Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

BSZAKMAGTARORSZAG 3 lljabb építkezés Foto: SzOlce I hoz. Modem rakodógépek... *** végzik * vasúti kocsik kirakását a Lenin Kohászati Művek nagyol­II Miskolci Városi Tanács a munkásosztály helyzetének javításáért A Miskolci Városi Tanács az el­múlt év májusi ülésén hagyta jóvá a végrehajtó bizottság intézkedési ter­vét a munkásosztály helyzetnek ja­vításáról. Azóta az ország második városában sok minden történt, arr szebbé és jobbá tette a dolgozók éle­tét- A művelődésügy területén pél- a középiskolákba beiratkozott munkás-paraszt tanulók aránya az el­múlt évi 52 százalékról 73,6 százalék­ra emelkedett. Az iskolákban — a le­morzsolódás csökkentése érdekében — fokozottabban segítik a munkás­paraszt származású fiatalokat. A pe­dagógus pártszervezet javaslatára például egy-egy kommunista tanár vál­lalta a munkás-paraszt tanulók korrepetálását, fejlődésük bizto­sítását. Az intézkedési terv végrehajtása során négy tanteremmel bővítették a vasgyári leányiskolát, két tanterem­mel a Majláth utcai iskolát és Diós­győr új lakótelepén 16 tantermes, Hámorban pedig 4 tantermes iskola épült. Emellett az építőipari munká­sok részére dolgozók iskolája nyílt, ahol az általános nyolc osztályt el­végezhetik. A munkáskerületek könyvtári el­látottságának javítására a vas­gyári iskolában fiók-könyvtárat létesítenek és intézkedések tör­téntek. hogy biztosítsák az Ava ­son lévő éoítőipari munkásszál­lás könyvellátását. A dolgozók egészségvédelme érde­kében hat orvosi rendelőt korszerű­sítettek és kibővítették az éjszakai ügyeleti szolgálatot. így éjjeli szol­gálatot tartanak a Kazinczy utcai, a megyei kórház és a diósgyőri Lenin téri rendelőkben. A Lenin Kohászati Művekben üzemorvosi szűrőállomást, valamint szilikózis vizsgálóállomást létesítettek. A boltok ellátása, az áruk minősé­gének biztosítására 65 különböző hű­tőgépet, vitrint és szekrényeket vá­sároltak a külső kerületek üzleteibe. A perifériákon ruhabemutatókat, kü­lönböző kiállításokat rendeztek. A közlekedés megjavítására én gyorsabbá tételére 11 új autó­buszt, 4 korszerű villamoskocsit. 6 pótkocsit állítottak a forga­lomba. Ezzel két munkáslakta területet kap­csoltak be a közlekedésbe. Az úthá­lózat rendezése során 3 kilométer hosszú utat és két kilométer Járdát építettek. Befejezték a vasgyári kór­ház, valamint a selyemréti új lakó­telep korszerű úttal és járdával való ellátását. A tiszta és szebb Miskolc érdekében — többek között — 4 ku­ka szemétgyűjtő autót és több új lo­csolókocsit szereztek be, a Tanácsház tértől a Lenin térig terjedő útsza­kaszt pedig fénycsővel látták el. Az állami lakóházak építése mel­lett nagy gondot fordítottak a dolgozók családiház építési ak­ciójának elősegitésére. Eddig több mint 490 házhely kialakí­tására alkalmas területet jelölt-' és adtak át az üzemeknek, illetve * dolgozóknak. Épül Ózdon a 400 személyes munkásotthon Nehéz lenne megál­lapítani, hogy Ózd vé­gén, vagy Hódoscsé- pány elején van-e az a hatalmas, új épület, amely elkészülte után 400 dolgozónak lesz otthona. Jelenleg az első ütem befejezésén dolgoznak a kőműve­sek, a külső vakolás még hátra van. Az építőkkel: Cs. Nagy József brigádve­zetővel és Nadabán Trajónnal járjuk az épületet. Büszkén mu­tatják a fehérre me­szelt szobákat, a be­épített szekrényeket, a betegszobát, a fürdő, szobákat. Egymás sza­vába vágva mesélik: — Ha a második ütem is elkészül, akkor innét, középről lesz a fel járat. Nézze, milyen széles, milyen impo­záns lépcsők! Minden emeleten egy hatalmas, üvegablakos hall lesz. Ahol most állunk, itt társalgó lesz. Ide jön egy üvegfal, az vá­lasztja majd el a hali­tól. — Mind a ketten kő­művesek? — Nem — válaszolt Cs. Nagy elvtárs, a brigádvezető. Én ku­bikos vagyok. — ügy látom, itt már minden földmun­kát elvégeztek. Minek ide a kubikos? Nagy nevetés után válaszol Cs. Nagy elvtárs. — Úgy látom, téves felfogása van a kubi­kosok mai munkájáról. Mi elsősorban nem ta- licskázunk, hanem a különféle gépeket ke­zeljük. Meg. ha a cipő szorít, falat is húzunk. — És nein is akár­hogy — veszi át a s/őt KISZ-munka a Vegyipari Technikumban A kazincbarcikai Vegyipari Tech­nikum ez évben bocsát ki elsőizben végzett technikusokat falai közül. A sok kedves élmény feledhetetlen em­lékként marad meg a végzett techni­kusokban. Az iskolai élet széppé té­teléhez nagyban hozzájárul a KISZ- szervezet. amely tagjait elsősorban önállóságra neveli. A KISZ-tagok ÜR CSA-CSA-CSA Xavier Cugat. a hires amerikai Jazz-zenész és Ah be Lane filmsztár új táncot találtak ki; a neve: „Üt csa-c&a-csa.” ! aktívan részt vesznek a közös mun­kában. Társadalmi munkával kosár­labdapályát létesítettek és a tavasz- szal megkezdik az iskola előtti tér parkírozását. Ugyancsak társadalmi munkával hozták helyre üdülőjük környékét is. amely szintén sok kel­lemes élményt ad a diákoknak. A napokban jelent meg „Diákélet” cím­mel gazdag tartalmú újságjuk. Leg­fontosabb feladatuk a tanulmányi eredmény javítása. Az „Ifjú kommu­nista próba" foglalkozásain a párt és a kormány célkitűzéseivel, az Ifjúság feladataival ismerkednek meg. Az Is­kola KISZ-élete egyre tartalmasabb, elevenebb, eredményesebb. Meszticki A. = Németh M. A Lenin Kohászati Művek martin- üzemének dolgozói az idén mintegy 10 százalékkal több acélt termelnek, illetve adnak a feldolgozó üzemek­nek a tavalyinál. Az idei nagyobb feladat hiánytalan teljesítésére — az összeállított műszínttervek alapján — számos intézkedést vezetnek be. így — többek között — a kemencék berakásának gyorsítására, a betét­anyagok jobb előkészítésére a hulla­dékteret átrendezik, könnyebb moz­gású darukat állítanak munkába. A kemencejavítási és kokillatisz- titási munkát gépesítik, az öntő­csarnokot meghosszabbítják, újabb öntőgödröt létesítenek. Az üzem dolgozói a tervbe vett in­tézkedéseken felül azonban keresik annak a módját, hogy miképpen le­hetne az idei tennivalók megoldásán kívül a második ötéves terv várha­tóan nagyobb feladataira is felké­szülni. így az üzem négy műszaki dolgozójának javaslata alapján a martuikemencék szerkezetének mó­dosításai, egyszerűsítését határozták el. A martinkemencék tüzelőanyagá­nak elégetéséhez szolgáló előmelegí­tett levegőt ugyanis jelenleg nyolc különböző szerkezet, úgynevezett kamra útján juttatják a tűztérbe. A kemence két oldalán elhelyezett kamrák a jelenleg használt építő­anyag miatt legfeljebb 1300 fok me­leget bírnak ki, javításuk hosszadal­mas, mert meg kell várni, amíg le­hűlnek. Az újítók terve szerint az átépítésre kerülő kemence­szerkezetet a jelenleginél jóval höállóbb és jobb hőtároló anyag­ból építik fel. módosítják a légjáratokat s egyszer re a levegőszolgáltató szerkezetek­nek csak a felét üzemeltetik. így az üzemen kívüli részek javítását a dol­gozók lényegesen jobb munkakörül­mények között és gyorsabban végez­hetik el. A számítások szerint így a javítási idő kemencénként egy évben tíz nappal lesz kevesebb. Az eddiginél 100—150 fokkal ma­gasabb hőfokon üzemeltetett ke­mencék — a külföldi adatok sze­rint — a teljesítmény mintegy 8—10 százalékos növelését teszik lehetővé. A tervek s»zerint az idén három kemencét építenek át. A kemenceszerkezet módosításával növelik a teljesítményt a diósgyőri martiniizemtien ezzel együtt nő a szállítási kapacitás. A legtöbb munkát a helyi TEFU a közúti, üzemi és útfenntartó vállala­toknak végzi. Délután és munkaszü­neti napokon magánosoktól is vállal­nak különböző szállítási, fuvarozási megbízásokat. Jelenleg tovább fejlesz­tik a főnökség telephelyét, lebetonoz­zák az udvart, s így megkönnyítik a szerelők munkáját is. Erre a célra mintegy 300 000 forintot fordítanak. A téli szállításokat zökkenőmente­sen oldja meg a II. számú főnökség. A síkos, jeges utak ellenére sem tör­tént a közelmúltban egyetlen baleset, vagy komolyabb karambol sem. A gépkocsivezetők rendszeresen hall­gatják a balesetvédelmi előadásokat Évente 80 millió köbméter román földgázt használ fel a Tiszapalkonyai Erőmű A Tiszapalkonyai Erőmű mind a qyolc kazánházában befejeződtek a földgáz-fűtéshez szükséges fúvókák beszerelési munkálatai, így lehetsé­ges, hogy a kazánházak felfűtéséhez szükséges fűtőkalória egyharmad ré­szét a román földgáz képezze. Az erőmű egy év alatti földgázfogyasz­tása 80 millió köbméterre növeke­dett, amely lényeges emelkedést mu­tat az elmúlt évek alatt felhasznált földgázmennyiséghez viszonyítva. A román földgáz felhasználásának növel'«désével egyidejűleg csökkent a •szén felhasználása. Az erőműben tör­tént számítások alapján bebizonyí­tást nyert, hogy egy köbméter föld­gáz körülbelül 3 és fél kilogramm közepes minőségű szén kalóriaérté­kével egyenlő. A 80 millió köbméter földgáz felhasználásával mintegy 240—260 000 tonna szenet takaríta­nak meg a népgazdaság számára. A román földgáz felhasználásának óriási perspektívái vannak Tiszapal- konyán. Az erőmű mellett a mű­trágya- és lakkfestékgyár használja majd a román földgázt mint a vegyi­gyár elengedhetetlenül szükséges alapanyagát Kötélpálya épültLyukőbádya és a Berentei Szénosztályozó kozott A lyukói bányaüzemből a kitermelt szenet a Berentei Szénosztályozóba az elmúlt évek alatt az 1 méter nyomközű kisvasúton szállították. A szállítás így körülményes és lassú volt Mindezeket figyelembevéve, a bányaüzem műszaki fejlesztési tervé­ben ez évben elsőrendű feladatként szerepelt a kötélpálya építésének megkezdése. A munkálatok megkez­dődtek, az oszlopsorok már állnak. Előreláthatólag a kötélpályát 1961- ben mintegy 25 millió forintos beru­házással adják át rendeltetésének. Ugyancsak ebben az évben kezdő­dött meg Lyukóbányán a „Fekete­fehér" fürdő építése is. A fürdöépí- tés a bánya egyedi beruházása, amely mintegy 8 tpillió forinttal készül. Eb­ből ebben az évben 3 millió forint értéket építenek be A jövő héten hefejeződik a Szuhakálló II. aknai szénbnnker építése Befejezéshez közeledik a Szuha­kálló II. aknai szénbunker és az ah­hoz tartozó szalaghíd gépészeti szere­lésének munkálata. A szénbunker kő­műves munkái már teljes egészében elkészültek, jelenleg a szaleghíd-köz és a körbuktató beszerelése folyik. Előreláthatólag a jövő héten átadják rendeltetésének a 4 millió forintos beruházással* elkészült szénbunkert A szénbunker befogadó képessége 15 vagon, azáltal £ szén tárolása meg­oldódott arra az esetre is. ha a vasút nem tud megfelelő számú teher­vagont biztosítani a szén elszállításá­Nadabán bácsi. — A kongresszusi ver­senyben volt úgy, hogy a falak sarkait egy- egy kőműves, az egye­nes részeket a kubiko­sok húzták. De egyéb­ként is szükség van még itt kubikosokra. A harmadik ütemből még semmit sem vé­geztünk el. — Ml épül a harma­dik ütemben? — K konyha, az ét­terem, a mosókonyha és még más helyiségek. De előbb be kell fejez­nünk a második üte­met. A búcsúzásnál azt kérik a brigád tagjai, hogy ha az épület elké­szül. akkor is keressük fel őket Nézzük meg, hogyan dolgozott a Béke komplex-brigád. Szívesen megtesszük. Fenyves István „A borsodi iparvidék'' c. könyv a továbbiakban az iparvidék fejleszté­sének főbb problémáival: a vízellá­tással. a munkaerőkérdéssel és az „ingázó” munkások közlekedésével, a szállítási nehézségekkel, továbbá a szociális, kultúrális és kommunális létesítményekkel foglalkozik. Befeje­zésként a könyv VI. fejezete ipar­áganként vetíti az olvasó elé a fejlő­dés távlatait. E könyv szerzője nem elégszik meg a tények egyszerű regisztrálásá­val. hanem az összefüggések és köl­csönhatások ismertetése után meg­rajzolja a borsodi iparvidék távlati fejlesztésének körvonalait. Könyvé­nek alapgondolata és fő célkitűzése — éppen a borsodi példán keresztül — annak bizonyítása, hogy a komp­lex tervezés szükséges. továbbá, hogy hosszútávlatú területfejlesztési tervek készítése nélkül nem lehet biztosítani az egyes területek ará­nyos fejlesztését. De e könyvből az is kitűnik, hogy a regionális tervek elkészítésénél szükséges meghallgat­ni >a természeti és gazdasági geográ­fusok véleményét is. A könyv csaknem 300 oldal nyi ter­jedelemben jelent meg. 142 táblázat­tal és 97 ábrával. Mindezt még né­hány fényképfelvétel is kiegészíti. Dr. Kóródi József nagyon hasznos, igen értékes munkát végzett. Könyve az előbb ismertetett gyakorlati je­lentőségén túlmenően élvezetes ol­vasmányt nyújt az egyszerű érdek­lődőknek is. s ugyanakkor a számok és adatok olvasása közben boldog büszkeség tölt el bennünket, látván iparvidékünk rohamos fejlődését és ragyogó perspektíváját. Frixnyák Sándor te, majd a második világháborút megelőző években következett be a második nagyobb méretű fellendülés. Gyorsiramú, minden eddigit megha­ladó fejlődést a felszabadulás után, főleg az első ötéves tervben értünk el. Ennek során Kazincbarcikán kí­vül egész sör üzem és gyár épült Mis­kolcon. Ózdon. a Sajó-völgyében és Dél-B >rsodban. Miután a könyv bemutatta a bor­sodi iparvidék kialakulásának okait és körülményeit, rátér az iparvidék általános jellemzésére. Ebből a fejezet­ből megtudjuk, hogy 1955-ben az üt élő lakosság 44,5 százaléka dolgozott az iparban. Többoldalas statisztikai táblázat mutatja be az egyes üzemek termelési értékének megoszlását és az ipari munkásság átlagos állomá­nyi létszámát. Foglalkozik az ipar földrajzi elhelyezkedésével, a nyers- any-gellútó területekkel, a behoza­tallal. a szállítási lehetőségekkel és a fejezet befejezéseként az új. szocia­lista települések földrajzi arculatá­val. A borsodi iparvidék iparáganként! részletes leírását a IV. fejezetben ta­lálja az olvasó. Először a bányászat­ról. ezen belül a szénbányászatról, a borsodi szénmedence geológiai viszo­nyairól. majd a termelés-technoló­giáról és a munkaerőellátás kérdé­seiről ad átfogó képet. Ezután a ru- dabányai vasércbányászat, a dél-bor­sodi kőolaj- és földgáztermelés hely­zetéről tájékoztat. Ismerteti megyénk ásványbányászatát. Igen részletesen foglalkozik a ko­hászat. a gépipar, a villamosenergia­termelés. az építőanyagipar. a vegy­ipar. a könnyű- és élelmiszeripar kérdéseivel Néhány nappal ezelőtt jelent meg dr. Kóródi József gazdaságföldrajzi kézikönyve a borsodi iparvidékről. Ezzel a borsodi geográfusok, elsősor­ban a földrajzot tanító nevelők, a közgazdasági és műszaki szakembe­rek régi vágya teljesült Egy olyan monográfiát kaptak, amely tudomá­nyos igénnyel, sokoldalú elemzésen keresztül mutatja be a borsodi ipar­vidék kialakulását, fejlődését és mai arculatát. A könyv első fejezete a borsodi iparvidék természeti földrajzi kör­nyezetét rajzolja meg. Részletesen foglalkozik a kéregszer kezet tel. a te­rület domborzati, éghajlati és víz­rajzi viszonyaival, a hasznosítható kőzetekkel és ásványokkal, továbbá a talajtakaróval. Felhívja a figyel­met a geológiai kutatások fontossá­gára és a már ismei-t nagy barnaszén és .lignitkincs gazdaságos felhaszná­lására. A második részben a borsodi ipar­vidék iparának kialakulását és fejlő­dését ismerteti, először általánosság­ban. később pedig iparáganként Megállapítja, hogy az ipar lényegé­ben a XVIII. század második felé­ben kezd kialakulni ezen a területen, noha már korábban is működtek üveghuták és vashámorok. Különö­sen a múlt század második felében, a termelőerőkkel és a társadalmi- gazdasági szükségletek növekedésé­vel együtt fejlődött a vidék gazda­ságföldrajzi jelentősége. Ezt jól bi­zonyítják a termelés alakulását és a munkáslétszám növekedését bemu­tató táblázatok és grafikonok. Ipar­vidékünk fejlődésében több szakaszt lehet kimutatni: az első ugrásszerű fejlődést a vasútépítés eredményes­A borsodi iparvidék Gazdaságföldrajzi könyv jelent meg Borsodról Balesetmentesen dolgozik a 31-es Te FU II. főnöksége Sátoraljaújhelyen és környékén a eherfuvarozások legnagyobb részét a 31. számú TEFU II. számú főnöksé­gének dolgozói, bonyolítják le. Az utóbbi időben jelentősen fejlődött a főnökség gépkocsi állománya, s így leien leg már 63 teherautóval rendel­kezik a telep. A napokban kapott a főnökség újabb négy darab szovjet gyártmányú ZIL billenő tehergép­kocsit. A főnökséghez tartozik most nár a BELSPED is, — minthogy Miskolcról lassan kivonják a lovas- fogatokat — s a jövőben körülbelül 10—30 lóval gyarapodik a főnökség, s ÜZEMEINK, BÁNYÁINK ÉLETÉBŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom