Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Kedd, 1959. december 1.

ESZ AKM AGT ARORSZ AO

(Folytatás az 1. oldalról.)

vül más népeket is kizsákmányol. Az előbbit a „kezdeményezés és vállalkozás szabadságának”, az utóbbit a w kereskedelem szabadságának”, az egészet pedig a „szabad világ”-nak nevezi. *

— A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és boldogulásának záloga. A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátságként megtartani, — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata.

— Elvtársak!. Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, ; Csehszlovák Köztársasággal, a Korea i Népi Demokratikus Köztársasággal,; Lengyel Népköztársasággal, a Mongo! Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal.

— örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján. új és iij nagyszerű eredményeket ér el.

— A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi-politikai rendszer, a szocalizmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron belül nemcsak az egyenjogúság, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza — hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segítség- nyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta; Táborunkban az „egy mindenkiért — mindenki egyért” elv uralkodik.

.;— A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke főére je a világon. A Magyar Népköz- ~ társaság a szocialista tábor egyend^jogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét és- határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez eile** irányul.

[— épünk 'őhajátrak felel meg,.

“X^lámemíyi szömszédos ország* " Mill és néppel a jóviszony kiépítésére 'törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő iió, baráti kapcsolatainkról már részletesen beszéltem. Közvetlen szomszédunk, a testvéri Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztár-, .saság. Örvendünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy a két népi állammal állandóan fejlődik barátságunk a legbensőbb egyetértés és a proletárinternacionalizmus szilárd alapjain.

— Szomszédunk továbbá Jugoszlávia. Jugoszláviával az államközi

• kapcsolatok 1953 augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956—58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a. lehetősége annak, hogy a két állam között normális jószomszédi viszony áll jon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös érdeke. A jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását,, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban — a Kínai Népköztársaságot és az Albán Népköztársaságot.

— Másik szomszédunkkal, Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyásoltatok politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén á Magyar Népköztársaság ellen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak Ez is számottevően zavarja viszonyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel Zéró tényleges jóviszony kialakításába törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke.

— Semmiféle tényleges érdekel len- tét nincs a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat javítsuk velük. Véleményünk szerint a semleges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább betölthetnek az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában.

— Elvtársak!

Korunk legfontosabb eseményei között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—15 eszaz egész világon — itt Magyarországon is mindenki tudja, hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Ny ugat-N émetországban erőltetett

fegyverkezés folyik és mindenáron a hidegháború fenntartására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben.

— A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikájával. A Magyar Népköztársaság és az első német munkás-paraszt álnak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló, törvénytelen határozatokat nem ismertük el és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. . A határozatok körül évenként felmelegített hecc-kampány mindenkor szovjetellenes és hideg- háborús célt szolgált.

— Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan megerősödött nemzetközi helyzetünk is. A kapitalisták bojkottja és rágalomhadjárata részben már a múlté. Ami a legfontosabb: népünk tömegei előtt lelepleződtek és a magyar közvélemény előtt hitelüket vesztették.

Még ellenségeink is kénytelenek tudomásul venni, hogy népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött. A Magyar Népköztársaság barátai . pedig, akik a legsúlyosabb

Kádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolóját ismerteti.

helyzetben is szolidárisak voltak velünk, ma értékelik eredményeinket és becsülik’ népünket.

— Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását annak,{köszönhetjük, hogy következetesen szembeszálltunk minden imperialista beavatkozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja külpolitikánkat. Ez kötelez bennünket, hogy nemzetközi helyzetünket a jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább.

, — Elvtársak! A nemzetközi helyzetben az elmúlt két-három esztendő alatt, bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepolitikának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős esemény volt Hruscsov elvtárs amerikai lítja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommunizmustól távol eső emberek is úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik.

Örülünk, hogy közöttünk van és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez.

Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió a teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet indítványra — egyhangú szavazattal a tízes leszerelési bizottság ha* táskörébe utalta. Nagy horderejű az a megegyezés,- amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni.

Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Népköztársaság, egyetértésben a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés céljaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a népek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesítését.

— Támogatjuk az atomfegyver kísérletek megszüntetését, az atomfegyvermentes zónák létrehozását, aa atomfegyverek használatának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerződés megkötésére vonatkozó, javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvalósulhat, közbeeső intézkedések történjenek: a hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön állomásozó csapatok kölcsönös visszavonása.

— Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatok formájában képzeljük el. Jelenleg már 48 országgal államközi szerződések alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat és arra törekszünk, hogy hasonló formában fejlesszük további országokkal is. Közismert, hogy mi a nemzetközi gazdasági műnké.megosztás, a specializálódás és kooperáció elvét valósítjuk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a szocialista államokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nemzetközi kooperáció elképzelhető és megvalósítható szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatban is. Vannak olyan ipari és mező- gazdasági termékeink, amelyeket a kapitalista országok vásárolnak és még jelentősebb mértékben vásárolhatnak a jövőben. Ugyanakkor értelmetlennek találnánk, hogy idehaza gyártsunk — kis sorozatban és nagy költséggel — olyan termékeket, amelyeket a kapitalista országok állítanak elő olcsóbban és megfelelő minőségben. Az ilyen értelmű gazdasági kapcsolat kibontakozásának természetesen feltétele, hogy a szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hideg- háborús korlátozó és zavaró tényezők.

— Véleményünk szerint a népeknek békében kell egymás mellett él- niök és ezen túlmenően fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat, a kereskedelmet, a kulturális cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országok és népek békés egymás mellett élését előmozdíthatja.

Meggyőződésünk, hogy a békés

egymás mellett élés, amely máris

az emberiség nagy többsége által elfogadott elv, előbb, vagy

utóbb legyőz minden akadályt és győzedelmeskedik.

Kádár János ezután a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt

Az ellenforradalmi felkelésben — mondotta a továbbiakban — a párt és a népköztársaság minden hazai ellensége egyesült, szorosan együtt dolgozott velük az amerikai kormány által pénzelt és ez alkalommal Bécsbe vezényelt emigrációs csoport, Nagy Ferenc é* társai.

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a súlyos helyzetben kötelessége szerint járt el. A nép sorsáért érzett felelősségtől áthatva a magyar kommunisták létrehozták az új forradalmi központot, megszervezték a harc vezető erejét, az új Központi Bizottságot, létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely a Szovjetunió, hűséges és legjobb barátunk és szövetségesünk segítségét kérte.

A kérdések, amelyeket a történelem akkor napirendre tűzött, súlyosak és bonyolultak voltak — folytatta Kádár János és hangsúlyozta: Abban a helyzetben csak szilárd elvi politikával és határozottsággal lehetett boldogulni. Gyökeresen szakítani kellett az árulókkal, nyíltan fel kellett tárni a tömegek előtt, hogy Nagy Im- réék átmentek az ellenség táborába. Fegyvert kellett szegezni annak, aki fegyverrel támadt a népköztársaság ellen. Szabadságot és demokráciát kellett adni a szocialista forradalom harcosainak, a dolgozó népnek, de üldözni kellett az ellenforradalmárokat, . a restaurációra törő burzsoákat és minden rendű és rangú szekértolóikat. A nacionalizmus és a nemzeti gyűlölködés szításával szemben félreérthetetlenül és nyiltan a nép- köztársaság iránti hűség, az igaz ha- zafiság, a munkásnemzetköziség eszméjével lehetett harcolfii. Az ellenforradalmárok „semlegességével** szemben félreérthetetlenül meg kellett mondani, hogy mi hűek maradunk a varsói szerződés szervezetéhez mindaddig, amíg arra szükség lesz és mindenkor együtt haladunk a szocialista táborral. Világosan válaszoltunk arra is: mire aíapozzuK országunk politikai rendszerét? A műn(Folytatás « 4, obdalonJ)

Megkezdte tanácskozásai a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa

Ä Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom* a megszilárdulás9 a gyors fejlődés jellemzi

lam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük a szocializmus építésében elért nagy sikereiket, örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Kívánjuk: a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocializmus építésében, államuk erősítésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló politikájukban.

— Három évvel ezelőtt, az átmeneti súlyos nehézségek idején nép? köztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolúlttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akarták erőszakolni, hogy beavatkozz«zaárulók, az imperialisták beavatkozásának sürgetéséig.

Az ellenforradalom honi fő ereje a politikai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osztály és reakciós osztály hordozóinak serege volt. Gyorsan újjászervezték és mozgósították erőiket. Rövid néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellenforradalmi alapon újjászervezett három egykori koalíciós párt csakúgy, mint a két vármegyében nyíltan zászlót bontó nyilaskeresztes, leplezetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az ellenforradalmi platformon álló, úgynevezett „munkástanács”-okat és „forradalmi” bizottságokat használták fel politikai céljaikra.

A Magyarországon kirobbantott ellenforradalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus volt, a reakciós USA-kö- rökfcel az élen. Ilymódon a Magyar Népköztársasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — a belső ellenforradalmi és a nemzetközi imperialista — erő lépett fel.

— Pártunk Központi Bizottsága — folytatta Kádár János —az 1956. októberi ellenforradalomról adott marxista elemzését és állásfoglalását először az 1956 decemberi határozatában foglalta össze. Most, a kongresszus színe előtt ezzel kapcsolatban három fontos tényre mutathatunk rá:

Először: az 1956 novemberének első napjaiban és azt követően az események ellenforradalmi jellegéről tett minden megállapításunk helyesnek bizonyult, s a későbbiekben kiderült tények mindazt csak megerősítették és igazolták. Másodszor: pártunk értékelését az ellenforradalom okairól és mozgató erőiről elfogadta és osztja az egész dolgozó magyar nép. Harmadszor: értékelésünket elfogadta és helyesli az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s a haladó emberek az egesr világon.

A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocializmus erőit megedzette és tömörítetté. A tömegek politikailag sokat fejlődtek, nagy tapasztalatokra tettek szert az osztály harcban.

A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erősödött népünk nemzeti egysége. Ez a történelmi haladás jegyében született és a fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor.

Hazánkban munkáshatalom, proletárdiktatúra volt és a szocializmus épült, amikor 1956 októberében bekövetkeztek az ismert események. A párt az események minden lényeges mozzanatára kiterjedő vizsgálatot folytatott, hogy feltárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket. Á Központi Bizottság megállapította: Az 1956 október 23-án Budapesten kirobbantott fegyveres felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocialista vívmányai ellen iránjmlt, ezért burzsoá, ellenforradalmi jellegű volt. Az eseményeket felidéző okokra, az azokban résztvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: lényeges tényezőként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmen kívül hagyták a hazai adottságokat és nemzeti sajátosságokat, ^ így egy idő múltán képtelennek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzetközi fő törvényszerűségeit helyesen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztályellenségnek az ellenforradalom kirobbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása is. Végigjárták az utat a pártonbelüli frakciózástól a burzsoáziával és az imperialistákkal kötött titkos és nyílt szövetségig; mint osztályárulók, a munkáshatalom feladásáig; mint hatendő alatt a népek egész sora

— közöttük India, Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság — rázta le magáról az imperialisták igáját és lépett az önálló nemzeti fejlődés Vitjára. Velük jó a viszonyunk, s arra törekszünk, hogy tovább javuljon.

Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kultúrá- lis kapcsolatainkat. Bizonyos mértékig, a Magyar Népköztársaság is hoz- . zájárulhat a gyarmati sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez/ Teljesén Szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért most küzdő gyármati népekkel. Meggyőződésünk, hogy az imperializmus nem tudja többé megállítani a felszabadulásért és függetlenségért vívott harc folyamatát, s győzedelmeskedik a gyarmati népek igazságos harca.

Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető országaihoz, illetve kormányaihoz nem kielégítő. Közülük is leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink.

Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköz- társaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disszidenst felvettek az USA hadseregbe. Fenntartják az úgynevezett „Szabad Európa*5 rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a. példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány • hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköz- társaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben.

— Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk « normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekeinek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presz- tizs-okokből mindmáig fenntartott, idejét múlt barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben.

Lényegében arra van szükség, hogy az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyar—amerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek érdekében kész mindén célszerűnek látszó lépés megtételére.

— Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának külpolitikáját. Adenauer kancellár színleg a békéről beszél, ugyanakkor — mint