Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-10 / 290. szám
2 fíSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök. 195». decembrr 10. A megye 1960. évi költségvetése módot ad rá, hogy a párt és a kormány határozatainak megfelelően gondoskodjunk a dolgozókról •• Üléseseit a megyei tanács Qtij tizet Tegnap délelőtt tartotta meg ülését a Borsod megyei tanács. Az ülésen megvitatták az 1960-as költség- vetést, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960 első negyedévi munkatervét és a pénzügyi állandó bizottság munkáját. A tanácskozáson megjelent Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, s eljöttek a tömegszervezetek és a fegyveres testületek képviselői. Gyöngyösi István elvtárs; a tanácsülés elnökének megnyitó szavai után Ladányi József elvtárs, a megyei tanács vb. titkára ismertette a megye 1960. évi költségvetését. Ladányi elvtárs vázolta az 1959-es esztendőben megtett út eredményeit, s rámutatott, hogy ezek az eredmények a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját tükrözik. Elmondotta többek között, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata óta meggyorsult a megye mezőgazdaságának szocialista átalakulása is s ma már termelőszövetkezeteink földterülete meghaladja az ország szántóterületének egyharmadát. A kongresszusi verseny eredményeként — mondotta — megyénk vállalatai termelési, önköltségi és áruforgalmi terveiket negyedévről- negyedévíe rendszeresen túlteljesítették; csupán a tanácsi vállalatoknál 6 millió forint a tervtúlteljesítés és 3 millió forint a költségmegtakarítás értéke. Ladányi elvtárs ismertetőjének további részében az 1960. évi költségvetés elkészítéséről, a' tanácsi szervek munkájáról beszélt, majd elmondotta, hogy a különböző javaslatokat figyelembe véve, a megye 1960. évi költségvetése 493 millió 699 ezer forint, ami 13.9 százalékkal több az 1959. évi költségvetési előirányzatnál. Ez a költségvetés — mondotta r- lehetőséget biztosít rá. hogy valamennyi tanácsszervünk reálisan tervezhesse meg költségvetését. Különféle beruházásokat hajtanak végre több mint 122 millió forintos összegből, — nem is beszélve a 25 millió forintos *tsz-beruházá- sokról. Ezzel kapcsolatosan Ladányi elvtárs elmondotta, hogy elsősorban . a lakosság szociális, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését vesszük figyelembe. Példa rá, hogy 2 millió 181 ezer forintos hozzájárulással Borsodnádasd jó ivóvizet kap; Ózd ivóvízellátására 7 millió 692 ezer forintot, csatornahálózatának és szennyvíztisztítótelepének építésére 8 millió 830 ezer forintot irányoztunk elő; Hejce község 1 millió 465 ezer forintos beruházás folytán kap jó ivóvizet. Ladányi elvtárs ezután részletesen ismertette a költségvetés fel- használását. 17 községben 45 új általános iskolai tanterem és 11 nevelői lakás építését fejezik be, öt községben 17 tanterem és 4 nevelői lakás építését kezdik meg. Szent- istván községben 100 férőhelyes óvodát.építenek, Edelény új orvosi rendelőt kap, Bodrogkoresztúron felépül égy 150 férőhelyes szociális otthon, 30 községet villamosítanak, lakásépítésre pedig 34 millió forintot költőnek. A tanácstitkár beszédének további részében a községfejlesztési alap felhasználá iával foglalkozott. Elmondotta, hogy a községfejlesztési alap rendszerének bevezetése helyesnek és eredményesnek bizonyult. A lakosság társadalmi munkájával és állami támogatással számos olyan helyi feladatot oldottak meg a tanácsok, ami a falu lakóinak régi kívánsága volt. A továbbiakban Ladányi elvtárs rámutatott: kormányzatunk, különösképpen a mezőgazdaság átszervezésére való tekintettel, fokozottabb mértékben segíti elő a tanácsok községi ejlesztési munkáját. Ezért termelőszövetkezeti községekben és városokban a lakosság által befizetett községfejlesztési alap minden forintja után 1,50 forint, a többi községekben és városokban a lakosságra kivetett községfejlesztési alaphozzájárulás minden forintja után 0.75 forint hozzájárulást biztosít az állam. A tanácsülés részvevői a beszámolóból megtudták, hogy 1960-ban közel 70 millió forint az az összeg, amely a tanácsok rendelkezésére áll községfejlesztési alap címén. Ebből az összegből további kommunális és kulturális teendőket oldhatnak meg a tanácsok. A továbbiakban elmondotta: a megye lakosságának igényeit egyre fokozottabb mértékben kielégítik a helyi tanácsipari vállalatok. Az 1960-as évre például 20 ezer tonnával több építőkövet, 700 tonnával több égetett meszet, 1 millióval több téglát, 463 ezerrel több cserepet termelnek az 1959. évi termeléssel szemben. Az élelmiszeripari vállalatok közül a Húsipari Vállalat 7 millió forinttal több húst és hentesáruféleséget tervez a lakosság részére. Ladányi elvtárs utalt rá, hogy a lakosság növekvő életszínvonala megköveteli a kereskedelemtől a bő áruválasztékot. Ennek megfelelően a kereskedelmi vállalatok az 1960-< évre 3 százalékkal magasabb forgalmat terveznek. A Moziüzemi Válr lalat tervében 50 községben rendszeres filmvetítés szerepel, valamint a meglévő moziüzemek korszerűsítésére 1 millió 500 ezer forintot fordítanak. A megye 1960-as költségvetése — mondotta — reális alapokon nyugszik s így minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a párt és a kormány céljait megvalósítsuk, a lakosság szociális, kulturális és kommunális igényeit jobban kielégíthessük. Ladányi elvtárs a továbbiakban a tanácsok munkájáról szólt. — A költségvetésünkben tervezett feladatok végrehajtását elsősorban taná- nácsaink saját bevételeivel kell fedezni — mondotta — > Saját bevételként 46 millió 578 ezer forintot terveztünk. Ez az intézkedés megköveteli majd a nagyobb fegyelmet, az állampolgári kötelezettségek teljesítését. a gazdáktól a rendszeres adófizetést. A gazdasági kérdésekkel foglalkozva, a beszámolóból megtudtuk, hegy 62 millió 664 ezer forintot fordítanak az állattenyésztés feladatainak megoldására, az állategészségügy megjavítására, az állami tartalékterületek megművelésére, a tanácsi malmok üzemeltetésére, a szeszfőzdék üzemeltetésére, az állami lakóépületek karbantartására, fürdők’ üzemeltetésére és egyéb feladatokra. A tanácsi utak és hidak felújítására, karbantartására közel 17 millió forintot biztosítanak. 884 ezer forinttal segítik elő a községek belvizeinek levezetését, amihez a lakosság csaknem 2 millió forint értékű társadalmi munká1 val járul hozzá. A szociális és egészségügyi helyzet további javítására több mini. 179 millió forintot fordítanak. Ez az összeg az éves költségvetési előirányzatnak 36,5 százalékát jelenti. Alig öt esztendő alatt több mint kétszeresére emelkedett a szociális és egészségügyi költségvetési előirányzat. Amellett, hogy kórházainkban évről-évre javult a betegek ellátottsága és gyógykezelésének lehetősége, — évről-évre emelkedik kórházaink ágyszáma is. Az 1960-as költségvetésben 3 668 kórházi ágyról történik gondoskodás. Pártunk művelődési politikáját figyelembe véve, 166 millió forintot fordítunk a dolgozók, a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére. Ez a szám 17.8 százalékkal több az előző évinél. Évről-évre több iskolát építünk, új tantermeket létesítünk, a régieket felújítjuk. 1960-ban 84,509 általános iskolai tanuló tanulási lehetőségét biztosítjuk. ugyanakkor 3 401 általános iskolai tanuló napköziben való elhelyezéséről gondoskodunk. Nagy gondot fordítunk a községi könyvtárak fejlesztésére is. Jelenleg 133 községben működik könyvtár. A művelődési otthonok támogatására 3 millió forintot költünk. Ladányi elvtárs beszédének további részében a feladatokat ismertette, majd befejezésül rámutatott: — 1960. évi költségvetésünk módot ad rá, hogy megyénkben pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően gondoskodjunk a dolgozókról. a lakosságról . s a lehetőséghez mérten a legtöbbet tudjuk nyújtani. Rajtunk múlik, hogy közös „erővel, az adott lehetőségeken belül, újabb és nagyobb lépéseket tegyünk,.,megyénk szocialista fejlődése felé. A társadalmi tulajdon védelmében A TÁTRA UTCAI bérházak lakói közül többen összetévesztik a pincét a fürdőszobával. Ugyanis nemcsak most, a hűvös idők beálltával, hanem még nyáron is egyesek a konyhában és a fürdőszobában >vágják a gyújtást. Ezeknek nem szá- imíí, hogy kora reggel van vagy este, hétköznap a.vagy vasárnap, rendületlenül vágják a fát. Az alattuk lakók pedig félve húzzák be nyakukat, hogy mikor szakad a nyakuk közé egy daro.b vakolod. Sajnos nem egy ilyen lelkiismeretlen lakó van. különösen a Tátra utcai 5. sz. bérh"zban. Ezek a lakók ugyan saját” lakásuknak tartják azt a lakrészt, amelyben laknak, c ak éppen nem. v'gyána’: rá. Egyes lakásokban már egész berendezett műhelyek' vannak, ahol az asztalos munkától a bádogos munkáig bezárólag i mindent végeznek működik az asztalra szerelt satu. kalapács, fiíró és reszelő, szinte remeg az egész ház. Ezeket a lakókat nem zavarja az sem, hogy már este 10 óra is elmúlt, ők rendületlenül végzik a „második I műszak” alatti munkájukat. A tanácsülés vitája Ladányi elvtárs beszédét vita követte. Dr. Dezső Jenő egészségügyi kérdésekkel, Krajnyák János utak, hidak építésének problémájával foglalkozott. Csépányi Sándor elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal a beruházási keretszámot 109 millió forintról; fel* emelte 122 millió 530 ezer forintra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szociális és kulturális létesítményekre sokkal több pénzt fordíthatnak. Felszólalásában javaslatot tett a felemelt beruházási keret helyes elosztására és felhasználására. Bódis Istvánné szóvátette az aggteleki kultúrház építésének ügyét, javasolta, hogy a tanács keresse meg annak lehetőségét, hogy ez az idegen- forgalmi szempontból jelentős község kultúrházat kapjon. Ezután Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Beszédében a költségvetésről szólt, hangsúlyozva, hogy látszik rajta az alaposság, az, hogy a gazda szemével készítették. Mindazok, akik ennek elkészítésében közreműködtek, minden dicséretet megérdemelnek. Prieszol elvtárs ezután a beruházások helyes előkészítésére hívta fel a figyelmet. Nyílott szemmel kell járni — mondotta —, a terv végrehajtásának minden apróbb részletét figyelemmel kell kísérni, mert az alaposság a siker feltétele. Ezután a komplex beruházási tervek készítéséről, végrehajtásáról beszélt, majd befejezésül a megyei pártbizottság nevében sok sikert kívánt a megye költségvetése és a fejlődést elősegítő minden más hasznos cél megvalósításához. Turgonyi László az ózdi járás problémáiról beszélt. Megemlítette többek között, hogy két éve vajúdik a húsipar számára felépült új feldolgozó épület üzemeltetése. Elmondotta többek között, hogy Csernely község 220 ezer forintot kapott ez évben útépítésre. A tanács szeptemberben kapta meg a terveket, s csak a napokban sikerült olyan vállalatot találni, amely hajlandó az útépítési munkákat elkezdeni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nagyobb segítséget nem kapnak, a betervezett útépítéssel nem tudnak elkészülni. Kálmán Antalné elvtárs az alberttelepi ivóvíz-problémát tette szóvá, majd Galkó Lajos tsz-elnök a mezőgazdaság kisgépesítésének fontosságát hangsúlyózta. Rónai Sándor elvtárs felszólalását feszült érdeklődéssel hallgatta a tanácsülés. A megye életében igen nagy esemény — kezdte beszédét Rónai elvtárs — a költségvetés tárgyalása épp úgy, mint az ország életében az ország költségvetésének tárgyalása. Ne feledjék, ez a tanács a megye parlamentje. A költségvetésit megküldték nekem, s így módomban volt részleteiben is megismerni. Megállapítottam, hogy a megye ennek a költségvetésnek előkészítésében derekas, jó munkát végzett. Az elhangzott referátum is nagy hozzáértésről, a lakosság ügyeinek figyelemreméltó megoldásáról tett tanú- bizonyságot. Jól esett volna azonban hallani — mondotta Rónai elvtárs —, ha többet beszéltek volna az állandó bizottságok munkájáról és tevékenységéről is. Egy példával szeretnék élni. Az 1958. évi költségvetés elkészítésében 11 állandó bizottság munkájában 209 képviselő vett részt, s az elhangzott vitákban 94-en szólaltak fel. Az 1959. évi- költségvetés elkészítésében ugyancsak 11 állandó bizottság működött közre. Munkájukban azonban már 220 képviselő vett részt és 116 felszólalás hangzott el. E példát azért mondtam el, mert arra szeretnék utalni, hogy a kollektív felelősség, a kollektív munka kell, hogy érződjék nemcsak akkor, ha országos tervekről beszélünk, hanem akkor is, amikor egy szűkebb területről, s annak munkáiról van szó. A megye költségvetésének elkészítésében is tapasztalható a kollektív munka, s higyjék el, hogy e? egyben fél sikert is jelent, Éppen ezért biztos vagyíüí abban, hogy mindazok, akik resztvettek ennek elkészítésében, úgy vigyáznak majd reá. mint saját szüleményükre. A mai vitában több szó esett a plúsz igényekről. Lehet, hogy egyesek úgy vélik, könnyű követelni, de nehéz végrehajtani; .Nem szabad- azonban megfeledkezni arról, hogy aki megteszi a javaslatát, tovább akar menni egy lépéssel. Ha nem is tudjuk teljes mértékben ezeket az igényeket kielégíteni, számolni kell velük, éspedig a következő költségvetés elkészítésénél. Ha az igényekkel helyesen. a közérdeknek megfelelően foglalkozunk, — tervszerű munkával előbb-utóbb megvalósulást nyernek s nem kerülnek a feledés homályába. . , Rónai elvtárs beszédének további részében a szocializmus építéséről beszélt, hangsúlyozta: Sohasem szabad egy pillanatra sem elfeledkezni a dolgozók Sokan kérdezhetnék azt, hogy nincs ebben a bér házban házgondnok? Házgondnok az van, de megmondjuk őszintén, iiannak olyan gondnokok is, akik csak azért vállalták ez a munkát, hogy lakáshoz jussanak s .az ilyen ,,népszerűtlen” feladatokat nem hajlandók ellátni. Az ö kötelességük lenne figyelmeztetni az ilyen lakókat a nép vagyonának ‘Védelmére, és a társadalmi tulajdon ellen vétőket erélyesen figyelmeztetni. Ha ez nem használ, úgy hathatósabb intézkedésekhez kell folyamodni. ' Csak azt szeretnénk ez ilyen lakóktól megkérdezni, hogy ha valóban „saját” házuk lenne, akkor is így ■ ~pr- • -i'V' IqJc'iS'tlc’’f. vanv fc a a ..háziúr” tulajdonában lenne, akkor is így -p • 9 Unit v/ltrk. a. izi- urak” nem tűrnék sokáig az ilyen viselkedést. Az illetékes szerveket arra kérjük, ellenőrizzék jobban a bérházak lakóit s a rend, a fegyelem megbontói és a kártevők ellen hozzanak példás büntetést, vonják őket felelősségre. . mert ez nem egyéni, hanem közérdek. A bérházi lakók nevében: I. A.-né. Többmiilió forint munkavédelmi és szociális beruházásokra A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinél az idén a tavalyinál mintegy 40 százalékkal több. összesen 17.3 millió forintot költenek munka- védelmi és szociális beruházásra Amíg az elmúlt b években gyakran előfordult, hogy a munkásjóléti beruházásokra szánt Összeg nem került egészében felhasználásra, addig az idén az egész összeget maradéktalanul a bányászok munkakörülményeinek javítására használják fel. A rendelkezésre álló összegből három bányaüzemnél új ventillátorházat létesítettek. Ebben helyezték Eves terven felül. . . A Lenin Kohászati Művek acélművének dolgozói vasárnapra virradóan befejezték egész éves tervező- írásukat. A acélmű köPelifitája. amely az idén számos esetben ért el csúcseredményt, az év hátralévő részében éves előírásán felül még több mint 42 ezer tonna acélt ad a hengerműveknek. Ez a mennyiség kétezer tonnával haladja meg az egész évre szóló pótfelajánlással is tetézett kongresszusi vállalást. Az üzem dolgozóinak jó munkáját bizonyítja, hogy a yiűszinttervek révén eddig mintegy 90 millió forintot takarítottak meg, termelékenységben pedig az év tizenegy hónapja alatt elérték az 1960-ra tervezett szintet. el az egyre nagyobb kiterjedésű or- mcsi, feketevölgyi és szuhakállói bányaüzemben a távollevő munkahelyek friss levegőellátását biztosító nagyteljesítményű ventillátorokat. A bányaüzemeknél sok gondot okozott a föld alatt dolgozók egészséges ivóvízellátása. Éppen ezért négy aknánál létesítettek egészséges ivóvizet adó vezetéket. Ezzel megszüntették a bányászok egyik komoly panaszát. Ella-aknán és a haricai bányában műszak váltáskor a szén fel- színreszállítását le kellett állítani, mert a bányászok ugyanazon a vágaton közelítették meg munkahelyüket, amelyen keresztül a szén felszínre került. Az idén mind a két bányaüzemnél új lejáró aknát létesítettek. Ezzel megszüntették a szállítási kieséseket és a bányászok munkakörülményeit is biztonságosabbá tették. A beruházásokból jelentős összeget J í'uiaoK. cpueseie íoiojúi..-.., ...jd- kóbányán„9 millió Ft értékű u.i, i000 személyes korszerű fürdőt létesítenek. Az idén ebből az összegből mintegy 3,5 millió forintot használnak fel. Ezen kívül még három bányaüzemnél épül zuhanyozóval, pihenővel ellátott fürdő. Ezeket a létesítményeket jövőre adják át rendeltetésüknek. Az új létesítményekkel gyakorlatilag valamennyi borsodi bányánál mód nyílik az igényeknek megfelelő tisztálkodási lehetőségekre. életszínvonaláról, arról, hogy a szocializmus építése éppen a dolgozó ember érdekeit szolgálja. A szocializmus építése az adott lehetőségeket figj-elembevéve, meggyorsítja a felemelkedést, de sohasem rnegyen az ember rovására. Rónai elvtárs a továbbiakban az emberekkel való helyes bánásmódról, problémáik, panaszaik intézéséről szólva elmondotta, hogy a tanácsapparátus dolgozóinak sokkal nagyobb türelemmel és emberséggel kell munkájukat végezniük. Ezután a kereskedelem munkájáról beszélt. p-~ d befejezésül többek között ezeket mondotta: — Arról az eredményes munkáról. amely megszülte ezt a költségvetést, azt hiszem, fiem indokolatlanul mondom, ho^v a siker feltétele, s az adott lehetőségek biztosítva vannak, csak élni kell velük. Ehhez kívánok sok sikert! A következő felszólaló Balatoni József tsz-elnök volt, aki a termelő- szövetkezetek gyarapodásáról, a paraszti munkák gépesítéséről beszélt. Ezt követően Kukucska János elv- társ, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Kukucska elvtárs a költségvetésről szólva többek között elmondotta, hogy a jövő évben ismét gyorsabban lépünk élőbbre a' szociális, egészségügyi, kulturális vonalon, részben pedig a beruházás vonalán. Beszélt a költséggazdálkodásról és a községfejlesztési alap helyes felhasználásáról. Rámutatott arra* hogy a bevételek és kiadások helyes mester vésésével és jő gatélálkodással kell megteremteni as alapját a megyei beruházási program végrehajtásának Kukucska elvtárs beszédének további részében a mezőgazdaság fejlesztésének kérdésével foglalkozott; elmondotta, hogy ezévben 26 millió forintot ruháztak be a mezőgazdaságba. 15 millió forintot fordítottak egyéb mezőgazdasági feladatok végrehajtására. 1960-ban újabb 42 millió forintot fordítunk a meglévő termelőszövetkezetek fejlesztésére. Ezek a számok azt bizonyítják — mondotta Kukucska elvtárs —, hogy sokkal több támogatást és segítséget adunk a mezőgazdaságnak, mint amennyi munkájuk révén a nemzeti jövedelemben jelentkezik. A termelőszövetkezeteknek nagyobb felelősséggel kell tehát munkájukat elvégezniük. Befejezésül Kukucska elvtárs javasolta: a tanácsülés utasítsa a végrehajtó bizottságot, hogy a tél és a tavasz folyamán a szövetkezeti községekben fellépő igényeket a terven felüli nyereségből és más bevételi orrásokból biztosítsa. Az elhangzott felszólalásokra Ladányi József elvtárs adta meg a választ, majd a tanácsülés elfogadta az elhangzott javaslatokat. A tanácsülés az első napirendi pont megvitatása, a határozati javaslat és az elhangzott kiegészítő javaslatok jóváhagyása után megvitatta és jóváhagyta Nyerják József elvtársnak, a pénzügyi állandó bizottság elnökének jelentését és a Maczkó György elvtárs által előterjesztett megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960 első negyedévi tervét.
