Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
3 Világ proletárjai, egyesüljetek! fmiiiíimumsiüü A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. érfolyam 24 aim Ara 50 fillér I®*®. január 29. péntek Közel hatvaeiisyolciiKüliár«Eo§ az idei költségvetés Tegnap délelőtt megnyílt a» országgyűlés ülésszaka — A pénzügyminiszter expozéja A kohászok szolgálatában (3. old.) Döntött a falu (3. old.) Jegyzetek •5. old.) V______________________________________________i Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, lASonozi Pál, Nagy' József né, Nyers Rezső, dr. Nezvál ~erenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, ~rautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos "crvhiiatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elnöki megnyitója es az országgyűlés tagjai között szétRónai Sándor ezután bejelentette, hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsában egy hely megüresedett. A megüresedett helyre az ország- gyűlés Marosán György képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál képviselők miniszterré történt megválasztása folytán a kereskedelmi és a mezőgazdasági állandó bizottságban egy-egy tagsági hely megüresedett A megüresedett helyekre az elnök javaslatára. a kereskedelmi bizottságba Horváth Imrénét. a mezőgazdasági bizottságba Kricskovica Józsefet választották. Ezután az országgyűlés — az elnök javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak a világ parlamentjeihez és kormányaihoz Intézett felhívásának tárgyalása; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 4. Az órszággyülés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatáséról szóló beszámolója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány légiem tosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelentős eredmények születtek, amelyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munkaverseny. Az állami ipar például 12 százalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazdaságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le. mint terveztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly 9 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a .Megelőző évben, a kiskereskedelmi forgat’ 11 százalékkal haladta meg az elu-., évit. Különösen emelkedett vegyesipari cikkek a ruházati és forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, így a szocialista ipar termelése, a termelékenység. a nemzeti jövedelem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi. hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár országunk gazdasági élete egészségesen fejlődik. és erőteljesen felfelé ível. nem mentes a problémától sem: a múlt évben a termelés növekedéséhez a tervezettnél nagyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése. és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése.. a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelményekkel; a befejezetlen beruházások állománya abszolút mértékben nem csökkent. Az ország pénzügyi helyzete A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a többi között megállapította: a tavalyi állami költségvetés egyensúllyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal. a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. Az Országos Takarékpénztár szerint a múlt évben a lakosság — saját megtakarításaival — 2.4 milliárd forintot fektetett be lakásépítkezésbe, amelyhez az állami bankszervezet 1.1 milliárd forint hitellel járult hozzá. — Az idei költségvetési javaslat összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1966. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves terv főbb mutatóit. így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése, a szocialista ipar termelése, továbbá a termelékenység, valamint a mezőgazdasági termelés számottevően meghaladja majd az 1960-ra eredetileg előírt színvonalat. A tervezettnél gyorsabb lesz tehát beruházások, a reálbér, valamint a belkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme is. Ha figyelembe vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk: minden feltétel meg van ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat. A továbbiakban részletesebben Ismertette a költségvetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ível, a költségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyihoz képest. Költségvetésünk bevételei 67 713 millió forintot, kiadásai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többletet mutat. A bevételek évről évre növekvő hányadát képezi az állami vállalatok befizetése: 1960-ban kereken 81 százalékkal. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5, az állami mezőgazdaság 8 százalékkal termel többet mint hz előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami Ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalmiadó összege is — elsősorban a termelés növekedése következtében, ugyanakkor a belkereskedelem és a felvásárlás forgalmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társadalombiztosítási járulékbefizetések és hitel visszafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, a földműves- szövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adó és illetékbevételek összege 4405 millió forint, a bevételek 6.5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. — A kisiparosok, a kiskereskedők és az egyéb szabad foglalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta, majd a költségvetés kiadásait ismertette. — A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházások anyagi-műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25— 28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40—41 százalékra csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde a termelő állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok megkezdésére. A beruházási eszközök szétforgácsolásának megakadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban lévő nagyobb beruházások A* ipar fejlődése A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamosenergia iparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia-termelés. több- százezer tonnával bővül a hengerelt- áru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építőanyag- ipar. a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fedezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Uj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be. s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 ezer lakás épül. A költségvetés ehhez 650 millió forint hosszú- lejáratú hitelt biztosít. Több mint 26Ó millió hitelt nyújtunk öröklakás vásárlásokhoz. A költség- vetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki. az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emelkedése nagyobb. mint az elmúlt években Az egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket. amelyeket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének Javítására. Részben már előirányozzék azoknak az új igényeknek a kielégítését is. amelyek a falu szocialista átszervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti nz egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészség- ügyi intézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a hálózat bővítését A kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a meg növekedett feladatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanulóifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, az összkiadások 4,6 százaléka, ami elősegíti néphadseregünk korszerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, az összkiadás 3,4 százaléka. A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több. mint a múltévi teljesítés. A költségvetés több mint 10 ezer művelődési és 1400 egészségügyi intézmény munkájút, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását Is. Uj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből a tanácsok általában száz százalékban részesednek. A feladatok növekedése emellett szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybevehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap. tervek szerint mintegy 1.6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének. számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítását. az ivóvízellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését. illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a községiéi lesztési tervek végrehajtásáért. A községfejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonásákosság pénzben! és munka-hozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosabban használják fel. Államunk továbbra is jelentős anyagi. támogatással biztosítja a község- fejlesztés további előrehaladását De tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell forditaniok a helyi anyagok felhasználására, a vállalatok kapacitásának jobb kihasználására. a helyi ipar fejlesztésére. Tanácsaink. a végrehajtó bizottságok, az eddiginél is következetesebben érvényesítsék a takarékosság szempontjait. gazdaságosan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket. A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra. hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ. s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb, szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazdasági versenyéből. Az idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulásával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges létszámnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedésekkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység tervezett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél nagyobb emelkedést is. Fokozni kell az anyagtakarékosságot. Az állami iparban a tervezett önköltségcsökkentésnek közel 80 százalékát az anyagköltségek leszorításával kívánjuk elérni. E cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesítése azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot Jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacsonyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az Ipari termelés tervezett növekedését. (Folytatás a 2. oldalon.) Megállapította. hoRy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jeientek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Antos István' országgyűlési képviselők elhuny tárói. Méltatta munkásságukat, majd javasolta. hogy Révai József és Antos István emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. Bejelentette továbbá, hogy az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének* megeíelelően a pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés elnökéhez a Magvar Népköztársaság I960, évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés Illetékes állandó bizottságainak kiadta
