Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

4Pte8<5rt5k, 1959.'december TO. ESZ AKM AGY ARORSZ AG 3 • • a lüagTitiiy | Az új színházról beszélnek: Az építő — Az első perctől, amióta megkezdődött a színház átépítése, itt dolgozom. Ha összeadnánk MA ABJAK Ál AZ ÚJJÁÉPÍTETT MISKOLCI NEMZETI SZ11KíZ11*SÄÄÄÄÄ körüljárhattam volna a földgolyót. Kiszámítottuk, hogy mintegy negyvenkétezer kilométert gyalo­goltam az építkezés ideje alatt... De megérte! Olyan színházat adunk most át a miskolciaknak, amilyennel kevés városban büszkélkedhetnek. Szívesen dolgoztam itt, mert magam is nagyon szeretek színházba járni és ha az épület elkészül­tét sürgettem, nem a munka végét, hanem r színház nyitását vártam. Sokszor álltam sorba jegyért —, most elégedetten ülök majd a néző­tér bársonyszékein . . . Remélem, jut nekem is é jer?” I1 BIHARI KÁROLY művezető KERÉKGYÁRTÓ MIHÁLY színpadmester Az egyik legrégibb színházi dolgozó — Kisgyermek korom óta összenőttem a színházzal és ma már el sem tudom képzelni az életemet máshol, mint az enyvszagú díszletek, színpadi zsinórok világában. 1921 óta, tehát harmincnyolc esztendeje jövök-megyek a kulisz- szák mögött, állítom a díszleteket, segítem a mű- vészek munkáját, hogy a közönség mind jobbat, szebbel, tökéletesebbet kapjon. El sem tudom mondani az örömömet, szinte könnybelábad a szemem, amikor az új színház színpadát, műszaki berendezéseit nézem. Mennyivel könnyebben és mennyivel jobbat és szebbet adhatunk a közön­ségnek ezután mi, a színpad névtelen, szürke katonái is... Csak azt mondhatom: köszönet népi államunknak ezért a színházért... Színházavatás Befejeződött a nagy mű. Három­éves megfeszített munka után újra a miskolci Széchenyi utca felé ma­gasodik teljes pompájában, impo­záns megjelenésében a Miskolci Nemzeti Színház épülettömbje. Száz­ezrek kísérték három éven át aggó­dó figyelemmel az újjáépítés min­den mozzanatát. Ezrek és ezrek vi­táztak az átépítés megkezdése előtt, de egyben mindenki egyetértett' Miskolcnak színház kell. korszerű, modern színház, amely új, szocialis­ta kultúránknak méltó otthona, messzeható sugarú bázisa legyen. j Ünnepi naphoz érkeztünk ma. A, háromeszfeendei nagyarányú és nagy, költséggel járó munka eredménye-, ként újra felgördül a függöny a 102, éves színpadnyílás mögött. Megkez-I dődik az öreg színház új élete. , Nagy feladat vár színházunkra., Soha nem látott méretű kulturális, fellendülés mérhető le országszerte., Százezrek és milliók fordulnak ér-, deklődéssel a kultúra egyes megnyil-i vonulásai — köztük a színház — fe-i lé. Látókörük kiszélesítését, művé-, szí ízlésük csiszolását, szocialista, világnézetük erősítését várják a, kulturális rendezvényektől és első-, sorban a színháztól, mint olyan mű-, veszettől, amely a legközvetlenebb, kapcsolatra képes a művészet és a, közönség között. 4 Űj színházunkban új életnek kell # sarjadnia. Messzehangzóan kell en-(Á nck a színháznak hirdetnie a szó- f cialista kultúra magasrendűségét, a művészet eszközeivel kell segítenie szocialista épííőmunkánkat, támo­gatnia mind jobban és mind széle­sebb körökben dolgozó tömegeink kulturális felemelkedését. A színház az elmúlt évadban és a most folyó idényben kialakított műsorpolitiká­jával arról tett bizony ságot, hogy ké­pes a szocialista kultúrát mind job- é ban erősítő úton haladni. Az új szín ^ ház avatása jelentős mérföldjelző # kell legyen, ahonnan ez az út mind (Á magasabbra vezet. A Miskolci Nemzeti Színház avatásakor szeretettel köszöntjük a színház valamennyi művészeti és műszaki dolgozóját és közös célunk, szocialista kultúrforradalmunk meg­vívásához sok sikert, jó munkát kí­vánunk! a pénztár előtt I r< A színház legidősebb művésze — Hetvenegy éves elmúltam és ebből már több mint ötvenegy esz­tendőt töltöttem a színpadon. Az or­szág legkülönbözőbb városaiban és a fővárosban játszottam. Régebben l már voltam Miskolcon, most pedig # már huszadik éve igyekszem min- á den tudásommal a miskolci közön­séget szolgálni. Kicsit eljárt már az időm. nyugdíjba is mentem, de nem tudok otthon maradni. Mint nyug­é díjas színművész is szerepclgetek. # Amikor az átépítést elkezdték, nem hittem, hogy megérem az új színház megnyitását. Megértem és kimond­hatatlan örömömre szolgái, hogy a-z új színház nyi fődarabjában má színpadra léphetek. A „Kormos ég' egyik legkedvesebb figuráját, Cza- buk bácsit, az öreg munkást alakí­tom. Nagyon jólesik, hogy ilyen for­mában gondoltak rám. P 1 II BÁNHIDY JÓZSEF, Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja A színház elektromos „agyközpontja fi A miskolci színházkedvelők ezrei zeti Színházba, hogy egész évadra • váltottak bérletet a Miskolci Nem- biztosítsák helyüket az egyes elöadá- ( sokhoz. Szikói Tibor, Szikói Tíborné £ Í és Rácz János, a Borsodi Szénbányá szaU Tröszt dolgozói már bérlet- é tulajdonosok. Izgatottan várják, a# Í színház nyitását és a későbbi darabo- § kát is. Minden bemutatandó darabra i nagyon kíváncsiak, de elsősorban kés ez érthető — az új színház belse-i J jéf szeretnék látni. A len fiatalabb művészek : (Akik most jöttek a főiskoláról) a — Talán felesleges is e l m ondanom, hogy mennyire örülök az új színháznak és külön an­nak, hogy a. nyitó-darab­ban, a „Kormos ég”-ben már játszhatom. M u nkásszínjátszó voltam, a Magyar Op­tikai Művek vasműn­j Számok a izínháztóL\ J Előttünk áll a ragyogó színház-, J épület. Három évi munka fekszik, \benne és a színházszerető miskolci, \ közönség sokéves aggódása. Nem ér-, \ dektelen megemlíteni néhány apró ( \ adatot, amiből a színház nagyságára,, Jaz építkezés méreteire következtet-! \ hetünk. Bele van építve 3300 mázsa ( \ betonacél, 4500 köbméter kavics, 15 ( \ ezer mázsa^ cement, 300 ezer tégla, , ! 2 ezer négyzetméter parketta, 1200, i négyzetméter márvány padlóburko-, \ lat, 400 folyóméter lépcső, 800 mázsa ( J idomacél, 15 ezer köbméter föld, 40, A ezer csempe, 8 kilométer drótkötél, i # 05 320 méter villamosvezeték, 13 2351 f méter Bergmann-, gáz- és védőcső —1 \ többek között. A tűzcsapokban el- i helyezett tömlők hossza 350 méter. — A csepeli gyárké­mények erdejének szom­szédságából, az évad elején, a főiskoláról jöttem. Azóta játszot­tam a „Tündérlaki lá­nyok’'-ban, az „Érdek- házasság”-ban és én ját­szom a kedves gyermek- darab, a .,Hamupipőke” címszerepét. Az új szín­háznak nagyon örülök és nagyon várom, hogy annak színpadán is be- műt a tkozhassam. Na­gyon örülök annak is, hogy ha én nem is sze­replek az első darabban, de férjem, Ijforváth Sán- már az új színpadon is a közönség elé lép. SZEKERES ILONA A RÉSZLET A NÉZŐTÉRBŐL jobboldali páholysor bársony székei a képen még üresek. De ma este megtelnek a páholyok, kigyú ladnak a reflektorok, és nyolcszéznállöbb néző elölt megkezdődik az első előadás. MA • ESTE felgördül a függöny, a karmesteri pálca intésére felharsan Erkel „Hu­nyadi László”-jának nyitánya, ün­nepi szónokok méltatják a nap jelen­tőségét, Miskolc közönsége újra bir­tokába. veszi a színházat. Hosszú volt a hároméves várako­zás 1956 júniusától, az utolsó elő­adástól a mai napig, de akik igazán szerették a színházat, felkeresték előadásait a vasgyári Művelődés Há­zában és a Kamaraszínházban is. Mától újra „igazi” színházépületbe járunk színházi előadásra (nem le­szünk hűtlenek a Kamaraszínház­hoz sem!) és várjuk, hogy a színház művészei szórakoztassanak, tanítsa­nak. Sokat várunk tőlük, bizalommal közeledünk hozzájuk. Hisszük, az új színházban, a modern színház adta körülmények között még inkább rá­szolgálnak Miskolc közönségének bizalmára. Újra birtokunkba vettük a szín­házat. összeállította: (.Foto; Benedek Miklós Szabados György) Marót Bán-tói a Kormos én-iá QZÁZKÉT ÉVES a Miskolci Nemzeti Színház, de a miskolci szín- ^ játszás gazdag hagyományai sokkal régibb múltra tekintenek visz- iza. 1753-ból valc az első dokumentum, amikor is a minorita rendház diák- iai mulattak be egy iskoladrámát. 1815-ben, amikor a magyar szí­nészek Pesten hajléktalanná lettek, Miskolc adott otthont a magyar színé­szetnek. Ekkor jött Miskolcra a magyar színjátszás örök büszkesége, Déryné Széppataki Róza is. 1823 a következő igen jelentős állomás. A ma­gyar színjátszás iránti szeretet és áldozatkészség eredményeként megszüle­tett Miskolcon az ország első kőszínháza, amely az osztrák elnyomás elle­nére a magyar szónak a legharcosabb hirdetője volt. Húsz év után, 1843- ban tűzvész pusztította el .ezt a színházat és később, a lakosság anyagi íldozatkészségéből, a kormányzat fillérnyi segítsége nélkül, született meg 1857-ben az a színházépület, amely most népi államunk hatalmas anyagi támogatásával újjászületve nyitja meg újra a kapuit. 1857 szeptember 3-án volt az első előadás a színházban. Látabár Endre társulata Vörösmarty Mihály „Marót Bán” című drámáját mutatta be. Az zlső szó a színpadon Laborfalvi Róza ajkáról hangzott el, aki a megnyitón Jókai Mór alkalmi prológját mondta el. Az első színigazgató Latabár Endre volt. Százkét esztendő telt el azóta. A színház egy évszázad társadalmi és goliiikai eseményeinek forgatagáéban, mindenkor hű tükörképet adott korának társadalmáról, kultúrájáról, ízléséről. Széksorait évtizedeken át i fejlődő, majd a hanyatló kapitalizmus dekadens ízlésű polgári közönsége íöltötte meg és csak 1945-ben jutott igazi tulajdonosa, a dolgozó nép bir­tokába. A felszabadulás után az első előadás — egyben országosan az első izínelöadás —, 1944 december 25-én volt. Árvái Gusztáv társulata a „János üitéz”-t mutatta be. 1949-ben végérvényesen a dolgozók kezébe került a színház. Az államosított színház első előadása Szofrónov: „Moszkvai iellem” című drámája volt. Most, százkét évvel a „Marót Bán” bemutatása után. a dolgozó magyar nép életének tragikus epizódjára emlékeztető magyar dráma, a ..Kormos ég” kerül a közönség elé. BALOGH EMESE — Az évad eleién jöt­tem a Színház és Film­művészeti Főiskoláról a Miskolci Nemzeti Szín­házhoz. Kicsit szorong­va jöttem, nehéz volt Budapestet, az otthont elhagyni. De nem bán­tam meg. Eddig a Ka­maraszínház két darab­jában játszottam fő­szerepet. örömmel és izgalommal vártam az új színház megnyitá­sát és nagyon örülök, hogy ebben a gyönyörű intézményben játszha­tom és hiszem, hogy a későbbiekben nemcsak vígjátékban, hanem drámában is bemutat-. kozhatom a, miskolci közönségnek. POLGAR GÉZA teása. Onnan kerültem i Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára, majd diplomával a zsebem­ben, az évad elején Mis­kolcra. Szeretnék az új színpadon még sokat ta­nulni és nagyon sok szé­nét és jót nyújtani a 'viskóid közönségnek. színpadon, ennek az okos gepnek egy-két; gombját kell csak megmoz­gatni. Az újjáépített szinházat a legmo­dernebb világítási berendezéssel látták el. A kilencvenhét áramkörös feszültségszabályzó berendezés a • legmagasabb igényeket is kielégíti.1 Képünkön a színház világosító be-1 rendezéseinek központi kapcsoló-1 szobáját látjuk. A vezérlő-asztalon1 háromszázhatvan fogantyú, kapcso-1 ló, gomb és pedál működtetésével.1 telefonnal és mikrofonos hangtováb-1 bítással szabályozza Czövek György1 fővilágosító a színpad fényeit. Ami-1 fco*r például alkonyulatot látunk a1 Mozaikok ^ ; a színház történetéből ! Az első elnök a Színházépítő Rész- , vény es Társaságnál tomgalyi Károly , volt, akit 1847. március 27-én. a Tár-, saság alakuló közgyűlésén választót- < tak meg elnökké. < Az első színigazgatónő Némethyné i Eötvös Borcsa volt, aki 1875-ben ke- < rült a színház élére. Százkét esztendői alatt ő volt az egyetlen igazgatónő. < Az első bérletet 1878-ban Miklóssy < Gyula színigazgató bocsátotta ki ked- < vezményes áron. A bérletszelvények I tninden előadásra érvényesek voltak. I 1896-ban történt az első átalakítás a színházépületen. Ekkor szerelték be a régi kályhafűtés helyett a lég-' fűtést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom