Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

4 esZAKMAOTAKOMZÁG Mi lett a tervekből ? Amerika hangja - 1944-ben .DIÓSGYŐRI NAPOK" Miskolc gyámegyedében. a II. ke­rületben a Lenin Kohászati Művek művelődési szervei a felszabadulás 15. évfordulójára ..Diósgyőri Napo­kat" rendeznek. Ä március 15-től április 9-ig tartó Diósgyőri Napok keretében színvonalas, művészi mű­sorokat. hangversenyeket, ismeretter­jesztő előadásokat tartanak. A fiata­lok és felnőttek részére külön-külön rendezett ismeretterjesztő előadáso­kon méltatják az 1848-49-es szabad­ságharc, valamint a felszabadulás je­lentőségét. Ezenkívül a felszabadulás­sal foglalkozó könyvekből kiállítást rendeznek, s ugyancsak tárlaton mu­tatják be alkotásaikat a Lenin Ko­hászati Művek képzőművészeti portjának tagfai. Április 4-én a Mis­kolci Nemzeti Színház vendégjátéká­ra kerül sor, s ugyanekkor adják at a régi kultúrmunkásoknak a kitün­tetéseket és jutalmakat. Az újdiós* győri Vasas Otthonban és a Lenin KohászaH Művek Művelődési Házi ban rendezendő kulturális napokon tartják meg a II. kerület iskoláinak kórushangversenyét és szavalóverse­nyét is. így a Diósgyőrt Napokon több mint ezer kultúrmunkás ad szó­imat felkészültségéről. „Feltétlenül szükséges, hogy a fá­im üst kiirtsuk, bárhol Is ütné tel fejét. Nem tűrhetjük, hoau Hitler és Mussolini szövetségese. Franco aki Spanyolországban tönkretette a demokráciát, belephessen az EoucsdU Nemzetek Szövetségébe. Feltétlenül meg kell védeni a spanyol népet és támogatni kell a szabadság és a de­mokrácia kivivására irányuló törek­Hol is olvastuk ezeket a sorokat? Kiknek a követelései ezek? Ügy hangzanak, mintha valamelyik szo­cialista ország valamelyik gyűlésén napjainkban mondotta volna vala­melyik szónok ... Magam is erre gon­dolnék. ha nem volna előttem az az elsárgult újságlap, amelyben az Egyesült Államok Ipari szakszerve­zetednek .1944. decemberében Dun- bárt on-Ox ban tartott kongresszusa határozatairól szóló jelentést olva­som. A mai olvasók aligha emlékez­hetnek ezekre a határozatokra, erre a jelentésre, hiszen abban az időben még javában folyt a háború. Magam is véletlenül jutottam ahhoz az újsághoz, amelyből lentés mondatait idézhetem. Azét a jelentését, amely annakidej Amerika igaz hangját szólaltatta Miről szóltak a C. I. O. akkori ha­tározatai? Elsősorban a létesítendő nemzetközi szervezet, az ENSZ ama hivatásáról, hogy biztosítani kell a tartós békét, küszöbölje ki az újabb háborús veszélyt, amit az amerikai nép képviselőjének szavazatával min­denkor elő kell segítenie. A C. I. O. támogatásáról biztosította Roosevelt elnököt ama törekvésében, hogy meg­óvja az egységet az Eauesült Nemze­tek között a hitleri Németorszáo és a japán műi tar izmus megsemmisítése céljából. A náci Németország katonai vere­sége után az a legfontosabb felada­tunk — mondja többek közt a ha­tározat —, hogy eltöröljük a föld színéről a nácizmust mindenféle meg­nyilatkozási formájában. A amiko­sok, akik az internáló táborokban, Majdanekben és másutt tevékeny­kedtek, nem kerülhetik el bünteté­süket. Elengedhetetlen, hogy bizto­sítsuk a háborús bűnösök kemény és szigorú megbüntetését. ... Tűrhetet­len volna, hogy német iparmágnások társadalmi összeköttetéseik révén a győző nemzetek részéről amnesztiá­ban részesüljenek, hogy aztán adan­dó alkalommal újból háborút indít­sanak a világ meghódítása céljából. íme mennyi előrelátás csendült ki C. I. O. határozataiból, amelyek az amerikai nép igaz hangját fejezték A határozat sok más további pont­ja közül említsük még fel. hogy a kongresszus örömmel vette tudoma- Hull külügyi államtitkár megta- fasiszta argentínai kormány Egy másik Dont szerint a háború után nem állhatnak fenn olyan nemzetközi kartellek, amelyek megvetették alapját a náci imperia­lizmusnak. és nagvra növelték azt: amelyek korlátozták a termelést és károkat okoztak a népeknek. A C. I. O. kívánatosnak tartja az Egyesült Államok szakszervezeteinek egyesítését, valamint olvan nemzet­közi intézmény szervezését, amely helyreállítja az összes szakszerveze­tek együttműködését, beleértve az Egyesült Nemzetek országainak, va­lamint a szabadságszerető népeknek szakszervezeteit. Utal a határozat a még 1944. decemberében tartandó londoni szakszervezeti értekezleten való részvételre és az ugyancsak Lon­donban tartandó későbbi, szélesebb örü értekezletre, amelyen részt esznek a Szovjetunió szakszerveze­tei is. nyíltan hirdethetik a német málita- . anus feltámasztásával reváns-poli- Ukájukat. büntetlenül grasszálhatnak a tömeggyilkosok; hogv Franco Spa­olországa a háborús gvúitogatók. _ náci desperadók szövetségeseként jelentkezhetik a világpolitika porond­ján. Nem érdektelen felidéznünk ugyan, annak a sárpult újságpéldánynak — amely a C. I. O. határozatairól adott hírt. — egv másik cikkét amely az Amerikai Menekültügyi Bizottságnak a németek remtettóiról szóló jelen­téséből közöl részleteket. Ma már a világ minden táján könyvek és doku­mentumok százaiból tudlak, mii ven szörnyűségek történtek a nád inter- nálótáborokban. amelyekben az em­berirtás nagyüzemi módszereivel semmisítettek meg. kínoztak halálra millió és millió embert. 1944. decem­berében azonban Amerika néoe eb- a jelentésből ismerte mec a bor­zalmas emberirtás részleteit, hajme­resztő kegyetlenségeik amikor az em­lített bizottság tagjai. Hull. Morgen- thau és Stimson a sajtóban számol­tak be a tömeggyilkosságokról. Az elmenekült internáltak — hang­zik többek közt a jelentés — 1942-ben érkeztek Osvieczinbe. rb' i '■ borban 15 000 ember volt. — leginkább orosz és lengyel polgári lakosság — és 1944. áprilisában szöktek meg onnan, amikor a táborban már 180 000 volt az internáltak száma. Ez alatt a két év alatt ebben a táborban 1100 000 zsidót öltek meg mérges aázokkal... Gázkamrás, kemenccs halálgy árat lé­tesítettek itt. olyat, mint Majdanek­ben. Minthogy az építkezés alatt, az Internáltak száma igen meegvarapo- dott. a betegeket, munkaképtelene­ket. vagy akiket valamilyen okból halálra szántak. Birkenauba vitték... Minden héten 800 embert „válasz­tottak” ki. 1200 ember pedig úgyne­vezett természetes halállal halt me«. 1942 áprilisától 1943 januárjáig 50 000 fogoly halt meg ebben a tá­borban „természetes halállal", vagy „kiválasztás" útján. De előfordult az is, hogy egyetlen hónap alatt 80 000 ember pusztult el s a kirendelt spe­ciális osztagok nem tudták elvégezni kiszabott feladatukat... Persze a jelentés nagvrésze ma már túlontúl közismert tényeket tar­talmaz. amikre kitérnünk nem szük­séges. Csak egy jellemző esetet emel­jünk még ki. Az első huliaégető kemence meg­nyitása alkalmával 1943-ban Berlin­ből előkelő vendégek érkeztek. A „műsorszám" 8000 krakkói zsidó megmérgezése és elégetése volt A vendégek polgári és katonai egyének voltak, akik az eredményekkel íz­letté meg voltak elégedve és speci­ális üvegablakon keresztül állandóan figyelték, mi megy végbe a gázkam­rákban. Az előkelő vendégek elra­gadtatással nyilatkoztak az új fel­szerelésekről ... A németek beetiaiitása. amint a je­lentés bevezetésében olvasható, anv- nyira megdöbbentő, hogv civilizált emberek aligha tudnak llvet elhinni. De az Egyesült Államok kormányá­nak megbízottai meggyőződtek arról, hogy az adatok «Készükben megfe­lelnek a tényeknek. Amikor a C. I. O. itt idézett hatá­rozata és az Amerikai Menekültügyi Bizottság jelentése napvilágot lát)tt. mindkettő a háború igazi tanulságait és az amerikai közvéleményt tükröz­te. Sajnos. Roosevelt 1945 áprilisá­ban bekövetkezett halála után. a há­ború végakkordjaiban már ennek a helyesen tájékoztatott amerikai közvéleménynek az eltör-' ­nyúló szándékok váltak úrrá és a hi­degháború haszonélvezői kerekedtek felül, akik csaknem másfél évtizedig mérgezték Amerika népének gondol­kozását. Mérgezték addig. amíg Hruscsov amerikai látogatása meg nem érlelődött és ez a látogatás ki nem nyitotta az egyszerű amerikai nolgár szemét, meg nem győzte az amerikai nép többségét, hogy a Szov­jetunió részéről semmiféle veszély nem fenyegeti. Ha új veszély fenye­get heti az emberisé« békéiét, bizton­ságát, az ma is a fasizmus oldaláról fenyeget és fog fenyegetni mind­addig. amíg ezt a fenevadat végleg ki nem írtiák a föld színéről min­denfajta megnyilatkozásával, ahogv azt 1944-ben Amerika legvilágosab- ben látó emberei követelték. i Hajdú Béla gadta A szakszervezetek egységének meg­teremtésére irányuló határozat. - mondanunk sem kell — a munkás­osztály akcióegységének biztosítását szolgálta volna a fasizmus veszélyé­nek Örökre való kiküszöbölése vé­gett. amit azonban a nyugati álla­min. mint annyi példa mutatja, mrng som sikerült megteremteni. A munkás oöztálv nemzetközi akció­egységének hiánya nyilvánvalóan elő­segítette. hogy a C. I. O. egykori, o fasizmus kiirtására vonatkozó hatá­rozatának végrehajtása helyett azt tapasztaltuk, hogy Nyugat-Németor- szágban mindinkább szereDhez jut­hattak a háborús bűnösök és ma má Gogol-kiállítás Varsóban Varsóban megnyilt a ..Gogol és a lengyel kultúra” című kiállítás, amely két fejezetből áll: a lengyel kultúra hatása Gogolra és Gogol ha­tása a lengyel írók, kritikusok, iro­dalomtörténészek, stb. munkásságá­ra. Külön teremben állították ki azokat az anyagokat, amelyek Go­gol színműveinek újabb lengyelor­szági bemutatóival foglalkoznak, ugyanitt láthatók a Lengyelország­ILLATOS CSOMAGOLÁS Amerikai göngyöleggyártó cégek különféle illatokkal impregnált po­lietilént állítanak elő. így pl. a mo­sodákból hazaszállított tiszta ruhát illatosított műanyagba burkolják, de pékek is felhasználják termékeik be­csomagolására a süteményillatul át­itatott polietilént. őszinteség rovására. A múlt rendszer­ben, ha egy munkás-, vagy paraszt- f fiatal leérettségizett, különösen, ha diplomát szerzett, lenézte szüleit, szé- gyellte fejkendős anyját, durvatenye- s rú apját. Napjainkban csak elvétve a találkozunk ilyen jelenséggel. Mio a e letűnt társadalom szentesítette az a ilyen magatartást, addig ma, a mi tár- d sadalmunk elitéli azt. Arra neveli a fiatalokat, hogy legyenek' büszkék n osztályukra, szüleikre. De kétségki- t( vül fennáll olyan hiba, hogy — az n üzemekben dolgozókat leszámítva — i* fiatal értelmiségünk többsége nagyon keveset találkozik, beszélget munká- ^ sokkal, nem ismeri a munkások véle- h ményét, pedig ez nagyon sok erőt, c kitartást, szilárdságot adna munká- n jukhoz. n Nem általános jelenségek ezek. De d gyakoriak. S ezért beszélnünk kell c róluk, mi több, segíteni. E Valahogy úgy áll a dolog, hogy az £ egyetemről kikerülvén kicsit ma- . gukra maradnak a fiatalok. Kevés köztük a KISZ-tag, még kevesebb a ^ párttag, -így aztán szervezetileg nem g tartoznak sehová. Szükséges lenne, r hogy a vállalatokon, intézményeken belül többet foglalkozzanak szakmai, g politikai tudásuk állandó gyarapító- ? sóval. Megyénkben sok példa van arra, hogyan segítik például a fiatal ® műszakiak a szocialista brigádokat, az újitómozgalmat. Még jobban be kellene vonni a fiatal értelmiséget az üzemek, az intézmények munkájába, _ problémáiba. Nem egy pedagógus vóít az úttörő vagy a KISZ-szervezet [ aktív segítőjévé azáltal, hogy éreztet- ^ ték vele, gyakran maguk a gyerekek: szükség van rá, tudására, szivére c Először csak előadás megtartására L kérték fel, később pedig már problé- £ máikkal is felkeresték. A felelősség- c érzet, a „szükség van rád" tudatának t felébresztése fontos feladat. Minden ^ fiatalnak meg kell magyarázni — és ez elsősorban a párt- és a KISZ-szer- s vezetek, a szakszervezet feladata —. , hogy nekünk nemcsak szakemberekre i van szükségünk, az élet többet köve- * tel: szakmai és marxista-leninista tu- \ dósuk állandó gyarapítását, új társa- j dalműnk építésének aktív, gyakorlati / segítését. 4 Ugyanakkor törődni kell azzal is, , hogy a fiatalok lássák, foglalkoznak 2 problémáikkal is. Gyakran égető kér- t dés a fiatalok lakáshelyzete. Nagyon 1 sok fiatal házas lakik albérleti szó- ( bábán. Az igénytelenség- “fcüÓíív’ta- . lanság előbb vagy utóbb kátyúba ! visz. Azok a fiatalok, akik biztosan állnak a földön, ugyanakkor szemük messze tekint, látjálf a holnapot, a jövőt is és azért képesek küzdeni, < azok is segítsenek, hogy az egyetemi ■ élet pezsgő vitája, munkájukkal, a magukkal szemben támasztott örökös elégedetlenség, az új, az igazság ke­resésének lobogó lángja az egyetem elhagyása után is ott éljen minden fiatal értelmiségünk szivében, szemé­ben, hogy merjenek és tudjanak küz­deni, álmaik, terveik megvalósulásá­ért G. Káloai Jolán zásnak, amelyet munkájához fűztek? A válasz nem olyan egyszerű! Az értelmiségi jelző — követel­mény. Tudásuk, ismeretük állandó fejlesztését, bővítését követeli mind­azoktól, akik erre igényt tartanak. Ha ebből a szempontból nézzük fia­tal értelmiségünk munkáját, a kép nem rossz. Sokan vannak, akik az egyetem befejezése után sem fordí­tottak hátat a szakkönyveknek, az új szépirodalmi müveknek. Igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel. TIT-elő- adásokon, folyóiratokban egyre több fiatal előadó nevével találkozunk. De találkozunk olyanokkal is, akik fel­adták az igényeket, az álmokat, — mentségükre legyen mondva, ez nem­csak a fiatalokra jellemző tünet —, elmerülnek az élet mindennapi, ap­ró gondjaiban. Az értelmiségi hely­zetre, megbecsülésre igényt tartanak, életformájuk és annak tartalma azon­ban nem értelmiségi színvonalú. Mi ennek az oka? Sok esetben az elége­detlenség, a túlzott anyagiasság, mint azt K. Viktor esetében is láttuk. Saj­nos, a régi ösztöndíjrendszer, más­részt a múlt nem kellő ismerete nagy­ban elősegítette az elkényelmesedés, az anyagiasság kialakulását. Gyak­ran a túlzott önbizalom az oka a szak­mai elégedetlenségnek, ami abban is megnyilvánul, hogy nem szívesen kérnek tapasztalatot az idősebbektől Igaz, vidéken kevesebb a lehetőség az önművelődésre, fennáll. a „vidéki­esség" veszélye. Nagyon sok pozitív példa bizonyítja azonban megyénk­ben is, hogy aki akar, vidéken is tud foglalkozni önképzésével. Fiatal értelmiségünk világnézete, politikai állásfoglalása nem egységes. Egyrészének — ez ma még a kisebb- ség — tiszta, határozott világnézett van. Nemcsak osztályhelyzetük — gondolok itt a munkás- és paraszt­származású fiatalokra —, de az 1947- es 50-es évek társadalmi harcában való aktív tevékenységük alakította, formálta világnézetüket, emberi ma­gatartásukat. Napjainkban formáló­dik a Lenin eívtórs által megrajzolt kommunista szakember típusa, aki nemcsak politikai tájékozottságban, világnézeti szilárdságban, de a min­dennapi munkában is megállja he­lyét. Fiatal kutatóink, tudósaink kö­zött nagyon sok a párttag, akik nem­csak azáltal válhattak kiváló szak­emberekké, mert népi demokráciánk biztosította számukra a tanulási lehe­tőséget, hanem a marxizmus-leniniz- mus alapos, mély elsajátítása révén. Fiatal értelmiségünk azonban akadnak szép számmal olya­nok is, akik „csak” szakemberek akarnak lenni. Nem érzik a marx­izmus fontosságát, hasznosságát, mindennapi gyakorlati munkájukban. Ezeknek a fiataloknak nagy része gyakran a „régi" értelmiség úri al­lűrjeit tekinti példaképnek. így aztán gyakran nem a fiatal értelmiségiek — a mi egyetemeink neveltjei — gyakorolnak befolyást a közösségen belül, nem az 6 véleményük van ha­tással a régiekre, hanem ők követik a régi gondolkodású szakembereket. Félreértés ne essék: szükség van az idősebb munkatársak véleményére tapasztalatára, tanulni kell tőlük tisztelni őket, de ez soha nem mehet az elvi szilárdság, a kommunista K. Viktorral •netemizta to- romban ismer­kedtem meg. <5 a műszaki egyetemen tanult, én a bölcsészkaron. Tehetsé­ges fiú volt Szakérettségivel került az egyetemre, mégis végig kitünően tanult. A hegesztés volt mindene. Bújta a szakkönyveket, előadásokat tartott a tudományos körben. Minden­ki azt mondta: híres szakember lesz belőle. Az egyetem elvégzése után hosszú ideig semmit sem tudtam tó­ig. Nemrégiben véletlenül találkoz­tunk. Ali van veled s a hegesztéssel? — kérdeztem. Hegesztés — legyint erre. Hát nem hallottad? És elmond­ta. Az egyetem elvégzése utón elhe­lyezkedett az egyik gyárban, a szak­májában. Hamarosan megnősült. Kellett a pénz: amit ott kapott, ke­vésnek bizonyult. Felajánlottak neki egy jobb állást, több fizetéssel, há­romszobás lakással. Elvállalta. El­ment dolgozni egy teljesen új terü­letre, otthagyva a hegesztést, az ifjú­kori terveket... És most elégedett vagy? — Az vol­tam egy darabig, örültem a pénz­nek... De már hónapok óta nem ta­lálom a helyem. Különösen, mióta M. Sanyival beszéltem — emlékszel, ide az egyetemen szinte versenyez­tünk. Azóta megírt néhány cikket, van célja de én, mi áll én előt­tem? Eladtam magam, az álmai­mat ... őrá gondoltam a napokban, amikor Móricz Irodalomról, művészetről ci- mű kötetét lapozgattam. Megakadt a nemem ezeken a sorokon. „Abba a mai fiatalságba tartozott, 36 évével, amelyik a háború szörnyetegét vitel- le Dérében, > erejében, s a mindenna­pi életben nem tudott elhelyezkedni. Volt úgy is, hogy állása volt. Nem bírta a fegyelmet, a felfelé hízelgést, a lefelé taposást. Idegen volt neki az egyéni hiúságok szolgálata, s méltat­lannak tartotta magához kenyérért csaholni Abbahagyta a meddő küz­delmet, abban a hüben, hogyha nap­iéi, s éjjelét az írásnak szentelheti, my-kettőre felrepül az élet fölé... .Vem sikerült.1* IS32-ben iria ezt Mó­ricz, amikor Magyarországon a diplo­mások nagy része csak lapátot kapha­tott kezébe, havat hányni. K. Viktor és mai íialal értelmije- pünfc számára, amely a felszabadulás után szerzett diplomát, ismeretlen a Móricz megrajzolta értelmiségiek helyzete. De az ő esete és más jelen­ségek >< elgondolkoztatják az em- bért. Emlékszem, Viktor mesélte egyszer, hogy amikor az üzemben búcsúztat­ták, azt mondták neki: büszkék va­gyunk rád, hogy tanulni fogsz, mi azért is dolgozunk, hogy te nyugodtan tanulhass. Sok pénzbe, áldozatba ke­rül államunknak, népünknek a tanu­lási lehetőség biztosítása. De nem sajnálták: szükség volt az új értel­miségiekre, sokat vártak tőlük. Az egyetemen mi is tervezgettünk. Még most is emlékszem a hajnalic tartó vitákra. Minket minden érde­kelt, — politika, művészet, de legtöb­bet a jövőről, az egyetem utáni élet­ről, munkánkról beszélgettünk. Mi lett a tervekbőlí A nép. a párt tervéből velünk kap­csolatban és a sok egyéni tervből, a; egyetemisták terveiből? Megfelel-e e mai fiatal értelmiség annak a várakó vfteni a bútorgyárát. Van Itt — több kö­zött — egy férfi és női ruházati ktsz, amely az ország egyik legna­gyobb kisipari terme­lőszövetkezete s ame­lyet nyugodtan lehetne gyárnak is nevezni. Több mint 400 dolgo­zót foglalkoztat. Mo­dem gépek segítségé­vel készítik itt a dol­gozók a ruhák ezreit, tízezreit. Nagyiészt exportra gyártanak. A Wsz most újból na­gyot akar előre lépni. Márciusban az eddigi egy helyett kétm(iszá­kos termelésre térnek át, ami szükségessé te­szi, hogy újabb száz emberrel növeljék a „gyár” létszámát. Az új üzemek építé­sével. a meglévők bő­vítésével pórhúzamo- san építenek lakásokat is. Ez évben 24 lakás építését fejezik be és 30 lakás építését kez­dik meg. Mondanunk sem kell, hogy a város lakói osztatlan öröm­mel fogadták az új üzemek építésének s a meglévők bővítésének hírét. (es. b.) teem — a fémára gyár és a fafeldolgozó kom­binát — épül. A fém* árugyár építését már az elmúlt év őszén megkezdték és a ter­vek szerint a jövő év második felében el is készül. Jelenleg az elő­regyártót* elemgyárat építik lankadatlan szorgalommal, ahol jú­niusban kezdik meg a gyárhoz szükséges épí­tő elemek helyszíni gyártását; A fafeldol­gozó kombinát építésé- ; hez ez év őszén Kezde­nek. A fafeldolgozó kombinát előnyös hely­zetben lesz. Hiszen a járásban nagykáterje- désű erdőségek van­nak. A két üzem épí­tése nemzetgazdasági szemponton túl azért is jelentős, mert mint­egy ezer dolgozónak biztosít munkát s ezzel nagyjából megoldódik a város — főleg női — munkaerő foglalkoz­tatási gondja. A történelmi múltú város meglévő ipara fejlesztésében is lép egyet. Most folynak a tárgyalások a bútor­gyár ügyében. Mintegy 8 millió forintos beru­házással óhajtják bö­Sátoraljaójhefy ^ ekvésénéí. adottságai­nál fogva — nem tar­tozik a nagyjövőjű vá­rosok közé. A letűnt rendszer végtelen ügy- buzgalommal munkál­kodott azon, hogy ne fejlődhessen iparilag. 5 ennek nyomai ma is érezhetők. Mezőgazda­ságilag sem fejlődhet sokat, mivel szántóte­rülete alig tesz ki két­ezer holdat. A felsza­badulástól eltelt idő­ben a város iparosítá­sa terén történt ugyan előrehaladás, de a me­gye rohamos iparosítá­sához képest vajmi ke­vés. Ugyannyira, hogy a véres lakossága nerr nőtt, hanem inkább f ezerrel csökkent, * munkaerőket „felszip­pantotta" a nagyipar Az újhelyiek örök ké­rése: építsenek itt m ipari üzemeket —, tk erre csak most kerül­hetett sor. A város adottságai- figyelembe véve. könv- nvüipari létesítménye! jöhetnek szómba, t következő években i város fejlesztésén mintegy 100 millió fo rintot szánnak. Az éves terv során két u Sátoraljaújhelyi feljegyzések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom