Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

április gszakmagtarorszAg s A hely szelleme. GENIUS LOCI her t-7Pn a lalin ul. “■ ■ mm ■ kodik az ember ezen a latin kifejezésen, ak­kor meg kell állapítani, mennyi pe­dagógia, mennyi neveléstudományi koncepció van mögötte. Gondoljunk csak arra, amikor egy történelmi nevezetességű helyre, egy regi hagyományokkal rendelkező is­kolába lépünk, vagy egy fostői szép tájhoz érünk — mennyire befolyá­solja ez hangulatunkat. Nagyfokú tisztelet, megilletődöttség, avagy cso­dálkozás uralja érzelmeinket s ez rá­nyomja bélyegét ott tartózkodásunk­ra, sőt későbbi magatartásunkra is. Sokakban hosszú időre szóló, sőt örök emléket is ébreszt a hely lég­köre, szelleme. Ha nem is ilyen nagyfokú, erős ér­zelmeket keltő, de magatartásunkat befolyásoló hatásúaknak kell len­niük művelődési intézményeinknek is. Az a művelődési otthon, amely­nek színpadán a magyar, vagy a vi­lágirodalom halhatatlan müvei szó­laltak meg, az a filmszínház, amely­nek vetítővásznán a filmművészet remekei nyújtottak felejthetetlen él­ményt, az az iskola, amelyik nekünk, vagy gyermekeinknek adott, vagy most ad széleskörű ismereteket, szakmát, vagy diplomát — mindig emlékezetes marad számunkra. Egy szépen, ízlésesen berendezett, tisztán tartott helyiségbe lépve, szin­te minden lépésünkre ügyelünk, a terem tisztaságára vigyázunk, mert ezt parancsolja a hely szelleme. Ugyanez fordítva is hat. Elhanya­golt. piszkos környezetoen kellemet­lenül érezzük magunkat, s esetleg minket is szemetelőkké tesz. Művelődési intézményeink, iskoláink talán nem is mérték még fel a maga teljességében, hogy a fa­laik között tanulni, művelődni vágyó felnőttekre és diákokra milyen nagy hatással van a hely szelleme. Sajnos, ma még sok iskola, műve­lődési otthon, könyvtár, filmszínház van. amelyik mind külső képét, mind belső helyiségeinek hatását tekintve, nem tükrözi azt, hogy a szocialista társadalom művelődési intézménye, amelyben szocialista nevelőmunka folyik. Egyesek azt mondják, hogy a kül­ső, a forma nem lényeges, attól füg­getlenül ott tartalmi munka hat. Nem érthetünk ezzel egyte. A szocialista tartalom megkeresi, ki­alakítja az alkalmas formát Is. Eb­ből következik, hogy ahol a forma, a keret nem tükrözi a szocialista tar­talmat, ott a kulturális nevelőmun­ka tartalmával, céltudatosságával is bajok vannak. Művelődési intézményeinkben ki kell alakítanunk azt a levegőt, azt a. légkört, amelynek jó hatása megra­..........******ii|llllllllllll|»!*i«»iii*........... g adja mindazokat, akik oda belép­nek. ott tartózkodnak. Az esztétikai követelményeken túl találjuk meg intézményeinkben a marxizmus—le- ninizmus klasszikusainak, a munkás- mozgalom hőseinek, nemzeti törté­nelmünk, irodalmunk nagyjainak ké­peit, népköztársaságunk címerét, képzőművészeti alkotásokat, vagy azok reprodukcióit, stb. Ezek — talán külsőségeknek ható dolgok, de fel­tétlenül nevelőleg hatnak az intéz­mények látogatóira. Hasznos lenne, ha ebből a szem­pontból minden művelődési intéz­mény vezetője megvizsgálná intéz­ményét. Találna tennivalót! Az is igaz, hogy mindezek önma­gukban még nem meghatározói an­nak. hogy abban az intézményben eszméinknek megfelelő, tudatos ne- nevelő munka folyik-e, de fontos és lényeges, hogy azt tükrözzék. hog7 ott a szocialista kultúra vert gyöke­ret. Különösen népművelési intézmé­nyeink többségéről (művelődési ott­honokról. könyvtárakról, filmszínhá­zakról) elmondhatjuk, hogy barát­ságtalanok, sivárak és még sok a tennivaló, hogy „otthonokká” válja- I<kóláink sokkal előbb járnak * a területen. Megoldása nem lehetetlen és nem is pénz kérdése elsősorban, hanem akarat, kezdeményező készség, a tár­sadalom erőinek összefogása, fel- használása. Van erre sok szép példa megyénkben is, amikor asszonyok, leányok térítőkét, függönyöket, sző­nyegeket; barkácsolók virágállvá­nyokat, különböző fadíszeket, a raj­zolók, festők ízléses keretbe foglalt feliratokat készítenek. A plakátok számára állandó keret szolgál és nem kapcsokkal, nagy szegekkel rög­zítik a falra. Helyes az a törekvés Is. amikor akváriumot, élő6arkat léte­sít a fiatalság. A tavaszi és nyári bh,7mt dig legyen virá* műve'ődési Intéz­ményeinkben. udvaraik tiszták, gon­dozottak. parkosítottak legyenek. E/ a törekvés, sajnos, még nem általá­Lépjünk nagyobb léptekkel előre intézményeink otthonossá tételében és ebben segítsen a társadalom is. hiszen mindannyiunk érdeke. így vá­lik hatásossá, az emberek fejében tudatossá, nevelési céljaink segítő­jévé: a génius loci. Szeheni Győző A fotóriporter jelenti A Nagymiskolci Állami Gazdaságból A földre ereszkedő repülőgép ablakából nézve úgy tűnnek a Nagy­miskolci Állami Gazdaság konyhakertjének üveghazai. mintha négy- szögletes. apró mesterséges tavacskák vize csillanna meg a dói utáni napfényben. Távolabb, a palatetős épületek sorfala mentén apró pon­tok mozognak, tarkára mázolt járművek közlekednek. t máshol traktor szánt, s mindez így együttvéve a mozgalmas tavaszi képét mutatja. Ez a felvételünk némileg talán érzékelteti a távlati képet, bárha a fényképezőgép lencséjébe egyszerre nem fér bele mindaz, amit sza­vakkal könnyűszerrel le lehet írni. Az üvegtetős — úgynevezett — hollandi ágyak' alatt (második képünk) közel négymillió paprika pa­lánta várja, hogy kiültessék. Felszabadulási fotókiállítás A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a megyei, valamint a Miskolc városi tanács művelődésügyi osztá­lya és a Miskolci Fotoklub a felsza­badulási fónyképpólyézatra beérke­zett művekből fotókiállítást rendez a miskolci Béke mozi előcsarnokában. A kiállítás ünnepélyes megnyitására április 3-án délelőtt fél 11-kor kerül sor és a megnyitást egyben a díjki­osztó ünnepséggel is egybekötik. Megnyitó beszédet Szebeni Győző elvtárs, a megyei tanóca» müvaiódés- ügyi osztályának helyettes vezetője Harmadik képünk arról — a palántanevelésnél Igen lényeges — munkáról számol be, amikor a fürge, ügyes kezű lányok a nagy tö­megben előhajtatott palántákat más-más melegágyakba ültetik, „piki- rozzák” ki, hogy azok teljesen megerősödjenek. vei ezelőtt született. Mivel városunk jelenleg még nem rendelkezik önálló operatársulattal, igy a Debreceni Csokonai Színház társulatát hívtuk meg a nagy zeneköltö örök értékű alkotásának, a „Bánk bán"-nak elő­adására. Az operát Rubányi Vilmos vezényli április 11-én a Miskolci Nemzeti Színházban. A színházi elő­adást megelőzően a Miskolci Rádió is megemlékezik Erkel Ferencről „Zenei arcképek” című sorozatában. A Miskolci Nemzeti Színház balett­kara a filharmónikus zenekar segít­ségével — hosszú idő után — ismét színpadra lép. Műsorukon Ravel Bo- lerója. Rimszkij-Korzakov Sehereza- deja és de Falla Bűvös szerelem című balettje szerepel. A Zenei Napok eseménysorozatá­nak talán legérdekesebb színfoltja a színház operastudiójának bemutat­kozása lesz. A 12 éves Mozart pász­torjátéka a „Bastien és Bastienne" és Gluck „Május királynője” című víg- operája szerepel műsorukon. A két kisoperát április 19-én a Kamara­színházban mutatják be, Farkas Endre rendezésében, Kalmár Péter vezényletével. Április 25 újabb zenei élményt ígér. A kórusirodalom gyöngyszemei­ből — Orlando di Lasso. Friderici. Pecci, Mozart. Brahms. Britten, Bar­tók. Kodály műveiből — állított össze csokrot Kardos Pál, a szakiskola leánykórusának vezetője. Az intézet zenekarának vonós részlege Tartini szimfóniájával és Weiner Divertí- mentójának bemutatásával járul hoz­zá e széles skálájú zenei program­hoz. Május 2-án a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében ária- és dalestet rendezünk, a dal- és operairodalom legszebb alkotásaiból. Az est szólistái Pekker Zsuzsanna és Kenderessy Zoltán. A Zenei Napokra kiadott műsor­füzetben olvasható: „Egy ország zene­kultúráját nem egyes zenészek csi­nálják. hanem az egész nép... Egye­sek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja.” — Meg­fontolásra méltó szavak ezek. A Ze­nei Napok sikeréhez szükséges a doL A Miskolci Zenei Napok előtt A Nagymiskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységében is nagy gondot fordítanak a munkásszálláson lakó dolgozók nyugodt, ké­nyelmes pihenésének biztosítására. Képünkön a munkásszállás egyik szobáját mutatjuk be. Valamennyi helyiségbe* m szép rend és tisz­taság uralkodik. gőzök segítsége, érdeklődése. Még mindig nehezen közelíthető meg a kultúrának ez a területe. Ezt kívánja megkönnyíteni „A zene. és közönség kapcsolata” című ankét is. melynek keretében egy Haydn életéről készült kisfllmet is bemutatnak, „Eszterháza muzsikusa” címmel. „Éneklő ifjúság” — ez a cime a legjobb általános ét középiskolai kó­rusok hangversenyének, amelyre má­jus 7-én kerül sor. A Zenei Napokat — a kiadott mű­sorfüzettől és hangversenynaptártól eltérően — nem május 9-én. hanem egy héttel később, 16-án zárjuk a miskolci „Liszt Ferenc" filharmóni- kusok díszhangversenyével, melyen a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tesének énekkara működik közre. A hangversenyt Sulyok Tamás vezényli. Műsorán Goldmark. Liszt és Bartók egy-egy olyan műve szerepel, ame­lyet városunkban most mutatnak be először. Ezek közül is kiemelkedik Liszt alkotása, a Faust szimfónia. Május 9-én pedig a Magyar Állami Hangversenyzenekar műsorát hall­hatják FerencMk János vezényleté­vel. Munkáskerületeinkben színvonalas koncerteket rendezünk, amelyeknek célja az érdeklődés felkeltése a ko­moly zene iránt, s a dolgozók töme­geinek bekapcsolása zenei életünkbe. Április 21-én a Bartók Béla Műve­lődési Házban, 23-án a Perecest Bá­nyász. 30-án a MÁV Erkel Ferenc Művelődési Otthonban, május 8-án pedig Diósgyőrött kerül sor e hang­versenyekre a két zeneiskola tanárai­nak és a Miskolci Fúvósötösnek köz­reműködésével. A program — úgy érezzük — szí­nes. változatos. A városi tanács mű­velődésügyi osztálya — mint az ün­nepi sorozat főrendezője — mindent elkövet a siker érdekében. Reméljük, városunk dolgozói, zenerajongói örömmel fogadják az ötödik Miskolci Zenei Napok megrendezését s ezt azzal juttatják kifejezésre, hogy a hangversenyek iránt mind nagyobb érdeklődést tanúsitanak. Flach Antal Városunk zenei életében évenként I visszatér a ,JZenei Napok” esemény- . sorozata, amely az idén április 5-én kezdődik. A felszabadulás óta váró- j sunk zenei életében is igen nagy vál­tozásokat tapasztalhatunk. Rendsze­res koncertlátogató közönség alakult ki. Új zenei intézmények és együtte­sek jöttek létre és jelentős tény az is, hogy 15 év alatt a zenét tanulók száma közel tízszeresére emelkedett Miskolcon: — 350 főből 2750 lett. A Zenei Napok középpontjában fel­szabadult hazánk tizenöt évének méltó megünneplése áll. Ezt btzo- nyitja az április 5-i „Ünnepi meg­nyitó díszhangverseny” is, melynek érdekessége éppen az, hogy olyan zenei együttesek lépnek fel. amelyek másfél évtized szülöttei. Műsorukat magyar szerzők műveiből állították össze, többnyire a 15 év terméséből. Ezen a hangversenyen — nagysikerű budapesti bemutatása után — ismét felhangzik a „Molnárszikla” kantáta, melynek tartalma a sokkal ismertebb „Kádár Kata” ballada helyi válto­zata: egymást szerető, s a társadalmi különbségek által elválasztott fiata­lok tragédiája és egyesülése a halál­ban. A kantáta szólistái Kováts Irén, Pekker Zsuzsanna és Kenderessy Zoltán. A dirigensi pulton ez alka­lommal a mű szerzője: Horváth Kiss László áll. A megnyitó hangversenyen a leg­fiatalabb zenei intézmény — az ének­és zenctagozatú általános iskola — énekkara rs bemutatkozik. Galambos Béláné vezetésével. Az Egressy Béni Zeneiskola énekkara Bárdos műve­ket. a szakiskola kiváló leánykórusa Kodály alkotásait szólaltatja meg. A Diósgyőr vasgyári Művészeti Együttes kórusa új magyar szerzők legfrissebb műveiből ad ízelítőt. A hangverseny színesebbé tétele érdekében össze­kötő szöveget mond Verdes Tamás, a Miskolci Nemzeti Színház tagfa. A magyar zenei életben Jelentős dátum 1960. Erkel Ferenc, a múlt. század magyar zenéjének — Liszt mellett — legnagyobb egyénisége, a magyar opera megteremtője 150 év­adássorozatot is tartanak, amelynek keretében április 8-tól 28-ig hét elő­adásra kerül sor. Az előadásokat ve­títéssel illusztrálják. Ez idő alatt — április 11—12-én — tartják a vidéki tervező vállalutok igazgatóinak és főmérnökeinek értekezletét, vala­mint április 28—29-én a Magyar Építőművészek Szövetlégének kibő­vített vezetőségi ülését. Fels&badulásunk évfordulója al­kalmából az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat „Üj város épül — Miskolc 1945—1975’' címmel kiállítást rendez a Herman Ottó Múzeumban. A ki­állításon bemutatásra kerülnek az állami tervező és kivitelező szerve­zet közreműködésével a felszabadu­lás óta Miskolcon megvalósított és tervezott létesítmények. A három részből álló kiállítási anyagban be­mutatják „A felszabadulás jelentő­sége és dokumentumai" című gyűj­teményt. a Herman Ottó Múzeum kiállítási anyagát. A második rész­ben — „Üj város épül — Miskolc 1945—1975" — a különböző építési tervező vállalatok munkáiból látha­tunk anyagokat, míg a harmadik rész — az Iparművészeti Tanács kiállítási anyaga — a lakberendezés és belső építészet körébe tartozó anyagokat mutatja be. A kiállítást Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter nyitja meg április 4-én déli fél 1 órakor a Herman Ottó Múzeum emeleti helyiségében és az május 2-ig naponta — hétfő kivéte­lével — 10 órától 19 óráig tekinthe­tő meg. A kiállítással egy időben elő­UJ VAROS ÉPÜL Miskolc 194S —1973

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom