Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

feerds. 1M0. április ti.

ÉSZAKMAGTARORS7.A f.

Lapozgatás a Kossuth Kiadó P. negyedévi tervében-4 Kossuth Kiadó a második évnegyedben is gazdag programmal lép az olvasóközönség elé és értékes kiadványokul elégíti ki olvasótáborának széleskörű igényeit.

A Klasszikusok — elméleti müvek sorozatban Jelenteti meg Marx és Engels műveinek harmadik kötetét, Lenin müveinek bibliográfiáját, továbbá Georg Klaus, a berlini Humboldt Eguetem professzorának Jezsuiták, isten, anyag című müvét. Krivel- jovnak a Könyv a bibliáról és Az evangéliumi legendákról című Írásait, Jaroszlavszkij A biblia hívőknek és hitetleneknek című művét. Bertrand Kussel. a kiváló angol tudós Miért nem vagyok keresztény? című tanulmányát, Ady Endrének válogatott publicisztikai írásait A fekete lobogó címmel. Ugyanebben a sorozatban Jelenik meg I. Sz. Kon Kik és miért' félnek a történelem törvényeitől. F. T. Konsztantyinov A szocialista országok átmenete a kommunizmusba című tanulmányai. Palmiro Togliatti Az Olasz Kommunista Párt című munkáig, valamint Révai József vá- 'oqatott irodalmi tanulmányai.

A nemzetközi kérdések, nemzetközi munkásmozgalom sorozatban jelentetik meg a Hruscsov Franciaországban című könyvet, valamint a Génitől Párizsig című összeállítást, amely öt év jelentős nemzetközi eseményeit mutatja be képekben. Ebben a sorozatban jelenik meg Varga Sándor munkája: Nyugat-Berlin a kirakat mögött. Fenyő Béla Kolumbustól Castróig című írása. Szverdlova munkája Szverdlov élete címmel, továbbá az Olasz Kommunista Párt IX. kongresszusának dokumentumai.

Három mű szerepel A szocializmus építésének időszerű kérdései sorozatban: A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának jegyzőkönyve. Szabó Kálmán A szocialista tervszerűség elméleti kérdései című munkája, valamint Révész Gy. István munkája: Négyszemközt a kapitalizmusról és a szocializmusról.

A Kossuth Kiadó szépirodalmi sorozatában négy könyvet Jelentet meg ebben a negyedévben: Stefan Heym: A kozmosz korszaka című utiriport- iát, Georges Arnaud: A félelem bére című regényét, amelyet a magyar közönség az azonos című filmről má~ ismer, Pál Ferenc Füst és hamu című regényét Oradour elpusztításáról, továbbá Tyendrjakov A csodatevő szentkép című regényét.

JCüLöhöj emberek !

Tokaji jegrzcl

Megírtuk, hogy húsvét hétfőjén rossz volt a kiszolgálás a halász- csárdában. Szombaton megnéztük, történt-e változás. Történt, de mennyi!

Először is: az említett felszolgálónő nem volt olt. Helyette Kovács Sándor elégítette ki a vendégek kívánságát, gyorsan, pontosan, kifogástalanul. Mégsem róla szól ez újabb kis írás, bár nyilván elismerést érdemel. Hiszen talán attól többet is tett. amit tőle a beosztása megkövetel. S ez igen nagy szó vendéglői berkekben.

A különös ember így nem 6. hanem a halászcsárda vezetője. Fé- ligmeddig megkaptuk tőle a magunkét.

— Nagyon köszönjük — fogadott bennünket. — Alaposat lendítetteJ: rajtunk.

— Igen?

— Úgy bteony. Amit hetek alatt felépítettünk, most rombadőlt. Hogy szolgáljon fel a feleségem ezután, hiszen, aki idegen, azt hiheti, róla szólt az a bizonyos cikk.

— De nem róla szólt és ha úgy dolgozott, mini eddig, ugyan ki hiszi el róla, hogy ö az, akit nem szeretnek a vendégek.

— Jó, jó, de nincs ráírva senkire a neve! — Meg azután kár volt egyébként is.

— De hiszen maga is egyetértett azzal, hogy a felszolgálónővel nem lehet együtt dolgozni. S amit irtunk, igaz volt egy szóig.

Pillanatnyi hallgatás: úgy látszik, erre nincs mit mondani.

Tévedés, mégis van.

— Nekünk ugyan már mindegy. Elmegyünk «innen. Többéi keresünk és kényelmesebben — majd, az egyik balatonmenti vendéglőben.

— Kár volna — mondjuk —. mert valamit azért javult, úgy általában, a halász- csárda konyhája.

— Nem, nem maradunk és amíg én itt vagyok, nem engedem el az említett felszol- gálőnőt sem. A múltkor is 300 forintot ráfizetett, annyi hiánya volt!

Megrendültén állunk az újabb, óriási értetlenséggel, furcsasággal szemben, s csodálkozik az ember, hogy az a magas tokaji hegy nem indult meg Lfelé! Milyen különösek íj az emberek. Amivel egyetértenek tegnap, azt cáfolják ma. s pont ellenkezőleg gondolkodnak. Mire való ez? Most már egyáltalán nem értem, hogy azért védi-e a vezető a felszolgálónőt. mert 300 forint hiánya volt, vagy azért, mert... De nem is lehet itt már tovább variálni'

Városképjavítás, műemlékvédelem

MISKOLCON AZ ORSZÁG többi városaihoz képest aránylag kevés műemléket találunk, pedig a település nyomai az időszámítás előtti Időkre vezethetők vissza. Ez egyrészt abból adódik, hogy a városnak nem voltak mecénásai, kivéve cgy-két esetet (diósgyőri vár, egy-két templom), másrészt az 1878-as árvíz a már meglévő épületek egyrészét elpusztította. Később az ipart és kereskedelmet kezükben tartó rétegeknek nem volt érdeke művészi igény - nyel készült házakat építtetni. Az 1900-as évektől 1945-ig a hazánkra jellemző kapitalista magántőkések r meglévő műemlékeket vagv lebontatták (ha az érdekük úgy kívánta), vagy a saját üzleti érdekei- mcgfelelően átalakították. (Raktár. C'zlet, műhely). Tehették ezt annál is inkább, mert műemlékvédelemre törvény nem volt, s a műemlékvédelemre vonatkozó rendeleteket sem ellenőrizték az illetékes építési hatóságok.

1945 óta az új társadalmi rend már a műemlékvédelmet törvénybe iktatta és az elmúlt 15 év óta az ország minden területén szakszerű műemlék állagmegóvás és helyreállítás foiyik.

Az „Uj város épül! — Miskolc 1945- 75” kiállítás ..műemléki és városkán javítás” részének az a célja, hogy a nagyközönségnek (Miskolc lakosságának) bemutassa azoknak a munkáknak egy részét, melyet a felszabadulás óta •» tervező éj kivitelező vállalatok, valamint az illetékes ezervek eddig tettek a műemlékvédelem erdőkében.

Miskolcon ezen a téren az első feladat az volt. azokat a műemléki épületeket helyreállítani, melyek a város lakóinak a szivéhez nőttek, a városképnek szerves alkotói és olyan történelmi és művészeti értékekkel rendelkeznek, melyeket anyagi áldo- za>k árán is érdemes helyreállítani. Ilyen objektumok a következők:

Diósgyőri vár. Sötetkapu (Déryné lépcső), Rákóczi utcai szűkület. Múzeum, Oskohó, Az avas! műemléki komplexum (ref. templom, avasl torony, Rákóczi ház.

VANNAK OLYAN UTCAKÉPEK, melyek városképileg védettek, s az egyes házak műemlékek. Ezeket viszonylag kevés költséggel helyre lehetett állítani, s így az eredeti állapotban visszaállítva, mór szerves részévé váltak a városnak: Széchenyi utcai házak. Tanácsház tér egyemeletes házai.

Sajnos, még ma is sokan úgy vélekednek a műemlékekről, hogy azokba a régi öreg házakba már ká» beleölni a pénzt, pedig egy műemléki épület korhűn helyreállítva é# célszerűen felhasználva (pl. diósgyőri vár. színház, Sőtétkapu. a vasi műemlék komplexum, stb.) a maga nemében épp olyan városképet kialakító erővel bír, mint bármelyik új éoület.

Kulturális seregszemle az abaujszántói járásban

(Tudósítónktól.)

A megyében valamennyi kultúr- csoport nagy odaadással készült a felszabadulási ifjúsági kulturális seregszemlére. A falusi fiatalság lelkiismeretes munkáról tett tanúbizonyságot a2 abaujszántói járás körzeti bemutatóin is.

Az Abaújszántón. Göncön, Vizsolyban, Abaújváron és Fonyban rendezett seregszemle — mint már any- nyiszor a felszabadulás óta — most is bizonyította az ifjúság életkedvét, tükrözte a községek új arcát, a felszabadulás óta elért eredményeket.

A gönci körzeti bemutatón öt község fiatalsága vetélkedett a kultúrotthon színpadán. Különösen kitűntek tehetségükkel a gönci KISZ- szervezet népitáncosai a Szentistváni leány tánccal. Nem maradtak el a gönciek mögött a hidasnémeti KISZ- szervezet népi táncosai sem a Kiste- renyei leánytánccal, amely szintén gondos előkészítő munkáról és szorgalomról tanúskodott.

A színjátszók is kitettek magukért. A gönciek Vaska Miklós: Az asszony az asztalra üt című egvfelvonásos jelenetével a hernádszurdoki kisz- esek Nyiri: Nyitva a kiskapu című egyfelvonósosával, a hidasnémetiek Zsolnay Vilmos: Székely Anna című drámájával szerepeltek.

Az abaujszántói körzetben a bas- kói úttörők citerazenekara, a gibárti úttörők szlovák népitánca, az aba- újszántói KISZ-szervezet Kanásztán- ca tűnt ki az erős mezőnyből. A járási kultűrház színjátszói Dobozy Imre Szélvihar-át adták elő jó alakításban.

A vizsolyl körzetben nívós műsort és tehetséges fiatalokat láthatott a színültig megtelt művelődési ház közönsége. Itt különösen a hernádcé- cei KISZ aratott nagy sikert a „Pap- rikacsipődés” című népijátékkal. A főnyi körzet színpadán is jobbnál- jobb műsorszámok peregtek a nagyszámú nézőközönség előtt. Különösen a hejcei KISZ-szervezet Cigánytánca érdemel elismerést. Az abaúj- vári kultúrotthon színpadán közel 130 fiatal lépett a nagyközönség elé. Az abaújváriak „Túrái fonó” című népijátéka az abaújvári KISZ jó munkáját dicséri. Dicséri azonban Csordás István tanító munkáját is. aki lelkiismeretesen foglalkozott a fiatalokkal a siker érdekében. A telkibányai KISZ népes serege minteev 70 fővel képviselte magát az abaújvári körzetben. Különösen a kórusművek sikerültek.

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a jó szavalok és szólisták mellett sem. — Orosz József boldogkőváraljai népdalénekes például szintén jogot szerzett a járási bemutatón való részvételre. Juhász Irén göncruszkal. Tapa Erzsé- met hernádszurdoki. Sivák József abaújszántói szavalók szintén a legjobbak között voltak.

Szólnunk kell még a nevelőkről is, akik előkészítették a fiatalokat ezekre a jól sikerült bemutatókra. A járás nevelőit elismerés illeti lelki- ismeretes munkájukért, amelyet az iskolán kívüli neveléssel végeztek az ifjúság között. Kocsis Endre és felesége Hernádcécén. Csordás István Abaújváron. Bagamérl Béla Göncön* Kardos István Hemádszurdokon. Takács Gábor G1 barton. Vass Dániel Hejcén és még sokan a járásban mindent megtettek a seregszemle sikeréért.

Szádeczky István

mint 30 csapat közül ötödiknek lenni szép eredmény.

Ebben at iskolában

baráti a kapcsolat a tantestület, a szülök és a patronáló szervek között, amilyen talán sehol másütt nincs. Közös összefogással széppé tették, berendezték a tanulók második otthonát. A tantermeket száz százalékig munkásszárma7ású tanulók töltik meg. Ezeknek a gyerekeknek hosszú ideig a Vasgyárba. Perecesre és más tivoli Iskolákba kellett járniuk. A korán sötétedő, téli napokon a szülőknek messzire kellett eléjük menni Érthető, hogy most mindent megtesznek ezért az iskoláért.

Most már sokkal inkább adva van n tanulmányi eredmény növelésének lehetősége, mint eddig. Ezt az eredmények is bizonyítják. Az első negyedévben a 718 tanuló közül 143 bukott. A másodikban ez a szám 72-re csökkent. Még ez is sok ugyan de nem kétséges, hogy a nevelői kar odaadó munkája nyomán jóval kevesebb lesz a gyenge tanulók száma

Röviden körülbelül ez az iskola története. Az idecsöppent idegent ez lepi meg leginkább; nem olyan, mini egy új iskola, mint egy kezdettel küszködő iskola, hanem olyan, mintha már sokkal nagyobb múlttal rendelkezne. mintha már régóta ebben a rendes kerékvágásban haladna. Ezt a látszatot keltik a jól működd szakkörök. a pezsgő úttörő élet. és az a nagy lendület, féltő szeretet, ami az itt dolgc:.ó pedagógusok munkáját áthatja.

Ez a múlt. És a jövő?

— Meg akarjuk Ismertetni a tanulókkal Borsod megyét. Kirándulásokat szervezünk majd a Bükkbe és a megye más nevezetes helyeire. Később pedig majd az ország távolabbi részeibe is. Elsősorban pedig természetesen a tanulmányi eredmény emelése. A pedagógusok létszámát a jelenlegi 24 főről jövőre 36-ra emeljük. A következő tanévben politechnikai oktatásban is részesülnek a tanulók. Ezt nagyon várjuk már mindannyian. Én biztos vagyok benne, hogy hamarosan mindenben az elsők között leszünk. Jó az „anyag”: munkásgyerekek ...

ken Is és összehasonlítják, megnézik a latin nevét, és jobban az emlékezetűkben marad minden, amit arról a növényről hallottak. Nagyon tudom ajánlani más iskoláknak is ez$ a módszert.

A biológiai szertárban is sok szemléltető eszköz van már. Megvan a feltétele, hogy a biológiai szakkör jól dolgozzon. Jó! is dolgozik Molnár József- né tanárnő vezetésével. De a többi szakkör, például az irodalmi szakkör munkájáról — Bihari Sándorné tanárnő vezeti — is csak elismeréssel lehet szólni. A III. kerület szavaló- vcrsenyéről az első díjat — a lányokét. a fiúkét is — ennek az iskolának a tanulói hozták el.

keket a folyosóra. Itt zsibongnak, kavarognak, sokszínűén, nevetősen. Lányok, fiúk, vegyesen, mert ilyfen vegyes iskola ez a Kilián-telcpi. De még az osztályokban is együtt vannak a lányok, meg a fiúk. És a nevelők nagyon helyesnek találják így. Amint mondták: így megszokják az illedelmes viselkedést és még jobban is tanulnak, hiszen egyik fél sem akar szégyenben maradni a másik előtt. Most itt sétálnak zajongva a folyosón, hol így. hol úgy tarkállva, mint egy hangos kaleidoszkóp. Majd a csengő hangja gurul végig csendet parancsolóan a falak között. A gyerekhad pillanatok alatt szétrebben, eltűnik az osztálytermek ajtói mögött. Az. új. modern iskola folyosói most már kongnak a lépésektől.

Nemrég építették ezt az iskolát. Az első tanítási naptól alig öt hónap telt el, mégis „történetük” van ezeknek a tantermeknek, fizikai előadóteremnek. hosszú folyosóknak, korszerű tornateremnek. Valahogy talán így lehet megfogalmazni ezt a történetet: ha az idecsöppenő idegen ember nem venné figyelembe a modern elrendezést, a tiszta, szép falakat. akkor nem hinné el. hogy új iskolán kalauzolja őt végig az igazgató elvtárs. mert... de hadd beszéljen inkább Kőhalmi Károly, a Budai Nagy Antal Általános Iskola igazgatója.

— A múlt év novemberében volt az első tanítási nap. Pál hét múlva igazi! esős ősz köszöntött ránk. Nem rendelkeztünk bekötő úttal, pedig erre okvetlenül szükségünk volt. hiszen a szenet ide kellett szállítani. A szülök, a tantestület, a DIMÁVAG és a Köztisztasági Vállalat munkásainak összefogásával utat építettünk. Nagyon sokat segítettek a Kilián Gimnázium kiszesei is. Ok ásták ki az árkot a telefonkábelnek. amivel körülbelül 6000 forint értékű munkát végeztek el. A szülök és a patronáló szervek nagyon sokat segítettek azóta is nekik. A segítség anyagiakban kifejezve. kb. 32 000 forint. De ez a segítség másban is megnyilvánult, nemcsak anyagiakban. A szülők például eljárnak az úttörők rajgyülé- seire és általában résztvesznek minden közös rendezvényen. A segítségnek ez a része nekünk nagyon érté-, kés.

Ní 'zünk körül az iskolában. Az útt«! ‘ szoba szépen rendezett. Zászlók. Merített asztalok fogadják a látor-lót. A sarokban rádió — a szülők i'ján^éka. A két szép úttörő dobot a Lenin Kohászati Művektől kapta»'. Féltve őrzött, gyönyörű se- lyem’ászlók kerülnek az asztalra. Az úttörőkét a szülők vették, az iskola két zászló iát pedig a Háziipari Szövetkezettől kapták.

— Az áttörő élet igen egészséges a mi iskolánkban — mondja az igazgató elvtárs —. szinte pezseg. Deb- nár Istvánná tanárnő, az úttörők vezetője nagyszerűen látja el feladatát. Még csak pár hónapja vagyunk együtt, épnen ezért nagyon örvendetes ez a lendületes úttörő élet. Nálunk valóban „él” az úttörő csapat.

Az Iskolának külön

terme van ahol a kísérleteket mutatják be. A fizikai szertárban már megtöltenek egy jókora szekrényt a kísérlet bemutatásához szükséges eszközök, de találunk olvasmit Is. amit Szepesi elvtárs. a fizika tanára saját maga készített Legnagyobb szükségük most egy filmvetitőgépre

lenne. Nagy hasznát tudnék venni a szemléltetésnél.

A folyosó falait növények színes képei díszítik. A keretezést a Nehéz- szerszámgépgyár munkásai végezték el.

— A képeknek nagyon örülnek a tanulók — szól az Igazgató elvtárs —. a kirándulásokon összegyűjtött növényeket mindig kikeresik itt a képeFura időjárás.

en mosolyog, a következő percben neg nekikeseredve sir borongós, fellő# égszemév?!. Szinte lesi, hogy mi- ©r öltözünk tavaszt hívőén könnye- lébben. rögtön eláztat Aztán a kö- ’etkező napon — vagy órában — zemébe nevet a nagykabátos embc- eknek. Most is beszorította a gyereKét csengetés között

Egy óra a Kilián-telepi Általános Iskolában