Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

▼agjtrnap, 196«. május 15. ESZAKMAGYARORSZAC. t Uj üzem született Szombati Imre fiatal mérnök. Alig huszonki­lenc éves. A miskolci egyetemen szerezte meg a mérnöki diplomát. Azóta három év telt el, s ma már a Lenin Kohászati Művekben sokan Ismerik az agilis fiatalembert. Neve mindig ott szerepel az új üzem neve mellett, melyet vezetőivel, munka­társaival ő hívott életre. De ne vág­junk a dolgok elé... A Lenin Kohászati Műveknek évente sokezer villamossági alkat­részre van szüksége. Olyan alkatré­szekre, kis berendezésekre, melyeket más üzemek nem szállíthatnak. Ez országosan is komoly problémát Mit lehetne tenni? — kérdezték egymástól a szakemberek. Oj üze-' met kellene létesíteni a precíziós öntés céljára. Igenám, de ki ismeri ennek gyártástechnológiáját? Aztán kísérleteket kell végezni, de ki irá­nyítsa a munkát? A precíziós öntés nagy tudást, komoly szakembert igényel. Ki lenne az? — így vetődött fel a gondolat öt évvel ezelőtt. A gyár pedig továbbra is sok nehéz­séggel küzdött. Egyre több villamos- sági alkatrészre volt szüksége. A múlt évben aztán az egyik mű­szakban megállította valaki Szom­bati Imre mérnököt. — Te Imre! Ügy tudom, nemrégen végezted az egyetemet. Mondd csak, tanultál te a precíziós öntési eljárá­sokról? — Hogyne. Éppen ebből a tárgyból készítettem a diplomatervemet. Jól ismerem a precíziós öntést. Nagy szakirodalma, komoly technológiája van ... Dehót. miről van szó? Pár nap múlva Áthelyezték a központi szerszámel­látó üzembe. Megbízást kapott: ké­szítse el a berendezések tervét, dol­gozza ki a gyártástechnológiát. A fiatal mérnök kissé meglepődött: hiszen ez hatalmas feladat! Szeren­cse, hogy az egyetemen olyan pro­A Belkereskedelmi Minisztérium közlése A lakosság jobb áruellátása érdé- A vasárnap nyitvatartó boltokat az kébn a nyári időszakban, május 15- illetékes tanácsok végrehajtó bizott- től szeptember 15-ig a fővárosban és ságai jelölik kd. ' a vidéki városokban a tejet árusító A vasárnapi tejárusitásra kijelölt boltok 5—15 százalékát vasárnap boltok a nyitvatartási időt szembe- reggel 7-től 10 óráig nyitva kell tar- tűnő helyen kötelesek feltüntetni. Hivatalos nyereméiiyiegyzék a lottó huszadik játékhetéről A lottó 20. játékhetére beérkezett 4 777 318 szelvény, öttalálatos szel­vény nem volt. négy találatot 37 fo­gadó ért el. A nyereményösszeg egyenként 96 837 forint. A háromta- lálatos szelvények száma 2910. ezekre a szelvényekre egyenként 616 forintot fizetnek. Két találatot 9? 787 fogadó ért el. nyereményösszeg egyenként 18,10 forint. (MTI) Az Élelmiszeripari Kutató Intézetek tudományos ülésszaka Az Élelmiszeripari Kutató Intéze­tek fennállásénak 10. évfordulója al­kalmából rendezett első tudományos ülésszak szombaton folytatta tanács­kozásait. A szombati ülésen hat ku­tatóintézet. illetve laboratórium ve­zetője számolt be kutatási eredmé­nyeiről. Az ülésszak munkáját Ba­bos Zoltán élelmezésügyi miniszter- helyettes foglalta össze, majd kitün­tetéseket adott át. fesszortól tanult, aki a precíziós ön­tésben szaktekintély. Aztán nagyjá­ból ismerte a csepeli üzem és a Ganz hasonló üzemét, — dehát ez még kevés. A kohászatban más a berendezés, mások az üzemek sajá­tosságai. De, ha már megbízták ... Dolgozni kezdett. Segítséget is ka­pott. Mérnökök, műszaki vezetők tá­mogatták. De a munka oroszlánré­szét neki kellett elvégeznie. És vol­tak, akik nem bíztak a sikerben, ö azonban teljes ambícióval dolgo­zott. A kezdeti nehézségek sem kedvetlenítették el. Rajzolt, számolt, tervezett. Közben tanult. Megkezdték a kísérleteket. A szí­nesfémek öntését is kidolgozták. Ne­héz munka volt. Az akarat győzött. A gyárban híre ment: a kísérletek sikerültek. Szombati Imre mérnök nevét egyszeriben megismerte a ha­talmas gyár műszaki gárdája. Nem sokkal később a központi szerszámellátó üzem mellett létre­hozták a precíziós öntést, új üzemet szerveztek. Az új üzem ezt a nevet kapta: kísérleti üzem. Aztán szak­munkásokat hoztak az érdekes éf szépérzéket igénylő munkához. A fi­atal mérnök és társai közben Cse­pelre látogattak, hogy tanulmányoz­zák az ottani eljárásokat. Így telt el egy esztendő, az 1959-es év. I960 új fejezetet nyito£at* üzem életében. Január l-től már rendszeresen dolgozik, végzi a bo­nyolult öntést. Egy műszakban dolgo­zik, hat fizikai munkással. Ez az új üzem születésének rövid története. Most pedig adjuk át a szót Szombati ínye mérnöknek. Beszéljen az ered­ményekről, az üzem jövőjéről. _— Az új üzem valóban nagyjelen- toségű Ma már 45 iéle villamos- Kapcsoló alkatrészt, gyorsacél-szer- számokat, 8 féle öntöttvas alkat- rgzt és 25 különböző ötvözött alkat- Jj®*’ , S^gőket, reduktor-aljakat gyártunk. Hogyan? Viaszmodelleket készítünk, ezt kerámikus kéreggel vonjuk be és ebbe öntjük az alkatré­szeket. Szép munka. Ügyes női ke­zek végzik. Egyelőre csak a kohá­szat részére dolgozunk. Az üzem azonban szép jövő előtt áll. Ügy ha­tároztunk, tovább növeljük a kapa­citást. A jövő hónapban már beve­zetjük a hárommúszakos termelést. Talán még annyit: máris kap­tunk megrendelést a bányászattól. Hétezerötszáz fúrófejet készítünk ré­szükre. Később talán az ország más üzemeinek is szállíthatunk. S még azt is megjegyezném, hogy már a Konnyügépgyárban is működik ilyen üzem. Mi is segítettünk nekik, átad­tuk tapasztalatainkat Azt pedig még Szombati Imre mérnök kiváló dolgo­zó jelvényt oklevelet és 1500 forint jutalmat kapott eddigi munkájáért S itt. a riport végén helyesbítjük a címét is. mely talán jobban kifejezi Szombati Imre és munkatársai kima­gasló eredményét: Egy fiatal mérnök, aki jól megtanulta a leckét és jól vizsgázott — a magyar ipar egyik büszkesége, lett. Szegedi László Pályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére Ezek túlnyomó része azokból kerül ki. akik már dolgoztak valamilyen fejtögéppei. A háromhónapos tanfo­lyamon elméletileg is megismerked­nek a gépek konstrukciójával, mű­ködési elvével s a borsodi bányászati viszonyok között való alkalmazásá­nak lehetőségeivel. A tanfolyamra már kijelölték a résztvevőket, ß ízok a hónap végén megkezdik a tanú­Ezerötszáz diósgyőri kohászatai tanult a télen A Lenin Kohászati Művek fiatal­jai között mcRiiövekedett a tanulási kedv. A télen kezdődött és most zá­ruló oktatási időszakban szaktanfo­lyamokon, szervezett politikai okta­tásban, az Ifjúsági akadémián mint­egy ezerötszáz fiatal tanult. Az elő­adások szorgalmas látogatóit könyv- jutalomban részesítik. AMIKOR 1959. FEBRUÁR ELEJÉN Kriston Pál József, a királdi bányaüzem csapatvezető vájára kilencedmagával be­lépett az üzemvezetői irodába. Kummer elvtárs. az üzem veze­tője érezte, hogy nagy dolog van készülőben. Az emberek szemében valami szokatlan ünnepélyesség csillogott: a nagy elhatározások nyugodt elszántsága. A csapatgazda kezdte a szót. — Ügy érezzük, többet is tehetnénk a szocializmusért, mint eddig tettünk. Sokat gondolkoztunk és vitatkoztunk, míg elhatároztuk, hogy olyan újfajta brigádot alakítunk, amelyik nemcsak a termelés fokozását tűzi ki célul, hanem a minőség javítását, a takarékosságot, a szakmai és az ideológiai képzést; általában nagyobb felelősséget és példamutatást szeretnénk kialakítani az élet minden területén. Az üzemvezető érdeklődéssel hallgatta Kriston József számit, s amíg ő beszélt, felvillanó tekintete sorban meg­pihent a brigád tagjainak feszülten figyelő arcán. — Rendes gyerekek ezek. Mindig helytálltak a munkában és amit várai­tok, azt teljesítették is. Igaz. hogy amit most akarnak csinálni, teljesen új dolog. Hasonló brigád eddig nem alakult sem a Borsodi, sem az ózdi Trösztnél, de talán még az országban sem. Termelés, minőség, tanulás, öntudat és példamutatás... Mire az üzemvezető gondolatban idáig jutott, kész volt az elhatározás: — Segíteni fogunk nektek. Ti lesztek a szocialiita munka­brigádok úttörői. Másnap az üzemvezetőség, a párt- és szakszervezet veze­tősége egységesen azon a véleményen volt. hogy fel kell ka­rolni Kriston Pál Jőzsefék kezdeményezését. Az elhatározást tettek követték. 1959. február 22-én nagy napra virradtak a királdi bánya­telep dolgozói. Ezen a napon jelentette be Kriston Pál József a kultúrházban összegyűlt bányászok, a meghívott párt- és szakszervezeti vezetők és a két szénbányászati tröszt leg­kiválóbb dolgozói előtt, hogy versenybe indulnak a „Szocia­lista munkabrigád" cím elnyeréséért. Ismertette a 9 pontból álló vállalást, melyet a kultúrházat zsúfolásig megtöltő hall­gatóság lelkes tapssal fogadott. A gyűlés után futótűzként terjedt el a híre a királdiak kezdeményezésének és először a bányászatban és kohászatban, majd a megye többi ipar­ágában is egyre több kővetőre talált. AZ ÜNNEPÉLYES AKTUS azonban, csak a kezdetét jelentette a brigád történetének. Ezután következett a dolog Nehezebbik része. A brigád tagjainak ünnepi lelkesedését hét­köznapi tettekké kellett alakítani. Nem volt könnyű feladat leküzdeni az egyeseknél jelentkező önzést és türelmetlenséget s helyébe a kollektíva, az üzem, a termelés érdekeinek figye­lembevételét állítani. Ok voltak az elsők Nem sokkal a megalakulás után történt, hogy nagyon megromlott a brigád munkahelye. Egy régen otthagyott bánya­mezőt kellett feltárni, azonban a várt szénpillérek helyett csak régi fejtésekre bukkantak. Többet mentek meddőben, mint szénben. Néhányon elkedvetlenedtek és zúgolódni kezd­tek. Követelték a brigádvezetőtől, hogy kérjen jobb munka­helyet, ahol keresni is lehet. De a brigádvezetö határozott maradt — és a íöbbsép őmellé állt. amikor azt mondta, hogy „itt maradunk, mert az üzemnek itt van szüksége ránk és amelyik brigád a szocialista címért küzd. nem hátrálhat meg a nehézségek elől". Meg kellett ütközni a kívülállók egyrészének rosszindu­latú megjegyzéseivel is. „Mit akarnak ezek? Mit hencegnek, hogy ők szocialista brigád? Mivel különbek ők, mint mi?" De olyan hangok is voltak, hogy csak azért „kiáltották ki magukat szocialista brigádnak, mert előnyöket akartak él­vezni. jobb munkahelyet, több fizetést kapni. Ezek a meg­jegyzések nagyon bántották a brigád tagjait. Egy darabig magukba fojtották a keserűségei, végül csak kirobbant egyi­kükből a szó: ... “ Mondja, Józsi bácsi, meddig tűrjük még ezt a molesz­tálási? A csapatgazda hallgatott, de fejében egymást kergették a gondolatok. Megnyugtató szavakat keresett. Embereinek ugyan igazuk van, még sem lenne helyes olyat mondani, ami még jobban élezné a helyzetet, még jobban szembeállítaná a brigádot a rosszhiszemű hírek terjesztőivel. De amikor meg­szólalt, már nyugodtan beszélt: — Bizony fiúk, bennünket sokan figyelnek és sokan mondanak rólunk véleményt. Még nem mindenki néz jó szem­mel ránk. Azt hiszik, hogy csak magunkért csináljuk, amit teszünk. Az emberek véleményét tetteinkkel kell megváltoz­tatni. Ne csüggedjünk, dolgozzunkI És a kemény harcban egyre jobban összekovácsolódott a brigád. Közös munka, közös tanulás, közös gond és közös sikerek. — ez jellemzi most több mint egyéves működésüket. LASSAN A KÖZVÉLEMÉNY IS megváltozott és ma már mindenki a megbecsülés és elismerés hangján beszél a brigád munkájáról. Ezt az elismerést valóban tettekkel — és nem is akármilyen tettekkel! — vívták ki maguknak. . Kriston Pál Józsefre és brigádjára mindig lehet szá­mítani — mondják az üzem műszaki vezetői. Mikor az egyik aknában vízbetörés történt és senki sem vállalta a benn­maradt értékes anyagok kimentését — ők vállalták. A nyálkás, fullasztó levegőjű aknában, derékig érő vízben, szinte ember- feletti munkával kimentették az összes bentlévő csillét és egyéb anyagokat. A jól végzett munka után a brigádvezelő súlyos tüdőgyulladással került a kórházba. De a vezető nélkül maradt brigád továbbfolytatta jó munkáját és végülis Kovik Ferenc, Koós G. István. Mráz Tibor. Kakuk István. Pálfi Ferenc és a többiek együtt örültek a felgyógyult brigádveze- tovel annak, hogy éves átlagban 132.1 százalékos tervteljesi- tésükkel a minden nehézséget leküzdó. egymást segítő mun­kájukkal. a tanulásban elért eddigi haladásukkal kiérdemelték a megtisztelő „Szocialista munkabrigád” címet. Munkájukat azóta is töretlen lendülettel végzik. Elsők voltak a kezdeményezésben, s az idő őket igazolta. Példájukat ma már sok tízezer öntudatos munkás követi megyeszerte és az egész országban. A NAGYSZERŰ MOZGALOM elindítóinak kijáróxiszielet is Őket illeti. Simon Ferenc Az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága felvételi pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­temének 1960/61-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, álla­mi-, tömegszervezeti funkcionáriu­sok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista —leninista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hal'gatók az első évfo­lyamon filozófiát, a második évfo­lyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tör­ténetét tanulják. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesz­nek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, megbatározott na­pon du. 17-íől 20 óráig kötött foglal­kozás van, (előadás, osztályfoglalko­zás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj 1 évre 170 forint, mely fél­évenként fizetendő. Az egyetem hall­gatóinak a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 1088 1957. (XI. 21.) határozata alapján a félévi vizs­gák előtt 6 nap. az évvégi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság Jár. Az esti egyetem székhelye: Mis­kolc. Tizeshonvéd n. 23. sz. Az egye­Dviauui o-cenoanyaszau i reszt­nél a munka termelékenyebbé téte­lére a szállítás gépesítése mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a rakodás és a fejtés gépesítésére is. A tröszt üzemeiben — elsősorban a vé­kony, 60—80 centiméter vastag szén­telepek lefejtésén — máris többféle fejtőgép dolgozik, így a szovjet Gor- nyák, Donbasz, valamint Sachtyor kombájn, és a Löbbe-féle széngyalu. A tervek szerint még ebben az évben újabb fejtógépeket is üzembe állíta­nak. A gépesítés fejlesztése szükségessé teszi, hogy az általános vájárképzós mellett különös gondot fordítsanak a fejtőgépeket jól ismerő gépi vájárok képzésére. Ennek a célnak megvaló­sítására a Borsodi Szénbányászati Trösztnél ebben az évben kezdik meg a gépi vájárok szaktanfolyamokon való kiképzését A tervek szerint az idén négy tanfolyamot szerveznek, amelyen 100 gépi vájárt képeznek ki. Száz vájárt képeznek ki gépkezeiére a Borsodi Szénbányászati Trösztnél blokkos fal panelokat készítenek. A* előregyártót t középblokkos rend­szerrel az új lakótelepen már az idén 150, a jövő esztendőtől pedig évente 250 lakás szerelését kezdik meg. A terv szerint a habosított kohósalakból gyártott középblokkok­ból Ozdon 5 ezer lakást építenek. A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az idén Ozdon is új technológia alkalmazásával gyorsít­ják meg a lakásépítkezéseket. A bo­lyoki városrész korszerű új lakóte­lepén rövidesen előregyártó telepet létesítenek, ahol a kohászati üzemek habosított kohósalakjából közép­temnek Ozdon tagozata van. Az ózdi tagozatra jelentkezők kérelmüket az Ózd Járási Pártbizottság ágit. prop. osztályára küldjék be. Az egyetemre való felvétel felté­telei: Felvételüket kérhetik akik érett­ségivel. vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista Is­mereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhe­tik fcivéteiüket. Nem kérheti felvé­telét, aki más egyetem, iskola hall­gatója vagy ezekre felvételét kérte. A pályázók felvételi vizsgát teaz­A pályázat az egyetem által ki­adott kérdőívek alapján történik. A kérdőívek beszerezhetők a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályán, valamint a nagyüzemi és járási párt- bizottságokon, az esti egyetemen, a Miskolc Városi Pártbizottság ágit. prop. osztályán. A pályázatot a kér­dőíveket kiadó pártbizottságra kell beküldeni június 10-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az illetékes pártszervezet (párt- bizottság) javaslatát. 3. A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága Az idén 150, jövőre pedig 250 új lakás építését kezdik meg középblokkos rendszerrel Özd-Bolyokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom