Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

A sátoraljaújhelyi szabó-„gyárban üzemvezetőt röpke Időre elszólította valami sürgős tennivaló. Az üzemve­zető azonban hamarosan visszaérke­zett. — Beszéljen valamit — kértük — a szövetkezet fejlődéséről. Irrtt nagyteremben hosszú sorokban elhelyezett gépek mellett — vagy anélkül — 60—70 dolgozó, túlnyomó- részt nő serénykedik a különféle tí­pusú gyermek-, női- és férfiruhák el­készítésén. A munka egyenletes zajá­ból néha-néha kacaj csendül ki, amit éppúgy kiválthatott egy-egy tréfás ázó, mint a mi megjelenésünk, akik kissé tétován álltunk meg a terem Kísérőnket, Molnár József — 1951-ben alakútt — kezdte — 17 kisiparos állt össze. Kis helyiségben kezdték a munkát s akkor még nem sejtették, milyen nagy jövő áll a szö­vetkezet előtt Ma már a két üzem­házban, a főutcai szabászatunkban, a három minőségi és a szűcs részle­günkben több mint félezren dolgo­zunk. Ez a megye legnagyobb kisipari termelőszövetkezete. *= Menpyi a napi termelés? Júlia. Koroly Anna. a vasalók közül Vocskó József, Vigh József és a töb­biek. A jó eredmény „titkairól" beszél Szalai Györgyné is. — Hét éve dolgozunk együtt, ösz- szeszoktunk, igyekszünk egymásnak segíteni. És nemcsak a munkában, nemcsak örömben érzünk együtt, 9 gondban-bajban is. Ha valaki meg­betegszik közülünk, felkeressük ott­-' Az elektromos meghajtású varró-, lyukkötő-, gallérozógépek tucatjainak egyenletes bugása fogad a Sátoralja­újhely és Vidéke férfi- és női Szabó Ktsz egyik üzemházának munkater­mében. A fénycsövekkel megvilági­a gimnáziumban is elfoglalták méltó helyüket. Megváltozott az iskola célja, mun­kájának tartalma is. Ma már nem filisztereket akar nevelni, hanem olyan müveit embereket, akik a tár­sadalmi, gazdasági élet minden te­rületén helyt tudnak majd állni és hasznos munkáló! lesznek annak a szocialista építésnek, amelyet apáik az elmúlt másfél évtizedben már megkezdték. Ezt a célt szolgálja töb­bek között á politechnikai nevelés is, amelyben éppen ez az iskola ma­tathat fel. országos viszonylatban is. igen dicséretes eredményeket. A mai nappal meginduló ünnep­ségsorozaton, amelyen az iskola sok­száz, vagy sokezer volt növendéke is összejön baráti találkozóra, megem­lékeznek az iskola múltjáról, a köve­tésre méltó, becses hagyományokról, régi növendékeiről, akik közül na­gyon sokan írták be nevüket kitöröl­hetetlenül az emberi, a társadalmi haladásért küzdő kiemelkedő egyé­niségek sorába. Amikor ezen a szép Jubileumi ünnepségen meleg szere­tettel köszöntjük a jubiláló iskola nevelőit és növendékeit, egyben azt Is kérjük, mindenkor azokat a volt növendékeket tekintsék példaképük­nek, akik életművükkel, munkájuk­kal kivívták koruk társadalma, az utókor megbecsülését és háláját, akik fáradhatatlanul harcoltak a társa­dalmi haladásért. A nevelők azon munkálkodjanak, hogy növendékeik­ből a szocialista hazának hasznos no lg ároka t nevel lenek, mint azt tet­ték a nevelő elődök abban az időben, amikor Szemere Bertalan. Egressy Gábor. Nagyváthy János voltak még az iskola tanulói. A növendékek pe­dig legyenek méltók a nagy elődök­höz. a gazdag múltú iskolához, jó tanulással, emberi magatartással, az életre való ló felkészüléssel viszo­nozzák mindazt a lehetőséget, amit számukra a szocialista haza biztosft. Ezekkel a gondolatokkal köszönt- jük a 400 éves gimnáziumot, egy minden blzonn-al még szebb ötödik évszázadának küszöbén. Ünnepnapok kezdődnek ma a mis­kolci Földes Ferenc fiúgimnázium­ban. Négy évszázados múltjára em­lékezik az öreg iskola. Visszatekint a múltra és előretekint a jövőbe. Múltja igen gazdag. Hosszú volt az út 1560-tól, a gimnázium régi refor­mátus ágának alapítási idejétől nap­jainkig. a mai Herman Ottó Múzeum épületének egyik szárnyától a mo­dern Hősök téri Iskolaépületig. 1948-ig, amikor is a dolgozó nép ál­lama vette kezébe az iskola irányítá­sát. A református tagozaton meg­szűnt megfellebbezhetetlen főhatóság lenni a nagytiszteletű püspök úr, a katolikus tagozatot nem uralták to­vább a minorita szerzetesek, az egye­sített gimnázium a nép iskolájaként. Földes Ferencnek nevét felvéve, kezdte meg új életét. Nemcsak formai volt ez a válto­zás. Nemcsak az iskola felettes szer­vében állott be csere, hanem szelle­mében. célkitűzéseiben, egész tevé­kenységében. Természetesen döntő változás állott be az Iskola tanulói­nak összetételében. A régi reformá­tus gimnázium Horthy-korszakbell évkönyvei nagyon sok statisztikai adatot is tartalmaztak. Büszkén kö­zölték ezek az adatok az iskola ta­nulói szüleinek foglalkozás, a társa­dalmi ranglétra különböző fokozatai szerinti megoszlását. A felsorolás így kezdődött: ..Tőkés, járadékos, háztu­lajdonos. Nagybirtokos, nagybérlő". És szép sorjában így ment végig a különböző kategóriákon. A sorrendet az szabta meg, hogy mely kategóriá­ból volt a legtöbb tanuló. Akkor ter­mészetesnek vették, hogy a hosszú sort a klshivatalnok, a zsellér és a napszámos (így emlegette az évkönyv a munkást) zárta be. A harmincas években, amikor az iskola tanulói­nak a száma meghaladta a hatszá­zat, ez utolsó kategóriákban általá­ban három-öt tannlót tudtak kimu­tatni. Hasonló, vagy még rosszabb volt a helyzet *a minoriták gimná­ziumában. Talán szükségtelen sta­tisztikai adatokkal bizonygatni, hoev a munkás- és paraszttanulók, mint mindenütt ebben az országban, ebben A szovjet irodalom hete A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a megyei és városi tanács műve­lődésügyi osztálya és a Megyei Könyvtár május 16-án. hétfőn este 7 órakor rendezi meg a miskolci Ka­maraszínházban a szovjet irodalom hetének megnyitó ünnepségét. Ünnepi beszédet mond Gyárfás Imre, az MSZBT megyei elnöke. A megnyitó ünnepséget művészi műsor követi, amelyben Téby Kata­lin. Némethy Terenc. Kovács László, Latinovits Zoltán. Lengyel Anna­mária. Bodrogi Zoltán. Verdes Tamás és Gyarmathy Anikó, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, továbbá Kováts Irén énekművésznő. valamint a Diósgyórvasgyári Szimfónikus Ze­nekar lépnek fel. Zongorán kisér He- rédy Éva, a Miskolci Nemzeti Szín­ház karnagya. A műsorban Gorkii. Tyihonov, Majakovszkij. Isakovszkii versei. Csehov és Ehrenburg prózai müv>el, Csajkovszkij Anyeginjéből I^nszkii áriája. Rimszkij-Korzakov Hindu dala. Miljutyln Nyugtalan ból- dogsáa-ából Natasa áriája. Hacsatur- ján Gaiáne cimü balettjének részle­tei és Moskowsky Walzer-e szerepel­nek. A nagy érdeklődéssel várt és igé­nyes műsorú ünnepségre korlátolt számban igényelhetők jegyek az MSZBT megyei titkárságán. (Tizes- honvéd utca 23.) Fiatalok jutalmazása a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalatnál A Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat vezetői nagyra értékelik a KlSZ-fiatalok, a vállalat KlSZ-szer- vezetének munkáját. A közelmúlt­ban értekezletet tartottak, ahol a tanulók munkakörülményeiről, ta­nulmányi eredményeiről tanácskoz­tak. Erre az értekezletre a szülőket is meghívták. A vállalat vezetőségé­nek megállapításait Sándor János elvtárs tolmácsolta, majd a munká­ban és a tanulásban kitűnt 22 fiatal­nak 100—300 forintig terjedő pénzju­talmat adott át. A KISZ-szervezet nevében Mátyás Lajos KISZ-Htkár köszönte meg a vállalat vezetőinek támogatását, majd a fiatalok előtt álló legfontosabb feladatokról szólt Vízzel hajlóit gépkocsi ? Dr. A. M. Zarem és W. V. Wright detroiti fizikusok beszámoltak azok­ról a kísérletekről, amelyeknek során autómotorok vízzel való meghajtását dolgozták ki. Az elmélet igen egysze­rű: a vizet hidrogén és oxigén ele­meire bontják, s az elemeket újból egyesítik. Az egyesítésnél elektromos impulzus keletkezik, amely az ener­giát szolgáltatja. A két tudós trak­torral folytatott kísérletei igen bizta­tóan haladnak. Ietve műszaki dolgozókból álló ötta­gú csoport dolgozta ki. A henger le- öntése után a felöntófejben lévő fo­lyékony acélt ívfényes melegítéssel kezelik, hogy az acél folyékonyságát minél tovább tartani tudják. Az acél dermedésének lassításával — a le­folytatott kísérletek szerint — a mi­nimálisra tudják csökkenteni az üre­gesedé» veszélyt. Az új eljárással mintegy 1500 tonna acél takarítható meg, ami értékben több mint 2 millió forint. A Lenin Kohászati Művek henger­művében használatos hengergyártás- nél új technológiai eljárást vezettek be a gyár acélöntödéjében. Az új módszer alkalmazásával, amely a gazdaságos anyagfelhasználáson alapszik, kiküszöbölhetők az öntés cözben fellépő szívódási ürességek, melyek az acélt selejtté tették. így íz anyagveszteség a minimálisra hökkenthető. Az új gyártási eljá­rást — amelyet már üzemszerűen al­kalmaznak — technológusokból, il­Oj technológiai eljárás — mintegy 1500 tonna acél megtakarítás megváltozik. A szó szoros értelmében megfiatalodik az üzem. Itt serény­kednek a karbantartó lakatosok, akik 24 órás előnyre tettek »szert. Sokan elmondják, hogy a robbantórészleg és a mélyépítők is alapos munkát vé­geznek. Nagy pénz most itt az idő. A percek ezreket jelentenek... — Mikor fejezik be a rekonstruk­ciós munkát, mikorra várható az üzem teljes kapacitással való terme­lése? — A határidő május 27. de az ed­digi eredmények azt mutatják, hogy már május 15-re elkészülünk. Ekkor már mindkét sor beindul. Csupán a IV. számú kemence nem készül el erre az időre, ez azonban nem aka­dályozza a munkát... A főművezető ezután felsorolja a jól dolgozók neveit: Márkus Gyula, Zsilvölgyi János. Réthi József. Bucsi József. Telek Attila. Újlaki Béla és a többiek. Nem is győzzük lejegyezni, a több mint 30—40 dolgozó nevét. Sokan szereztek most újabb érdeme­ket az országos érdekű rekonstrukció keretében. Azt is megtudtuk, hogy az új gépi berendezések nagyrészét Len­gyelországból szállították az ózdi gyár finomhengerművébe. Lassan elérkezik a műszakváltás ideje. Az emberek azonban nem az órára tekintenek, többen még a vál­tás alatt is dolgoznak, befejeznek egy-egy fontos szerelést. Az ózdi vasasok most igazán megmutatják: van bennük öntudat, ismerik a re­konstrukció jelentőségét Nem csoda, hogy az egész ország figyelemmel kí­séri munkájukat, hiszen itt mo6t mindennap ezrekről és milliókról van szó. Nem kis dolog egy olyan nagy üzem újjáalakítása, mint a finom- hengermű, mely a világ 54 államába exportálja kiváló termékeit. Az ózdi gyár finomhengerművében nehéz most beszélgetni az emberek­kel. Mindenkit sürget a munka. A nagy rekonstrukció igen nehéz és bo­nyolult feladat elé állította a szak­embereket. A rekonstrukciós munka március 29-én kezdődött. Az üzem fő­művezetőjével. Jelenszki Sándorral találkozunk. Szerencsénk van. De vele Is csak pár percig beszélgethetünk, sietnie kell. Csak a lényeget mondja: — A finomhengermű rekonstruk­ciója éppúgy, mint a többi gyárrész- legé, országos érdek, öreg már ez a gyár. meg kell fiatalítani. Ez pedig komoly feladat. Ez a fiatalítás mennyibe kerül? *— kérdeztük, mert egészen pontos számot még senkisem mondott. — Pontosán én sem tudom. Az azonban biztos, hogy az új gépi be­rendezés értéke 14 millió forint. — A gyárban hallottam, hogy nincs baj a határidőkkel... Igaz ez? — Szószerint. Egy napi kiesés, vagy késés a 2-es hengersoron tonnánként 5000 forint veszteséget jelent, illetve azt. hogy 600 tonna anyaggal keve- aebb kerül megmunkálásra. Salgótar­ján és az építőipar nem várhat, szük­sége van a íinomacélokra és a drót­Megnéztük az üzemet. Egy kicsit bizony látni a „felfordulás" nyomait. Ez azonban nem tart soká. A IV. szá­mú kemence újjáépítésénél is lázas igyekezet látható. A szakemberek, építők, szerelők, nagy rutinnal végzik a villamosberendezések beépítését, a kemence korszerűsítését. — Ügy hallottuk, a finomsor már — így van. Április utolsó napjai­ban készült el. Előnyújtó hengersor nélkül dolgozik. Jelenleg munkaigé­nyes alakvasakat hengerelnek. A hatalmas csarnokban minden tét, s a brigád tagjait úgy lelkesíti, hogy öröm nézni, amikor kitüzdelik a termőföldbe az aprócska, de gyor­san fejlődő palántákat. Most meg kü­lönösen nagy a kedv, hiszen szivaty- tyút szerelnek a kertészetbe, hogy szárazabb időjárás esetén is növe­kedjék a most ültetett palánta. De Szegedi István bácsi sem marad mögöttük az ő brigádjával. Ugyan­csak szorgosan művelik a dohány­földet. Ügy számol Szegedi István, hogy mire sárgára érnek a dohány­levelek. 9—10 mázsás holdankénti át­lagot mérnek a termésből. S ahogy a műveléssel igyekeznek, szinte dédel­getve a még aprócska zöld leveleket, sikerülni is fog a tervük. Amikoriban Mezőnyarád termelo- bzövetkezeti község lett. alaposan megválogatták, hogy kiket állítsanak a brigádok élére. Sok vita volt mind­egyik felett, de egyben valamennyien Egyetértettek. A kertészeti brigádo­kat Orosz Lajos bácsinak és Szegedi Istvánnak kell vezetnie. Ok maguk boldogan fogadták a tisztséget, hiszen már belépéskor is volt valami ilyes­fajta elképzelésük, mivel mindketten igencsak értik ezt a szakmát. Már­mint a kertészkedést. Orosz Lajos bácsi még az ősszel ki­nézte a nagydarab, zsíros, kertészke­désre leginkább alkalmas földet, ahová a melegágyakat, meg a zöld- ségpalántákat telepítették. Nagysze­rűen megszervezte a konyhakertisze­9-10 mázsás dohánytermésre számítanak a mezönyárádi tsz kertészetében 54 államba exportálnak Tudósítás az ózdi fínomhengermü rekonstrukciós munkájáról Koszontjuk a 400 éves miskolci iiúgimnáziumot — Naponta elkészítünk 240—251 gyermekruhát, 120 férfi. 120 női ruhát. 80—100 gyermek és fiú-kabá­tot, 100 női kulit, felső kabátot í egyik részlegünk készít klottnadrágol 9 hasonló dolgókat. — Kiknek dolgoznak? — A lakosság közvetlen szükségle­teit a három minőségi üzletünkben igyekszünk kielégíteni. Egyébként a Duna innenső oldalán lévő vala­mennyi ruházati cikkekkel foglalkozó nagykereskedelmi vállalat számára dolgozunk. Sőt. az elmúlt évben 3 ?zer ruhát készítettünk a Szovjetunió megrendelésére is. A „szabó-gyár” állandóan fejlődik. Ez év márciusában az eddigi egy he­lyett áttértek a kétmű szakos terme­dre. Ez év első negyedében — az rf- núlt év hasonló időszakában elért 6 millióval szemben — közel 8 és fél­millió forint értékű ruhát készítettek. Látogatásunk kicsit „zűrös” időben őrtént. Most szervezik át új módszer szerint a szalagok munkáját Ugyanis i szalagszerű termelés úgy ahogy run, már nem felel meg a követelmé- jyeknek. A ruhák elkészítésének gyorsabbá tétele érdekében beépítik i szalagokba a kézimunkásokat is, íztán áttérnek a darabbéres órabérre s. Az utóbbi a keresetek nagy inga- lozását akarja megszüntetni, reáli- abbá teszi — az elvégzett munkának megfelelően — a jövedelmet A termelés zömét a két üzemház lárom — a Végvári. Székely. Szemén — szalag adja. Mint mondják — eld­ördül ingadozás —. mégis a legjob- >an a Végvári-szalag dolgozik. — A szalagban — mondja Végvári rános — 34-en dolgozunk. Miért jó íz eredmény? Mert sok olyan ember ran közöttünk, mint a géDpel dolgo­zók közül Szalai Györgyné, Szász Já- xeoé. a kézimunkám* közül Végső két. Munkatársai kellemes meglepe­tést tartogatnak számára, ajándékkal akarnak kedveskedni neki. Hogy mi lesz az ajándék, arról bölcsen hall­gatnak ... Majd kiderül akkor, ami­kor itt lesz az ideje..i Csorba Barna Szabados György honában, a kórházban s megpróbá­lunk segíteni, ahogy tőlünk telik. A kisipari termelőszövetkezetnek Sátoraljaújhelyben nemcsak a terma, lés szempontjából van jelentősége. A város — az elmúlt rendszer „jóvoltá­ból” — szűkölködik ipari Üzemekben s így a szövetkezet fejlesztésében nagy szerepet játszik a szociális gon­dok megoldása is. Az emberiesség a ni társadalmunkban erős talajon áll, > kell is hogy álljon. A Székely-brigád €*sik tagja, Judás Éva érdekes dolgot árult el nagáról. Nemcsak azt, hogy a kora- >eli lányokhoz hasonlóan mindene negvan — szoba, konyha „stafirung’’ - ami a házasélethez szükséges, ha- »em azt is, hogy menyasszony és nájusban. a természet virógba- »orulása idején tartják esküvőjü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom