Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! mmemmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 290. szám Ara 50 fillér ♦ i IRÁNYTŰ 1959 december 10, csütörtök Hruscsov elvtárs Lvovba érkezett Lvov (TASZSZ) Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke szerdán Lvovba érkezett. A város lakosai melegen üdvözölték a szovjet kormányfőt, valamint Ukrajna Kom­munista Pártja és az ukrán kormány vele érkezett vezetőit. (MTI) Ma: színházavatás A hároméves át­építés után újjászü­letett Miskolci Nem­zeti Színházat ma este ünnepélyes ke­retek Között adják át a város közönsé­gének. 1823-ban épült fel Miskolcon az ország első kőszin- háza, amely 20 év múlva a lángok martaléka lett. 1857-ben, 102 évvel ezelőtt építették fel azt a színházat, amelyet most, újjá­születése után, je­lentősen kibővítve, korszerűsítve vesz át a város társadal­ma. (Képes összeállítás a 3. oldalon.) (Foto: Szabados)-oOo­Megbeszélések Washingtonban a nyugati .csúcsértekezlet“ előkészítéséről Péter János beszéde az ENSZ-ben A ,,magyar kérdés66 tárgyalása a hidegháború eszköze Tegnap délelőtt az ENSZ-közgyű- lés megkezdte az úgynevezett ma­gyar kérdés vitáját. Először Munro terjesztette be jelentését, majd Ca- bot-Lodge amerikai delegátus szó­lalt fel. Ezután Péter János, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezetője, mon­dott beszédet. — A magyar népnek csak egy kérése, mondhatnám nagyon is indokolt követelése van az ENSZ-hez: hassunk oda, hogy Magyarországot ne használják fel többé a hidegháború esz­közéül. Péter János ezután utalt arra, hogy a francia küldöttség nem vesz részt az algériai vitán, majd így folytatta: delegációmnak jogilag és politikailag minden oka meglenne arra, hogy ne vegyen tudomást sem a vitáról, sem erről az iratról. En­nek ellenére úgy határoztunk, hogy részt veszünk benne, bizonyítva, hogy a közgyűlés iránti megbecsü­lésből eleget teszünk a közgyűlés határozatainak még ilyen esetben is, azzal a fenntartással természetesen, fiógy visszautasítunk minden, beavat­kozási kísérletet belügyeinkbe. Péter János rámutatott arra, hogy a Munro-jelentésben és a hivatalos amerikai megnyilatkozásokban fog­lalt politikai célok: kiszakítani Ma­gyarországot a többi szocialista or­szággal, különösen a Szovjetunióval fennálló szövetségből, s azután visz- szaforgatni a történelem kerekét, visszaadni a földet és az üzemeket a régi tulajdonosoknak és ugródesz­kának felhasználni Magyarországot a többi szocialista állam, elsősorban a Szovjetunió ellen. így értelmezen­dő az Egyesült Államok politikai szótárában a „politikai függetlensé get Magyarországnak” jelszava. Péter János ezután felsorolta az eszközöket is, amelyekkel az Egyesült Államok igyekszik mindezt megvalósítani, P*’ Washington (MTI) Herter amerikai külügyminiszter az AP jelentése szerint kedden más­félórás megbeszélést folytatott Sir Harri'1 Caccia angol, Hervé Alphand francia és Wilhelm Gr ewe nyugat­német nagykövettel a december 19-én Párizsban kezdődő nyugati „csúcs- értekezlet” előkészítése jegyében. Herter szombaton utazik Párizsba, hogy részt vegyen a NATO decem­ber 15-én kezdődő miniszteri tanács­kozásain és Eisenhower fő tanács­adójaként a 19-én kezdődő nyugati „csúcsértekezleten*. Magyar-nyugatnémet kereskedelmi megállapodást írtak alá Magyarország és a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői Buda­pesten aláírták az 1960-as évre vo­natkozó árucsereforgalmi megálla­podást. A megállapodás mintegy 35 százalékkal emeli a kölcsönös áru­csereforgalmat. A magyar külkeres­kedelem többek között vágómarhát, baromfit, tojást, gyümölcsöt, bort, mezőgazdasági magvakat és más me­zőgazdasági termékeket, valamint hengerelt árut, izzólámpát, elektro­mos cikkeket, gépeket és közfogyasz­tási cikkeket szállít Nyugat-Német- országba, ahonnan vegyiárukat, tex­til nyersanyagokat, hengerelt árut, gépeket, elektromosipari készítmé­nyeket vásárol. (MTI) majd hangsúlyozta: az ellenforrada­lom leverése általános polgárhábo­rútól és a háború veszélyétől men­tette meg a magyar népet. Ami a szovjet csapatok magyarországi tar­tózkodását illeti, ennek semmi köze a belpolitikai helyzethez — mon­dotta a továbbiakban a magyar kül­dött. Cáfolta azt a botrányos kohol­mányt, amely szerint állítólag 150 fiatalt bebörtönöztek Magyarorszá­gon, akik az ellenforradalom idején még fiatalkorúak voltak, és most, amikor elérik 18. életévüket, ki fog­ják őket végezni. Egy amerikai te­levíziós adó kezdte terjeszteni ezt a célzatos hírt, mire egy New York-i folyóirat — a televíziós adó példá­ját követve — „tiltakozásokat’* szervezett, ezeket a külügyminiszté­rium jóváhagyta. Uraim — mondot­ta Péter János —, ez sokkal nagyobb botrány, mint televíziójuk rejtvény­csalási botránya. A Pravda cikke marxizmus-leninizmus új „cálolóiról“ Charles Swart lett a Dél-Jlfrikai Unió fökormányzója London (MTI) Charles Swart volt igazságügy­minisztert nevezték ki a Dél-Afrikai Unió főkormányzójává. A TASZSZ beszámol róla, hogy a kinevezés hírét több angol lap felháborodással fo­gadta. A Daily Mirror szerint Swart „a fajgyűlölet jelképe a Dél-Afrikai Unióban”. „Érdemlistáján” szerepel a kommunista párt betiltása, a bennszülött lakosság megmozdulásai­nak kíméletlen elfojtása és a szak­szervezetek jogainak megnyirbálása. ő volt az, aki felhatalmazta a rendőrséget, hogy „először lőjjön, azután kérdezzen”. A Daily Mirror szemleírója megjegyzi, hogy Swart nevéhez fűződik számos haladó dél­afrikai személyiség bebörtönzése. Moszkva, december 9. A Pravda keddi száma közli Tyi- moíejev „Reakciós illúziók” című cikkét A burzsoá ideológusok és politiku­sok, valamint a jobboldali szocialis­ta opportunizmus és a modern revi- zionizmus képviselői a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése lát- •tán újból „cáfolni” próbálják a mar­xizmus—leninizmust. Különös erő­feszítéseket tesznek, hogy félremagyarázzák azt az állás­pontot, amelyet a szocialista or­szágok a békés együttélés elvi kérdésében elfoglalnak — írja egyebek között a szerző. A kommunizmus eszmei ellenfelei mostanában a szocialista és a kapi­talista rendszerű államok „szerves közeledésének” és „fokozódó hason­latosságának” meséjét hangoztatják. Raymond Aron a Figaro című lap­ban „Marxizmus és antimarxizmus” címmel cikket írt és azt állítja, hogy az ipari fejlődés mindenütt hasonló szociális és gazdasági következmé­nyekkel jár. G. Straborin amerikai revizionista azt hirdeti, hogy a „kon- kurrens együttélés” adottságai kö­zött világviszonylatban „kétoldalú folyamat” megy végbe, ennek során az egyik társadalmi rendszer elemei fokozatosan és kölcsönösen behatol­nak és feloldódnak a másikban. Tyimofejev rámutat, hogy e felfo­gás hirdetői lényegében elismerik a marxizmus—leninizmus győzelmé­nek jogosságát, sőt szükségszerűsé­gét a Szovjetunióban és a szocialista táborhoz tartozó többi országban, de abban reménykednek, hogy a kom­munisták „eszméi és módszerei” az ő szájuk íze szerint megváltoznak. A nyugati hatalmak körében bizonyos magasrangú személyek hajlamosak az együttélés fogal­mát úgy értelmezni, hogy a ka­pitalizmusnak módja lesz alap­vető ideológiai kérdésekben „en­gedményeket” kicsikarni a szo­cialista államoktól. Burgess, az Egyesült Államok NA- TO-képviselője kijelentette: „Vala­mennyien reméljük, hogy idők múl­tával ezek és más jelenségek az orosz nép szélesebb felvilágosításá­val együtt fokozatosan úgy megvál­toztatják Oroszországot, hogy való­ban lehetséges vele a békés együtt­élés”. Tyimofejev hangsúlyozza, hogy a két rendszer békés együttélése és versengése nem a szocialista ideoló­gia gyengítését jelenti, hanem a szo­cialista és burzsoá ideológiák közötti harc folytatását, továbbfejlesztését új körülmények között és új formák­ban. A két rendszer békés együtt­élése és versenye nem egy ember szubjektív szándékainak eredményei hanem objektív valóság. Burgesst éd kollegáit senki sem kérdezi meg* hozzájárulnak-e, vagy sem a békés együttéléshez, még kevésbé szándé­kozik valaki megtárgyalni velük az ilyen együttélés „feltételeit”. Nem a szocializmus, hanem a kapitalizmus pozíciói gyengül­nek, nem a szocialista, hanem a kapitalista államok kormá­nyai kénytelenek változtatni po­litikájukon. A kommunizmus eszméi nagy győ­zelmeket arattak és mind több hívet szereznek világszerte. A kommunis­ták ma bizonyosabbak, mint bármi­kor abban, hogy a munkásosztály ér­dekeit kifejező ideológiájuk fölény­ben van a burzsoázia ideológiájával szemben. A kapitalizmus szekértolói ne ringassák magukat abban az illú­zióban, hogy a kommunisták őszinte békeszeretete az eszmei harc legcse­kélyebb gyengítését jelentheti, vagy* hogy a kommunista és munkáspártok a legkisebb mértékben is „eltávolod­nak” a marxista—leninista tanítás alapelveitől — írja egyebek között a Pravda cikke.-----------o——— E isenhower tegnap az indiai fővárosba érkezett Üj-Delhi (MTI) Eisenhower elnök lökhajtásos re­pülőgépe szerdán délben Új-Delhibe érkezett. A repülőtéren sokan össze­gyűltek Eisenhower üdvözlésére. A gépből kiszálló elnököt Praszad, India elnöke, Nehru miniszterelnök, Rad* hakrisnan alelnök és mások fogad­ták. A kölcsönös üdvözléseik után Eisenhower Praszad elnök és Nehns miniszterelnök kíséretében Üj-Delhi- be hajtatott. Eisenhower indiai látogatása során résztvesz a mezőgazdasági kiállítás megnyitásán, beszédet mond a parla­mentben, és meglátogatja a Tajma- hal síremléket. Több ízben folytat majd politikai megbeszélést Nehru- val, ezekre az előzetes program leg­alább hat órát tráogsott cftá, BEFEJEZTE MUNKÁJÁT pártunk VII. kongresszusa. Méltán került ez a kongresszus párttagságunk, dolgozó­ink és az egész nemzetközi munkás- mozgalom érdeklődésének homlok­terébe. Nemcsak azért, mert a világ kommunista és munkáspártjainak több mint a fele képviseltette ma­gát — Hruscsov elvtárssal az élen —, nemcsak azért, mert olyan öt év után ült össze a kongresszus, mikor párt­válságoktól, majd ellenforradalom­tól kellett megszabadulni, __ hanem mert a mindennapi munkáról, a ra­gyogó jövőről tanácskozott. Mint sö­tétben a reflektorfény, olyan élesség­gel világított meg egy sor kérdést, munkánk eredményeit, fogyatékos­ságait és a feladatokat. Kádár elvtárs, Hruscsov elytárs, a testvérpártok vezetői, a Politikai Bi­zottság tagjai és valamennyi hozzá­szóló beszédéből a nyugalom, az erőbe vetett hit, a kommunista böl­csesség, és a szocializmus győzel- mébe vetett bizalom csendült ki. Mentes volt ez az országos kommu­nista tanácskozás mindenféle sal­langtól, ünnepléstől, „tűzijátéktól”. Viszont — és ebben van történelmi érdeme — nagyszerű határozatokat hozott. Ezek alapján lehet nyugod­tan dolgozni! Hosszú hónapok munkájának érett be a gyümölcse. A párt nyilvános­ságra hozta „Irányelveit” a kongresz- szusi beszámolóhoz és a népgazdaság ötéves tervének előkészítéséhez. Min­den józanul gondolkodó ember tudta, látta, hogy miről lesz szó. Most csa­lódtak a „csodavárók”, akik azt gon­dolták, hogy „valami lesz”. Az lett, amit a kongresszustól várni lehetett: kül- és belpolitikai helyzet, gazda­sági kérdések, a pártmunka mélyre­ható elemzése és a vezétő szertfefc^ mearálasztása. KOMMUNISTÁKRA JELLEMZŐ nyugalom, higgadtság és körültekin­tés mutatkozott meg a külpolitikai helyzet értékelésénél. Felsorakoztat­ták. a tényeket és az ezekből levont következtetéseket. A kapkodás és in­gerültség az imperialistákra jellemző — és erre meg is van minden okuk, mert a szocialista tábor napról- napra erősödik. A helyzet a béke erőinek kedvez. Ez persze nem az i.ég áldása”, hanem szívós harc ered­ménye. Az a módszeres küzdelem, amit. Hruscsov elvtárs folytat —- a szovjet diplomácia élén — azt ered­ményezte, hogy olvadozik a hideg­háború jege. A kongresszuson elmon­dott beszéde is ebbe az irányba ha­tott és növelte az egész tanácskozás jelentőségét. Kongresszusunk leszö­gezte, hogy továbbra is a megkezdett úton haladunk külpolitikánkban. Mégis, •legtöbbnyire belpolitikai kérdésekről volt szó. A kongresszus leszögezte, hogy azokat a célokat, melyeket Központi Bizottságunk március 6-i határozatá­ban ajánlott dolgozó népünknek, megvalósítjuk. Így a hároméves terv előirányzatait túlszárnyaljuk és szí- lárdabb alapokra épülhet az ötéves terv. Ennek a tervnek legfőbb irány­elvei nyilvánosságra kerültek még a kongresszus előtt. Most pedig hatá­rozat született, hogy széles körben megvitatják a dolgozók. Az bizonyos, hogy alapelveiben a terv irányelvei nem változnak, mert jók. Egyes rész­kérdésekben várhatók módosítások i— a vita alapján. Jó ez a terv, mert reális, mert adottságainkra, lehető­ségeinkre épül. Ezeknek alapján tűzi ki a célokat '; a hazai adottságok és a baráti országokkal kötött szerződé­sekben rejlő lehetőségek alapos fel­mérése alapján készült. A nehézivar vezetőszerepének megtartása mellett a termelés modernizálását, a munka­termelékenység növelését tűzi ki cé­lul az egész népgazdaságban. Ez a ki­indulópont. Csak így lehet előre­haladni. így lehet megteremteni az életszínvonal emelésének feltételeit ÍR GAZDASÁGI és ugyanakkor rend­kívül fontos politikai feladat a me­zőgazdaság szocialista átszervezése. Természetes, hogy a kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordí­tott erre a munkára. Az egész nép­gazdaság, a munkások és fizetésből élők, de maga az egyéni parasztság is kárát vallja a kisparaszti gazda­ságnak. Vannak eredményeink, mert i meglévő termelőszövetkezetek zgyre jobban demoTistrálják a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Szép !számban vannak már a fiatal terme­lőszövetkezetek között is olyanok, ímelyek olyan jövedelmet biztosíta­nak tagjaiknak, amely eléri a közép- paraszti szintet. Látják ezt az egyé­niek, — mégis nagyon nehezen sza­kítanak a megszokottal, a régivel. Ezzel számolunk, de egy percre sem mondunk le róla, hogy meggyőzzük őket gondolkodásuk helytelenségéről. Türelmes, szívós munkát végzünk, mert amíg a mezőgazdaságban nem válik uralkodóvá a szocialista szek­tor, nem tudjuk lerakni a szocializ­mus alapjait. Lépjünk előre az át­szervezés lenini elveinek betartásá­ban ott, ahol megvannak a feltéte­lek. Régi igazság, hogy a kapkodás, elhamarkodottság árt a munkának. A LEGSZILÁRDABB elvi-politikai egység jellemezte a pártkongresszust. Pártunk ma ezért erős, ezért lehe­tett ilyen nagyszerű tanácskozás a kongresszus. Keserű tapasztalatok árán szerzett tanulság, hogy egy párt életében, mondhatni, a legfontosabb dolog az egység. A revizionistáknak és szektásoknak mindenféle egység­bontó kísérlete kudarcot vallott. Többéves nehéz harc után most meg­nyugtató a helyzet a pártban. Ez azonban senkit ne altasson el, ne rm^ásson Ütüzíókbán! Á párteQysé­get nem elég egyszer megteremteni, azt napról-napra óvni, erősíteni kell, Pártunk töretlen egysége, helyes politikája a magyarázata annak, hogy a néptömegek szeretik a pártot, együtt harcolnak vele politikája megvalósításában. Az emberek lát­ják, hogy a párt vezetésével gyor­san kihevertük az ellenforradalom pusztításait és ma nyugodtan, jól élünk. Vannak még gondok, nehéz­ségek is, ezeket is legyőzzük a párt vezetésével, együtt a tömegekkel. A párt és a tömegek kapcsolata a fel- emelkedés feltétele. Ez rendkívül fontos dolog. Nem véletlen, hogy Ká­dár elvtárs idézte a pártkongresszusi beszámolóban Lenintől: „A kommu­nistáknak ... egyik legnagyobb és legveszedelmesebb hibája az az el­képzelés, hogy a forradalmat meg lehet valósítani egyedül a forradal­márok munkájával. Ellenkezőleg, ah­hoz, hogy bármely komoly, forradal­mi munka sikerrel járjon, meg kell érteni és át kell vinni az életbe, hogy a forradalmárok csakis mint egy va­lóban életképes és haladó osztály él­csapata játszhatnak szerepet. Az él­csapat csak akkor teljesítheti az él­csapat feladatait, ha nem szakad el az általa vezetett tömegektől, hanem válóban viszi magával előre az egész tömeget. Szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista építésről, ha a legkülönbözőbb munlcaterülete- ken szövetségre nem lépünk a nem kommunistákkal.** Ma már olyan repülőgépeket, ra­kétákat építenek, amelyek a soha nem látott magasságokat ostromol­ják. Képzeljük el ezeket a repülőgé­peket motor nélkül, vagy egymagá­ban, szárnyak nélkül. Az ilyen mo­tor meg sem indul, csak áll egyhely­ben. A PÁRT ÉS A DOLGOZÓ NÉP­TÖMEGEK is a magasságba törnek. A " szocializmus és kommunizmus csúcsait ostromolják, és mivel együtt haladnak, el is fogják érni. Segítsé­gükre van ebben egy nagyszerű iránytű — a kongresszus határozata. ■nDn ....

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom