Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

s ÍSZAKMAGTARORSZAG Plnlgb, I960, műin 13. Hruscsov beszélgetése szovjet és külföldi újságírókkal Az SZKP Központi Bizottsága plénumának összehívásáról A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváha­gyólag tudomásul vette a külkeres­kedelmi miniszter tájékoztató jelen­tését a Szovjetunió és Magyarország között 1961—1965. évre szóló hosszú- lejáratú áruforgalmi megállapodás május 6-án. Moszkvában történt aláírásáról. A kormány a földmű­velésügyi, miniszter előterjesztésére határozatot hozott a balesetelhárítás szabályainak a mezőgazdasági melőszövetkezetekrc való kiterjeszté­séről. majd folyó ügyeket tárgyalt. Hétfőn délelőtt tiz órakor kezdődik a csúcsértekezlet első ülése Párizs (MTI) A kelet-nyugati csúcsértekezlet el­ső ülése hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a párizsi Elysée-palotában. Az ülésen résztvesz Eisenhower, De Gaulle. MacMillan. Hruscsov és esetleg a négy külügyminiszter is. A francia főváros jólértesült körei­ben azt mondják, hogy a találkozó elnevezése nem ..csúcsértekezlet" lesz, mivel azon nem a négy nagyha­talom államfője vesz részt. A hivata­los aktákban vagy mint „államve- zetók értekezlete", vagy mint „kor­mányfők értekezlete” szerepel majd. Szombaton, magyar idő szerint 11.45 órakor érkezik az Orly-i repü­lőtérre Hruscsov miniszterelnök. Ugyanerre a repülőtérre érkezik azo­nos időpontban Adenauer kancellár is. aki résztvesz a három nyugati nagyhatalom előzetes tanácskozásán. Csütörtökön Moszkvából Párizsba érkezett egy szovjet Iljusin repülő­gép, amely a szovjet külügyminisz­térium protokollosztályának vezető jét és 39 szovjet újságírót hozott ma gával. Elsenhower érkezését vasárnap 9.30 órakor. MacMillanét 11.45 óra­kor várják. Hagerty. az amerikai el nők sajtótltkára már pénteken Pá­rizsban lesz. Az eddigi tervek szerint a kor­mányfők délelőttönként ülnek Össze, külügyminiszterek pedig délutá­nonként, hogy konkrét formába önt­sék a délelőtti ülések tárgyalásait, illetve határozatait. A kelet-nyugati tárgyalásoknak egyelőre nincs meg­határozott napirendje. A négy kor­mányfő dönti majd el a hétfői első ülésen, hogy milyen kérdések kerül­jenek megvitatásra és főleg milyen sorrendben. Az értekezlet időtartama alatt Eisenhower, Hruscsov és MacMillan valószínűleg De Gaulle nélkül Is ősz- szeül, hogy megvitassa az atomkísér­letek betiltásának kérdését. (MTI) B csúcsértekezlet ideién szünetelnek a genfi atomértekezlet tárgyalásai Genf (Reuter) A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia csütörtökön elnapol­ja az alomfegyverkísérletek beszün­tetéséről folytatott tárgyalásokat a csúcsértekezlet idejére és legalább tíz napig nem tartanak ülést. (MTI) A Lenin Kon.if.zaii müvek nagy­üzemi KISZ-bizottsága mintegy 50. a takarékossági mozgalomban jó eredményt elért fiatalt terjesztett fel „A takarékossági mozgalomért” el­nevezésű Jelvénnyel való kitüntetés­re. A kohász-fiatalok az elmúlt ne­gyedévben Is jelentős anyagmegtaka­Elindult a Barátság-vonat a Szovjetunióba A Tiszai pályaudvarhoz közeled­ve, már messziről hallani lehet az újjáalakult MÁV fúvósok zeneka­rának pattogó ritmusait. Benn, a pe­ronon is vidám, ünnepi a hangulat. Utazóbőröndös, elegánsan öltözött emberek beszélgetnek csoportba ve­rődve. és időnként nyugtalanul, in­dulni akaróan néznek a szépen rendbehozolt, öt kocsiból álló sze­relvényre. Sokan közülük fényké­pezőgépet himbálnak a kezükben. Érthető az örömük: Moszkvába utaznak. Az MSZBT újabb IBUSZ- vonatot indított a Szovjetunióba. Sok ismerős, barát kísérte el ide, a pályaudvarra az utazókat. Van még ugyan idő az indulásig, mégis, néhányon már a helyüket keresik. Az idős. öszbajuszú bácsi a kocsik számozását figyeli. — Na, itt a négyes — mondja. — Ide szól a jegyem. Az idős bácsi Lőrincz István nyugdíjas, az MSZBT alapító tagjai közé tartozik. — El sem tudom mondani, meny­nyire örülök, hogy mehetek a Szov­jetunióba — mondja. — Sok min­dent szeretnék ott megnézni, amiről eddig csak hallottam, vagy olvas­tam. Múlik az idő. Gyárfás Imre, az MSZBT megyei elnöke lép a mik­rofon elé. és rövid búcsúbeszédet mond. Végül a sok jókívánság után a Barátság-vonat elindul a pálya­udvarról. — Meddig maradnak a Szovjet­unióban? — Május 19-ig — feleli Bonta Lajos né. az MSZBT megyei titkára. — A Barátság-vonat utasainak nagy része ipari munkás. Miskolc, Kazinc­barcika, özd, Tiszapalkonya munká­sai, de van közöttük tsz-elnök is s né­hány elvtársnő a nőtanács aktivis­tái közül. — Hányán utaznak a vonaton? — összesen 350 ember. Ezek kö­zül 30 Heves megyei. 43 Nógrád megyei, a többi elvtárs pedig Bor- sod megyei. fl varsói 44. eszperantó világkongresszusról Kérnem, hogy ezt vegyek ugyc- lembe, és ne írjanak semmi olyas­mit, ami a helyzet nagyobb kiélező­déséhez és hevesebb vitához vezet­hetne. Miért volna erre szükségük? Hiszen Önöknek sem lenne jó, ha ki­törne a háború. (Taps.) A háború senkinek sem hoz boldogságot. A legutóbbi napokban amerikai szenátorok, kongresszusi tagok, üz­letemberek sok beszédét olvastam és Jó jelnek tartom, hogy közülük so­kan elítélik kormányuknak ezt az eljárását. Jó jelnek tartom, hogy az emberek nem vesztik el fejüket, hogy nem mindenki úgy magyeráz- m a dolgot, mint Herter. KÉRDÉS: Mit kíván a francia aip- nek párizsi út jóval kapcsolatban? N. SZ. HRUSCSOV: A francia nép — nem akarom szembeállítani az egyik népet a másikkal, — akárcsak az amerikai nép, vendégszeretően fogadott engem. De Franciaország-^ ban később voltam, ezért élményeim* frissebbek. Rendkívül megelégedett vagyok nemcsak azzal a fogadtatás­sal. melyben a francia nép részesí­tett. hanem azokkal a megbeszélé­sekkel is. amelyeket De Gaulle fran­cia elnökkel folytattam. Mit is szól­jak a népről? Minden nép békó' akar. A háborúkat a kormányok in­dítják. és a népeknek kell vérüket hullatniok. Ezért valamennyien bé­két akarnak. Békét akar a francia nép is. Franciaországgal vállvetve harcoltunk a militarista Németország ellen. Ha háború tör ki — már pe­dig Nvugat-Németország kirobbant­hat háborút — a franciák tudiák hogv a múltban volt egv jó szövetsé­gesük: a Szovjetunió. Ennek a szö­vetségesnek ismét hasznát vehetik. De jobb lesz. ha együttesen meg- akadálvozzuk a háborút és a békéért vívott harcra szövetkezünk. Ügy gondolom, hogy ideje lenne Hefejezni ezt a váratlanul jött saj­tóértekezletet. Engedjék meg. hogy megköszönjem figyelmüket, kedves elvtársak és uraim, és sok sikert kí­vánjak Önöknek. Álljanak az igaz­ság mellett, küzdjenek a béke nemes ügyéért és kiérdemlik népük meg­becsülését. (Hosszantartó tans.) „Kö­szönjük!” — kiáltások. (MTI) vfziutakat, a vasutakat és az ország­utakat, ez már nem a mi dolgunk, hanem a Német Demokratikus Köz­társaságé. Ez az ő szuverén joga. Egyesek azt mondogatják, hogy a nyugati hatalmak erővel törnek utat ■ Nyugat-Berllnbe. Világosan meg aka­rom mondani: Ha valaki erővel prór bál utat törni, akkor katonai egysé­geink, amelyek azért tartózkodnak az NDK-ban, hogy megőrizzék a bé­két, a maguk erejét állítják szembe a békebontókkal. Gondolkozzanak el Nyugaton a forrófejűek, mi szárma­zik ebből. KÉRDÉS: Tekintettel erre a repü­lőgép-ügyre, valamint önnek és Eisen­hower elnöknek a viszonyára, nem tartja-e ön helyesebbnek, ha elhalasz­tanák Eisenhower látogatísát? N. SZ. HRUSCSOV: Erről a kér­désről eszmecserét folytatunk az el­nökkel. amikor találkozunk vele Párizsban. Mi továbbra is keresni akarjuk az Amerikához fűződő Vi­szony javításának útjait, normális vi­szonyt akarunk az Egyesült Államok­kal. Bízunk benne, hogy a szovjet— amerikai viszony idővel átnő orszá­gaink néDoinek barátságába. Fz lenne a normális és minden normális em­ber erre törekszik. Nincs több kérdés? Hangok: Nincs, köszönjük. (Barát­ságos taps.) N. SZ. HRUSCSOV: Végezetül sze­retném elmondani a következőket: Keményen bánunk azokkal, akik behatolnak területünkre, akik meg­sértik szuverénitásunkat. De béké­ben és barátságban’ akarunk élni minden néppel. Értsék meg helyze­tünket. uraim, amikor felháborodás­sal elítéljük az ilyen agresszív cse­lekményeket. De józanul szemléljük a dolgokat, és jól tudjuk, hogy min­den. még a legélesebb vita is Jobb, mint a háború. Ezért mindent elkövetünk, hogy a Je­lenlegi kiélezett viszonyok „le- higgadjanak”. mindent megte­szünk. hogy a nemzetközi hely­zet rendes kerékvágásba .zökken­jen és helyreálljon Jó viszo­nyunk az Egyesült Államokkal, természetesen, ha ezt az Egye­sült Államok is elő fogja moz­dítani. (Folytatás az I. oldalról.) KÉRDÉS: Felvetik-e a berepülés kérdését a csúcsértekezleten? HRUSCSOV: Ezt a kérdést máris világszert« vitatják. Ezért nem tar­tom szükségesnek, hogy a csúcsérte­kezlet napirendjére tűzzék. A szocia­lista országokat én egyedül fogom képviselni, a nyugati hatalmakat vi­szont hárman. Azt viszont nem hi­szem, hogy a három közül ketten helyesnek tartják az amerikai szolda- teszka legutóbbi agresszív és veszé­lyes akcióját. Önöket nyilván érdekli, mikor ké­szülök Párizsba repülni. Május 14-én szándékozom Párizsba érkezni, tehát egy vagy két nappal az értekezlet megkezdése előtt, hogy egy kissé al­kalmazkodjam az időjáráshoz. Párizs megtetszett nekem, szép város. (Élénkség.) De ha mákok nem Jönnek — azért mondom ezt, mert egyesek azzal fenyegetőznek, hogy az értekez­let el is maradhat —. akkor mindenki előtt világos lesz. hogy nem a mi hi­bánkból marad el. Nos, mi elmegyünk Párizsba! És ha nem lesz értekezlet! Megvoltunk nélküle hosszú éveken át. megleszünk még vagy száz évig. r (Nevetés, taps.) Az értekezlet megtartása nem­csak a ml hazánk érdeke, hanem az egész világé. A világ népei a nemzetközi feszültség enyhülé­sét várják, rendezettnek szeret­nék látni az államok viszonyát. Úgy gondolom, hogy tárgyaló feleinknek ugyanolyan érdekük fűződik az értekezlethez, mint a Szovjetuniónak. Ezért az érte­kezlet megtartása tárgyaló fe­leinken múlik. Mi készen állunk. Ismétlem, szombaton. május J4-én készülök Párizsba repülni. Egyes diplomaták rossz szemmel néznek rám, azt mondják, hogy Hrus­csov túlságosan éles kifejezéseket használ. Szeretném hallani, hogyan ’ reagáltak volna, ha az ő országukba hatolnak be ilyen erőszakosan. Miért, most talán kalaplevéve kellene üdvö­zölnöm ezt a berepülést? Nem, ml a tolvajokat úgy fogjuk fogadni, ahogy szokásos. Ez pedig tolvaj-, bandita­berepülés volt. (Taps.) Látták Itt a „levegő-mintavevő” készülékeket? (Nevetés.) Milyen arcot vágnak majd e verzió’ kitalálói azután, hogy lelepleződtek? Igaz, hogy mi tudjuk, milyen arcot vágnak az imperialisták. Ahogy mon­dani szokás, szembeköpik őket. s szerintük ez isteni harmat. (Nevetés, taps.) Most láthatják, hogy tudatosan nem mondtam el mindent a Legfel­sőbb Tanács ülésszakán, előadói be­szédemben. mert tudtuk, kikkel van dolgunk. Először nem mondtuk meg, hogy a pilóta él. a műszerek egész­ben vannak, a repülőgép nem rob­bant föl. ök azt gondolták, hogy a pilóta végzett magával. Most viszont, amikor kitűnt, hogy életben maradt, az amerikai sajtóban nagyon megfed- dik őt, mert megszegte a szolgálati (Szabályzatot, nem lett öngyilkos, ha­nem megadta magát. Az Egyesült Ál­lamokban azt mondogatják, hogv a pilótát el kell ítélni, mert nem telje­sítette az előírást és nem végzett ön­magával. Ez vadállati gondolkozás, ez az imperializmus ideológiája. Ol­vassák-e önök. amerikai újságíró urak, saját lapjaikat? Megdöbbentő KÉRDÉS: Nem kérte-e öntő' az amerikai ügyvivő, hogy talállcozhas- son Powers-szal? N. SZ. HRUSCSOV: Az amerikaiak Jegyzéket küldtek ebben az ügyben és kérik, hogy engedélyezzük a talál­kozást- De ók is tudiák, hogy ez már több a soknál. A pilóta vizsgálati fog­ságban van. mert kém. Hogyan talál­kozhatnának vele? Szovjet bíróság előtt ken felelnie tetteiért. KÉRDÉS: Azt jelenti-e ez, hogy sem a nagykövet, sem az ideiglenes ügyvivő nem találkozhat Powers- szal? N. SZ. HRUSCSOV: Ezt nem mondtam. Ezt mi döntjük el. Lehet hogy találkozhat, lehet, hogy nem. Mo6t nem válaszolhatok erre a kér­désre. mert a vizsgálat még folyik. KÉRDÉS: Agressziós cselekmény­nek fogják önök tekinteni a nyugati hatalmak repülőgépeinek Berlinbe repülését, miután békeszerződést kö­töttek. Kelet-Németországgal? N. SZ. HRUSCSOV: Már nyilat­koztunk erről a kérdésről. Ismétlem: Ha aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, meg­változik az az állapot, amelyet e te­rületre vonatkozólag a katonai fegy­verletételből származó feltételek ha­tároznak meg. Ettől a pillanattól kezdve Nyugat-Berlin megszállása végetér és ettől a pillanattól kezdve ugyancsak végetér Berlin minden olyan megközelítése, amelynek alapja Németország fegyverletétele volt. A Német Demokratikus Köztársa­ság akkor teljes ellenőrzést gyakorol majd területén és ellenőrzi a terüle­tén lévő Nyugat-Berlin megközelíté­sét is. Ha az NDK megállapodást kőt az érdekelt országokkal és megengedi nekik, hogy basgeádják a -égiteret, a szövetség elnökét a kongresszus szűnni nem akaró tapsviharral fo­gadta. ami világszerte ismert és nagymértékeit írói tevékenységének elismerése volt. Az ünnepi beszédet Rotkvic Ivó zágrábi küldött mondta el. Hatalmas szónoki teljesítmény volt, gyönyörű kiejtés és tökéletes hangsúlyozás jellemezte. Érdemes lett volna magnetofonszalagra fel­venni a beszédet és hazahozni, újból és újból élvezni a magasan szárnya­ló szónoklatot, mely a legszebb be­szédek közé sorolható,, amit a béke. a barátság és megértés érdekében valaha is elmondtak. A KONGRESSZUSNAK minden napra pontos és meglehetősen zsúfolt programja volt. Tudományos ülés­szakoktól a vakok problémáival fog­lalkozó konferenciáig, a vasutas ülő­szaktól az ifjúsági találkozóig a leg­változatosabb érdeklődési körök szerinti szakülések töltötték ki min­den Időt. Ezekre ki-ki a maga ér­deklődési köre szerint ment el. Ter­mészetesen mi a nemzetközi vasutas eszperantó ülésszakon vettünk részt, ahol megvitattuk közös problémá­inkat, ismeretségeket kötöttünk, kü­lönösen a finnekkel. m«rt az 1960. évi vasutas eszperantó nemzetközi konferencia Helsinkiben lesz. Moz­galmat indítottunk, hogy a vasúti menetrendekben számos ország kö­vetésre méltó példája alapján min­denütt vezessék be a magyarázó szö­veg eszperantó nyelvű fordítását Is. A kongresszusi moziteremben bemu­tatásra került a budapesti úttörővas- útról készült eszperantónyelvű fil­münk is, amely osztatlan sikert ara­tett. Habel György (Befejező rész következik^ | unncpeiyes nanguiai szauja meg az embert. Egymásba nyíló tánctermei­ben rendezték meg augusztus 1-én az ismerkedési estet. Ez volt első kong­resszusi élményünk is. és az össze­gyűlt nagyszámú külföldi és lengyel vendég közt igyekeztünk minél több ismeretségre szert tenni. Már itt éreztük azt a nagy összekötő erőt, amit a közös nyelv ismerete terem­tett meg. Bármely nemzet tagját szó­lítottuk meg. nem kellett tolmács, nem voltak nyelvi nehézségeink. Nem volt nemzetek szerinti elkülönülés, félrehúzódós. magunkba zárkózás. hanem mindenki belevetette magát a legszélesebb körű ismerkedésbe. Az ünnepélyes megnyitóra augusztus 2-án, vasárnap délelőtt ke­rült sor a kongresszusi teremben, melynek méretei, arányai, eleganci­ája lenyűgöző hatást váltott ki. A 3000 fős nézőtér színültig megtelt. Az elnökség és a nemzetek képviselői a színpadon foglaltak helyet. Az ünne­pélyes megnyitót a lengyel rádió szimfónikus zenekarának hangverse­nye vezette be, majd Rajski András, a Lengyel Eszperantó Szövetség el­nöke, mint házigazda nyitotta meg a kongresszust. A kormány nevében Peter Jaroszewicz miniszterelnök­helyettes üdvözölte Lengyelország vendégeit. T^tána az Egyetemes Esz­perantó Szövetség elnöke, dr. Canu- to György, a torinói egyetem orvos- professzora méltatta a kongresszus jelentőségét. A nemzetek képviselői egyenként járultak a mikrofon elé. hogy a kongresszust üdvözöljék. Szá­munkra kellemes meglepetést jelen­tett, hogy Baghy Gyulát, a magyar az élért eredmények és a jövő fel­adatai kerülnek megvitatásra. A 44. világkongresszust Lengyelország fő­városában, Varsóban 1959. augusztus 1—8. között rendezték meg. abban az országban, ahol 100 évvel ezelőtt a nyelv alkotója született és abban a városban, ahol eltemették s ahol 73 évvel ezelőtt az eszperantó nyelv a nyilvánosság elé lépett. Ez a jubi­leum adta meg a 44. kongresszus ki­emelkedő Jelentőségét és ünnepélyes­ségét. 45 országból, mind az 5 konti­nensről 3256 delegátus sereglett össze Varsóban. A lengyelek büszkék Zamenhofra. hazájuk szülöttére és az ünnepi szó­nokok Kopernikusszal, Chopinnel, Madame Curievel, a lengyel föld nagy szülötteivel hasonlították össze emberi nagyságát. A kongresszus fő­védnöke Lengyelország miniszterel­nöke, Jozef Cyrankiewicz volt és a kongresszuson személyes képviseleté­ben Peter Jaroszewicz miniszterel­nökhelyettes jelent meg. A kongresz- szus Varsó legmonumentálisabb épü­letében, a Tudomány és Kultúra felhőkarcoló palotájában ülésezett. A csodálatos környezet nagyban emelte az ünnepség fényét Magyarországot a kongresszuson 71 főnyi delegáció képviselte, akik közül 8-an voltunk miskolciak. A KONGRESSZUS LEGTÖBB rendezvénye a kultúrpalotában zaj­lott le. Az épület monumentalitásá­val és fényűző berendezésével méltó mozdulás számára. Hatalmas már­vány csarnokaiban már a belépéskor j II. i MAGA ZAMKNHOF rengetegei iutazott szerte a világon. Államfők és itudományos testületek, egyetemek, # tudósok és írók a legnagyobb meg­I becsüléssel fogadták és ünnepelték s magas államfői kitüntetésekben ré­szesült. Nevét a legtöbb országban utcák, terek örökítik meg, arcképével az első eszperantó postabélyeget 1927-ben, a Szovjetunióban adták ki (a magyar poßta 1957-ben), s azon ritka emberek közé tartozott, akik­nek még életében szobrot állítottak. Az eszperantó nyelvet a francia aka­démia a logika csodájának minősí­tette. Lenin pedig a proletariátus latinjaként méltatta. Az eszperantó mozgalom első vi­lágkongresszusát 1905-ben Francia- országban rendezték meg. Ettő; kezdve a háborús évek kivételével minden esztendőben volt világkong­resszus. Magyarországon 1929-ben: Budapesten. Az idei világkongresz- szust Brüsszelben rendezik meg. s vasutas eszperantisták nemzetköz: kongresszusa pedig júniusban Helsin­kiben lesz, ahol a miskolci vasutasok is képviseltetik magukat. Az eszpe­rantó mozgalom történetében nagy jelentőségű esemény volt az UNESCO 1954. évi montevideói ülésszaka, aho] az eszperantó nyelvet hivatalosan if elismerték, azt a nemzetközi érint­kezés számára alkalmasnak találták és a nemzetek kormányainak figyel­mébe ajánlották. A világkongresszusok az eszperantc mozgalom nagy seregszemléi, az is- iperkcdéa ós baráttág fórumai, aha a szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata alapján július közepén összeül h Központi Bizottság teljes ülése, hogy megvizsgálja a XXI. kongresszus határozatainak megvalósulását az iparban, a közlekedésben, a tudo­mány és a technika legújabb vívmá­nyainak alkalmazásában. A júliusi teljes, ülés átfogó képet nyújt majd a szovjet ipar és a köz­lekedés fejlődéséről, az új technika alkalmazásáról. A teljes ülés megnyitásáig hátra­lévő két hónapban széles körben vonják be a szakértőket a Központi Bizottság plénumának előkészítésébe. rltást értek cl. Különösen az clektro. martin és gázgyár fiataljai teljesítet­ték szépen vállalásaikat. Az elektro „C" műszak KlSZ-alapszervezcle négy fiatalt Javasolt „A takarékos- sági mozgalomért" jelvényre. Ezek a KISZ-fiatalok ferromangánból közel 20 ezer forint értékű mennyiséget takarítottak meg. „A takarékossági mozgalomért”-c,mmel jelvényszerző versenyt indítottak az LKM KISZ-fiataljai

Next

/
Oldalképek
Tartalom