Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

2 tSZABMAGYARORSZÄG Péntek. I960. január 8. Hatvan ország több mint ezer küldöttsége, művésze, együttese járt 1959-ben Magyarországon Párt• és állami vezetők, képviselők, tudások, szenátorok, üzletemberek, világhírű művészek a vendégek között Ötvenezer forint boldog nyertesei Csaknem kétmillió dolgozó a Csehszlovák Kultúra műsorain, kiállításain, filmvetítésein Ünnepi előadássorozatok Csehszlovákia felszabadulásának 15. évfordulójára A Csehszlovák Kultúra az elmúlt esztendőben számos magyar dolgo­zóval ismertette meg a baráti szom­széd ország gazdag haladó hagyo­mányait, jelenének nagy vívmányait. A Budapesten és vidéken rendezett műsorokat, filmvetítéseket, kiállítá­sokat csaknem kétmillió dolgozó te­kintette meg. A Csehszlovák Kul­túra információs irodája három­ezernél több alkalommal adott fel­világosítást a legkülönbözőbb, az or­szág múltjával és jelenével kapcso­latos kérdésekre. A Csehszlovák Köztársaság is eb­ben az esztendőben ünnepli felsza­badulásának 15. évfordulóját. Ebből A TISZTA JÁRDÁK ERDEKEBEX.. az alkalomból a magyar dolgozók széles körét ismertetik meg Cseh­szlovákia 15 szabad esztendejének politikai, gazdasági és kulturális vívmányaival. Ez utóbbi előadásokat különbözti vállalatoknál, ipari üze­mekben. termelőszövetkezetekben rendezik meg, míg Csehszlovákia tu­dományos életének vívmányait szak- ágankint tárják a magyarországi szakkörök elé. Az előadások és a különböző mű­sorok rendezésében hathatósan köz­reműködnek a magyar tömegszerve- zetek. (MTI) zésére és az egyezmény aláírására. Ezrek csodálták meg a Ferihegyi repülőtéren a TUll4-es repülő-szál­lodát, amellyel együtt érkezett világ­hírű tervezője. A. N. Tupoljcv aka­démikus. Az operaház Erkel Szín­házában szűnni nem akaró taps kö- szöntötte a Gajane-balctl nagyszerű Mondását és a szerzőt. A, Hacsafur- intit. Felejthetetlen művészi élményt nyújtott a közönségnek Emil Gilelsz zongoraművész, aki többek között a Zeneakadémia nagytermében kon­certezett. s Csepelen is adott hang­Bulgárin országunkban járt 52 de­legációjának tagjai között ország­gyűlési képviselők, szövetkezeti pa­rasztok. ifjúmunkások, a Bolgár Ha­zafias Arcvonal küldöttei, filmszíné­szek voltak: Csehszlovákiából pedig nem kevesebb, mint 86 küldöttség ismerkedett népünk éleiével, mun­kájával. Sok vendingünk érkezett a Kínai Népköztársaságból is. Szinte egymásnak adták a „kilin­cset'’ a nyugati országokból érkezett politikusok, üzletemberek, művészek. Amerikából az üzletemberek 45 tagú csoj*>rtja túristaúton járt nálunk — s közben kereskedelmi tárgyalásokat is folytattak. A nyugati sajtó legne­vesebb képviselői közül Magyar- országra látogatott Joseph Alsop, a New York Herald Tribune munka­társa és Herbert Aptheker, a Poli­tical Affairs főszerkesztője, aki a Magyar Tudományos Akadémián elő­adást is tartott. Átutazott hazánkon Paul Robeson, a nagy békeharcos és világhírű énekes. Angliából 27 dele­gációt fogadtunk. Nevezetes vendégek érkeztek m is országokból is: Chiléből. Columbiá­ból. Ecuadorból. Finnországból. Bur­mából. Nyugat-Németországból, Franciaországból. Japánból. Irakból, Indonéziából. Görögországból, Ghá­nából, Ausztriából stb. (MTI) Oléves szinházfejlesztrsi (orv A Mlftkolrl Nemzeti Színház a napok­helyzet« é* feladatait Ják* Pál »zlnház- Igazgatrt Ismertette, a társulat taejal pe­dig hozzászólásaikkal segítették a színház vezetőségét a terv kiszélesítésében, kon­kretizálásában. A részletesen kidolgozott tervről a későbbiekben még értékelést bosszúságok a Kilián-lakótelepen Janus. a kétarcú római J miiolóyiai alak jut az ember .-t.be. amik,:- azt latorgaíja. miért • kettősség a Kilián-lakótclepeM? Egyrészt szép városnegyed — más­részt csúnya cs kellemetlen. Szépek és modemek az épületek, csinosak az üzletei; de nagyon csúnyák sülét utcái, a gidres-gödrös úttestek, ame­lyeknek kátyúiból minduntalan rád- jröce&enti a:. autó a latyakot. S ilyen­kor azt kérdezed bosszúsan: ha ki­alakítunk egy szép városrészt, miért tagadjuk meg tőle a szépség Izeite­kéit? így olyan, mint egy jói szabott kából — gombok és zsebek nélkül... Ha szóvá leszed a dolgot? Jön a netnludomkicsoda, s rém olcos mó­don orvosolja panaszodat: összelapá­tolja gz úttestről a sarat — kupacok­ban a járdára! Ha azt tanácsolod: parkosítani kellene! — fűmagot szór­nak szét: ám mire kinő a zsenge fű, jönnek a csalornazok és lelássák. Csatornát építenek. De még milyet! Ahol szerencsére sárral eldugult a lefolyó — nincs veszély. Ott viszont. nhol vigyázzállásba mered előtted a lefolyó rácsozata — örülsz, ha lábad nem töröd a lyukban. Vagy ott van a villany-kérdés! Tegnap felhívtam az ÉMÁSZ főmér­nökét. Mondom: a fodrásznál a bura alatt fázik a vizes fej. a boltban nem működik a villanykassza, a háziasz- szony (nem tud vasalni. Miért e gya­kori áramszünet? — Gyakori??? Az a csodálatos, ha oly nagy megterhelés mellett néha mégis ég a villany! — mondta meg­nyugtatásul". Tudom, sok a kiadás, s abból is sokfelé leéli. De a jövőre nézve nem lehetne mindezzel már a tervezéskor számolni? Az úttesttel, a villannyal, a sárral, a ráccsal, meg a többiek­kel. Valahogy így kivánn* ezt a. vn- rcsalakiiás esztétikája is... (—a -át Hangversenybérlet-sorozatok, neves vendégművészeit a miskolci és megyei koncert-éiet féléves tervien Az elmúlt esztendő — sok egyéb jelentős kulturális eredmény mellett — a komoly zene iránti érdeklődés ugrásszerű megnövekedésének esz­tendeje is volt. A Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola hangver. senyterme bizony már nem egy kon­certen szűknek bizonyult és mind nagyobb tömegek töltötték meg a vidéki kultúrotlhonok nézőtereit Is, ha oda akár a miskolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar, akár más ze­nei együttes látogatott el egy-egy koncert adására. Zenei életünk ve­zetői ezt a növekvő, a komoly zene iránti egészséges érdeklődést a jövő­ben még jobban akarják kielégíteni és ezért a megyei és városi zenei al­bizottságok. zenei oktatási intézmé­nyek. valamint az Országos Filhar­mónia az igények és lehetőségi alapos mérlegelésével már közösen összeállították az első felév miskolci és megyei programját, illetve an­nak várét, amelyre a komoly zene terjesztésének munkája felépül. A tervekről tmreh József, az Or­szágos Filharmónia miskolci kiren­deltségének vezetője tájékoztatott. Nem szerepelnek a lenben az alkal­mi zenei rendezvények, az esetleges egyedi szóló-, vagy zenekari koncer­tek és — természetesen — nem sze­repelnek az úgynevezett könnyű műfajú rendezvények, az esztrádok, tánczene-műsorok és hasonlók. Két alapvető tényező nyomja rá hasznos bélyegét a komoly zenei ter­vekre: az egyik az újjáépült Miskol­ci Nemzeti Színház, amely 'módot nyújt nívósabb zenekari koncertek tartására, nagyobb zenei együttesek meghívására, a másik pedig az a ko­rábban tapasztalt Igénynövekedés, amely lehetővé teszi a hangverse; nyéknek bérleti rendszerben való tartását. A tervezésnél elsősorban a vidéki lakosságot vették figyelembe. Négy hangversenyből álló sorozatot tervez­nek á megye tíz városában, illetve községében: Tiszalúcon. Királdon, Sárospa’rlton. Kazíncbarcí'--' •> Me. zókövesden, Szerencsen. Edelényben, Tokajban. Sajószentpéteren és Aba- újszántón. Ezekben a helységekben tartanok egy-egy opera-operett hang­versenyt fővárosi művészek közre­Egy pár szentenciát gyűjtöttünk >ssze a világtörténelem és a világ- rcdalom néhány klasszikusától oku­lásképpen azok részére, akiket az alkohol rabsága fenyeget. Nem azok­ról van szó. akik Szilveszterkor, vagy más ünnepi alkalomkor á'do- mást isznak, azokról sem, akik húsz­fokos hidegben egy pohár melegítik fel magukat, vagy ellen­kezőleg nagy hőségben eay pohár habzó serrel enyhítik testük mele­gét. Kizárólag azokról van sző, akik elkoésmázzák fizetésüket, akik fel­dúlják a családi életet, egyszóval azokról, akiket az „alkohol öl, butít és nyomorba dönt”. XENOPHON (idő előtt 430—355). Nekem úgy tűnik — mondta Xeno­phon —, hogy az emberekkel az törté­nik a lakomákon, ami a növénye:«k< a földben. A növények ha túlontúl átitatódnak az esőtől, nem tudnak egyenesen állni, s a szél sem járja őket kellőképpen; de ha annyi ned­vességet színak be, amennyi hasznos, szálegyenbsen nőnek, virágoznak és gyümölcsöznek. Mi, emberek hason­lóképpen ha mértéktelenül iszunk, lestünk, lelkünk tántorogni kezd, nemcsak lélegezni nem tudunk ren­desen, de beszélni sem. Az iszúkosságról ARISTOTELES (idő elölt 384— 322). Az első pohár bor, amit meg­ittál, — az egészségé, a második — a jókedvé, a harmadik — a bánaté, a negyedik — a gyalázaté. SENECA íidő előtt 65). A részeg­ség szándékos őrület. SEBASTIAN BRANT (1457—13/1). Szabad az ember, ha dühe rabja, ha ital s Ittasság békén hagyja. SHAKESPEARE (1564—1616)... Mihez hasonlít a részeg ember? — A vízbefúlóhoz, a bolondhoz, meg az őrülthöz. Egy korttyal több a Jóból, s megbolondul, két korttyal több. megőrül, ha meg hárommal többet nyel, hát megfullad belé. KOSSUTH LAJOS (1802—1894) ... hogyha itt, hol e mirigy ennyire elterjedt, hol a mértékletességi egye­sületek még egészen ismeretlenek; statisztikája íratnék a pálinkának orvosi lélektani szempontból, mi bor­zasztó adatok tömegét láthatnék egyrakáson! ENGELS (1820—1895). ... Vannak még más okok is, amelyek igen sok munkás egészségét aláássák. Minde­nekelőtt az iszákosság. összefog min­den csábítás, minden elképzelhető kísértés, hogy iszákosságra bírja a munkásokat Az iszákosság Itt mór nem vétkes szenvedély, amelyért felelősségre lehet vonni az eltévelye- dőt. Az iszákosság jelenség, bizonyos feltételeknek, e feltételekkel szem­ben tehetetlen objektumra kihaló szükségszerű, elkerülhetetlen követ­kezmény. Azoknak kell viselniök ezért’ a felelősséget, akik puszta ob­jektummá tették a munkást. JAURES JEAN (1859—1914). Olyan bajjal állunk szemben, amely sürgő­sen szükségessé teszi a harcot a nép erkölcsi és testi épsége érdekében. Az alkoholizmus elleni küzdelem elvetése csak azok előtt érthető, akiknek nézete szerint a proletariá­tus napi küzdelmeivel semmi lénye­ges eredményt el nem érhet, hanem meg kell várni, míg a szocializmus telje« győzelmet arat. működésével, egy-egy hangversenyt ad a miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola leunykorusa és ze­nekara. A harmadik hangverseny a Bartók Béla Zeneművészeti Szakis­kola művésztanárainak — Ágh Magda. Budahazy Fehér Miklós. Ko­vát s Irén. Rőczev Ferenc. Gombás Ferenc. Pekker Zsuzsa. G. Pekárdy Mária — koncertje lesz. míg a ne­gyediken a fúv<)sötös, illetve — vál­takozó megosztással 1— Papp Zoltán zongnramüvc&z és Vándort Erich he­gedűművész műsorát élvezhetik a hallgatók. E két utóbbi -műsorban kéí-ket, fővárosi énekművész műkö­dik majd közre. Sátoraljaújhelyen, a színházépü­letbe. hármas bérleti hangverseny­sorozatot rendeznek. Ebből egy kon­certet a heJv" szimfonikus zenekar ad. cgyt.ri szolo-muvcsz lép fel, nűg a ha nladik ugyancsak nagyzeneka­ri k< ncort l«*z. budapesti, vagy deb­receni rzímíónikua zenekar szereplő* sével. Ózdon. a sátoraljaújhelyihez hasonlóan, ugyancsak hármas hang­versenysorozatot szerveznek. Miskolcon közös hangvei senysoro- zatot szervez az •Országos* Filharmó­nia és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola az ifjúság részére. Ez a koncert-soroza; elsősorban a hang­szerek ismertetését célozza. Január­ban a zongorával, orgonával és ütő­hangszerekkel ismerkednek a hall­gatók, februárban a vonóshangsze­rekkel. márciusban a fafúvósokkal és áprilisban a rézfúvósokkal. Az egyes előadásokon részletes hang­szerismertetést tartanak, az isnterte- tett hangszereket a Bartók Béla Ze­neművészet i Szakis1<ola művésztaná­rai szólaltatják meg. Valamennyi hangszerismertető koncerten közre­működik a Bartók Béla Zeneművé­szeli Szakiskola zenekara. Hasonló jellegű hangverseny-sorozatot szer- veznek az egyetemi ifjúság részére is, ..Korok zenéje" címmel. Az egy«« előadásokon, a Zenemű vészeli Szak­iskola művésztanárainak közremű­ködésével a barokk zenét, a bécsi klasszikusokat, a romantikusokat ás a modem zenét mutatják be. Miskolcon négy nagy zenekari hangversenyt terveznek májusig. Az elsőt februárban rendezik a Miskolci Nemzeti Színházban. (Januárban a miskolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar — Rubányi Vilmos Vezény­letével — Debrecenben vendégszere­pei.) A színházban tartandó zenekari koncertek vezényletére neves külföl­di dirigenseket is vendégül látunk, azoknak nevét azonban eddig még nem adta meg a Nemzetközi Kon- cerliroda. Ugyancsak vendégül lá­tunk nagynevű szólóművészeket is a különböző eurÓDai államokból. Egy zenekari koncertet az Állami Hang­versenyzenekar ad. Ferencsik János vezényletével. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében több szóló-estet és kamara-koncertet terveznek. Többek között itt lesz Jeanne Marie Darrée ismert francia zongoraművésznő szóló-koncertje is. A/, ismertetett hangversenyeken kívül nagyon sok olyan hangverseny várható, amelyeket az egyes zene- oktatási intézmények tartanak, to­vábbá számos nagyobb öntevékeny zenei együttes több koncertje várha­tó 1960 első felében. Ugyancsak nem szerepelnek a tervben az újra meg­rendezendő Miskolci Zenei Napok koncertjei sem. de az így vázolt terv is azt tükrözi, hogy megyénkbe« erősen megnőtt az érdeklődés a ne­mesebb zene iránt. . (bm) „Gratulálok az öt­venezer forintos nye­reményhez ...” — ér­kezett Kató távirata január 2-án édesany­jához, Szabó Béláné- hoz a Vasgyárba, a Gózon Lajos utca 26. szám alá. Szabó Béláné cso­dálkozva, hitetlenül forgatta a táviratot. Honnan szedi az ő Káló lánya ott. Székes- fehérváron. hogy öt­venezer forintot nyert. Aztán, amikor mar kellőképpen kicsodál- kozta magát, eszébe jutott: hátha...! Elő­vette a Harmadik Bé­kekölcsön kötvényeit. Es lám. a kihúzott számokkal egyezőt ta­lált. A 18877 47 ‘48 szá­mú kötvényéi ötven­ezer forintos nyere­ménnyel húzták ki a - sorsolás alkal má val! Ennek örömére persze^ azonnal hazahívta két lányai, Katót, vagyis most már Kaposvári Györgynél Székesfe­hérvárról, Zsuzsannát. Czlna Ti vadamét Fel- németről, férjeikkel együtt. H .rmadik lá­nyához, Gizellához maga szaladt cl újsá- golni az örömhírt. S amikor már há­rom sudár lányától körülvéve ott állt a takarékpénztár miskol­ci fiókja igazgatóhe­lyettesének szobájá­ban, a meghatottságtól szinte alig-alig .tudott beszélni. — Érek óta a Lenin Kohászati Művek anyagjavitó üzemében dolgozom, mjnt daru- vezető. Három lányo­mat magam neveltem fel, iskoláztattam és férjhez adtam őket be­csülettel ... De stafi- rungra már bizony nem tellett... Most legalább pótolhatom. — >Innen hová in­dulnak? — A „Piádhoz", ( cukrászdába ... Ott várnak a vejeim ... — Mit vásárolnak < pénzből? — Hogy a lányain mit tesznek azzal a i —6 ezer forinttal, ami nekik szántam, nett tudom. Én elsösorbat egy rádiót veszek. Az tán... tízezer forinto bent hagyok á toka réfcban... — Ezt nem is ve szed ki, csak ha má majd nyugdíjba més; — szólnak szinte egy szerre a lányai. S ahogy ott áll t boldog kis csoport számlálva az eléjüi rakott százforintos kö tegeket... az ember szinte önkéntelenül r. velük örül... (r)- annyi házfHdsyoM várja. tartózkodása-alatt arra is időt szaki-' tott, hogy lalálkájfeék a budapesti munkásság képviselőivel. Másik ked- . vcs vendégünket, Nyina Petrovna ' Hruscsovd asszonyt a magyar nők is nagy szeretettel fogadták. N. Sz. Hhiscspvon kívül a nemzet­közi munkásmozgalom más kiemel­kedő alakjai, a testvéri szocialista országok párt vezetői is helyet, foglal luk a kongresszus tanácskozó termé­ben. A 45 külföldi delegádó tagjai között olt találhattuk például Jacques Diiclost. Max Reiman nt, Walter Ulbrichtot. Pak Den-aj. asz- szonyt és mórokat. Nemzetközi kapcsolataink gazda­godásáról tanúskodnak azok a láto­gatások is. amelyek alkalmával kor­mányküldöttségek, gazdasági és kul- J tu.ális delegációk keresték fel ha- zánkat. A Szovjetunióból például összesen '110 • küldöttség járt orszá­gunkban. N. Sz. PatoUcsev külkeres­kedelmi miniszter vezetésével dele­gáció érkezett* a magyar-szovjet árucsereforgalmi tárgyalások befejc­1959 politikai, gazdasági is kultu­rális téren egyaránt eredménye« volt. Talán még egyetlen évben sem fo­gadtunk annyi neves közéleti szemé- lylséget, politikust, világhírű mű­vészt, tekintélyes üzletembert, mint 1939-ben: hatvan országból 1031 kül- dóttség. csoport Járt országunkban. Népünk életének két nagy eseménye j különösen sok látogatót vonzott: a Tanácsköztársaság kikiáltásának | negyvenedik évfordulója és a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kong­resszusa. Népünk kétszer is üdvözölhette ha­zánkban N. Sz. Hruscsov/». n Szov­jetunió Kommunista Pál lja Központi Bizottságának első titkárát, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az <>-év derekán albániai útjáról hazatérőben néhány napot Magyar- országon töltött, k. J. Mallnovszkij . marsallnak, a Szovjetunió honve- ( delmj miniszterének társaságában. • N. Sz. Hruscsov decemberben pár- I tunk VII. kongre*'-usának tanács- ! kozásain vett rész . s egy hetes itt-|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom