Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

CszakmagtaborszAg

3

A kongresszus irányelvei nyomán

A December 4. Drótművek 1960. évi műszaki fejlesztéséről

Pártunk VII. kongresszusa kijelölte a feladatokat, a tennivalókat a műszaki vezetők, a műszaki dolgosok részére is.

Vállalatunk, a December 4. Drót- művek műszaki dolgozói előtt egyértelmű a tennivaló a gazdaságos termelés és a termelékenység növelése érdekében. Ennek az elvnek a szellemében állítottuk össze az 1900. évre^ szóló müszaül fejlesztési terNézzük mcAközelebbről, mit lehet ennek crffkcbcn tenni egy. gyáron belül. Először is korszerű technológiai eljárások és ehhez korszerű gépek szükségesek. Büszkén jelenthetjük, hogy

már az év első negyedében négy olyan korszerű gépel, illetve berendezést fogunk tizembcállila- nl, amely nemzetközi viszonylatban íré a legfejlettebb technológiának a biztosítéka ebben az iparágban.

Az első gép cgj’ 1 800 kg-os cséve- kapacitású 7 esi vés gyorssodró-kd- télgép, melynek termelékenysége több mint 300 százalékkal . magasabb a Magyarországon lévő kötélgépek bármelyikénél.

A második gép egy 5 dobos durva sorozatbúzógép, melynek kiválósága, bogy torziómentes ún. egyenes-húzást végez, miáltal lenetővé válik a 4—8 mm átmérő közötti nagyszilárdságú acélhuzalok sorozathúzása. A gépen az eddig alkalmazott kihúzás* sebességek hatszorosa, érhető e* melyhez hozzátéve a sorozathúzásból származó élőn} őket, a gép termelékenysége meghaladja az 1000 százalékot a régi típusú 1 húzásos gépekkel szemben.

Itt is meg kell említenünk, hogy ez a géptípus is első alkalommal kerül beépítésre Magyarországon.

A harmadik berendezés egy 24 szálas patentírozó kemence. — a legkorszerűbb konstrukciónak megfelelően —..amely különösen a huzal hőkezelésének mlnőségfokozárát' fogja biztosítani.

A negyedik berendezés egy 24 szálas horganyzó, amely alkalmas lesz 120 kg-os huzalkarikák erős hor- ganyzására. Ennek segítségével a jövőben minden export-igényt ki tuKis ezermesterek

dunk elégíteni az acélaluminium-ká- bel felhasználók felé.

, A négy legnagyobb berendezési említettem meg, de ezeken kívül sok olyan korszerűsítési tervünk van. amelyekkel a gépek hatásfokát, termelékenységét fogjuk növelni. Köztudomású ugyanis, hogy nemcsak új objektumok beállásával, hanem a meglévők felújításával és egyidejű korszerűsítésével is lehet, — sőt kell — eredményt elérni. •

Műszaki dolgozóink, vezetőink — tapasztalataik, ismereteik alapján — számos javaslatot tettek egy-egy gép korszerűsítésére, melyék az 1960. évre vállalt feladataink teljesítését nagymértékben elősegítik. De nemcsak a műszakiak, hanem a fizikai dolgozók nagy többsége is érzi a gépek korszerűsítésének szükségességét, s ennek számos egyéni és brigádjavaslaton keresztül adja tanújelét.

Ügy érezzük, hogy nemcsak a korszerű technológia és gépi berendezés, hanem

a korszerű munkakörülmények megteremtése is szükséges ahhoz, hogy a termelékenységet emeljük;

Éppen ezért nagy gondol fordítunk a nehéz fizikai munkák gépesítésére, az egészségre ártalmas munkakörülmények megjavítására. A tervezett műszaki intézkedések 20 százaléka ezt a feladatot tűzte ki célul.

A mai feladatok teljesítésekor nem feledkezhetünk meg a holnapról sem. A holnap, azaz a Jövő negyedévek fejlesztési alapját képezi a kutatási. kísérleti'munka.

A szakirodalom, a nemzetközi kapcsolatok, tapasztalatok alapján tervszerű kísérleteket végzünk a technológia, a berendezések fejlesztése, a gazdaságos anyagfelhasználás és gyártás érNegyven holdas kertészet

Befejezésként összegezhetjük, hogy pártunk VII: kongresszusának hatá- ' rozatai és azt megelőzőén a Központ i Bizottság irányelvei — a gazdasági feladataink megoldására — termékeny talpjra találtak gyárunkban is, Termelőszövetkezeteink egyre töb- fen!. A kertészeti igényes növények melyet nemcsak a kongresszusi felbet foglalkoznak a belterjes gaz- természetesen gondos munkát, ajánlásunk sikeres teljesítésével

dálkodás gondolatával. Ezt a gon- nagy hozzáértést kívánnak. A bőcsi hanem az 1960 évre tervezett műdolatol a legtöbb helyen - amenj- Haladás tagjai, azonban mindezt . „ „ ™ 1Cr ™' mu

nyit-e ‘ehetséges - meg is valósit- biItositani tudják, és az elkövetke- * koroeru»«. s.jak. Ezek kozó a termeloszovetke- ~ - . .,

___ _ », .. keres teljesítésevei is igazolni foz

etek közé tartozik a Most Hala- zo «lekbe? valoszmuleg a kerte- k

dás is. A jövő gazdasági évben 40 szét is szép hasznot hoz majd a Gá, Béla

holdon akarnak kertészetet létesí- fiatal szövetkezet tagjainak. i főmérnök

UJFALÚ EPUL

— Kérem, azt lassan már mi sem tudjuk, hogy kJ hol lakik? — „panaszkodnak" Tisza- bábolnán a tanácsbeliek —. mert annyi új ház épül évről-évfé. hogy lassan itt mar egy másik falu fejlődik. Uj. szebb, mint a régi Bábolna volt. A

nádiödcles ház is mind kevesebb lesz: felváltja a pala- és a cseréptető. de a legtöbb helyen elbontják a r&it. s tömbházát építenek a helyébe.

A múlt évbpn 19 új ház épült, de a közelgő zárszámadás után is sokan szándékoznak felkeresni

Foto: Szabados György

építési engedély kiadása végett.

Aki tíz évvel ezelőtt járt utoljára Bábolnán. ma már rá sem ismerne, s aki majd ismét csak tíz év múlva látogat el oda« könnyen lehet, hogy nem falut, "de mezővárost talál a helyén!

Huszonötmillió forintos tss-heruházás — saját erőből!

kezet az idei üzemtervek elkészítésénél az állami hitelből történő beruházások mellett számba vette saját lehetőségeit is. A legtöbb tervezésnél arra Is figyelemmel voltak: mit tudnak saját erőből elvégezni. Ezen a -téren a tiszaszederkényiek jártak elöl jő példával, akik saját erőből már négy istállót létesítettek. A kesznyéteni. sajószentpéteri termelőszövetkezeteknél, ahol az idén tőbbmillió forintos beruházással új, 150 holdas öntözéses kertészetet létesítenek, úgy határoztak, hogy az esöztctö berendezés csővezetékéhez szükséges földmunkát saját erejükből végzik el.

A megyében több mint 50 tsz határozott úgy. hogy a silótakarmány tárolására szükséges bernházásokat

saját erejéből fedezi. Az alföldi jellegű járásokban a tagságból munkabrigádokat alakítanak. Ezeknek lesz a feladata, hogy a helyi építőanya* gokat kitermelje.

A megye északi vidékein, ahol A hegyekben korlátlanul áll rendelke* zésükre a tsz-eknek a kő, már most megkezdték az építkezéshez szüksó* ges építőkő termelését, több tez házilag vfcgzi el a i tést is, hogy még a nyári munkák megkezdése előtt be tudja fejezni a közös építkezéseket. Elsősorban ki* sebb istállókat, takarmánykamarákat, kocsi- és gépszíneket, műhelyeket akarnak létesíteni.

Az előzetes tervezés szerint a Borsod megyei tsz-ek az idén saját ere« jükból mintegy 25 millió forint be« r uh ázást végeznek el.

Jóska új életet kezd

Az 1960. évi süldőnevélési akcióról

Az állatförgalmi vállalatok már a múlt év november 15-én beindították az I960, évi süldőnevélési akciót, amellyel végleg megszűnik a termelők bizonytalansága a malacok és süldők szabadpiaci eladási lehetőségeivel szemben. A kormány ebben az akcióban olyan árakat biztosított, amelyekben minden termelő megtalálja számításait. Az akció lényege ugyanis, hogy az állam előre meghoz tározóit fix összeget biztosit a szerződő feleknek, akik a feltételek betartásával bizton tervezhetnek a megállapított összegre. Érdemes tehát minél több anyakocát tartani, mert a süldőnevelés — a szerződéses hizlaláshoz hasonlóan • — megfelelő jövedelmet biztosit úgy a termelőszövetkezeti tagoknak a háztájiból, mint az egyénileg gazdálkodóknak. ÍEmellett lehetőség nyílik minden [termelőnek arra, hogy az akcióban [ lekötött süldőjét 'átszerződje a hizla- llási akcióba.

r — Milyen. süldők köthetők le az fakció keretében? — kérdeztük az [ Állatförgalmi Vállalattól.

[ — Minden jócsontozalú. tovább- r hizlalásra alkalmasnak látszó 6—14 [hetes korú. ft—20 kilóg rbrrlm súlyú [és bármilyen fajtájú malac, amelyet [a szerződéskötéstől számítva leg- [ korábban 2 hónap múlva, de legkésőbb S hónapon belül, legalább 40 [kilogrammos súlyban a szerződésben [kikötött szállítási feltételek szerint [kell átadni. A szállítási időt úgy kell [megszabni, hogy a süldők 6—7 hóna- [posnáí ne legyenek idősebbek. M;n- [den szerződéssel lekötött malac után [az Állatförgalmi Vállalat kirendelt- [sége az egyéni termelőknek >s tsz- [ tagoknak 200 forint kamatmentes lelőleget utal ki.

[ A szerződés alapján átvett süldőkért az Állatförgalmi Vállalat a mindenkori állami szabadárnál 50 fillér- [rel magasabban megállapított qrat rfizeti. Ez az ár azonban nem lehet [alacsonyabb a jelenlegi megadott »áraknál.

! A szerződés teljesítésére 40 kilogrammnál alacsonyabb súlyú süldőt, ivalamint kan ivarú. nem ivartalaní- k’°tt süldőt átadni nem lehet. Az ilyen i süldőért csak az átvételkor érvényes ^állarr.C szabadár fizethető ki.

\ — S mi történik olyankor, amikor )a süldőnevélési akcióban lekötött sül- időit a termelő hizottsertésként, szer- 19ödésesen szeretné átadni?

I — Mód van arra — felelték az Al> latforgalml Vállalatnál —. hogy a

► süldőnevélési szerződés megváltoztatását kérje a termelő Ezt » szándékát a süldő átadása előtt 30 nappal I közölje a vállalat kirendeltségivel, illetve felvásárlójával ?kj az úgynevezett „átszerzödést" megcsinálja.

M R

— Mát mi? — adta az ártatlant az elnök. J

— Mostohább a mostohánál. Most is öt fo-, rinttal engedett el.

— Hagyd ott őket, fiam. *Megjöhetne már az, eszed — komolyodott el Pista bácsi.

— Hova menjek, ki ad nekem szállást? ,

— Adunk mi, gyerek. Persze, ne gondold,,

hogy palotában fogsz lakni. Éppen egy ilyen szorgalmas legény után kajtanunk, aki elaludna az istállóban a tehenek mellett. Még fizetünk is érte, havonta öt munkaegységet írunk a neved után az, ott elalvásért A másik húszat megkeresheted, azzal, hogy bekészited a takarmányt, korareggel, megrakod a jászolt, hogy mire jönnek az állat-, gondozók, legyen a jószág előtt. Még vekkert is . veszünk az ágyadhoz, hogy el ne aludd az etetést. '

— Nem kell nekem vekker — önérzeteskedett Jóska. — Amikor megy a hajnali hármas,, mar kelek is. %

— No, akkor hát, Jóska fiam. csapj a mar- \ komba! — nyújtotta a kezét az elnök.

— Osztán mit fognak szólni az öregek? —i--Azzal te ne törődj. Most hazamegyünk, i

alairim a belépési nyilatkozatot és kész Bízd, ránk, majd mi beszélünk velük. Eleget dolgoz-, rájuk- Ut °* ide}e- h°fÜ a magad lábára' art). Örüljenek, ha nem visszük őket a törvény' ele, mert megkapnák a magukét, annyi szent. * ... jóskn búzott még egyet a kisüstiből ketté', törölve serkenő bajuszkáját, hetykén kiáltotta: t

— Benne vagyok. Pista bácsi! (

Az elnök erőteljesen megrázta Jóska inas. I

kidolgozott kezét, majd a lovak közé csapott. I IjöSKARA MAR I fl \sz. Mállójában virradt ]

.!----------a hajnal. A nevelőanyja]

r

ángatta ki az ágyból, de hogy Jóska gyanús moz-\ dulatot tett az ágyhoz állított villa felé, jobbnak ] látta könyörgésre fogni a dolgot. ígért fűt-fát, | mindazt, amit eddig megtagadott tőle, csak men- J jen vissza. \

A legény ásított egy nagyot, majd csendesen J megszólalt: . f

— Menjen innen. Maris néni. Magának »Hi nincs semmi keresnivalója. Ez a m\ istállónk — J *** mintha vUágcleféhen tsz-tag lett volna, ftítyö- J ’é-zre fogott munkához, az úi.élethez.

GULYÁS MIHÁLY I

ujjával a száját, kihúzta magát:

— Nem apám az nemereszkedik. akad olyan cimbora, aki nem sajnál tőle egy féldecit. Jóska nem mozdult semerre, a nevelőszülők értették a módját, hogyan kell ki- tépdesnl az elvágyakozó lélek szárnyait. Addig magyarázták neki, hogy ő egy tökkelütött fajankó, meg hogy három elemivel manapság még koldulni se lehet. — végül beletörődött sorsába. Gazdái jól tudták, fenn kell tartani azokat a körülményeket, amelyek Jóskát a mozdulatlanság állapotához ragasztják. Engedményeket nem lehet adni, az felbátorítja az elnyomottat: „megmutatja neki az ember az ujját, bekapná az qgész kezét". Nem, barátocskám, nekünk szükségünk van rád; hogy neked nincs ránk? Hát istenem! teszünk róla, hogy legyen. Elhíresztelték hát róla, hogy tisztátalan, nyavalyát kap az ember még a közelségétől is — aztán elkergették. Bevált a módszer, Jóskát senki sem akarta pártfogásába uenni. Végül insszakönyörögte magát. Ekkor jóllakatták. kedveskedtek neki, és Jóska ellágyulva csókolta meg nevelőanyja kezét.

Teltek-múltak az évek, Jóskával katonasorba vergődött az idő, de Jóska katonának se kellett, alacsonysága miatt, meg a szemén is talált valami kifogásolnivalót a doktor. Nagybúsan ücsörgött a szekéren a nótázó regruták között, a bakon a • tsz-elnök dirigálta a két felpántlikázott lovat. Hatra-hátra kurjantott, ha megakadt a rtota:

— Nótát, fiúk! Ott a bütykös a lábatok alatt, tekerjétek ki a nyakát, hadd folyjon a vére!

I A LEGÉNYEK I magukat.

!-----------________! Amikor körbejárt a bütykös,

J

óskát is elérte. ..Húzd meg, pajtás!" — ütöget- ték hátba. Es Jóska „meghúzta" istenigazából. Szilvórium volt abban, valódi kisüsti, s Jóska akkorát krákogott, hogy a cimborák hasukat fogták nevettükben. Néhány perc múlva, amikor pirosodni kezdett a legény arca, az elnök odaszólt neki:

— No, Jóska fiam, érzed-e már a „mennyországot"? — célozván a pálinka „csodáiévá" hatására.

— Ez nem is olyan rossz — bólintotta.

— Pokol az, fiam. ha megszokod. De most szabad. Hé, legények, ad iátok még neki, ne mondja, hogy az „apja" hízónál ve— az ..enjr’" jó gúnyosan megnyomta, hogy még'.táska is értett belőle. Jóska ivott, majd megtörölve ingetiapja szubaduli csak a cselédsorsból. Állami gondozott volt az árva, faiura került nevelőszülőkhöz. Kikerülvén az iskolából, a nevelőszülők to- rábbra is maguknál tartottájc, bár nem járt utána fizetség. Sebaj, kacsintott az anyjuk apjukra, kihozzuk mi belőle a tartásdijat. Ki is hozták. Az apjuk a gyárba járt. de az otthon maradt tíz hold földecske sem maradt gazda nélkül, megmunkálta a családtaggá törvényesített cseléd. Szántott- vetett s míg gazduramék tollasodtak, a Jóska gyérek (nevezzük Jóskának) azt se tudta, hányadán áll a világ, hogy már tizennégyesztendössé izmosodott körülötte a demokrácia, mely számára is szép és emberséges elveket honosított még. Nem tudta, h.onnan is tudta volna? A ntvc'ö- szülök ügyes rabtartőknak bfzonyyltak. Tudták, ha a Jóska beleszeret a tudományokba, ha meg- okosodik, észreveszi az érvényesülés kitárt kapuit és hátat fordít nekik, elröpül a megtépnlvaló madarka. Jóska hiába igyekezett volna, a körülmények tompává tették ragyát. Ha kezébe vette a könyvet, azt a veszedelmes „lázitót", gazdasszonya azonnal ráripakodott: Nem találsz megadnak munkál? — Q talált neki Este korán ágyba kergették, mit nocsékolja az áramot! Mások még az igpzak álmát aludták, Jóska iízen- kétéves fejjel már az istállóban szorgoskodott. Fáradtan, törődötten ment iskolába. Pajtásai el- idezenedtek tö'c lassan a tanító Is „belátta", hogy Jóská: „reményiélen eset". Harmadik oszlályb-vx érte c iizenne^t/edilc esztendő. Nem voU <eltűnő. mert kisnövésü volt. talán ez az előnytelen testi sajdfossáj7- h serkentette a rossz nyelveket, hogy lfC°ker^a ° konzekvenciát: hiányzik egy

I AMIKOR AZ ALLAM I i”*“« Jóskáról a __ ' kezét (nehezen ment, minden áron el akarták vinni, hogy vhlami’yen mesterségre fogják, de végül Jóskára bízták a ‘döntést, és Jóska, szegény Jóska nemet mondott a neve’őszülők rábeszélésére), rájöttek, hogy a gyedeknek „rossz szaga" van, az istállóban vetettek neki nyomorúsános ánuat. A három tehénke küldött testvéri melengetőt Jóska egyetlen lópokróc alatt didergő testének, ha odakint' zúgva- bömbölve' hordta a havat a szél.

■Jóska nem járt moziba — nem volt rá pénze. A kocsmát sem neki találták ki, pedig ha be( ÉL EGY LEGÉNY | valahol egy borsodi kis faluban, aki néhány hó-