Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

«MMrUüf. IMP. mAJtifl 5. esZAKMAC.TARORS7.AG 5 Készül a beszámoló százalékra teljesítették az első negyedév tervét az ózdvidéki bányászok Az ózdvidéki Szénbányászati Tröszt épülete Put nők első háza Ózd felől. A kord délelőtti órákban autók gördülnek ki hatalmas udvaráról, el­lenérzésre, műszaki segítségadásra indulnak tíz bányaüzem felé a tröszt emberei. Az emeletes épületen be­lül telefoncsörgések, az irodák aftata* mögött ritmikusan kattognak az író­gépek, villamos számolómasinák. A legkitartóbban talán a trösztbizott­ság hivatali szobájából szűrődik az írógép zaja. Jelentés készül. Beszá­*— Három év munkájáról adunx számot — fogad Kriston elvtárs, a trösztbizottság elnöke. — Rövidesen, 22-én tatájuk a bizottság újjáválasz- tását, s addig ennek a 28 oldalas be­számolónak el kell jutnia az üzemek szakszervezeti küldötteihez. Vaskos papirkőteget emel fel az íróasztalról. Lapozunk közötte. Ér­dekes számadatok a tröszt eredmé­nyeiről. — Elmondjuk a beszámolóban példá­ul azt is, hogy a tröszt termelése 1957-hez viszonyíts. 1959-ben 125,3 százalékos volt. Az idei tervünk pe­dig további öt százalékos termelés- növelést ir elő. A kezdet nagyon bizi tató. Hiszen az első negyedévben már ezt az előirányzatot is túltelje­sítettük, 101,4 százalékra teljesítettük terveinket. — Kriston elvtárs tovább lapoz. — Itt van még egy érdekesség. Az önköltség csökkenése és a minő­ség javulása. Az első negyedév végé­re 30 forinttal csökkentettük az egy tonnára eső összes költségeket, ja­nuárhoz viszonyítva. Sokat olvasnak a szirmabesenyöi emberek Interjú a könyvtár vezetőjével A szirmabesenyől iskolában két könyvtár Is várja a látogatókat. Az egyik az Iskoláé, a másik a kötné­ti. Radnal János pedagógussal, a könyvtár vezetőjével beszélgettünk: — Hány tagja van a könyvtárnak*. — A kartotékok szerint 182 olva­sónk van. Ilyen magas számmal ke­vesen dicsekedhetnek a járásban Valójában azonban többen tartozna! a könyvtár olvasói közé. mert a 181 olvasó helyett pontosabban ezt kel­lett volna mondani: 182 család. Na­gyobbrészt minden családból csal egy-egv ember tagja a könyvtárnak de a kikölcsönzött könwet otthon i család minden tagja elolvassa. — Hány kötetes a könyvtár? — összesen 487 kötettel rendelke­zünk. Sajnos, vannak esetek, hog? nem tad luk klelévftenl valamely II olvasónk Irinyii, aki ilyenkor Mis­kolcra. a Megvel Könyvtárba meg? a kívánt könyvért. Igaz. hogy ez as ót nem okoz különösebb problémát hiszen Miskolc nagyon közel vai hozzánk, és minden órában megy s busz. Természetesen jobban örül nénk. ha ml Is a rendelkezésére tud nánk bocsátani a keresett művet. — Van-e lehetősége a könyvtál bővítésének? — Igen. A községi tanács segl bennünk**». Most is kaptunk ezer fo rlntot könyvvásárlásra és a rende­lést már el is küldtük. Most már ai újabb könyveket várjuk. ' — Müven könyveket keresnek 'n^nkábh? — Az érdeklődés nagyon változa- *os. Móricz. Le© Tolsztoj. Gárdonyi Stendhal. Verne. Jankovlch. Polevoj Mikszáth — hogy csak néhány Írót költőt soroljak fel. Elsősorban tér mészetesen szépirodalmi műveke keresnek, de meglepően magas átok hak a száma is. akik szakkönyveket főleg mezőgazdasági szakkönyveke olvasnak. Ez érthető is, hiszen a; ezüstkalászos tanfolyamokat is so kan látogatták. Négy évvel ezelőt tartottam az első ilyen tanfolyamot és azóta minden évben szépszámi hallgatóság volt jelen. Ebben az év ben most már a fejlettebb fokon, s szakosított tanfolyamon IS embe: vizsgázott le sikerrel. — Az Iskola könyvtárában milyet könyvek fogynak leginkább? — Ennek a könyvtárnak a láloga tói általános iskolások. Sok ifjúság regényt olvasnak, de keresik a fali életével foglalkozó írók, elsősorbai Móricz Zsigmond müveit és más ko moly irodalmi műveket Is. P. T. Hogyan kell osztályozni a gyakorlati foglalkozást? gyakorlati foglalkozás osztályzásának módját. Azokban a gimnáziumokban, ahol a kétórás és azokban is. ahol egynapos a diákok foglalkoztatási', tanulmányaik. illetve munkájuk alapján kell osztályozni őket. Az ál­talános tanulmányi eredménybe h gyakorlati foglalkozás tantárgyból kapott érdemjegy is beleszámít. Az érdemjegyet a tanulók közvetlen munkáját irányító szakmunkás, mű­vezető. technikus, továbbá az elmé­leti órákat tartó óraadó, a felügyelő venni a tanulók által készített vizsgamunkát is. A gyakorlati órá­kon tanúsított magatartást, a közös­ségi munkát, egymás segítését, a rendszeretetet egyaránt figyelembe veszik a magatartási jegy megállapí­tásánál. A gyakorlati foglalkozásból kapott tanév végi érdemjegy a diá­kok továbbhaladását éppúgy befolyá­solja. mint bármely más tantárgy ér­demjegye. azaz elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát kell tenni. Megkezdte a munkát a mezőgazdasági müszerkiállítás nemzetközi rendező bizottsága A május 10-én megnyíló Nemzet­közi Mezóyazdasdfft Müszerkiálhlás- ra kerülő 1200 műszer megérkezett már az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás területére, s kedden a nemzet­közi rendező bizottság tagjainak irá­nyításával hozzáláttak a Szovjetunió­ból. Lengyelországból, Csehszlová­kiából, a Német Demokratikus Köz­társaságból és a magyar műszergyá­rakból érkezett kiállítási anyag ki- csomagolásához. rendezéséhez. E ki­állítás érdekessége, hogy a résztvevő országok nem külön-külön mutalják be gyártmányaikat, hanem a két üvegpavilonban egymás mellett állii- ják ki a hasonló rendeltetésű műsze­reket. A kiállítás idejére gazdag tu­dományos programot dolgoztak kL Az öt résztvevő ország akadémikusai, mezőgazdasági kutatói és müszerter- vezői 17 tudományos előadást tarta­nak az új kutatási módszerekről. (MTI) A MAVAUT-nál már csak júliusra fogadnak el újabb autóbuszmegrendeléseket Budapesten és vidéken rendkívül sokan kívánnak kirándulni: az álta­lános és középiskolák tanúiéi egye­temisták. Kiszesek. intézmények, üze­mek. vállalatok dolgozói sorra jelent­keznek a MAVAUT-nál és különbu- szokat igényelnek. A fiatalok és az idősebbek is az ország különböző vi­dékeit akarják felkeresni. Soprontól Aggtelekig. Pécstől a börzsönyi he­gyekig sokszáz kirándulóhelyet, tör­ténelmi emlékű várost keresnek fel. Az előzetes számítások szerint ebben a hónapban — hétköznaponként és vasárnapimként — összesen körülbe­lül 500 különjáratot indít a MA- VAUT. Külföldre is eljutnak majd a magyar kirándulók autóbuszokon, mégpedig Csehszlovákiába. Lengyel- országba. Romániába, a Német De­mokratikus Köztársaságba. Auszt­riába. Sajnos az igényeket még így sem lehet teljes egészében kielégíte­ni, ezekben a napokban átlagosan 10—15 csoport jelentkezését kell visszautasítani, kocsihiány miatt Meet már csak júliusra fogad el újabb jelentkezéseket a MA VAUT. (MTI) Az anyák napja alkalmából ünnepségeket rendeznek Miskolcon Az anyák napjáról évről-évre mél­tó keretek között emlékeznek meg Miskolcon. Az ünnepi napra az idén is lelkesen készülnek a nőtanácsok és a KISZ-szervezetek. Az általános is­kolák fiataljai szebbnél-szebb ké­zimunkákat, színes papírból kivágott sziveket készítenek, amelyeket gyöngyvirággal, rózsával és tulipán­nal díszítenek. Ezekkel az ajándé­kokkal az édesanyákat köszöntik majd az ünnep reggelén. A város üzemeiben a férfi dolgozók tarka vi­rágcsokorral üdvözlik az ünnepeite­ket, a Lenin Kohászati Müvek nőbi- zottsága pedig dísztáviratban kíván sok boldogságot és jó egészséget a sokgyermekes édesanyáknak. Az anyák napja alkalmából a vá­Öröm nézni, ahogy dolgoznak . . . lát: az istállókat, betonsilókat, raktárt, tyúkólat mind-mind mi építettük. Huszonhét ember. Eny- nyien voltunk a felfejlódés előtt S azt sem mond­hatjuk. hogy talán megkoplaltuk volna az épít­kezést — jutott is, máradt is. Nem volt nekünk rossz sorunk. Tavaly, évvégén kiszámítottuk, hogy a közös vagyonból egy-egy tagra 27 ezer forint jut Most se lenne nekünk semmi bajunk, a fejünk se fájna, csak hát kevés a férőhelyünk. Nekünk huszonhetünknek elég volt. amit építet­tünk, de az egész 130 valahány tag jószágának kevés. Belefognánk mi a magunk erejéből is egy istállóba, nincs anyag. Harminc marhát hizla­lunk, sertést 112 darabot — kell a pénz, élni kell ennek a sok embernek —. de még talán többre is futná erőnkből, ha fedelet tudnánk keríteni neki. Ez gond, igen nagy gond — bólint töprengve Józsi bácsi. Tizenegy évvel ezelőtt puszta szántóföld volt az alsóméra! Üj Barázda Termelőszövetkezet por­tája. Az emberi élniakarás. a közös boldogulásba vetett lelkes bizakodás istállókkal, sertésfiaztató- val, raktárépülettel és sok hasznos létesítménnyel népesítette be. módos gazdasági központtá szépí­tette ezt a darabka földet. Nem máról holnapra — „adj. uramisten, de rögtön” — lett, ami lett. Tízesztendei hangyaszorgalmú munka emelte az épületeket. A kezdők még álmaikban sem gondol­ták. hogy ennyire képesek. Év jött évre s az élet­revaló emberi szorgoskodás szinte észrevétlen alkotta meg a maga alkotásait. Amikor megkér­dezték az egyik Afrika-kutatót, aki elsőnek vágta át magát az embernemjárta ősrengetegen, honnan volt bátorsága és ereje ekkora nem mindennapi teljesítményre, azt mondotta: úgy tekintettem előre, hogy mindig a már megtett útra gondol­tam s ez erőt és bizakodást öntött belém ... AZ ALSÓMÉRAI TSZ-TAGOK. akik má ne­hézségek tömkelegével találják magukat szem­ben, nem egy Afrika-kutató magára maradottsá­gával küzdenek gondjaik megoldásáért, s ha a kevesek mér valósággá lett eredményeire, az ered­mények mögött megbújó sok-sok munkára, fárado­zásra gondolnak, erőt meríthetnek belőle. Ha hu­szonhét ember erejéből ennyire futotta tíz esztendő alatt, több mint százharminc lelkes, munkaszerető tsz-tag erejéből mennyire futja majd? Az évek mindenkit megcáfolnak, akik nem bíznak az ember alkotó, minden nehézséget legyőző erejé­ben. GnlvtU Mihálv rosi nőtanács és a KlSZ-bizotlság pénteken délután ünnepséget rendez a Táncsics filmszínházban. Nagy Ist­ván, a KISZ-bizottság városi titkárá­nak beszéde után vörösnyakkendös úttörők és KISZ-fiatalok virágcsok­rokkal köszöntik a megjelent édes­anyákat. A gyűlésre 600 asszonyt hívtak meg. Vasárnap a felszabadu­lási kulturális seregszemle megyei szervező bizottsága, valamint a me­gyei KISZ leányok és fiatalasszo­nyok tanácsa az anyák napja tiszte­letére képző-, ipar- és népművészeti kiállítást rendez a Lenin Kohászati Művek Ifjúsági Házában. A kulturá­lis seregszemle képzőművészeti pá­lyázatára ugyanis április 30-ig 150 mű érkezett. Ezeket a fiatalok által készített alkotásokat mutatják be a ►kiállításon. A beérkezett pályamű­nek közül a bírálóbizottság kedden 1 több művet díjazott. így a képzőmű- i veszeti munkák közül az első díjat, 1 megosztva, Zsignár István: „Május [ elsejei felvonulás” és Mezőfi Tibor: \ „A Lenin Kohászati Müvek látképe" [ című művei nyerték. Az iparművé- \ szeti alkotások közül a borsodiván- [ kai Epres Sándor ..Várva várt fény* 1 című munkájáért 600 forint tisztelet- l dijat kapott. Emellett 11 különböző ( kézimunkát díjazott még a bizottság. t A kiállítás — amely iránt a fiatalok f körében igen nagy az érdeklődés —* t május 14-ig tart nyitva. ; A hét könyvujdonságai r Lenin születésének 90. évfordulpjá- fra adta közre a Kossuth Kiadó V. I. (Lenin műveinek magyar bibliográfiá- (ját. Hruscsov Franuaorszagbancim- ímel színes beszámoló látott napvilá- fgot Hruscsov elvtárs nemrég lezaj­lott látogatásáról. Gyulai—Pintér— lRudnyánszky—Zala Árnyék Európán [ című riportsorozata könyvalakban, k bővített formában .került kiadásra. [Megjelent Tyulpanov igen időszerű \ munkája Az imperialista gyarmati rendszer és felbomlása címmel. Magyar írók művei közül megje­lent Gelléri Andor Endre noveMás- k kötete az ifjúság részére Keserű Cfény címmel. Két jeles romániai P magyar író. Nagy István és Sütő r András jelentkezett regényével, il- f letve novelláskötetével. Szinetár r György népszerű ifjúsági ismeret- r terjesztő könyvet írt Az első lépéi tcimmel, tudósokról, művészekről. A f Kispajtások Mesekönyve sorozatban (jelent meg Wessely Ferenc tünder- [ meséje, a Lakodalom Gyöngyvirág- országban és egy mesegyűjtemény A ’egkisebb császárfi címmel. Egy pa- •asz.tasszony. Homok Erzsébet tö'té- I -'étéit foglalja masában az Igaz ne- Lsek című kötet. Siker volt címmel & színdarabgyűjtemény jelent meg. telepítettek még 9 hóidat. Ingyen adta az állam a csemetét. — Hogy állnak a takarmány biztosítással? — Jól — mondja minden dicsekvés nélkül. — Azt tartjuk, hogy „sok takarmányt — kenye­ret'eleget”. Látva értetlenkedő bólogatásomai, megmagyarázza a dolgot Kenyérből nem kell több, mint amennyi elég. a takarmány viszont sohasem elég; sok legyen belőle, a nagy Jövedel­met az állattenyésztés adja. Nyolcszázhúsz holdja van a tsz-nek. jelentős részén termesztenek takar­mánynövényeket. Silókukoricából 25 holdat vet­nek, a hetven hold árpába vetett lucerna, a 90 hold vöröshere és a 15 holdnyi silóba való szö- szösbükköny bőven biztosítja majd a 96 darab szarmasmarha és a lovak takarmányszükségletét. Takarmány dolgában nem szúkosködik a tsz, úgy terveznek, hogy újig kitartson. Számításukat már nem boríthatja fel egy esetleges „felfejlő­dés”, Alsómérán már mindenki tsz-tag, terveik, elképzeléseik egy falu jövendő fejlődésének vetik meg biztos alapját. S amikor arra terelődik a szó, hogy a növény- termesztési brigádban ki dolgozik a legpéldásab- ban. Erdőd! elvtárs őszintén zavarba Jön. — Kérdezzen talán könnyebbet. — Mindenki, szinte kivétel nélkül. Pecsenye András fogatos munkacsapatveze­tőt, ha éjfélkor költik, akkor sem haragszik, lelki- ismeretes. szorgalmas. Varkoly András. Anderkó András fogatosok sem lopni jöttek a napot a tsz-be, úgy dolgoznak, hogy a magukén sem dol­goztak jobban. De Dudás Ferenc, Szakálos Mi­hály bácsi meg Dudás József is megállja a helyét munka dolgában. MOLNÁR JÓZSI BÁCSI, a taz-magtáros. veteránja már a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. Immár tizenegy esztendeje annak, hogy tizenhetedmagával nekivágott a közös boldogulás sok bajjal-gonddal járó nehéz útjának. A régi időkre emlékezve, elgondolkozva mpndja: — Egy pár lóval, ugyanannyi ökörrel, egy szekérrel, egy pár boronával — azt is az uraság . hagyta" ránk, ugyan nem jószántából — és egy ekével rendelkeztünk, meg 70 hold földdel. Nehéz idők voltak azok, de nézzen csak itt szét! Amit AZ ALSÓMÉRA! UJ BARAZDA TSZ portá­ján mozgalmas az élet Délutánba hajlik az idő, két óra lehet. Szekér szekeret érve zörög ki a rázós főutcára. Letudták az ebédet, kifújták egy kicsit magukat a tsz-tagok, indulnak ki a határba. Iparkodni kell, az eső meglopta őket elrabolt tőlük néhány drága napot, s most. hogy derűs napsütés melengeti a földet, kettőzött szorgalom­mal kell behozni a kényszerű mulasztást. Pócsi Józsi bácsit marasztalom beszélgetésre a tsz-iroda előtt. Hogy izük a közös élet? — Most már ide hajiunk, ez a boldogulá­sunk. Igaz? — néz rám mosolygósán, de egy kicsit kérdően, vajon jól szólt-e, mert ő még csak olyan újdonsült tagja a közös boldogulás akarói­nak. Februárban „agitálták be”, talán nem is adja rá a fejét, ha nem húzza-rántja magával a több­ség. — Mit rimánkodtasson magának az ember. Ha száz megy, az egynek is menni kell. Beléptem, aztán majd meglátjuk, mire megyünk közösen. — Ahogy dolgoznak — vetem közbe. — No, abban hiba nincs! Igaz. Jánoskám? Erdődi János, az Űj Barázda növénytermesz­tési brigádvezetője, aki beszélgetésünket hall­gatja, átveszi a szót: — így igaz. Öröm nézni, ahogy dolgoznak a mi tagjaink, talán sehol úgy a járásban, de még a megyében sem. — No, no, azért másutt sem ülnek ölhetett kézzel... — Hát nem azért mondom, hogy dicseked­jünk vele. de nézze meg azt a hetven hold tavasz- árpát az Alsódúlőben. A múltkor az agronómu- sunk Pesten volt, azt mondta, hogy Hatvanig nem találta párját, S ERDÖDI ELVTÁRS SOROLJA a Jó munka eddigi eredményeit. A cukorrépa már több. mint két hete meg van sarabolva. e héten megkezdik az egyelést is. A napraforgó kikelve, rövidesen kapálni lehet. A kukoricavetéssel is végeztek volna, ha be nem üt az eső. eddig nyolcvan hol­don vetették el. a még hátralévő 15 holddal egy legfeljebb másfél nap alatt végeznek. A nagy tavaszi munkák közepette a fásításra is futotta erejükből, a meglévő 14 holdnyi gyümölcsöshöz művelődésügyi osztály 7505 társadal­mi. valamint természettudományi előadást szervezett és a hallgatók száma meghaladta a 400 ezret. Emel­lett a megye 387 könyvtárában 64 313 olvasót tartottak számon és a 292 moaá előadásait 7 millióan tekintet­ték meg. A tavaszi és a nyári hónapokban a művelődésügyi osztály nagy súlyt helyez a termelőszövetkezeti közsé­gek kulturális életének fellendítésé­re. Az eddigi tervek szerint a tsz- községekben 33 művelődési otthont korszerűsítenek, az Országos Filhar­móniával közösen 5—6 nagyobb tsz- községben hangversenyt rendeznek, számos helyen pedig a népszerű ope­rákról zeneismertető előadásokat tartanak, valamint a tsz-falvakban vándorkiállításokat szerveznek a borsodi képzőművészek alkotásaiból. Borsod megyében — a párt műve lődéspolitikai irányelveinek megjele nése óta — fokozottabb gondot for dítanak a falu kulturális életének fel lendítésére, a dolgozók műveltsé­gének emelésére. Az őszi és téli hó napok művelődési munkáját a na­pokban értékelték. Az értékelés sze­rint a megye 12 művelődési házában 152 művelődési otthonában és 5c művelődési termében — többek kö­zött — 342 színjátszó-. 208 tánc-, If bábcsoport. 6 népi együttes és 9f énekkar dolgozik. A művészeti cso­portok hat hónap alatt 2424 műsoros estet rendeztek, amelyeken 452 ezren szórakoztak. A művelődési otthonok­ban 159 különböző szakkör — mező- gazdasági. irodalmi, műszaki, népraj­zi — tevékenykedik, mintegy 350C taggal. Igen nagy népszerűségnek örvendenek az ismeretterjesztő elő­adások is. Fél év alatt a TIT és s Csaknem 2500 műsoros est, több mint 400 ezer hallgató az Ismeretterjesztő előadásokon — A szociális ellátásokról mit Ír­nak a beszámolóban? — Nem tartozik szorosan ide ugyan, de arról is beszámolunk, hogy 1959-ben például 6853 dolgozónk kö­zött 17 millió 243 ezer forint hűség­jutalmat és több mini 7 ezer dolgo­zónk között 8 millió 251 ezer forint nyereségrészesedést osztottunk ki. Aztán: növekszik az üdülők száma. 1957-hez viszonyítva 220-al több üdülői beutalót osztottunk Jd dolgo­zóink között, s ez a szám az idén még növekszik. Miskolc-Tapolcán és Leányfalun közel 400 bányászgyere- ket üdültetünk, szinte teljesen in­gyen. Az erre jutó költségvetési ála­punk ebben az évben közel 78 ezer forinttal emelkedett. Vannak könyv­táraink, amelyekben több mint 17 ezer kötet könyv áll a dolgozók ren­delkezésére. Könyvtárfejlesztésre az idén további félmilió forintot fordít a tröszt. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztünk, bányászakadémlát ren­deztünk. Ezek iránt mindig nagy volt az érdeklődés. — Beruházások? — Erre az évre? Szociális létesít­ményekre, üzemfejlesztésre, a bá­nyák gépesítésére, munkavédelemre stb. 72 millió forintot kaptunk. Per­sze lehet, hogy ez a szám évközben még változik... .. .38 pépeit ivén három év mun­kájáról, eredményeiről beszélnek a számok... Búcsúzunk a tröszttől, s ,.jószerencsét” kívánunk nekik to­vábbra is. (r. é.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom