Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! mmmmmmi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVL évfolyam 106. mdm Ara 56 fillér ' '"v;, I960, miju. 6, p*Mk Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a szovjet nép még jobban, még gazdagabban, még vidámabban éljen Hruscsov előadói beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának csütörtöki ülésén----------------------------------------------^ A gépek orvosai (3. oldal) Jegyzet egy újabb zenei ankét alkalmából (S. oldal.) Az első lépések... (5. oldal.) < _______________________________J M oszkva (MTI) Csütörtökön délelőtt a moszkvai Kremlben megkezdődött a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának új ülés­szaka. Délelőtt — moszkvai idő sze­rint 10 órakor — külön-külön ülést tartott a Legfelsőbb Tanács két há­za: a Szövetségi Tanács és a Nemze­tiségi Tanács. A Szövetségi Tanács ülését Loba­nov, a tanács elnöke nyitotta meg. A tanács meghallgatta a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését a pót- képviselők megválasztásáról, majd A napirend első pontja: törvényja­vaslat a munkások és alkalmazottak adóinak megszüntetéséről. A máso­dik napirendi pont keretében a ta­nács megvitatja azokat az intézkedé­seket, amelyekkel 1960-ban befejezik az áttérést a rövidített munkaidőre. A harmadik napirendi pont kereté­ben a tanács megvitatja a Legfelsőbb Tanács elnökségének rendeletéit. Hasonló napirendet fogadott el ülésén a Nemzetiségi Tanács. A Legfelsőbb Tanács két háza moszkvai idő szerint 11 együttes ülésre ült össze. Hruscsov bejelentette, hogy a szov­jet tervező szervek kidolgoznák a Szovjetunió 20 éves távlati gazdasági és kulturális fejlesztési tervét. Ez a terv példátlanul gyors haladás távla­tait nyitja meg a kommunizmus épí­tésében - mondotta. - Minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy a szovjet nép a közeljövőben még jobban, még gazdagabban és még vidámab­ban éljen. Megjegyezte, hogy a munkabér nem meríti ki mindazt, amit a szo­cialista társadalom az egyes ember­nek nyújt Igen fontos, hogy növe­kednek azok a társadalmi alapok, amelyekből a dolgozóknak alacsony bérű jó lakásokat építenek, biztosít­ják a dolgozók üdülését, ingyenes orvosi ellátását az óvodák, bölcső­dék, kulturális és szociális intézmé­nyek hálózatának bővítését. Hangoztatta, hogy a társadalmi fogyasztási alapok további bővülése azt eredményezi, hogy mind érezhe­tőbbé válik a kollektívizmus a min­dennapi életben, a munkában, az emberek kapcsolatában. A kommu­nizmus ezzel ország-világ előtt meg­mutatja magasztos humanista elveit, amelyeknek lényege: gondoskodás az ember boldogulásáról. Hruscsov hangoztatta, hogy a tő­kés rendszerben nem valósulhat meg a dolgozók ősrégi álma: az adók el­törlése. A kapitalizmus valamennyi fejlődési szakaszán fokozta a lakos­ság megadóztatását. Különösen az imperializmus korszakában emel­kedtek az adók, mert példátlanul megszaporodtak a hadikiadások és felduzzadt az államapparátus. Hrus­csov több adattal mutatta ki, hogy az adók emelkedése és a dolgozók jövedelmének csökkenése a kapita­lista társadalom fejlődésének tör­vényszerűsége. A szovjet kormányfő ezután hiva­talos adatokkal bizonyította, hogy a lakosságtól szedett adók a mai ka­pitalista államok bevételének túl­nyomó részét alkotják. Az 1958—5£ költségvetési évben az adóbevételek (a nagytőkés cégek jövedelmi adóii nem számítva) a kővetkező arányban szerepellek a tőkés államok költség- vetési bevételeiben: Egyesült Álla­mok — 70 százalék. Anglia — 75 szá­zalék. Franciaország — 73 százalék Olaszország — 88 százalék. Nyugat- Németország — 77 százalék. Az adó­fillérekből származó mesés bevétele­ket elsősorban katonai célokra for­dítják. A folyó költségvetési évben az Egyesült Államok katonai kiadá­sai a szövetségi költségvetés ki­adási oldalának 58,3 százalékát, a főként fegyverkezési célú ál- lamkölcsönökkel együtt pedig több mint 70 százalékát teszik ki. Hruscsov kijelentette, hogy i Szovjetunió és a többi szocialista or­szág költségvetéseit össze sem lehe hasonlítani a tőkés országok költség- vetésével. Ennek oka a két társadal­mi rendszer ellentétes voltából, ä szocialista és a tőkés állam funk­ciójának különbözőségéből szárma zik. Minden túlzás nélkül elmond hatjuk — folytatta —, hogy hazánl költségvetésének szilárdságát bár mely tőkés ország megirigyelhetné A szovjet költségvetés stabilitásé mutatja, hogy a bevételi oldal min dig meghaladja a kiadási oldalt. / szovjet költségvetés a békés gazda sági és kulturális építést szolgálja kiadásainak csaknem négyötödét i népgazdaság fejlesztésére, a néi anyagi és kulturális színvonalánál növelésére fordítják. Hruscsov előadói beszéde Moszkva (TASZSZ) A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtökön délelőtt előadói beszédet mondott a dolgozók» adóztatásának megszünte­téséről és az életszínvonal emelkedé­sére irányuló egyéb intézkedésekről. Bevezetőül megemlékezett Lenin születésének 90. évfordulójáról és rá­mutatott, hogy Lenin legnagyobb emlékműve az a gigászi munka, amellyel a szovjet nép építi a kom­munizmust. A szovjet emberek olyan szintre fejlesztették népgazdaságu­kat, amely már most ámulatba ejti a világot és még ragyogóbb távlato­kat tár fel. Hruscsov ezután megállapította, hogy a dolgozók adóztatásának meg­szüntetéséről, valamint a rövidített munkanap bevezetéséről szóló tör­vényjavaslat ismét meggyőzően pél­dázza a szocialista szovjet állam po­litikájának békeszerető voltát, tük­rözi a kommunista pórt és a kor­mány szüntelen gondoskodását a szovjet nép jólétének gyarapításáról. „Amint látják, ülésszakunk napi­rendje jól beillik a tavaszi öröm és vidámság légkörébe” — mondotta. A Szovjetunió ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma Hruscsov ezután emlékeztetett az SZKP XXI. kongresszusának arra a megállapítására, hogy a hétéves terv teljesítése során szüntelenül foko­zódik a szocialista üzemek termelése és felhalmozása, s végül is ez adja majd a bővített szocialista újrater­melésnek és az életszínvonal emelé­sének egyetlen forrását „Ilyen kö­rülmények között szükségtelenné válik, hogy a lakosságot megadóz­tassuk” — jelentette ki. A munkások és alkalmazottak adóinak megszüntetése és az élet- színvonal emelését célzó egyéb in­tézkedések hatalmas politikai és gaz­dasági jelentőségű állami akciók — folytatta. — Mindez ismét megmu­tatja a szocialista társadalmi rend­szer vitathatatlan fölényét, ezeket az intézkedéseket a kommunizmus felé haladó Szovjetunió termelő erőinek példátlan felemelkedése készítette elő. Hazánk ma a világ egyik legerő­sebb gazdasági hatalma, az emberi­ség haladásának világító fáklyája, a szabadságukért ée függetlenségükért harcoló népek megbízható szövetsé­gese és barátja, a béke és a barátság támasza — folytatta Hruscsov. — A szovjet állam fejlődésének gazdag tapasztalatai azt bizo­nyítják. hogy népünk az egyedü­li helyes ólat: a kommunizmus építésének útját választotta és győzelmesen halad a lenini úton. Soha, egyetlen évben sem fejlőd­tünk oly sokat, mint 1959-ben, a hét­éves terv első évében, jóllehet ha­zánk mindig gyors ütemben haladt — mondta Hruscsov — s 1959-et a termelőerők gyors fejlődésében, a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésében elért ki­magasló eredmények esztendejének Minden okunk megvan annak fel- tételezésére. hogy az idén sem las­sul, sőt esetleg meg Is gyorsul az ipari termelés fejlődésének üteme 1959-hez képest. Ez év első négy hó­napjának eredményei azt mutatják, hogy a hétéves terv második évének feladatait sikeresen teljesítik. Egyre nagyobb lendülettel fejlődik a kom­munista munkabrigádok mozgalma. Az Egyesült Államokkal folyó bé­kés versenyben a mi oldalunkon lesz a győzelem — folytatta. — Ezt mu­tatják a szovjet nép eredményei az Ipar. a mező”nzdaság. a tudomány é<s a f•»!«/—nősben, ezt tanú­sítják a építő munka ta­pasztalatai. Ma má ban 703 milliárd rubelt tesz ki, ami a költségvetési bevételek 90,9 száza­lékát fedezi. A költségvetés népgaz­dasági előirányzata az idén két és rését teszi az 1950. évi elő­irányzatnak, és 5,6-szer múlja felül az 1940. évi adatot. Jelenleg a Szovjetunió rendelke­zik minden szükséges tartalékkal ahhoz, hogy már az idén megkezdje munkások és alkalmazottam adóz­tatásának megszüntetését. Az adó aránya a költségvetési bevételekben eddig is következetesen csökkent. A második világháború óta hozott in­tézkedések következtében a lakosság már eddig Is 13 milliárd rubellel ke­vesebb adót fizet évente. Megszün­tették az államkölcsön kibocsátását, a kötelező beszolgáltatást. Mindez számottevően megnövelte a lakosság jövedelmét és a takarékbetétek gyors gyarapodását eredményezte. Csupán két év alatt 20 milliárd rubellel növekedtek a takarékbeté­tek: Jelenleg több mint 50 millió be­téttulajdonos 105 milliárd rubelt tart takarékban. A minisztertanács — fol> Hruscsov — javaslatot dolgozott ki a kereseti adó fokozatos megszünte­tésére és az erről szóló törvényja­vaslatot benyújtja a Legfelsőbb Ta­nácsnak. — Az adók megszüntetésé­hez Időre van szükség, mert figye­lembe kell venni az állam lehetősé­geit. Ez év október 1-től 1965-ig s szónként kell megvalósítani az adóz­tatás megszüntetését Először az ala­csonyabb keresetű dolgozók adóiról mond le az állam. A törvényjavaslat adómentessé teszi a havi 2000 rubelt el nem érő kereseteket. így a kások és alkalmazottak 99,4 száza­léka magasabb fizetést kap majd kézhez. A 2000 rubelt meghaladó fi zetések adóztatását úgy szüntetik meg, hogy a fizetés összegét az ed­digi adó összesével csökkentik, te­hát ezek a dolgozók változatlan ke­resetben részesülnek. A kereseti adó teljes megszünte­tése után 59,4 millió dolgozó kerese­te az eddigi adó összegével, néhány millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik, kisebb létszámú dolgozó réteg keresete pedig nem emelkedik. A keresett adókkal egy időben meg- üntetik az agglegények és a kiscsa- ládos állampolgárok megadóztatását is. A munkások és alkalmazottak jö­vedelme az adóztatás megszünteté­sének eredményeképpen 1966-ig kö­rülbelül évi 74 milliárd rubellel emelkedik. Az adók megszüntetésével egy- időben folynak a XXI. kongres*- *7us által előirányzott Intézke­dések a minimális bérek emelé­sére is. Az adók eltörlése azt is szolgálja, hogy csökkenjen a különbség az ala­csony és a magas fizetések között. A szocialista társadalom dolgozói munkabérének kiigazításáról beszé­lünk — mondotta Hruscsov —, de ugyanakkor a leghatározottabban el­lenezzük az egyenlősdit A bérszín­vonalak közelebbhozásának politiká­ját kell folytatnunk. Arra kell töre­kednünk, hogy csökkenjen a szaka­dék a dolgozók bérezésében azáltal, hogy az alacsony fizetésű munkások é9 alkalmazottak kategóriáit közelebb vigyük a közepes fizetésűekhez. A közepes fizetésűeket pedig a legma­gasabb fizetésűekhez. A mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának megadóztatásáról szól­va Hruscsov kijelentette, hogy ezt az adót átmenetileg fenn kell tartarii. mert bizonyos szerepet játszik a kol­hozok munkafegyelmének megszilár­dításában, a kolhozisták jövedelmei­nek szabályozásában. Idővel a kolho­zok jövedelme még nagyobb mérték­ben fokozódni fog. s ez lehetővé teszi, hogy még teljesebben kielégít­sük a közös gazdaság szükségleteit és a kolhozisták egyéni szükségleteit egyaránt. Eközben egyre csökken majd a háztáji gazdaság szerepe, n így megérlelődnek a feltételek a mezőgazdasági adó eltörlésére is — mondotta. 20 milliárd rubellel növekedtek a takarékbetétek A Szovjetunió költségvetéséről szólva Hruscsov hangoztatta, hogy egyre csökkentik a honvédelmi elő­irányzatokat. 1960-ban mindössze 12,9 száza’éko*. ?1055-ben 19.9 százalékot költöttek a védelem szük­ségleteire. A fegyveres erők. újabb jelentős csökkentése lehetővé teszi, hogy tovább mérsékeljék a költség- vetés és honvédelmi előirányza­tait Is. A szocialista népgazdaság jövede!- ne rendszeresen emelkedik és 1960­Felülvizsgálják az árrendszert Á szovjet kormányfő hangoztatta, hogy az adók eltörlésével a nép- gazdasági felhalmozás lesz az állami bevételek egyetlen forrása. Ezért lankadatlan eréllyel harcolni kell a termelés további növeléséért, a ter­melékenység fokozásáért, az önkölt­ség csökkentéséért, a gazdaságos ter­melésért és a tartalékok teljes ki­aknázásáért Ezzel kapcsolatban han­goztatta, hogy a szocializmusban a jobb életért vívott harc elsősorban a termelékenység emelésében jut kife­jezésre. Nincs messze az az idő. ami­kor a Szovjetunió a munka termelé­kenységében utoléri az Egyesült Ál­lamokat. Ezután Hruscsov felvetette a szov­jet rubel értéke megnövekedésének kérdését, a jelenlegi árrendszer meg­változtatását. A Szovjetuniónak szi­lárd valutája és stabil pénzrendszere van — mondotta. — Még Inkább szi­lárdult a rubel árufedezete, amit az is bizonyít, hogy a lakosság takarék­betétei szakadatlanul növekszenek. Ugyanakkor a béralapot, az ipari össztermelést, a kisipari áruforgal­mat és a költségvetést már billiók­ban kell kifejezni. Ezért szükségessé vált, hogy a rubel aranyalapját fo­kozzuk és felülvizsgáljuk az árrend­szert — mondotta. Mint mondotta, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elhatározta, hogy 1961 elejétől fogva tízszeresére növeli a rubel értékét, például az eddigi tíz­rubeleseket új egy rubeles oénzegy- ségre váltja be. tehát tíz«—résére növeli egy rubel vásárlóerejét sem a lakosságra. Egyszerűen arról «an szó. hogy minden ár és minden bér, nyugdíj, ösztöndíj stb. tízszeresére csökken. Ez nagy­mértékben egyszerűsíti majd a fize­tési és elszámolási technikát növeli az automaták alkalmazását a keres­kedelemben. Három hónap alatt cse­rélik ki a régi típusú bankjegyeket és váltópénzeket Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatása még szilárdabbá teszi a szovjet rubelt és lehetővé teszi az anya­gi eszközök ésszerűbb felhaszná­lását. Ugyanakkor meg fogjuk változtatni a rubel és a külföldi pénznemek árfo­lyamát ez azonban nem jelent majd veszteséget sem a külföldi államok­nak, sem a Szovjetuniónak — mon­dotta. A szovjet kormányfő ezután a köz­szükségleti cikkek termelésének ki­bővítéséről szólt Megállapította, hogy az adóztatás megszüntetése és a dol­gozók jövedelmének fokozódása nö­velni fogja a vásárlóerőt és megkö­veteli a piaci árubőség fokozását. A közszükségleti cikkek jelenlegi ter­melése oly gyorsan emelkedik, hogy máris meghaladja a hétéves tervben előirányzott évi mutatószámokat. Az Idén például a Szovjetunió 7,9 mil­liárd méter szövetet termel, tehát többet mint Franciaország. Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság együttvéve. Az egy személyre jutó szövetmennyiség felhasználásában a Szovjetunió utolérte Olaszországot én Franciaországot, s három-néey éven belül maga mögé utasítja Nvugat- Németországot és Angliát. Tavaly hatmillió tonna cukrot termeltek, tehát többet mint Anglia. Francia- ország. Nyugat-Németorszáp. Olasz­ország. Ausztria. Belgium. Dánia és Hollandia együttvéve. íFolytatás a 2. oldalon.) gyűlöletéről hírhedt embert* sem ta­gadhatják, hogy reális a legfejlettebb országok utolérését és felülmulását slőíró célkitűzésünk. A szovjet kormányfő ezután el­mondotta, hogy a nemzeti jövede­lem 1953-hoz képest 1,8-szeresére emelkedett, ami huszonötszörös nö­vekedést jelent 1913-hoz képest. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók egyéni szükségleteit fedezi, egynegyedrészt pedig a termelés bővítését és a tár­sadalom egyéb szükségleteit szol­gálja; A szovjet munkásság reálbére 1959-ben elérte az 1940. évi bér kétszeresét. 1953-tól 1959-ig 45 százalékkal emelkedett a mun­kások, 64 százalékkal a parasz­tok reáljövedelme. Hruscsov bejelentette, hogy 196( április 1-én már 16 millió szovje- dolgozó tért át hét-, illetve hatórái munkanapra. Ez év végéig vala­mennyi dolgozó áttér a rövldítet munkanapra, 1964-ben pedig meg­kezdik a hat-, illetve ölórás munka­nap bevezetését A szovjet dolgozói munkanapja lesz a világon a legrö­videbb. Ez a dolgozók kiemelkedc szociális vívmánya. A munkáld* csökkentésével sehol sem csökken i bér, sőt a legtöbb iparágban emelke­dik is, különösen az alacsonyabb fi­zetésű dolgozó rétegeknél. A kom­munista párt és a szovjet kormán] azért tett és tesz ily sokat a nép éle tének megjavításáért, mert ebber látja egész tevékenységének legföbl célját. A szovjet kormányfő hangoztatta hogy egyetlen tőkés ország korma nya sem képes olyan mélységesei humánus intézkedésekre, mint a életszínvonal szüntelen emelkedésé nek biztosítása, az ingyenes és egye temes társadalombiztosítás, a fizetet szabadság, az ingyenes oktatás, a ingyenes orvosi ellátás bevezetése, i dolgozók teljes foglalkoztatottságá nak biztosítása. Ha a kapitaliznu ezt megtenné, megszűnne kapitaliz mus lenni, — jelentette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom