Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

2 esZAKMAGTARORSZAO Szombat. 1960. Január 90. Folytatta tanácskozását az országgyűlés Az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Moszkvában Moszkva (MTI) Moszkvában pénteken közleményt tettek közzé arról, hogy február 2-án a szovjet fővárosban értekezletre ölnek össze az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak küldöttei a mezőgazdaság fej­Az értekezlet előreláthatólag megvitatja az érdekelt országok mező- gazdaságának szorosabb együttműködésével összefüggő problémákat. A küszöbön álló tanácskozás jellegében hasonló lesz ahhoz, amelyet 1958 májusában ugyancsak Moszkvában tartottak a kölcsönös gazdasági segít­ség tanácsában résztvevő országok kommunista- és munkáspártjai. A februári értekezleten a mezőgazdaság kérdései szerepelnek és az európai szocialista országoknak minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy az ipar mellett az eddiginél szélesebb alapokra helyezzék mezőgazdasági együttműködésüket, s a mezőgazdaságban is kialakítsák a helyes munka- megosztást. a fokozott kölcsönös segítséget. Ejtőernyősök szállták meg az algíri kormányzóság épületét I francia vezérkari főnők Algériába repült — Íz algíri események visszhangja Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszbeszéde Elmondotta, hogy a képviselők sok hasznos észrevételt, értékes indít­ványt. javaslatot tettek. Számosán mutattak rá arra. milyen kiaknázat­lan lehetőségeink vannak új és új népgazdasági tartalék feltárására. így például figyelemreméltó ész­revétel volt az. hogy a nagy erőfe­szítéssel elkészített Keleti Főcsator­na hasznosítása még nem megfelelő. A főcsatorna megépítése állami fel­adat volt — mondotta a miniszter —. most az illetékes helyi szerveken, a környező falvak, községek lakóin a sor: mozgósítsák a helyi erőforráso­kat. s bizonyos, hogy kormányunk minden támogatást megad számukra. — Jelentős tartalékok rejlenek például hőforrásainkban, amelyek­nek vizével viszonylag alacsony be­ruházással melegágyakat fűthetünk. palántákat nevelhetünk. Az ilyen kezdeményezéseket kormányunk kész hitelekkel is támogatni. Nyers Rezső hangoztatta még. hogy a vitában felmerült valamennyi észrevételt az Illetékesek meg­vizsgálják és a lehetőségekhez mérten Igyekeznek megvalósítani a hasznos, jó javaslatokat — Képviselőtársaim valamennyi­en egyetértenek abban, hogy költség- vetésünk fő arányain ne változtas­sunk; a költségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthetők. Ezért arra ké­rem az országgyűlést hogy azokat változás nélkül fogadja el. RÓNAI SÁNDOR elnök ezután sza. vazásra tette fel az 1960. évi költség­vetésről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés az 1960. évi költségve­tésről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben, az erede­tileg beterjesztett ößzegekkel, egy­hangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton délelőtt tíz órakor folytatja tanácskozását Az ülés napirendjén szerepel a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának a vi­lág parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása; a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molója. továbbá az országgyűlés kül­döttségének a Csehszlovák Köztár­saságban tett látogatásáról szóló be­számoló. (MTI) ALGÍR. A Reuter és az AP jelen­tése szerint pénteken délben ejtőer­nyős katonák szállták meg Algírban a kormányzóság épületét. Mint a Reuter közli, az ejtőernyősök felvál­tották a rohamrendőröket, akik az épületei a múlt hót óta őrzik. Az AP közlése szerint a zendülök lényegében egész Algírban átvették a hatalmat, Delouvrier főkormányzó és Challe tábornok távozásával meg­nyílt előttük az út. Az ejtőernyős egységek továbbra is helyükön van­nak, de nem akadályozzák a zendü- lók mozdulatait. Algírban pénteken az élelmiszer­üzletek kivételével valamennyi bolt zárva volt. a bankok előtt pedig az emberek hosszú sorokban várakoz­tak a pénztárak megnyitására. A Reuter jelenti, hogy az algiri lakos­ságnak fogytán van a pénze, a napi keresetből élők helyzete súlyossá vált. Az emberek megkezdték az élel­miszerek felhalmozását, az élelmi­szerboltokban minden konzervet fel­vásárolnak. A DPA és a Reuter értesülése sze­rint Delouvrier és Challe nem Budá­ban, hanem az Algírtól 25 kilométer­re keletre fekvő Reghalában állítot­ta fel főhadiszállását. Az AP arról tájékoztat, hogy a cenzuratilalomtól mentesült szélső­jobboldali algíri lapok a lakosságot a zendülök .támogatására szólítják fel. A sajtó Dénzt és ajándékokat kért a lakosságtól a lázadók részére és ezenkívül közölte, hogy a lázadók rádióadója milyen hullámhosszon és milyen időpontban sugároz műsort. A szélsőjobboldali szervezetek fel­szólították mindazokat az arabokat, akik valaha a francia hadseregben szolgáltak, támogassák a zendülést De Gaullc-lal szemben. PÁRIZS. A Reuter és az AP je­lenti, hogy a francia kormány pén­teken délután 6 órakor Debré mi­niszterelnök elnökletével összeült az algériai helyzet megvitatására. A kormány ülésén De Gaulle elnök nem vett részt. A Reuter a France Soir című lap­ra hivatkozva közli, hogy Paulcly tábornok, francia vezérkari főnök De Gaulle utasítására titokban Al­gériába repült, hogy találkozzék De- louvrier-val és Challe tábornokkal. Az AP arról tájékoztat, hogy Deb­ré francia miniszterelnök pénteken délelőtt egymásután fogadta a veze­tő politikusokat, köztük az igazság­os a hadügyminisztert. A Reuter jelenti, hogy Soustelle hi­vatalának szóvivője újságírókkal kö­zölte, az algíri fejlemények nem vál­toztatnak Franciaország atomrobban­tási tervein. Becslések szerint a fran­cia atombombát február első felébén robbantják fel. TUNISZ. A DPA közli, hogy a tunéziai kormánykörökben nagy nyugtalansággal figyelik az algíri eseményeket Attól tartanak, hogy az algériai fejlemények a francia had­seregben azok alá adnak lovat akik az algériai felkelők ellen vívott há­borút szükség esetén tunéziai terüle­ten is készek folytatni. Az új-Desztur párt lapja szerint De Gaulle válaszúton van. félreért­hetetlenül meg kell mondania, hogy a zendülőket pártolja-e vagy pedig a haladás oldalára áll. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának nyilatkozata az algériai helyzetről Tunisz (MTI) Mint nyugati hírügynökségek jé- lentik, az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányának tájékoztatásügyi minisztériuma ' Tuniszban pénteken nyilatkozatot adott ki, * amelyberi a kormány-, rámutat,’ hogy az algíri ultrák állnak fiz algériai kérdés, bé­kés rendezésének útjában. Az algériai ideiglenes kormány a nyilatkozatban felszólította Algéria lakosságát, hogy „tartsa.magát távol a jelenlegi eseményektől” és utasí­totta fegyveres erőit, avatkozzanak be. ha fasiszta banditák fenyegetik a lakosságot. Az FLN fegyveres erői utasítást kaptak, hogy testvérként fogadják azokat a francia katonákat, akiknek a jelenlegi helyzet*lelkiismereti prob­lémát jelent — hangzik a nyilatkozat és felhívással fordul a francia had­seregben szolgáló muzulmánokhoz, álljanak a nép oldalára. Az algíri helyzethez állástfoglalva a nyilatkozat hangoztatja, hogy a francia kormány valójában átengedte Algírt az ultráknak, akik mindig is diktálták a politikát Franciaország­nak és kormányokat buktattak meg. A hadsereg egy része az ultrák olda­lára készül állni és a fasizmus lett úrrá az utcákon. Az algériai ideiglenes kormány nyilatkozata bejelenti, hogy a kor­mány a fasiszta veszélyre való tekin­tettel felszólítja a muzulmán lakos­ságot, tekintse magát az általános mozgósítás állapotában. Jó jelnek tekintik, hogy az algériai katonai vezetők egyike, Olie tábor­nok, a Constantine-l hadtest parancs­noka napiparancsban szólította fel a tisztikart, járjon elöl jó példával a De Gaulle iránti rendíthetetlen hű­ségben. Az algíri ultrákkal rokonszenvező Arrighl szélsőjobboldali képviselő, aki két évvel ezelőtt még De Gaulle hívének számított, ezzel szemben azt jósolta, hogy Algírban még pénte­ken megalakul az ideiglenes ellen­kormány. A délutáni párizsi lapok egyöntetű véleménye szerint Ely tábornok azért utazott Algírba, hogy *,De Gaulle iránti hűségre bírja az ingadozó tisz­teket”. tások terén is, amelyekre azt mondja az ember: ez már valami! A párt helye« politikája, jő kul­túrpolitikája révén olyan alap teremtődött meg, amelyet sze­rintem még nem használunk ki eléggé. E téren is meggyorsíthat­nánk a fejlődést, ha néhány kér­dést alaposabban fognánk meg. Fontosnak tartja például, hogy egész szellemi életünket. Irodalmi, művészeti életünket a viták pezsgő, eleven, szenvedélyes atmoszférája Jellemezze. Figyelembe kell venni azt —- folytatta —. hogy az elmúlt években kulturális életünkre elég széles fronton betört a kispolgári szellemű szemlélet. S amíg nagyon helyesen és szükségszerűen harcol­tunk a revizionizmus és a népies harmadik út ellen, ezek a langyo­sabbnak látszó, de egyáltalán nem veszélytelen polgári tendenciák vad­víz módjára szivárogtak be kultú­ránk egész területére. Ez ellen na­gyon komoly harcot kellene Indíta­nunk most már. — Valami lrtózat az — folytatta — ami az úgynevezett könnyű mű­faj terén van, pedig ez széles töme­geket érint és nemcsak a Kis Színpa­dot és a Vidám Színpadot jelenti, meg a rádiónak és televíziónak ilyen­fajta műsorait, hiszen ezek adnak példát és műsoranyagot a kultúr- otthonokban folyó ilyen irányú mun­kához is. Még veszélyesebb dolog az, ha az ilyenfajta szórakoztató ipar úgy próbálja álcázni magát, hogy korszerű mondanivalót igyekszik adni. A mai problémákat járatják le azzal, hogy azokat a kispolgáriság ronda mezébe Öltöztetik. — Amikor semmitmondó, monda­nivaló nélküli, vagy látszólag monda­nivaló nélkül, de rejtetten nagyon \ helytelen mondanivalót hordozó mű­vek számára nálunk így nyitott az út, a problémézó, a lényeget kereső irodalom számára véleményem sze­rint sem kritikánk, sem az irányító tényezők nem adják meg a szükséges bátorítást és segítséget. Félreértés ne essék: nem igénytelenséget, nem mentséget, nem kevesebb kritikát kérek ezekkel a művekkel és frői próbálkozásokkal szemben, hanem löbb szeretetet és több törődést. — A szocialista élet külsó (orrnál elrendeződnek, a falun sem az a fő probléma már, hogy a paraszt belep, vagy nem lép be. Belép. De Igaza van Z. Nagy Ferencnek, amikor azt mondja: az a jövő Idők próbája, ho­gyan lesz szocialista emberre. Ehhez a szocialista emberré-váláshoz a mű­vészet rengeteg segítséget tud adni. Ha keres, kutat, felvillantja az. uj összefüggéseket. Ml a morális problé­mákkal való foglalkozást eddig el­adtuk, ma Is eladjuk a polgári iro­dalomnak. Nekünk ezekre a morális problémákra szocialista választ kell adnunk, s abban az irányban kell se­gítenünk művészeinket, hogy ezt a választ meg tudják fogalmazni. Darvas József végül a költségve­tést elfogadta. BRUTYÖ JANOS országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus épHéaében «lért eredmé­nyeink együtt jártak a dolgozok elet­é> munkakörülményeinek további ja­vulásával. Pártunknak éa kormá­nyunknak azok a tervei, amelyek a múlt évben a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására ira- nyultak, megvalósultak. Ez tovább növelte a nép bizalmát a párt ée a kormány iránt. .................. Beszélt a túlórák csökkentesének fontosságáról és a költségvetést el- fogadta. Dr. STARK JANKA Pest megyei képviselő az egészségügyi tárca költ­ségvetéséhez szólt hozzá. Hangsú­lyozta, hogy a párt és a kormány rendkívül fontosnak tartja az egész­ségügy fejlesztését. A költségvetést elfogadta. Dr. ZSIGMOND LÁSZLÓ. Vas megye országgyűlési képviselője me-* gyéjét érintő kérdésekkel foglalko­zott. TÓTH JANOSNÉ. Komárom me­gye országgyűlési képviselője felszó­lalásában a szocialista kereskedelem fejlődéséről beszélt. A költségvetést mind a kereskedel­mi bizottság, mind a maga nevében elfogadta. ÁBRÁNYI ISTVÁN, a Heves me­gyei képviselőcsoport nevében szólt a költségvetéshez. Elsősorban a mező- gazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatos egészségügyi, szociális éa kulturális kérdésekről beszélt. OLÁH GYÖRGY Szolnok megyei képviselő a tanácsok vonatkozásában vizsgálta a költségvetést, örvendetes, hogy a tanácsok előirányzata az ed­digiekhez képest növekvő összegben szerepel a költségvetésben — mon­dotta. i VIDA MIKLÓS, a budapesti kép­viselőcsoport tagja a nehézipari tár­ca költségvetésével kapcsolatosan az ■ ország energia helyzetével és az ab- ’ ból adódó feladatokkal foglalkozott. Ezzel a vita befejeződött A felszó­lalások^ Nyers Rezső pénzügymi­részvevő dolgozók száma megkétsze­reződik, s ehhez is biztosítják a megfelelő anyagi alapot Rendkívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikí­sérletező iskoláknak az eddigi 10 millióval szemben 25 millió forintot irányoztak elő, Felszólalása további részében szá­mos olyan kérdést vetett fel, amelye­ket a következő években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az óvoda-probléma megoldása a falun. A napközi ottho­nok befogadóképességének további bővítése, vagy a középiskolai tante­remproblémák. — Rendkívül nagyjelentőségű do­loggal foglalkozik a Művelődésügyi Minisztérium, amikor előkészíti az iskolareformot, — folytatta Darvas József. — Az élet, a valóság és az iskolai oktatás közelebbhozása. a munka és a tanulás szerves egysé­gének megteremtése új tartalmat, új szemléletet ad a nevelésnek, ugyan­akkor felkészít a gyakorlati életre A kísérleti iskolákban nagyon jelen­tős munka folyik. A tapasztalat az hogy az üzemekben és a gazdaságok­éban Is nagyon szívesen és jól foglal­koznak az odakerülő gyermekekkel. Foglalkozott a felsőoktatás és a népművelés néhány kérdésével Is végül a művészet és az irodaloir problémáiról szólt. Véleményem sze­rint az irodalomban, a művészetber egy jó irányú megszilárdulásnak vol­tunk tanúi az elmúlt Időkben. Ez el­sősorban arra vezethető vissza, hog> a párt eredményekben mutatkozó jí politikája hatott az írókra és a mű­vészekre. Elrendezik a dolgokat szí­vükben, agyukban, s mindez az al­kotásokban is megmutatkozik. Akái az irodalmat, akár a színházat, vágj a filmet nézzük, tudunk olyan ered menyeket felmutatni a pártos alko Darvas József felszólalása DARVAS JÓZSEF országgyűlési képviselő a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Többi között a következőket mondotta: — Szinte fel sem tudjuk még mér­ni azt, hogy a kultúra minden terü­letén milyen új feladatokat jelent az az óriási jellegű forradalmi válto­zás, ami most a falun végbemegy. A szocialista mezőgazdaság a dolgozó parasztok számára új igényeket, új kívánságokat, új tartalmat jelent. Fel kell készülnünk arra, hogy eze­ket az egyre növekvő igényeket ki­elégítsük és úgy töltsük meg tarta­lommal az emberek növekvő kultu­rális igényeit, hogy valóban szocialis­ta emberekké váljanak. Az elmúlt esztendőkben találkozott az embei néha olyasfajta pénzügyi szemlélet­tel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nem igen ad. A kultúra igenis „hoz” pénzt, mert a műveltebb em­ber, a műveltebb emberfő, a neme­sebb lelkitartalom — mindez sok­szorosan visszafizetődik a termelés­ben is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kultúrára fordított összegeket. Az elmúlt évhez képest több mint félmilliárd forinttal emel­kedik a kulturális tárca költség- vetése. A Művelődésügyi Minisztérium he­lyesen osztja el a rendelkezésre álló összegeket. Legtöbbet az alsófokú oktatásra adott, amit helyeselni kell, mert az 1956 előtti kulturális politi­kánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a területet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasztásokat Az óvodák férőhelyét 7500-al tud­ják emelni és közel ezerrel nő ebben az évben az általános iskolai tanter­mek száma. Az új típusú tanítókép­zőknek is elég jelentékeny összeget biztosítanak. A levelező-oktatásban a nagyszerű kezdeményezéseket. Felszólalásának befejező részében a gazdasági vezetés néhány kérdésé­ről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. — Az önállósággal-Jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek való­ban egyszemélyi felelős Irányítói, gazdái. Feltétlenül biztosítsák a he­lyes szocialista fegyelmet és külön kiemelem: üzemekben különöskép­pen a technológiai fegyelmet. Vezes­senek határozottan. Legyenek igé­nyesek önmaguk és munkatársaik munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszél­jék meg munkatársaikkal feladatai­kat, magyarázzák meg nekik meg­bízatásuk célját, jelentőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvál­lalta, vagy erre utasítást adtak neki, követeljék meg az adott szó megtar­tását. Legyenek nyugodt vezetők, de ugyanakkor türelmetlenek és kibékít- hctetlenek a hibákkal, a lazaságok­kal. a kötelességmulasztással szem­ben. Kíméletlenül lépjenek fel gazda­sági vezetőink az anyagi . jellegű visszaélésekkel szemben is. A rend­szeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehaj­tását erősítenünk kell a kormány­ban. a minisztériumokban, a terv­hivatalban. a tanácsoknál és minden más területen. — A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fegyel­met és elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. Az Ilyen vezető nem válik az igaz: élvezni fogja a dolgozók többségének megbecsülését, feltét­len bizalmát, s ez a biztosítéka an­nak, hogy vezetők és beosztottak eggyéforrottan, egy akarattal tudnak küzdeni az adott kollektívára véró feladatok jó megoldásáért — Legnagyobb kincsünk a dol­gozó nép alkotó tevékenysége. Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dolgozók ér­zik, hogy az országban minden az ö érdekükben történik; az ö javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a kor­mány határoz és javasol. Tudjuk, hogy dolgozó népünk sze­reti hazáját és boldog szocialista országot megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tu­datában annak, hogy terveink meg­valósítása, a népgazdaság erőtelje­sebb fejlesztése és az egész nép — benne saját maga és családja — jö­vőjének alakulása egyéni munkájá­tól függ nagymértékben. Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait erőfeszítéseit siker — A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítását hazánk erősödését, a dolgozók életé­nek további javulását szolgálja. Ezén javaslom, hogy a tisztelt országgyűléi azt fogadja el, emelje törvényerőre (Nagy taps.) Ezután KERKAY ANDORNE, a Fejér megyei képviselőcsoport nevé­ben a könnyűipari tárca költségveté- : séhez szólt hozzá. (Folytatás az 1. oldalról.) reink biztosítéka az, hogy egyre bő­vül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal. Ez az együttműködés — első­sorban a KGST keretében — a műit évben minden területen lé­nyegesen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy je­lentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben részvevő valamennyi or­szággal az 1961—65-ös évekre szóló — tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosszú- lejáratú külkereskedelmi megálla­podásokat is, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül. — Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának jegyében a továbbiakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal is erősít­sük gazdasági kapcsolatainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezen az alapon kíván­juk növelni áruforgalmunkat az em­lített országokkal. — Ez évi tervünk ebben a vonat­kozásban is fejlődést mutat. Pozití­van értékeljük, hogy az utóbbi hó­napokban megállapodásokat írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görög­országgal és más kapitalista orszá­gokkal is. — örvendetes, hogy fejlődik gazda­sági kapcsolataink a függetlenségü­ket nemrég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is. — A legteljesebb bizakodással né­zünk építő munkánk idei feladatai­nak sikeres megvalósítása elé — folytatta. — Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derű­látásra. Munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esz­tendőben újabb és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi munkaverseny hatal­mas sikerei azonban nem felejtethe­tik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jelenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelent­kezett a már sokszor elítélt „mennyi­ségi szemlélet", a létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek feles­leges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés hát­térbe szorulása. A szocialista munka- verseny célkitűzései nem szorítkoz­hatnak ezért egyoldalúan és általá­ban mindenütt mennyiségi, többter­melési eredmények elérésére, Az 1960. évi munkaverseny sikerének kivívásában, az eredmények elérésé­ben számítunk a szocialista munka­versenyben élenjáró szocialista bri­gádok munkájára, aktív közreműkö­désére, amelyek példamutató kezde­ményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egy­szersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyí­tését is, — tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom