Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

Matek, 19«*. április 8. ESZAKMAGYARORSZAu 8 néha bántja az asztma is. Tavaszt érez ő is, s nem akar lefeküdni. Til­takozik, de az üb. titkár közbeszól, meg a többiek is. Nem helyeslik az elhatározást, az orvosra kell hallgani. Időközben az is kitudódik, hogy már a községben is felkeresték Bandi bácsit, ott volt a főnök, a párttitkár, az üb. titkár látogatóban. Mint ahogy más­hoz is el szoktak menni... — Látják, ez nagyon jól esett, nem is tudom elmondani — emlékezik Bandi bácsi. Ha lassít a vonat s kinézel az abla­kira. a pályatest mellett gyakran vasutasokat látsz, csákányra, lapátra támaszkodva pihennek, míg a vonat elhalad. Félszemmel a kerekek alatt hajladozó síneket figyelik; tekintetük egy villanása az utasnak is szól, jó utat kívánva. Pályamunkások. Ha mérges szél a havat cibálja, esőt hűl- lajtanak a nehéz felhők —- ott van­nak a vasúti pályán s kezük nyomán a krampács ütemes csattogása hallik. A diósgyőri kohászat hatalmas gyártelepén is ott találjuk őket. Min­dig akad munka a ISO—160 kilomé­ternyi sínhálózaton. A pályafenntartási főnökség mint­egy 700 dolgozója gondoskodik itt a pálya karbantartásáról, építéséről. Állandóan zsúfoltak a vágányok, a vagonokban érc, hulladékvas. mész­kő, készáru. A legnehezebb terheket itt cipelik a vagonok az országban. Ezért érthető, hogy a sínek is gyor­sabban romlanak. Míg a közlekedési pályatesteken 30—40 évenként cseré­lik a síneket, addig itt tízévenként. Hiba. javítanivaló akad szinte órán­ként. Gyakran jelentkezik a sürgető hang a fenntartó telefonján: — Azonnal a hengerdébe! — S ilyenkor egy eldeformálódott sín, rongálódott pályatest várja a pálya­munkásokat. Évek óta sikerrel birkóznak meg a nehéz feladatokkal. 1957 óta állandóan élüzem szinten dolgozik a főnök­ség. Most újból vezérigazgatói dicsé­retet kapott. Az elmúlt év utolsó fe­lének tervét húsz százalékos minő­ségjavulás mellett 100 százalékra tel­jesítették. Az önköltségcsökkentésből származó megtakarítás meghaladta az l millió forintot. Kis irodában beszélgetek a pálya­munkások vezetőivel. Varga István főnökkel, Antal László párttitkárral, Mnkácsy József üb. titkárral. Sza­vaikban felelevenedik az elmúlt fél év munkája, küzdelme, melynek nyo­mán újból megszületett az élüzem cím. Nehéz lenne összegezni a vég­zett munkát, ami végül is újabb di­csőséget hozott. Kicseréltek 18 nor­mál kitérőt, 2380 méter hosszúságban átcserélték a Baross-aknai felépít­ményt. Több mint egy kilométer hosszúságban normálvágányt fektet­tek le. Dicséretes helytállás Különösen az úgynevezett rákos­rendezői pályatest vasszerkezetének a munkája emelkedik ki a többi közül. A vágányok már igen elavultak vol­tak, a sínek hajladoztak, ment a fenyőpalló. Még egy hét és megbénul a közlekedés, s talán megakad a munka a kohászatban is. A főnökség 16 órás vágányzárt rendelt el. Köz­ben előkészítettek mindent: szerszá­mot. talpfákat, síneket. S egy esős októberi reggelen az előkészületek után 200 pályamunkás adott egymás­nak ..találkát", reggel 6 órakor. Az idő még inkább nekikeseredett. — Varga elvtárs, nagyon esik az eső. nem érdemes hozzákezdeni a cseréhez — szóltak neki telefonom — Móri már nem hátrálhatunk meg ... El kell kezdeni... Néma cserui volt a válasz. Varga István és a többi vezető munka­ruhába öltözött s irány a rendező pá­lyaudvar! A munkához már hozzá­kezdtek, mikor odaértek, de ahogy meglátták a vezetőket, mintha szár­nyat kaptak volna az emberek. A vastag vatelinos ruhák átáztak, s mint az ólom, úgy húzta őket. Meg­állás azonban egy percig sem volt, este 10 óráig szakadatlanul kitartott az eső — de az emberek is. A 400 folyóméter vágánycsere végül mégis elkészült. És ez az eset többször meg­ismétlődött. Ebben a szinte hősies helytállásban születtek a szocialista munkabrigádok. így lett mindenki előtt elismert Tóth Sándor, Németh Kálmán, Kun András brigádjának Szabó Sándornak és Balogh Gyulá­nak a neve. Dacoltak a körülményekkel S amikor idáig érünk az elbeszé­lésben. feláll a székről a nyúlánk, fiatal főnök. Varga elvtárs. — Mutatok magának valamit — fordul felém. Talán ez többet mond a szavaknál. És elindulok utána, ki az udvarra. Megkerülünk néhány buckát, a műhelyeket, s kis rozoga épületek, fészerek sorához érünk. — Látja ezt a galyiba sort? Mások úgy nevezik: „Auguszta-telep". Itt vannak az öltözők, a melegedők. — Hirtelen nem tudok szóhoz jutni, nem tudom mit mondjak, de Varga elvtárs hamar kisegít. — Láthatja, nem volt könnyű a mi helyzetünk. — De nézzen oda, ott az az emele­tes épület, meg a mellette épülő föld­szintes. Hamarosan oda költözünk. 0} épületet kap a főnökség. A föld­szintesben mosdó, öltöző, melegedő kap helyet, május 1-e előtt lebontjuk ■ galyibákat. s ezzel együtt megszű­nik a sürgetések, a panaszok, a ter­melési értekezletek kritikáinak kút- forrása. Emberközelségben Újból az irx>dában vagyunk, s a beszélgetést egy idős ember érkezése töri meg. Mindenki felnéz és őt üd­A Közalkalmazottak Szakszerveze­tének Borsod megyei Területi Bizott­sága megyei küldöttértekezletére teg­nap került sor Miskolcon, a szakszer­vezeti székházban. A küldöttértekez­leten résztvettek a szakszervezeti szervek megválasztott küldöttei, a meghívott hivatalvezetők és vendé­gek. Az elnökségben helyet foglalt Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Szántó István elvtárs. a megyei pártbizottság munkatársa. Szabados Gusztáv elv­társ. a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának titkára, Ladányi Jó­zsef elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára, dr. Varga János, a megyei bíróság elnöke és dr. Borbély Sándor, a megyei ügyészség vezetője. A küldöttértekezlet elnökének Fe­kete László elvtársat, a Miskolc Vá­rosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökét választották meg. Fekete elv­iére megnyitó beszédében méltatta az értekezlet jelentőségét, majd Vincze Sándor elvtárs, a területi bizottság elnöke ismertette az elmúlt 4 évben végzett munkát, az elért eredménye­ket. b a soron következő feladatokat Vincze elvtárs beszédében ismer­tette a 33 tagú választmány, a 15 tagú területi bizottság és a 3 tagú számvizsgáló bizottság tevékenységét Elmondotta többek között, hogy olyan feladatokat oldottak meg a szakszer­vezeti alapszervek, amelyek a dol­gozó nép érdekeivel találkoztak. Nem egy szervnél például az ügyiratok gyorsabb intézése, az aktahátralékok megszüntetése a hivatal tekintélyé­nek növekedésével, a dolgozók, a be­jelentők bizalmával együtt járt Valamennyi hivatalnál rendsze­ressé vált a munkaértekezletek meg­tartása, így például igen hasznos ta­nácskozásoknak bizonyulnak ezek a munkaértekezletek a megyei és a Miskolc Városi Tanácsnál, a me­gyei bíróságnál és ügyészségnél, a alközpontnál, hogy csak egynéhányat említsünk a legjobbak közül. Igen eredményesnek mondható — mon­dotta Vincze elvtárs — a munkamoz­galom fejlődése is. Az edelényi járási tanácsnál például közigazgatási mun­kabrigádot szerveztek, amely a köz­ségi tanácsok patron ál ásót munká­juk segítését tűzte ki célul. Hason­lóan — a munkamozgalom eredmé­nyeként — szűnt meg a nagy akta- hátralék a megyei • bíróságon és ügyészségen is. Az SZTK alközpont­ban a nyugdíjügyek gyors elintézését tartották fontos feladatnak a szak- szervezeti aktívák. Vincze elvtára a továbbiakban e munkamozgalom jelentőségét hang­súlyozva kijelentette: — A közalkal­mazottak szocialista munkamozgalma nem más. mint a hivatalok, intézmé­nyek dolgozóinak olyan irányú törek­vése, amelyek a munkával szembeni igényességet, a munkastílus állandó javítását, a dolgozók, a lakosság ügyeinek lelkiismeretesebb, gyorsabb intézését jelenti. A továbbiakban a munkamozgalom feladataival foglal­kozott az előadó. A Területi Bizottság elnökének be­számolójából megtudtuk, hogy mi­lyen kedvezményekben részesültek a hivatali apparátusban dolgozók. Ezek közül a legjelentősebbnek mondható az általános bérrendezés, amely nem egy esetben 20—25 százalékot fa jo» lentett. Mindezek mellett természete­sen a közszolgálati dolgozók bérezé­sének további megvitatására van szükség. Vincze elvtárs elmondotta többek között, hogy az utóbbi 2* év alatt 888 üdülőjegyet osztottak «ét, 1400 dolgozónak 345 ezer 813 forint intézményes és rendkívüli segélyt fizettek ki. A dolgozók munkakörül­ményeinek javítását szolgálja a hiva­tali helyiségek karbantartása és reno­válása is. így például az 1960-as év­ben a tanácsi épületek rendbehásá­sára 1 millió 677 ezer forintot fordí­tanak. Vincze elvtárs megemlítette, hogy a dolgozók részére juttatott munkaruhád beszerzésére több mint 5 millió forintot fordít a megyei és a városi tanács. Az előadó a továbbiakban a kultu­rális tevékenységről, a klubélet fel­lendítéséről. a nyugdíjasokkal vald foglalkozásról beszélt, majd a felada­tok megvalósításával, a munka jobb megszervezésével foglalkozott. Vincze elvtárs beszéde után Sáf­rány Béla elvtárs ismertette a szám- vizsgáló bizottság munkájáról készült jelentést, majd vitára került sor. A vitában felszólalt többek között Hu­ber Lajos elvtárs, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének főtitkára fa. Huber elvtárs a szakszervezeti moz­galom fejlődésével foglalkozott, érté­kelte a Boreod megyei Területi Bi­zottság munkáját, majd néhány vitás kérdésre adott választ. Szabados Gusztáv elvtára a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára a szakszervezeti mozgalom Időszerű kérdéseiről beszélt, majd a Közalkal­mazottak Szakszervezete előtt álló legfontosabb feladatokra hívta fel a küldöttértekezlet résztvevőinek fi­gyelmét. Számos értékes felszólalás hangzott el, valamennyi hasznos javaslatokat tartalmazott Az elhangzott felszóla­lások után az értekezlet résztvevői elfogadták a határozati javaslatot, a Területi Bizottság beszámolóját majd megválasztották a választmányt a megyei bizottságot és a szám vizsgáld bizottságot. Évzáró az Állami Gazdaságok igazgatóságán KlilsaSM évzáró Unnepelyl ran«* április 9-én este 7 órai kezdettel * Roz­sod—Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága a Hámor étterem termeiben. Az ünnepély már délelőtt ló órakor ke» dödlk az állami gazdasági dolgozók nagy* aktíva Ülésével, melyet a Kamaraszín­házban tartanak meg. Az értekezleten felszólal Pető házi Gábor miniszterhelyet* les elvtárs, ms Állami Gazdaságok fő­igazgatója. — nogy vagyunk, nanai bácsi' — Az idős vasutas fáradt szemeiben ki­gyullad egy kis fény, tekintetével megsimogatja a társaságot: — Hát, csak vagyogatok... Időközben kiderül, hogy Kiss And­rás 68 éves pályamunkáshoz van sze­rencsénk. Bandi bácsi betegállomány­ban van, de mivel lábadozik, bejött Szalaszendröl. Intézeti ápolásra kül: denék, mert. még egy kis baj van a belső „gépezettel", a szívvel, meg JAPAN ZENETUDÓS AZ NDK-BAN Szákká professzor, tokiói zenetudós is résztvesz a Robert Schuman szüle­tésének 150. évfordulója alkalmából Zwickauban megrendezett ünnepsé­geken. TV-ANTENNA A SZŐNYEG ALATT A philadelphiai Jerrold Electronics vállalat egészen lapos ..nyomtatott” antennát szerkesztett, amelyet el le­het rejteni a szőnyeg alatt. Az an­tenna rugalmas plasztiklemezen Napi 6 ezer falazóblokk — három családi ház Üzemel a Bodrogkereszturi Falazóblokksvár Mint már lapunkban hírül adtuk, megkezdte üzemelését a Bodrogkc- reszturi Falazóblokkgyár. A március 28. és április 1. között megtartott próbaüzemeltetés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A blokkok meg­felelnek a követelményeknek. Jelenleg egy műszakban folyik a termelés, így a gyár napi termelése 6 ezer darab falazóblokk, amely há­romszor két szoba összkomfortos la­kás építőanyagát képezi. Az újonnan létesült üzem gyárt­mányait különösen a kislakásépitkc- zéseknél használják. A blokkgyár termékei iránt máris nagy érdeklő­dés nyilvánul meg. A gyár vezetősé­ge — figyelembevéve az egyre nö­Már messziről let Hosszú, fehér falai szinte fény­lettek a napsütésben. Mellette né­hány személygépkocsi állt Az épü­let körül mintegy 10—15 ember szemlélődött, kérdezgetett, magyará­zott. Volt közöttük mclegkucsmás. fénylőcsizmás paraszt, nyakkendős. szürkeka lapos, „városias” külsejű ember is. A kucsmás emberek — a hejőpapi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai — elégedetten nézegették a friss mész- illatot árasztó épületet. A megyében kevés termelőszövetkezet dicseked­het ilyen modern. 100 férőhelyes, niagtárpadlásos istállóval. Felszerel­ték önetetővel, önitatóval, szellőztető berendezéssel és mindenben megfe­lel a higiénia követelményeinek. Jó helyen — sőt szép helyen — lesznek az állatok. Ami pedig a legfontosabb, mindet eey istállóban tarthatják és ez megkönnyíti a gondozásukat. A hejőpapiak nem panaszkodhatnak többé a helyhiány miatt. Érthető, hogy örültek az istállónak és nem győzték elégszer keresztül-kasul jár­ni. A városias emberek — az építők — készségesen felel gettek kérdéseik­re és Jogos büszkeséggel hallgatták a szövetkezetiek elismerő véleményeit. — Akár egy kúria — szólalt meg az egyik ember. — Az urak sem lak­tak különb épületben. — Nem tudom, mit szólnak eh­hez a „lakók”. Elhiszik-e majd, hogy ez valóban az övéké? Hogy nekik épült? Hogyan is hinnék? Hiszen nem ilyen helyet szokott meg a látjátok, mennyit kell majd nekik beszélni: maradjatok csak itt nyu­godtan, nem istállóban laktok ezután, hanem kúriában! — mondta nevetve az egyikük. — Az ide-oda járkáló emberek kö­zött a legfürgébbnek talán egy öt­ven év körüli, középtermetű, kék­szemű férfi bizonyult. Hol ehhez, hol ahhoz a csoporthoz ment, kipró­bálta a szellőztétöket. végigtapogatta a betonjászolt, megnézte. milyen Ryorsan csobog a víz a lefolyóban és figyelmesen meghallgatott minden­kit. Végül odament ahhoz a cso­porthoz. ahol a legtöbb építőmunkás tartózkodott. Látszott rajta, van va­lami kérdeznivalója. Hol ehhez, hol ahhoz az emberhez fordult, de aztán mégsem kérdezett semmit. Talán at­tól félt. hogy butaságnak tartják, amit kérdezni akar. Végül mégiscsak magyarázatot. Aztán megnyugodva felém fordult — Mert tudja, én is tagja vagyok az átvevő bizottságnak. Na már most, ha este a gyűlésen megkérdezik tő­lem az emberek, hogy te Lajos, mi­ért nincs bevakolva ez a fal, hát mit mondjak nekik? Hogy nero tudom? Akkor miért tátottád ott a szád? Mi­ért nem kérdezted meg? — mondhat­nák. így meg már el tudom monda­ni én is, amit az előbb hallottam. Együtt maitünk tovább. Szegő Lajos bácsi változatosan, élénken beszélt mindenről, ami éppen szóbe került. Legtöbb szó természetesen a termelőszövetkezetről esett. — Én kérem 22 holdat hoztam be i> szövetkezetbe. De őszintén mon­dom: nem bántam meg. Pedig nem megy minden úgy. ahogyan kéne. de tudón, hogy egyszer csak a rendes kerékvágásba érünk. Mindenütt a nagyüzemé a jövő. A földművelés­ben is. Szeretek olvasni, nézegetem m'ndig.az újságokat is... Jól érzem magam a tsz-ben, szeret mindenki és megbecsülik a munkámat. Más meg mi k^' , — ««*«"• tudJ°‘ W«PÄ más hangba —, szeretnék én többet tudni a méhészetről. Igaz, hogy elvé­geztem már Tolna megyében egy méhész-iskolát, de nem árt. ha az ember még többet tud. Én ugyan a növénytermesztési csoport brigádve­zetoje vagyok, de a méhek is az- fai gondjaimra vannak bízva. Szépen fa jövedelmeznek. A múlt évben 8 ezer forint tiszta hasznot hordtak ősszé a virágokról a tsz-nek. Van 35 csalá­dunk, de jó lenne még több is... — És tud egyszerre bri «rádvezető és méhész is lenni? — Könnyen, kérem! Nem vagyok én még öregember — csapja hátra nevetve őszes hajáról a meleg kúra­mát. — Jöjjenek, emberek! — szólalt meg valaki mellettünk. — Beme­gyünk a tsz-be, meg kell ünnepelni ezt a szép istállót egy kis áldomás­sal is. — Bizony, meg érdemlik az építői — bólintott Szegő bácsi. Már az asztalnál ültünk, amikor kicsit zavart arccal fordult hozzám, — Mondja már... — kezdte. — Szóval... tanácsot szeretnék kérni. — Tessék. Szegő bácsi? — Tudja, én annak idején nem tudtam kijárni az elemi Iskola min­den osztályát Már Idős ember va­gyok. de szeretnék beiratkozni az ál­talános iskolába. Esti tagozatni. Meg­éri ez még nekem? Aztán gyorsan, mintegy mentege­tőzve folytatja. — Annyi sok min* den történik a ml életünkben, s en­gem minden érdekel. Szeretnék tud­ni erről is. arról is. Mi, miért van így. miért nem amúgy? Itt élünk, hát ismerni kéne mindent, ami körü­löttünk történik. Szóval tanulni ké­ne... Megéri még nekem? ... Meg, Szegő bácsi. Megéri. Szüksé­günk van ilyen tudniakaró embe­Prtoka Tiber- Mondják már. ez a fal? Tudják, mi megszoktuk, hogy minden épületet bevakolnak, úgy meszelik le, itt meg nincs va­kolva. mégis bemeszelték. Magya­rázzák már meg ezt nekem... magyarázni a „dörzsölt fal” előnyeit. Elmondta, hogy mennyivel gazdasá­gosabb. később is könnyebb rendben tartani, és ugyanolyan tökéletesen megfelel, mint a vakolt fal. A kék­szemű ember figyelmesen hallgatta. A% elsők kiisött Megválasztották a Közalkalmazottak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottságát SZEGŐ BÁCSI így ismertem meg egy rimid óra le­forgása alatt a diósgyőri pályafenn­tartási főnökséget, az itteni embere­ket, akik akkor még ünnepre készü­lődtek. Újból az elsők közé kerültek. Az országban a Diósgyőri Pályafenn­tartási Főnökség a legelsők egyike az ötven közül. Ezt ünnepelték most a közeli napokban, s amikor bor csil­lant a bohárban. büszkén ihatták az áldomást. Garami Ernő rekvö igényeket — ügy határozott, logy a provizórikus akadályok meg- zünte után áttérnek a kétműszakos crmelésre, s napi 12 ezer falazó­dokkra emelik a termelést. A gyár lollektívája mindent elkövet annak xdekében, bogy a rohamosan nö- 'ekvő igényeknek eleget tudjon teo­il. Az újonnan létesült üzem — amely gyben megyénk legfiatalabb üxe- ne is — termékei iránt máris meg­lőtt az érdeklődés s ez nem csoda, t kislaká.srnítőknek a falazóblokk- iól való építkezés 15—20 ezer forin- os megtakarítást, s az építkezés neggyorsitását jelenti. A falazóblokk - a jövő építkezési anyaga.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom