafigyelnek, mert hogy itt közös dologról van szó. Az ember nem is hinné, mennyire össze tud olvadni, eggyé tud válni egy ilyen kis közösség. Arról nem is szólnak, hogy kivonulnak-e mind, ott lesz-e mindegyik, — az már eldöntött dolog. Akinek csak halaszthatatlan ügye nem akad, mind ott lesz. Ezt megbeszélték hétfőn, nem is termelési értekezleten, nem is röpgyűlé- sen. hanem a pincében. Igen, a pincében. Névnapot ünnepeltek. Van a brigádban két Béla, Horváth meg Majoros. És egy György, Fojtó, így aztán a két névnapot összecsapták, s mind a 22 ember elment munka után az egyik pincébe ünnepelni. A múltkor a brigádvezető kapott kiváló dolgozó kitüntetést, pénzjutalmat. akkor meg ő hívta meg a brigád valamennyi tagját. így szokták. A dolog kezdődik borkostólgatással, szó esik asszonyokról, szerelemről, viccek röpködnek, nevetés csattan fel, aztán valaki elkezd beszélni a munkáról. — akárhol kezdik, mindig ott lyukadnak ki — és olyan vita alakul ki, hogy ntnes olyan brigádértekezlet. amely különb lenne. 4 Béla-nap rfagyon emlékezetes a hosszú Horváthnak. Horváth valamikor az elesettek elesettje volt, mint falusi népzenész hegedülte össze a kenyérrevalót, ha sikerült. Lenézett, A zömök, teltarcú brigádvezetö. Molnár László, a robusztus, 3000 tonnás hidraulikus sajtó tövében állva, szótlanul figyeli a brigád munkáját. A távolabbi kemencéktől sapkájához erősített védőszemüveggel, hosszú, nyurga ember, Horváth Béla közeleg. Máskor, munkaközben, amikor a magasban húzódó sínre akasztott szerkezet segítségével a kemencétől a sajtóig kormányozza a több mint ezer fokos izzó tárcsatuskót, ugyancsak fürgén lépked; most meg lassan, komótosan, ráérősen. Megáll Molnár mellett, s a nagykovácsmühely ezer nesze, daruk zümmögése, nagy- kalapácsok mély, döngő ütései zajában nézi, hogy társai a tárcsahordó villa és a daru segítségével a kisajtolt, a hengerelt, de még izzó keréktárcsát a többi mellé állítják. —■ No, emberek, elmegyünk reggelizni — mondja a brigádvezető. Vannak, akik a műhely zajában nem hallják, mit mond Molnár, de megértik karjának egy mozdulatából. Amíg a tárcsatuskók melegszenek, van idő a reggelizésre. Elindulnak az öltözők felé. Szó alig esik köztük. A kovácsok nehézmozgású, szűkszavú emberek. Az öltözőben már közlékenyebbek. Kibontják a „motyót", nekilátnak a szalonnázgatásnak, egy-egy éle hangzik, és nyomában nevetés csattan... — Eddig jól ment a munka — mondja valaki a 22 ember közül. — Jól, — bólint a brigádvezető. Több szó nem is esik róla. Minek is. Ha a brigádvezetö elégedett a munkával, akkor nincs baj. Már csak azért sem lehet, mert most többet térmelnek, mint máskor, hiszen május 1 közeledtére nagy termelési hetet tartanak. Az elektroacélműviek versenyre hívták az egész gyárat — w^érmint a Lenin Kohászatot — $ kájával és teljes szívvel támogatják azt. Ez lemérhető azzal a fáradtságot nem Ismerő, lelkes munkával, amelyeket a népfront-bizottságok az ellenforradalom leverése óta végeztek. Segítettek a helyi pártszervezetek is és benne van mindebben a tanácsok támogatása is. A népfront-bizottságokat mindenhol újjáválasztották, bár előfordult olyan eset néhány helyen, mint például Damakon és Zilizben, hogy a jelölteket a gyűlés résztvevői nem fogadták el és helyettük másodat javasoltak. Ennek az oka az, hogy a gyűlés résztvevői nem voltak megelégedve a jelöltek eddig végzett munkájával és olyanokat választottak meg, akik a faluban köztiszteletben álló emberek, erőt, fáradságot nem kímélve munkálkodnak a közösségért. Az eddigi tapasztalatok azt mulatják, hogy a Hazafias Népfront tovább erősödik, jól felkészült második országos kongresszusára, amely olyan határozatokat tud hozni, amelyek segítik az egész mozgalmat abban. hogy pártunk vezetésével nagyobb eredményeket érjünk el a szocializmus építésében. Május 27—28-an ül össze Budapesten a Hazafias Népfront országos kongresszusa. Ez a rendkívül nagy- jelentőségű politikai esemény nagy előkészületeket^ kíván meg: az egész országban, falvakban, városokban, járásokban és megyékben megvizsgálják a népfront-bizottságok eddig végzett munkáját és újjáválasztják a vezetőségeket. A községi és városi gyűlésekről küldötteket küldenek a járási, illetve megyei küldöttértekezletekre, a megyék és járások pedig megválasztják az országos kongresz- szus küldötteit Borsod megyében eddig mintegy 300 községben tartották meg a népfrontgyűléseket, amelyeken hozzávetőlegesen 25 ezer ember vett részt. A gyűlések, egy-két kivételtől eltekintve, nagyon aktívan és mélyrehatóan tárgyalták a községek legégetőbb problémáit. A gyűléseken nagyon sok felszólaló javaslatot tett hogyan lehetne a lakosságot érintő hiányosságokat kiküszöbölni, a falvak életét szebbé, jobbá tenni. Általános jelenség, hogy a választói gyűlések a községpolitikai feladatok megoldásával foglalkoznak. Kesznyé- tenben megvitatták az óvodaépítést és felajánlást tettek a község lakosai 10 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésére. Abaújvóron ötezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel orvosi lakásépítéshez: Encsen járdaépítést vállaltak. Abaújdevecseren mozgalmat indítottak, amely azt tűzi ki célul, hogy a falut csinosítsák, szépítsék. Felső- zsolcán a sportolóknak öltözőt építenek és a gyűlés résztvevői vállalták a tervek társadalmi munkában történő kidolgozását és az öltözők építését. A miskolci IY. kerületi gyűlésen többen javasolták, hogy a lakásépítés! programot Miskolc városban gyorsítsák meg úgy, hogy a végrehajtást társadalmi munkával segítsék. A gyűlés résztvevői közül Román •Ívtárs vállalta, hogy ő 200 társadalmi munkaórát dolgozik lakásépítésA falvakban igen jelentős szerepet kapott a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Több helyen javasolták, hogy a Hazafias Népfrontbizottságok szervezzenek olyan ölő adásokat, amelyeken a termelőszövetkezetek tagjai alaposabban megismerkedhetnek a téesz-tagok Jogaival és kötelességeivel, tartsanak tájékozta^ előadást a munkaegység kiszámításáról, stb. Több helyen vállalták, hogy a termelőszövetkezeti községek központjai a tsz-irodákat és környékét rendbehoszák, kicsinosítják. A gyűlések kivétel nélkül azt tükrözik, hogy a résztvevők egyetérte- I nek pártunk és kormányunk polltí-1 Í1ki._rí,d' bíkny4s2<* «U*bb munkavállalással köszöntötték május elsejét. Képünkön Krlston Pál József szocialista munkabrlgádjának két tagja látható. Fotó: Szabó Ferenc Megyeszerte eredményes tanácskozást folytatnak a népfront-bizottságok PIHENŐ...
