Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! {mmmmmmk A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A jubiláló gimnázium MMf m | XVL évfolyam 112. Ara 50 fillér (. niiEzrr » Békében és barátságban akarunk élni minden néppel« de keményen lesújtunk azokra* akik behatolnak területünkre Hruscsov beszélgetése szovjet és külföldi újságírókkal Intézhetünk kérdést Önhöz ? — fordult az egyik tudósító Hruscsovhoz munizmusra, akkor miért tartaná őt Hearst vagy valamelyik másik kiadó-konszern? Hearst egy napig sem tűmé meg az Ilyen újságírót! Jómagam kétszer is beszélgettem Hearsttel. A második beszélgetéskor azt mondtam neki: Micsoda dolog az, hogy ön mást mondott nekem« és utána mást írt az újságban? ö így felelt: „Miért, talán pontatlanul adtam vissza a beszélgetést?” őszintén meg kell mondanom, hogy töb- bé-kevésbé helyesen közölte a beszélgetés szövegét, de olyan kommentárokat fűzött hozzá, amelyek a beszélgetés egész lényegét elferdítik. Amikor erre rámutattam, Hearst azt mondta: Kérem, én kapitalista vagyok, és ehhez képest kommentálok. (Derültség.) Rendben van. Hearst kapitalista, de hiszen maguk közül a legtöbben nem tőkések és soha nem is lesznek azok? Hát akkor minek szolgálják a kapitalizmust? Miért lakájai a kapitalizmusnak? (Taps.) Meggyőződésem, hogy minden út a kommunizmushoz vezet De merre is vezethetne? Pontosan ettől félnek az amerikai imperialisták. Ezért idegeskednek, ezért mennek bele meggondolatlan kalandokba. Ez pedig arra vall, hogy nem bíznak saját rendszerükben. Az amerikai külügyminisztérium kijelentette: minden ország kémkedik. De hiszen a Szovjetunió sohasem küldött felderítő repülőgépeket az Egyesült Államokba vagy más országba. Ha volt is olyan eset, amikor szovjet repülőgépek véletlenül megsértették más országok légiterét (ez történt a szovjet—török 6s a szovjet—iráni határon), mi bo* csánatot kértünk ezektől az országok* tói és felelősségre vontuk a határsértőket Figyelmeztetni szeretnénk azokat, ikik kémeket akarnak küldeni basánkba, jól gondolják meg a várható következményeket KÉRDÉS: ön most *s szeretné, hogy Eisenhower elnök ellátogasson i Szovjetunióba? HRUSCSOV: Ugyan mit feleljek) magának? Jöjjön ide és feleljen helyettem* (Derültség.) Láthatja, milyen nehézségek támadnak. Amit mondok, őszintén mondom. Tudják, milyen a /iszonyom az Egyesült Államok elnökéhez. erről többször is beszéltem. 3e bizonyos tekintetben nem igazodtak be reményeim. Én is ember /agyok. vannak emberi érzéseim, de » szovjet kormány vezetéséért is feleős vagyok. Értsék meg. hogy az >rosz emberek, a szovjet emberek elke olyan, mint a nyitott könyv: ha nulatunk, mulatunk, ha verekszünk, ikkor verekszünk. Nos. hogyan is izólíthatom a népet: „Gyertek ki az iteára és köszöntsétek kedves vendégünket?” Az emberek azt felelik najd: „Mi az, megbolondultál? Hói tt a kedves vendég? Hiszen ő az, aki óváhagyja, hogy repülőgépek kém- :edjenek a Szovjetunióban.” Az ame- 1kai militaristák hírszerzési céllal ■epülőgépet küldve a Szovjetunióba, endkívül nehéz helyzetbe hoztak ingem, akinek elő kell készítenem Eisenhower elnök látogatását: öszin- én szólva, azt hiszem, hogy az elnök s megérti ezt Tegyük föl. hogy amerikai látoga- ásom előtt mi indítottunk volna az Egyesült Államokba ilyen repülőgépet. ők pedig lelőtték volna. Képzel- ék csak el. hogyan fogadtak volna ngem az amerikaiak! Azt hiszem, így. ahogy megérdemeltem volna, rondolom. ezt mindenki megérti. Mindazonáltal kezeskedhetünk érte. ogy az elnök látogatása alatt sem- uféle kilengés nem lesz. Népünk dvarias. haragját szavakban éli ki, tetteket pedig a kormányra bízza, nem enged meg magának semmibe tettleges sértést. Azt hiszem, az merikal újságírók és túristák most i érezhetik a szovjet emberek ön- ralmát és fegyelmét. Nem hallottam lyasmit. hogy bárki is sértő dolgo- at mondjon egy amerikainak. Ez leséretes dolog és népünk lelkierejét lutatja. ÍFohtatás a 2. les. a központi hírszerző hivatal vezetője dolgozott ki. tehát annak a hivatalnak a vezetője amely az Egyesült Államok elnöké nek irányítása alatt ólL Herter úr beismerte, az Egyesül* Államok elnöke olyan utasítást adott hogy minden lehetséges eszközzé gyűjtsenek különböző adatokat Ennek az utasításnak az alapjár dolgozták ki és hajtották végre azokat a programokat amelyek — min Herter mondja — repülőgépekké végrehajtott átfogó légi megfigyelés* és behatolást irányoznak elő. Megjegyezték ezt a kifejezést? Behatolásról van szó. Ez annyit jelent. hog> felderítő és kémrepüléseket végeznek olyan állam ellen, amellyel rendes kapcsolatot tartanak fenn. És a; elnök jóváhagyta ezt a tervet. Hallatlan! Ezek után még azt várják hogy dicsérjem őket! Ha így cselekednék, joggal mondhatnák, hogy nincs önérzetem. Herter úr lerántott minden leplet és letörölt minden festéket, amellyel az amerikai impe- riálisták politikáját álcázták és kozmetikázták. Beszédéből kirítt a mili- tarizmus vadállati fogvicsorítása És mi a következmény? Kitűnt, hogy manapság az ilyesféle vicsorítással nem igen lehet ránk ijeszteni. Az amerikai militaristák efféle cselekedetei nem a kiagyalók hősiességéből fakadnak, hanem ellenkezőleg: gyávaságból. Nem az a veszélyes, aki uralkodni tud idegein, mert bízik erejében és lehetőségeiben, hanem az. aki gyáva, aki mindentől fél. . Gyakran olvasok ilyesfélét: Hruscsov azt állítja, hogy a kapitalizmus elpusztul, vajon nem emiatt röpködnek-e kémek a Szovjetunió fölött? De hiszen ezt nem én mondtam, hanem már Marx bebizonyította száz évvel ezelőtt. (Derültség, taps.) Viszont, ha a tőkés urak úgy vélik, hogy Marxnak nem volt igaza, akkor miért nem nyugszanak? Miért idegeskednek, miért remegnek? KÉRDÉS: Tudtak-e a török, a pakisztáni és a norvég hatóságok az amerikai repülőgép provokációjáról? HRUSCSOV: Nehezen tudok az említett kormányok helyett beszélni, de feltételezem, hogy esetleg nem tudtak róla. Az amerikaiak talán nem jelentették nekik. Azt hiszem, hogy az amerikai katonai támaszpontokra be sem engedik az e célra területet adó országok miniszterelnökeit. (Derültség.) Törökországnak, Pakisztánnak és több más államnak az a bűne, hogy az agresszív tömbökbe egyáltalán belépett. Az egyszerű emberek azt mondják erre, hogy eladták lelkűket az ördögnek. Amíg az ember nem adja el a lelkét, addig rendelkezhet sajátmagával, de azután már az ördögé a lelke. Pontosan ez most a helyzet Törökországgal, Pakisztánnal és Norvégiával. (Derültség.) Figyelmeztetem Önöket Is, külföldi újságíró urak, ne adják el lelkűket az ördögnek (derültség.), hanem inkább tartsák meg maguknak. Inkább szenteljék tevékenységüket a társadalmi haladásnak. A kommunista eszmék szabják meg a társadalom fejlődésének leghaladóbb, leghelyesebb Irányát. Az amerikaiak legjobbjai — mint például John Reed —, „Tíz nap, amely megrendítette a világot” című könyv írója, megértették ezeknek az eszméknek nagy jelentőségét. John Reed nagyeszű ember volt. Nem született kommunistának, hanem az októberi forradalom alatt lett kommunista, és az is maradt utolsó leheletéig. önök közül némelyek együgyűség- ből és lelki szegénységből firkálnak * kommunizmus ellen. Bocsássa meg ezt Önöknek az Isten. (Derültség, taps.) Amikor burzsoá újságíróknak a szovjet valóságra és a kommunizmusra szórt rágalmait olvasom, néha (elháborodok, de utána arra gondolok. hogy nem lehet minden újságíró olyan, mint John Reed. Ezek az újságírók egyszerű emberek. Hearst- §k és a többiek alkalmazottai. Márpedig ezek a kiadóvállalatok mint a pókok befonják és rabul ejtik az embereket. Ha pedig valamelyik nem uajlandó rágalmakat szórni a koma mi törvényeinket tartsa tisztelet ben. Azokra pedig lesújtunk, akii megsértik ezeket a törvényeket (Taps.) Nagy tetszéssel olvastam a Dailj Worker című angol lap cikkét, mely nek alapgondolata a következő: hí elfogadjuk azt a filozófiát, amelye egyesek Amerikában át akarnak ültetni a köztudatba, körülbelül a kö vetkező kép tárul elénk: Elfogta! egy tolvajt, aki betört egy lakásba Mégis azt állítják, hogy nem a tolvaj a hibás, hanem a gazda, „aki bezárta a lakását”, llymódon arr: kényszerítette a betörőt, hogy erővel feszítse fel a zárat ás így hatoljon be az idegen lakásba. Ez azonban tolvajok, banditák filozófiája! Azt hiszem, ha a világ közvéleménye helyesen ítéli meg a helyzet teljes komolyságát, és felelősségteljes álláspontot foglal el az Egyesült Államok politikájának ezzel az agresszív cselekedetével szemben; ha egyhangúlag elítéli ezt a cselekedetet; továbbá, ha az Egyesült Államok kormánya többé nem él ilyen módszerekkel más államokkal szemben, akkor ez friss fuvallatot hoz majd. Legyen szabad így kifejeznem magam: ózondús levegővel tölti meg az államközi kapcsolatokat Olvasom ezekben a napokban az amerikai sajtó közleményeit és úgy látom, hogy a toll leplezetlen banditáin kívül — akik igazolni próbálják ezt az eljárást — az amerikai sajtóban szereplő személyek túlnyomó többségét, még azokat is, akiket a múltban a tárgyilagosság hiánya jellemzett, felháborítja ez a tény, hitszegő eljárásnak minősítik a Szovjetunióval szemben. Ez jó jel. Ha az újságírók helyesen tájékoztatják majd a közvéleményt, ezt az Incidenst — csakúgy, mint minden' incidenst. — végül is „eltemetjük”. Végeredményben békében kell élnünk, sőt nemcsak békében. hanem barátságban is, uraim. [Taps.) KÉRDÉS: Megőrizhetjük-e derűlátásunkat az Egyesült Államok politikát illetően? HRUSCSOV: Én a Javíthatatlan optimisták közé tartozom. Nem há- jotús előkészületnek, hanem tapogatózásnak tekintem az amerikai felde- •Ito gép provokációs útját. „Megtapogattak” bennünket, mi pedig az «Tára koppintottunk a „tapogatózók- íak”. Az Egyesült Államok egyes vezetői nőst lármát csapnak. Nem tesz semmit. hadd lármázzanak! Nos. a Szov- etunió nem Guatemala! Hozzánk lem lehet csapatokat küldeni! Jó eszközeink vannak a banditák lecsil- apitására, ha aljas módszereiket ve- ünk szemben akarják alkalmazni. *a így fognak eljárni, megkapják ezeket a nyugtató szereket KÉRDÉS: Hruscsov Ur! Nem vál- ozott-e meg az az értékelés, amelyet M adott Eisenhower elnökről, ami- tor hazatért az Egyesült Államoktól? HRUSCSOV: Hát ami azt illeti, az Egyesült Államok külügyminiszté- iumának a felderítő repülőgép ügyében elhangzott nyilatkozata termé- zetesen megváltoztatja azt az el kép- elésemet, hogy az Egyesült Államok 1 nőkének nincsen része ebben az így ben — én nem tudtam, hogy az Egyesült Államokban kidolgoztak [yen felderítő tervet, többek közt ki- lolgozták a Szovjetunió területe fö- 3tt végzendő felderítő repülések érvét Az Egyesült Államok külügyminisztériumának az tinók által jó- áhagyott nyilatkozatából kitűnt, logy az amerikai felderítő repülőgépek útja hazánk féléét nem bőiméin annak a tervnek a megvalósítás», «mélyéé Aüen Doh amelyek szerint a berepülésekről nem tudott az elnök, nem tudott az amerikai kormány. Az a nyilatkozat, amelyet Herter tett. éppen azt bizonyltja, hogy a kémkedés tervét a konpáüy jóváhagyta. Az amerikaiak szem- melláthatóan kénytelenek voltak Ilyen nyilatkozatot tenni, mert ellenkező esetben Allen Dullest felelősségre kellett volna vonniuk. Dulles pedig leleplezte volna a kormányt. Elmondta volna, hogy a kormány következésképpen a kormányfő által jóváhagyott terv megvalósításán dolgozott. Mindezt Herter nyilatkozatára alaHajdanában — ifjúkoromból jól emlékszem erre —, a világon sok bűnöző csavargó és egyéb gyanús fickó kószált. Ez a banda gyakran alkalmazta a következő fogást: valamilyen ösvényen feléjük tart egy tisztességes ember, majd rátér a hídra; a híd alatt ott ül a bandita, mellette egy gyerek. A bandita a közeledőhöz küldi a fiút, aki így szól: „Uram, adja ide az óráját”, A férfi így válaszol: „Hát te meg mit akarsz? Takarodj innen!” Erre a fiú: Már hogy mennék? Hiszen ez az én órám. Hogy hogy nem adja ide az órámat? A zajra és a szóváltásra előjön a fegyveres bandita és így szól a járókelőhöz: „Hát te meg miért bántod ezt a szegény fiút? Add vissza neki az óráját és add ide a kabátodat!” (Derültség.) Az Egyesült Államok ilyen törvény szerint akar élni. Mi azonban nem vagyunk védtelen járókelők. Országunk erős, tekintélyes állam és nyugodtan versenghet az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Államok még nem élt át igazi háborút országa területén, nem tudja, mit jelentenek a bombák. Ha az Egyesült Államok háborút akar kirobbantani, ml kénytelenek leszünk rakétákat irányítani oda és ezek a rakéták az első percekben elérik az agresszor földjét. (Taps.) Azért mondom ezt, mert olvastam Herter nyilatkozatát. Herter kijelenti: — Mi kénytelenek vagyunk ilyen repüléseket végrehajtani: -maga a Szovjetunió hibás benne, hogy. "erre rákényszerültünk, mert nem hagyja, hogy belássunk titkaiba, már pedig nekünk okvetlenül ismernünk kell a Szovjetunió titkait. Ezért hajtjuk végre az ilyen repüléseket. Az elnök megmondta, hogy nyílttá kell tenni az eget; géoeink repülnek, renülni Is fognak és megnyitják majd az eget. Hopv beszélhet fgv valamely állam hivatalos képviselőié egv másik államról? Mi nem az F.gvosült Áramok törvényei szerint élUnk. Nekünk megvannak a magunk törvé- r.vei és énpen ezért mindenkit arra kényszerítünk, hogy a ml földünkön HRUSCSOV: Akár kettőt is. (Éiénkség.) KÉRDÉS: Valószínűleg ön látta a repülőgép maradványai között azt a plakátot, amely arra hív fel, hogy nyújtsanak segítséget a pilótának. Véleménye szerint mii akartak tjnon- dani e felirat szerzői? HRUSCSOV; Mi segítséget nyújtottunk a pilótának, amikor berepült területünk fölé és megfelelő fogadtatásban részesítettük. Ha máskor ilyen hívatlan vendégek látogatnak el hozzánk. azokat is ugyanilyen „vendégszeretőén fogadjuk". Bíróság elé állítjuk őket, szigorúan megbüntetjük, mint ahogyan a kémeknek kijár. KÉRDÉS: És milyen hatással lesz mindez a csúcstalálkozóra? HRUSCSOV: Töprengjenek ezen azok, akik a kémrepülőgépet küldték. Bár nekik korábban gondolniok kellett volna a következményekre, hiszen országunk ellen agressziót követtek el. A jövőben Is elfogunk pusztítani minden agresszort. aki kezet emel ránk. Láthatják, milyen óvatosan tette ártalmatlanná a repülőgépet rakétáink kezelő személyzete. Lelőtték, de nem gyújtották fel! A pilóta él, a felszerelés ép. Egyszóval: a tárgyi bizonyítékok birtokunkban vannak. Ez azt mutatja, hogy rakétáink jól működnek. A kezelőket külön köszönet illeti ezért (Élénkség, taps.) KÉRDÉS: Hatással lesz-e ez az incidens a szovjet közvéleményre, amikor Eisenhower úr Moszkvába látogat? HRUSCSOV; Nem szeretnék abban a helyzetben lenni, amelyben Eisenhower úr került Nem szeretném, ha nekem kellene válaszolnom azokra a kérdésekre, amelyeket feltehetnek majd neki. amikor a Szovjetunióba érkezik! Egyet biztosan mondhatok: a szovjet nép nagyon udvarias, éppen ezért semmiféle kilengés nem fog előfordulni. Kérdéseket azonban feltesznek majd neki. (Élénkség, derültség.) Úgy vélem, hogy e tekintetben az elnöknek kiváltképpen segítségére volt egy valaki: Herter úr. „Herter sajtóértekezletén haramla- hyilatkozatot” tett közzé. Nemcsak nem érzi magát bűnösnek és nem érez szégyent az agresszív cselekedet miatt, hanem még igazolni próbálja ezt a lépést és arról beszél, hogy a jövőben is előfordulnak Ilyen esetek. Ilyesmire csak hadiállapotban levő országok szánhatják el magukat. Mi nem viselünk háborút Amerikával. Ez tehát agresszív cselekmény és így Herter nyilatkozata arcátlanság, csakis arcátlanság! Herter nyilatkozata kétkedést kellett bennünk az iránt, vajon helyesek-e korábbi következtetéseink. Moszkva (TASZSZ) Gromikó külügyminiszter szerdai sajtóértekezlete után meghívták a szovjet és külföldi újságírókat, tekintsék meg a lelőtt amerikai repülőgép maradványaiból rendezett kiállítást. A tudósítók a kiállítás megtekintésekor találkoztak N. Sz. Hruscsowal. aki szintén megtekintette a repülőgép roncsait. Az újságírók körülvették Hruscsovot és beszélgetés kezdődött a szovjet kormányfő, valamint az újságírók között. Az újságírók elmondották: elégedettek. hogy megtekinthették e különleges felszereléssel ellátott repülőgép maradványait. — Úgy látom, elégedettek a sajtó- értekezlettel — jelentette ki Hruscsov —, valószínűleg választ kaptak minden. Önöket érdeklő kérdésre. Már mondtam, hogy a Biztonsági Tanács elé akarjuk terjeszteni az amerikai repülőgép agresszív behatolásának ügyét. Ha pedig a Biztonsági Tanács — amelyre az Egyesült Államok láthatólag nyomást akar kifejteni — nem hoz helyes döntést, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén vetjük fel a kérdést. Az Amerikai Egyesült Államok ilyenfajta agresszív cselekedetei felettébb veszélyesek. A veszélyt növeli, hogy Herter amerikai külügyminiszter május 10-i nyilatkozatában nemcsak, hogy igazolni akarta az elkövetett agressziót, hanem azt is mondta, hogy az Egyesült Államok kormányának szándéka a jövőben is ilyen repüléseket végeztetni. Ez közvetlenül fenyegeti a békét. Mi a jövőben is lelőjjük ezeket a repülőgépeket és lecsapunk azokra a támaszpontokra, ahonnan hazánkba küldik ezeket a gépeket. Önök megértik. ha folytatódnak az ilyen agresszív^ cselekedetek, az háborúhoz
