Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

Még rtapról-napra találkozik velük az ember, s bizony egyik-másik ap­róbb bosszúság fölösleges idegeske­dést okoz. Fölöslegeset, mert c hiá­nyok ..unden különösebb befektetés, ráfizetés nélkül elkerülhetők lenné­nek. S ha igen, ugyan mi az aka­dálya? Tessék kintmqradni! A Tiszai pályaudvar előtti l-es jelzésű autóbuszom reggelente sok az utas. Itt a végállomás és a vidékről munkába érkező dolgozóknak sietős íz útja. Eddig nem is volt különö- \ebb baj. Alaposan megtelt a kocsi, Jztán indult, s ki-ki elérte munkahe­tét, késés nélkül. Legutóbb azonban érdekes eset történt. Alig félig telt meg a kocsi, s a vezető se szó, se beszéd, bezárja az ajtókat. Hiába a lörgetés, hiába a kérelem, nem használ. — Tessék kintmaradni, ott a vil­lamos, vagy indul a következő kicsi. Indul, de csak 10—15 perc múlva, i ennyi éppen elegendő, hogy a dol­gozó elkéssen. — Miért van ez? — érdeklődtek az utasok, sőt egy még fel nem vilá­gosított kalauznő is. — Nem tudom — mond:a a szolgá­latban lévő jegykezelő —, de aligha­nem azért, mert a napokban ellen­őrzés volt és megmosták a buszveze- lő Újét, miért-terheli túl a kocsit. Ez igen, ez megoldás! Ha megszid­ták, mert sok az utas, hogy ne le­jyen sok, nem enged felszállni csak egynéhányat. Persze, mert n?kl nem serül egy fillérjébe sem. De o ncp- mzdasópn. k és a munkába igyekvő dolgozóknak igen! Tokaji furmint! A vendég kér egy üveg tokaji fur­mintot. Azért ilyen bort, mert di- aekedni akar a távolról érkezettek­nek, milyen bor terem TöKaj-Hegy- ilján. Megkapja, kitölti a pohárba, s már innák is, amikor egyikük a po­ftárba tekintve megszólal. — Ezt nem tudom meginni.- — Hogy-hogy? — Nézzétek, tele van ez valanű pelyvával! Nézik, s valóban. A széoszinú, 1953-as furmintban ezernyi apró, wüyvaszerü fehér moszat úszkál. Nézik az üvegben maradt nedűt, ugyanolyan. — Kérünk egy másikat — mondja restellkedve a rendelő. Nem sok ha- izon van belőle. Ugyanolyan az is. Az íze jó, de gusztustalan. — Nem tehetünk róla. kérem — mondja a pincér. Biztosan a palac­kozóban követték el a hibát. A palackozó, a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság mádi pincészete. Hasonló panasz érkezett már Bu­dapestről is a vendéglőkből, ahol pe­dig sok külföldi vendég is meg sze* retné kóstolni az igazi tiszta furmin­tot A hiba feltétlenül a palackozás­nál történt. Pelip. ha felvilágosítást k ..énei. a Kist. let! Kutatóintézet tarcali ütemétől, me^rapnák a ná- cso'., Hogyan lehetne elkerül 1 a hi­bát Egy a ónban már tény. az egész 1953-as furmint-sorozat rossz, gusz­tustalan! Televízió! Közvetítés a Fővárosi Operettszin- házból. Tavaszi műsor, tele dallal, tele tánccal. A kép tiszta, azonban a hang rossz, s bármit csinál az em­ber a készülékkel, recseg, ropog, dü­börög élesen. A készülékben lenne a hiba? Nem, mert . I netben, s más müsorszámok közvetítésénél minden tisztán érthe­tő. Néhány müso~ zám után azután rádöbben a né.'” mi c~. vez'ietetlen hangok oka: a két mikrofont — va- lószinüleg élesre állítva — közvetle- i ül a színpad szélén, mintegy méter­nyi magasságban helyezik el. így ha a szereplő közvetlenül beleénekel, a mikrofon torzít. Hát mcn : a táncol­nak. Hogy dübörög minden, mintha égszakadás. földindulás helyszíni kivetítését hallanánk. S persze ilyen zenés, táncos operettrevűnél igy az egész műsor élvezhetetlen. Nem■ vagyunk szakemberek, de úgy gondoljuk, a mikrofonok más el­helyezésével e kis pibát is ki lehetne küszöbölni! Álljon az utas! Nem új dolog. Ezelőtt több mint egy évvel már írtunk róla. s utána pár héttel történt is változás. E vál­tozást azonban elmosta az idő. A Sátoraljaújhely—Budapest között közlekedő korareggeli gyorsvonatról van szó. Mostanában naponta Sze­rencstől Miskolcig állni kényszerül az utazók egy jelentős része. Kevés a kocsi, kevés az ülőhely. Nem kell különösebben részletez­ni, mit jelent egy órai álldogálás mondjuk 8 órás kemény fizikai mun­ka előtt. S egyetlen ok, hogy ismét rövid a szerelvény. Egy évvel ez­előtt sem került sokba egy-két kocsi­val hosszabbítani. Úgy hisszük, kis jóakarattal ezt Ismét meg lehetne próbálni. A mozdony bírja, viszont a dolgozói« örülnének, pihentebben érkeznének a munkahelyre. S ez nem lényegtelen dolog! Barcsa Sándor Kollégiurna válás Mezőkövesden A napokban tartotta a mezőköves­di diákotthon kollégiumi avató ün­nepélyét a gimnázium új kultúrter­mében. Az ünnepségen megjelentek a községi és járási párt- és tanács­szervek vezetői, a megyei MSZMP oktatásügyi és kulturális osztályának vezetője, a megyei tanács vb; műve­lődésügyi osztályvezetője és helyette­se, a megyei .KlSZ-bizottság osztály- vezetői, Berecz János, a KISZ Köz­ponti Bizottság osztályvezetője, dr. Papp Zoltán, a mezőkövesdi gimná­zium igazgatója és az isKola tanári kara, a megyei és járási pénzügyi osztályok vezetői, az ózdi kollégium tanulóinak és tanárainak küldöttsé­ge, a kollégium ifjúsága és hozzátar­tozóik, valamint a gimnázium tanu­lóinak küldöttsége. A termet megtöltötte az érdeklődő közönség. A Himnusz elhangzása után Tóth II. Ferenc, a diáktanács elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Berecz János, a KISZ Központi Bi­zottság osztályvezetője tartotta meg avató beszédét és átadta a KlSZ-bi- zottság vörös selyemzószlaját u ta­rács elnökének. Beszédében méltatta hazánk felszabadulása 15. évforduló­iénak jelentőségét és Gázolta a szo­cialista kollégium nevelési célkitűzé­seit. Ifjúságunknak fel kell készülni a reá váró nagy feladatokra, hogy élni tudjon a szocializmus adta '.ehe­tőségekkel. Olyan hazafias érzelmű ifjúság kerüljön ki a szocialista kol­légiumokból. akik büszkék legyenek szüléikre, községükre, pártunkra, akik az embert végzett munkája után értékelik, akik a párt célkitűzései­nek megfelelően dolgoznak. Földes Terenc emlékét idézte, akit az ifjú­ság névadóul és példaképül válasz­tott. Azon az. úton haladjon az ifjú­ság. melyet az átadott vörös zászló •elképez. Hetényi György, a megyei műve­lődésügyi osztály vezetője adta át a r isztérium képviseletében a kol­légium működési engedélyét és a ne­velőtestület, a tanács és a párt se­gítségét kérte a kollégium nevelő munkájához. Dr. Csendes András igazgató záróbeszédében meghatódot- tan idézte felvillanó képekben a kol­légium életét, a kezdeti lépésektől a ’iollé"' avatásig. Az ünnepséget szavalat, a kollé­gium érr£:k®ranak és 'tánccsoportjá- rak számai tettöt színessé „és válto­zatossá. A kultúrműsor számai kö­pött hirdette ki Tóth I. Ferenc, a di- ákta-ács atkára a felszabadulási pá­lyázatra beérkezett pályamunkák eredményeit. Az ünnepség után a kö­zönség megtekintette a pályamunkák változatos és szép kiállítását. A napi műsor zenés klubesttel fejeződött be. Dala József (Tudósítónktól.) Négy gépelt oldal, üürü, tömő., sorok. Tömörek, mint a gondolatom A gondolatok mögött azonban mást is észre kell vennünk. A sze retetet és az akarást, amely az egész tervet létrehozta, s amely a legnagyobb biz­tosítéka a terv végrehajtásának és a megvalósításra váró törekvésnek Szinte elcsodálkozik az ember any- ayi lelkesedés és optimizmus láttán, amellyel a népfront-szervezet szinte a semmiből akarja nagyszabású ter­vét megvalósítani. Ehhez csak a cagy-nagy szülőföldszeretet, az em­berekben, a munkásosztályban, s a jövő kialakításában való törhetetlen hit adhat erőt. S még valami: a szer­vezet 'valóban az egész dolgozó tár­sadalomra támaszkodik. Felmerül a kérdés: reális ez a terv? Reális, mert mindenhez megvan a megfelelő ember; reális, mert na­gyon akarják; reális, mert a terv- megvalósítási lehetőségek megvan­nak. Mit tartalmaz e terv? Lapoz­zunk bele találomra! Sokat mond már az Általános fel­adatok című rész is. melyek közül a tömegekkel való kapcsolatok kiépíté­se. megerősítése, a párt- és a tanács­szervekkel .való együttműködés, azok munkájának, célkitűzéseinek segíté­se. megvalósítása a legfontosabbak. A terv kitér a részletfeladatokra is. A népfront igen agilis és lelkes ve­zetősége mit akar és főleg mit tud a közeljövőben a tervekből megvalósí­tani? Erre igen érdekes választ ka­punk. Nemcsak az a lényeg, hogy mit tud saját erejéből megvalósítani, hanem az is, hogy mit tud más szer­vek, hivatalok, vállalatok révén megvalósíttatni, társadalmi munká­val megszerveztetni. S itt bizony a il tagú elnökség nem sajnál sem Időt, sem fáradságot, hivatalos és személyi összeköttetést, ismeretséget, lehetőséget felhasznál, talpal, tár­yal, kér, könyörög, vagy követel, hol ppen mit lehet. Főtörekvés; Tokajt üdülő­éi* fürdővárossá kiépíteni-zen kívül a munkalehetőségek biz- ositása^ a kulturház felépítése, a oúzeum továbbfejlesztése, pihenő­helyek létesítése, utcák, terek fásítá­sa, új sportpálya létesítése, emlck- nűvek felállítása, műemlék- és érn­ék táblák elhelyezése, a szabadidő nozgalom megszervezése, a KISZ ratronálása, 1848-as. 1919-es, 1945-ös '.aladó hagyományok ápolása, a szö- ü- és borkultúrával kapcsolatos ha- yományok, műemlékvédelmi felada- ok, a mezőgazdaság szocialista át- zervezésével kapcsolatos feladatok, i társadalmi tulajdon védelmével, ársadalmi ünnepélyek, idegenforgal- ni, helyi irodalmi és művészeti kér­ésekkel foglalkozó problémák a terv eglényegesebb pontjai. S hogy mindezt hogyan igyekez­nék megvalósítani? Tanú erre a vaskos irattáruk, amely bizonyítja, íogy tárgyalnak szervekkel, üzemek­kel. minisztériumokkal, tervhivatal­ai és — mindenkivel. S van valami eredmény? Van. A szervek, a hivatalok minden esetben comolyan foglalkoznak a népfront, vagy azok képviselőinek kérelmével, problémáival. Ennek eredményeképpen színes óitokként megjelentek már Tokaj parkjaiban a frissen festői» padok, »Ikészül a város legszebb helyén, a Hsza és Bodrog összefolyása fölötti nagaslatorí a Megyel Idegenforgalmi Hivatal által létesített kilátó, meg- ndult a parkosítás, kezdődik a járá­si költségvetési keretből a múzeum •enoválása. megindult a kultúrház- lnítési akció slto. Mindez azonban még kevés. Tokaj ejlesztéséhez. világhírének visszaál­lításához milliókra lenne szükség, billiókra, melyek nincsenek. Nem lehetne ebben legalább egy cicsit segíteni? Mert Tokaj fejlesz- ése nemcsak tokaji ügy! Népgazda- ági ügy. Sőt tovább megyek: nem­zeti ügy. Gondolkodjék ezen min­denki. akiket illet. Pap Miklós zesoen címmel tartanak eioaaast. ll-én. hétfőn Keresztély Sándor, a Központi Fizikai Kutatóintézet mér­nöke tart előadást „Elektroncső, vagy tranzisztor? Tranzisztorok elmélete'* címmel. 12-én a biológiai szakosztály akvarista szakkörének rendezésében Szűcs Pál tart előadást a halak sza­porításáról. 13-án a politikai és a ter­mészettudományi szakosztály előadói konferenciát rendez, melynek kereté­ben 10 órától 12-ig Kerékgyártó Ele­mér tanszékvezető egyetemi docens, a filozófiai tudományok kandidátusa tart előadást „Lenin a hazaflságról, nemzetköziségről” címmel. 19-től 21 óráig pedig Fényes Imre egyetemi docens, a filozófiai tudományok dok­torának előadását hallhatjuk „Lenin és a fizika filozófiai problémái” cim­Feledy Gyula festőművész 13-án 18 órakor a szabadegyetem művészettör­téneti tagozatán a reneszánsz festé­szetéről tart előadást. 19-én 19 órakor a földrajzi szakosztály rendezésében a földrajzi szakosztály és a Magyar Földrajzi Társaság ünnepi ülésére kerül sor hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. Ennek keretében dr. Peja Győző Kossuth- díjas gimnáziumi igazgató, a föld- . rajztudományok kandidátusa „A ma­gyar geográfia fejlődése a felszaba­dulás után” címmel tart előadást. Ezt követi Frisnyák Sándor, a TIT ter­mészettudományi szaktitkárának elő­adása: „A szocializmus építésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai Bor­sod-Abauj-Zemplén megyében". 20-án este a szabadegyetem világ­irodalmi tagozatán „Déli szomszé­daink irodalma századunkban” cím­mel hallhatunk előadást. 22-én dr. Csendes Károly, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tart elő­adást „Jogászszemmel a Német De­mokratikus Köztársaságban” címmel, érdekesnek ígérkezik Isnánovics Sán­dor budapesti tanár finnországi él­ménybeszámolója. melyet 26-án este, 20 órakor tart „Az ezer tó országa” címmel. 27-én este a szabadegyetem művészettörténeti tagozatán Sárköz! Andor, az Északmagyarország felelős 'zerkesztfljének előadását hallhatjuk a reneszánsz szobrászatéról. 28-án 17 órakor a város! tanács művelődésügy! osztálya és a TIT közös rendezésében zenei enkétot rendeznek. Az ankét keretében „A vidék zenei életének helye és szerepe az ország zenei prog­ramjában” címmel Sárai Tibor, a Ze­neművészek Szövetségének elnökség! ■tagja tart előadást. Végül 30-án. este ;8 órakor az Irodalmi szakosztály Szabó Lőrinc emlékestet renaez a költő születésének 60. évfordulója alkalmából A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete Értelmiségi Klubjának április havi programjában változatos, a közönség érdeklődésére számottartó előadások szerepelnek. 9-én, szombaton este a TIT művészeti szakosztálya és a Mis­kolci Fotoklub rendezésében „A ma­gyar paraszt ábrázolása a fényképe­Tallózás a tokaji népfront-bizottság munkatervében Apró bosszúságok ... KJ rál A TIT Értelmiségi Klubjának áprilisi programjából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom