Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

EszakmagtaroiuzAg Prolik. 1»«0. Jonoir W. Tegnap délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka villásához. A felhalmozáson belül to- vább nőnek az álló alapok ‘bővitv- sére előirányzott összegek. Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhal­mozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a népgazdaság: terv összeállításánál számos, egyéb­ként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított ösz- szcgeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra összpontosítjuk. Meg kell szünniök az olyan jelensé­geknek. hogy például hosszú hóna­pokig ki sem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalat­tól a másikhoz szállítgatták. mert a gépeket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell szen­telni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az álló- c zközök korszerűsítésére használják Cel a rendelkezésükre álló eszközöket A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a fel- , ismerésnek, hogy a termelés, a beru- j házások és felújítások növekedése j csak akkor szolgálja igazán szocia­lista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvo­nallal. alacsonyabb termelési költsé­gekkel. gazdaságos külkereskedelem­mel és aktív fizetési mérleggel pá­rosul. Az idén tehát még jobban, terv­szerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél Is kö­vetkezetesebben érvényesülne a dol­gozók munkaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés mennyiségi túlteljesítésé­ért versenyezni, de a gazdaságosság­ért minden üzemben lehet, és hasz­nos is versenyezni. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell az anyagi érdekeltség formáit. A nyere­ségrészesedési rendszer eredményes­nek bizonyult, alapelveit változatla­nul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kelj fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját job­ban szolgálná például, ha az alapfel­adatokat és a többletnyereségből való részesedés (mértékét több évre előre meghatároznánk. Tovább kell javí­tanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sar­kallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére. Részletesen szólott ezután (roiyuuás az 1. oldalról.) Ezért tovább kell Javítani az anyag- gazdálkodást, fel kell tárni az alap­anyagtermelő iparágak termelési tar­talékait, hogy az utóbbi években megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés terv- szerűsége és gazdaságossága. Kü­lönösen eredményes lehet a hitelpo­litika helyes alkalmazása, a rövid le­járatú hitelnyújtás feltételeinek cél­szerű meghatározása. Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthető termékek előállí­tásához használjunk fel — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzet­közi fizetési mérlegünk egyensúlyá­nak folyamatos biztosításához külö­nösen nagy szükség van kevés import anyagot tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új exportcikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvo­nal emelésének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szer­kesztő és kutató erők megfelelő össz­pontosításával. a gyártmányok kon strukciójának tökéletesítésével, u megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a dleselesítés és a ki­emelt iparágak — műszeripar, 1 adástechnikai, erősáramú ipar stb műszaki fejlesztési programjának vég­rehajtásában. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gazdasági együttműködés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munka- megosztás fejlődése biztosít műszaki fejlődésünk számára. Népgazdasá­gunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési el­járások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elvek megvalósításának. Az anyagi lehető­ségek bővebbek, mint valaha is vol­tak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok és ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállal­ják a kísérletezéssel, a gyártmányfej­lesztéssel járó kockázatot is. A válla­latoknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesztési alap adta lehető­ségekkel: szorosabbra kell vonni a vállalatok és az ipari, akadémiai ku­tató intézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ezévi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelé­sére fordítjuk, s ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető ja­növekedés túlteljesítése mintegy egy- harmad részben az átlagbérek emel­kedéséből adódik. Az eredeti élet­színvonal emelkedési előirányzat túl­teljesítéséhez — mintegy tizenöt szá­zalékban — hozzájárul az egyes fo­gyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell, — érvényesítve pártunk gazda­ságpolitikájának azt az alapvető el­vét, hogy a nagyobb felhalmozással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkeres­kedelmi áruforgalom szerkezete a la­kosság 'igényeinek megfelelően vál­tozzék. A kiskereskedelem teljes áru­forgalmát 5,2 százalékkal magasabb­ra irányoztuk elő. Ezcnbelül a ruhá­zati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari cikkeké köze! nyolc százalékkal emeiiteo.k. Ennél is nagyobb lcaz a fejlődés a lakos­ság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból 20 százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből 15 százalékkal, te­levíziós vevőkészülékekből 63 száza­lékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények ala­kulásában egyre nagyobb sze­repet játszanak a bérekbe és Jövedel­mekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel pél­dául, hogy az idei költségvetés egész- ségügyi, szociális és kulturális ejő- irányzatal egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, tizennégy százalékkal többet, mink az előző évben. Költségvetésünk közel kilenc- száz gyógyintézeti ágy, harminckilenc orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák szárnál nyolcszázzal növeljük. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése következ­tében a társadalombiztosításban ré­szesülők száma ugrásszerűen meg­nőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a nyolc millió Wt. vagyis Magyarország lakosságának nyolcvan százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesz­tésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint Idén. Az alsó-, a közép- és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem Is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde része­sül oktatásban. Különösen örvend*-• tes. hogy az esti és a levelező tago­zatokon 300 ezer felnőtt dolgozó ta­nul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások dön­tő részét az általános iskoláknak jut­tatjuk. A szocialista kullúía szélesebbkö- rű terjesztését szolgálják a színhá­zak. a rádió, a televízió, a könyvtá­rak és a művelődési otthonok mű­ködésére előirányzott — a múlt évi­nél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosit a költségvetés a tudományok fejlesz­tésére. különösen a fizikai és a ké­miai. a műszaki és agrártudoroá­Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásá­ban ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. E meggyőződés helyességét igazol­ja többek között a hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója tiszteleté­re indult munka versenymozgalom is. amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésé­ben. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek alkotó munkáján ala­puló szocialista építés ez évi prog­ramját tükrözi és szolgálja az 1960- as állami költségvetés. Ezért a forra­dalmi munkás-paraszt kormány ne­vében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavas­latot fogadja el. (Hosszantartó taps.) A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dabrónaki Gyula, a terv- és Költségvetési bizottság előadója is­mertette a bizottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről. A terv- és költségvetési bizottság — mondotta — megtárgyalta a költ­ségvetést és megállapította, hogy terveink végrehajtását az évi költ­ségelőirányzat pénzügyileg biztosítja és ez a népgazdaság Idei tervével összhangban van. A Pénzügyminisztérium sikeresen oldotta meg a múlt év elején hatály- balépett új termelői árrendszerből adódó költségvetési feladatokat, amelynek hatására a költségvetés bevételeinek és kiadásainak belső arányai jelentősen megváltoztak az elmúlt évhez képest. Nagy mértékben nőtt az állami vállalatok által befi­zetésre kerülő nyereség, s a bevéte­lek összetételének megváltozásával. jövedelme. A régi cs az új termelő- szövetkezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt áruikat mind naryobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szol­gálják. A termelési alapok meghatá­rozott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a te­rületileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezete­ként a termelőszövetkezeteknek áru­értékesítés! kötelezettséget kell vál- lalniok az állammal szemben. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság terme­lési érdekeltségét is. A többletterme­lésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségve­tésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés bizto­sítja az egyénileg gazdálkodók ré­szére a kedvezményes állategészség­ügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll iRénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az állami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocia­lista kereskedelem útján értékesítik. Meggyőződésünk — hangsúlyozta Nyers Rezső —. hogy a dolgozó pa­rasztok ebben az évben is maradék­talanul eleget tesznek adófizetési kö­telezettségüknek. Az életszínvonal egyes kérdései Expozéja befejező részében az élet- színvonal egyes kérdéseivel fog:a Ko­zott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgrzdaságl terv szerint ebben az évben 2.1 szá­zalékkal nőnek a reálbérek, s -óval kedvezőbben alakulnak, mint ahegy a hároméves tervben eredetileg szá­mítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csök­ken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az év­ben mintegy 700 millió Ft többletbe­vételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljöve­delme tehát 3 év alatt az eredetileg tervezett 8 százalék helyett 15 száza­lékkal emelkedik. A reáljövedelem — a forgalmiadóval szemben — elő­térbe került a nyereségbefizetés. A költségvetés számol a munka terme­lékenységének további emelkedésé­vel. A terv. és költségvetési bizott­ság véleménye szerint e téren még igen sok tartalékkal rendelkezünk. Éppen ezért az 1960. évi népgazdasá­gi terv végrehajtásánál minden te­rületen fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a termelékenység további emelésére. A költségvetés az ipari beruházások mellett a mezőgazdaság igényét is biztosítja, s különös fi­gyelmet fordít a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére. A mezögaz- <’:iság jóval több hosszúlejáratú hi­telt kap államunktól, mint tavaly. A terv. és költségvetési bizottság megállapította azt is. hogy az elő­irányzatokban előnyösen alakul a be­ruházások anyagi-műszaki összetéte­le. tovább nő a gépi beruházások há­nyada. viszonylag csökken az épít­kezéseké. A pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés — hang ú- lyozta — messzemenően figyelembe vette a népgazdaság teherbíró ké­pességét. ennek megfelelően teljesít­hető előirányzatokat tartalmaz. Befejezésül rámutatott arra. hogy a költségvetést az országgyűlés ál­landó bizottságai megvitatták és részleteiben is elfogadták. A bizott­ságok ülésein az a vélemény alakult ki. hogy a költségvetés végrehajtá­sához meg vannak az anvagi előfel­tételek. a dolgozó nép bízik a párt. a kormány helyes politikájában. — A költségvetés — mondotta vé­gül — megfelel az idei népgazdasági tervnek, pénzügyileg biztosítja an­nak maradéktalan végrehajtását, le­hetővé teszi a második ötéves nép- gazdasági terv előkészítését. Ezért a terv- és költségvetési bizottság ne­vében javaslom a tisztelt országgyű­lésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. (Taps.) Az 1960. év költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szurdi István országgyűlési képvise­lő, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának ve­zetője szólalt fel. .Szurdi István felszólalása Elöljáróban aláhúzta, hogy az Ipar társadalmi, gazdasági jelentősége a szocializmust épitö valamennyi or­szágban igen nagy. A szocialista or­szágok gyors fejlődését, előretöréséi szolgáló gazdasági eredményeket a helyes politika után elsősorban az ipar, a technika színvonala bizto­sítja. — Iparunk fejlesztésének kulcs­kérdése — hangsúlyozta — a mű­szaki színvonal növelése és ezért szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesz­téséről tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország fi­gyelmét felhívni a műszaki fejlesz­tésben előttünk álló nagy feladatok­ra azért is, mert sikereink mértékéi az határozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség a feladatok megoldásá­ban. Az elmúlt években némileg elő­rehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldá­sában, sőt egyes fontos műszaki cé­lok pontos kijelölésében még a mun­ka kezdetén vagyunk. A gépiparban az utolsó két-három évben jelentő­sen csökkentettük elmaradásunkat Komoly fejlődés van az élelmiszer- ipari. vegyipari gépgyártásban, spe­ciális tehergépkocsik, autóbuszok elő­állításában. Kiemelkedően korsze­rűek egyes vákuumtechnikai terme keink, elektroakusztikai és elektro­technikai berendezéseink, orvosi mű­szereink, s bizonyos mezőgazdasági és malmi gépeink. Fennhéjázás nél­kül állíthatjuk, hogy számos ipari termékünk mind a gazdaságossági, mind a műszaki jellemzők tekinteté­ben elérte a világszínvonalat. Ilyen­fajta gyártinányokkal ma már ipa­runk majdnem valamennyi területén találkozhatunk. Sajnos, azonban még nem ez az általános jellemzője ipari gyártmányainknak. Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk munkaerejét magas ter­melékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal a leggazdaságosab­ban használjuk fel, mert iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő.. Különösen tűrhetetlen technikai elmaradásunk az erősáramú villa­mosberendezések terén. Minden lehe­tőségünk megvan ahhoz, hogy az el­maradást megszüntessük, s nem kis mértékben rajtunk áll, mikor követ­kezik ez be. A műszaki színvonal növelése magasabbrendű követelmé­nyeket jelent A technikai ellátottság fejlesztése a dolgozók javát, a miln- ka megkönnyítését is szolgálja. Részletesen beszélt ezután a mű­szaki fejlesztés feladatairól, aláhúz­va, hogy valamennyi szakemberünk­nek látnia kell: a szocialista társa­dalmi rendszer körülményei között a fejlődés, az alkotás lehetőségei na­gyobbak. magasabbrendűek, mint a kapitalizmusban. Különösen nagy je­lentőségű, hogy a szocialista orszá­gok között meg van a mód egymás technikai vívmányainak tanulmá­nyozására és kölcsönös felhasználá­sára. Ez a ml országunk számára különösen hatalmas erőforrást jelent. A párt és a kormány gazdaságpo­litikájának, iparpolitikájának új vonása a múlttal szemben — foly­tatta Szurdi István képviselő —, —, hogy ipari termelési bázisainkat lépésröl-lépésre, de nagyon követke­zetesen, a korszerű technika alapján szélesítjük és iparunk műszaki szín­vonalának növelését a termelékeny­ség emelése fő eszközének tekintjük. Beruházásaink növekedése és ezen a gépi beruházások arányának emelkedése ehhez megteremti az ob­jektív anyagi alapokat. Ezt bizonyít­ja a többi tények között szerszám- gépbehozatalunk alakulásának szá- 'l. Amíg 1950 és 1955 kö­zött körülbelül 70 millió devizaforint értékben, évenkint 1 100—1 200 da­rab szerszámgépet importáltunk, ad­dig 1959-ben közel négyezer szer­számgépet, körülbelül 350 millió de­vizaforint értékben és hasonlóak az I960, évi behozatali tervek is. A műszaki fejlesztésnek egyik — és csak a szocialista országokban lehetséges —. emelője az újító- mozgalom, az újítók és feltalá­lók, tehát a munkások és mérnö­kök tízezreinek, tömegeinek ak­tív részvétele a műszaki fejlesz­1959-ben 210—220 ezer újítási javas­latot nyújtottak be. — 35 ezerrel töb­bet,, mint az előző évben. A talál­mányok száma is magasabb volt. A benyújtott újításoknak mintegy felét, tehát körülbelül 110 ezret fogaduk el Az elfogadott újításokból mintegy 85 ezret megvalósítottak, ami egy év alatt mintegy 3 millió forint hasznot hozott. Hiba azonban, hogy az újítá­sok nagy többségét csak az újító üzemében alkalmazzák, az újítások széleskörű terjesztése elmarad. A szabványosítás, a tipizálás lehetősé­geit is sokkal jobban kell hasznosíta­nunk. mint eddig tettük. Műszaki feljődésünk üteme, ha­tásfoka — mondotta a továb­biakban — nagymértékben függ munkásaink technikai műveltsé­gétől, műszaki szakember-ellá­tottságunk mértékétől, színvona­lától. Munkásosztályunk nagy többségű igyekszik tudását, műszaki ismere­teit szélesíteni. Ennek bizonyítékai vannak, mint például a több ezer szocialista brigád több tízezer tagjá­nak vállalása szakmai, műszaki is­mereteik növelésére, ügy vélem, mun­kásosztályunk tudásszomjának ki­elégítésében. a továbbképzés szerve­zésében a szakszervezetek, az illeté­kes gazdasági, állami vezetők, általá- vezetés kissé elmaradt, holott azzal is számolnunk kell. hogy a ta­nulni óhajtó munkások száma a jövő­ben tovább növekszik. Népgazdasá­gunk és ezen belül iparunk egyes ágazatai már most műszaki szakem­berhiánnyal küzdenek, bár mérnö­keink. technikusaink száma az utol­só tíz évben megháromszorozódott. — A párt helyes és körültekintő politikája megteremti az alapját a még gyorsabb ütemű alkotómunká­nak: annak, hogy gazdasági és mű­szaki életünkben is az új legyőzze a régit Most nemcsak a mezőgazdasági termelésben történnek mélyre­ható forradalmi változások, ha­nem Iparunk is új, forradalmi változások kíséretében fejlődik. Sikereink biztosítéka, hogy tömege­ink támogatják politikánkat gazda­sági programunkat, azért mert igazi érdekeiket szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki. melyek reá­lisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk, a legjobb szakembe­rek széles körének véleményét el­képzeléseit. akaratát tükrözik. — mondotta befejezésül Szurdi István. A költségvetést a párt és a maga ne­vében elfogadta. Szurdi István után Gádor Ferenc Hajdu-Bihar megyei országgyűlési képviselő a költségvetéssel egyetér­tett és az országgyűlésnek elfogadás­ra javasolta. Kiss Dezső budapesti országgyűlési képviselő volt a következő felszó­laló, majd Kukucska János Borsod megyei országgyűlési képviselő emel­kedett szólásra. Részletesen szólt a mezőgazdasági előirányzatokról, a mezőgazdaság szocialista fejlődésé­vel kapcsolatos kérdésekről. Többi kozott szükségesnek tartja, «hogy a termelőszövetkezetek az idén nagy lépéseket tegyenek előre a kukorica- termesztésben és az állattenyésztés­ben is. Számos példát sorolt fel a helyi építőanyagok felhasználásának jelentőségére a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsításánál. Végezetül a Borsod megyei Ipar! üzemek termelési sikerét ismertette. A költségvetést elfogadta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja a koltségvetc- tárgyalását. a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, vala­mint a költségvetés összefüggéséről. — A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű köte­lességünknek éreztük, hogy a mező­gazdaság szocialista fejlődését ösztö­nözzük, a termelőszövetkezeteket se­gítsük. Az idei költségvetés a szövet­kezeti élet egészét átfogó állami se­gítséget biztosít a régi és új termelő­szövetkezeteknek, nagyüzemi gazda­ságok kialakítására, megszilárdítá­sára és fejlesztésére. E sokoldalú ál­lami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok sfiját erőforrá­saikkal és .szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagy­üzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami tá­mogatást biztosít a termelőszövetke­zetek idei beruházásaira. A költség- vetés több mint másfél milliárd fo­rintot irányoz elő építkezésekre, több százezer állat-férőhely, többezer va­gon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A be­ruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell töreked­niük az építő vállalatoknak Is. a ter­melőszövetkezeteknek is. Ebben az évben már a szövet­kezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek, ugyan­akkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását Is. A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, nor­málholdban kifejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint közép- lejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagsá­gán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási for­mák kikísérletezése, a növényter­mesztés és az állattenyésztés színvo­nalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelő­szövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól feladatukat, akik a termelési ala­pok bővítésére, több és jobb áru ter­melésére használják fel az állami hi­teleket Is. a szövetkezet saját erőfor­rásait is. Csakis a több áru értéke­sítéséből származhat a tagok nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom