Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

Az angol közvéleményt felháborítja a dél-afrikai fajüldözés London (MTI) Az angol bányász szakszervezet Dél-Wales-i területének végrehajtó bizottsága elhatározta, felhívja a ki­kötőmunkások és tengerészek szak- szervezeteit, utasítsák tagjaikat, ne nyúljanak Dél-Afrikából érkező, vagy oda irányított áruszállítmányokhoz, „tiltakozzanak a délafrikai fasiszta kormány által elkövetett szörnyűsé­gek ellen". A délafrikai válság rohamos sú­lyosbodása miatt az ott élő an­golok nagy része vissza akar térni hazájába. A londoni utazási irodák nagysza­bású visszahonosítási terveken dol- go'.nak, hajókat és repülőgépeke: bé­relnek, s azokat, akik nem tudják egyszerre kifizetni a hazatérés költ­ségeit, részletfizetésre adnak el me­net |o>;rek»t Txtndeni újságíró körökben sokai beszélnek angol konzervatív lapok, főként a Dally Telegraph olyan nyílt célzásáról, hogy Dél-Afrikát esetleg kizárják á Commonwealt-i tonsági Tanács jogát Dél-Afrika faji politikájának megvitatására, miért tartózkodott mégis Anglia képviselő­je a szavazástól? J. D. Profumo külügyi állalnmi- niszter azzal érvelt, hogy a határozat túlment a Biztonsági Tanács hatás­körén, ennélfogva — mint mondotta —, ez a magatartás az „ellenállás legjobb módja”. • J. Grimond, a liberálisok vezére megjegyezte: — Ez a pilátusi kézmosás végzetes hatást fog kelteni. (MTI) A Fehér Ház "ajtótitkára Moszkvában Moszkva (MTI) James Hagerty, a Fehér Ház sajló- titkára, aki szerdán Moszkvába érke­zeit. hogy megbeszélje Eisenhower elnök júniusi látogatásának részlete­it. hat napot tölt a Szovjetunióban. A Fehér Ház sajtótilkára csütörtö­kön kezdte meg tárgyalásait Dobri- nyinnal. Eisenhower június 10-től 19- ig tartó látogatásának részletes elő­készítéséről. Szóbakeriil majd a főbb mint 200 amerikai újságíró látogatá­sa is. (MTI) Nemzetközi dokumentumgyűjtemény készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hálásáról A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatása Közép- és üelkelet- Európa országainak forradalmi moz­galmaira 1917—1923 címmel nemzet­közi dokumentumgyűjtemény készül, amelynek szerkesztőbizottsága szer­De Gaulle csütörtöki programja’ Londonban Londoni látogatásának utolsó nap­ján De Gaulle a Westminster Hali- ben beszédet mondott az angol parla­ment két háza előtt. Előzőleg megte­kintette a ’királyi testőrgárda dísz­szemléjét A parámenti beszéddel kap­csolatban az AP megjegyzi, hogy ez Angliában rendkívüli eseménynek számít itt ugyanis nem követik azt az amerikai szokást amely szerint a Washingtonba látogató vezető szemé­lyeket meghívják, hogy beszédet mondjanak a kongresszusban. A villásreggeli után, amelyet az angol kormány adott a francia vendé­gek tiszteletére, De Gaulle és felesé­ge ellátogatott a francia intézetbe és az ahhoz tartozó francia középiskolába. Délután a francia nagykövetség fo­gadást rendezett amelyre meghívták a londoni francia kolónia tagjait. A francia köztársasági elnök és felesé­ge csütörtökön este megtekintette a Covent Garden az Angol Kiráyi Ope­ra díszelőadását. Az AFP a francia és az angol ál­lamférfiak szerdai tanácskozásait kommentálva azt írja, hogy a fő té­ma a csúcsértekezlet előkészítése volt Kerülték az olyan kényes kér­déseket, mint a francia-angol nézet- eltérések, amelyek a két európai gazdasági szervezet kapcsolatában felmerültek. Inkább összeegyeztet­ték nézeteiket arról, milyen közös ál­láspontra helyezkedjenek a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalásokon. A Daily Herald csütörtöki számá­ban azt írja, De Gaullenak az angol parlamentben elmondandó beszéde alkalom lenne arra, hogy örvendetes bejelentést tegyen. Közölhetné, hogy hajlandó csatlakozni a többi ne tekhez az atomkísérletek betiltásá­ban. Franciaországnak Is me_ minden oka rá. hogy törekedjék az atombombák elterjedésének megaka­Nyugati laptéleményeh dótól mintegy két héten át az MSZ­MP Központi Bizottsága Párttörté­neti Intézetében tártja megbeszélése­it. A mintegy 650 dokumentumot tar­talmazó. kétkötetes gyűjtemény szerkesztésében a Párt történeti Inté­zet munkatársain kívül a Szovjet­unió, Albánia. Bulaária. az NDK, Lengyelország. Románia és Csehszlo­vákia párttörténészei vesznek részt. Az összegyűjtött dokumentumtk sok­rétűen illusztrálják majd azt a hős» harcot, amelyet Közén- és Délkelet- Európa népei, munkásosztályaik tű­zetésével a háború, az embertelenség és kizsákmányolás megszüntetéséért, n szocialista társadalom megterem­téséért vívtak. (MTI) Elsüllyedt eqy motoros — 57 halott Teherán (DPA) Heves viharban elsüllyedt egy mo­toros a Perzsa-öbölben. . ötvenhét ember megfulladt. (MTI) Verekedés a görög parlamentben Athén (MTI) A kormánypárti képviselők provo­katív magatartása következtében ökölharccal végződött a görög parla­ment ülése — jelenti az AP. A baloldali EDA-párt képviselői bizalmatlansági indítványt nyújtot­tak be, amelyben élesen bírálták a kormány politikáját. Rámutattak, hogy Karamanlisz a görög—bolgár f 'éntéteket kc.v....unistaellcnes pro­pagandacélokra használja fel. A kor­mánypárti képviselők erre vereke­dést provokáltak és durván bántal­mazták az EDA-párt szónokát. A parlament ülését bizonytalan időre elhalasztották. flz algériai felszabadító hadsereg közleménye Kairó (Uj-Kína) Az algériai felszabadító hadsereg közleményt adott ki az április 1-én és 2-án folyatott hadműveletekről. E napon a felszabadító hadsereg öt francia repülőgépet lelőtt és ket­tőt súlyosan megrongált. Tizenhét frrneia harckocsit megsemmisített és két katonai szerelvényt felrobban­tott. Az algériai haderők 1287 fegy­vert és nagymennyiségű kézigránátot zsákmányoltak. Tizenöt francia ka­tona átállt az algériai felszabadító hadsereg oldalára. Végétért a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tudományos ülésszaka Mint hírül adtuk, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem felszaba­dulásunk 15. évfordulójának tisztele­tére április 6-án és 7-én tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésszak második napján három szekcióban: lyamérnöki, a kohómérnöki és a gépészmérnöki karon folytatódott ülésszak műnk ujj. (Az első nap eseményeiről lapunk tegnapi számá­ban beszámoltunk.) A tudományos ülésszak keretében a bányamérnöki karon Richter Rlchárd egyetemi do­cens, Bocsánczy János egyetemi do­cens, Szilas Á. Pál egyetemi docens. a kohómérnöki karon dr. Verő Jő- zsef tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Diószeghy Dániel tanszékvezető egyetemi tanár. Kiss Ervin, egyetemi docens. Nándori Gyula egyetemi ad­junktus; a gépészmérnöki karon dr. Petrich Géza tanszékvezető egyete­mi tanár. dr. Vankó Rlchárd tan­székvezető egyetemi tanár és dr. Su- sánszky János mb. tanszékvezető ad­junktus tartottak előadást. Ezzel vé­get ért a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tudományos üléssza­ka. Az idei nyáron Mádon táboroznak a inisko ci egyetemisták A KISZ Közponli Bizottsága — a tavalyi 'évhez hasonlóan —az idén is megszervezi a nyári építőtáborokat az ifjúság számára. Bebizonyosodott hogy ezeknek az építőtáboroknak nem csak az ifjúság szervezeti életé nek erősítésében nagy a jelentősége, de népgazdasági szempontból is igen értékes. A nyári építőtáborok fiatal­jai már számottevő eredményekről számolhatnak bé. A Hanságban hat­ezer kát. holdat csapollak le. ilyen területen tették termővé a földet. Bodrogkereszturon 1500 katasztrális hold dús termése hirdeti munkáju­kat. Az eddigi munkák során — fő­ként földmunkával — 210 ezer köb­méter földet mozgattak meg. Nya­ranta többmillió forint értékű gyii- mölcsszedésl munkában vettek részt. Ezekből a nyári munkákból ter­mészetesen a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói is dere­kasan kivették részüket. Az egyetem faitaljai az idén az ezen a területen elért szép eredményeiket tovább akarják növelni. 1900 nyarára Mád­ra szerveznek nyári munkatábort. Itt Hegyalja szőlőtelepítését segítik munkájukkal. A kéthetes tábor jú­nius 26-án kezdődik s a munkaidő itt is 6 órás lesz. A szervezők már most arra törekszenek, hogy az idei tábort is olyanná tegyék, hogy a részvevők jól érezzék magukat. A tá­borban rendszeres előadásokat ren­deznek egy-egy érdekesebb politikai eseményről, s sok más sportverseny­nyel együtt megrendeznék az olim­piai jelvényszerző versenyt is. Ismét élüzeni lett a Borsod megyei Vízművek A Borsod megyei Vízművek dol­gozói az 1959-es év második felében elért eredményeik alapján immáron második ízben szerezték meg válla­latuknak a kitüntető élüzem címet. A vállalat dolgozóinak hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulóján ün­nepélyes keretek között adta át az élüzem-zászlót és a kitüntetéseket Kardos László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság nevében1.' a HVDSZ nevében pedig Kalmár György kö­szöntötte a 'dolgozókat. Ezen a napon kettős örömöt ünne­peltek a vállalat dolgozói. A kon­gresszusi verseny során ugyanis nagyszerű munkájukkal elnyerték a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját is. A versenyzászlót Csépányi Sándor adta át. Az ünnep­ségen került sor a közel 200 ezer fo­rintos nyereségrészesedés kifizetésé­re, valamint 20 ezer forint jutalom kiosztására is. A kitüntetett dolgozók nevében Kovács J. Gyula főmérnök mondot’ köszönetét a kitüntetésekért és ju talmakért. Rendelkezés a tudományos diákkörök működéséről Rendeletben szabályozták a tudo­mányos diákkörök működését. A ren­dezés bevezetőben megállapítja: a tudományos diákkörök a KlSZ-szer- vezetek támogatásával az elmúlt évekbeh jelentős eredményeket ér­tek cl. A tudományos diákkörök további tevékenységével kapcsolatban a ren­delkezés kimondja: a KISZ egyetemi szervezetei az egyes tudományágak­ban a hallgatók számára tudományos diákköröket szervezhetnek. Az egyes tudományágat művelő tanszékek a létrejött tudományos diákköröket szakmailag segítik és támogatják. A diákkörök azokat a KISZ-tagokat és kiszenkívüli hallgatókat tömörítik, akik a kötelező tananyagon túlmenő­en, alaposabb tudást * kívánnak sze­A tudományos diákköröket a diák­köri tanács fogja össze, irányítja és ellenőrzi munkájukat. (MTI) Ma száz esztendeje annak, hogy Széchenyi István, a reformkorszak. d szabadságharcos idők. majd az ön­kényuralom jelentős történelmi egyé­nisége meghalt. 1860. április 8-án ön­kezével vetett véget életének. Széc­henyi István nagy történelmi szemé­lyiség volt a magyar nép szemében és annak bizonyul a marxista törté­nettudomány szigorú mércéjével mérve is. Kossuth Lajos megállapí­tása szerint: „Ujjait a kornak ütő­erére téve és megértette lüktetéseit. És ezért, egyenesen azért tartom öt a legnagyobb magyarnak... Gróf Széchenyit a kor szükségleteinek ha­talma alkalmas percben ragadta meg. Ci korának nyelvévé lón; a nemzet legjobbjai gondolatának szavakat adott. És hatásának titka itt fekszik... Ki korának óramutatója, az korának nem Prometheuse: tán inkább őt teremté a kor, mintsem 6 a kort." Halálának 100. étifordulója alkal­mából a Magyar Tudományos Aka­démia Történeti Főbizottsága és Tör­ténettudományi Intézete kibocsátotta téziseit (megjelentek a Társadalmi Szemle 1960. februári számában), amelyek behatóan elemzik életművét és kijelölik annak helyét nemzetközi történelmünkben. Ezekből a tézisek­ből közöljük a zárófejezetet. Címe: A Széchenyi kérdés mákszemmel. A marxista történettudomány a történeti személyeket a maguk bo­nyolultságában, ellentmondásosságá­ban igyekszik vizsgálni, s értéküket ahhoz méri. hogy tevékenységükkel a maguk idejében mennyire szolgál­Széchenyi István mai szemmel ták az egyetemes emberi haladas ügyét. Erre törekszik Széchenyi sze­mélyével kapcsolatban is. Az igazi Széchenyit kívánja megmutatni, eré­nyeivel és hibáival együtt, elismeri, és a helyesebb megvilágításban tár­ja fel elévülhetetlen érdemelt a pol­gári Magyarország létrehozásában, de ugyanakkor elmarasztalja azért, mert a negyvenes évekre reformer­ből a haladás fékezőjévé vált. A többoldalú valóság feltárása nem ár­nyékolja be Széchenyi megérdemelt hírnevét: a mérleg pozitív marad, sőt Széchenyi gazdag életműve iga- zabb megvilágításba kerül, s egy plllánatra sem válik kétségessé, hogy Széchenyi megérdemli azt a megbe­csülést, amely alakját egy évszáza­don át övezte. A különbség csak az, hogy az épülő szocialista társadalom embere nem azért tiszteli Széchenyit, amiért egy évszázadon át tömjéncz- ték: nem a fontolva haladást, a tör­vényességhez és az uralkodáshoz va­ló ragaszkodást, a forradalom eluta­sítását becsüli meg benne, hanem el­lenkezőleg azt, amivel a feudalizmus forradalmi úton való megdöntéséhez hozzájárult. Nem azt a Széchenyit tiszteli, ajd a negyvenes években meg akarta állítani a forradalom fe­lé haladó fejlődést, hanem azt a Szé­chenyit emeli magasra, aki fellépése éveiben minden kortársánál világo­sabban ismerte fel a kor szükségle­teit, új utakat mutató tartalmú mun­káival. haladó kezdeményezéseivel és alkotásaival akarva-akaratlanul elindítója lett a 48-as polgári forra­dalomhoz vezető fejlődésnek. Valóban. Széchenyi akkor nagy, amikor a történelmi fejlődés sodrá­ban áll, s annak irányával egybeeső tevékenységet folytat. Ebben az idő­szakban erőt és lendületet ad a ha­ladó mozgalomnak, célokat tűz ki eléje, s tevékenysége valóban törté­nelmi jelentőségű. Amit a negyve­nes években tesz, az perspektívájá­ban már jobbára csak szélmalom- harc; nehézségeket okoz ugyan az el­lenzéki mozgalomnak, fékezi a hala­dás ütemét, de *nem tudja megaka- cályozni annak forradalomba torkoi- lását. S még pályájának e szakaszá­ban sem lehet őt egy táborba számí­tani a konzervatív párttal: Széche­nyi a negyvenes években sem taga­dott meg egyetlen egyet sem a pol­gári reform alap/e’n követelményei közül, s mindvégig elhatárolta magái a haladás esküdt ellenségeinek a tá­borától. Mindent Összevéve, pályájá­nak első. pozitív szakasza sokkal je­lentősebb a második, Jobbára nega­tiv szakasznál, s ez az egybevetés ki­jelöli egyben Széchenyi helyét is né­pünk történetében. Napjaink történetírója a Széche- nyi-probléma megoldásét keresve, Széchenyi mai helyes megértését kí­vánja szolgálni. S ezt a célkitűzést nem azzal igyekszik elérni, hogy a „mai Széchenyit" keresi, azt a Széc­henyit. akinek gondolatai, tanácsai, útmutatásai mai gondjainkban segít­ségünkre lehetnek. Nem, Széchenyi a maga korának Magyarországát épí­tette. s maga is szenvedélyesen tilta­kozott az ellen, hogy az ősök törvé­nyei, intézkedései és szokásai gátol­hassák saját kora társadalmának gyökeres átalakítását; tanácsai, út­mutatásai a feudális társadalmat akarták polgárivá átalakítani, s el­veit generációkkal később, az új. ma­gasabb szintű társadalmi rend haj­nalán már csak azok kívánhatták és kívánhatják a társadalom alapjává lenni, akik a fejlődést azon a fokon akarják megállapítani, amelyre Széchenyi több mint egy évszázaddal ezelőtt éppen a haladás szükségessé­gét hangoztatva akarta felemelni. S ha van is tanulnivalónk tőle — mert ennek ellenére is van —. azt ma már nem elsősorban az általa ki­dolgozott. és a maga kora szükségle­teihez igazodó reformrendszer jelenti, hanem emberi egyénisége, kiemelkedő tulajdonságai: népének szeretete. az emberiség haladásába vetett hite. áldozatkészsége, akaratereje, alkotó­szenvedélye, mindennapjainak szívós gyakorlati munkássága. Élete példája pedig örök tanulság arra. hogy a történelmi személy ad­dig és annyiban nagy. ameddig és amennyiben tettei és törekvései egy­beesnek az egyetemes emberi hala­dás szükségleteivel. De tanulság ar­ra is, hogy a reform és a forrada­lom szembeállítása, és az utóbbi ta­gadása a haladás ügyéhez ragaszko­dó történelmi személyiség számára a nagy átalakulások idején csak fel­oldhatatlan konfliktusok, s egyéni tragédia forrása lehet. Nemzedé­künknek az a kötelessége Széchenyi­vel szemben, hogy megértse ót, meg­állapítsa szolgálatainak értékét, mér­legre tegye hibáit, fogyatékosságait, s igy a felmagasztalást és elutasítást- egyként elkerülve, kijelölje helyét azok hosszú sorában, akik a történe­lem századaiban a magyar népért munkálkodtak. A kérdés eldöntése nem könnyű, a végső ítélet kimondása azonban mégsem lehet kétséges: eldőlt már régen, de nem azok döntötték el. akik a mindenkori reakciós politika törekvéseinek alátámasztására hasz­nálták fel személyét Eldöntötték azok a milliók, akikre dús élte kin­cseit költötte, akik egy évszázadon át szivükben őrizték emlékét, nem p.zét a Széchenyiét, aki félt a forra­dalomtól és a fontolva haladást, az elnyomó hatalommal való összeférést hirdette, hanem azét. aki szabaddá akarta tenni a Jobbágyot, s azért küz­dött, hogy a magyar hazát virágzó­nak, a magyar népet jómódúnak, műveltnek, jogokban és kötelessé­gekben egyenlőnek lássa. Ennek a Széchenyinek ma Is ki­emelkedő helye van népünk szívé­ben: életműve haladó múltunk szer­ves alkotórésze, emlékét azok sorá­ban őrizzük, akik az emberiség ha­ladásának úttörői voltak, alkotásai nagy tettekbe, új erőfeszítésekre lel­kesítik napjaink új országát, új tár­sadalmai építő nemzedékéi. dályozasara. Reméljük, nogy ue Ga­ulle nem mulasztja el az alkalmat és közelebb hozza az atommegállapo­dást — írja a lap.- NEW YORK. A New York Times csütörtöki vezércikkében ezeket írja: öt héttel a csúcsértekezlet előtt a nyugati szövetségesek fokozzák erő­feszítéseiket. hogy elsimítsák né­zeteltéréseiket.. Ilyen erőfeszítés De Gaulle londoni látogatása is. Remél­ni kell. hogy sikerülni fog hidat ver­ni a két gazdasági tömb között (MTI) I A szovjet kormányfő üzenetében I szív bői jövő üdvözletét küldi és sok Isikért kíván a miniszterelnöknek, a I burmai nép Javát szolgáló munkájá- 1 ban. (MTI) Moszkva (TA.SZM) Moszkvában közzétették azt az üze­netet. amelyet Nylklta Hruscsov kül­dött U Nu burmai miniszterelnökhöz. MvatalbalÉP&s. .ártalmából. Hruscsov üzenete U Na burmai miniszterelndk hüz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom