Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
3 A klementinái „kukoricagyár'-ban MEG MA IS SOKAN akadnak, ményű osztályozógépekkel már sze- akik elhaladva a mezőkövesdi mű- ménként válogatják szét a kukoricát úton a klementinái kukoricagyár" és nagyságuknak megfelelően, zsá- — hivatalos nevén: hibridüzem — kokba csomagolják. Ennek a nemréme llett, csodálkozva kérdezik: gén bevezetett új módszernek a sze— Kokoricagyár? Hát mit csinál- menkénti vetésnél van nagy jelentő* nak itt a kukoricával tulajdonkép- sége.. Amíg korábban a más. szok- pen? vány kukoricából 16 kiló kellett egy Megpróbálunk röviden választ ad- kalasztrális hold bevetéséhez, az új kotrógép markolójából a teherautókra, s már berreg Is a motor, s újabb gépkocsival szaporodik a kígyózó teherautókaraván. Teljes kapacitással üzemel a megye legfiatalabb s egyben legnagyobb külszíni szénfejtése, a sajókazai „földfeletti'’ bánya. Mindössze két Sokat változott ez alatt az idő alatt a Sajó völgyének ez a szakasza. Megváltozott a terep a kotrógépek. a földgyaluk,. s az ember munkája nyomán. S napjainkban is szinte porcről-percre új formál ölt. Az itteni bányászok azt beszélik, hogyha valaki egy hétig nem látja, az bizony rá sem ismer a vidékre. — Nem is csoda ez. A napi 4—5 000 köbméter föld. a szén. amit a három műszak alatt megmozgatnak, sokai változtat a terepen. S ez egy hét alatt még nagyobb mennyiség lesz — mondja Szőke Péter munkavezető. majd folytatja: — Mi sem mertük elképzelni, akik megkezdtük a szénmezö kitermelését, hogy ez alatt a rövid idő alatt tov moeváltozik ez az óriási terep. beálltával — így ielenleg is — még csak fokozódik A külszíni fejtés tervszerű művelése azonban Sajóka- zán is lehetővé teszi, hogy ez ne jelenthessen áthidalhatatlan problémát, munkamegakadást. A részben már megépített, s az újabb s»énmezők bányáinak bei'.idultával. további vízgyűjtő medencéket — bányásznyelven — zsompokat létesítenek, amelyek a talajvizet összegyűjtik, s ezáltal nagymértékben víztelenítik a területet. s lehetővé teszik a külszín' fejtés további művelését. Több éves munkával kitermelhet«« óriási szénkészletet rejt magában a MC-3-iu kotrógép. Sajó völgye. A szénmezőt feltáró geológusok két-három év alatt kibányászható szénmennyiségre számi- indulás. Az itt dolgozó bányászokon, lottak. De a ..földfeletti” bánya mű- azon a kilenc emberen múlott, akik velőse során újabb szénmezőkre buk- minden nehézséget leküzdve, fárad- kantak. Két^ irányban indult meg a Ságot nem ismerve dolgoztak,1 hogy bánya terjeszkedése: Szuhakálló fe. nagytelje! n* a helyszínen készíteti fényképek segítségével. Fehér elvtárs. az üzem vezetője röviden Így foglalja össze munkájuk lényegét: — A több milliós költséggel létrehozott és tavaly beindított üzem jelentős szerepet játszik az ország ku- koricavetőmag-szükségletének előállításában. Nem másról van szó. mint arról, hogy — egyelőre — az üzemhez tartozó 15 állami gazdaság és 6 termelőszövetkezet földién termelt és összegyűjtött kukoricát, mintegy 250 vagonnyi meny- nyiséget, mesterséges úton szárítják, növelik csiraképességét. osztályozzák és ólomzárolt tenyü QólégfcJIeszió. módszer szerint elegendő öt-hat kiló, mivel a hibridüzemből 80—90 százalékos csiratartalmú vetőmagot ad- nyk ki. Az üzem laboratóriumában rendszeresen vizsgálják a minőséget, a növény csiratartalmát, nedvesség- tartalmát. Így válik lehetővé, hogy a feldolgozásra beérkezeti 250 vagonnyi csöves kukoricából mintegy 150 vagon megbízható vetőmagot jutcsomagolásban mény forgalmi Vállalaton keresztül juttatják cl az igénylőkhöz. A MESTERSÉGES szárítás — azaz: a kukorica nedvességtartalmának minimumra való csökkentése — úgy történik, hogy a fenti képen látható nagyteljesítményű kaloriffer (hölégfejlesz- tő) segítségével száraz, meleg levegőt juttatnak el a kamrákban tárolt kukoricára, amelyet előzőleg már gondos kezek kiválogattak. A kellő módon megszáritolt csöveskukoricát nagyteljesítményű morzsolóval szétválasztják a csőtől, majd egy ügyes légfúvószerkezet segítségével a magtárba juttatják. Egyébként az egész üzem munkájára jellemző, hogy csaknem valamennyi munkafolyamatot gépesítettek. az emberek inkább irányitó tevékenységet fejtenek ki. nagyteljesitA MAGTÁRBAN BANYA A FÖLD FELETT A Nap lassan a Sajókazát környező dombok mögé ereszkedik. Ködös, párás félhomály telepszik a völgyre, rászáll a kis bányászfalura, a környező dombokra, s beburkolja a Sajókaza—Szuhakálló között húzódó külszíni szénfejtés mezőit is. Korán Bötétedik. A teherautók, földgyaluk, dömperek vágta ároknyi mély keréknyomokban lassan cipelik rakományaikat a szénfejtéstől jövő teherautók. Teljes erővel zúgnak a Tátra gépkocsik sok próbát kiáll motorjai, a 'sárban sokáig „üresen” forog a kerék, majd szinte ugrásszerű szökkenéssel kikászálódnak a kátyúból. S a hegymagasságú meddőhányók tövében fények villódz- nak. Zúg, berreg a földgyalu, nagy robajjal, recsegéssel hull a szén a lene ember, aki 1957. október 13-án egy MC-3-as kotrógéppel me?k:" itt a munkát. Mint minden kezdet, sok nehézségbe ütközött itt is az munkájukban jelentkező gondokról. — Nem újságba való-az — térnek ki kérdésem elől. — Meg ami probléma Jelentkezik, az úgyis megoldódik. .. — Csak az a talajvíz ne lenne! — szinte önkéntelenül szólja el magát a közeliinkbe érkezett Bolgár Mihály, a földgyalu vezetője. Igen. a legnagyobb problémát itt a sok helyen nagy erővel feltörő ta- lafví? ielenti ami az esős időszak B különösen azt nem, hogy ilyen nagymennyiségű szenet tudunk biztosítani nap mint nap, mint a jelenlegi termelésünk. Bizony nem gondolta ezt az a kijelenleg máj’ 60—70 vagon szenet ad a szénmező. S ahogy fejlődött a bányaüzem, úgy javultak a munkakörülmények, az emberekről való gondoskodás. — Hol van az az idő, amikor a meddőhányók tövében elhelyezett lakókocsikban vészeltük át az éjszakákat? — emlékszik vissza Szőke Péter, aki a bányaművelés megindulása óta dolgozik itt. Azóta modern, minden igényt kielégítő legényszállás épült, amely megfelelő körülményeket biztosít szénfejtés számban is megnövekedett bányászainak. Nem kevesebb, mint 225 főre emelkedett az Itt dolgozók száma. Három műszakban folyik a termelés. Az első MC-3-as kotrógépet 5 új kotrógép, 4 földgyalu, 16 nagyteljesítményű Tátra gépkocsi és 25 dömper egészítette ki. Naponta 70 vagon közepes minőségű barnaszén hagyja el a bányaüzemet. Természetesen, jelenleg is akadnak még problémák. A szénfejtésen dolgozók azonban nem szívesen beszélnek a lé. és az újabb kutatások alapján, a Sajó felé. Nagymennyiségű „fekete gyémántot” rejtenek magukban a Sajó alatti területek is. ezekre eleinte nem is számítottak a geológusok. A Sajó-menti szénmezők feltárásának beindultával a külszíni szénfejtés jelenlegi gépállománya kevésnek bizonyult. A gépállomány fejlesztése, illetve újabb gépek beállítása érdekében már történtek lépések. A szén- bányászati kotróvállalat — amelyhez a szén fejtés tartozik — ez év folyamán újabb kotrógépeket ad a bányának. S ezzel sokkal nagyobb arányú lesz a termelés a kazai külfejtésben. Nem messze már az az idő. amikor az itt dolgozók majd azt mondják: aki egy napig nem látja a külfejtést, az nem is ismer rá. A napi 70 vagon széntermelés fokozódik... Hogy mennyire? Ki tudhatja ezt előre napjainkban? Az ugrásszerű fejlődés erre nem hagy következtetni... Kovács László Fényképezte: •Szabados György Erdei zuzmóból — finom Azt hinné az ember, hogy ilyenkor télen kihalt az erdő. nyoma sincs benne az életnek. Künn a hegyekben azonban egészen mást tapasztalhatunk. Ha elmaradnak is a kirándulók — az erdei embereknek télen is var. munkájuk. Csattog a fejsze, cikkan a vll- lanyfűrész. berregnek a motorok, visszhangzanak a kiáltások, s mindez ugyancsak felveri az erdő csendjét, jeléül annak, hogy erő» ütemben folyik minden erdőrészben a fakitermelés. Am odébb egy hatalmas tölgyesben pedig érdekes jelenségnek lehetünk tanúi, öt-hat ember sorra veszi a tölgyfákat, aztán a vastag törzsek északi oldalát alaposan végigdörzsöli egv magas nyélre erősített dróttal. úgy. ahogy a zenészek szokták húzni vonójukat a nagybőgőn. Ezt a műveletet néhányszor megismétlik, hogy szinte a bőrét is lehúzzák a fának, közben zizzenve szakadatlanul hullnak a finom- szálú zuzmók a fa alá terített lepedőre. Ha egy fával végeztek, a zuzmót összesöprik. zsákba gyűjtik és mennek tovább a másik fához. — Tölgyfazuzmót gyűjtenek az Erdei Termék Vállalat sátoraljaújhelyi üzemegységének szakemberei — tájékoztat bennünket Mezey József vállalatvezető. — Eddig összesen 50 mázsát gyűjtöttünk és szállítottunk a Herbaria Gyógynövényvállalatnak BudaMeg tudtuk aztán a vállalatvezetőtől, hogy- régen az erdei zuzmót semmire sem használták, legfeljebb a népillatszerek gyógyászatban veit valami jelentősége, az erdővidéken bélszabályozó gyógyszerként alkalmazták az emberek. Néhány évvel ezelőtt azonban a vegyészek kísérletezés közben rájöttek, hogy a tölgyzuzmó kellemes illő anyagokat tartalmaz. amelyek a legfinomabb kölnik, parfümök és másféle illatszerek készítéséhez szolgáltatnak alapanyagokat. A Herbaria Vállalat a zuzmót a gyárakba továbbítja, ahol. kellő érlelés után aá- kohol vagy éter segítségével kivonják belőle az illő anyagokat, hogy pompás kölnik, finom illatszerek készültének az eddig figyelemre se méltatott. igénytelen erdei növényből, a zuzmóHcgyi Józmf — Mi sem mertük elképzelni, akik megkezdtük a Htamezó kitermeléséi, ’hogy ezalatt a rövid idő alatt Ilyen oagy mértékben megváltozik a terep, — mondja Szőke Péter munka-
