Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

10 MBáDUOTASOSSZAb Kedd, 1939. december Jl ifí nrtmc vnaoRSiOG Igazságos döntetlen Firenzében Magyarország— Olaszország 1*1 (0:0) Firenze 60 000 néző, Vezette: Boomer. Partjelzők; Formanov, yeldts'vizen (mindhárom holland.) A labdarugó Gérő Kupa döntő je­lentőségű mérkőzésére a két csapat a következő összeálMtásbam lépett pá­lyára: % Magyarország: Grosics, — Mátrai, ßipos, Sár ősi, — Bundzsák, Kotász, 9— Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, ^Fenyvesi. Olaszország: Button (Sarti G.), — Castani, Cervanto, Sarti B„ — Emoli, Colombo, — Móra, Boníperti, Brigh- enti, Lojacono, Star elírni. Igen jól kezdett a magyar együttes. Az első tíz percben állandó támadáso­kat vezettek az olasz kapu ellen és némelyik támadás „gólszagú” volt. Göröcs teljesen tisztán kapta a lab­dát, lefutotta az» egész olasz védelmet, de az olasz kapus felszedte előtte a' labdát. Majd Bundzsák hatalmas, léc alá tartó lövését ütötte szögletre az olasz kapuvédő. Közel negyedóra telt el a játékból, amikor erősen feljött az olasz csa­pat. Grosicsnak több ízben is sike­rült jó érzékkel védenie az olasz, csa­tárok próbáik ozásait. A félidő közepén erősen feljött mindkét csapat és egyszer az olasz, másszor a magyar csapat kapuja került veszélybe. A Jtét védelem biztosan állt a lábán és az adódó helyzeteket nem sike­rült értékesíteni. Szünet után is a magyar csapat kezdett jobban. Előbb Tichy 25 mé­teres bőmbaszabadrúgása alig került kapu mellé, majd az 50. percben a magyar együttesnek sikerült megsze­reznie a vezetést. Mátrai hózta fel a labdát, Ko- tászhoz adott, aki átment a vé­dőkön, balra gurította a labdát, amely Albert lábát érintve Ti- chyhez került, aki éltesen a ka­puba lőtt: 1:0 Magyarország ja­vára. A gól után az olaszok hatalmas lendülettel vetették magukat a küz­delembe. Gyors támadásokat vezet­tek és többször is foglalkoztatták a magyar kapust, de Grosics remekül védett minden labdát. Az 56. percben Bundzsák köpnyel- műsfcödése hozzásegítette az olaszo­kat a kiegyenlítéshez. Boniperti földbe rúgott, de a labda a jobbösz- szekötő helyére húzódó Lojaconohoz kerülj Grosiscs kifutott kapujából, de az olasz csatár elhúzta mellette a labdát, kapura lőtte, közben Grosics elkapta a csatár lábát, amiért a játékvezető 11-est ítélt. A büntetőt Cervato a jobb alsó sarokba vágta. 1:1. A gól teljesen megzavarta a ma­gyar csapatot. Ekkor sokat kapkod­tak a magyar játékosok, mégis góllal válaszolhattak volna a kiegyenlítés­re. Göröcs jó beadását Sándor a ka­pu torkából fölé fejelte. Erősen támadott az olasz csa­pat, de Grosics remekül védte a lövéseket. Az egyik magyar ellentámadásnál szögletet ‘ harcoltak ki a magyarok. A beívelt szögletrúgást Bundzsák élesen a bal alsó sarok felé fejelte, de az egyik hátvéd kivágta a kapu­ba tartó labdát. Változatos játékkal teltek a percek és általános megle­petésre a játékvezető két perccel ko­rábban fújta le a mérkőzést. A mutatott játék alapján az eredmény igazságosnak mond­ható. Az első félidőben jól kez­dett a magyar csapat, de később az olaszok erősen feljavultak és kiegyenlített volt a játék. A magyar csatársoron múlott, hogy már az első félidőben nem voltak eredményesek. Az olasz támadáso­kat a magyar védelem, — Grosicssal az élen, kifogástalanul hárította. A második félidő elején úgy nézett ki a helyzet, hogy a magyar csatár­sor feléled, és gyors, formás táma­dásaik eredményeképpen sikerül megszerezni a vezetést. Később azon­ban a viharos lendülettel támadó olaszok vették át a játék irányítását és sikerült egyenlíteniük. A mérkő­zés vége felé mindkét csapat igye­kezett a győzelmet megszerezni, de ekkor a csatársorokban nem volt átütőerő. A magyar védelem megbízhatóan látta el feladatát. A fedezetpár já­téka nem volt olyan, mint amilyet a nyugatnémet válogatott ellen láttunk tőlük. Boniperti, az olaszok össze­kötője hátrahúzódva játszott, így Kotász sokszor „légüres” térben moz­gott és nem tudta a kapcsolatot tar­tani a csatársor és a védelem között. Bundzsák az első félidőben jól ját­szott, de a magyar csapat kapott góljában erősen „ludas”. A csatársorban ezúttal a bal­szárny jeleskedett. ‘Az olaszok gyorsabbaknak bizonyultak ezen a mérkőzésen, jobban fejeltek. A magyar csapat legjobbja Grosics volt. A védelem mindhárom tagja kifogástalan teljesítményt nyújtott. Mátrai, Sárosi és Sipe» közöttük a sorrend, ha erről egyáltalán beszél­nünk kell. Bundzsák az első félidő­ben igen jól, szünet után a nagy- olasz nyomás idején már gyengéb­ben játszott. Kotász szünet után fel­javult. A csatársorban Tichy és né­hol Fenyvesi játéka, dicsérhető. A két fiatal, Göröcs és Albert ftem váltot­ta be a hozzájuk fűzött reményeket. Sándor is szokatlanul gyengén ját­szott. Az olasz csapatban a két kapus megfelelt. A három hátvéd közül Cerváto játszott a legjobban, de Sarti B. is jó volt. Két alkalommal biztos gólnak látszó labdát rúgott ki a gólvonalról. A két fedezet inkább védekezett. Á csatársor legjobbjai Boniperti és Stacchini voltaik. Mind­ketten kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Roomer holland játékvezető jól vezette a mérkőzést, határozott volt és kifogástalanul működött össze' partjelzőivel. Csehszlovák ia lett a J. Gero Kupa védője Az Olaszország—Svájc mérkőzés kivételével a J. Gerő Kupában minden mérkőzést lejátszottak. Az elmaradt mérkőzés eredménye nem befolyásolja a végső sorrendet. Vég­eredményben . Csehszlovákia lett az első, Magyarország a második he­lyen végzett A lahdarúj 19. Gero Kupa á Hasa: 1. Gsebszlov. 10 7 2 l 24:14 1« 2. Magyarorsz. 10 9 3 1 34:16 15 3. Ausztria 10 4 3 3 21:21 11 4. Jugoszlávia 10 3 3 4 21:13 9 5. Olaszország 9 1 3 5 9:21 5 6. Svájc 9 2 7 10:34 2 Barátságos labdarúgó mérkőzés DVTK—Újpesti Dóssá S:H (2:0) Diósgyőr, 500 néző. Vezette: Szkokén. A DVTK összeállítása: Hódi, — Werner, Szigeti, Paulás, — Török, Sólymost — Iván, Csányi, Kiss, Papp, Pál. Meglehetősen barátságos jelleggel teltek el az első félidő percei. Talán a 30. percben történt az első említés­re méltó esemény, amikor egy hosz- szú labdával Csányi kitört az újpesti védők gyűrűjéből és a 16-ossal *egy­NB III. Északkeleti csoport Nyíregyháza vereséget szenvedett Perecesen Az NB. III. Északkeleti csoportjában a XIV. forduló legnagyobb meglepetését a Miskolci Bányász szolgáltatta: biztosan győzött az eddig veretlen Ny. Spartacus ellen és ezzel még „szívességet” is tett a Munkás­nak, mert a nyíregyházi csapat már két ponttal lemaradt Az MMTE értékes pontot hozott haza Debrecenből, továbbra is megtartotta veret­lenségét. Az egriek vereséget szenvedtek Debrecenben, így az első és második helyezettől erősen leszakadtak. A D. Honvéd otthonában nem bírt a lelkesen játszó TiszalÖk csapatával. A többi mérkőzésen a papír­forma diadalmaskodott. A DVTK II. Ormosbányai Bányász mérkőzésen „gólszüret” volt. A nézők tizenhárom gólnak tapsolhattak. A forduló eredményei: Miskolci Bányász—Ny. Spartacus 3:1 (3:1). Végig jobban játszott a bányász együttes, de sok gólhelyzetet kihagytak. Győzelmük nagyobb arányú is lehetett volna. DVTK II.—Ormosbányai Bányász 9:4 (5:1). Egercsehi—Nyíregyházi SZSE 1:0 (0:0). D. Gördülő­csapágy-gyár— Nyírmada 5:1 (3:1) D. Honvéd—Tiszalök 1:1 (0:0). D. Ki- ni~H—Eger 1:0 (1:0) Püspökladány—Putnoki Bányász 3:0 (2:0). Miskolci MTE—Debreceni EAC Isi (0:0) Debrecen, 1000 néző. Vezette: Ka­pott. Az MMTE összeállítása: Tölgyesi ■— Horváth, Miskolczi, Farkas — Pál, Siffman — Takács, Csurgai, Kiss, Pasztrovics, Homovics. — Edző: Soós György. A mérkőzés elején a DEAC kapott először lábra és formás támadásokat vezetett, de a miskolciak védelme jól hárítva, megakadályozta az akciók eredményes befejezését. A 20. perc­ben nyílott az első gólszerzési alka­lom a Munkás-csatárok előtt, amikor- is Kiss tiszta helyzetben átlépte a labdát, de Pasztrovics nem értette meg csatártársa elgondolását és oda lett a helyzet. Utána Csurgai nagy lövése a kapufa mellett hagyta el a játékteret. Később fokozatosan feljött a DEAC és tetszetős, szép játékot mutatva, sokszor teremtettek meleg hely­zetet a miskolci kapu előtt. Szünet után továbbra is a debre­ceni csapat volt inkább a kezdemé­nyező és Kéki révén védelmi hibából megszerezte a vezetést. 0:1. A gól után erősen rákapcsolt a Munkás, de a csatárok nem. értették meg egy­mást és a debreceni védelem, a kitű­nően játszó Móriczcal az élén, min­den támadást visszavert. Sorozatos akciók eredményeképpen a 68. percben Pasztrovics éles, 18 méteres lövésével szemben Kas­sai, a debreceniek kapusa tehe­tetlennek bizonyult: 1:1. Ezután a Munkás kondíciófölénye egyre inkább kidomborodott és az utolsó 20 percben szinte kapujához szögezte a debrecenieket. Előbb Kiss majd Pasztrovics óriási helyzetben hibázott. Nagy érdeklődéssel várták a lista vezető miskolci csapat játékát Deb­recenben. A változatos, helyenkint kemény mérkőzésen mindkét csapat nagy akarással küzdött. A játék képe alapján az ered­mény igazságosnak mondható. Az első félidőben a DEAC, fordulás után a Munkás játszott jobban. A miskolci csapatból elsősorban a védelem teljesítményét lehet kiemel­ni, a csatársor elég szétesően játszott megérezte Dévai hiányát. Tölgyesi, Horváth, Miskolozi, Pál és Csurgai voltak a csapat legjobbjai. Kaposi já tékvezető — nyíregyházi lévén — elég egyoldalúan vezette a mérkő­zést. Sok hibát vétett, minden mis­kolci támadást csírájában igyekezett | elfojtani. I (sn) Ex történt ax NB Il-ben • • • A DVSC lett az őszi .első, a legjobb borsodi esapat az Ózdi Kohász SE magasságba« Sóvári szabálytalanul szerelte. A szabadrúgást a jobbössze­kötő a mellette álló Pálhoz gurítot­ta, a balszélső élesen középre vágta a labdát és a jó érzékkel befutó Iván a meglepett Lung mellett a hálóba lőtt: 1:0. Továbbra is unalmas, erőtlen já­ték volt a pályán, — némi diósgyőri fölénnyel. A 45. percben 11-eshez ju­tott a hazai csapat. A büntetőt Török a balsarokba vágta, a játékvezető azonban újból rúgatta és a megismételt büntetőt Török másodszor is a balsarokba lőtte: 2:0. A második félidőben megváltozott játék képe. Többet támadtak ek­kor a vendégcsapat játékosai. Ennek ellenére a diósgyőri fiúk szerezték meg a harmadik gólt. A 60. percben Pál kapta a lab­dát, átkígyózott az újpesti védő­dön, majd Kiss elé játszott, aki a kimozduló kapus mellett a hálóba lőtt: 3:0. Az újpestieket nem törte le a DVTK háromgólos vezetése. Egy­másután gördültek az újpesti táma­dások és pár perccel később Szusza volt eredményes: 3:1. Továbbra is az Újpest maradt támadásban, öt perc múlva Szusza kicselezte a - diósgyőri védőket és az előrevetődő Hódi fölött nagy erővel a kapu jobb­oldalába lőtt: 3:2. A kiegyenlítő gól újból Szusza ne­véhez fűződik, aki mintegy öt mé térről a kifutó Hódi mellett kapás­ból a kapu közepébe helyezte a lab­dát: 3:3. Alacsony színvonalú, közepes iramú mérkőzést hozott a két NB I-es csapat barátságos talál­kozója. A játékosok láthatólag nem erőltették meg magukat. Sok volt a pontatlan leadás. Az első félidőben inkább a diósgyőri csapat támadott többet. A játékidő második részében, mintegy 15—20 percen át, az Újpesti Dózsa játszott jobban és kihasználva a diósgyőri védelem megingását, sikerült kiegyenlítenie. A DVTK-ban Szigeti, Török, Pál, valamint Iván játéka emelkedett az átlag fölé. ■ Az Újpesti Dózsában Gyorvári, Halmai, Szusza, Kuharszki teljesítménye érdemel dicséretet. Miskolc, 2000 néző. Vezette: Benkö. A két csapat a következő összeál­lításban játszott a mérkőzésen: Ózdi Kohász: Olaj — Róth, Szúr- doki I., Hajner — Borbás I., Gyárfás — Borbás II., Széles, Zalai, Ferdi- nánd, Szurdoki II. Edző: Kálnai László. MVSC: Miskolci — Hargitai, Budai, Tiba — Zoller, Nyíri —■ Simon, Ko­vács, Szabó, F. Tóth, Lövei. Edző: Károlyi József. Változatos játékkal teltek el az el­ső percek. Később a nagy lelkesedés­sel játszó ózdi csapat mind több ve­szélyes támadást vezetett a hazaiak kapuja ellen és az ózdi csatárok min­den megmozdulása veszélyt jelentett. Feltűnő volt már az első félidő elején az is, hogy az MVSC játékosai —• fő­leg Nyíri — az egyéni játékra töre­kedtek és igen sokat cseleztek feles­legesen. Az ózdiak viszont támadá­saikat úgy építették fel, hogy egyből futtatták a labdát, nem pepecseltek és így tudtak veszélyesek lenni. Gólt előbb az MVSC érhetett volna el, de Nyíri szabadrúgása után a sorfal­ról lepattant labdát F. Tóth 10 méter­ről a kapusba lőtte. Korszerű táma­dás után Borbás II. kapta mintegy 30 méterre a kaputól a labdát. A jobbösszekötő helyén kitört, és az MVSC vé.delem díszkisérete mellett 12 méterről félmagasan a balsarokba lőtte a labdát. 1:0. A gól után tovább rohamoztetk az ózdiak és egy teljesen szabályos gólt értek el, de azt a já­tékvezető megsemmisítette. (Rájött azután hibájára és feldobással hozta játékba a labdát.) Az ózdi csapat tet­szetős támadásai, a két szélső foglal­koztatása mindig veszélyt jelentettek. Az egyik gyors jobboldali támadás után Széles az alapvonal kőzetéből ívelte a labdát és a kaputól 14 mé• térré álló Zalai a bal felső sarokba fejelt. (Miskolci kint állt. a kapuból, nem érte el a labdát.) A második félidőben a hazai «w- pat nagy lendülettel kezdett, de « miskolci csatárok valósággal a kapu­ba akarták bevinni a labdát és a jól tömörülő ózdi védelem biztosan rom­bolta széjjel az erőtlen miskolci tá­madásokat. Az ózdiak a második fél­időben védekezésre rendezkedtek be. Kovács próbálkozott egyéni előretö­résekkel, de nem volt ereje a befeje­zéshez. Amikor az ózdi csápot védel­me hárította a miskolci próbálkozá­sokat, akkor a csatársor gyors, hely- cserés és a széleken futtatott támadá­sokkal mindenkor zavarba hozta az MVSC védelmet. Hiába támadott és lelkesebben játszott a hazai együttes ebben a játékrészben, az első félidei gyengébb játékot már nem tudták helyrehozni és nem sikerült gólt el- érniök. Az ózdi együttes feltétlenül megérdemelte a győzelmet, mert sok­kal lelkesebben és sokkal jobban ját­szott az első félidőben, mint ellenfe­le. A miskolci csapat szünet után erő­sen feljött, de nem boldogult az óz­diak jól tömörülő védelmével. A győztes csapatban Szurdoki L, Borbás I. és 11., Zalai, valamint Gyár­fás játszott az átlagosnál jobban. A gyengén játszó hazai együttesből Har­gitai, Kovács és Lövei játékát lehet megdicsérni, a többiek gyenge telje­sítményt nyújtottak. Benkő játékvezető az ózdiak góljá­nak annullálásával hibázott, hibáját azonban észrevette és a továbbiak­ban kifogástalanul működött. Di. Bányász—Szegedi VSE 1:0 (0:0) Népkerti pálya, 1500 néző. Vezette: Bokor. A diósgyőri csapat összeállítása: Csabai Kiss, Verba, Simkó — Tóth, Paulás II.—Szabó I., Szabó II„ Stadinger 1^ Pesti, Büjtoc. Edző: Nagy György. Az első félidőt szinte végig támad­ta a diósgyőri csapat Aki nem tudta, hogy ki játszik a pályán, nem gon­dolta volna, hogy a táblázat végén álló csapat játszik a listavezetővel. A diósgyőriek ugyanis pazar támadá­sokat vezettek és állandóan kezdemé­nyeztek. Csak a Di. Bányász csatár­sorának „köszönhető”, hogy már az első félidőben nem sikerült több gó­los vezetést szerezniök. Két alkalom­mal „verve” volt a szegediek kapusa, de a lövések nem sikerültek. A sze­gediek szórványt» támadásai nem je­lentettek veszélyt a hazai csapat ka­pujára. A 38. percben Stadinger egyé­ni játék után, mintegy 18 méterről igen jól lőtt kapura, de a szegediek kapusa a léc alól ütötte szögletre Stadinger lövését. Támadott-táma- dott a hazai együttes, de eredmény nem született a mérkőzés első felé­ben. A második félidőben égy ideig a szegediek próbálkoztak, de a lelkes diósgyőri védelem biztosan állt é li­bán. A sok diósgyőri támadás végül gólt eredményezett. Az 57. percben á szegedi Juhász hazaperdítette a lab­dát Stadinger résen volt, elcsípte á hazaadást és biztos lábbal lőtt a há­lóba. 1:0. A gól felvillanyozta a ha2ai csapatot és igen sok támadást vezet­tek a szegediek kapuja ellen. A ven­dégcsapat kapusának minden tudásá­ra szüksége volt hogy megőrizze kapuját az újabb góloktól. • A játékidő vége felé kiegyenlítetté vált a játék, de az eredmény már nem változott. A diósgyőri csapat vé­gig határtalan lelkesedéssel és jól is játszott ezen a mérkőzésen. A véde­lem jól zárt a fedezetek ügyesen tartották a kapcsolatot a védelem és a csatárok között. A csatársor Pesti vezérletével sok jó támadást vezetett csak a góllövés nem sikerült nekik. Csabai kevés dolgát jól látta el. Á hátvédhármas tagjai közül Verba volt a legbiztosabb, de Kiss és Simkó is megbízhatóan játszott. Tóth ezúttal gyengébben játszott a szokottnál, de Paulás végig egyenletesen játszott. A csatársor legjobbja az „elpusztít­hatatlan” Pesti volt, a többiek köze­pesen játszottak. Bokor játékvezető gyengén bíráskodott. Debreceni VSC—Borsodi Bányás% 1:0 (0:0) Sajószentpéter, 2000 néző. Vezette: Hernádi. A Borsodi Bányász összeállítása: Veres — Négyest, Csetfalvi, Friedel — Szamosi, Sztibor — Bárányt, Vé- csei, Kőhalmi II., Várhelyi, Hetei. Edző: Mező Jenő. Különps jelentősége volt ennek a mérkőzésnek. A debreceni csapat az őszi elsőségre tört, ugyanakkor a ha­zai együttes szerette volna győzelem­mel befejezni az őszi szerepléstr A debreceni csapat terve sikerült, mert- ha szerencsével is, — megnyerte a. mérkőzést. Pedig nem, úgy alakult a játék, hogy a vendégcsapat szerzi meg a két pontot. A hazaiak fergete­ges támadásokat vezettek az első félidőben, de a jól tömörülő DVSC védők nagyszerűen hárították a bá­nyász csatárok próbálkozásait. A deb­receni támadások is veszélyesek vol­tak, de a vasutas csatárok sem bír­tak a bányász védőkkel. A második félidőben — ha lehet — még nagyobb erőbedobással küzdött mindkét együttes. A kapuk veszély­ben voltak, de egyik csatársor sem tudta feltenni az „i” betűre a pontot Hiába küzdött jól mindkét csapat, már a nézők elkönyvelték a döntetlen eredményt. A nézők nagyon csalód­tak, hiszen a 87. percben mégis gólt láttak. Ez a gól a hazai csapat háló­jába került, de nem debreceni játé­kos juttatta oda, hanem Friedel, a sajószentpéteri csapat balhátvédje lá­báról jutott saját kapujába, így ezzel az egy góllal a debreceni csapat nyerte meg a mérkőzést. A látottak alapján a döntetlen igaz­ságosabb lett volna. A Borsodi Bá­nyász végig jobban játszott, mint el­lenfele, csak balszerencséjének kö­szönheti, hogy elvesztette a mérkő­zést. A DVSC-nek „ölébe” hullott a két pont és hagyományos szerencsé­jük révén az őszi elsőség is. A hazai csapatból Veres, Csetfalvi és Várhelyi játszQtt a legjobban, de a többiek sem okoltak csalódást. » NB II. KELETI CSOPORT í. Debreceni VSC 15 7 6 2 26:18 20 2. Kecskeméti Dózsa 8 3 4 25:12 >19 3. Szegedi VSE 9. J. 5 18:15 ,19 4. Pénzügyőrök 15 8 2 5 18:11 13 5. Ózdi Kohász lő 8 2 3 24:19 18 6. Nagybátonyi B. lő 7 3 5 20:18 17 7. Bp. Előre 14 !j fi 3 23:20 16 n. Borsodi Bányász 15 5 5 5 17:13 1.3 9. Miskolci VSC 14 6 2 6 19:22 11 10. Jászberényi. V. 1+ 6 2 7 20:28 14 11. VM Egyetértés 15 5 3 7 19:19 • 13 12. Szolnoki MÁV 15 3 6 6 14:17 12 13. Bp. Spartacus 15 5 2 8 21:26 .12 14. Diósgyőri B. 14 4. ‘ 4 6 14:2i 12 15. UTTE 15 4 1 10 14:25 9 16. Orosházi Kinizsi 14 2 4 8 11:25 3 Novemberi totósorsolás A november 29-én megtartott tu- .ósorsoláson római kiutazást nyertek az alábbi, 46. heti szelvények tulaj­donosai: U sorozat 790 975, Z sorozat 202,269, A-T kollektív 477 163. AJ kollektív 736 303. Két elmaradt mérkőzés kivétel csoportjának őszi küzdelmei. Az utol volt, — néhány meglepetéssel: A győzni, tudott és egy pont előnnyel Bányász csapata, a heteken át első míg a nagyszerűen küzdő és korszer győzelmet aratott az MVSC ellen a Spartacus és a Pénzügyőrök mellett s honában, míg két mérkőzés döntetlen Spartacus—UTTB 2:1, Pénzügyőrök— Kecskemét 0:0, Nagybátony—Oroshá ével befejeződtek az NB. n. Keleti só fordulóban sok érdekes mérkőzés DVSC csapata Sajószentpéteren is elsőnek zárta az őszi szezont. A Di. helyen álló Szegedi VSE-t győzte le, űen játszó Ózdi Kohász megérdemelt vasutas csapat otthonában. A Bp. Nagybátonyi Bányász is győzött ott- eredményt hozott. Eredmények: Bp. VM. Egyetértés 2:0, Szolnoki MÁV— za 1:0, Jászberény—Bp. Előre 1:1. Ósdi Koháss-MVSC 2:0 (2:0)

Next

/
Oldalképek
Tartalom