Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
▼asámap, T9S9. december 13. mmrnmmtimymmn ~~ S KORMOS ÉG A keresztúri sötétség Darvas József drámája a Miskolci Nemzeti Színházban A testvérek: a párttitkár és az író (Farkas Endre és Molnár Tibor Kossuth-díjas). RITKA ALKALOM, amikor nézőtér és színpad ennyire közös politikai plattformmá forr össze, mint Darvas József Kormos ég című drámájának előadásakor. A dráma — mint ismeretes — 1956-ot idézi hűen, tehát konfliktusokkal, vívódásokkal terhelten. A kritikus nézi a színpadot és látja nézőtársait. Előbb pár szót a nézőtérről. Estéről-estére mások és megint mások ülnek a széksorokban. Milyen gondolatok ébrednek agyukban a vasfüggöny legördülése közben. és ami még fontosabb, utána? 1956 tragédiáját megidézni — valamelyest is teljességében — nagy igény, de villanjon fel bármelyik részlet-epizódja azoknak a napoknak, nem gondoljuk-e végig, nem éljük-e át újra a vihart és abban saját magunk helyét, hogy hol tartottunk, mit csináltunk, mit akartunk. Darvas József Joó Sándor író vívódását, hely- és célkeresését mutatja be az ellenforradalomban és az azt követő időkben. Akkoriban mindannyian várakozó figyelemmel követtük az írók megnyilatkozását. Nem fontos idéznünk az eseményeket. Emlékszünk az írók akkori megnyilatkozásaira. Ki itt, ki ott, ki ezen, ki azon az oldalon tette le a yoksát, akarattal, vagy akarata, ilyen, vagy olyan szándéka ellenére. Az írók olyan szerepet játszottak az ellenforradalom előtti időszakban, majd az ellenforradalom tragikus eseményei közben, hogy természetes volt megkülönböztetett várakozásunk állásfoglalásuk iránt. Sajnos, sokan közülük az ellenforradalom aktív előkészítőivé és résztvevőivé váltak. JOÓ SÁNDOR írói pályafutása a népért való munkálkodás jegyében indult és folytatódott. A felszabadulás után teljesen azonosult a szocializmus megvalósításának célkitűzéseivel* ezért munkálkodott legjobb meggyőződése, szíve szerint. Az ellenforradalom előtt és alatt levonta a hibákból eredő következtetéseket, de nem volt ereje, hogy megtalálja a hibák kijavításának helyes útját. Megtévesztették a revizionista szólamok, és bár hosszú lelkitusa után, fenntartásokkal, egy ideig egy nevezőre került a haza, a szocializmus árulóival. Üjra meg kell idéznünk azt a légkört, a szellemi tusát, a lélek vívódását, hogy teljességében értsük a Darvas József formálta Joó Sándort. Szerepét ne szűkítsük le csak az írókra. Sok értelmiségi, meg mások is. átestek hasonló krízisen. A szerző erénye, hogy nem egyszerűsítette le a nagyonis emberi vívódást, hanem korhűen megmutatta af gondolkodó egyéniség gyötrődését. Joó Sándor szerepét csak Joó Sándor gondolat- világával, életérzésével lehet megértenünk. Csak így gondolkoztathat el bennünket, csak így értelmezhetjük reálisan sokak akkori szerepét, állásfoglalását, mentalitását. A darab főszereplője nem az az író, értelmiségi típus, aki mindenáron a felszínen, pozíciójában akar maradni, hanem mélyen érzi felelősségét munkájáért, tetteiért. Dolgozott a szocializmusért. Életcélja vitathatatlan, de minden összegabalyodott körülötte és önmaga sem találta meg a kritikus időkben a kiutat. Nem is igen akadt, aki a homályban tapogatózó embernek megmutassa a jó utat. Leginkább bátyja, András volt az, aki proletárösztöné- ver megérezte, mi történik körülötte. Saját keserű tapasztalatai érttették ezt meg vele. Joó András vasmunkás, nagyüzemi párttitkár, a pártért, munkástársaiért áldozta életét. Az 1956-ot megelőző években nem ismert fáradtságot, szívvel-lélekkel azonosult a párt politikájával, s bár a hibákat is észrevette, azok ellen tenni nem tudott. Tragikuma, hogy akikért fáradozott — az ellenség (dr. Virizlay volt gyáros) befolyásolására 4* a kevés tényleges hibája miatt — toft'egte gadták, vagy nem álltak mögé. Téfiülis a gyárból menekülnie kellett. Az ellenforradalmárok fogságába került és november 4-én a szovjet csapatok adták vissza szabadságát. Darvas hitelesen ábrázolja a nagyüzemi párttitkár IeTfck drámáját. Az ellenforradalom zivatarában is helyén marad, amíg onnan el nem űzik és november 4-én már fegyvert ragad. Az idősebb testvér szereteté- vel óvja öccsét, -az írót a hibás lépésektől, az írók ellenforradalmi deklarációjának aláírásától, revizionista íróbarátjától, Béres Imrétől. A DRÁMA JOÓ SÁNDOR családjának életét eleveníti meg 1956 vészterhes őszén. Ennek a családnak a történetébe a szerző az egész magyar társadalom 1956 őszi vívódásait sűrítette. Mindannyiunk szívéhez közel áll a családjáért, gyermekeiért aggódó Joó néni, az idős proletáranya, aki egyformán félti mindkét fiát: egyiket a fegyveres ellenforradalmároktól, másikat tévedéseitől. Joó Sándor tragédiájához igen jelentősen hozzájárul a más világban élő felesége, Klári magatartása és egyetemista Laci fiának forrófejűsége és — bár téves utakon való, de alapjában indokolt — igazságkeresése. Joó Sándor író-barátjának, Béres Imrének alakjában a revizionista, az ellenséggel teljesen lepaktáló, árulóvá váló írót látjuk. Béres korábban szintén egyetértett a hivatalos politikával, tollával segítette azt, de később ..megértette az idők szavát” és minden vívódás nélkül szembefordult korábbi énjével, népével. Miniszteri tárcára áhítozott, az alapjában becsületes Joó Sándor rossz szelleme volt és az ellenforradalom leverése utón a „nemzeti ellenállás” vezéralakjának pózában tetszelgett. Nagy része van a Joó-család sorsának alakulásában John Miller amerikai újságírónak. Szinte szimbólum ez: úgy bomlasztotta a családot az udvarló újságíró, mint ahogyan a nemzetközi reakció beleavatkozott az ország belügyeibe. Miller a fiatalasszonyt akarta elválasztani férjétől és azt erkölcsi halottá tenni, a nemzetközi reakció az országot akarta kiszakítani a szocialista népek családjából és a teljes bukásba taszítani. — Szerencsés a belső reakció szerepének ábrázolása dr. Víriz- lay alakjában. Pozícióját, gyárát vesztett tőkés, aki a munkások közé kerülve bomlasztott és az alkalmas pillanatot kihasználva, nyíltan, fegyveresen is fellépett hatalmának vi sszaszerzéséért. A már-már a teljes kilátástalan- ságba zuhant Joó Sándort bátyja segítő hívása sem tudja felrázni, de régi barátjának. Formin szovjet műfordítónak tragédiája, — fia a magyar ellenforradalomban vesztette életét — rádöbbenti az Igazságra. Már tudja, hogy nem maradhat té- pelődő szemlélő; tennie kell. GONDOLATOK, érzésekrkavarog- nak a nézőben. 1956 októbere... Sokan keresték akkor az iránymutatást, szerettek vojna eligazodni a káoszban, vágytak az emberséget, amikor annyi embertelenséggel találkoztak. Czabuk bácsival, az idős munkással együtt egy vak partizán hozza a hírt Sándor lakására, hogy Andrást fegyveresek keresik. A Köztársaság téren a pártházat ostromolják az ellenforradalmárok. Közvetlen onnan jöttek. Iszonyodva a szörnyűségektől jöttek az íróhoz, ahol emberséget kerestek és ahová emberséget hoztak. A vak partizán a pártját kereső kommunista embert példázza. A dráma egyes szereplőinek sorsa egységes egésszé ötvöződik a Kormos ég-ben, emlékezetes és tanulságos részlete a magyar közelmúlt tragikus valóságának. Találó és kifejező, hogv az újjáépített Miskolci Nemzeti Színház az ellenforradalom utáni drámatermés e reprezentáns művével nyitotta meg kapuit. A Kormos ég dísz- bemutatója dokumentálni kívánta, hogy a színház feladata csak egy lehet: a munkásosztály, a szocialista társadalom építésének odaadó, tel- jesszívű szolgálata. . ____Ä A KORMOS ÉG miskolci előadását Szilágyi Albert, a színház főrendezője rendezte. A mű mondanivalóját, valamint az egyes figurákat helyesen értelmezi. Az író szándékához hűen eleveníti meg a drámát a színpadon. Rendezésével azonban helyenként vitáznunk kell. Az előadásnak nincs állandó ritmusa, több esetben találkozunk vontatottsággal. Legszembetűnőbb ez az első felvonás első felében. A rendező az egyes ,'elenetek sodrának lassításával bizonyára a drámaiságot akarta elmélyíteni, élesebben érzékeltetni. Erre a rendezői fogásra a drámának nincs szüksége. Szilágyi látszólag arra törekedett, hogy az új. hatalmas színpadot maximálisan kihasználja. Nem volt könnyű feladata és nem is járt teljes sikerrel. Az előadásból hiányzott a darab monumentalitása, ami a második felvonásbeli parlamenti tömegjelenet meghagyásával jobban érvényesült volna. A jelenet kihagyása szerkezetileg csak annyiban bontja a drámái, hogy a második felvonás erősen megrövidül és a harmadik aránytalanul hosszúnak tűnik: a jellemek fejlődésében nem okoz, érezhető törést. Nem hallgathatjuk el, hogy a miskolci előadásból hiányzó parlamenti jelenet egészebbé teszi a korról adott képet. Az így, egy szobába szorított dráma kamaradarabbá lett és nem tölthette ki a túlzottan nagyra kiképzett színpadteret. Ezt a hibát elmélyítette Ütő Endre díszlete, amely egyébként kifejező volt, a jómódban élő író lakását ábrázolta. Érdekesnek tartjuk, hogy az egyetlen helyiséget minden jelenetben pár fokban elforgatva mutatták be, bár ezzel a játék nem vált mozgalmasabbá. Az előadás kamarajellege mellett szól Mohiár Sári egyébként helyes, ízléses ruhatervezése is. MIELŐTT AZ EGYES SZEREPLŐKRŐL szólnánk röviden, meg kell állapítanunk, hogy a szereposztás nem minden esetben volt a legszerencsésebb. Molnár Tibor Kossuth- díjas játszotta Joó Sándor szerepét. Öj feladattal kellett megbirkóznia az eddig leginkább munkás-hősöket alakító művésznek. Az intellektuális figura, az értelmiségi-hős ábrázolása még szokatlan volt, ennek ellenére általában helyesen tárta elénk Joó Sándor tragédiáját, vívódásait, magára találását. Játékának helyenkénti lassúsága nem kizárólag az ő, hanem a rendező rovására is írható. Egy- egy szituáció megoldása igen emlékezetes művészi élmény. (Például a Gerendással való beszélgetés közben az egyensúlyozás.) — A munkás párt- titkárt, Joó András szerepét alakító Farkas Endre nem emelkedett túl az eddig játszott hasonló szerepein, A munkástársaitól magárahagyott párttitkár lelki drámáját hitelesen érzékelteti másutt — több jelenetben —• viszont erősen teátrális, harsány. Figuráját inkább szövege, mint Farkas játéka hozza közel a néző szívéhez. Nagyon kedves idős asszonyt, felnőtt gyermekeiért, családjáért aggódó anyát ábrázolt Gyarmathy Anikó Joó néni szerepében. Ilyen szerepkörben még nem láttuk. Alakítása fedte Joó néni figuráját, azt a proletórasszonyt, akinek a fiából már értelmiségi, ismert író lett. — Joó Sándor felesége, Vargha Irén — főleg az első felvonásban — nem tudta kellően érzékeltetni a felületes, mindenképpen felszínen maradni akaró asszonyt. Később magára talált, bár az első felvonásban tapasztalt disszonancia végigkísérte játékát. — Verdes Tamás találó eszközökkel formálta meg Joó Lacit, a forrófejű, önmagával és környezetével vívódó, alapjában becsületes, de megtévedt fiatal egyetemistát. Az árulóvá lett Béres Imrét formáló Némethy Ferenc kifejezően adta vissza a politikai szélkakas író nagyratörését, az ellenforradalom leverésekor fejvesztését, a későbbiekben a valóságot figyelembe nem vevő hazug illúziókban élő író figuráját. — Külsőséges eszközökkel megrajzolt alakítás volt Csiszér András amerikai újságírója. — Fehér Tibor bosszúért lihegő dr. Viriz- lay-ja jól mutatta meg e figura mondanivalóját. A fia teil Polgár Géza elismerésre méltó hitellel elevenítette meg a szovjet műfordító I. A. Formin alakját, a kommunista ember elvi szilárdságát, humanizmusát. Az előadás egyik legértékesebb alakítását nyújtotta. — A vak partizán szerepeben hatásos, de hatásvadászattól mentes ábrázolást láttunk Horváth Sándortól. — Bánhidy József kedves Czabuk bácsiját, mint kiemelkedően művészi epizódalakítást kell megemlítenünk. — Bánó Pál jólsikerült karikatúráját adta a fejvesztett polgárnak. A KORMOS ÉG bemutatásának örülünk. És örülünk annak is, hogy színházunk ezzel kezdte új életét. BENEDEK MIKLÓS— NAGY, ZOLTÁN I* «ME NEM ÜJ,\ ÍStáhnaaÍObbn7- zünk, nem is He jokeré sztáron született. Vagy tíz esztendővel ezelőtt találkoztunk vele először és azóta jó- néhányszor. jónéhány változatban, de lényegében azonos tartalommal és azonos céllal fel-felbukkant. Hol a Dunántúlon, hol Budapesten, hol meg éppen Borsodban dugta a hiszékeny emberek fülébe egy-egy beteges fantáziájú „jövendőmondó”. És megfigyelhette bárki, hogy a „kacsa” általában akkor röppent fel, amikor az emberek figyelmét valamilyen nagyjelentőségű esemény kötötte le... Most legutóbb is az történt, hogy amikor az emberek figyelme pártunk nagyjelentőségű VII. kongresz- szusára irányult, és falun egyre több szó esik a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, — Hejőkeresztúron felmelegítették a néhányszor már csődöt mondott „fatimai-csoda” meséjét. Néhány csodaváró — többnyire főleg öregasszony — a következő rémhírt terjesztette el a faluban: Spanyolországban pár évvel ezelőtt megjelent a szűzmária három pásztorlánynak. Azt mondta nekik, hogy amit velük közöl, azt hármuk közül csak az mondhatja el. aki legtovább él, az is csak a halálos ágyán. Nos, ez a „pásztorlány” — a mese szerint — nemrégen meghalt és halálos ágyán a következőket mondotta: szűzmária azt közölte velünk, hogy közeledik a világ vége. 1959. december 8-tól kezdve három napig tartó sötétség lesz és senki nem lépheT'ki a házból, mert meghal. A sötétség ideje alatt csak szentelt gyertyát lehet égetni és azt csak szentelt gyufával lehqt meggyújtani.. A ROSSZ Hifii szarnV°n lar• • I — tartja a közmondás. A „fatimai-mese” hamar elterjedt Keresztáron. Poós Pali bácsinak, — a cipész ktsz elnökének — „71 éves öreganyja mondta”... — Ö Korcsog János elvtársnak mondta el vasárnap a szövetkezeti gyűlés után. Korcsog elvtárs pedig éppe.n tegnap említette Kardos elvtársnak, a pán- titkárnak — mosolyogva. Bakiné a nejének, Buskuné Dienesnek mondta és terjedt a hír, mint a pletyka. fAz emberek és főleg az idősebb asszonyok úton-útfélen összedugták a fejüket: mi lesz velünk, itt a „világvége”, három napig tartó sötétség lesz... Még a vonaton is beszélgettek róla. De, ami a legnevetségesebb, megrohanták a szövetkezeti boltot és néhány nap alatt felvásárolták az összes gyertyakészletet. Petra Istvánné, a szövetkezet boltvezetője mosolyogva válaszolt kérdésünkre, amikor a minap — éppen a „sötétség várva-várt napján”, benyitottunk az üzletbe és két szál gyertyát kértünk: — Gyertya, az nincsen kérem. Két hét alatt több mint 25 kiló gyertyát vittek el — halottak napja után. — Még 5 kiló görbe-gyertya is elfogyott, ami azelőtt a kutyának sem kellett. Mert tetszik tudni, mára várták a sötétséget. — Miféle sötétséget? — kérdeztük, mintha semmiről sem tudnánk. — Hát, amiről a faluban beszélnek... nem tetszett hallani? — és elmondja a sötétség meséjét... — Jolán néni, a közismert falusi ci- gányas&zony is a minap azzal jött be az üzletbe, hogy „aranyoskám, adjál nekem is hitelbe két szál gyertyát, mert mi lesz velünk a nagy sötétségben? ... ’ 1 .......- 1 4^i ^ <1 \a k ép ezekutan\ eiJZfin™* lelkiismeretlen emberek megint jól becsapták — ezúttal Hejőkeresztúron azokc.t, akik hagyták magukat és, akik felültek az ostoba „fatimai csodának”. Azon már nem is csodálkoztunk, hogy egyre-másra vitték a felvásárolt gyertyát a templomba megszenteltetni ... A napokban megkérdeztük a hejo- keresztúri esperes urat, a község plébánosát is. Mi a véleménye a faluban szárny rákapott kósza hírekről? — Mert mi nem szeretjük, ha az emberek félelemben élnek es valamilyen misztikus csodáktól rettegnek. — Az esperes úr kissé meglepődve válaszolt: — Kérem szépen, n mindössze tegnap hallottam ró , amikor az egyik cigányasszony hozta a gyertyát ... de papi becsületszavamra mondom, hogy ez az egyetlen eset volt, aki kifejezetten a sötétség miatt hozta a gyertyát szenteltetni. Különben is csak buta emberek hisznek manapság az ilyen csodában... Én újságolvasó ember vagyok kérem, meg a rádiót is szoktam hallgatni. Nem írt az újság egy szót sem a sötétségről — mondta az esperes úr. Nem bizony! Miért is írt volna szemenszedett hazugságot? Miért traktált volna bárkit is holmi „sötét" mesékkel? Az újság a való életről írt, arról, hogy pártunk VII. kongresszusa után „Tovább a helyes úton” — Mert éppen ez volt a címe december 8-án Népszabadság vezércikkének. Egyébként Hejőkeresztúron nem ült fel mindenki a sötétség fatimai meséjének. Az értelmesebb emberek nem törték magukat a szentelt gyertyádért sem, mert tudták, hogy ma — amikor a szovjet tudósok már a Hold túlsó felét is lefényképezték a csillagászok szerte a világon, reges-régen ki tudják számítani a nap- fogyatkozásokat is másodpercnyi pontossággal 10 és 100 évvel előre. Ahhoz pedig, hogy valahol 3 napig tartó napfogyatkozás — „sötétség” * legyen, legalább az kellene, hogy a mi naprendszerünk bolygói megálljának forgásukban, s keringésükben, mégpedig akkor, amikor a Hold földkörüli pályáján pontosan a Nap és a Föld közé kerül. Már 400 évvel ezelőtt Kopernikus, a nagy lengyel Csillagász kimutatta, hogy a Föld a Nap körül szüntelenül kering és saját tengelye körül 24 óránként megfordul. És nincs megállás sem forgásukban, sem keringésükben. I MANAPSÁG I azt is tud3ák az li A A l emberek, hogy a Föld még akkor is forog, ha ez néhány sötétfejü, suttogó „prófétának”■ nincsen ínyére. De, ha valakinek a gyakorlat által már régen bizonyított tudományos tételekkel szemben kétségei támadnának — mondjuk Hejőkeresztúron —; azt tanácsoljuk, hogy vegyenek elő egy-két népszerű természettudományos könyvecskét, gyújtsák meg azt a villanyt, amit éppen tavaly vezettünk be Keresztúrra is — és nézzenek utána. Mert igaz, hogy a „három sötét nap” meséje ezúttal is csődöt mondott és ma már azok sem hiszik el, akik 8-a előtt felültek neki, tanulni viszont sohase késő. Mert azok, akik a sötétség meséjét elterjesztették, — és most valószínűleg úgy érzik magukat, mint a pákosz gyermek, akit csínytevésen rajtakaptak — lehet, hogy már azon törik a fejüket, hogy legközelebb milyen képtelen históriákkal traktálják a hiszékeny etnbe7“ & Jc&t CSÉPÁNYl LAJOS Pártoktatás hírei Értesítjük az elvtársakat, hogy a következő héten az alábbi konferenciákat tartjuk meg a pártiskolán íTizeshonvéd u. 23.): December 14-én, (hétfőn) 9 órakor: Gazdaságpolitikai tanfolyam — ipari tagozat: Ií. em. (balra) 3. sz. tanterem. Konferenciavezető: Doj- csák János. December 15-én (kedden) 8 órakor: Filozófia I. évfolyam: II. em. (jobbra) 7. sz. tanterem. Konferenciavezető: Papp József. 9 órakor: Magyar munkásmozgalom története I. évfolyam: 11. er>. (balra) 3. sz. tanterem. Konferenciavezető: Szu- nyogh Zoltánná. Magyar munkásmozgalom története II. évfolyam. II. em. (balra), 2. sz. tanterem. Konferenciavezető: Déri Ernőné......— H ivatalos nyereményjegyzék A lottó 50. játékhetére beérkezett 3 529 539 szelvény. Öttalálatos szelvény egy van. 1 323 577.50 forint nye- ‘ reménnyel. Négy találatot 5? fogadó ért el, a nyeremény összege egyenként 23 221,25 forint. A háromtaíála- tos szelvények száma 5867, ezekre egyenként 225 forintot fizetnek. A kéttalálatos szelvényekre 10 forintot fizetnek. , Filozófia I. évfolyam (orvos). II. em. (jobbra) 8. sz. tanterem. Konferenciavezető: Majoros Balázs. December 18-án (pénteken) 9 órakor: Politikai gazdaságtan II. évfolyam. It. em. (balra), 2. sz. tanterem. Konferenciavezető: Felvinczi Ernő. Politikai gazdaságtan III. évfolyam. II. em. (jobbra), 7. sz. tanterem. Konferenciavezető: Faragó Andor. i Nemzetközi munkásmozgalom története. II. em. (jobbra), 8. sz. tanterem. Konferenciavezető:- Jenovai Miklósné. Marxizmus—Ieninizmus kérdései l. évfolyam. Járási prop. konferencia vezetői részére. II. em. (balra) 3. sz. tanterem. Konferencia vezető: Du- csai Jolán.------Ö löstalálat a lottón Tizenhat játékhét telt el azóta* 'így öt találatot értek el a lottón. Most 'az 50. játékhéten ismételten akadt olyan szerencsés játékos, aki megütötte a főnyereményt. Sógor Józsefné, nyugdíjas textilgyári munkásnő 5 579 346 számú szelvényével 1 323 577,50 forintot nyert.
